Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata

FŐBB PONTOK

A szabályzat a parlamenti élet alábbi aspektusaira terjed ki:

Az Európai Parlament tagjai (az európai parlamenti képviselők):

• mandátumukat függetlenül gyakorolják;
• bizonyos kiváltságokat és mentességeket élveznek;
• kötelesek tiszteletben tartani az európai parlamenti képviselők statútumát és más jogi kötelezettségeket, ideértve a következőket:
  • magatartási szabályok,
  • a feddhetetlenséggel és az átláthatósággal kapcsolatos magatartási szabályok, amelyeket az I. melléklet tartalmaz és amelyek az összeférhetetlenséggel, a magánérdekeltségekről szóló nyilatkozattal, a kapott pénzeszközökkel és ajándékokkal, valamint az érdekképviseletek részvételével tartott találkozókkal kapcsolatos aspektusokat fedik le; és
  • az Európai Parlament képviselőinek megfelelő magatartására vonatkozó kódex, amelyet a II. melléklet tartalmaz és amelyet a képviselőknek feladataik ellátása során tiszteletben kell tartaniuk.

Parlamenti tisztségviselők

Az európai parlamenti képviselők az elnököt, a tizennégy alelnököt és az öt quaestort titkos szavazással választják meg két és fél év időtartamra.

• Az elnök:
  • irányítja a Parlament valamennyi tevékenységét;
  • képviseli a Parlamentet;
  • biztosítja a szabályzat betartását és a rend fenntartását;
  • megnyitja, felfüggeszti és berekeszti az üléseket, levezeti a vitákat, és felügyeli a szavazást;
  • döntést hoz a módosítások, a szavazásra bocsátott egyéb szövegek és a parlamenti kérdések elfogadhatóságáról; és
  • a parlamenti bizottságokhoz utalja az őket érintő ügyeket.
• Az alelnököknek specifikus felelősségeik vannak, valamint szükség esetén helyettesítik az elnököt.
• A quaestorok felelnek a képviselőket közvetlenül érintő igazgatási és pénzügyi feladatokért.
• Az Elnökség a Parlament elnökéből és a tizennégy alelnökből áll. A questorok Elnökség tagjai, tanácsadói minőségben. Az Elnökség dönt a Parlamentet érintő pénzügyi, szervezeti és adminisztratív ügyekről. Felelős továbbá a képviselői statútum alkalmazásáért.
• Az Elnökök Értekezlete a Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok (lásd alább) elnökeiből áll. Ez a testület szervezi a Parlament politikai munkáját, valamint dönt a jogalkotási tervezés kérdéseiben.
• A Bizottsági Elnökök Értekezlete az összes állandó és különbizottság elnökéből áll. Ajánlásokat tehet a bizottságok munkájára és a plenáris ülések napirendtervezetére vonatkozóan.
• A Küldöttségi Elnökök Értekezlete a világ más részein működő parlamentekhez delegált küldöttségek elnökeiből áll. Ajánlásokat tehet a küldöttségek munkájára vonatkozóan.
• Az európai parlamenti képviselők politikai hovatartozásuknak megfelelően képviselőcsoportokat alakítanak. Egy képviselőcsoport létrehozásához legalább huszonhárom képviselő szükséges, akiket az uniós tagállamok legalább egynegyedéből választottak meg. A képviselőcsoportok méretüktől függő pénzügyi és adminisztratív támogatásban részesülnek.
  • Vannak képviselőcsoportokon kívüli, független európai parlamenti képviselők is. Ők támogatásban részesülnek parlamenti tevékenységükhöz.
  • Az eltérő képviselőcsoportokba tartozó európai parlamenti képviselők pártközi közös munkacsoportokat hozhatnak létre különböző kérdésekkel kapcsolatban, mint például az állatjólét vagy a közegészségügy. Nem hivatalos csoportosulásokat is létrehozhatnak bizonyos kérdésekről folytatott nem hivatalos eszmecsere céljából, különböző politikai csoportok között.

Jogalkotási eljárások

• Rendes jogalkotási eljárások (első, második és harmadik olvasat), amelyek során a Parlament társjogalkotó az Európai Unió Tanácsa mellett.
• Konzultációs eljárások, amelyek során a Parlament véleményezi egy jogi aktus tervezetét.
• Egyetértési eljárások, amelyek során a Parlament egyetértése szükséges egy jogi aktus elfogadása előtt.

Ezen jogalkotási eljárások során a Parlament különleges figyelmet fordít az olyan kérdésekre, mint a költségvetési hatás, az alapvető jogok tiszteletben tartása, a jogalap, a jogalkotási felhatalmazás, valamint a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása.

Saját kezdeményezésű eljárások

Jogalkotási jellegű saját kezdeményezésű jelentések esetében a Parlament javaslat előterjesztésére kéri fel az Európai Bizottságot (47. cikk), illetve a Szerződések által meghatározott esetekben javaslatokat terjeszt elő (46. cikk).

Nem jogalkotási jelentések

A Parlament készíthet nem jogalkotási jellegű saját kezdeményezésű jelentéseket is specifikus témákban.

• Alkotmányos ügyek, melyek vonatkozásában a szabályzat rendelkezik a Parlament szerepéről az EU szerződéseinek módosítása, egy új ország uniós csatlakozása vagy egy tagállamnak az EU-ból való kilépésére vonatkozó döntése esetén.
• Költségvetési eljárások, melyek vonatkozásában a szabályzat rendelkezik az EU költségvetési tervezetének vizsgálatáról, valamint a többéves pénzügyi keretéről.
• Nemzetközi megállapodások, amelyek esetében a Parlament egyetértése vagy véleményezése szükséges. A Parlamenttel konzultálhatnak az EU közös kül- és biztonságpolitikájának aspektusairól.

Kapcsolatok más uniós intézményekkel és szervekkel

A Parlament:

• megválasztja a Bizottság elnökét és a teljes Bizottságot;
• bizalmatlansági indítványt nyújthat be a Bizottsággal szemben;
• részt vesz az olyan intézmények vezetőinek kinevezésében, mint az Európai Központi Bank és a Számvevőszék.

Parlamenti kérdések

Az európai parlamenti képviselők írásbeli választ igénylő kérdéseket tehetnek fel:

• a Tanácsnak,
• a Bizottságnak vagy
• a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.

Ezenkívül szóbeli választ igénylő kérdéseket is feltehetnek a Tanácsnak és a Bizottságnak, amelyeket vita követ.

Kapcsolat a nemzeti parlamentekkel

• A Parlament rendszeresen tájékoztatja tevékenységéről a nemzeti parlamenteket. Az európai parlamenti képviselők és a nemzeti parlamenti képviselők alkalmanként találkoznak egymással az uniós ügyekre szakosodott parlamenti bizottságokból álló konferencia keretében.

A Parlament ülésszakai

• A Parlament évente tizenkét alkalommal négynapos plenáris üléseket tart Strasbourgban, valamint további üléseket Brüsszelben.
• Részletes szabályok vonatkoznak az olyan kérdésekre, mint:
  • a felszólalási idő
  • a nyelvek használata
  • a dokumentumok kiosztása
  • a szavazás.

Bizottságok

• A Parlament plenáris szintű döntéseit állandó bizottságok készítik elő azzal, hogy jelentéseket és egyéb dokumentumokat nyújtanak be konkrét szakterületükre vonatkozóan.
• Lehetőség van különbizottságok létrehozására is adott időtartamra és specifikus területen.
• Vizsgálóbizottságok hozhatók létre az uniós jog állítólagos megsértése vagy alkalmazása során elkövetett esetleges hivatali visszásságok kivizsgálása céljából.
• Olyan helyzetekre is vonatkoznak szabályok, amikor két vagy több állandó bizottság illetékességi körével összefüggésben merül fel konfliktus, továbbá lehetőség van ideiglenes jogalkotási bizottság létrehozására egy jogilag kötelező erejű jogi aktusra vagy egy jogalkotást megelőző stratégiai dokumentumra vonatkozó konkrét javaslat kezelése céljából.

Parlamentközi küldöttségek

A Parlament parlamentközi küldöttségeket és vegyes bizottságokat állíthat fel más államok parlamentjeivel szerte a világban, valamint együttműködik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésével.

Petíciók

Bármely uniós polgár petíciót nyújthat be a Parlamenthez az EU tevékenységi területéhez tartozó és az adott személyt közvetlenül érintő ügyben.