31977R2290

A Tanács 2290/77/EGK, Euratom, ESZAK rendelete

(1977. október 18.)

a Számvevőszék tagjainak járandóságairól

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 78e. cikkére,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 206. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 180. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvre, amelyet – az említett 206., 78e. és 180. cikk értelmében – a Számvevőszék tagjaira alkalmazni kell,

mivel a Tanács feladata, hogy meghatározza a Számvevőszék tagjainak illetményét, juttatásait és nyugellátását, valamint a javadalmazást helyettesítő egyéb juttatásait,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Számvevőszék tagjai hivatalba lépésük napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig, amelyben hivataluk megszűnik, alapilletményre, családi pótlékokra és egyéb juttatásokra jogosultak.

2. cikk

A Számvevőszék tagjainak havi alapilletményét úgy kell kiszámítani, hogy az egyenlő legyen egy A1 besorolási fokozat utolsó csoportjába tartozó Európai Közösségi tisztviselő alapilletményének a következő százalékos részével:

Elnök: | 108 % |

Egyéb tagok: | 104 % |

3. cikk

A Számvevőszék tagjai – a személyzeti szabályzat 67. cikkében és a szabályzat VII. mellékletének 1–3. cikkében említett rendelkezéseknek megfelelően rögzített – családi támogatásokra jogosultak.

4. cikk

A Számvevőszék tagjai alapilletményük 15 %-ával megegyező lakhatási támogatásra jogosultak.

5. cikk

A Luxembourgban alkalmazott tisztviselők esetében a 2. cikkben említett alapilletményre, a 3. cikkben említett családi támogatásokra és a 4. cikkben említett lakhatási támogatásra a Tanács által – az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó személyzeti szabályzat 64. és 65. cikke alapján – megállapított súlyozást kell alkalmazni.

6. cikk

A Számvevőszék tagja hivatalba lépésekor és hivatalának megszűnésekor a következőkre jogosult:

a) hivatalba lépésekor kéthavi alapilletménynek megfelelő letelepedési segély, hivatala megszűnésekor pedig egyhavi alapilletménynek megfelelő áttelepedési segély;

b) a saját maga és családtagjai esetében felmerülő utazási költségek megtérítése, valamint személyes tárgyai és bútorai szállítási költségének megtérítése, ideértve a szokásos kockázatok (lopás, törés, tűz) elleni biztosítást.

A hivatali idő megújítása esetén az e cikkben biztosított juttatások nem illetik meg az érintett személyt. E juttatásokra abban az esetben sem jogosult, ha olyan másik közösségi intézmény tagjává nevezik ki, amelynek ideiglenes székhelye ugyanabban a városban található, amelyben korábbi hivatala folytán is le kellett telepednie, és amennyiben új kinevezésének időpontját megelőzően még nem telepedett át.

7. cikk

A Számvevőszék tagja, akinek feladatai teljesítése során a Számvevőszék ideiglenes székhelyét el kell hagynia, az alábbi juttatásokra jogosult:

a) utazási költségtérítés;

b) szállodai költségek (csupán a szobára, a szolgáltatásokra és az adókra vonatkozó költségek) térítése;

c) a távollét minden teljes napjára 800 BEF napidíj; Európán kívüli utazások esetén a juttatás 1500 BEF-re emelkedik.

8. cikk

(1) A Számvevőszék volt tagja – hivatala megszűnésének hónapját követő hónap első napjától számított három éven keresztül – az alábbi eljárással összhangban meghatározott havi átmeneti juttatást kap:

- hivatalának megszűnésekor kapott alapilletménye 35 %-a, amennyiben szolgálati ideje két évnél kevesebb;

- ugyanennek az illetménynek a 40 %-a, amennyiben szolgálati ideje két évnél több, de három évnél kevesebb;

- ugyanennek az illetménynek a 45 %-a, amennyiben szolgálati ideje három évnél több, de öt évnél kevesebb;

- ugyanennek az illetménynek az 50 %-a, amennyiben szolgálati ideje öt évnél több, de tíz évnél kevesebb;

- ugyanennek az illetménynek az 55 %-a, amennyiben szolgálati ideje tíz évnél több, de tizenöt évnél kevesebb;

- ugyanennek az illetménynek a 60 %-a egyéb esetekben.

(2) Az erre a juttatásra szóló jogosultság megszűnik, ha a Számvevőszék volt tagja egy másik közösségi intézményben kap új hivatalt vagy elhalálozik. Új kinevezése esetén a juttatást a hivatalba lépéséig folyósítják; halála esetén arra a hónapra történik az utolsó kifizetés, amelyben halála bekövetkezett.

(3) Ha e hároméves időszak alatt az érintett személy bármilyen új jövedelemszerző tevékenységet kezd, a juttatásból levonják azt az összeget, amellyel bruttó (azaz adózás előtti) havi javadalmazása az (1) bekezdésben meghatározott juttatással együtt meghaladja azt az adózás előtti javadalmazást, amelyben a Számvevőszék tagjaként a 2., a 3. és a 4. cikk alapján részesült. Az új tevékenység fejében kapott javadalmazás összegének kiszámításakor a költségtérítések kivételével a javadalmazás minden formáját figyelembe kell venni.

(4) Hivatala megszűnésének napján, majd ezt követően minden év január 1-jén, illetve a pénzügyi helyzetében bekövetkezett bármilyen változás esetén a Számvevőszék tagja – a költségtérítés kivételével – a szolgáltatásaiért kapott javadalmazás minden formájáról nyilatkozik a Számvevőszék elnökének.

Azokat a kiegészítő javadalmazásokat, amelyekben az egykori tag a Számvevőszék tagjaként végzett munkája során jogszerűen részesült, nem vonják le az átmeneti juttatásból.

A nyilatkozatot jóhiszeműen kell elkészíteni, és bizalmasan kell kezelni. A benne található tájékoztatás kizárólag e rendelet céljaira alkalmazható, és nem közölhető harmadik személyekkel.

(5) A Számvevőszék volt tagja az (1) bekezdésben említett teljes hároméves időszak alatt jogosult a 3. cikkben megállapított családi támogatásokra.

9. cikk

(1) Hivataluk megszűnése után a Számvevőszék tagjai öregségi nyugdíjra jogosultak, amely 65. életévük betöltésének napjától fizetendő.

(2) A nyugdíj folyósítását azonban hatvan éves koruktól is kérhetik. Ebben az esetben a nyugdíjat az alábbi együtthatók alkalmazásával csökkentik:

60 év | 0,70 |

61 év | 0,75 |

62 év | 0,80 |

63 év | 0,87 |

64 év | 0,95 |

10. cikk

A nyugdíj összege a hivatalban töltött minden teljes év után az utolsó alapilletmény 4,5 %-a, és minden teljes hónap után ennek az összegnek a tizenketted része. A nyugdíj legnagyobb összege az utolsó alapilletmény 70 %-a.

Ha az érintett személy a Számvevőszék elnökeként és tagjaként is tevékenykedett, a nyugdíj kiszámításának alapjául szolgáló illetményt az ezekben a munkakörökben eltöltött idővel arányosan kell megállapítani.

11. cikk

A Számvevőszéknek az a tagja, aki teljes munkaképtelenségben szenved, amely megakadályozza feladatai teljesítésében, és aki ezért lemond, vagy akit emiatt felmentenek, a lemondás vagy felmentés időpontjától kezdve a következő ellátásokra jogosult:

a) amennyiben a munkaképtelenséget állandónak ismerik el, a tag a 10. cikkben említett rendelkezésekkel összhangban számított öregségi nyugdíjra jogosult, amely nem lehet kevesebb az utolsó alapilletmény 30 %-ánál. Abban az esetben, ha a munkaképtelenség kötelezettségeinek teljesítése során szerzett fogyatékosság vagy betegség következménye, a legnagyobb nyugdíjra jogosult;

b) a Számvevőszék tagja felépüléséig – átmeneti munkaképtelensége esetén, amennyiben a munkaképtelenség kötelezettségeinek teljesítése során szerzett rokkantság vagy betegség következménye –az utolsó alapilletménye 60 %-ának, más esetekben 30 %-ának megfelelő összegű nyugdíjra jogosult. Amikor a rokkantsági nyugdíj kedvezményezettje betölti a hatvanötödik életévét, vagy a rokkantsági nyugdíjat már hét éve folyósítják, azt a 10. cikk rendelkezéseinek megfelelően kiszámított, életre szóló nyugdíj váltja fel.

12. cikk

A Számvevőszék tagja jogosult az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó személyzeti szabályzatban foglalt szociális biztonsági ellátásokra, amelyek kiterjednek a betegségi ellátásra, foglalkozási megbetegedés, üzemi baleset esetén járó juttatásokra, valamint a szülési és temetési segélyre.

Ez a cikk vonatkozik a Számvevőszék volt tagjaira is, akik a 9. cikkben megállapított nyugdíjrendszer vagy a 8. cikkben megállapított átmeneti juttatások keretében részesülnek ellátásokban. Ez a bekezdés azonban nem alkalmazható egyéb olyan kockázatoknak a fedezésére, amelyekre egy olyan egyéb szociális biztonsági rendszer vonatkozik, amelynek keretében a Számvevőszék volt tagja ellátásokban részesül.

13. cikk

Ha a tag munkaképtelenségéért vagy haláláért harmadik személy felelős, e tagnak vagy jogutódainak az a joga, hogy törvényes eljárást kezdeményezzenek a harmadik személy ellen, a Közösséget illeti meg az e nyugdíjrendszer keretében vállalt kötelezettségeinek határain belül.

14. cikk

A 8. cikkben meghatározott átmeneti juttatásban, a 9. cikkben meghatározott nyugdíjban és a 11. cikkben meghatározott nyugdíjban ugyanaz a személy egyidejűleg nem részesülhet. Amennyiben a Számvevőszék tagja a fenti rendelkezések közül többnek is kedvezményezettje, csak azt a rendelkezést kell alkalmazni, amely a legkedvezőbb a jogosult számára.

15. cikk

Ha a Számvevőszék tagja hivatali ideje alatt elhalálozik, túlélő házastársa vagy eltartott gyermekei a halál bekövetkeztének hónapját követő harmadik hónap végéig arra a javadalmazásra jogosultak, amelyre a Számvevőszék tagja a 2., 3. és 4. cikk értelmében jogosult lett volna.

16. cikk

(1) A Számvevőszék tagjának és volt tagjának az özvegye és eltartott gyermekei, akikre halála időpontjában nyugdíjjogosultság száll, túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosultak.

Ez a nyugdíj annak a nyugdíjnak a százalékos része, amelyre a Számvevőszék tagja vagy volt tagja a 10. cikk alapján a halála napján jogosult volt, nevezetesen:

– özvegy esetében | 60 % |

– gyermekenként, ha az anya életben van | 10 % |

– gyermekenként, ha mind az apa, mind az anya halott | 20 % |

Amennyiben azonban a Számvevőszék tagjának halála hivatali ideje alatt következik be, az özvegyét megillető túlélő hozzátartozói nyugdíj a halál időpontjában járó alapilletmény 36 %-ával egyenlő.

(2) A túlélő hozzátartozói nyugdíjak teljes összege nem haladhatja meg a Számvevőszék tagjának vagy volt tagjának járó, a számítás alapját képező nyugdíj összegét. A túlélő hozzátartozói nyugdíjak legnagyobb összegét, adott esetben, a fenti százalékos arányok szerint osztják el a kedvezményezettek között.

(3) A túlélő hozzátartozói nyugdíjakat a halál időpontját követő naptári hónap első napjától kezdve folyósítják; a 15. cikk rendelkezéseinek alkalmazása esetén azonban a jogosultság a halál bekövetkeztének időpontját követő negyedik hónap első napjáig nem nyílik meg.

(4) A túlélő hozzátartozói nyugdíj iránti jogosultság annak a naptári hónapnak a végén szűnik meg, amelyben a jogosult személy elhalálozik. Az árvasági nyugdíj iránti jogosultság annak a hónapnak a végén szűnik meg, amelyben a gyermek betölti a huszonegyedik életévét. A jogosultságot azonban meghosszabbítják arra az időszakra, amelynek során a gyermek szakképzésben részesül, de legfeljebb annak a hónapnak a végéig, amelyben betölti huszonötödik életévét.

A nyugdíjat tovább folyósítják az árvának, ha betegsége vagy fogyatékossága folytán képtelen magát eltartani.

(5) Ha a Számvevőszék volt tagja házasságot köt, és a házassága időpontjában e rendelet alapján nyugdíjra jogosult, sem a feleség, sem a házasságból születő gyermekek nem jogosultak túlélő hozzátartozói nyugdíjra, kivéve, ha a házasságkötés legalább öt évvel megelőzi a Számvevőszék volt tagjának halálát.

(6) Az özvegy túlélő hozzátartozói nyugdíj iránti jogosultsága új házasságkötésével megszűnik. Ebben az esetben az özvegy egy összegben kifizetendő, azonnali juttatásra jogosult, amely a túlélő hozzátartozói nyugdíja éves összegének kétszeresével egyenlő.

17. cikk

A Számvevőszéknek az a tagja, akit súlyos kötelezettségszegés miatt mentenek fel hivatalából, elveszíti az átmeneti juttatás és az öregségi nyugdíj iránti minden jogosultságát; ez azonban nem érinti hátrányosan jogutódait.

18. cikk

Amennyiben a Tanács az alapilletmények emeléséről dönt, egyidejűleg dönt a meglévő nyugdíjak mértékének megfelelő emeléséről is.

19. cikk

Az e nyugdíjrendszerben meghatározott juttatások folyósítását a Közösségek költségvetésében szerepeltetik. A tagállamok e juttatások folyósítását az ilyen kiadások finanszírozására előírt léptéknek megfelelően közösen szavatolják.

20. cikk

(1) A 2., 3., 4., 6., 12. és 15. cikk értelmében fizetendő összegeket annak az országnak a pénznemében fizetik ki, amelyben az intézmény ideiglenes székhelye található.

(2) A kedvezményezettek választhatnak, hogy a 8., 9., 11. és 16. cikk értelmében esedékes összegeket annak az országnak a pénznemében fizessék ki számukra, amelynek állampolgárai, a lakóhelyük szerinti ország pénznemében vagy annak az országnak a pénznemében, amelyben a Számvevőszék ideiglenes székhelye található; ez a döntésük legalább két évre szól.

Ha sem az első, sem a második fent említett ország nem tagállama a Közösségnek, az esedékes összegeket annak az országnak a pénznemében kell kifizetni, amelyben a Számvevőszék ideiglenes székhelye található.

21. cikk

A Közösségek javára megállapított adó alkalmazására vonatkozó feltételek, és eljárás meghatározásáról szóló rendelet vonatkozik a Számvevőszék tagjaira.

22. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 1977. október 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

H. Simonet

--------------------------------------------------