31999Q0531

Intézményközi megállapodás

(1999. május 25.)

az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól

AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

hivatkozással a csalások megelőzésének koordinációjával foglalkozó egység (UCLAF) függetlenségéről, szerepéről és jogállásáról szóló 1998. október 7-i európai parlamenti állásfoglalásra [1],

hivatkozással az Európai Parlament és a Bizottság képviselőivel folytatott részletes megbeszéléseket követően elfogadott, 1999. március 15-i tanácsi következtetésekre,

tudomásul véve az Európai Csaláselleni Hivatal létrehozásáról szóló, 1999. április 28-i 1999/352/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozatot [2],

(1) mivel az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [3], valamint az Európai Csaláselleni Hivatal által folytatott vizsgálatokról szóló 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet [4] úgy rendelkezik, hogy a Hivatal hivatott közigazgatási vizsgálatokat kezdeményezni és végezni az EK- és az Euratom-Szerződés által vagy annak alapján létrehozott intézményekben, szervekben, hivatalokban és ügynökségekben;

(2) mivel az Európai Csaláselleni Hivatalnak a Bizottság által megállapított hatásköre a pénzügyi érdekek védelmén túl kiterjed a közösségi érdekeknek a közigazgatási vagy büntetőjogi eljárás útján üldözhető jogellenes magatartásokkal szemben való védelmével kapcsolatos valamennyi tevékenységre;

(3) mivel a csalás elleni küzdelem terjedelmét ki kell szélesíteni, eredményességét pedig a közigazgatási vizsgálatok területén meglévő szakértelem kiaknázásával fokozni kell;

(4) mivel ennélfogva közigazgatási autonómiájuk alapján valamennyi intézménynek, szervnek, hivatalnak és ügynökségnek a Hivatalt kell megbíznia a belső közigazgatási vizsgálatok lefolytatásának feladatával annak érdekében, hogy felfedjék az olyan súlyos eseteket, amelyek a szakmai feladatok teljesítésével kapcsolatosak és amelyek a Közösségek tisztviselői és alkalmazottai kötelezettségei teljesítésének elmulasztását valósíthatják meg az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az e Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 11. cikke, 12. cikkének második és harmadik bekezdése, 13. cikke, 14, cikke, 16. cikke és 17. cikkének első bekezdése szerint, e Közösségek érdekeire nézve hátrányosak és fegyelmi vagy adott esetben büntetőjogi eljárást vonhatnak maguk után, illetve amelyek a személyzeti szabályzat 22. cikkében említett súlyos személyes kötelezettségszegést vagy a Közösségek intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek a személyzeti szabályzat hatálya alá nem tartozó tagjai, vezetői vagy személyzetének tagjai által elkövetett hasonló mulasztást valósíthatnak meg;

(5) mivel az ilyen vizsgálatokat az Európai Közösségeket létrehozó szerződések, különösen a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv, valamint az ezek végrehajtásáról szóló szövegek és a személyzeti szabályzat vonatkozó rendelkezéseit teljes mértékben betartva kell lefolytatni;

(6) mivel az ilyen vizsgálatokat a Közösség valamennyi intézményénél, szervénél, hivatalánál és ügynökségnél azonos feltételek mellett kell lefolytatni; mivel a hivatal e feladattal történő megbízása nem érinti az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek felelősségét és semmilyen módon nem csökkentheti az érintett személyek jogi védelmét;

(7) mivel a személyzeti szabályzat módosításáig olyan gyakorlati szabályokat kell megállapítani, amelyek meghatározzák, hogy az intézmények és szervek tagjai, a hivatalok és ügynökségek vezetői, valamint az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tisztviselői és alkalmazottai hogyan működjenek együtt a belső vizsgálatok megfelelő lefolytatása során,

miután egyeztetést folytattak a fenti célt szolgáló közös szabályok létrehozása céljából,

felhívással fordulva más intézményekhez, szervekhez, hivatalokhoz és ügynökségekhez, hogy csatlakozzanak e megállapodáshoz,

MEGÁLLAPODNAK A KÖVETKEZŐKBEN:

1. A Hivatal által az intézményükben lefolytatott vizsgálatok zökkenőmentes működésének biztosításához szükséges végrehajtási intézkedéseket tartalmazó közös szabályok elfogadásáról. E vizsgálatok a következő célt szolgálják:

- az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit hátrányosan érintő csalás, korrupció és bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem,

- a szakmai tevékenységek végzésével kapcsolatos olyan súlyos esetek felfedése, amelyek a közösségek tisztviselői vagy más alkalmazottai olyan kötelezettségei teljesítésének elmulasztását valósíthatják meg, amely fegyelmi vagy adott esetben büntetőeljárást von maga után, illetve amelyek a személyzeti szabályzat hatálya alá nem tartozó tagok, vezetők vagy személyzeti tagok által elkövetett hasonló kötelezettség-mulasztást valósíthatnak meg.

E vizsgálatokat az Európai Közösségeket létrehozó szerződések, különösen a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv, valamint az ezek végrehajtásáról szóló szövegek és a személyzeti szabályzat vonatkozó rendelkezéseit teljes mértékben betartva végzik.

A vizsgálatokat továbbá az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség rendeleteiben meghatározott feltételeknek és szabályoknak megfelelően végzik.

2. Az ilyen szabályok megállapításáról és azok haladéktalan hatálybaléptetéséről belső határozat elfogadása útján az e megállapodáshoz csatolt mintának megfelelően, valamint arról, hogy ettől a mintától csak akkor térnek el, amennyiben saját külön követelményeik az ilyen eltérést technikailag szükségessé teszik.

3. Annak elismeréséről, hogy bármilyen csalás vagy korrupció, illetve bármely más jogellenes tevékenység esetével kapcsolatosan bármely tisztviselő vagy egyéb alkalmazott bírósági eljárás alóli mentelmi jogának megvonására irányuló bármilyen kérelmet szükséges véleményezésre megküldeni a Hivatalnak. Amennyiben a mentelmi jog megvonására irányuló kérelem valamely tagjukat érinti, erről tájékoztatják a Hivatalt.

4. Arról, hogy közlik a Hivatallal az e megállapodás végrehajtása céljából hozott rendelkezéseket.

Ez a megállapodás kizárólag az aláíró intézmények kifejezett beleegyezésével módosítható.

A felek felhívják az EK-Szerződés és az Euratom-Szerződés által vagy alapján létrehozott többi intézményt és szervet, hivatalt és ügynökséget, hogy az aláíró intézmények elnökeihez közösen intézett nyilatkozat benyújtásával csatlakozzanak ehhez a megállapodáshoz.

Ez a megállapodás 1999. június 1-jén lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 1999. május 25-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. M. Gil-Robles

az Európai Unió Tanácsa részéről

az elnök

H. Eichel

az Európai Közösségek Bizottsága részéről

az elnök

J. Santer

[1] HL C 328., 1998.10.26., 95. o.

[2] HL L 136., 1999.5.31., 20. o.

[3] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[4] HL L 136., 1999.5.31., 8. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

"HATÁROZATMINTA"

(Intézmény/szerv vagy Hivatal/ügynökség) határozata

a Közösségek érdekeire nézve hátrányos csalás, korrupció és bármely jogellenes tevékenység leküzdésével kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeiről és szabályairól

INTÉZMÉNY, SZERV, HIVATAL vagy ÜGYNÖKSÉG

tekintettel a (jogalap)-ra

mivel:

(1) Az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [1], valamint az Európai Csaláselleni Hivatal által folytatott vizsgálatokról szóló 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet [2] úgy rendelkezik, hogy a Hivatal hivatott közigazgatási vizsgálatokat kezdeményezni és végezni az EK-Szerződés és az Euratom-Szerződés által vagy annak alapján létrehozott intézményekben, szervekben, hivatalokban és ügynökségekben.

(2) Az Európai Csaláselleni Hivatalnak a Bizottság által megállapított hatásköre a pénzügyi érdekek védelmén túl kiterjed a közösségi érdekeknek a közigazgatási vagy büntetőjogi eljárás útján üldözhető jogellenes magatartásokkal szemben való védelmével kapcsolatos valamennyi tevékenységre.

(3) A csalás elleni küzdelem terjedelmét ki kell szélesíteni, eredményességét pedig a közigazgatási vizsgálatok területén meglévő szakértelem kiaknázásával fokozni kell.

(4) Mivel ennélfogva közigazgatási autonómiájuk alapján valamennyi intézménynek, szervnek, hivatalnak és ügynökségnek a Hivatalt kell megbíznia a belső közigazgatási vizsgálatok lefolytatásának feladatával annak érdekében, hogy felfedjék az olyan súlyos eseteket, amelyek a szakmai feladatok teljesítésével kapcsolatosak és amelyek a Közösségek tisztviselői és alkalmazottai kötelezettségei teljesítésének elmulasztását valósíthatják meg az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az e Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 11. cikke, 12. cikkének második és harmadik bekezdése, 13. cikke, 14, cikke, 16. cikke és 17. cikkének első bekezdése szerint, e Közösségek érdekeire nézve hátrányosak és fegyelmi vagy adott esetben büntetőjogi eljárást vonhatnak maguk után, illetve amelyek a személyzeti szabályzat 22. cikkében említett súlyos személyes kötelezettségszegést vagy a Közösségek intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek a személyzeti szabályzat hatálya alá nem tartozó tagjai, vezetői vagy személyzetének tagjai által elkövetett hasonló mulasztást valósíthatnak meg.

(5) Az ilyen vizsgálatokat az Európai Közösségeket létrehozó szerződések, különösen az kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv, valamint az ezek végrehajtásáról szóló szövegek és a személyzeti szabályzat vonatkozó rendelkezéseit teljes mértékben betartva kell lefolytatni.

(6) Az ilyen vizsgálatokat a Közösség valamennyi intézményénél, szervénél, hivatalánál és ügynökségnél azonos feltételek mellett kell lefolytatni; a Hivatal e feladattal történő megbízása nem érinti az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek felelősségét és semmilyen módon nem csökkentheti az érintett személyek jogi védelmét.

(7) A személyzeti szabályzat módosításáig olyan gyakorlati szabályokat kell megállapítani, amelyek meghatározzák, hogy az intézmények és szervek tagjai, a hivatalok és ügynökségek vezetői, valamint az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tisztviselői és alkalmazottai hogyan működjenek együtt a belső vizsgálatok megfelelő lefolytatása során.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Hivatallal való együttműködés kötelezettsége

Az (intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség) főtitkára, szolgálatai és bármely vezetője, tisztviselője vagy alkalmazottja köteles teljes mértékben együttműködni a Hivatal alkalmazottaival, és a vizsgálathoz szükséges minden támogatást biztosítani. Ennek érdekében minden hasznos tájékoztatást és magyarázatot meg kell adniuk a Hivatal alkalmazottainak.

Az Európai Közösségeket létrehozó szerződések, különösen a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv, valamint az ezek végrehajtásáról szóló szövegek sérelme nélkül a tagok teljes mértékben együttműködnek a Hivatallal.

2. cikk

A tájékoztatási kötelezettség

Az (intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség) minden tisztviselője vagy alkalmazottja, aki olyan tényekről szerez tudomást, amelyek a Közösségek érdekeire nézve hátrányos csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység esetleges előfordulásának feltételezését vagy a szakmai tevékenységek teljesítésével kapcsolatos olyan súlyos esetek esetleges előfordulásának feltételezését vetik fel, amelyek a Közösségek tisztviselőinek vagy alkalmazottainak olyan kötelezettségei teljesítésének elmulasztását valósíthatják meg, amely fegyelmi vagy adott esetben büntetőeljárást von maga után, illetve amelyek a személyzeti szabályzat hatálya alá nem tartozó tagok, vezetők vagy személyzet tagjai által elkövetett hasonló kötelezettség-mulasztást valósíthatják meg, ezekről haladéktalanul köteles tájékoztatni szolgálatának vezetőjét vagy főigazgatóját, vagy amennyiben ezt hasznosnak találja, főtitkárát vagy közvetlenül a Hivatalt.

A főtitkár, a főigazgatók és a szolgálatok vezetői vagy (az intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség) vezetői haladéktalanul továbbítanak a Hivatal részére minden olyan tudomásukra jutott ténybeli információt, amely alapján az első bekezdésben említett szabálytalanságok fennállása vélelmezhető.

Az (intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség) vezetőivel, tisztviselőivel vagy alkalmazottaival szemben semmiképpen nem lehet méltánytalan vagy megkülönböztető bánásmódot alkalmazni az első és a második bekezdésben említett információk közlése miatt.

Azok a tagok, akik az első bekezdésben említett tényekről tudomást szereznek, kötelesek tájékoztatni az intézmény (vagy szerv) elnökét, vagy amennyiben ezt hasznosnak tartják, közvetlenül a Hivatalt.

3. cikk

A biztonsági hivatal által nyújtott támogatás

A Hivatal igazgatójának kérésére az (intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség) biztonsági hivatala segítséget nyújt a Hivatalnak a vizsgálatok gyakorlati lebonyolításában.

4. cikk

Az érdekelt fél tájékoztatása

Abban az esetben, ha valamely tag, vezető, tisztviselő vagy alkalmazott esetleges gyanúba keveredése felmerül, az érdekelt felet erről gyorsan tájékoztatják, amennyiben ez nem káros a vizsgálat szempontjából. Az (intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség) tagját, vezetőjét, tisztviselőjét vagy alkalmazottját név szerint említő következtetések nem vonhatók le, amennyiben a vizsgálat úgy zárult le, hogy az érdekelt fél nem kapott lehetőséget az őt érintő valamennyi ténnyel kapcsolatos nézete kifejtésére.

A vizsgálat érdekében a teljes titoktartás fenntartását szükségessé tevő és valamely nemzeti igazságügyi hatóság hatáskörébe tartozó nyomozati eszközök alkalmazását igénylő esetekben azt a kötelezettséget, hogy az (intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség) tagjának, vezetőjének, tisztviselőjének vagy alkalmazottjának lehetőséget biztosítsanak nézetei kifejtésére, az elnök vagy a főtitkár beleegyezésével el lehet halasztani.

5. cikk

Tájékoztatás a vizsgálat további lépések megtétele nélküli megszüntetéséről

Amennyiben a belső vizsgálat végén az (intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség) meggyanúsított tagja, vezetője, tisztviselője, vagy alkalmazottja elleni belső vizsgálatot a Hivatal igazgatójának határozatával további lépések megtétele nélkül megszüntetik, az igazgató az érintett felet erről írásban értesíti.

6. cikk

A mentelmi jog megvonása

Az (intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség) vezetője, tisztviselője vagy alkalmazottja bírósági eljárás alóli mentelmi jogának megvonására irányuló, a nemzeti rendőrségtől vagy igazságügyi hatóságtól érkező, esetleges csalással, korrupcióval vagy bármely más jogellenes tevékenységgel összefüggő valamennyi kérelmet véleményezésre továbbítják a Hivatal igazgatójának. Amennyiben a mentelmi jog megvonására irányuló kérelem az intézmény (vagy szerv) valamely tagját érinti, erről tájékoztatják a Hivatalt.

7. cikk

A hatálybalépés napja

Ez a határozat 1999. június 1-jén lép hatályba.

Kelt

[1] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[2] HL L 136., 1999. 5.31., 8. o.

--------------------------------------------------