21994A1231(52)

1. MELLÉKLET

Az Energia Charta Egyezmény

Preambulum

EZEN EGYEZMÉNY SZERZŐDŐ FELEI,

tekintettel az Új Európáról szóló, 1990. november 21-én aláírt Párizsi Chartára,

tekintettel az Európai Energia Chartáról szóló Hágai Konferencia 1991. december 17-én, Hágában aláírt záróokmányában elfogadott Európai Energia Chartára,

emlékeztetve arra, hogy a Hágai Konferencia záróokmányának minden aláírója kötelezettséget vállalt az Európai Energia Charta céljainak és elveinek betartására, valamint arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül az Energia Charta Egyezményre és a jegyzőkönyvekre vonatkozó jóhiszemű tárgyalásokkal megvalósítják és szélesítik együttműködésüket; és azzal az óhajjal, hogy biztos és kötelező nemzetközi jogi alapokra helyezzék a Chartában rögzített kötelezettségeket;

azzal az óhajjal továbbá, hogy létrehozzák az Európai Energia Chartában kinyilvánított elvek végrehajtásának szerkezeti kereteit;

azzal a kívánsággal, hogy végrehajtsák az Európai Energia Charta kezdeményezésének alapkoncepcióját, vagyis azt, hogy az energetikai befektetések és az energiakereskedelem liberalizálására irányuló intézkedésekkel katalizálják a gazdasági növekedést;

megerősítve, hogy a Szerződő Felek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a teljes nemzeti bánásmód és a legnagyobb kedvezmény elve hatékony végrehajtásának, és ezeket a kötelezettségeket alkalmazni kívánják a kiegészítő egyezmény alapján létesített befektetéseknél;

tekintettel a nemzetközi kereskedelem fokozatos liberalizációjának céljára, és a megkülönböztetésmentes nemzetközi kereskedelem elvére az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény és Csatolt Okmányai, valamint ezen Egyezmény egyéb rendelkezései alapján;

azzal az eltökélt szándékkal, hogy fokozatosan felszámolják az energetikai anyagok és termékek, valamint a kapcsolódó berendezések, technológiák és szolgáltatások kereskedelmének technikai, közigazgatási és egyéb akadályait;

tekintettel azoknak a Szerződő Feleknek az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményhez való lehetséges csatlakozására, amelyek jelenleg annak nem tagjai, és olyan átmeneti kereskedelmi rendelkezések előírását elhatározva, amelyek segítik ezeket a Szerződő Feleket és nem hátráltatják ilyen tagságuk előkészítését;

szem előtt tartva az olyan Szerződő Felek jogait és kötelességeit, amelyek szintén tagjai az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménynek és Csatolt Okmányainak;

tekintettel az összefonódásokra, monopóliumokra, versenyellenes gyakorlatokra és erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó versenyszabályokra;

tekintettel a Nukleáris Fegyverek Elterjedésének Megakadályozásáról szóló szerződésre, és a nukleáris szállításokra vonatkozó iránymutatásokra (Nuclear Suppliers' Guidelines) és a nemzetközi atomsorompóra vonatkozó egyéb kötelezettségekre és megállapodásokra;

felismerve az energia lehető leghatékonyabb feltárásának, termelésének, átalakításának, tárolásának, szállításának, elosztásának és felhasználásának szükségességét,

emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményére, a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezményre és más, energiával kapcsolatos nemzetközi környezetvédelmi egyezményekre; valamint

felismerve a környezet védelmét szolgáló intézkedésekre, beleértve az energetikai létesítmények leállításával és a hulladékártalmatlanítással kapcsolatos intézkedéseket, és e célból nemzetközileg megállapított célkitűzésekre és kritériumokra vonatkozó egyre sürgetőbb igényt,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. RÉSZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS CÉL

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen Egyezmény alkalmazásában:

1. "Charta" az Európai Energia Chartáról szóló Hágai Konferencia záróokmányaként 1991. december 17-én, Hágában aláírt Európai Energia Charta; a záróokmány aláírását a Charta aláírásának kell tekinteni.

2. "Szerződő Fél" egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely ezen Egyezményt magára nézve kötelezőnek ismerte el, és amely számára az Egyezmény hatályos.

3. "Regionális gazdasági integrációs szervezet" államok által létrehozott szervezet, amelyre az államok egyes, és részben ezen Egyezményben is szabályozott ügyekre vonatkozó hatásköröket átruháztak, beleértve az ezen ügyekre vonatkozó, rájuk nézve kötelező döntések meghozatalával kapcsolatos hatás kört.

4. "Energetikai anyagok és termékek" a Vám-együttműködési Tanács nómenklatúrája (Harmonizált Nómenklatúra) és az Európai Közösségek Kombinált Nómenklatúrája alapján az EM. mellékletben felsorolt tételek.

5. "Az energiaágazatban folytatott gazdasági tevékenység" az NI. mellékletben felsoroltakon kívüli energetikai anyagok és termékek feltárásával, kinyerésével, finomításával, termelésével, tárolásával, szárazföldi szállításával, átvitelével, elosztásával, kereskedelmével, forgalmazásával vagy eladásával kapcsolatos gazdasági tevékenység, vagy a több helyiség hőelosztásával kapcsolatos tevékenység.

6. "Befektetés" egy befektetőnek közvetlenül vagy közvetve, a tulajdonában álló vagy általa ellenőrzött bármely eszköz, beleértve a következőket:

a) materiális és immateriális, ingó és ingatlan javak, valamint vagyoni értékű jogok, többek között bérlet, jelzálog, zálog;

b) társaság vagy üzleti vállalkozás, vagy részvények, vagy a tőkerészesedés egyéb formái egy társaságban vagy üzleti vállalkozásban, valamint egy társaság vagy üzleti vállalkozás kötelezvényei és hasonló követelései;

c) pénzkövetelések vagy teljesítési követelések egy befektetéshez kapcsolódó, gazdasági értéket képviselő szerződés alapján;

d) szellemi tulajdon;

e) hozam;

f) jogszabály, szerződés vagy kapcsolatos jogszabály alapján megadott licencia vagy engedély által biztosított jogok az energiaágazatban folytatott gazdasági tevékenység végzésére.

Az eszközök befektetési formájának változása nem érinti azok befektetés jellegét, és a "befektetés" kifejezés magában foglal minden befektetést akár létezett már, akár a kettő közül azt a későbbi időpontot követően hozták létre, hogy az Egyezmény a befektetést létrehozó befektető szerinti Szerződő Fél tekintetében, vagy azon Szerződő Fél tekintetében, amelynek területén a befektetést létrehozták, hatályba lépett (a továbbiakban: hatálybalépés napja), feltéve hogy az Egyezményt kizárólag olyan ügyekre alkalmazzák, amelyek a befektetésre a hatálybalépés napja után vonatkoznak.

A "befektetés" kiterjed az energiaágazatban folytatott gazdasági tevékenységgel kapcsolatos bármely befektetésre, valamint egy Szerződő Fél által saját területén "Charta hatékonysági projektként" megjelölt, és a Titkárságnak így bejelentett befektetésekre és befektetési kategóriákra.

7. "Befektető":

a) egy Szerződő Fél vonatkozásában:

i. természetes személy, aki az adott Szerződő Fél állampolgára vagy az ott alkalmazandó jognak megfelelően ott rendelkezik lakóhellyel;

ii. társaság vagy egyéb szervezet, amelyet az adott Szerződő Fél alkalmazandó jogának megfelelően hoztak létre;

b) egy "harmadik állam" vonatkozásában olyan természetes személy, társaság vagy egyéb szervezet, aki vagy amely megfelel, értelemszerűen, a Szerződő Fél vonatkozásában az a) pontban meghatározott feltételeknek.

8. "Befektet" vagy "befektetést hoz létre" új befektetések létesítése, a meglévő befektetések egészének vagy részének megszerzése, illetve a befektetői tevékenységnek más területeire való átlépés.

9. "Hozam" egy befektetésből származó vagy befektetéssel kapcsolatos összeg, függetlenül annak kifizetési formájától, beleértve a nyereséget, az osztalékot, a kamatot, a tőkenyereséget, a jogdíjakat, az ügyvezetés, a technikai segítségnyújtás díjait és az egyéb díjakat, valamint a természetbeni kifizetéseket.

10. "Terület" egy olyan állam vonatkozásában, amely Szerződő Fél:

a) az állam szuverenitása alá tartozó terület, a területbe beleértve a szárazföldet, a belvizeket és a parti tengert; valamint

b) a nemzetközi tengerjogra is figyelemmel és azzal összhangban a tengernek, a tengerfenéknek és az altalajnak az a része, amelyre kiterjed a Szerződő Fél felségjoga és joghatósága.

Olyan regionális gazdasági integrációs szervezet vonatkozásában, amely ezen Egyezmény Szerződő Fele, a terület megegyezik a szervezet tagállamainak területével a szervezetet létrehozó megállapodás rendelkezései szerint.

11. a) "GATT" a "GATT 1947" vagy a "GATT 1994", vagy mindkettő, ha mindkettő hatályos.

b) "GATT 1947" az 1947. október 3-án kelt Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, amelyet az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Foglalkoztatási Konferenciája Előkészítő Bizottsága 2. ülésszakának befejezésével elfogadott záróokmányhoz csatoltak, az utólagos helyesbítésekkel és módosításokkal.

c) "GATT 1994" a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodás 1A. mellékletében meghatározott Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, az utólagos helyesbítésekkel és módosításokkal.

A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodás részese a GATT 1994 tagjának minősül.

d) "Csatolt Okmányok" adott esetben:

i. azok a megállapodások, rendelkezések vagy egyéb jogi eszközök, beleértve a határozatokat, nyilatkozatokat és értelmező záradékokat, amelyeket a GATT 1947 keretében kötöttek meg, az utólagos helyesbítésekkel és módosításokkal,

ii. a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodás, beleértve az 1. mellékletet (a GATT 1994 kivételével), a 2–4. mellékletet, valamint a kapcsolódó határozatokat, nyilatkozatokat és értelmező záradékokat, az utólagos helyesbítésekkel és módosításokkal.

12. "Szellemi tulajdon" szerzői és szomszédos jogok, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari minták, szabadalmak, integrált áramkörök topográfiája és nyilvánosságra nem hozott adatok védelme.

13. a) "Energia Charta Jegyzőkönyv" vagy "Jegyzőkönyv" olyan szerződés, amelynek tárgyalását a Charta Konferencia engedélyezte, és amelynek szövegét a Charta Konferencia elfogadta, és amely két vagy több Szerződő Fél között jött létre az Egyezmény rendelkezéseinek kiegészítésére, kiterjesztésére vagy kibővítésére valamilyen, az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó konkrét ágazat vagy tevékenység területén, vagy a Charta III. címe szerinti együttműködés területein.

b) "Energia Charta Nyilatkozat" vagy "Nyilatkozat" olyan, kötelező erővel nem bíró okmány, amelynek tárgyalását a Charta Konferencia engedélyezte, és szövegét jóváhagyta, és amely két vagy több Szerződő Fél között jött létre ezen Egyezmény rendelkezéseinek kiegészítésére.

14. "Szabadon átváltható valuta" a nemzetközi devizapiacokon széles körben forgalmazott és a nemzetközi ügyletekben széles körben használt valuta.

2. cikk

Az Egyezmény célja

Ez az Egyezmény jogi keretet létesít az energia területén folytatott hosszú távú együttműködés előmozdítása érdekében, amely a kiegészítő jellegen és a kölcsönös előnyökön alapul, a Charta céljaival és elveivel összhangban.

II. RÉSZ

KERESKEDELEM

3. cikk

Nemzetközi piacok

A Szerződő Felek arra törekszenek, hogy az energetikai anyagok és termékek számára elősegítsék a nemzetközi piacokra való kijutást kereskedelmi feltételek mellett, és általában, hogy kifejlesszenek egy nyitott és versenyző energiapiacot.

4. cikk

A GATT és Csatolt Okmányainak csorbítatlansága

Ezen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem csorbítja, az egyes GATT-tag Szerződő Felek közötti kapcsolatokban, a GATT és Csatolt Okmányainak rendelkezéseit, amiképpen azt azok a Szerződő Felek alkalmazzák.

5. cikk

Kereskedelmi vonatkozású befektetési intézkedések

(1) A Szerződő Felek nem alkalmaznak olyan kereskedelmi vonatkozású befektetési intézkedéseket, amelyek a GATT III. vagy XI. cikkének rendelkezéseivel összeegyeztethetetlenek; ez nem érinti a Szerződő Félnek a GATT és Csatolt Okmányai, valamint a 29. cikk szerinti jogait és kötelességeit.

(2) Az ilyen intézkedések körébe tartoznak a hazai jogi vagy egyéb közigazgatási előírások szerint kötelező és végrehajtható befektetési intézkedések, vagy olyan intézkedések, amelyek betartása szükséges egy adott előny megszerzéséhez, és amelyek megkövetelik:

a) hazai eredetű vagy hazai forrásból származó termékeknek valamely vállalkozás által történő beszerzését vagy felhasználását, akár meghatározott termékekben, akár termékek mennyiségében vagy értékében, akár helyi termelésének mennyisége vagy értéke arányában kifejezve határozták meg azt; vagy

b) hogy behozott termékek egy vállalkozás általi beszerzését vagy felhasználását a kivitt helyi termékek mennyisége vagy értéke szerinti mértékben korlátozzák;

vagy amely korlátozza

c) egy vállalkozás helyi termelésében felhasznált vagy azzal kapcsolatos termékek vállalkozás általi behozatalát, általában vagy a kivitt helyi termelés mennyiségével vagy értékével arányos összegig;

d) egy vállalkozás helyi termelésében felhasznált vagy azzal kapcsolatos termékek vállalkozás általi behozatalát úgy, hogy devizához való hozzájutását korlátozzák a vállalkozásnak tulajdonítható devizaáramlással arányos összegig,

e) termékek egy vállalkozás általi kivitelét vagy kivitelre történő eladását, akár meghatározott termékekben, akár termékek mennyiségében vagy értékében, akár helyi termelésének mennyisége vagy értéke arányában kifejezve határozták meg azt.

(3) Az (1) bekezdés nem értelmezhető úgy, hogy a Szerződő Felet meggátolja, hogy a (2) bekezdés a) és c) pontjában leírt kereskedelmi vonatkozású befektetési intézkedéseket exporttámogatásra, külföldi támogatásra, közbeszerzésre vagy preferenciális tarifa-, illetve kontingensprogramokra való jogosultság feltételeként alkalmazza.

(4) Az (1) bekezdés ellenére, egy Szerződő Fél ideiglenesen továbbra is fenntarthatja azokat a kereskedelmi vonatkozású befektetési intézkedéseket, amelyek ezen Egyezmény adott Fél általi aláírását megelőzően több mint 180 napig hatályban voltak, a TRM. mellékletben megállapított bejelentési és megszüntetési rendelkezésekre is figyelemmel.

6. cikk

Verseny

(1) A Szerződő Felek törekszenek arra, hogy az energiaágazatban folytatott gazdasági tevékenységekben csökkentsék a piaci torzulásokat, és a versenyt korlátozó akadályokat.

(2) A Szerződő Felek saját joghatóságukon belül biztosítják olyan jogszabályok meglétét és végrehajtását, amelyek az energiaágazatban folytatott gazdasági tevékenységekben szükségesek és alkalmasak az egyoldalú és összehangolt versenyellenes magatartás kezelésére.

(3) Azok a Szerződő Felek, amelyek tapasztalatokkal rendelkeznek a versenyszabályok alkalmazása terén, teljes mértékben megfontolják, hogy – kérelemre és a rendelkezésre álló forrásokon belül – technikai támogatást nyújtsanak más Szerződő Feleknek a versenyszabályok kialakításában és alkalmazásában.

(4) A Szerződő Felek konzultációkkal és információcserével együttműködhetnek versenyszabályaik végrehajtásában.

(5) Amennyiben valamelyik Szerződő Fél azon a véleményen van, hogy egy másik Szerződő Fél területén folytatott valamely konkrét versenyellenes magatartás hátrányosan befolyásol egy, az e cikkben meghatározott célokkal kapcsolatos fontos érdeket, a Szerződő Fél értesítheti a másik Szerződő Felet, és kérheti, hogy annak versenyhatóságai megfelelő végrehajtási intézkedést kezdeményezzenek. Az értesítő Szerződő Félnek az értesítésben elegendő információt kell közölnie ahhoz, hogy az értesített Szerződő Fél ennek alapján azonosítani tudja az értesítés tárgyát képező versenyellenes magatartást, valamint felajánlja a másik Szerződő Félnek az olyan további tájékoztatás és együttműködés lehetőségét, amelyet az értesítő Szerződő Fél biztosítani tud. Az értesített Szerződő Fél vagy, adott esetben, a megfelelő, hatáskörrel rendelkező versenyhatóságok konzultálhatnak az értesítő Szerződő Fél versenyhatóságaival, és teljes mértékben figyelembe veszik az értesítő Szerződő Fél kérelmét annak eldöntésénél, hogy kezdeményezzenek-e végrehajtási intézkedést az értesítésben meghatározott állítólagos versenyellenes magatartásra vonatkozóan. Az értesített Szerződő Fél tájékoztatja az értesítő Szerződő Felet határozatáról vagy a hatáskörrel rendelkező versenyhatóságok határozatáról, és – ha kívánja – tájékoztathatja az értesítő Szerződő Felet határozatának indokairól. Ha végrehajtási intézkedést kezdeményeztek, az értesített Szerződő Fél tájékoztatja az értesítő Szerződő Felet annak kimeneteléről, és – lehetőség szerint – a közbenső fontosabb fejleményekről.

(6) E cikk nem írja elő, hogy egy Szerződő Fél információt szolgáltasson az információk felfedésére, bizalmasságra és üzleti titokra vonatkozó jogszabályaival ellentétesen.

(7) Az (5) bekezdésben és a 27. cikk (1) bekezdésében rögzített eljárások ezen Egyezmény keretében kizárólagos eszközei az e cikk végrehajtása vagy értelmezése során keletkező viták rendezésének.

7. cikk

ranzit

(1) Minden Szerződő Fél megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy az energetikai anyagok és termékek tranzitját elősegítse, összhangban a tranzit szabadságára vonatkozó elvvel, és ezen energetikai anyagok és termékek származására, rendeltetési helyére vagy tulajdonlására vonatkozó különbségtétel, illetve az ilyen különbségtételen alapuló árképzésben tett megkülönböztetés nélkül, továbbá indokolatlan késedelmek, korlátozások és terhek mellőzésével.

(2) A Szerződő Felek ösztönzik a megfelelő szerveket, hogy együttműködjenek

a) az energetikai anyagok és termékek tranzitjához szükséges energiaszállítási létesítmények korszerűsítésében;

b) egynél több Szerződő Fél területét ellátó energiaellátási létesítmények fejlesztésében és működtetésében;

c) az energetikai anyagok és termékek ellátásában jelentkező fennakadások hatásainak mérséklésében;

d) energiaszállítási létesítmények összekapcsolásának elősegítésében.

(3) Minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra, hogy az energetikai anyagok és termékek szállítására és az energiaszállítási létesítmények használatára vonatkozó rendelkezései a tranzit energetikai anyagokat és termékeket nem részesítik kedvezőtlenebb bánásmódban annál, mint amilyenben rendelkezései az ilyen anyagokat és termékeket részesítik, ha azok saját területéről származnak, illetve oda érkeznek, hacsak fennálló nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik.

(4) Amennyiben az energetikai anyagok és termékek tranzitja nem oldható meg kereskedelmi feltételek mellett energiaszállítási létesítmények igénybevételével, a Szerződő Felek nem gördítenek akadályt új kapacitások létesítése elé, kivéve ha hatályos jogszabályok másképpen rendelkeznek az (1) bekezdésnek megfelelően.

(5) Az a Szerződő Fél, amelynek területén keresztül energetikai anyagok és termékek áthaladhatnak, nem köteles

a) engedélyezni energiaszállítási létesítmények építését vagy átalakítását; vagy

b) engedélyezni új vagy további tranzitot a meglévő energiaszállítási létesítményeken,

ha bizonyítja a többi érintett Szerződő Fél előtt, hogy energiarendszerének biztonsága és hatékonysága, beleértve az ellátás biztonságát is veszélybe kerülne.

A Szerződő Felek a (6)–(7) bekezdésre is figyelemmel biztosítják az energetikai anyagok és termékek már létező áramlását a Szerződő Felek területeire, területeiről vagy területei között.

(6) Az a Szerződő Fél, amelynek területén keresztül energetikai anyagok és termékek áthaladnak, az abból a tranzitból származó semmilyen vita esetén nem szakítja meg vagy csökkenti, illetve nem engedi meg, hogy valamely ellenőrzése alatt álló szerv megszakítsa vagy csökkentse, vagy nem követeli meg, hogy valamely joghatósága alatt álló szerv megszakítsa vagy csökkentse energetikai anyagok és termékek létező áramlását a (7) bekezdésben megállapított vitarendezési eljárás lezárulása előtt, kivéve ha a tranzitot szabályozó szerződés vagy más megállapodás ezt kifejezetten előírja, vagy az egyeztető döntése megengedi.

(7) A következő rendelkezéseket kell alkalmazni a (6) bekezdésben leírt vitára, de csak azt követően, hogy minden megfelelő szerződéses vagy más, a vita rendezésére korábban a vitában részt vevő Szerződő Felek között, vagy a vitában részt vevő, a (6) bekezdésben említett jogalany és egy másik Szerződő Fél jogalanya között megállapodással biztosított vitarendezési jogorvoslatot kimerítettek:

a) A vitában részt vevő Szerződő Fél a vita tárgyát összefoglaló értesítést terjeszthet a főtitkár elé. A főtitkár minden Szerződő Felet értesít az ilyen előterjesztésről.

b) Az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a főtitkár, a vita résztvevőivel és a többi érintett Szerződő Féllel konzultálva, egyeztetőt nevez ki. Az egyeztető a vita tárgyát alkotó kérdésekben tapasztalattal rendelkezik, a vita résztvevőjének vagy valamelyik érintett Szerződő Félnek nem polgára és nem állampolgára vagy állandó lakosa.

c) Az egyeztető törekszik a vita résztvevőinek a vita rendezésében vagy a rendezés elérésére alkalmas eljárásban való megegyezésére. Ha a kinevezésétől számított 90 napon belül nem sikerül ilyen egyezséget elérnie, ajánlást tesz a vita rendezésére vagy az ilyen rendezés elérésére alkalmas eljárásra, és meghatározza az ideiglenes tarifákat, az egyéb feltételeket, amelyeket a tranzit során be kell tartani az általa kijelölt naptól kezdve a vita rendezéséig.

d) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak, hogy betartják, illetve az ellenőrzésük és joghatóságuk alatt álló jogalanyokkal betartatják a c) pontnak megfelelően hozott ideiglenes határozatot a tarifákról és feltételekről az egyeztető határozatát követő 12 hónapig vagy a vita rendezéséig, bármelyik is a korábbi.

e) A b) pont ellenére a főtitkár dönthet úgy is, hogy nem nevez ki egyeztetőt, amennyiben megítélése szerint a vita olyan tranzitot érint, amely az a)–d) pontban ismertetett eljárások tárgyát képezi, vagy képezte, és ezek az eljárások nem eredményezték a vita rendezését.

f) A Charta Konferencia elfogadja az egyeztetés vezetésére és az egyeztetők díjazására vonatkozó alapvető rendelkezéseket.

(8) E cikk nem csorbítja a Szerződő Felek nemzetközi jogon, beleértve a nemzetközi szokásjogot, illetve fennálló kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokon alapuló jogait és kötelezettségeit, beleértve a tenger alatti kábelekre és csővezetékekre vonatkozó szabályokat is.

(9) E cikket nem lehet úgy értelmezni, hogy meghatározott típusú, tranzitra használt energiaszállítási létesítményekkel nem rendelkező Szerződő Felet e cikk alapján kötelezzenek az ilyen típusú energiaszállítási létesítményekkel kapcsolatos intézkedés meghozatalára. Az ilyen Szerződő Fél mindazonáltal köteles eleget tenni a (4) bekezdésnek.

(10) E cikk alkalmazásában:

a) "Tranzit":

i. egy másik állam területéről származó és egy harmadik állam területére rendelt energetikai anyagoknak és termékeknek valamely Szerződő Fél területén keresztül, vagy annak területén található kikötői létesítményekhez, illetve kikötői létesítményektől ki-, illetve berakodás céljából történő szállítása, feltéve hogy a másik állam vagy a harmadik állam Szerződő Fél; vagy

ii. egy másik Szerződő Fél területéről származó és ennek a másik Szerződő Félnek területére rendelt energetikai anyagok és termékeknek valamely Szerződő Fél területén keresztül történő szállítása, hacsak a két érintett Szerződő Fél másként nem dönt, és döntésüket közös bejegyzéssel felvetetik az N. mellékletbe. A két Szerződő Fél töröltetheti az N. mellékletben való felsorolását, ha szándékukról írásban együttesen értesítik a Titkárságot, amely az értesítést megküldi az összes többi Szerződő Félnek. A törlés az értesítést követően négy héttel lép hatályba.

b) "Energiaszállítási létesítmények" a nagynyomású gázvezetékek, a magas feszültségű villamosenergia-alaphálózatok és vezetékek, nyersolaj-csővezetékek, szénzagycsővezetékek, olajtermékeket szállító csővezetékek és egyéb, különösen az energetikai anyagok és termékek kezelésére szolgáló rögzített létesítmények.

8. cikk

Technológiaátadás

(1) A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy előmozdítják az energetikai technológiákhoz való hozzáférést, és azok átadását kereskedelmi és megkülönböztetésmentes alapon, hogy segítsék az energetikai anyagok és termékek terén folytatott hatékony kereskedelmet és beruházást, és hogy törvényi és rendeleti rendelkezéseikre, valamint a szellemi tulajdonjogok védelmére is figyelemmel teljesítsék a Charta célkitűzéseit.

(2) Ezzel összhangban az (1) bekezdés alkalmazásához szükséges mértékben felszámolják, illetve nem hoznak létre új, a technológiaátadást akadályozó korlátokat az energetikai anyagok és termékek, valamint a kapcsolódó berendezések és szolgáltatások terén, az atomsorompóra és egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekre is figyelemmel.

9. cikk

Tőkéhez való hozzáférés

(1) A Szerződő Felek elismerik a nyitott tőkepiacok fontosságát az energetikai anyagok és termékek kereskedelmének finanszírozására szolgáló tőkeáramlás elősegítésében, valamint az energiaágazathoz kapcsolódó gazdasági tevékenységekben más, különösen az átalakuló gazdaságú Szerződő Felek területén eszközölt befektetések létesítésében és a befektetések tekintetében nyújtott támogatásban. Ennek megfelelően minden Szerződő Fél arra törekszik, hogy javítsa a tőkepiacára való bejutás feltételeit más Szerződő Felek társaságai és állampolgárai számára abból a célból, hogy az energetikai anyagok és termékek kereskedelmet finanszírozzák, valamint abból a célból, hogy befektessenek az energiaágazathoz kapcsolódó gazdasági tevékenységbe az említett más Szerződő Felek területén, nem kedvezőtlenebb alapon, mint az a legkedvezőbb bánásmód, amelyet hasonló körülmények között saját társaságaiknak és állampolgáraiknak, vagy más Szerződő Fél társaságainak és állampolgárainak, vagy harmadik államnak biztosítanak.

(2) A Szerződő Fél állami hitelekhez, támogatásokhoz, kezességvállalásokhoz vagy biztosítékhoz való hozzáférést biztosító programokat fogadhat el és tarthat fenn a kereskedelem vagy a külföldi befektetés előmozdítására. A kedvezményeket a programok céljaival, korlátaival és kritériumaival összhangban (beleértve minden olyan célt, korlátot vagy kritériumot, amely a valamely kedvezményt kérelmező vállalkozásának székhelyére vagy ilyen kedvezmény segítségével nyújtott áruk vagy szolgáltatások rendeltetési helyére vonatkozik) a másik Szerződő Félnek az energiaágazathoz kapcsolódó gazdasági tevékenységben való befektetéseire, vagy másik Szerződő Féllel az energetikai anyagok és termékek terén folytatott kereskedelem finanszírozására teszi hozzáférhetővé.

(3) A Szerződő Felek az energiaágazatban folytatott gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó programok végrehajtása során a gazdasági stabilitás és a Szerződő Felek befektetési feltételeinek javítása érdekében, lehetőség szerint igyekeznek támogatni a megfelelő nemzetközi pénzügyi intézmények műveleteit, és hasznosítani szakértelmüket.

(4) E cikk semmilyen vonatkozásban nem akadályozza, hogy

a) pénzügyi intézmények saját, piaci elvekre és prudenciális megfontolásokra alapozott hitelezési és jegyzési gyakorlatukat folytassák; vagy hogy

b) a Szerződő Fél intézkedéseket hozzon:

i. prudenciális okokból, ideértve a befektetők, fogyasztók, betétesek, biztosítottak vagy olyan személyek védelmét, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató letéteményesi kötelezettséggel tartozik; vagy

ii hogy pénzügyi rendszerének és tőkepiacainak integritását és stabilitását biztosítsa.

III. RÉSZ

BEFEKTETÉSEK ELŐSEGÍTÉSE ÉS VÉDELME

10. cikk

Befektetések támogatása, védelme és kezelése

(1) Minden Szerződő Fél, ezen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban, stabil, méltányos, kedvező és átlátható feltételeket segít elő és alakít ki más Szerződő Felek befektetői számára, hogy azok befektessenek területén. E feltételek magukban foglalják azon elkötelezettséget, hogy más Szerződő Felek befektetői befektetéseit mindig tisztességes és méltányos bánásmódban részesítik. Az ilyen befektetések egyúttal élvezik a lehető legállandóbb védelmet és biztonságot, és egy Szerződő Fél sem károsítja semmilyen módon indokolatlan vagy diszkrimináló intézkedésekkel azokigazgatását, fenntartását, hasznosítását, használatát vagy az azokkal való rendelkezést. E befektetések semmilyen esetben sem részesülnek kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyet a nemzetközi jog, ideértve a szerződésből eredő kötelezettségeket, megkövetel. Minden Szerződő Fél betartja azokat a kötelezettségeket, amelyekben valamely befektetővel, vagy más Szerződő Fél befektetőjének befektetése tekintetében megállapodott.

(2) Minden Szerződő Fél törekszik arra, hogy más Szerződő Felek befektetőinek a területén létesítendő befektetései tekintetében a (3) bekezdésben leírt bánásmódot biztosítsa.

(3) E cikk alkalmazásában "bánásmód" az a Szerződő Fél által biztosított bánásmód, amely nem kedvezőtlenebb annál, mint az a legkedvezőbb bánásmód, amelyet saját befektetőinek vagy másik Szerződő Fél, illetve harmadik állam befektetőinek biztosít.

(4) Kiegészítő egyezmény fogja kötelezni – az abban megállapított feltételek mellett – minden részesét arra, hogy a területén létesítendő befektetések tekintetében más felek befektetőinek a (3) bekezdésben leírt bánásmódot biztosítsa. Az az egyezmény azon államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek számára nyílik meg aláírásra, amelyek aláírták, vagy csatlakoztak ezen Egyezményhez. A kiegészítő egyezményre irányuló tárgyalások legkésőbb 1995. január 1-jén elkezdődnek, hogy 1998. január 1-jéig befejeződjenek.

(5) Minden Szerződő Fél a területén létesítendő befektetések tekintetében arra törekszik, hogy

a) a legkisebbre csökkentse a (3) bekezdésben leírt bánásmód alóli kivételek számát;

b) fokozatosan felszámolja a másik Szerződő Fél befektetőit érintő még meglévő korlátozásokat.

(6) a) A Szerződő Felek a Titkárságon keresztül önként bejelenthetik a Charta Konferenciának azon szándékukat, hogy a területükön létesítendő befektetések tekintetében nem vezetnek be új kivételeket a (3) bekezdésben leírt bánásmód alól.

b) A Szerződő Felek ezen túlmenően bármikor önkéntesen kötelezettséget vállalhatnak arra, hogy területükön más Szerződő Felek befektetőinek az energiaágazathoz kapcsolódó némely vagy minden gazdasági tevékenységben létesítendő befektetések tekintetében a (3) bekezdésben leírt bánásmódot biztosítják. Az ilyen kötelezettségvállalásokról értesítik a Titkárságot, azokat VC. mellékletben szereplő listán feltüntetik, és azok kötelező erővel bírnak ezen Egyezmény szerint.

(7) Minden Szerződő Fél saját területén a más Szerződő Felek befektetői által létesített befektetéseknek és az azokkal kapcsolatos tevékenységeknek, ideértve az igazgatást, fenntartást, hasznosítást, használatot vagy rendelkezést, ugyanolyan kedvezményes bánásmódot biztosít, mint az a legkedvezőbb bánásmód, amelyet saját befektetőinek, illetve más Szerződő Fél vagy harmadik állam befektetőinek és az azok befektetéssel kapcsolatos tevékenységeinek – ideértve az igazgatást, fenntartást, hasznosítást, használatot vagy rendelkezést – biztosít.

(8) A (7) bekezdés alkalmazási szabályait azon programokra vonatkozóan, amelyekkel a Szerződő Fél támogatásokat vagy egyéb pénzügyi segítséget nyújt, vagy szerződéseket köt energetikai technológiai kutatásra és fejlesztésre, a (4) bekezdésben leírt kiegészítő egyezmény rendezi. Minden Szerződő Fél a Titkárságon keresztül folyamatosan informálja a Charta Konferenciát azon szabályokról, amelyeket az e bekezdésben leírt programokra alkalmaz.

(9) Minden állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely aláírja vagy csatlakozik ehhez az Egyezményhez, az Egyezmény aláírásának vagy csatlakozási okirata letétbe helyezésének a napján a Titkárságnak jelentést nyújt be, amelyben összefoglalja mindazon törvényi vagy rendeleti rendelkezéseit, illetve egyéb intézkedéseit, amelyek a következőkre vonatkoznak:

a) a (2) bekezdés alóli kivételek; vagy

b) a (8) bekezdésben említett programok.

A Szerződő Felek a módosításoknak a Titkársághoz való haladéktalan benyújtásával napra készen tartják jelentéseiket. A Charta Konferencia időről időre felülvizsgálja a jelentéseket.

Az a) pont tekintetében a jelentés megjelölheti az energiaágazat azon részeit, amelyekben a Szerződő Fél más Szerződő Felek befektetőinek a (3) bekezdésben leírt bánásmódot biztosítja.

A b) pont tekintetében a Charta Konferencia a felülvizsgálat során számba veheti azokat a hatásokat, amelyek e programok a versenyre és befektetésekre gyakorolnak.

(10) E cikk egyéb rendelkezései ellenére, a (3) és a (7) bekezdésben leírt bánásmódot nem alkalmazzák a szellemi tulajdonjogok védelmére; ehelyett olyan bánásmódot biztosítanak, mint amilyet az olyan, alkalmazandó nemzetközi megállapodások, amelyeknek az érintett Szerződő Felek a részesei, megfelelő rendelkezéseikben a szellemi tulajdonjogok védelmére meghatároznak.

(11) A 26. cikk alkalmazásában, ha a Szerződő Fél az 5. cikk (1)–(2) bekezdésében leírt kereskedelmi vonatkozású befektetési intézkedést alkalmazza egy másik Szerződő Fél befektetőjének az ilyen alkalmazás idején meglévő befektetésére, akkor az az 5. cikk (3)–(4) bekezdésére is figyelemmel, az előbbi Szerződő Fél kötelezettségszegésének minősül e rész szerint.

(12) Minden Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy hazai joga hatékony eszközöket biztosítson a befektetésekkel, befektetési megállapodásokkal és befektetési engedélyekkel kapcsolatos követeléseinek és jogainak érvényesítésére.

11. cikk

Kulcsfontosságú személyzet

(1) A Szerződő Felek a természetes személyek belépésére, tartózkodására és munkavállalására vonatkozó törvényi és rendeleti rendelkezéseikre is figyelemmel, jóhiszeműen megvizsgálják másik Szerződő Fél befektetőinek és a befektető vagy a befektető befektetése alkalmazásában álló kulcsfontosságú személyzetnek a kérelmeit, hogy területére beléphessenek és ideiglenesen ott tartózkodjanak abból a célból, hogy a megfelelő befektetést létrehozásával, fejlesztésével, igazgatásával, fenntartásával, hasznosításával, használatával vagy az azzal való rendelkezéssel, ideértve a tanácsadást és kulcsfontosságú technikai szolgáltatások nyújtását is, kapcsolatos tevékenységekben részt vegyenek.

(2) A Szerződő Fél engedélyezi, hogy egy másik, a területén befektetéssel rendelkező Szerződő Fél befektetői, és e befektetők befektetései kulcsfontosságú személyeket alkalmazzanak a befektető vagy befektetés választása szerint, állampolgárságra való tekintet nélkül, feltéve hogy e kulcsfontosságú személy engedélyt kapott a korábban említett Szerződő Fél területére történő belépésre, a területén való tartózkodásra és munkavállalásra, és hogy a foglalkoztatása megfelel az e kulcsfontosságú személy számára kiadott engedély feltételeinek és határidejének.

12. cikk

Kártalanítás veszteségekért

(1) A 13. cikk alkalmazásának esetét kivéve, egy Szerződő Fél befektetőjének, ha egy másik Szerződő Fél területén befektetése háború vagy egyéb fegyveres konfliktus, szükségállapot, zavargás vagy más hasonló, a területen lejátszódó esemény miatt kárt szenved, az utóbbi Szerződő Fél a jóvátétel, kárpótlás, kártalanítás vagy más kárrendezés tekintetében a legkedvezőbb bánásmódot biztosítja azok közül, amelyeket a Szerződő Fél bármely más befektetőnek biztosít, legyen az saját befektetője, bármely más Szerződő Fél befektetője vagy bármely harmadik állam befektetője.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, ha a Szerződő Fél befektetője az abban a bekezdésben említett valamelyik helyzetben egy másik Szerződő Fél területén kárt szenved, amelynek oka, hogy

a) az utóbbi Fél fegyveres erői vagy hatóságai befektetését vagy annak egy részét igénybe veszik;

b) az utóbbi Fél fegyveres erői vagy hatóságai befektetését vagy annak egy részét szükségtelenül, anélkül hogy a helyzet megkövetelte volna, elpusztították,

mindegyik esetben azonnali, megfelelő és hatékony jóvátételben vagy kártalanításban részesül.

13. cikk

Kisajátítás

(1) A Szerződő Fél befektetőinek befektetései egy másik Szerződő Fél területén nem államosíthatók, nem sajátíthatóak ki, vagy nem vethetők az államosítással vagy a kisajátítással azonos hatású intézkedés vagy intézkedések alá (a továbbiakban: kisajátítás), kivéve ha a kisajátítás

a) közérdeket szolgál;

b) nem megkülönböztető;

c) a megfelelő jogi eljárás szerint történik;

d) azonnali, megfelelő és hatékony kártalanítással párosul.

A kártalanítás összege a kisajátított befektetés tisztességes piaci értéke közvetlenül azelőtt, hogy a kisajátítás vagy a közelgő kisajátítás ismertté válása a befektetés értékét befolyásolná (a továbbiakban: az értékelés napja).

A tisztességes piaci értéket a befektető kérésére szabadon átváltható valutában fejezik ki, az értékelés napján az adott valutára érvényes piaci átváltási árfolyam alapján. A kártalanítás magában foglalja a kereskedelmi kamatot, amelyet piaci alapon a kisajátítás napjától a kifizetés napjáig állapítanak meg.

(2) Az érintett befektetőnek joga van, a kisajátítást végző Szerződő Fél joga szerint, ügyének, befektetése felértékelésének és a kártalanítás kifizetésének bírói vagy egyéb szakértő és független hatóság általi felülvizsgálatára az (1) bekezdésben kifejezett elveknek megfelelően.

(3) Kétségek elkerülése végett kisajátítás alatt érteni kell olyan helyzeteket is, amikor a Szerződő Fél olyan területén található társaságnak vagy vállalkozásnak az eszközeit sajátítja ki, amelyben a Szerződő Fél befektetője befektetéssel rendelkezik, ideértve részvények tulajdonlását is.

14. cikk

Befektetésekkel kapcsolatos átutalások

(1) Minden Szerződő Fél a területén más Szerződő Fél befektetőinek befektetései tekintetében garantálja a területéről kifelé és a területére irányuló átutalások szabadságát, ideértve a következők átutalását:

a) az induló tőke és a befektetés fejlesztésére és fenntartására szolgáló járulékos tőkék;

b) hozam;

c) szerződés alapján történő kifizetések, ideértve a kölcsönmegállapodásokon alapuló tőketörlesztést és a felszaporodott kamatot;

d) az el nem költött bevétel és a befektetéssel kapcsolatosan a külföldről felvett személyzet javadalmazása;

e) a befektetés egészének, illetve valamely részének eladásából vagy felszámolásából származó bevételek;

f) vitarendezésből adódó kifizetések;

g) a 12–13. cikk szerinti kártalanításból eredő kifizetések.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelő átutalásokat haladéktalanul és (a természetbeni hozam kivételével) szabadon átváltható valutában végzik.

(3) Az átutalást az átutalás napjára érvényes piaci árfolyamon végzik el tekintettel az átutalandó valutában végrehajtott azonnali ügyletekre. Működő devizapiac hiányában az országba beáramló befektetéseknél alkalmazott legutolsó árfolyamot vagy a különleges lehívási jogok által érintett valuták átváltására alkalmazott árfolyamot kell alkalmazni annak függvényében, hogy a befektető számára melyik a kedvezőbb.

(4) Az (1) és (3) bekezdés ellenére, a Szerződő Fél gondoskodhat a hitelezők jogainak védelméről, vagy biztosíthatja az értékpapírok kibocsátásáról, kereskedelméről és kezeléséről szóló jogszabályok betartását, és a polgári, közigazgatási és büntető eljárások határozatainak végrehajtását saját törvényi és rendeleti rendelkezéseinek méltányos, megkülönböztetésmentes és jóhiszemű alkalmazásával.

(5) A (2) bekezdés ellenére, azon Szerződő Felek, amelyek a volt Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság tagállamai voltak, az egymás között megkötött megállapodásokban rendelkezhetnek arról, hogy a kifizetések átutalását az ilyen Szerződő Felek pénznemeiben teljesítik, feltéve hogy az ilyen megállapodásokban a más Szerződő Felek befektetői által a területükön létesített befektetéseket nem részesítik kedvezőtlenebb bánásmódban, mint más, az ilyen megállapodásokat kötött Szerződő Felek befektetőinek befektetéseit vagy bármely harmadik állam befektetőinek a befektetéseit.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja ellenére, a Szerződő Fél korlátozhatja egy természetbeni hozam átutalását olyan körülmények között, amikor a 29. cikk (2) bekezdésének a) pontja vagy a GATT és Csatolt Okmányai megengedik, hogy a Szerződő Fél korlátozza vagy megtiltsa a természetbeni hozamot képező termék kivitelét vagy kivitelre történő eladását; feltéve hogy a Szerződő Fél engedélyezi természetbeni hozamok átutalásait befektetési megállapodásban, illetve befektetési engedélyben, vagy más, a Szerződő Fél és egy másik Szerződő Fél bármely befektetője, illetve befektetése között írásban kötött megállapodás alapján engedélyezettek vagy meghatározottak szerint.

15. cikk

Engedményezés

(1) Ha Szerződő Fél vagy kijelölt intézménye (a továbbiakban: kártalanító fél) egy befektető (a továbbiakban: kártalanított fél) befektetésével kapcsolatban vállalt kártalanítási kötelezettség vagy garancia alapján kifizetéseket teljesít egy másik Szerződő Fél (a továbbiakban: fogadó fél) területén, a fogadó fél elismeri:

a) az ilyen befektetéssel kapcsolatos minden jog és követelés kártalanító félre történő engedményezését; valamint

b) a kártalanító fél jogát az ilyen jogoknak és követeléseknek az engedményezés alapján történő gyakorlására és érvényesítésére.

(2) A kártalanító fél minden körülmények között jogosult:

a) azonos bánásmódra az (1) bekezdésben említett engedményezéssel szerzett jogok és követelések vonatkozásában; valamint

b) a fenti jogok és követelések alapján minden olyan kifizetésre,

amelyre az ezen Egyezmény alapján a kártalanított fél az érintett befektetéssel kapcsolatban jogosult volt.

(3) A 26. cikk alapján kezdeményezett eljárásokban a Szerződő Fél védekezésként, viszontkeresetként, beszámítási jogként vagy egyéb oknál fogva nem tesz olyan kijelentést, miszerint az állított károk egészének vagy egy részének a megtérítésére vagy a kártalanításra biztosítási vagy garanciaszerződés alapján került vagy kerül sor.

16. cikk

Kapcsolat más megállapodásokkal

Amennyiben két vagy több Szerződő Fél korábbi nemzetközi megállapodást kötött, vagy ezt követően köt olyan nemzetközi megállapodást, amelynek feltételei érintik ezen Egyezmény III. vagy V. részének tárgyát;

1. ezen Egyezmény III. vagy V. része nem értelmezhető úgy, hogy csorbítsa a másik megállapodás ilyen feltételeinek valamely rendelkezését, vagy azt a jogot, hogy azzal kapcsolatos vitát rendezzenek az adott megállapodás szerint;

2. a másik megállapodás egyetlen feltétele sem értelmezhető úgy, hogy csorbítsa ezen Egyezmény III. vagy V. részének valamely rendelkezését, vagy azt a jogot, azzal kapcsolatos vitát rendezzenek ezen Egyezmény szerint,

amennyiben az ilyen rendelkezés a befektető vagy befektetés számára kedvezőbb.

17. cikk

A III. rész alkalmazásának mellőzése adott körülmények között

Minden Szerződő Fél fenntartja a jogot arra, hogy megtagadja az ebben a részben szabályozott kedvezmények biztosítását:

1. jogi személynek, ha az harmadik állam állampolgára tulajdonában van, vagy annak ellenőrzése alatt áll, és ha ez a jogi személy nem folytat számottevő üzleti tevékenységet annak a Szerződő Félnek a területén, ahol alapították; vagy

2. befektetésnek, ha a megtagadó Szerződő Fél megállapítja, hogy az adott befektetés egy olyan harmadik állam befektetőjének befektetése, amely harmadik állammal vagy amely harmadik állam tekintetében a Szerződő Fél:

a) nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat; vagy

b) olyan intézkedéseket vezet be és tart fenn, amelyek:

i. tiltják az adott állam befektetőivel való ügyleteket; vagy

ii. sérülnének, illetve nem teljesülnének, ha az adott állam befektetői vagy azok befektetései az e részben szabályozott kedvezményekben részesülnének.

IV. RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Energiaforrások feletti szuverenitás

(1) A Szerződő Felek elismerik az államok szuverenitását és az energiaforrások fölötti felségjogot. Megerősítik, hogy ezeket a jogokat a nemzetközi jog szabályaival összhangban, azokra is figyelemmel kell gyakorolni.

(2) Az energiaforrásokhoz kereskedelmi alapon való hozzáférésnek, azok feltárásának és kitermelésének előmozdítására vonatkozó célkitűzések érintetlenül hagyása mellett ez az Egyezmény semmilyen módon nem sérti a Szerződő Feleknél az energiaforrásokra vonatkozó tulajdoni rendet.

(3) Minden állam továbbra is fenntartja a jogot, hogy határozzon arról, hogy saját területének mely földrajzi térségeibenP engedélyezi az energiaforrások feltárását és kitermelését, továbbá hogy határozzon az energiaforrások kinyerésének optimális szintjéről, és arról, hogy milyen ütemben engedélyezi azok kitermelését és egyéb módon történő kiaknázását, valamint azt a jogot, hogy megállapítsa és beszedje a különböző adókat, díjakat és az erőforrások feltárásához és kiaknázásához kapcsolódó egyéb pénzügyi kifizetéseket, és azt a jogot, hogy szabályozza területén belül az ilyen feltárás, kitermelés és hasznosítás környezeti és biztonsági vonatkozásait, valamint hogy részt vegyen az erőforrások feltárásában és kiaknázásában, többek között a Kormány közvetlen részvételével vagy állami vállalkozásokon keresztül.

(4) A Szerződő Felek vállalják, hogy elősegítik az energiaforrásokhoz való hozzáférést többek között azzal, hogy megkülönböztetésmentesen, nyilvánosságra hozott kritériumok alapján adják ki az engedélyeket, licenciákat, koncessziókat, illetve kötnek szerződéseket az energiaforrások kutatására, feltárására, kiaknázására vagy kinyerésére.

19. cikk

Környezeti vonatkozások

(1) Az egyes Szerződő Felek a fenntartható fejlődést követve, és figyelembe véve az általuk aláírt nemzetközi környezetvédelmi megállapodásokban vállalt kötelezettségeket, törekszenek arra, hogy gazdaságilag hatékony módon a lehető legkisebbre csökkentsék területükön az energiaciklus műveleteiből akár a saját területükön belül, akár azon kívül jelentkező káros környezeti hatásokat, a biztonság megfelelő figyelembevételével. Ennek során a Szerződő Felek költséghatékony módon járnak el. Politikáikban és fellépésükben a Szerződő Felek igyekeznek elővigyázatossági intézkedéseket tenni a környezetkárosítás megelőzésére vagy lehető legkisebbre csökkentésére. A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a Szerződő Felek területén általában a szennyező köteles viselni a szennyezés költségeit, beleértve a határokon átterjedő szennyezést is, a közérdek kellő figyelembevételével, és az energiaciklusban létesített befektetések és a nemzetközi kereskedem torzítása nélkül. A Szerződő Felek ennek megfelelően:

a) energiapolitikájuk megfogalmazásában és végrehajtásában figyelembe veszik a környezeti megfontolásokat;

b) támogatják az energiaciklus egészében a piacorientált árképzést és a környezetvédelem költségeinek és hasznainak mind teljesebb tükrözését;

c) a 34. cikk (4) bekezdésére tekintettel, ösztönzik az együttműködést a Charta környezeti céljainak megvalósításában, és az együttműködést az energiaciklusra vonatkozó nemzetközi környezetvédelmi normák terén, figyelembe véve a káros hatásokban és a környezetterhelés elleni küzdelem költségeiben a Szerződő Felek között megmutatkozó különbségeket;

d) kiemelten kezelik az energiahatékonyság javítását, a megújuló energiaforrások fejlesztését és felhasználását, a tisztább üzemanyagok felhasználásának és a szennyezést csökkentő technológiák és technológiai eszközök alkalmazásának támogatását;

e) elősegítik a környezetbarát és gazdasági szempontból hatékony energiapolitikákkal, és költséghatékony módszerekkel és technológiákkal kapcsolatos információk gyűjtését és a Szerződő Felek között való terjesztését;

f) segítik az energiarendszerek környezeti hatásaival, a káros környezeti hatások megakadályozásával és felszámolásával, valamint a különböző, ilyen hatásokat megelőző vagy azok ellen küzdő intézkedések költségeivel kapcsolatos környezettudatosságot;

g) támogatást nyújtanak és együttműködnek az olyan energiahatékony és környezetbarát technológiák, módszerek és eljárások kutatásában, fejlesztésében és alkalmazásában, amelyek gazdaságilag hatékony módon mérséklik az energiaciklus minden vonatkozásának káros környezeti hatásait;

h) ösztönzik az ilyen technológiák átadását és terjesztését szolgáló kedvező feltételek kialakulását összhangban a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelmével;

i) segítik a befektetések korai szakaszaiban és a döntéseket megelőzően a környezeti szempontból jelentős befektetések környezeti hatásainak áttekinthető értékelését, és folyamatos ellenőrzését;

j) segítik a nemzetközi környezettudatosságot és információcserét a Szerződő Felek megfelelő környezeti programjairól és normáiról, valamint a programok és normák végrehajtásáról;

k) kérelemre és a rendelkezésre álló forrásaik keretein belül részt vesznek a Szerződő Felek megfelelő környezetvédelmi programjainak a fejlesztésében és végrehajtásában.

(2) Egy vagy több Szerződő Fél kérelmére az e cikk rendelkezéseinek alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatban felmerülő vitákat, amennyiben az ilyen viták megvizsgálására más megfelelő nemzetközi fórumokon nincs megállapodás, a Charta Konferencia fogja felülvizsgálni a megoldás szándékával.

(3) E cikk alkalmazásában:

a) "Energiaciklus" a teljes energialánc, beleértve az energia különféle formáinak kutatásával, feltárásával, termelésével, átalakításával, tárolásával, szállításával, elosztásával és fogyasztásával összefüggő tevékenységeket, és a hulladékok kezelését és ártalmatlanítását, valamint ezeknek a tevékenységeknek a leállítását, megszüntetését és lezárását a káros környezeti hatások minimálisra csökkentésével.

b) "Környezeti hatás" az adott tevékenység által a környezetre gyakorolt hatás, beleértve az emberi egészséget és biztonságot, a növény- és állatvilágot, a talajt, a levegőt, a vizet, az éghajlatot, a tájképet és a történelmi emlékeket vagy egyéb fizikai építményeket, vagy az e tényezők közötti kölcsönhatást; úgyszintén magában foglalja a kulturális örökségre vagy a társadalmi-gazdasági feltételekre kifejtett hatásokat, amelyek e tényezők átalakulásából erednek.

c) "Energiahatékonyság javítása" olyan eljárás, amelynek során úgy tartják fenn (valamely áru vagy szolgáltatás) azonos egységének kibocsátását a kibocsátás minőségének vagy teljesítményének csökkentése nélkül, hogy közben csökkentik az e kibocsátáshoz szükséges energiamennyiséget.

d) "Költséghatékonyság" meghatározott célkitűzés legalacsonyabb költséggel való elérése vagy adott költség mellett a legnagyobb haszon elérése.

20. cikk

Átláthatóság

(1) Az általánosan alkalmazott törvényi és rendeleti rendelkezések, bírósági határozatok és közigazgatási előírások, amelyek érintik az energetikai anyagok és termékek kereskedelmét, a 29. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban azon intézkedések közé tartoznak, amelyek a GATT és Csatolt Okmányai átláthatósági szabályainak a hatálya alatt állnak.

(2) Egy Szerződő Fél által hatályba léptetett, általánosan alkalmazott törvényi és rendeleti rendelkezéseket, bírósági határozatokat és közigazgatási előírásokat, valamint a Szerződő Felek között hatályos azon megállapodásokat, amelyek más, ezen Egyezménybe foglalt tárgyakra vonatkoznak, szintén haladéktalanul közzéteszik úgy, hogy a Szerződő Felek és a befektetők ezeket megismerhessék. E bekezdés rendelkezései egyik Szerződő Felet sem kötelezik arra, hogy bizalmas információkat fedjen fel, amennyiben ez akadályozná a jogalkalmazást, vagy a közérdekkel egyéb módon ellentétes lenne, illetve sértené a befektetők jogos kereskedelmi érdekeit.

(3) Minden Szerződő Fél kijelöl egy vagy több olyan tájékoztatási pontot, ahol a fent említett törvényi és rendeleti rendelkezésekről, bírósági határozatokról és közigazgatási előírásokról információt lehet kérni, és haladéktalanul bejelenti az ilyen pontokat a Titkárságnak, amely ezeket az adatokat kérelemre rendelkezésre bocsátja.

21. cikk

Adózás

(1) Amennyiben e cikk másként nem rendelkezik, ezen Egyezmény nem hoz létre jogokat, vagy ír elő kötelezettségeket a Szerződő Felek adózási intézkedéseinek tekintetében. E cikk és az Egyezmény egyéb rendelkezései közötti ellentmondások esetén e cikk rendelkezései az irányadók, az ellentmondással érintett rész tekintetében.

(2) A 7. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni a nem a jövedelemmel vagy a tőkével kapcsolatos adózási intézkedésekre azzal a kivétellel, hogy az ilyen rendelkezést nem alkalmazzák:

a) egy Szerződő Fél által a (7) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett bármely egyezmény, megállapodás vagy rendelkezés adórendelkezései alapján nyújtott előnyre; vagy

b) a hatékony adóbehajtás érdekében hozott adózási intézkedésekre, kivéve ha a Szerződő Fél intézkedése önkényes megkülönböztetést tartalmaz másik Szerződő Fél területéről származó vagy oda irányuló energetikai anyagokkal vagy termékekkel szemben, vagy önkényesen korlátozza a 7. cikk (3) bekezdése alapján nyújtott kedvezményeket.

(3) A 10. cikk (2) és (7) bekezdését kell alkalmazni a Szerződő Feleknek a nem a jövedelemmel vagy tőkével kapcsolatos adózási intézkedéseire azzal a kivétellel, hogy ezeket a rendelkezéseket nem alkalmazzák:

a) a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazására olyan előnyök vonatkozásában, amelyeket Szerződő Fél a (7) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett bármely egyezmény, megállapodás vagy rendelkezés adórendelkezései alapján, illetve regionális gazdasági integrációs szervezetben való tagságból eredően nyújt; vagy

b) a hatékony adóbehajtás érdekében hozott adózási intézkedésekre, kivéve ha az intézkedés önkényes megkülönböztetéseket alkalmaz egy másik Szerződő Fél befektetőjével szemben, vagy önkényesen korlátozza az ezen Egyezmény befektetési rendelkezései alapján nyújtott kedvezményeket.

(4) A 29. cikk (2)–(6) bekezdését kell alkalmazni a nem a jövedelemmel vagy a tőkével kapcsolatos adózási intézkedésekre.

(5) a) A 13. cikket kell alkalmazni az adókra.

b) Ha a 13. cikk alapján kérdés merül fel, amennyiben arra vonatkozik, hogy kisajátításnak minősül-e egy adó, vagy egy kisajátításnak vélt adó megkülönböztető-e, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

i. a kisajátítást állító befektető vagy Szerződő Fél az adott kérdést, amely arra vonatkozik, hogy vajon kisajátításnak minősül-e, vagy megkülönböztető-e az adó, a hatáskörrel rendelkező adóhatóság elé terjeszti. Amennyiben a befektető vagy a Szerződő Fél elmulasztja az előterjesztést, a 26. cikk (2) bekezdésének c) pontja vagy a 27. cikk (2) bekezdése alapján a viták rendezésére összehívott testületek terjesztik a kérdést a hatáskörrel rendelkező adóhatóságok elé;

ii. a hatáskörrel rendelkező adóhatóságok az ilyen előterjesztéstől számított hat hónapon belül igyekeznek megoldani az ekképpen eléjük terjesztett kérdéseket. Amennyiben a megkülönböztetésmentesség kérdése merül fel, a hatáskörrel rendelkező adóhatóságok a vonatkozó adóegyezmény megkülönböztetésmentességre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazzák, vagy – amennyiben az adóra alkalmazandó adott adóegyezményben nincs megkülönböztetésmentességre vonatkozó rendelkezés, vagy az érintett Szerződő Felek között nincs hatályban ilyen adóegyezmény – az adóhatóságok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet jövedelem és tőke adóztatására vonatkozó mintaegyezményének megkülönböztetésmentességi elveit alkalmazzák;

iii. a 26. cikk (2) bekezdésének c) pontja vagy a 27. cikk (2) bekezdése alapján a viták rendezésére összehívott testületek figyelembe vehetik a hatáskörrel rendelkező adóhatóságoktól hozzájuk beérkezett következtetéseket arra vonatkozóan, hogy az adó kisajátításnak minősül-e. Az ilyen testületek figyelembe veszik a b) pont ii. alpontjában előírt hat hónapos időszakban hozzájuk a hatáskörrel rendelkező adóhatóságoktól beérkező következtetéseket arra vonatkozóan, hogy az adó megkülönböztető-e. A ilyen testületek figyelembe vehetik a hat hónapos időszak lejárta után a hatáskörrel rendelkező adóhatóságoktól hozzájuk beérkező következtetéseket is;

iv. a b) pont ii. alpontjában említett hat hónapos időszak lejártát követően a hatáskörrel rendelkező adóhatóságok bevonása semmilyen körülmények között nem eredményezheti a 26–27. cikk szerinti eljárások késedelmét.

(6) A kétségek elkerülése végett a 14. cikk nem korlátozza a Szerződő Fél jogát egy adó visszatartással vagy egyéb módon való kivetésére vagy behajtására.

(7) E cikk alkalmazásában:

a) Az "adóintézkedés" fogalma magában foglal:

i. minden olyan rendelkezést, amely a Szerződő Fél hazai jogának, vagy politikai részterületének vagy helyhatóságának adóira vonatkozik; valamint

ii. minden olyan rendelkezést, amely valamely kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben, vagy bármely más, a Szerződő Feleket kötelező nemzetközi megállapodásban vagy rendelkezésben az adókra vonatkozik.

b) Jövedelemre és tőkére kivetett adónak minősül minden olyan adó, amelyet a jövedelem és tőke egészére vagy annak bármely elemére vetettek ki, beleértve a tulajdon elidegenítéséből származó hasznot terhelő adókat, az ingatlanadót, örökösödési adót és az ajándékokra kivetett adókat, vagy az alapvetően hasonló adókat, a vállalkozások által kifizetett bérek és illetmények teljes összegére kivetett adókat, valamint a tőke értéknövekedését terhelő adókat.

c) "Hatáskörrel rendelkező adóhatóság" a két Szerződő Fél között hatályos, a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó megállapodás alapján hatáskörrel rendelkező hatóság, vagy – ha nincs ilyen megállapodás hatályban – az adókért felelős miniszter vagy minisztérium, vagy azok felhatalmazott képviselői.

d) Kétségek elkerülése végett az "adórendelkezések" és "adók" fogalma a vámokra nem vonatkozik.

22. cikk

Állami és kiváltságos vállalkozások

(1) Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy az általa alapított és működtetett állami vállalkozás a termékek értékesítésével vagy a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységeit a területén a Szerződő Feleknek az ezen Egyezmény III. részében szabályozott kötelezettségeinek megfelelően folytatja.

(2) A Szerződő Felek az ilyen állami vállalkozást nem ösztönzik arra, illetve nem követelik meg tőle, hogy tevékenységeit a területén a Szerződő Feleknek az ezen Egyezmény III. részében szabályozott kötelezettségeivel ellentétesen folytassa.

(3) Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy ha valamely jogalanyt alapít vagy működtet, és azt szabályozási, közigazgatási vagy más kormányzati hatalommal ruházza fel, az ilyen jogalany hatalmát a Szerződő Felek ezen Egyezményben szabályozott kötelezettségeinek megfelelően gyakorolja.

(4) A Szerződő Felek az olyan jogalanyt, amelynek kizárólagos és különös kiváltságokat juttat, nem ösztönzik arra, illetve nem követelik meg tőle, hogy tevékenységeit a területén a Szerződő Felek ezen Egyezményben szabályozott kötelezettségeivel ellentétesen folytassa.

(5) E cikk alkalmazásában "jogalany" bármely vállalkozás, intézmény, illetve egyéb szervezet vagy magánszemély.

23. cikk

Az Egyezmény nem országos hatóságok általi betartása

(1) Minden Szerződő Fél ezen Egyezmény alapján teljes felelősséggel tartozik az Egyezmény valamennyi rendelkezésének betartásáért, és minden olyan rendelkezésére álló ésszerű intézkedést megtesz, amely biztosítja, hogy a területén található regionális és helyi önkormányzatok és hatóságok is betartsák azokat.

(2) Az ezen Egyezmény II., IV. és V. részében megállapított vitarendezési rendelkezésekre hivatkozni lehet olyan intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek érintik az Egyezmény Szerződő Fél általi betartását, és amelyeket a Szerződő Fél területén lévő regionális és helyi önkormányzatok vagy hatóságok hoztak.

24. cikk

Kivételek

(1) E cikk a 12., 13. és 29. cikkre nem vonatkozik.

(2) Az Egyezmény rendelkezései, kivéve

a) az (1) bekezdésben említetteket; valamint

b) az i. pont tekintetében az Egyezmény III. részét

nem zárják ki annak lehetőségét, hogy bármely Szerződő Fél olyan intézkedéseket hozzon és hajtson végre, amelyek

i. emberek, állatok és növények életének és egészségének védelméhez szükségesek;

ii. energetikai anyagok és termékek beszerzéséhez és forgalmazásához nélkülözhetetlenek a Szerződő Fél által nem befolyásolható okok miatt keletkezett ellátási hiány körülményei között, feltéve, hogy az ilyen intézkedés megfelel azon elveknek, miszerint

A. az összes többi Szerződő Fél jogosult arra, hogy méltányos arányban részesüljön az ilyen energetikai anyagok és termékek kínálatából; valamint

B. minden olyan intézkedést, amely nem felel meg ezen Egyezmény rendelkezéseinek, az intézkedést kiváltó körülmények megszűnését követően haladéktalanul meg kell szüntetni; vagy

iii. abból a célból hoztak, hogy kedvezményben részesítsenek olyan befektetőket, akik őslakosok, vagy társadalmilag vagy gazdaságilag hátrányos helyzetű egyének vagy csoportok, illetve azok befektetéseit, és ezt mint ilyet bejelentették a Titkárságnak, feltéve hogy

A. nincs számottevő hatással e Szerződő Fél gazdaságára; valamint

B. nem tesz különbséget más Szerződő Felek befektetői és azon Szerződő Fél befektetői között, bele nem értve azokat, akiknek az intézkedést szánják;

feltéve hogy az ilyen intézkedés nem jelent az energiaágazatban folytatott gazdasági tevékenység terén burkolt megszorítást, vagy önkényes, illetve indokolatlan megkülönböztetést a Szerződő Felek vagy befektetők, vagy a Szerződő Felek egyéb érdekelt személyei között. Az ilyen intézkedéseket kellően indokolni kell, és azok nem érvényteleníthetnek vagy csorbíthatnak a megállapított célhoz szigorúan szükséges mértéken túl olyan kedvezményeket, amelyeket egy vagy több Szerződő Fél ezen Egyezmény értelmében ésszerűen elvárhat.

(3) Ezen Egyezmény rendelkezései – az (1) bekezdésben említettek kivételével – nem értelmezhetők úgy, hogy a Szerződő Felet meggátolják olyan intézkedések meghozatalában, amelyeket szükségesnek tart:

a) alapvető biztonsági érdekeinek védelmére, beleértve azokat,

i. amelyek katonai létesítményeknek energetikai anyagokkal és termékekkel való ellátásával kapcsolatosak; vagy

ii. amelyeket háború, fegyveres konfliktus idején, vagy egyéb, a nemzetközi kapcsolatokban kialakult veszélyhelyzetben hoznak;

b) a nukleáris fegyverek vagy egyéb nukleáris robbanóeszközök elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos nemzeti politika megvalósításával kapcsolatban, vagy a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésben, a nukleáris szállításokra vonatkozó iránymutatásokban (Nuclear Suppliers' Guidelines) és egyéb ilyen jellegű nemzetközi atomsorompó-kötelezettségekben és -megállapodásokban vállalt kötelezettségek érvényesítéséhez; vagy

c) a közrend fenntartásához.

Az ilyen intézkedések nem jelentik a tranzit burkolt korlátozását.

(4) Ezen Egyezmény azon rendelkezései, amelyek a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesítenek, nem kötelezik a Szerződő Felet arra, hogy más Szerződő Fél befektetőire kiterjesszen olyan kedvezményes bánásmódot, amely:

a) szabad kereskedelmi övezetben vagy vámunióban való tagságából adódik; vagy amelyet

b) bilaterális vagy multilaterális megállapodás biztosít a gazdasági együttműködés tekintetében a volt Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság korábbi államai között mindaddig, amíg kölcsönös gazdasági kapcsolataikat véglegesen nem rendezik.

25. cikk

Gazdasági integrációs megállapodások

(1) Ezen Egyezmény rendelkezéseit nem lehet úgy értelmezni, hogy kötelezze azt a Szerződő Felet, amely tagja valamely gazdasági integrációs megállapodásnak (a továbbiakban: GIM) arra, hogy, a legnagyobb kedvezményes bánásmód alkalmazásával kiterjesszen valamely, a GIM tagjai között alkalmazott, azok tagságából származó kedvezményes bánásmódot egy másik Szerződő Félre, amely nem tagja az GIM-nek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a GIM olyan megállapodás, amely alapvetően liberalizálja többek között a kereskedelmet és a befektetéseket úgy, hogy gondoskodik tagjai között lényegében minden megkülönböztetés hiányáról vagy felszámolásáról a meglévő megkülönböztető intézkedések megszüntetésével és/vagy új, illetve több megkülönböztetést jelentő intézkedések bevezetésének megtiltásával, akár a megállapodás hatálybalépésével egy időben, akár egy ésszerű ütemterv keretében.

(3) E cikk nem érinti a GATT és Csatolt Okmányai alkalmazását a 29. cikknek megfelelően.

V. RÉSZ

VITARENDEZÉS

26. cikk

A befektető és a Szerződő Fél közötti viták rendezése

(1) A Szerződő Fél és egy másik Szerződő Fél befektetője közötti vitát, amely az előbbi Fél területén az utóbbi Fél által létesített befektetéssel kapcsolatos, és amely valamely, az előbbi Fél III. részből származó kötelezettségének állítólagos megszegésére vonatkozik, ha lehetséges, barátságos módon rendezik.

(2) Ha ilyen vitákat nem lehet attól a naptól számítva, amelyen valamelyik fél barátságos rendezést kér, három hónapon belül az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően rendezni, a befektető, aki a vita résztvevője, dönthet úgy, hogy azt a következőképpen rendezi:

a) a vitában részt vevő Szerződő Fél bíróságai vagy közigazgatási bíróságai elé terjeszti;

b) egy korábbi megállapodásban rögzített, hatályos vitarendezési eljárásnak megfelelően; vagy

c) e cikk következő bekezdésének megfelelően.

3. a) Kizárólag a b)–c) pontra is figyelemmel, az egyes Szerződő Felek feltétel nélküli hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy a vita rendezését e cikk alapján nemzetközi választottbíróság vagy egyeztető bizottság hatáskörébe utalják.

b) i. Az ID. mellékletben felsorolt Szerződő Felek nem adnak ilyen feltétel nélküli hozzájárulást abban az esetben, ha a befektető korábban döntött a vita (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti rendezéséről.

ii. Az átláthatóság érdekében az ID. mellékletben felsorolt minden Szerződő Fél írásbeli nyilatkozatot tesz a Titkárságnak az ebben a tekintetben követett eljárásáról, gyakorlatáról és feltételeiről legkésőbb a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratának letétbe helyezésekor a 39. cikknek, illetve csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor a 41. cikknek megfelelően.

c) Az IA. mellékletben felsorolt Szerződő Felek a 10. cikk (1) bekezdésének utolsó mondata alapján keletkezett vita tekintetében nem adják feltétel nélküli hozzájárulásukat.

(4) Abban az esetben, ha egy befektető a (2) bekezdés c) pontja szerint kívánja rendezni a vitát, a befektető írásbeli hozzájárulását adja, hogy a vitát a következők elé utalják:

a) i. a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja, amelyet az 1965. március 18-án aláírásra megnyitott, az államok és más államok állampolgárai között keletkező beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény (a továbbiakban: ICSID-Egyezmény) alapján hoztak létre, abban az esetben, ha a befektető Szerződő Fele és a vitában részt vevő Szerződő Fél mindketten tagjai az ICSID- Egyezménynek, vagy

ii. az a) pont i. alpontjában említett Egyezmény alapján létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja, az eljárásoknak a Központ Titkársága általi lefolytatásához szükséges kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályok (a továbbiakban kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályok) szerint, amennyiben a befektető Szerződő Fele vagy a vitában részt vevő Szerződő Fél, de nem mindkettő, tagja az ICSID-Egyezménynek;

b) egyedüli választottbíró vagy az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (a továbbiakban: Uncitral) Választottbírósági Szabályzata alapján felállított ad hoc választottbíróság; vagy

c) a Stockholmi Kereskedelmi Kamara Választottbírósági Intézetének választottbírósági eljárása.

5. a) A (3) bekezdésben adott hozzájárulás és a befektetőnek a (4) bekezdés értelmében adott írásbeli hozzájárulása olyannak tekinthető, amely megfelel a következőkre vonatkozó követelménynek:

i. az ICSID-Egyezmény II. cikke és a kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályok alkalmazásában a vita résztvevőinek írásbeli hozzájárulása;

ii. az Egyesült Nemzeteknek a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. június 10-én, New Yorkban kelt egyezménye (a továbbiakban: New York-i Egyezmény) II. cikkének alkalmazásában vett "írásbeli hozzájárulás"; valamint

iii. az UNCITRAL Választottbírósági Szabályzata 1. cikkének alkalmazásában az "egy szerződés felei írásban megállapodnak" kifejezéseknek.

b) Az e cikk alapján lefolytatott választottbírósági eljárást a vita bármelyik résztvevőjének kérésére olyan államban tartják meg, amely tagja a New York-i Egyezménynek. Az ezek szerint választottbíráskodás elé utalt követeléseket úgy tekintik, hogy ezen Egyezmény I. cikkének értelmében kereskedelmi kapcsolatokból és ügyletekből származnak.

(6) A (4) bekezdés alapján felállított bíróság a vitás kérdésekről ezen Egyezménnyel, továbbá a nemzetközi jog alkalmazandó szabályaival és elveivel összhangban dönt.

(7) Azt a befektetőt, amely nem olyan természetes személy, aki a (4) bekezdésben említett írásbeli hozzájárulás időpontjában a vitában részt vevő Szerződő Félnek állampolgára, és amelyet a közte és e Szerződő Fél közötti vita felmerülése előtt egy másik Szerződő Fél befektetői ellenőriznek, az ICSID-Egyezmény 25. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában "másik Szerződő Állam állampolgárának", és a kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályok 1. cikkének (6) bekezdése értelmében "egy másik állam állampolgárának" kell tekinteni.

(8) A választottbírósági határozatok, amelyek kiterjedhetnek a kamat odaítélésére is, véglegesek, és a vita résztvevőire nézve kötelezőek. A vitában részt vevő Szerződő Fél nem országos önkormányzata vagy hatósága által hozott intézkedést érintő választottbírósági határozat gondoskodik arról, hogy a Szerződő Fél pénzbeli kártérítést fizethessen egyéb más kárpótlás helyett. Az egyes Szerződő Felek késedelem nélkül végrehajtják a határozatot, és saját területükön meghozzák a rendelkezéseket az ilyen határozatok hatékony végrehajtására.

27. cikk

Szerződő Felek közötti viták rendezése

(1) A Szerződő Felek törekszenek az ezen Egyezmény alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezett viták diplomáciai úton történő rendezésére.

(2) Ha a vitát nem rendezték az (1) bekezdésnek megfelelően ésszerű időtartamon belül, annak bármelyik résztvevője a vita másik résztvevőjének küldött írásos értesítéssel e cikknek megfelelően ad hoc bíróság elé utalhatja azt, kivéve ha ez az Egyezmény másként rendelkezik, vagy a Szerződő Felek másként egyeztek meg írásban, valamint kivéve, ha a vita a 6. vagy a 19. cikk alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozik, vagy az IA. mellékletben felsorolt Szerződő Felek esetében, ha a 10. cikk (1) bekezdésének utolsó mondatát érinti.

(3) Az ilyen ad hoc választottbíróságot a következők szerint állítják fel:

a) Az a Szerződő Fél, amelyik az eljárást kezdeményezte, kijelöli a bíróság egyik tagját, és a kinevezésről értesíti a vitában részt vevő másik Szerződő Felet 30 napon belül, attól a naptól számítva, hogy a másik Fél a (2) bekezdésben említett értesítést átvette.

b) A (2) bekezdésben említett értesítés átvételétől számított 60 napon belül a vitában részt vevő másik Szerződő Fél kijelöl egy tagot. Ha az előírt határidőn belül a kijelölésre nem kerül sor, az eljárást kezdeményező Szerződő Fél a (2) bekezdésben említett értesítés átvételétől számított 90 napon belül kérheti, hogy a kijelölés a d) pont szerint történjen.

c) Egy harmadik tagot, aki nem lehet a vitában részt vevő Szerződő Felek polgára vagy állampolgára, a vitában részt vevő Szerződő Felek jelölnek ki. Ez a tag a választottbíróság elnöke. Ha a (2) bekezdésben említett értesítés átvételétől számított 150 napon belül a Szerződő Felek nem tudnak megállapodni a harmadik tag kijelöléséről, akkor a kijelölésre a d) pontnak megfelelően, bármelyik Szerződő Félnek az adott értesítés átvételétől számított 180 napon belül benyújtott kérelme alapján kerül sor.

d) Az e pont alapján kért kijelöléseket az Állandó Nemzetközi Választottbíróság Főtitkára végzi el az erre vonatkozó kérelem átvételétől számított 30 napon belül. Ha a Főtitkár akadályoztatva van e feladat ellátásában, a kijelölést az Iroda Első Titkára teszi meg. Ha utóbbi is akadályoztatva van ezen feladat ellátásában, a kijelöléseket a Választottbíróság rangidős bírája teszi meg.

e) Az a)–d) pont értelmében eszközölt kijelöléseket a kijelölendő tagoknak különösen az ezen Egyezményben tárgyalt kérdéseket érintő képesítésére és tapasztalatára tekintettel teszik meg.

f) A Szerződő Felek között létrejött ellentétes értelmű megállapodás hiányában az eljárást az Uncitral Választottbírósági Szabályzata alapján folytatják le, kivéve, amennyiben azokat a vitában részt vevő Szerződő Felek vagy a választottbírák módosítják. A bíróság a tagok szavazatainak többsége alapján hozza meg határozatait.

g) A bíróság az ezen Egyezménnyel és nemzetközi jog alkalmazandó szabályaival és elveivel összhangban dönti el a vitát.

h) A választottbíróság határozata végleges, és kötelező a vitában részt vevő Szerződő Felekre nézve.

i) Amennyiben a határozat meghozatala során a bíróság arra a megállapításra jut, hogy egy, a P. melléklet I. részének listáján szereplő Szerződő Fél területén található regionális vagy helyi önkormányzat, illetve hatóság intézkedése nem felel meg ezen Egyezménynek, a vita bármelyik résztvevője hivatkozhat a P. melléklet II. részének a rendelkezéseire.

j) A bíróság költségeit, beleértve tagjainak illetményét, a vitában részt vevő Szerződő Felek egyenlő arányban viselik. A bíróság mindazonáltal saját belátása szerint rendelkezhet arról, hogy a vitában részt vevő valamelyik Szerződő Fél a költségeket magasabb arányban viselje.

k) Hacsak a vitában részt vevő Szerződő Felek ettől eltérően nem állapodnak meg, a bíróság Hágában ülésezik, és az Állandó Választottbíróság helyiségeit és berendezéseit használja.

l) A határozat egy példányát a Titkárságnál helyezik letétbe, ahol az mindenki számára hozzáférhető.

28. cikk

A 27. cikk alkalmazásának mellőzése egyes viták esetében

Az 5. vagy 29. cikk alkalmazása vagy értelmezése tekintetében a Szerződő Felek között keletkezett vitát nem a 27. cikk szerint rendezik, kivéve, ha a vitában részt vevő Szerződő Felek ebben megegyeznek.

VI. RÉSZ

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Kereskedelmi kérdésekre vonatkozó ideiglenes rendelkezések

(1) E cikk rendelkezéseit kell alkalmazni az energetikai anyagokkal és termékekkel folytatott kereskedelemre, amíg valamely Szerződő Fél nem tagja a GATT-nak és Csatolt Okmányainak.

2. a) Azok között a Szerződő Felek között, akik közül legalább egy nem tagja a GATT-nak vagy a megfelelő Csatolt Okmánynak, az energetikai anyagok és termékek kereskedelmét – a b) és c) pontra, valamint a G. mellékletben előírt kivételekre és szabályokra is figyelemmel – a GATT 1947 és Csatolt Okmányainak a rendelkezései szabályozzák a GATT 1947 tagjai által az energetikai anyagok és termékek tekintetében egymás között 1994. március 1-jén alkalmazott és gyakorolt formában, oly módon, mintha valamennyi Szerződő Fél a GATT 1947 tagja lenne.

b) Azoknak a Szerződő Feleknek az esetében, akik korábban a Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársasághoz tartoztak, az ilyen jellegű kereskedelmet az említettek helyett – a TFU. melléklet rendelkezéseire is figyelemmel – két vagy több ilyen állam között létrejött megállapodások szabályozhatják 1999. december 1-jéig, illetve a Szerződő Félnek a GATT-ba történő felvételéig, ha ez utóbbira korábban kerül sor.

c) Két GATT-hoz tartozó fél közötti kereskedelemre az a) pont nem alkalmazható, ha e felek valamelyike nem tagja a GATT 1947-nek.

(3) Ezen Egyezmény valamennyi aláírója és az ezen Egyezményhez csatlakozó valamennyi állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet az aláírás vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezésének napján eljuttatja a Titkársághoz az energetikai anyagokra és termékekre a behozatal vagy kivitel során kivetett összes vám, illetve bármely egyéb díj jegyzékét, feltüntetve benne az ilyen jellegű vámok és díjak szintjét az aláíráskor, illetve a letétbe helyezéskor. E vámok és egyéb díjak minden változását bejelentik a Titkárságnak, amely értesíti a Szerződő Feleket ezekről a változásokról.

(4) Valamennyi Szerződő Fél arra törekszik, hogy ne emelje a behozatal vagy kivitel során kivetett vámokat, illetve díjakat:

a) a GATT II. cikkében említett Szerződő Félre vonatkozó jegyzék I. részében meghatározott energetikai anyagok és termékek behozatala esetében a jegyzékben megállapított szint fölé, amennyiben a Szerződő Fél a GATT tagja;

b) energetikai anyagok és termékek kivitele, és amennyiben a Szerződő Fél nem a GATT tagja, behozatala esetében is, a Titkársággal legutóbb közölt szint fölé, kivéve a (2) bekezdés a) pontja értelmében alkalmazandó rendelkezések által engedélyezett mértékben.

(5) Valamely Szerződő Fél kizárólag a következő esetekben emelheti az ilyen típusú vámokat, illetve egyéb díjakat a (4) bekezdésben említett szint fölé:

a) ha a behozatal során kivetett vámok és egyéb díjak esetében ez az intézkedés nem ellentétes a GATT alkalmazandó rendelkezéseivel, kivéve a GATT 1947 és Csatolt Okmányai G. mellékletben felsorolt rendelkezéseit és a GATT 1994 és Csatolt Okmányai megfelelő rendelkezéseit; vagy

b) ha a jogalkotási eljárásainak megfelelő lehető legteljesebb mértékben tájékoztatta a Titkárságot az ilyen emelésre vonatkozó javaslatáról, elfogadható lehetőséget biztosítva a többi érdekelt Szerződő Fél számára a javaslattal kapcsolatos egyeztetésre, és figyelembe vette e Szerződő Felek ellenvetéseit.

(6) Az aláírók kötelezettséget vállalnak arra, hogy legkésőbb 1995. január 1-jéig tárgyalásokat kezdenek azzal a céllal, hogy a világkereskedelmi rendszerben történt fejlemények ismeretében 1998. január 1-jéig elfogadják ezen Egyezmény módosítását, amely – az abban megállapítandó feltételek mellett – kötelezné a Szerződő Feleket arra, hogy ne emeljék a vámokat és egyéb díjakat a módosításban rögzített szint fölé.

(7) A D. mellékletet kell alkalmazni az e cikk szerint a kereskedelemre alkalmazandó rendelkezéseknek való megfeleléssel kapcsolatos vitákra, és – ha mindkét Szerződő Fél másként nem állapodik meg, az 5. cikknek való megfelelésre vonatkozó vitákra olyan Szerződő Felek között, akik közül legalább az egyik nem tagja a GATT-nak, azzal a kivétellel is, hogy a D. melléklet nem alkalmazható a Szerződő Felek közötti vitára abban az esetben, ha annak tárgya olyan megállapodással kapcsolatos:

a) amelyről a (2) bekezdés b) pontjával, valamint a TFU. melléklettel összhangban értesítést küldtek, és amely megfelel az ezekben szereplő egyéb követelményeknek; illetve

b) amely a GATT XXIV. cikkében leírtaknak megfelelően szabadkereskedelmi területet vagy vámuniót hoz létre.

30. cikk

Fejlemények a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban

A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója során elért, és a mindenekelőtt az 1994. április 15-i Marrakesh-i Záróokmányban rögzített eredmények ismeretében legkésőbb 1995. július 1-jén vagy az ezen Egyezmény hatálybalépésének napján, bármelyik is a későbbi, megkezdik ezen Egyezmény szükségessé váló módosításainak számbavételét azzal a céllal, hogy a Charta Konferencia azokat elfogadja.

31. cikk

Energiaipari berendezések

Az ideiglenes Charta Konferencia első ülésén megvizsgálja az ezen Egyezmény kereskedelmi rendelkezéseinek kiterjesztését az energiaipari berendezésekre.

32. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Tekintettel arra, hogy a piacgazdaság követelményeihez való alkalmazkodáshoz időre van szükség, a T. mellékletben felsorolt Szerződő Felek a (3)–(6) bekezdésben meghatározott feltételekkel ideiglenesen felfüggeszthetik ezen Egyezmény következő rendelkezéseiből eredő kötelezettségeik teljes betartását:

6. cikk (2) és (5) bekezdés,

7. cikk (4) bekezdés,

9. cikk (1) bekezdés,

10. cikk (7) bekezdés – különleges intézkedések,

14. cikk (1) bekezdés d) pont – kizárólag az el nem költött bevételek átutalásai vonatkozásában,

20. cikk (3) bekezdés,

22. cikk (1) és (3) bekezdés.

(2) A többi Szerződő Fél segíti mindazokat a Szerződő Feleket, akik az (1) bekezdés szerint felfüggesztették kötelezettségeik teljes betartását, abban, hogy olyan feltételeket teremtsenek, amelyek lehetővé teszik a felfüggesztés megszüntetését. E segítség bármilyen formát ölthet, amelyet a többi Szerződő Fél a leghatásosabbnak tart a (4) bekezdés c) pontja szerint bejelentett igények kielégítése szempontjából, ideértve adott esetben a bilaterális és a multilaterális rendelkezéseket is.

(3) Az alkalmazandó rendelkezéseket, az egyes rendelkezések maradéktalan végrehajtásához vezető szakaszokat, a meghozandó intézkedéseket és az egyes szakaszok befejezésének időpontjait, illetve – kivételesen – az egyes szakaszok befejezését jelző véletlenszerű eseményeket a T. melléklet tartalmazza, az átmeneti rendelkezéseket igénylő egyes Szerződő Felek tekintetében. Az egyes Szerződő Felek a T. mellékletben a megfelelő rendelkezések és szakaszok tekintetében megállapított időpontig hozzák meg az említett intézkedéseket. Azok a Szerződő Felek, amelyek ideiglenesen felfüggesztették kötelezettségeik teljes betartását az (1) bekezdésnek megfelelően, kötelezik magukat arra, hogy 2001. július 1-jéig maradéktalanul teljesítik a vonatkozó kötelezettségeiket. Ha különleges körülmények miatt egy Szerződő Fél szükségesnek tartja, hogy az átmeneti felfüggesztés időtartama meghosszabbítását vagy új, a T. mellékletbe korábban fel nem vett átmeneti felfüggesztés bevezetését kérje, a Charta Konferencia határoz a T. melléklet módosítására irányuló kérelemről.

(4) Az a Szerződő Fél, amely élt az átmeneti rendelkezések adta lehetőségekkel, minden 12 hónapban legalább egyszer értesíti a Titkárságot a következőkről:

a) a T. mellékletben felsorolt intézkedések megvalósításáról és a haladásról, amelyet a teljes betartás elérése irányában tett;

b) a haladásról, amelyet a kötelezettségei teljes betartása felé tenni kíván az elkövetkező 12 hónapban, valamint az előrelátható problémákról, és az azok megoldására tett javaslatairól;

c) az olyan technikai segítség iránti igényéről, amely megkönnyíti a T. mellékletben megállapított, és az Egyezmény teljes végrehajtásához szükséges szakaszok lezárását, vagy amely lehetővé teszi, hogy a b) pont szerint bejelentett problémákat megoldja, valamint más piacorientált reformot és az energiaágazat modernizációját előmozdítsa;

d) minden, a (3) bekezdésben említett kérelem benyújtására irányuló lehetséges igényről.

(5) A Titkárság:

a) megküldi a Szerződő Feleknek a (4) bekezdésben említett értesítéseket;

b) megküldi, és tevékenyen támogatja a (2) bekezdésben és a (4) bekezdés c) pontjában említett technikai segítség iránti igények és az ilyen segítség nyújtására tett ajánlatok egymásnak való megfeleltetését, támaszkodva adott esetben az egyéb nemzetközi szervezetek keretei között létező rendelkezésekre;

c) megküldi minden hatodik hónap végén a Szerződő Felek számára a (4) bekezdés a) vagy d) pontja alapján készített értesítések összegzését.

(6) A Charta Konferencia évenként felülvizsgálja azt az előrelépést, amelyet a Szerződő Felek e cikk rendelkezéseinek végrehajtása irányában tettek, és a (2) bekezdésben, illetve a (4) bekezdés c) pontjában említett technikai segítség iránti igények és az ilyen segítség nyújtására tett ajánlatok egymásnak való megfeleltetését. A felülvizsgálat során a Konferencia megfelelő intézkedés megtételét határozhatja el.

VII. RÉSZ

FELÉPÍTÉS ÉS INTÉZMÉNYEK

33. cikk

Energia Charta-jegyzőkönyvek és -nyilatkozatok

(1) A Charta Konferencia a Charta céljainak és elveinek érvényesítése érdekében engedélyezheti több Charta-jegyzőkönyv és -nyilatkozat tárgyalását.

(2) A Charta minden aláírója részt vehet az ilyen tárgyalásban.

(3) Egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet csak akkor lehet részese a jegyzőkönyvnek vagy nyilatkozatnak, ha egyúttal aláírója a Chartának és Szerződő Fele az ezen Egyezménynek, vagy azzá válik.

(4) A (3) bekezdésre és a (6) bekezdés a) pontjára is figyelemmel, a jegyzőkönyvben kell meghatározni a jegyzőkönyvre vonatkozó záró rendelkezéseket.

(5) Egy jegyzőkönyv csak azokra a Szerződő Felekre vonatkozik, amelyek azt magukra nézve kötelezőnek fogadják el, és nem csorbítja azoknak a Szerződő Feleknek a jogait és kötelességeit, amelyek nem részesei a jegyzőkönyvnek.

6. a) Egy jegyzőkönyv feladatokat ruházhat a Charta Konferenciára, és funkciókat a Titkárságra azzal a feltétellel, hogy az átruházást nem teheti lehetővé a jegyzőkönyv módosítása, kivéve, ha ezt a módosítást a Charta Konferencia jóváhagyta, és jóváhagyására nem alkalmazzák a jegyzőkönyv b) pont szerint engedélyezett egyetlen rendelkezését sem.

b) Egy jegyzőkönyv, amely előírja, hogy az aszerinti határozatokat a Charta Konferencia hozza meg, az a) pontra is figyelemmel, előírhatja e határozatok vonatkozásában:

i. a 36. cikkben foglaltaktól eltérő szavazási szabályok alkalmazását;

ii. hogy csak a jegyzőkönyv aláíróit tekintik Szerződő Feleknek a 36. cikk alkalmazásában, vagy hogy csak ők jogosultak szavazni a jegyzőkönyvben előírt szabályok értelmében.

34. cikk

Energia Charta Konferencia

(1) A Szerződő Felek meghatározott időszakonként találkoznak az Energia Charta Konferencián (a továbbiakban: Charta Konferencia), amelyen minden Szerződő Félnek egy-egy képviselője vehet részt. A rendes ülésekre a Charta Konferencia által meghatározott időszakonként kerül sor.

(2) A Charta Konferencia rendkívüli üléseire a Charta Konferencia által meghatározott időpontokban vagy egy Szerződő Fél írásbeli kérelme alapján kerülhet sor, feltéve hogy a kérelemnek a Titkárság által a Szerződő Felekkel történő közlésétől számított hat héten belül a Szerződő Feleknek legalább egyharmada támogatja az ülés összehívását.

(3) A Charta Konferencia:

a) ellátja az ezen Egyezmény és a jegyzőkönyvek által ráruházott feladatokat;

b) figyelemmel kíséri és elősegíti a Charta elveinek, az ezen Egyezmény és a jegyzőkönyvek rendelkezéseinek a végrehajtását;

c) elősegíti az ezen Egyezménynek és a jegyzőkönyveknek megfelelően a Charta elveinek megvalósításához szükséges, megfelelő általános intézkedések összehangolását;

d) megvizsgálja és elfogadja a Titkárság által végrehajtandó munkaprogramokat;

e) megvizsgálja és jóváhagyja a Titkárság éves beszámolóit és költségvetését;

f) megvizsgálja és jóváhagyja, illetve elfogadja a székhelyre vonatkozó szerződést vagy más megállapodást, beleértve a Charta Konferencia és a Titkárság számára szükségesnek tartott kiváltságokat és mentességeket;

g) ösztönzi az együttműködési erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy megkönnyítsék és előmozdítsák az energiaágazat piacorientált reformját és modernizációját az átalakuló gazdaságú közép- és kelet-európai országokban, valamint a volt Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságokban;

h) engedélyezi és jóváhagyja a jegyzőkönyvek tárgyalására vonatkozó hatásköröket, megvizsgálja és elfogadja a jegyzőkönyvek és módosításaik szövegét;

i) engedélyt ad a nyilatkozatok tárgyalására, és jóváhagyja kibocsátásukat;

j) dönt az Egyezményhez való csatlakozásokról;

k) engedélyt ad társulási szerződések tárgyalására, megvizsgálja, jóváhagyja, illetve elfogadja azok szövegét;

l) megvizsgálja és elfogadja az Egyezmény módosításait;

m) megvizsgálja és jóváhagyja ezen Egyezmény mellékleteinek módosításait és technikai jellegű változtatásait;

n) kinevezi a Főtitkárt, és meghozza a Titkárság felállításához szükséges döntéseket, többek között meghatározza a Titkárság struktúráját, létszámát, a tisztviselők és alkalmazottak alkalmazásának feltételeit.

(4) Feladatainak ellátása során a Charta Konferencia a Titkárságon keresztül, a gazdasásossággal és hatékonysággal összhangban, együttműködik az ezen Egyezmény céljaihoz kapcsolódó területeken megalapozott hozzáértéssel rendelkező egyéb intézmények és szervezetek szolgáltatásaival és programjaival, és a lehető legteljesebb mértékben használja azokat.

(5) A Charta Konferencia létrehozhatja a feladatainak ellátásához szükségesnek vélt kiegészítő szerveket.

(6) A Charta Konferencia kialakítja és elfogadja saját eljárási és pénzügyi szabályait.

(7) 1999-ben és azt követően, a Charta Konferencia által meghatározandó időközönként (de legalább ötévenként) a Charta Konferencia alaposan, az Egyezmény és a jegyzőkönyvek rendelkezései végrehajtása mértékének fényében felülvizsgálja az ezen Egyezményben előírt funkciókat. Az ilyen felülvizsgálat lezárásakor a Charta Konferencia módosíthatja vagy megszüntetheti a (3) bekezdésben meghatározott funkciókat, és felmentheti a Titkárságot.

35. cikk

Titkárság

(1) Feladatainak ellátása során a Charta Konferencia Titkársággal rendelkezik, amely a főtitkárból és a hatékony működéséhez szükséges minimális létszámú személyzetből áll.

(2) A főtitkárt a Charta Konferencia nevezi ki. Az első megbízatás időtartama legfeljebb öt év lehet.

(3) Feladatai ellátásáért a Titkárság a Charta Konferenciának tartozik felelősséggel, amelynek jelenteni köteles.

(4) A Titkárság minden szükséges segítséget megad a Charta Konferenciának feladatai ellátásához, gyakorolja azokat a funkciókat, amelyeket az ezen Egyezmény vagy annak jegyzőkönyvei ráruháznak, továbbá minden olyan funkciót, amelyet a Charta Konferencia ráruház.

(5) A Titkárság olyan igazgatási és szerződéses megállapodásokat köthet, amelyeket feladatainak hatékony ellátása megkövetel.

36. cikk

Szavazás

(1) A Charta Konferencia ülésén a jelen lévő és a szavazó Szerződő Felek egyhangúsága szükséges a határozathozatalhoz, ha a következő tárgyakról kell határozni:

a) az Egyezmény módosításainak elfogadása, kivéve a 34–35. cikk, valamint a T. melléklet módosításait;

b) olyan államoknak vagy regionális gazdasági integrációs szervezeteknek az Egyezmény 41. cikke alapján történő csatlakozásának jóváhagyása, amelyek 1995. június 16-ig nem írták alá a Chartát;

c) felhatalmazás társulási megállapodások tárgyalására, és ezek szövegének jóváhagyása vagy elfogadása;

d) az EM., NI., G. és B. mellékletek módosításainak jóváhagyása;

e) az Egyezmény mellékletei technikai változásainak elfogadása;

f) a D. melléklet (7) bekezdésében meghatározott bizottságok tagjaira a Főtitkár által tett jelölések jóváhagyása.

A Szerződő Felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy konszenzus alapján megegyezésre jussanak minden olyan kérdésben, amely az ezen Egyezmény szerint határozatukat igényli. Ha konszenzussal nem tudnak megállapodni, a (2)–(5) bekezdést kell alkalmazni.

(2) A 34. cikk (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott költségvetési kérdéseket érintő határozatokat azon Szerződő Felek minősített többségével fogadják el, amelyeknek a B. melléklet szerinti becsült hozzájárulásai együtt az ott megjelölt becsült hozzájárulások egészének legalább háromnegyedét teszik ki.

(3) A 34. cikk (7) bekezdésében meghatározott kérdéseket érintő határozatokat a Szerződő Felek háromnegyedes többségével fogadják el.

(4) Az (1) bekezdés a)–f) pontjában, valamint a (2)–(3) bekezdésekben meghatározott esetek kivételével és a (6) bekezdésre is figyelemmel, az ezen Egyezmény által előírt határozatokat a Charta Konferencia azon ülésén jelen lévő és szavazó Szerződő Felek háromnegyedes többségével fogadják el, amely ülésen az adott kérdésekről határozni kell.

(5) E cikk alkalmazásában "jelen lévő és szavazó" Szerződő Fél minden olyan Szerződő Fél, amely vagy aki jelen van és leadja megerősítő vagy elutasító szavazatát; a Charta Konferencia dönthet olyan eljárási szabályokról, amelyek lehetővé teszik a szavazatok levélben történő leadását.

(6) A (2) bekezdésben leírtaktól eltekintve, az e cikkben említett határozatok közül egyik sem tekinthető érvényesnek, ha nem kapta meg a Szerződő Felek szavazatainak egyszerű többségét.

(7) Egy regionális gazdasági integrációs szervezet a szavazás során annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagja Szerződő Fele ezen Egyezménynek; feltéve, hogy az ilyen szervezet nem gyakorolja szavazati jogát, ha tagállamai azt már megtették, és fordítva.

(8) Abban az esetben, ha egy Szerződő Fél rendszeresen nem teljesíti pénzügyi kötelezettségeit, a Charta Konferencia teljesen vagy részben felfüggesztheti a Szerződő Fél szavazati jogát.

37. cikk

Finanszírozási elvek

(1) Minden Szerződő Fél maga viseli a Charta Konferencián és a kiegészítő szervek ülésein való képviseletének költségeit.

(2) A Charta Konferencia és a kiegészítő szervek üléseinek költségeit a Titkárság költségeinek tekintik.

(3) A Titkárság költségeit a Szerződő Felek viselik a B. mellékletben megállapított fizetőképességük arányában, amely melléklet rendelkezései a 36. cikk (1) bekezdésének d) pontja értelmében bármikor módosíthatók.

(4) A jegyzőkönyv tartalmaz rendelkezéseket annak biztosítására, hogy a jegyzőkönyvben részes felek viselik a Titkárságnak a jegyzőkönyvből származó költségeit.

(5) A Charta Konferencia elfogadhat továbbá önkéntes hozzájárulásokat egy vagy több Szerződő Féltől és egyéb forrásoktól. Az ilyen hozzájárulásokkal fedezett költségeket a (3) bekezdés értelmében nem tekintik a Titkárság költségeinek.

VIII. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. cikk

Aláírás

Ez az Egyezmény Lisszabonban, 1994. december 17. és 1995. június 16. között áll nyitva aláírásra azon államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek számára, amelyek aláírták a Chartát.

39. cikk

Megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás

Ezt az Egyezményt aláíróinak meg kell erősíteni, el kell fogadni, vagy jóvá kell hagyni. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat a letéteményesnél helyezik letétbe.

40. cikk

Területi hatály

(1) Bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet az aláírás, a megerősítés, az elfogadás, a jóváhagyás vagy a csatlakozás időpontjában a letéteményesnél elhelyezett nyilatkozat útján kijelentheti, hogy az Egyezmény rá nézve az összes, vagy egy, vagy több olyan terület vonatkozásában kötelező, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelős. Ez a nyilatkozat abban az időpontban lép hatályba, amikor az Egyezmény hatályba lép ezen Szerződő Fél számára.

(2) Bármely Szerződő Fél egy későbbi időpontban a letéteményesnél letétbe helyezett nyilatkozat útján kijelentheti, hogy az Egyezmény kötelező rá nézve a nyilatkozatban meghatározott egyéb területek vonatkozásában. E területeket illetően az Egyezmény a kilencvenedik napon lép hatályba azt követően, hogy a letéteményes az ilyen nyilatkozatot átvette.

(3) A megelőző két bekezdés szerint a nyilatkozatban megjelölt területek vonatkozásában tett minden nyilatkozatot vissza lehet vonni a letéteményeshez intézett értesítéssel. A 47. cikk (3) bekezdésének alkalmazandóságára is figyelemmel, a visszavonás egy évvel azt a napot követően válik hatályossá, hogy a letéteményes az értesítést átvette.

(4) Az 1. cikk (10) bekezdésében meghatározott "terület" fogalmat úgy kell értelmezni, hogy tekintettel legyenek az e cikk alapján letétbe helyezett minden nyilatkozatra.

41. cikk

Csatlakozás

Az aláírásra való lezárása időpontjától kezdve ez az Egyezmény csatlakozásra megnyílik a Chartát aláíró államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek számára a Charta Konferencia által jóváhagyott feltételek mellett. A csatlakozási okiratokat a letéteményesnél helyezik letétbe.

42. cikk

Módosítások

(1) Bármely Szerződő Fél javaslatot tehet ezen Egyezmény módosítására.

(2) Az ezen Egyezmény tekintetében javasolt minden módosítás szövegét a Titkárság megküldi a Szerződő Feleknek legalább három hónappal azelőtt, hogy elfogadásra a Charta Konferencia elé terjesztenék.

(3) A Egyezmény módosításait, ha szövegüket a Charta Konferencia elfogadta, a Titkárság megküldi a letéteményesnek, amely azokat megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra a Szerződő Felek elé terjeszti.

(4) Az ezen Egyezmény módosításainak a megerősítéséről, az elfogadásáról vagy a jóváhagyásáról szóló okiratokat a letéteményesnél helyezik letétbe. A módosítások az azokat megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadó Szerződő Felek között attól az időponttól számított kilencvenedik napon lépnek hatályba, amikor a Szerződő Felek legalább háromnegyede a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát a letéteményesnél letétbe helyezte. Ezt követően a további Szerződő Felek esetében a módosítások az adott Szerződő Félnek az azokat megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratának letétbe helyezésétől számított kilencvenedik napon lépnek hatályba.

43. cikk

Társulási megállapodások

(1) A Charta Konferencia a Charta céljainak és elveinek, valamint az ezen Egyezmény és egy vagy több jegyzőkönyv rendelkezéseinek érvényesítése érdekében társulási megállapodásoknak államokkal vagy regionális gazdasági integrációs szervezetekkel, vagy nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalására adhat engedélyt.

(2) Egy társult állammal, regionális gazdasági integrációs szervezettel vagy nemzetközi szervezettel létesített kapcsolat, az általuk élvezett jogok és az őket terhelő kötelességek a társulás konkrét körülményeihez igazodnak; ezeket minden esetben a társulási megállapodásban rögzítik.

44. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez az Egyezmény az azt követő kilencvenedik napon lép hatályba, hogy a Chartát 1995. június 16-ig aláíró állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet a harmincadik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratot letétbe helyezte.

(2) Minden olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amely a harmincadik megerősítő, elfogadó, illetve jóváhagyó okirat letétbe helyezése után erősíti meg, fogadja el, illetve hagyja jóvá ezt az Egyezményt, vagy csatlakozik ahhoz, az Egyezmény az azt követő kilencvenedik napon lép hatályba, hogy ez az állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet letétbe helyezte megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okiratot nem számítják be az ilyen szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratokon felül.

45. cikk

Ideiglenes alkalmazás

(1) Az aláírók megállapodtak abban, hogy ezt az Egyezményt ideiglenesen alkalmazzák annak az aláírók számára a 44. cikknek megfelelő hatálybalépéséig, amennyiben az ilyen ideiglenes alkalmazás nem összeegyeztethetetlen alkotmányukkal vagy törvényi és rendeleti rendelkezéseikkel.

2. a) Az (1) bekezdés ellenére bármely aláíró az Egyezmény aláírásakor letétbe helyezhet a letéteményesnél egy olyan nyilatkozatot, amely szerint nem áll módjában az ideiglenes alkalmazást elfogadni. Az (1) bekezdésben rögzített kötelezettség nem vonatkozik az olyan aláíróra, aki ezt a nyilatkozatot megtette. Minden ilyen aláíró bármikor visszavonhatja a nyilatkozatot a letéteményes írásbeli értesítésével.

b) Sem az a) pont szerint nyilatkozatot tevő aláíró, sem ezen aláíró befektetői nem érvényesíthetik az (1) bekezdés értelmében az ideiglenes alkalmazásból eredő előnyöket.

c) Az a) pont ellenére bármely, az említett pont szerint nyilatkozatot tevő aláíró átmenetileg alkalmazza a VII. rész rendelkezéseit az Egyezménynek az aláíró számára a 44. cikknek megfelelő hatálybalépéséig, amennyiben az ilyen ideiglenes alkalmazás nem összeegyeztethetetlen törvényi és rendeleti rendelkezéseivel.

3. a) Bármely aláíró megszüntetheti az Egyezmény általa történő ideiglenes alkalmazását, ha a letéteményest írásban értesíti, hogy nem kíván az Egyezmény Szerződő Felévé válni. Az ideiglenes alkalmazás megszűnésének hatálya minden aláíró számára az azt követő 60. napon veszi kezdetét, hogy a letéteményes az aláíró írásbeli értesítését átvette.

b) Amikor egy aláíró az a) pont szerint megszünteti az Egyezmény általa történő ideiglenes alkalmazását, az (1) bekezdés szerinti kötelezettsége, hogy a III. és V. részt bármely, a területén az ideiglenes alkalmazás során más aláírók befektetői által létesített befektetésre alkalmazza, azon befektetések vonatkozásában mindazonáltal hatályban marad a megszűnés hatályosulásának időpontjától számított húsz éven keresztül, hacsak a c) pont ettől eltérően nem rendelkezik.

c) A b) pont nem vonatkozik a PA. mellékletben felsorolt aláírókra. Minden aláírót levesznek az e mellékletben szereplő listáról, mihelyt erre vonatkozóan kérelmet intéz a letéteményeshez.

(4) Ezen Egyezmény hatálybalépéséig az aláírók rendszeresen üléseznek az ideiglenes Charta Konferencia keretében, amelynek első ülését az (5) bekezdésben említett ideiglenes Titkárság hívja össze legkésőbb 180 nappal azt követően, hogy a 38. cikk szerint az Egyezmény aláírásra megnyílt.

(5) A Titkárság funkcióit az ideiglenes Titkárság látja el átmenetileg mindaddig, amíg a 44. cikk alapján az Egyezmény hatályba nem lép, és a Titkárság működni nem kezd.

(6) Az aláírók, adott esetben az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés c) pontjának rendelkezéseire is figyelemmel és azoknak megfelelően, hozzájárulnak az ideiglenes Titkárság költségeihez úgy, mintha az Egyezmény Szerződő Felei lennének a 37. cikk (3) bekezdése alapján. Az aláírók által a B. mellékletben véghezvitt minden módosítás hatályát veszti ezen Egyezmény hatálybalépésével.

(7) Ezen Egyezmény hatálybalépését megelőzően egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely az Egyezményhez annak hatálybalépését megelőzően csatlakozott a 41. cikknek megfelelően, az Egyezmény hatálybalépéséig rendelkezik azokkal a jogokkal, és vállalja azokat a kötelezettségeket, amelyek e cikk értelmében az aláírót illetik, illetve terhelik.

46. cikk

Fenntartások

Ezen Egyezménnyel szemben nem lehet fenntartást tenni.

47. cikk

Felmondás

(1) Öt évvel azután, hogy ezen Egyezmény az adott Szerződő Fél számára hatályba lépett, a Szerződő Fél bármikor írásban értesítheti a letéteményest, hogy az Egyezményt felmondja.

(2) A felmondás attól a naptól számított egy év elteltével lép hatályba, amelyen a letéteményes az értesítést átvette, vagy egy olyan későbbi időpontban, amelyet a felmondásról szóló értesítés megjelöl.

(3) Ezen Egyezmény rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell azokra a befektetésekre, amelyeket egy Szerződő Fél területén más Szerződő Felek, vagy más Szerződő Felek területén e Szerződő Fél befektetői létesítettek attól az időponttól számítva 20 évig, amikor a Szerződő Fél felmondása hatályba lép.

(4) Minden jegyzőkönyv, amelynek a Szerződő Fél tagja, hatályát veszíti ezen Szerződő Félre nézve abban az időpontban, amikor az Egyezmény általa történő felmondása hatályba lép.

48. cikk

A mellékletek és határozatok státusa

Az Egyezmény mellékletei, és az Európai Energia Charta Konferencia 1994. december 17-én, Lisszabonban aláírt Záróokmánya 2. mellékletében szereplő határozatok ezen Egyezmény szerves részét képezik.

49. cikk

Letéteményes

Ezen Egyezmény letéteményese a Portugál Köztársaság Kormánya.

50. cikk

Hiteles szövegek

A fentiek hiteléül az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt az Egyezményt egy-egy eredeti példányban angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles, és amelyet a Portugál Köztársaság Kormányánál helyeznek letétbe.

Done at Lisbon on the seventeenth day of December in the year one thousand nine hundred and ninety-four.

Fait à Lisbonne, le dix-sept décembre mil neuf cent quatre-vingt-quatorze.

Geschehen zu Lissabon am siebzehnten Dezember neunzehnhundertvierundneunzig.

Fatto a Lisbona il diciassettesimo giorno del mese di dicembre dell'anno millenovecentonovantaquattro.

Совершено в Лиссабоне в семнадцатый день декабря одна тысяча девятьсот девяносто четвертого года.

Hecho en Lisboa, el diecisiete de diciembre de mil novecientos noventa y cuatro.

Udfærdiget i Lissabon, den syttende december nittenhundrede og fireoghalvfems.

Έγινε στη Λισαβόνα, στις δέκα επτά Δεκεμβρίου του έτους χίλια ενιακόσια ενενήντα τέσσερα.

Gedaan te Lissabon, de zeventiende december negentienhonderd vierennegentig.

Feito em Lisboa, aos dezassete de Dezembro de mil novecentos e noventa e quatro.

Për Republikën e Shqipërisë

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

For Australia

+++++ TIFF +++++

Für die Republik Österreich

+++++ TIFF +++++

Азербайдан ачынчан

+++++ TIFF +++++

Pour le royaume de BelgiqueVoor het Koninkrijk BelgiëFür das Königreich Belgien

+++++ TIFF +++++

Cette signature engage également la Communauté française de Belgique, la Communauté flamande, la Communauté germanophone de Belgique, la Région wallonne, la Région flamande et la région de Bruxelles-Capitale.

Deze handtekening bindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap van België, de Duitstalige Gemeenschap van België, het Waals Gewest en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest.

Diese Unterschrift bindet ebenso die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft Belgiens, die Deutschsprachige Gemeinschaft Belgiens, die Flämische Region, die Wallonische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

Ад імя Рэспублікі Беларусь

+++++ TIFF +++++

За Република България

+++++ TIFF +++++

For CanadaPour le Canada

za Republiku Hrvatsku

+++++ TIFF +++++

For the Republic of Cyprus

+++++ TIFF +++++

Za Českou Republiku

+++++ TIFF +++++

For Kongeriget Danmark

+++++ TIFF +++++

Eesti Vabariigi nimel

+++++ TIFF +++++

Por las Comunidades EuropeasFor De Europæiske FællesskaberFür die Europäischen GemeinschaftenΓια τις Ευρωπαϊκές ΚοινότητεςFor the European CommunitiesPour les Communautés européennesPer le Comunità europeeVoor de Europese GemeenschappenPelas Comunidades Europeias

+++++ TIFF +++++

Suomen tasavallan puolesta

+++++ TIFF +++++

Pour la République française

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

Für die Bundesrepublik Deutschland

+++++ TIFF +++++

Για την Ελληνική Δημοκρατία

+++++ TIFF +++++

A Magyar Köztársaság nevében

Fyrir hönd Lyöveldisins íslands

+++++ TIFF +++++

Thar cheann na hÉireannFor Ireland

+++++ TIFF +++++

Per la Repubblica italiana

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

Казахстан Республикасынын атынан

+++++ TIFF +++++

Киргиз Республикасы Учун

+++++ TIFF +++++

Latvijas Republikas varda

+++++ TIFF +++++

Für das Fürstentum Liechtenstein

+++++ TIFF +++++

Lietuvos Respublikos vardu

+++++ TIFF +++++

Pour le grand-duché de Luxembourg

+++++ TIFF +++++

For the Republic of Malta

+++++ TIFF +++++

Pentru Republica Moldova

+++++ TIFF +++++

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

+++++ TIFF +++++

For Kongeriket Norge

+++++ TIFF +++++

Za Rzeczpospolitą Polską

+++++ TIFF +++++

Pela República Portuguesa

+++++ TIFF +++++

Pentru Rômania

+++++ TIFF +++++

За Российскую Федерацию

+++++ TIFF +++++

Za Slovenskú republiku

+++++ TIFF +++++

Za Republiko Slovenijo

+++++ TIFF +++++

Por el Reino de España

+++++ TIFF +++++

För Konungariket Sverige

+++++ TIFF +++++

Für die Schweizerische EidgenossenschaftPour la Confédération suissePer la Confederazione svizzera

+++++ TIFF +++++

Лз поми Тауикистои

+++++ TIFF +++++

Türkiye Cumhuriyeti adina

+++++ TIFF +++++

Туркменистан Хекуметинин адындан

За Укpaїну

+++++ TIFF +++++

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

+++++ TIFF +++++

For the United States of America

Узбекистои Республикаси Хукумати иомидан

--------------------------------------------------

AZ ENERGIA CHARTA EGYEZMÉNY MELLÉKLETEI

TARTALOMJEGYZÉK

| Oldal |

1.EM. melléklet

Energetikai anyagok és termékek (Az 1. cikk (4) bekezdésének megfelelően) | 240 |

2.NI. melléklet

Energetikai anyagok és termékek, amelyekre nem alkalmazható a "gazdasági tevékenység az energiaágazatban" kifejezés (Az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően) | 242 |

3.TRM. melléklet

Bejelentés és megszüntetés (TRIMs) (Az 5. cikk (4) bekezdésének megfelelően) | 243 |

4.N. melléklet

Legalább három külön területet tranzitba bevonni kívánó Szerződő Felek jegyzéke (A 7. cikk (10) bekezdése a) pontjának megfelelően) | 244 |

5.VC. melléklet

A 10. cikk (3) bekezdése tekintetében önkéntes kötelezettséget vállaló Szerződő Felek jegyzéke (A 10. cikk (6) bekezdésének megfelelően) | 245 |

6.ID. melléklet

A befektető számára ugyanazon vitának a 26. cikk alapján későbbi szakaszban nemzetközi választottbíróság elé való újbóli utalását nem engedélyező Szerződő Felek jegyzéke (A 26. cikk (3) bekezdése b) pontja i. alpontjának megfelelően) | 246 |

7.IA. melléklet

A befektető vagy a Szerződő Fél számára a 10. cikk (1) bekezdésének utolsó mondatával kapcsolatos vitának nemzetközi választottbíróság elé való utalását nem engedélyező Szerződő Felek jegyzéke (A 26. cikk (3) bekezdése c) pontjának és a 27. cikk (2) bekezdésének megfelelően) | 247 |

8.P. melléklet

Különös, nem országos szinten felmerülő vitákban alkalmazott eljárás (A 27. cikk (3) bekezdése i. pontjának megfelelően) | 248 |

9.G. melléklet

A GATT és Csatolt Okmányai rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó kivételek és szabályok (A 29. cikk (2) bekezdése a) pontjának megfelelően) | 249 |

10.TFU. melléklet

Rendelkezések a volt Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságot alkotó államok közötti kereskedelmi megállapodásokról (A 29. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően) | 253 |

11.D. melléklet

Átmeneti rendelkezések a kereskedelmi viták rendezésére (A 29. cikk (7) bekezdésének megfelelően) | 254 |

12.B. melléklet

A Charta költségei megosztásának szabálya (A 37. cikk (3) bekezdésnek megfelelően) | 258 |

13.PA. melléklet

A 45. cikk (3) bekezdésének b) pontjából eredő kötelezettség ideiglenes alkalmazását el nem fogadó aláírók jegyzéke (A 45. cikk (3) bekezdése c) pontjának megfelelően) | 259 |

14.T. melléklet

A Szerződő Felek átmeneti intézkedései (A 32. cikk (1) bekezdésének megfelelően) | 260 |

--------------------------------------------------

2. MELLÉKLET

HATÁROZATOK AZ ENERGIA CHARTA EGYEZMÉNYRŐL

Az Európai Energia Charta Konferencia a következő határozatokat fogadta el:

1. Az Egyezmény egészére tekintettel

Abban az esetben, ha összeütközés merül fel a Spitzbergákról szóló, 1920. február 9-i szerződés (Svalbard Szerződés) és az Energia Charta Egyezmény között, a Spitzbergákról szóló szerződés az irányadó az összeütközés mértékéig, a Szerződő Feleknek a Svalbard Szerződés tekintetében elfoglalt álláspontja sérelme nélkül. Az ilyen jellegű összeütközés esetén, illetve ha vita merül fel arról, hogy létezik-e ilyen összeütközés, és milyen mértékben, az Energia Charta Egyezmény 16. cikke és V. része nem alkalmazható.

2. A 10. cikk (7) bekezdésére tekintettel

Az Oroszországi Föderáció kérheti, hogy a külföldi részesedéssel rendelkező társaságok jogszabályi jóváhagyást szerezzenek a Föderáció tulajdonában álló javak lízingjéhez, feltéve hogy az Oroszországi Föderáció kivétel nélkül biztosítja, hogy az eljárást nem alkalmazzák oly módon, amely megkülönböztetné más Szerződő Felek befektetőinek befektetéseit.

3. A 14. cikkre tekintettel [1]

1. Az "átutalás szabadsága" kifejezés a 14. cikk (1) bekezdésében nem akadályoz meg egy Szerződő Felet (a továbbiakban: Korlátozó Fél) abban, hogy megszorításokat alkalmazzon saját befektetői tőkemozgásai tekintetében, ha:

a) a megszorítások nem gátolják meg azoknak a jogoknak a gyakorlását, amelyet a 14. cikk (1) bekezdése a többi Szerződő Fél befektetőinek juttat befektetéseik vonatkozásában;

b) a megszorítások nem érintik a folyó kereskedelmi ügyleteket; és

c) a Szerződő Fél biztosítja, hogy területén az összes többi Szerződő Fél befektetői által létesített befektetéseket az átutalások vonatkozásában legalább olyan bánásmódban részesítik, amely nem kedvezőtlenebb, mint az a legkedvezőbb bánásmód, amelyben bármilyen más Szerződő Fél vagy harmadik állam befektetői által létesített befektetések részesülnek.

2. A Charta Konferencia e határozatot az Egyezmény hatálybalépése után öt évvel, de legkésőbb a 32. cikk (3) bekezdésében tervezett időpontban megvizsgálja.

3. A Szerződő Felek nem alkalmazhatnak ilyen megszorításokat, ha nem tartoznak a volt Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságot alkotó államok közé, és ha 1995. július 1-jéig írásban nem értesítette az ideiglenes Titkárságot, hogy szándékában áll az e határozatnak megfelelően élni a megszorítás lehetőségével.

4. A kétségek elkerülése érdekében, e határozat semmilyen tekintetben nem csorbítja a 16. cikket illetően a Szerződő Feleket, azok befektetőit vagy befektetéseit az azon cikk alapján illető jogokat, sem a Szerződő Felek kötelezettségeit.

(5) E határozat alkalmazásában: A "folyó kereskedelmi ügyletek" olyan folyó kifizetések, amelyeket az áruk, szolgáltatások vagy személyek mozgásával kapcsolatban a szokásos nemzetközi gyakorlatnak megfelelően hajtanak végre, és amelyek nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek lényegében egy folyó kifizetést és tőkeműveletet kombinálnak – például fizetési halasztás vagy előlegezés – azzal a céllal, hogy a Korlátozó Fél adott területre vonatkozó jogszabályait kijátsszák.

4. A 14. cikk (2) bekezdésére tekintettel

A 14. cikk követelményeinek, valamint egyéb nemzetközi kötelezettségeinek sérelme nélkül, Románia arra törekszik, hogy a nemzeti valutája teljes konvertibilitásának megteremtéséig tartó átmeneti időszakban megfelelő lépéseket tegyen a befektetésekből származó hozam átutalására szolgáló eljárások hatékonyságának javítására, és minden esetben garantálja a szabadon konvertálható valutában történő átutalásokat korlátozások és hat hónapot meghaladó késedelem nélkül. Románia biztosítja, hogy területén az összes többi Szerződő Fél befektetői által létesített befektetéseket az átutalások vonatkozásában legalább olyan bánásmódban részesíti, amely nem kedvezőtlenebb, mint az a legkedvezőbb bánásmód, amelyben más Szerződő Fél vagy harmadik állam befektetői által létesített befektetések részesülnek.

5. A 24. cikk (4) bekezdésének a) pontjára és a 25. cikkre tekintettel

Az 1. cikk (7) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett befektető vagy olyan Szerződő Fél befektetései, amely nem tagja valamely gazdasági integrációs megállapodásnak (a továbbiakban: GIM), és nem tagja szabadkereskedelmi övezetnek vagy vámuniónak sem, a GIM, a szabadkereskedelmi övezet vagy a vámunió által biztosított bánásmódot élvezik, feltéve, hogy e befektetés

a) létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése, illetve gazdasági tevékenységének székhelye a GIM valamely tagjának vagy a szabadkereskedelmi övezet, illetve a vámunió tagjának területén van; vagy

b) abban az esetben, ha csak létesítő okirat szerinti székhelye található azon a területen, tényleges és folyamatos kapcsolata van az adott GIM tagjának, vagy a szabadkereskedelmi övezet, illetve vámunió tagjának a gazdaságával.

[1] E határozatot abban az egyetértésben szövegezték meg, hogy azok a Szerződő Felek, akik arra hivatkozni kívánnak, és akik partnerségi és együttműködési megállapodást kötöttek az Európai Közösségekkel és tagállamaival, amelyben e megállapodások alkalmazásának mellőzéséről rendelkeztek ezen Egyezmény javára, egyetértési leveleket váltanak egymás között, amelyek joghatásaként az Egyezmény 16. cikkét teszik alkalmazandóvá egymás között e határozat vonatkozásában. A levélváltást az aláírást megelőző kellő időben kell elvégezni.

--------------------------------------------------