Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 31999D0337

    A Tanács határozata (1999. április 26.) a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás Európai Közösség általi aláírásáról

    HL L 132., 1999.5.27, p. 1–27 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)

    A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL, BG, RO, HR)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/1999/337/oj

    Related international agreement

    31999D0337



    Hivatalos Lap L 132 , 27/05/1999 o. 0001 - 0027


    A Tanács határozata

    (1999. április 26.)

    a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás Európai Közösség általi aláírásáról

    (1999/337/EK)

    AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére, összefüggésben 228. cikke (2) bekezdésének első mondatával és a (3) bekezdésének első albekezdésével,

    tekintettel a Bizottság javaslatára,

    (1) mivel a Közösség felhatalmazással rendelkezik, hogy intézkedéseket hozzon a halászati erőforrások védelmére és kezelésére, és hogy megállapodásokat kössön más országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel;

    (2) mivel a Közösség szerződő fele az Egyesült Nemzetek Szervezete tengerjogi egyezményének, amely a nemzetközi közösség minden tagjától megköveteli, hogy együttműködjön a tenger biológiai erőforrásainak védelme és kezelése terén;

    (3) mivel a Közösség aláírta az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezménye rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló megállapodást, amely a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok, valamint a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozik;

    (4) mivel a tonhalak és a delfinek Csendes-óceán keleti részén történő védelméről szóló 35. kormányközi ülés 1998 februárjában elfogadta a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodást;

    (5) mivel a megállapodás célkitűzései magukban foglalják a Csendes-óceán keleti részén erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászat során előforduló delfinpusztulás fokozatos, a nullát megközelítő szintre történő csökkentését éves határértékek meghatározásával, valamint a megállapodás területén a tonhalállomány hosszú távú fenntarthatóságát;

    (6) mivel a Közösség halászai a megállapodás területén halásszák a tonhalállományokat, és mivel a Közösség érdekében áll, hogy hatékony szerepet játsszon a megállapodás végrehajtásában; mivel a megállapodás XIV. cikke értelmében az Amerika-közi Trópusi Tonhal Bizottságnak (IATTC) fontos szerepe lesz a megállapodás végrehajtásának összehangolásában, és mivel számos végrehajtási intézkedést fogadnak majd el az IATTC keretén belül; mivel ezért a Közösségnek csatlakoznia kell a megállapodáshoz az IATTC-hez történő csatlakozásával egyidejűleg;

    (7) mivel 1998. május 15. és 1999. május 14. között Washingtonban csatlakozhat a megállapodáshoz minden olyan állam, amelynek tengerpartja határos a megállapodás területével, vagy minden olyan állam, illetve regionális gazdasági integrációs szervezet, amely az IATTC tagja, vagy hajói tonhalat halásznak a megállapodás területén, amíg a megállapodáshoz csatlakozni lehet;

    (8) mivel a megállapodás aláírása az első lépés a későbbi közösségi jóváhagyás felé a Szerződés megfelelő eljárásai szerint,

    A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

    1. cikk

    Az Európai Közösség aláírja a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodást, figyelemmel jóváhagyására.

    A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

    2. cikk

    A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak a Közösség nevében történő aláírására jogosult személyt.

    Kelt Luxembourgban, 1999. április 26-án.

    a Tanács részéről

    az elnök

    J. Fischer

    --------------------------------------------------

    MELLÉKLET

    Megállapodás

    a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról

    PREAMBULUM

    E MEGÁLLAPODÁS SZERZŐDŐ FELEI,

    ANNAK TUDATÁBAN, hogy a nemzetközi jog vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. évi tengerjogi egyezménye (UNCLOS) szerint, minden állam kötelessége, hogy olyan intézkedéseket hozzon, vagy más államokkal működjön együtt olyan intézkedések meghozatalában, amelyek szükségesek lehetnek az élő tengeri erőforrások védelméhez és kezeléséhez;

    ÖSZTÖNÖZVE az 1992. évi környezetről és fejlődésről szóló riói nyilatkozatban foglalt elvektől, valamint attól az óhajtól, hogy végrehajtsák a FAO konferencián 1995-ben elfogadott, a felelősségteljes halgazdálkodás magatartási kódexének elveit és előírásait;

    HANGSÚLYOZVA a nemzetközi közösség politikai akaratát, hogy a FAO konferencia által 1993-ban elfogadott, a nyílt tengeri halászhajókon a nemzetközi védelmi és kezelési intézkedéseknek való megfelelés ösztönzéséről szóló megállapodással hozzájárul a halászat védelmi és kezelési intézkedései hatékonyságának fokozásához;

    TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének 50. közgyűlése az A/RES/50/24 határozatával elfogadta az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezménye rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló megállapodást, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok, valamint a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozóan ("az Egyesült Nemzetek Szervezetének megállapodása a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományokról, valamint a hosszú távon vándorló halállományokról");

    ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE az 1992. évi La Jolla-i Megállapodásban és az 1995. évi Panamai Nyilatkozatban meghatározott kötelezettségeket;

    HANGSÚLYOZVA azokat a célkitűzéseket, hogy megszüntessék a Csendes-óceán keleti részén erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászat során előforduló delfinpusztulást, és ökológiailag megfelelő és eredményes eszközöket keressenek arra, hogy a nagy termetű sárgaúszójú tonhalat ne delfinekkel együtt fogják ki;

    FIGYELEMBE VÉVE a tonhalhalászat élelmiszer- és bevételi forrásként játszott szerepét a felek lakossága számára, és hogy a védelmi és kezelési intézkedéseknek tekintetbe kell venniük ezeket az igényeket, valamint azok gazdasági és társadalmi hatásait;

    FELISMERVE a La Jolla-i Megállapodással elért drámai csökkenést a járulékos delfinpusztulás terén;

    MEGGYŐZŐDVE arról, hogy tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy a delfineket is érintő tonhalhalászat technikája a La Jolla-i Megállapodás szerint kialakított és a Panamai Nyilatkozatnak megfelelő szabályozásokkal és eljárásokkal összhangban, hatékony módszert jelent a Csendes-óceán keleti részén a delfinek védelmére és a tonhalkészletek ésszerű felhasználására;

    ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE, hogy a többoldalú együttműködés a leghatékonyabb eszköz annak a célkitűzésnek az elérésére, amely az élő tengeri erőforrások védelmére és fenntartható hasznosítására irányul;

    ELKÖTELEZVE a tonhalállományok fenntarthatóságának a Csendes-óceán keleti részén való biztosítása és a Csendes-óceán keleti részén végzett tonhalhalászat során a véletlenszerű delfinpusztulás fokozatosan nullát megközelítő szintre való csökkentése mellett; egyidejűleg elkerülve, csökkentve és minimalizálva a tonhalivadékok fogását és visszaengedését, valamint a nem célfajok véletlenszerű fogását, figyelembe véve a fajok közötti kölcsönhatást az ökoszisztémán belül,

    A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

    I. cikk

    Meghatározások

    E megállapodás alkalmazásában:

    1. "tonhal": a Scrombroidei alrendbe (Klawe, 1980) tartozó fajok a Scomber nem kivételével;

    2. "delfin": a Delphinidae család olyan fajai, amelyek a megállapodás területén zajló sárgaúszójú tonhal halászathoz kapcsolódnak;

    3. "hajó": olyan hajó, amely erszényes kerítőhálóval tonhalat halászik;

    4. "felek": azok az államok vagy regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek csatlakoztak ehhez a megállapodáshoz, és amelyekre ez a megállapodás hatályos;

    5. "regionális gazdasági integrációs szervezet": olyan regionális gazdasági integrációs szervezet, amelyre tagállamai az e megállapodás alá tartozó ügyek tekintetében hatáskört ruháztak, beleértve az ilyen ügyekben az adott tagállamra nézve kötelező döntések meghozatalára való feljogosítást;

    6. az "IATTC": az Amerika-közi Trópusi Tonhal Bizottság;

    7. a "La Jolla-i Megállapodás": az 1992 júniusában tartott kormányközi ülésen elfogadott okmány;

    8. a "Nemzetközi Delfinvédelmi Program": az a La Jolla-i Megállapodáson alapuló, e megállapodás szerint létrehozott nemzetközi program, amelyet a Panamai Nyilatkozatnak megfelelően hoztak létre, módosítottak és erősítettek meg;

    9. "fedélzeti megfigyelő program": a II. mellékletben meghatározott program;

    10. a "Panamai Nyilatkozat": az 1995. október 4-én a Panamai Köztársaságban, Panama városában aláírt nyilatkozat;

    11. "igazgató": az IATTC kutatási igazgatója.

    II. cikk

    Célkitűzések

    A megállapodás célkitűzései:

    1. a megállapodás területén fokozatosan, a nullát megközelítő szintre csökkenteni az erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászat során véletlenszerűen előforduló delfinpusztulást, éves határértékek meghatározásával;

    2. e halászterületeken a delfinpusztulás megszüntetése céljából ökológiailag megfelelő eszközöket keresni arra, hogy a nagytestű sárgaúszójú tonhalat ne delfinekkel együtt fogják ki;

    3. a tonhalállományok, valamint az e halászat által érintett élő tengeri erőforrások hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása a megállapodás területén, figyelembe véve a fajok közötti kölcsönhatásokat az ökoszisztémán belül és különös fontosságot tulajdonítva, többek között, a tonhalivadékok, valamint a nem célfajok járulékos fogásának és visszaengedésének elkerülésére, csökkentésére és minimalizálására.

    III. cikk

    A megállapodás területi hatálya

    A megállapodás területi hatályát ("a megállapodás területe") az I. melléklet határozza meg.

    IV. cikk

    Általános intézkedések

    A felek az IATTC keretén belül:

    1. intézkedéseket hoznak az ökoszisztéma védelmének biztosítására, valamint védelmi és kezelési intézkedéseket hoznak a tonhalállományok, valamint az erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászat által érintett élő tengeri erőforrások hosszú távú fenntarthatóságánakbiztosítására a megállapodás területén a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredmények alapján, és elővigyázatossági megközelítést alkalmaznak a FAO felelősségteljes halgazdálkodási magatartási kódexe, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok, valamint a hosszú távon vándorló halállományokról szóló megállapodása megfelelő rendelkezéseivel összhangban. Ezek az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a halászott állományok biomasszáját is legalább azon a szinten tartsák, vagy arra a szintre állítsák helyre, amelyen képes a legnagyobb fenntartható hozamot biztosítani, továbbá hogy a kapcsolódó állományok biomasszáját legalább azon a szinten tartsák, vagy arra a szintre állítsák helyre, amelyen képes a legnagyobb fenntartható hozamot biztosítani; és

    2. lehetőségeiknek megfelelően intézkedéseket hoznak, hogy felbecsüljék a sárgaúszójú tonhalivadékok és a megállapodás területén erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászat által érintett élő tengeri erőforrások egyéb állományainak fogását és járulékos fogását, és hogy a VI. cikkel összhangban intézkedéseket hozzanak, többek között, hogy elkerüljék, csökkentsék és minimalizálják a tonhalivadékok, valamint a nem célfajok járulékos fogását e fajok hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében, figyelembe véve a fajok közötti kölcsönhatásokat az ökoszisztémán belül.

    V. cikk

    Nemzetközi Delfinvédelmi Program

    A Nemzetközi Delfinvédelmi Program értelmében és e megállapodás célkitűzéseit figyelembe véve a felek, többek között:

    1. a megállapodás területén erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászat során a járulékos delfinpusztulás mértékét legfeljebb évi 5000 delfinre korlátozzák a vonatkozó intézkedések elfogadása és végrehajtása révén, amelyek a következőket tartalmazzák:

    a) egy olyan rendszer kialakítását, amely a hajók kapitányait arra ösztönzi, hogy tovább csökkentsék a delfinpusztulást, és amelynek célja a delfinpusztulás e halászterületen történő teljes megszüntetése;

    b) az IATTC keretében technikai képzési és tanúsítványrendszer kialakítását a halászhajók kapitánya és legénysége részére a halászfelszerelésekről és azok használatáról, valamint a delfinek kiszabadítását és biztonságát szolgáló technikákról;

    c) az IATTC keretében a kutatás elősegítését és támogatását, hogy javuljanak a halászfelszerelések, berendezések és a halászati technikák, beleértve azokat, amelyeket a delfineket érintő tonhalhalászat során alkalmaznak;

    d) egy méltányos rendszer kialakítását a delfinpusztulás határértékének (DML) meghatározására, amely megfelel a delfinpusztulás éves felső határának a III. és IV. melléklettel összhangban;

    e) azt a követelményt, hogy hajóik, amelyekre DML-t jelöltek meg, vagy amelyek egyébként a megállapodás területén működnek, feleljenek meg a VIII. mellékletben előírt működési követelményeknek;

    f) egy rendszer kialakítását a delfinek pusztulása vagy súlyos sérülése nélkül vagy azzal együtt halászott tonhalak nyomon követésére és ellenőrzésére, amely a IX. mellékletben előírt elemeken alapul;

    g) a felek által összegyűjtött tudományos kutatási adatok e megállapodás szerinti teljes és rendszeres cseréjét; és

    h) kutatás végzését ökológiailag megfelelő eszközök keresésére, hogy a nagy sárgaúszójú tonhalat ne delfinekkel együtt fogják ki;

    2. állományonként éves delfinpusztulási határértéket határoznak meg, valamint felülvizsgálják és felmérik e határértékek hatását a III. melléklettel összhangban; és

    3. felülvizsgálják az intézkedéseket a felek ülésezése alkalmával.

    VI. cikk

    Az élő tengeri erőforrások fenntarthatósága

    A IV. cikk értelmében a felek kötelezik magukat arra, hogy az IATTC keretén belül olyan intézkedéseket fejlesztenek ki és hajtanak végre, amelyek biztosítják a megállapodás területén az erszényes kerítőhálós tonhalhalászathoz kapcsolódó élő tengeri erőforrások hosszú távú fenntarthatóságát, figyelembe véve a fajok közötti kölcsönhatásokat az ökoszisztémán belül. E célból a felek, többek között:

    1. kialakítanak és végrehajtanak egy programot, amely felméri, ellenőrzi és minimalizálja a tonhalivadékok és a nem célfajok járulékos fogását a megállapodás területén;

    2. a lehetőségek szerinti legnagyobb mértékben kialakítják és megkövetelik a szelektív, környezetbarát és költséghatékony halászfelszerelések és technikák alkalmazását;

    3. megkövetelik, hogy a megállapodás területén tevékenykedő hajóik a lehető legnagyobb mértékben élve engedjék szabadon a járulékosan kifogott tengeri teknősöket és más fenyegetett vagy veszélyeztetett fajokat; és

    4. felkérik az IATTC-t, hogy kezdeményezzen vizsgálatot annak felmérésére, hogy a megállapodás területén halászó hajók halászati kapacitása veszélyt jelent-e a tonhalállományok és más, a halászattal kapcsolatos tengeri erőforrások fenntarthatóságára, és amennyiben igen, akkor vizsgálja meg a lehetséges intézkedéseket, és adott esetben ajánlja azok elfogadását.

    VII. cikk

    Nemzeti szintű végrehajtás

    A felek saját törvényeikkel és eljárásaikkal összhangban elfogadják a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsák e megállapodás végrehajtását és betartását, beleértve, adott esetben, megfelelő törvények és rendeletek elfogadását.

    VIII. cikk

    A felek ülése

    (1) A felek időszakonként üléseznek, hogy áttekintsék a megállapodás végrehajtására vonatkozó kérdéseket, és hogy meghozzák az azokra vonatkozó döntéseket.

    (2) A felek rendes ülésére évente legalább egyszer sor kerül, lehetőleg egy IATTC üléshez kapcsolódóan.

    (3) A felek rendkívüli ülést is tarthatnak, amennyiben szükségesnek találják. Ezeket az üléseket valamelyik fél kérésére hívják össze, feltéve hogy a kérést a felek többsége támogatja.

    (4) A felek ülését akkor tartják meg, ha a határozatképességhez szükséges létszám jelen van; ez akkor áll fenn, ha a felek többsége megjelenik. Ez a szabály az e megállapodás szerint létrehozott kiegészítő szervek ülésére is vonatkozik.

    (5) Az ülést spanyol és angol nyelven tartják, és a felek ülésének dokumentumait mindkét nyelven elkészítik.

    IX. cikk

    Határozathozatal

    A VIII. cikk szerint összehívott üléseken a felek minden határozatot konszenzussal hoznak.

    X. cikk

    Tudományos tanácsadó testület

    A La Jolla-i Megállapodás alapján létrehozott tudományos tanácsadó testület feladatait az V. melléklet tartalmazza. A tudományos tanácsadó testületet összetételét és működését az V. melléklet rendelkezései határozzák meg.

    XI. cikk

    Nemzeti tudományos tanácsadó bizottságok

    (1) A felek saját törvényeikkel és eljárásaikkal összhangban nemzeti tudományos tanácsadó bizottságot (Natsac) hoznak létre olyan független képzett szakemberekből, akik az állami vagy magánszektorban vagy nem kormányzati szervezetekben tevékenykednek, beleértve többek között elismert tudósokat is.

    (2) A Natsacok feladatait, többek között, a VI. melléklet tartalmazza.

    (3) A felek biztosítják, hogy a Natsacok rendszeres és időben összehívott üléseiken együttműködnek az állományok adatainak és helyzetének felülvizsgálatában, illetve ajánlások kialakításában e megállapodás célkitűzéseinek elérésére. Ezekre az ülésekre legalább évente egyszer a felek rendes üléséhez kapcsolódóan kerül sor.

    XII. cikk

    Nemzetközi Vizsgálóbizottság

    A Nemzetközi Vizsgálóbizottság (IRP) La Jolla-i Megállapodás szerint kialakított feladatait a VII. melléklet tartalmazza. Az IRP-t a VII. melléklet rendelkezéseivel összhangban állítják össze és működtetik.

    XIII. cikk

    Fedélzeti megfigyelő program

    A La Jolla-i Megállapodás alapján kialakított fedélzeti megfigyelő program a II. melléklettel összhangban működik.

    XIV. cikk

    Az IATTC szerepe

    Figyelembe véve azt a fontos szerepet, amelyet az IATTC e megállapodás végrehajtása során játszik, a felek, többek között, felkérik az IATTC-t arra, hogy titkársági támogatást nyújtson, és lásson el olyan feladatokat, amelyeket a megállapodás előír, vagy amelyekben e megállapodás alapján megállapodnak.

    XV. cikk

    Finanszírozás

    A felek hajónkénti díjak kiszabásával és beszedésével hozzájárulnak azokhoz a költségekhez, amelyek e megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez szükségesek; ezek szintjét a felek az egyéb önkéntes pénzügyi hozzájárulások sérelme nélkül határozzák meg.

    XVI. cikk

    Betartás

    (1) A felek a joghatóságuk alá tartozó hajók tekintetében biztosítják az e megállapodásban előírt vagy e megállapodás alapján elfogadott intézkedések hatékony betartását. A felek, többek között, éves minősítési és vizsgálati programmal biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó hajók betartják:

    a) a VIII. mellékletben megállapított működési követelményeket; és

    b) a II. mellékletben megállapított fedélzeti megfigyelési követelményeket.

    (2) A megállapodás megsértése esetén a felek az IRP ajánlásait figyelembe véve és nemzeti jogukkal összhangban megfelelő súlyosságú szankciókat alkalmaznak, hogy hatékonyan biztosítsák a megállapodás rendelkezéseinek és a megállapodás alapján elfogadott intézkedéseknek a betartását, és hogy a jogsértőket megfosszák jogellenes tevékenységük hasznától. E szankciók súlyos jogsértések esetén magukban foglalják a halászati engedély megtagadását, felfüggesztését vagy visszavonását.

    (3) A felek ösztönzőket alakítanak ki a hajók kapitányai és legénysége számára a megállapodás és célkitűzései betartásának elősegítése érdekében.

    (4) A felek a La Jolla-i Megállapodás szerint hozott határozatok alapján együttműködési intézkedéseket fogadnak el, hogy biztosítsák e megállapodás betartását.

    (5) A felek azonnal tájékozatják az IRP-t azokról a végrehajtási intézkedésekről, amelyeket e megállapodás alapján hoztak, és azok eredményeiről.

    XVII. cikk

    Átláthatóság

    (1) A felek támogatják a megállapodás végrehajtásának átláthatóságát, beleértve adott esetben a nyilvánosság részvételét.

    (2) Az e megállapodás végrehajtására vonatkozó ügyekben érintett kormányközi és nem kormányzati szervezetek képviselőinek lehetősége nyílik arra, hogy megfigyelőként vagy, adott esetben, más módon részt vegyenek a felek VIII. cikk szerint összehívott ülésén a X. mellékletben előírt iránymutatásokkal és kritériumokkal összhangban. E kormányközi és nem kormányzati szervezetek időben hozzáférnek a vonatkozó információkhoz a felek által az információkhoz történő hozzáférésre vonatkozóan elfogadott eljárási szabályokra is figyelemmel.

    XVIII. cikk

    Titoktartás

    (1) A felek ülésén meghatározzák a titoktartás szabályait minden testületre, amely e megállapodás alapján hozzáférhet az információkhoz.

    (2) Az (1) bekezdéssel összhangban elfogadható titoktartási szabályoktól eltérően azok a személyek, akik hozzáférhetnek ezekhez a bizalmas információkhoz, jogi vagy közigazgatási eljárások során felfedhetik ezeket az információkat, amennyiben az érintett fél illetékes hatósága ezt kéri.

    XIX. cikk

    Együttműködés más szervezetekkel vagy megállapodásokkal

    A felek együttműködnek szubregionális, regionális és globális halászati védelemmel és kezeléssel foglalkozó szervezetekkel és megállapodásokkal e megállapodás célkitűzései elérésének támogatása érdekében.

    XX. cikk

    A viták rendezése

    (1) A felek együttműködnek annak érdekében, hogy elkerüljék a jogvitákat. A felek konzultálhatnak egy másik féllel vagy felekkel minden olyan kérdésről, amely e megállapodás rendelkezéseinek értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozik annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban minden fél számára kielégítő megoldást találjanak.

    (2) Amennyiben a jogvitát ésszerű határidőn belül konzultációval nem rendezik, a kérdéses felek a lehető leghamarabb konzultálnak egymással, hogy a jogvitát olyan békés eszközzel rendezzék, amelyről a nemzetközi joggal összhangban döntenek.

    XXI. cikk

    Az államok jogai

    E megállapodás rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy megsértsék, vagy aláássák az államok szuverenitását, szuverén jogait vagy a nemzetközi joggal összhangban gyakorolt joghatóságukat, valamint az államok álláspontját vagy nézeteit a tengerjogra vonatkozó kérdésekben.

    XXII. cikk

    Nem szerződő felek

    (1) A felek minden államot és az e megállapodás XXIV. cikkében említett regionális gazdasági integrációs szervezetet arra ösztönöznek, hogy csatlakozzanak ehhez a megállapodáshoz, vagy törvényeket és rendeleteket fogadjanak el vele összhangban.

    (2) E megállapodással és a nemzetközi joggal összhangban a felek együttműködnek, hogy a megállapodáshoz nem csatlakozó államok lobogói alatt hajózó hajókat megakadályozzák olyan tevékenységek végzésében, amelyek aláássák e megállapodás hatékonyságát. E célból a felek, többek között, felhívják a megállapodáshoz nem csatlakozó államok figyelmét hajóik ilyen tevékenységére.

    (3) A felek egymás között információcserét folytatnak közvetlenül vagy az igazgatón keresztül a megállapodáshoz nem csatlakozó államok lobogói alatt hajózó hajók olyan tevékenysége tekintetében, amely aláássa e megállapodás hatékonyságát.

    XXIII. cikk

    Mellékletek

    A mellékletek e megállapodás szerves részét képezik, és egyéb rendelkezés hiányában, az e megállapodásra való hivatkozás magában foglalja a vonatkozó mellékletre való hivatkozást.

    XXIV. cikk

    Aláírás

    Ez a megállapodás Washingtonban 1998. május 15. és 1999. május 14. között nyitva áll az aláírásra minden olyan állam számára, amelynek tengerpartja határos a megállapodás területével, vagy olyan állam, illetve regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amely az IATTC tagja, vagy amelynek hajói tonhalat halásznak a megállapodás területén, amíg a megállapodás aláírásra nyitva áll.

    XXV. cikk

    Megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás

    E megállapodást az aláíró feleknek belső rendelkezéseikkel összhangban meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.

    XXVI. cikk

    Csatlakozás

    Ehhez a megállapodáshoz minden állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet csatlakozhat, amely megfelel a XXIV. cikk követelményeinek, vagy amelyet a felek határozata alapján meghívtak a megállapodáshoz való csatlakozásra.

    XXVII. cikk

    Hatálybalépés

    (1) Ez a megállapodás akkor lép hatályba, ha a letéteményesnél letétbe helyezik a negyedik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratot.

    (2) Az (1) bekezdésben említett időpontot követően, tekintettel a XXIV. cikk követelményeit teljesítő államra vagy regionális gazdasági integrációs szervezetre, a megállapodás az említett államra nézve akkor lép hatályba, ha annak megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezték.

    XXVIII. cikk

    Fenntartások

    E megállapodással kapcsolatban fenntartásnak nincs helye.

    XXIX. cikk

    Ideiglenes alkalmazás

    (1) E megállapodást az az állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet alkalmazza ideiglenesen, amely a megállapodás ideiglenes alkalmazására vonatkozó hozzájárulásáról írásban értesíti a letéteményest. Az ideiglenes alkalmazás az értesítés kézhezvételének napjától lép hatályba.

    (2) Egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet általi ideiglenes alkalmazás akkor szűnik meg, amikor e megállapodás hatályba lép az érintett állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet tekintetében, vagy amikor az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet írásban értesíti a letéteményest arról, hogy az ideiglenes alkalmazást meg kívánja szüntetni.

    XXX. cikk

    Módosítások

    (1) A felek javaslatot tehetnek e megállapodás módosítására, ha a felek ülését megelőzően legalább 60 nappal eljuttatják a javasolt módosítás szövegét a letéteményeshez. A letéteményes eljuttatja e szöveg másolatát a többi félhez.

    (2) E megállapodásnak a felek ülésén konszenzussal elfogadott módosításai akkor lépnek hatályba, amikor már minden fél letétbe helyezte megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát a letéteményesnél.

    (3) A felek eltérő határozata hiányában e megállapodás mellékleteit a felek ülésén lehet konszenzussal módosítani. Egyéb megállapodás hiányában a mellékletek módosításai elfogadáskor lépnek hatályba minden fél tekintetében.

    XXXI. cikk

    Felmondás

    A felmondásról szóló írásbeli értesítés letéteményesnek történő megküldésével bármelyik fél bármikor felmondhatja a megállapodást 12 hónappal azt a dátumot követően, amikor rá nézve a megállapodás hatályba lépett. A letéteményes az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatja a többi felet a felmondásról. A felmondás az értesítés kézhezvételétől számított hat hónap elteltével lép hatályba.

    XXXII. cikk

    Letéteményes

    E megállapodás eredeti szövegeit letétbe helyezik az Amerikai Egyesült Államok kormányánál, amely ennek hitelesített másolatait megküldi az aláíróknak és a megállapodás feleinek, valamint az Egyesült Nemzetek Főtitkárának bejegyzés és közzététel céljából az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének megfelelően.

    FENTIEK HITELÉÜL az alulírott,

    erre kormányaik által kellően felhatalmazott teljhatalmú meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

    Kelt Washingtonban, az 1998. év május hó tizenötödik napján, készült angol és spanyol nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

    --------------------------------------------------

    Top