Pénzügyi támogatás a határigazgatás és a vízumpolitika számára

FŐBB PONTOK

A BMVI céljai:

• biztosítani Európa külső határainak erős és hatékony integrált határigazgatását;
• hozzájárulni a magas szintű belső biztonsághoz;
• garantálni a személyek Unión belüli szabad mozgását;
• tiszteletben tartani az Unió törvényeit és nemzetközi kötelezettségeit.

Két egyedi célkitűzés — Az igénybe veendő intézkedéseket a II. melléklet tartalmazza — az alábbiak támogatását szolgálja:

• az Európai Határ- és Parti Őrség (lásd az összefoglalót), mint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a nemzeti hatóságok megosztott felelősségébe tartozó szerv, amelynek hozzá kell járulnia a jogszerű határátlépések elősegítéséhez, az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés megelőzéséhez és felderítéséhez, valamint a migrációs áramlatok eredményes kezeléséhez (a finanszírozható költségek terjedelmét a III. melléklet tartalmazza);
• a közös vízumpolitika és a vízumkiadás tekintetében egy összehangolt megközelítés biztosítása a jogszerű utazás megkönnyítése érdekében, segítve egyúttal a migrációs és biztonsági kockázatok megelőzését.

A BMVI tevékenységei:

• összpontosítás az olyan területekre, mint például a határokon átnyúló infrastruktúra, operatív berendezések, képzés, bevándorlási összekötő tisztviselők kiküldése, kísérleti tanulmányok, valamint a legjobb gyakorlatok cseréje (ezeket részletesen a III. melléklet sorolja fel);
• amelyeket az előre nem látható vagy új körülmények kezelése érdekében az Európai Bizottság kibővíthet;
• kiegészítik a nemzeti, regionális és helyi intézkedéseket, és az EU előnyére szolgálnak.

Amikor nem-uniós országokkal működnek együtt, akkor a Bizottságnak, az EU tagállamainak és az Európai Külügyi Szolgálatnak:

• biztosítaniuk kell, hogy a tevékenységek összhangban legyenek az EU külső és belső szakpolitikáival;
• olyan intézkedésekre kell összpontosítaniuk, amelyek a fejlesztésre irányulnak.

A hétéves költségvetés összesen 5,241 milliárd EUR, amelyet további 1,141 milliárd EUR egészít ki. Ennek felhasználása az alábbiak szerint történik:

• 3,668 milliárd EUR-t a nemzeti programokra allokáltak, amelyből 200.568.000 EUR-t Litvánia különleges átutazási rendszeréhez rendeltek hozzá;
• 1,573 milliárd EUR-t egyedi intézkedésekhez, uniós intézkedésekhez és szükséghelyzeti támogatáshoz allokáltak (amely utóbbi „tematikus eszközként ismert”), elsődlegesen az EU külső szakpolitikáinak támogatására;
• egy csekély (maximum a keretösszeg 0,52%-ig terjedő) összeget pedig technikai segítségnyújtásra biztosítanak, amelyről a Bizottság saját belátása alapján dönthet;
• A nemzeti programok legalább 10%-át a vízumpolitikához kell hozzárendelni.

Az I. melléklet azt állapítja meg, hogy a bizonyos előfinanszírozást is lehetővé tevő költségvetés miként oszlik meg a nemzeti programok között:

• minden egyes tagállam egy rögzített alapösszeget (8 millió EUR-t) kap; kivéve Ciprust, Máltát és Görögországot (amelyek mindegyike 28 millió EUR-t kap);
• a fennmaradó összeg megosztása a következőképpen történik:
  • külső szárazföldi határok (30%)
  • külső tengeri határok (35%)
  • repülőterek (20%)
  • konzuli hivatalok (15%);
• az uniós támogatás rendszerint egy projekt összköltségének 75%-ra korlátozódik. Ez (IV. mellékletben meghatározott) bizonyos esetekben 90%-ig emelhető: ilyen lehet például operatív berendezés vásárlása az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség számára, a 12. cikkben felsorolt néhány fellépés (például szükséghelyzeti támogatás esetén) pedig a támogatás akár 100% is lehet.

A tagállamok:

• biztosítják, hogy saját program-prioritásaik összhangban legyenek az unió határigazgatási- és vízumpolitikáival, az uniós törvényekkel és a nemzetközi kötelezettségekkel;
• konzultálnak a Bizottsággal azt megelőzően, hogy a BMVI-t egy nem uniós országgal, vagy országban végzett projekthez használnák fel;
• saját finanszírozási támogatásuk max. 30%-át az unió érdekében végzett különböző feladatokat és szolgáltatásokat ellátó közjogi hatóságok javára használhatják fel (működési támogatás);
• 2023. február 15-től egészen 2031. február 15-ig benyújtják a Bizottsághoz a teljesítményükről szóló éves jelentéseket.

A következő jogalanyok jogosultak uniós finanszírozásra:

• egy uniós tagállamban, egy tengerentúli országban vagy területen, vagy a munkaprogramban felsorolt nem uniós országban letelepedett szervezetek;
• az uniós jog alapján létrehozott jogalany vagy megfelelő nemzetközi szervezet.

A tájékoztatási, kommunikációs és nyilvánossággal kapcsolatos követelmények előírják,

• az uniós finanszírozás címzettjei számára, hogy fel kell tüntetniük a források eredetét és biztosítaniuk kell az uniós finanszírozás láthatóságát;
• a Bizottság számára azt, hogy
  • végezzen tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket
  • tegye közzé a tematikus eszköz munkaprogramjait.

A Bizottság:

• a tematikus eszköznek támogatásokon vagy közbeszerzési szerződéseken keresztül közvetlen finanszírozás céljára történő felhasználása során együttműködik a köz- és magánszféra partnereivel, beleértve a civil társadalmi és nem kormányzati szervezeteket is;
• bemutatja a határokkal és vízumokkal kapcsolatos (az V. mellékletben meghatározott) alapvető teljesítménymutatókkal kapcsolatos információkat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ;
• 2024. december 31-ig elvégzi a rendelet félidős értékelését;
• a tagállamoktól kapott, a teljesítményről szóló éves jelentések összefoglalóit az összes hivatalos uniós nyelven nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.