Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 32017D0427

A Bizottság (EU) 2017/427 végrehajtási határozata (2017. március 8.) a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (fenyőrontó fonálféreg) Unión belüli elterjedésének megelőzésére irányuló sürgősségi intézkedésekről szóló 2012/535/EU bizottsági végrehajtási határozat módosításáról (az értesítés a C(2017) 1482. számú dokumentummal történt)

C/2017/1482

HL L 64., 2017.3.10, pp. 109–115 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2017/427/oj

2017.3.10.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 64/109

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/427 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. március 8.)

a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (fenyőrontó fonálféreg) Unión belüli elterjedésének megelőzésére irányuló sürgősségi intézkedésekről szóló 2012/535/EU bizottsági végrehajtási határozat módosításáról

(az értesítés a C(2017) 1482. számú dokumentummal történt)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 16. cikke (3) bekezdésének negyedik mondatára,

mivel:

(1)

Tekintettel a fenyőrontó fonálféreggel összefüggésben Portugáliában kialakult helyzet súlyosságára és a Spanyolországban tapasztalt néhány előfordulására, 2014 szeptemberében több tagállami szakértő részvételével munkacsoportot hoztak létre azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson Portugáliának és Spanyolországnak a fenyőrontó fonálféreg területükön való visszaszorításához, illetve felszámolásához, ily módon megelőzve, hogy továbbterjedjen az Unió területének fennmaradó részére.

(2)

A fenyőrontó fonálféreggel foglalkozó munkacsoport 2016. június 22-én jelentést tett közzé, amely több ajánlást is megfogalmazott. Ezen túlmenően további tudományos ismeretek is összegyűltek a REPHRAME projekt (2) részeként.

(3)

Be kell vezetni a „tűz vagy vihar sújtotta növény” fogalommeghatározását azon fogékony növények azonosítása érdekében, amelyekre az adott intézkedéseket alkalmazni kell.

(4)

Az Európai Növényvédelmi Szervezet a vészhelyzeti tervekre vonatkozó nemzetközi szabványokat dolgozott ki. A szóban forgó nemzetközi szabványokkal (3) való összhang biztosítása, valamint a vészhelyzeti tervek érthetőségének és hatékonyságának javítása érdekében, a vészhelyzeti tervekre vonatkozó szabályoknak részletesebben meg kell határozniuk a felelős hivatalos szervek, a laboratóriumok és a gazdasági szereplők feladatait.

(5)

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, valamint figyelembe véve a helyzet javulását, amelyet a Portugália és Spanyolország által eddig elvégzett vizsgálatok eredményei tükröznek, a 2012/535/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban elvégzett ellenőrzések eredményeit a havi rendszeresség helyett elég évente benyújtani. A szóban forgó határozat 6. és 7. cikke értelmében végrehajtott intézkedések eredményeit adott esetben minden év április 30-ig kell közölni annak érdekében, hogy a vektor rajzási idejének kezdetét megelőző időszakra vonatkozó információkat időben benyújtsák.

(6)

Mind a Portugáliában, mind a Spanyolországban szerzett tapasztalatok, valamint a szakmai és a tudományos tanulmányok is azt mutatják, hogy a fenyőrontó fonálféreg egészségesnek tűnő fenyőkön való észlelése rendkívül valószínűtlen, míg a rovarvektorok tevékenységére utaló jeleket mutató kivágott törzsekből, vágási maradványokból és természetesen előforduló hulladékból való mintavétel nagyon fontos szerepet játszhat a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének kimutatásában olyan területeken, ahol a fenyő sorvadásának tünetei várhatóan nem fordulnak elő. A 2012/535/EU végrehajtási határozat I. és II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

A munkacsoport által bemutatott bizonyítékok megerősítették, hogy a vektor rajzási ideje alatt bekövetkező erdőtüzek azonnal, nagy távolságokból is odavonzzák a vektorokat, sőt egy bizonyos ideig még a tűz után is. A tűz sújtotta területeken lévő növények azonnali eltávolítása és megsemmisítése nem csökkenti a terület vonzerejét, sőt növelheti a vektor szétszóródásának kockázatát. Ezért lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a vektor következő rajzási idejének kezdete előtt kivágják és megsemmisítsék a tűz sújtotta területeken található fogékony növényeket.

(8)

A tapasztalat azt mutatja, hogy a rendelkezésre álló források optimális felhasználásának biztosítása érdekében a 2012/535/EU végrehajtási határozat II. mellékletének 2. pontjában említett, a fertőzött területeken végzett felderítéseket a fertőzött területek pufferzónákkal határos részére kell összpontosítani, hogy megfelelő intézkedéseket lehessen hozni azzal a céllal, hogy a fenyőrontó fonálférget vissza lehessen szorítani a fertőzött területek azon részeibe, amelyekben ismert az előfordulása, és meg lehessen akadályozni a pufferzónákba való továbbterjedését.

(9)

A tagállamok 500 m-ről 100 m-re csökkenthetik a tarvágási terület sugarát, ha a FAO növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 4. számú nemzetközi szabványával (5) összhangban végzett felderítési tevékenységek alapján és a vektorok szétszóródási képességét figyelembe véve nincs bizonyíték a vektorok jelenlétére a terület szóban forgó részén.

(10)

A tapasztalatok megerősítették, hogy a körülhatárolt területen a vektor rajzási ideje alatt azonosított faanyagnak a 2012/535/EU végrehajtási határozat I. mellékletének 8. pontjában és II. melléklete 3. pontjának c) alpontjában előírt kezelése nem biztos, hogy minden esetben megfelelő a fenyőrontó fonálféreg további terjedésének megelőzésére abban az esetben, ha a vektorok a felderítési tevékenységeket megelőző év során telepedtek meg a rönkökben. A tagállam ezért dönthet úgy, hogy a szóban forgó faanyagot a helyszínen azonnal semmisítik.

(11)

A 2012/535/EU végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2012/535/EU végrehajtási határozat módosításai

A 2012/535/EU végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk a következő h) ponttal egészül ki:

„h)   »tűz vagy vihar sújtotta növény«: tűz vagy vihar által olyan módon károsított fogékony növény, amely lehetővé teszi a vektor peterakását.”

2.

A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A készenléti terv az alábbiakat határozza meg:

a)

egy külön szakasz, amely összegzi az érintett tagállam esetében a fenyőrontó fonálféreg előfordulásának kockázatára vonatkozó információkat, ideértve a fenyőrontó fonálféreg biológiai jellemzőire vonatkozó háttér-információkat, a várható tüneteket és az érintett gazdanövényeket, valamint a kimutatási módszereket, a bejutás és a továbbterjedés fő útvonalait, továbbá a bejutás, a megtelepedés és a továbbterjedés kockázatának csökkentésére szolgáló ajánlásokat;

b)

a fenyőrontó fonálféreg hatóságilag megállapított vagy feltételezett jelenléte esetén a terv végrehajtásában részt vevő szervek szerepe és feladatköre, valamint a felelős hatóságok, az egyéb hatóságok, az érintett, felhatalmazással rendelkező szervezetek vagy természetes személyek, a laboratóriumok és a gazdasági szereplők intézkedéseinek összehangolására szolgáló parancsnoki lánc és eljárások;

c)

annak feltételei, hogy a felelős hatóságok bejussanak a gazdasági szereplők és más személyek telephelyére;

d)

annak feltételei, hogy a felelős hatóságok szükség esetén igénybe vegyék a fenyőrontó fonálféreg gyors és hatékony felszámolásához vagy adott esetben visszaszorításához szükséges laboratóriumokat, berendezéseket, személyzetet, külső szakértőket és erőforrásokat;

e)

a Bizottságnak, a többi tagállamnak, az érintett gazdasági szereplőknek és a közvéleménynek a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére és az ellene hozott intézkedésekre vonatkozó tájékoztatásával összefüggésben meghozandó intézkedések, amennyiben a fenyőrontó fonálféreg jelenlétét hatóságilag megállapították vagy feltételezik;

f)

a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére vonatkozó tények rögzítésével kapcsolatos szabályok;

g)

a szemrevételezési, mintavételi és laboratóriumi vizsgálati módszereket leíró protokollok;

h)

a szomszédos tagállamokkal és adott esetben a szomszédos harmadik országokkal folytatott koordináció keretébe tartozó eljárások és a koordinációs keretért felelős személyek.

A készenléti terv tartalmát annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a meghatározott szervezet milyen kockázatot jelent az érintett tagállam számára.”

3.

A 9. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A tagállamok minden év április 30-ig jelentésben tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot a 6. és a 7. cikk alapján az előző év április 1-je és a tájékoztatás évének március 31-e között végrehajtott intézkedések eredményeiről.

E jelentésnek a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

a)

a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére vonatkozó észlelések száma és helyei (térképeket is mellékelve) a fertőzött terület és a pufferzóna tekintetében külön-külön meghatározva;

b)

az elpusztult, a rossz egészségi állapotban lévő, valamint a tűz vagy vihar sújtotta növényként azonosított növények száma, megadva az erdőtüzekben vagy viharban teljesen megsemmisült növények számát;

c)

az olyan, elpusztult, rossz egészségi állapotban lévő, valamint tűz vagy vihar sújtotta növények száma, amelyekből mintát vettek;

d)

az elpusztult, a rossz egészségi állapotban lévő, valamint a tűz vagy vihar sújtotta növényekből vett és a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából megvizsgált minták száma;

e)

az olyan minták száma, amelyek a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából megvizsgálva pozitív eredményt adtak;

f)

a kiszűrt elpusztult, rossz egészségi állapotban lévő, valamint tűz vagy vihar sújtotta növények száma, megadva a vonatkozó időszak kezdete előtt azonosított növények számát;

g)

a pufferzónák és a fertőzött területek tekintetében külön-külön: a csapdák száma és elhelyezkedése és a megfigyelési időszak, valamint a csapdába ejtett vektorok száma, az érintett fajok, a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából megvizsgált vektorok száma, a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából megvizsgált minták száma és a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából megvizsgálva pozitív eredményt adó minták száma, ha volt ilyen.

A tagállamok a b) és az f) pontban említett információkat a következő időszakokban gyűjtik: a tájékoztatás évét megelőző év január 1-jétől március 31-ig, április 1-jétől október 31-ig és november 1-jétől december 31-ig, valamint a tájékoztatás évének január 1-jétől március 31-ig.

Az információk közlésekor a tagállamok megadják, hogy azok mely gyűjtési időszakra vonatkoznak.”

4.

A 11. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A tagállamok minden év április 30-ig tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) és a (2) bekezdésben említett, az előző évben elvégzett ellenőrzések idejéről és eredményeiről.”

5.

Az I. és a II. melléklet az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2017. március 8-án.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja

(1)   HL L 169., 2000.7.10., 1. o.

(2)  A fenyőrontó fonálféreg észlelésére, az ellene való védekezésre és a felszámolására szolgáló jobb módszerek kifejlesztése az Unió növényegészségügyi politikájának támogatása érdekében (REPHRAME) – 265483. számú uniós kutatási projekt.

(3)  2009 OEPP/EPPO, Bulletin OEPP/EPPO Bulletin 39., 471–474. o., „A készenléti tervek általános elemei”.

(4)  A Bizottság 2012/535/EU végrehajtási határozata (2012. szeptember 26.) a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (fenyőrontó fonálféreg) Unión belüli elterjedésének megelőzésére irányuló sürgősségi intézkedésekről (HL L 266., 2012.10.2., 42. o.).

(5)  A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága (1995), International Standard for Phytosanitary Measures 4: Requirements for the establishment of pest free areas (A növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 4. számú nemzetközi szabvány: A károsítómentes területek kialakítására vonatkozó követelmények).

MELLÉKLET

A 2012/535/EU végrehajtási határozat mellékletei a következőképpen módosulnak:

1.

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)

A 2. pont harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Kivágás után mintát vesznek minden elpusztult és minden rossz egészségi állapotban lévő növényből, valamint több olyan egészségesnek tűnő növényből, amelyeket az adott esetben a fenyőrontó fonálféreg elterjedésének kockázata alapján választottak ki. Mintát minden egyes növény esetében több különböző részből, ezen belül a koronából is kell venni, különösen azokból a részekből, ahol jól láthatók a rovarvektorok aktivitásának jelei. Mintákat a rovarvektorok tevékenységére utaló jeleket mutató, és a körülhatárolt területek olyan részein található kivágott törzsekből, vágási maradványokból és természetesen előforduló hulladékból is kell venni, ahol a fogékony növények sorvadásának tünetei várhatóan nem, vagy csak később fordulnak elő. Minden mintát meg kell vizsgálni a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából.”

b)

A 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.

 Amennyiben a 3. pont alkalmazandó, minden olyan fogékony növényt, amely mentesült a kivágás alól, és amely 100–500 m távolságra van olyan fogékony növényektől, amelyekben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyert, a vektorok rajzási időszaka előtt, alatt és után egyaránt vizsgálni kell a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének jelei vagy tünetei szempontjából.

A jelek vagy tünetek észlelése esetén a növényből mintát kell venni, és meg kell vizsgálni a fenyőrontó fonálféreg jelenléte szempontjából. Mintát a fogékony növények esetében a növény több különböző részéből, ezen belül a koronából is kell venni. Az érintett tagállamnak a rajzási időszakban a vektoroknak a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére irányuló mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával intenzív felderítést kell végeznie a vektorok körében.

A szóban forgó intézkedéseket addig kell alkalmazni, amíg be nem következik a fenyőrontó fonálféreg 6. cikk (1) bekezdése szerinti teljes felszámolása, vagy amíg a 7. cikk (1) bekezdése szerinti visszaszorítási intézkedéseket nem hagynak jóvá.”

c)

Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.

 Amennyiben egy tagállam a FAO növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 4. számú nemzetközi szabványával (*1) összhangban végzett felderítési tevékenységei alapján és a vektorok szétszóródási képességét figyelembe véve bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy a vektor az elmúlt három évben nem volt jelen az érintett területen, 100 m-re csökkentheti a tarvágási terület legkisebb sugarát az olyan fogékony növények körül, amelyekben nem mutatták ki a fenyőrontó fonálférget.

A fent említett bizonyítéknak szerepelnie kell a 9. cikk (1) bekezdésében előírt értesítésben.

(*1)  A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága (1995), International Standard for Phytosanitary Measures 4: Requirements for the establishment of pest free areas (A növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 4. számú nemzetközi szabvány: A károsítómentes területek kialakítására vonatkozó követelmények).” "

d)

A 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.

 A tagállamoknak a körülhatárolt területeken a vektor rajzási időszaka alatt és azon kívül felderítéseket kell végezniük a fogékony növények tekintetében az említett növényeknek és a vektornak a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére irányuló szemléjével, mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával. A fenyőrontó fonálféreg vektora tekintetében annak rajzási időszaka alatt is kell felderítéseket végezniük. Az említett felderítések során különös figyelmet kell szentelni az elpusztult, a rossz egészségi állapotban lévő és a tűz vagy vihar sújtotta fogékony növényeknek. Mintát a fogékony növények esetében a növény több különböző részéből, ezen belül a koronából is kell venni. Felderítéseket a rovarvektorok tevékenységére utaló jeleket mutató, és a körülhatárolt területek olyan részein található kivágott törzseken, vágási maradványokon és természetesen előforduló hulladékon is kell végezni, ahol a fogékony növények sorvadásának tünetei várhatóan nem, vagy csak késéssel fordulnak elő. Azon fogékony növények körüli 3 000 m-es sugarú körön belül, amelyekben megállapítást nyert a fenyőrontó fonálféreg jelenléte, legalább négyszer intenzívebb felderítést kell végezni, mint a 3 000 m-es sugarú körön kívül a pufferzóna széléig tartó területen.”

e)

A 7. pont első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„7.

 A tagállamoknak a teljes körülhatárolt területen belül azonosítaniuk kell és ki kell vágniuk mindazokat a fogékony növényeket, amelyekben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyert, valamint azokat, amelyek elpusztultak vagy rossz egészségi állapotban vannak, vagy amelyeket tűz vagy vihar sújtott. El kell távolítaniuk és meg kell semmisíteniük a kivágott növényeket és azok vágási maradványait, a vágás befejezéséig alkalmazva minden olyan óvintézkedést, amely a fenyőrontó fonálféreg és vektora elterjedésének megakadályozásához szükséges. A tagállamok teljesítik az alábbi feltételeket:”.

f)

A 8. pont második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a tagállam arra a következtetésre jut, hogy a hántolás, a vektor tekintetében ismerten hatékony rovarölő szerrel való kezelés és az ilyen rovarölő szerrel átitatott rovarhálóval való beborítás nem megfelelő, a hántolatlan faanyagot azonnal meg kell semmisíteni a helyszínen.

A fogékony növények kivágásánál keletkezett, a helyszínen maradt fahulladékot és a helyszínen megsemmisítendő hántolatlan faanyagot 3 cm-nél kisebb vastagságú és szélességű darabokra kell felaprítani.”

g)

A szöveg a következő 8a. ponttal egészül ki:

„8a.

 A 7.b) ponttól eltérve abban az esetben, ha egy tagállam arra a következtetésre jut, hogy a tűz vagy vihar sújtotta fogékony növények kivágása és eltávolítása a vektor rajzási időszakában nem megfelelő, az érintett tagállam dönthet úgy, hogy a szóban forgó növények kivágását és eltávolítását a következő rajzási időszak kezdete előtt elvégzi.

A 6. pont sérelme nélkül az érintett tagállamnak a rajzási időszakban a vektoroknak a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére irányuló mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával intenzív felderítést kell végeznie a tűz vagy vihar sújtotta területen, és amennyiben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megerősítésre kerül, a fenyőrontó fonálféreg vagy a vektorai jelenlétének jeleit vagy tüneteit mutató említett növényeknek a szemléjével, mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával felderítéseket kell végeznie a környező területen található fogékony növények tekintetében.”

2.

A II. melléklet a következőképpen módosul:

a)

A 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

 A tagállamoknak a fertőzött területeken éves felderítéseket kell végezniük a fogékony növények és a vektor tekintetében az említett növényeknek és a vektornak a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére irányuló szemléjével, mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával. Az említett felderítések során különös figyelmet kell szentelni az elpusztult, a rossz egészségi állapotban lévő és a tűz vagy vihar sújtotta fogékony növényeknek. A felderítéseket a pufferzónák megőrzése céljából a fertőzött terület pufferzónákkal határos részeire kell összpontosítani. A tagállamoknak ki kell vágniuk mindazon fogékony növényeket, amelyekben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megállapítást nyert, valamint el kell távolítaniuk és ártalmatlanítaniuk kell az említett növényeket és azok vágási maradványait, alkalmazva minden olyan óvintézkedést, amely a fenyőrontó fonálféreg és vektora elterjedésének megakadályozásához szükséges.”

b)

A 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.

 A tagállamok az alábbi intézkedéseket alkalmazzák a pufferzónákban:

a)

A tagállamoknak a pufferzónákban a vektor rajzási időszaka alatt és azon kívül felderítéseket kell végezniük a fogékony növények tekintetében az említett növényeknek és a vektornak a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére irányuló szemléjével, mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával. A fenyőrontó fonálféreg vektora tekintetében annak rajzási időszaka alatt is kell felderítéseket végezniük. Az említett felderítések során különös figyelmet kell szentelni az elpusztult, a rossz egészségi állapotban lévő és a tűz vagy vihar sújtotta fogékony növényeknek, valamint az olyan területeken található vektoroknak, ahol a fenyőrontó fonálféreg valószínűleg jelen van, vagy ahol a tűnetek várhatóan késéssel jelentkeznek. Mintát a fogékony növények esetében a növény több különböző részéből, ezen belül a koronából is kell venni. Felderítéseket a rovarvektorok tevékenységére utaló jeleket mutató, és a körülhatárolt területek olyan részein található kivágott törzseken, vágási maradványokon és természetesen előforduló hulladékon is kell végezni, ahol a fogékony növények sorvadásának tünetei várhatóan nem fordulnak elő.

b)

A tagállamoknak az érintett pufferzónák egészében azonosítaniuk kell és ki kell vágniuk mindazokat a fogékony növényeket, amelyek elpusztultak vagy rossz egészségi állapotban vannak, vagy amelyeket tűz vagy vihar sújtott. A vágás előtt és alatt minden olyan óvintézkedést alkalmazva, amely a fenyőrontó fonálféreg és vektora elterjedésének megakadályozásához szükséges, el kell távolítaniuk és meg kell semmisíteniük a kivágott növényeket és azok vágási maradványait a következő feltételek mellett:

i.

A vektor rajzási időszakán kívül azonosított fogékony növényeket a következő rajzási időszak előtt kivágják és a helyszínen megsemmisítik, hatósági felügyelet mellett a fertőzött területre szállítják vagy eltávolítják. Az utóbbi esetben az említett növények faanyagát és kérgét a III. melléklet 1. szakaszának 2.a) pontjában előírtak szerint kezelik, vagy a III. melléklet 2. szakaszának 2.b) pontjában meghatározottak szerint feldolgozzák.

ii.

A vektor rajzási időszakában azonosított fogékony növényeket azonnal kivágják és a helyszínen megsemmisítik, hatósági felügyelet mellett a fertőzött területre szállítják vagy eltávolítják. Az utóbbi esetben az említett növények faanyagát és kérgét a III. melléklet 1. szakaszának 2.a) pontjában előírtak szerint kezelik, vagy a III. melléklet 2. szakaszának 2.b) pontjában meghatározottak szerint feldolgozzák.

A kivágott fogékony növényeket (kivéve az erdőtüzekben teljesen megsemmisült növényeket) mintavételnek és laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni a fenyőrontó fonálféreg esetleges jelenlétének megállapítására, egy olyan mintavételi rendszernek megfelelően, amely 99 %-os megbízhatósággal képes megerősíteni, hogy a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének mértéke az említett fogékony növényekben 0,02 % alatt van.

A ii. ponttól eltérve abban az esetben, ha egy tagállam arra a következtetésre jut, hogy a vektor rajzási időszakában azonosított és tűz vagy vihar sújtotta fogékony növények kivágása és eltávolítása nem megfelelő, az érintett tagállam dönthet úgy, hogy a szóban forgó növények kivágását és eltávolítását a következő rajzási időszak kezdete előtt elvégzi. A kivágás és eltávolítás alatt az érintett fogékony növényeket vagy a helyszínen megsemmisítik, vagy eltávolítják, és faanyagukat, valamint kérgüket a III. melléklet 1. szakaszának 2.a) pontjában meghatározott módon kezelik, vagy a III. melléklet 2. szakaszának 2.b) pontjában foglaltak szerint feldolgozzák. Ezen eltérés alkalmazása esetén és az a) pont sérelme nélkül az érintett tagállamnak a rajzási időszakban a vektoroknak a fenyőrontó fonálféreg jelenlétére irányuló mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával intenzív felderítést kell végeznie a tűz vagy vihar sújtotta területen, és amennyiben a fenyőrontó fonálféreg jelenléte megerősítésre kerül, a fenyőrontó fonálféreg jelenlétének jeleit vagy tüneteit mutató említett növényeknek a szemléjével, mintavételével és a minták laboratóriumi vizsgálatával intenzív felderítéseket kell végezniük a környező területen található fogékony növények tekintetében.

c)

A vektor rajzási időszaka során a pufferzónában – a b) pontban említettek szerint – azonosított fogékony faanyag esetében a tagállamoknak a kivágott fogékony növények rönkjét le kell hántolniuk, vagy a rönköket a vektor tekintetében ismerten hatékony rovarölő szerrel kell kezelniük, vagy a kivágást követően azokat azonnal egy ilyen rovarölő szerrel átitatott rovarhálóval kell beborítaniuk.

A hántolás, kezelés vagy beborítás után a fogékony faanyagot hatósági felügyelet mellett azonnal egy tárolóhelyre vagy engedéllyel rendelkező kezelőüzembe kell szállítani. A hántolatlan faanyagot a tárolóhelyen vagy az engedéllyel rendelkező kezelőüzemben azonnal újra le kell kezelni a vektor tekintetében ismerten hatékony rovarölő szerrel, vagy ilyen rovarölő szerrel átitatott rovarhálóval kell beborítani.

A fogékony növények kivágásánál keletkezett, a helyszínen maradt fahulladékot 3 cm-nél kisebb vastagságú és szélességű darabokra kell felaprítani.

Az első albekezdéstől eltérve, amennyiben a tagállam arra a következtetésre jut, hogy a hántolás, a vektor tekintetében ismerten hatékony rovarölő szerrel való kezelés és az ilyen rovarölő szerrel átitatott rovarhálóval való beborítás nem megfelelő, a hántolatlan faanyagot azonnal meg kell semmisíteni a helyszínen. Ezen eltérés alkalmazása esetén a fogékony növények kivágásánál keletkezett, a helyszínen maradt fahulladékot és a helyszínen megsemmisítendő hántolatlan faanyagot 3 cm-nél kisebb vastagságú és szélességű darabokra kell felaprítani.”

(*1)  A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága (1995), International Standard for Phytosanitary Measures 4: Requirements for the establishment of pest free areas (A növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 4. számú nemzetközi szabvány: A károsítómentes területek kialakítására vonatkozó követelmények).” ”

Top