A kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves helyreállítási terv

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2019/1154 rendelet a kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves helyreállítási tervről

MI A RENDELET CÉLJA?

• Szabályokat határoz meg az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) a kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves helyreállítási tervének Európai Unió (EU) általi végrehajtására vonatkozóan.
• A cél, hogy 2031-ig a kardhal földközi-tengeri állománya legalább 60 %-os valószínűséggel elérje a maximális fenntartható hozamnak* megfelelő szintet.

FŐBB PONTOK

A rendelet hatálya a következőkre terjed ki:

• olyan kereskedelmi célú halászatot és hobbihorgászatot folytató uniós hajók, amelyek földközi-tengeri kardhalat halásznak, raknak át* vagy e halat a fedélzetükön tárolják, függetlenül attól, hogy az ICCAT-egyezmény területén belül vagy kívül történik ez;
• olyan nem uniós hajók,
  • amelyek a földközi-tengeri kardhal kereskedelmi célú halászatát vagy hobbihorgászatát végzik uniós vizeken
  • amelyeket uniós tagállami kikötőkben vizsgálatnak vetnek alá, és amelyek földközi-tengeri kardhalakat vagy halászati termékeket szállítanak fedélzetükön.

A helyreállítási terv 2017-ben indult és 2031-ig tart.

Gazdálkodási intézkedések

A tagállamok kötelesek:

• biztosítani, hogy hajóik halászati erőkifejtése* arányban álljon az adott tagállam rendelkezésére álló halászati lehetőségekkel*.
• a flottáik közötti nemzeti kvóták elosztása során átlátható és objektív – többek között környezeti, társadalmi és gazdasági jellegű – kritériumokat alkalmazni, és kellő figyelmet fordítani a hagyományos és a kisüzemi halászatra;
• rendelkezni a kvótájukon belül a kardhal maximális járulékos fogásáról*.
• a földközi-tengeri kardhal halászatára engedéllyel rendelkező hajóik számát a 2013 és 2016 között földközi-tengeri kardhalra halászó hajók átlagos éves létszámára korlátozni;
• nyílt vízi horogsoros hajókat érintő nemzeti tudományos megfigyelői programokat működtetni, valamint biztosítani, hogy a megfigyelők rajta legyenek a 15 méternél nagyobb teljes hosszúságú hajók legalább 10 %-án (az I. melléklet rendelkezik a programok feltételeiről és követelményeiről).

Technikai állományvédelem

• A halászat éves szinten január 1. és március 31. között nem engedélyezett. További halászati tilalmi időszak vonatkozik a földközi-tengeri germonra halászó horogsoros hajók vonatkozásában október 1. és november 30. között.
• A 100 cm-es hosszúságot és 11,4 kg-os súlyt el nem érő földközi-tengeri kardhal nem fogható ki, rakodható ki, tárolható, értékesíthető vagy kiállítható eladásra.
• A hajók által használható horgok maximális száma 2 500, a horogsorok hossza pedig nem haladhatja meg a 30 tengeri mérföldet (55,56 km-t).

Ellenőrzés

A halászhajókra a következők vonatkoznak:

• tagállami engedélyre van szükségük és fel kell venni őket az ICCAT-hajónyilvántartásba;
• kötelesek a hajómegfigyelési rendszerből nyert – a hajók kikötői tartózkodásának idejét is magában foglaló – megszakítás nélküli adatokat megküldeni a nemzeti halászati felügyelőközpontoknak, amelyek ezt az információt legalább kétóránként továbbítják az Európa Bizottság számára, amely pedig elküldi azt az ICCAT titkárságának.
• nem bérelhetők a kardhal földközi-tengeri állományának halászata céljából;
• kötelesek halászati naplót vezetni (a II. melléklet meghatározza a nyilvántartás adatait) és az abban szereplő információkat nemzeti hatóságaiknak továbbítani;
• a földközi-tengeri kardhal fogásaikat és járulékos fogásaikat kizárólag a kijelölt kikötőkben rakodhatják ki vagy rakodhatják át (a tengeren végzett átrakás tilos), továbbá előzetesen értesíteniük kell a kikötőt érkezésükről.

A tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot, amikor elérték a kardhalkvóta 80 %-át, ezt követően pedig heti szinten kell jelentést küldeniük a fogásokról.

Ellenőrzések

A tagállamok kötelesek:

• éves vizsgálati terveket létrehozni és végrehajtani, amelyet a Bizottság egy uniós vizsgálati tervbe épít majd be;
• tengeri ellenőrzés és vizsgálat céljából ellenőrhajót működtetni, amennyiben több mint 50 hajóval halásznak földközi-tengeri kardhalra;
• a szabályokat megsértő hajók fizikai vizsgálatát elvégezni – a kikötőben és a tengeren egyaránt.

A közös nemzetközi vizsgálatokat a közös nemzetközi vizsgálatokra vonatkozó ICCAT-programmal összhangban kell elvégezni (a III. melléklet részletezi ezek működését).

A Bizottság a nemzeti ellenőrök kíséretére uniós ellenőröket jelölhet ki.

Rekreációs célú halászat

A tagállamok kötelesek:

• nemzeti kvótájukon belül hobbihorgászati kvótát megállapítani;
• megtiltani a hobbihorgászat során fogott kardhal értékesítését vagy fogalomba hozatalát;
• csak horgászbotos hajóknak engedélyt adni a hobbihorgászatban való részvételre;
• az érintett hajókra, valamint a hajótulajdonosaikra és a fogásaikra vonatkozó adatokat elkérni, beleértve minden egyes kifogott kardhal súlyának adatait.

Ezen túlmenően a tagállamoknak – az éves jelentéseket, halászati terveket, az engedéllyel rendelkező hajók adatait, a tudományos megfigyelők által végzett vizsgálatokat és összegyűjtött adatokat felölelő – információk széles körét kell benyújtaniuk a Bizottság számára, amely ezek nagy részét továbbítja az ICCAT titkársága felé.

A Bizottság:

• végrehajtási jogi aktusokat és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el;
• 2025. december 31-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a helyreállítási tervek teljesítéséről.

A rendelet kismértékben módosítja:

• az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedésekről szóló (EU) 2021/2107 rendeletet a 20. és 26. cikkeinek törlésével;
• a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásáról szóló 1967/2006/EK rendeletet (lásd az összefoglalót) a hajónkénti horogszám 3 500-ról 2 500-ra történő csökkentésével.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2019. július 15. óta hatályos.

HÁTTÉR

• Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Egyezmény (lásd az összefoglalót) rendelkezik az Atlanti-óceánban és a szomszédos tengerekben élő tonhalak és tonhalszerű fajok védelmében és a velük folytatott gazdálkodásban megvalósuló regionális együttműködésről, valamint létrehozza az ICCAT-ot. Az EU 1997. november 14-e óta szerződő fele az ICCAT-egyezménynek.
• Az EU felel a kardhal földközi-tengeri állománya teljes fogásának 70 %-áért. Görögország, Spanyolország és Olaszország vezet a fogások mennyiségében, további 10 % Ciprus, Franciaország, Horvátország és Málta között oszlik. Más országok, nevezetesen Algéria, Marokkó, Tunézia és Törökország szintén részt vesz az állomány kiaknázásában.
• A rendelet lényegében az ICCAT által 2016-ban elfogadott többéves helyreállítási tervet hajtja végre. Erőteljesebb ellenőrzési és nyomon követési követelményeket vezet be azonban.

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU)  2019/1154  rendelete (2019. június 20.) a kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint az 1967/2006/EK tanácsi rendelet és az (EU) 2017/2107 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 188., 2014.7.12., 1–124. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU)  2017/2107 rendelete (2017. november 15.) az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 315., 2017.11.30., 1–39. o.)

Az (EU) 2017/2107 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A Tanács 1967/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11–85. o.). Újbóli közzététel helyesbítésekkel (HL L 36., 2007.2.8., 6–30. o)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 23.09.2021