Külföldi támogatásokról szóló rendelet

FŐBB PONTOK

A külföldi támogatás egy nem uniós ország által nyújtott közvetlen vagy közvetett pénzügyi hozzájárulás, amely olyan gazdasági előnyt biztosít, amely egy vagy több vállalkozásra vagy gazdasági ágazatra korlátozódik.

A rendelet értelmében többek között az alábbiak minősülnek pénzügyi hozzájárulásnak:

• a pénzeszközök vagy források átadása, a fiskális ösztönzők és az adósságrendezés;
• az egyébként esedékes bevételek elengedése, például adómentességek;
• áruk vagy szolgáltatások nyújtása, illetve beszerzése.

Az ilyen pénzügyi hozzájárulás abban az esetben tekintendő külföldinek, amikor az egy nem uniós ország központi kormányzatától, bármely egyéb szintű hatóságától, illetve bármely olyan közjogi vagy magánszervezetétől származik, amelynek tevékenysége a nem uniós országnak tulajdonítható.

A külföldi támogatások:

• akkor torzítják a belső piacot, ha javíthatják egy adott vállalkozás versenyhelyzetét és hátrányosan befolyásolják a versenyt a belső piacon; ennek megállapítására alkalmazhatók például az alábbi mutatók:
  • a külföldi támogatás összege és jellege,
  • az érintett vállalat helyzete, azon belül a vállalat mérete, valamint gazdasági aktivitásának szintje és fejlődése, továbbá az érintett piacok vagy ágazatok helyzete,
  • a támogatás célja és feltételei;
• valószínűleg nem torzítják a belső piacot, amennyiben a valamely vállalatnak juttatott támogatás három egymást követő évre vetített teljes összege nem haladja meg a 4 millió EUR-t.
• nem torzítják a belső piacot, amennyiben:
  • a valamely vállalatnak juttatott támogatás három egymást követő évre vetített teljes összege nem haladja meg a csekély összegű állami támogatás küszöbértékét (200 000 EUR),
  • a támogatás célja természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítása;
• igen nagy valószínűséggel torzítják a belső piacot, amennyiben:
  • kedvezményezettjük egy nehéz helyzetben lévő vállalat, amely nem rendelkezik szerkezetátalakítási tervvel,
  • tartozásokra vagy kötelezettségekre vonatkozó korlátlan garancia formáját öltik,
  • olyan exportfinanszírozást nyújtanak, amely nem áll összhangban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szabályaival,
  • közvetlenül elősegítenek egy összefonódást (vagyis fúziót vagy felvásárlást),
  • lehetővé teszik egy vállalat számára, hogy indokolatlanul kedvező ajánlatot nyújtson be.

A Bizottság:

• jogosult arra, hogy:
  • intézkedéseinek meghatározásához értékelje egy adott támogatás negatív és pozitív hatásait,
  • a tényleges vagy potenciális torzulások orvoslása érdekében korrekciós intézkedéseket vezessen be egy vállalattal szemben,
  • elfogadja és kötelező érvényűvé tegye egy adott vállalat torzulások orvoslása érdekében tett kötelezettségvállalásait,
  • bejelentett ügyletek esetén megtiltsa a támogatott összefonódást vagy a szerződés odaítélését a támogatott ajánlattevőnek;
• biztosítja, hogy a kötelezettségvállalások és korrekciós intézkedések arányosak legyenek, továbbá teljes mértékben és hatékonyan orvosolják a torzulást; ezek az intézkedések magukban foglalhatják például a kapacitás csökkentését, bizonyos eszközök elidegenítését, a fúzió megszüntetését vagy a támogatás visszafizetését egy megfelelő kamatlábbal;
• adott esetben jelentéstételi és átláthatósági, illetve tájékoztatási követelményeket ír elő a jövőbeli összefonódásokra vagy közbeszerzési eljárásokra vonatkozólag.

A Bizottság a támogatások felülvizsgálata során:

• tájékoztatást kérhet bármely forrásból, és megvizsgálhat bármely információt;
• helyszíni szemlét végezhet az EU-ban és az EU-n kívül (amennyiben az adott ország kormánya nem emel kifogást);
• részletes vizsgálatot indíthat, ha az előzetes felülvizsgálat alapján elegendő bizonyítékkal rendelkezik egy külföldi támogatás torzító hatásáról – amely esetben:
  • tájékoztatja az érintett vállalatot és uniós tagállamot, illetve közbeszerzés esetén az ajánlatkérő szervet,
  • összefoglaló értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben írásbeli észrevételek megtételére szólít fel;
• lezárhatja az előzetes felülvizsgálatot, ha arra a következtetésre jut, hogy nincs elegendő bizonyíték torzító hatású külföldi támogatás fennállására;
• a verseny megőrzése és a helyrehozhatatlan károk megelőzése érdekében a végleges döntés meghozataláig ideiglenes intézkedéseket rendelhet el;
• pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabhat ki, amennyiben egy vagy több vállalkozás szándékosan vagy gondatlanságból megtévesztő információkat nyújt be vagy elmulasztja az együttműködést – a pénzbírságok nem haladhatják meg az éves teljes árbevétel 1%-át, a kényszerítő bírságok pedig az átlagos napi teljes árbevétel 5%-át;
• teljes árbevételük 10%-át meg nem haladó mértékű pénzbírságot szabhat ki a kötelezettségvállalásaikat nem teljesítő vállalatokra.

A jelentős összefonódásokra (fúziókra és felvásárlásokra) és a nagyszabású közbeszerzési eljárásokban való részvételre vonatkozó szabályok:

• előírják a vállalatok számára a Bizottság értesítését, amennyiben:
  • a megszerzendő célvállalkozásnak, az összeolvadó vállalkozások közül egynek, illetve a közös vállalkozásnak az uniós árbevétele eléri az 500 millió EUR-t és az előző három évben nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulás meghaladja az 50 millió EUR-t (összefonódás esetén),
  • a szerződés héa nélküli értéke eléri a 250 millió EUR-t és az előző három évben nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulás legalább 4 millió EUR (közbeszerzés esetén);
• lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy előzetes felülvizsgálatot vagy részletes vizsgálatot végezzen, és döntsön afelől, hogy:
  • engedélyezi-e az összefonódást vagy a közbeszerzési szerződés odaítélését – az érintett vállalat kötelezettségvállalásával vagy anélkül,
  • megtiltja-e a támogatott összefonódást vagy a közbeszerzési szerződés támogatott ajánlattevő részére történő odaítélését,
  • kiszab-e pénzbírságot és kényszerítő bírságot a szabályokat megszegő vállalatokra.

A Bizottság:

• jogosult arra, hogy:
  • tájékoztatást kapjon a tagállamoktól, valamint bármely természetes vagy jogi személytől a belső piacot gyaníthatóan torzító külföldi támogatásokról,
  • egyes ágazatok gazdasági tevékenységeire vagy egy adott támogatási eszköz felhasználására vonatkozólag piacvizsgálatokat végezzen,
  • párbeszédet kezdjen nem uniós országokkal a belső piacot torzító, ismétlődő külföldi támogatások vagy ugyanazon nem uniós ország által nyújtott támogatásokkal szemben foganatosított több végrehajtási intézkedés esetén;
• végleges döntésének meghozatala előtt lehetőséget nyújt a vállalatoknak észrevételeik megtételére;
• hatáskörrel rendelkezik végrehajtási jogi aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására;
• 2026. január 12-ig közzéteszi és azt követően rendszeresen frissíti a rendelet főbb elemeinek értékelési és alkalmazási módjára vonatkozó iránymutatásait;
• éves jelentést nyújt be a jogszabályról az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának;
• 2026. július 13-ig, majd azt követően háromévente felülvizsgálja a rendelet végrehajtására és érvényesítésére vonatkozó gyakorlatát – erről jelentést nyújt be a Parlamentnek és a Tanácsnak a jogszabály felülvizsgálatára vonatkozó esetleges javaslataival együtt.

Az átmeneti rendelkezések értelmében a rendelet:

• alkalmazandó a 2023. július 12-ét megelőző öt évben nyújtott azon külföldi támogatásokra, amelyet ezt az időpontot követően torzítják a belső piacot;
• nem alkalmazandó:
  • olyan összefonódásokra, amelyekre vonatkozóan 2023. július 12-ét megelőzően kötötték meg a megállapodást, jelentették be a nyilvános ajánlatot, vagy került sor az irányítást megalapozó részesedés megszerzésére,
  • a 2023. július 12. előtt odaítélt közbeszerzési szerződésekre, illetve az azelőtt indított közbeszerzési eljárásokra.