Uniós mézcímkézési szabályok

FŐBB PONTOK

Az irányelv az élelmiszerek címkézéséről szóló 1169/2011/EU rendeletben meghatározott általános uniós szabályokat egészíti ki.

Az alapvető fogyasztói tájékoztatást fel kell tüntetni a címkéken; konkrétabban, a címkéknek tartalmazniuk kell a méz származási országát és a termékmegnevezéseket (az I. mellékletben meghatározottak szerint).

Fogalommeghatározás

A méz az Apis mellifera méhek által növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetőleg növényi nedveket szívó rovarok által kiválasztott anyagából előállított természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját különleges anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidratálnak és lépekben érlelnek.

Összetétel

Amikor a méz mézként a piacra kerül, illetőleg amikor emberi fogyasztás céljára készült termékben kerül felhasználásra, a II. mellékletben meghatározott összetételi ismérveknek kell megfelelnie.

Mivel a virágpor a méz természetes alkotóeleme (nem pedig összetevője) és a méz botanikai eredetével való kapcsolatot jelzi, jelezheti a méz földrajzi eredetét. Az (EU) 2024/1438 módosító irányelv felhatalmazza az Európai Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a méz virág-, növényi vagy földrajzi eredetének meghatározására, valamint annak biztosítására vonatkozóan, hogy a mézet ne hevítsék vagy ne kezeljék oly módon, amelynek következtében a természetes enzimek elpusztulnak vagy jelentős mértékben semlegesítődnek, illetve hogy a pollent nem távolították el.

Címkék

Az I. melléklet 2. és 3. pontjában említett terméknevek kizárólag az ott meghatározott termékekre alkalmazandók. Ezeket a neveket az egyszerű „méz” terméknévvel is lehet helyettesíteni (kivéve a következő eseteket: „pollenszűrt méz”¹, „lépes méz”², „darabos vagy lépet tartalmazó méz”³, valamint az „ipari méz”⁴). Az ipari méz esetében a címkén fel kell tüntetni a „kizárólag főzés céljára” feliratot.

A regionális, területi vagy domborzati eredetre, a virág- vagy növényi eredetre, illetve a különleges minőségi kritériumokra vonatkozó információk kiegészíthetik ezt a címkézést (a „pollenszűrt méz” és az „ipari méz” kivételével).

Amennyiben a méz egynél több uniós tagállamból vagy nem uniós országból származik, a származási ország jelzése az alábbi jelzések valamelyikével helyettesíthető:

• „EU-országokból származó mézkeverék”
• „EU-n kívüli országokból származó mézkeverék”,
• „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék”.

2026. június 14-től az (EU) 2024/1438 módosító irányelv által bevezetett szabályok alkalmazandók. A címkén kötelező lesz feltüntetni a származási országot vagy országokat csökkenő sorrendben az egyes származási országok százalékos arányával együtt, keverékek esetében a keverékben minden egyes arány tekintetében 5 %-os tűréshatárral, a gazdasági szereplő nyomonkövethetőségi dokumentációja alapján kiszámítva.

A négynél több származási országgal rendelkező mézkeverékek esetében a tagállamok engedélyezhetik, hogy csak a négy legnagyobb rész százalékos arányát kelljen feltüntetni, ha azok együttesen a teljes mennyiség több mint 50 %-át teszik ki A többi származási országot csökkenő sorrendben kell feltüntetni.

A 30 grammnál kevesebb nettó mennyiségű mézet tartalmazó kiszerelési egységek esetében a származási országok neve helyettesíthető a kétbetűs (alpha-2) ISO-kóddal.

Annak érdekében, hogy a Bizottság az elérhető legjobb műszaki szakértelemre tudjon támaszkodni, létre kell hozni egy platformot, amely:

• adatokat gyűjt a méz eredetisége ellenőrzésének javítására;
• ajánlásokat fogalmaz meg egy uniós nyomonkövethetőségi rendszerre vonatkozóan azzal a céllal, hogy a méz visszakövethető legyen a begyűjtő termelőig vagy az importőrig;
• ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy szükség lehet-e az ezen irányelvben meghatározott összetételi ismérvek naprakésszé tételére;
• ajánlásokat fogalmaz meg egy uniós referencialaboratórium létrehozása céljából.