Környezeti információk – a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés (Aarhusi Egyezmény)

FŐBB PONTOK

A környezeti információkhoz való hozzáférés

Az EU intézményei és szervei kötelesek:

• a birtokukban levő környezeti információhoz történő nyilvános hozzáférést biztosítani a jogszabályokban megállapított feltételek mellett;
• biztosítani a környezeti információk fokozatos hozzáférhetővé tételét és terjesztését a nyilvánosság körében;
• az információkat olyan adatbázisokba szervezni, amelyek a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhetőek;
• az információkat naprakésszé tenni, és biztosítani azok pontosságát, illetve összehasonlíthatóságát;
• a környezeti információra irányuló kérelmekre 15 munkanapon belül reagálni.

A környezeti adatbázisoknak vagy nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell:

• a nemzetközi szerződések, egyezmények vagy megállapodások, szakpolitikák, tervek és programok szövegét;
• a fent említettek végrehajtásában elért haladásról szóló jelentéseket;
• az uniós jog megsértése miatti eljárásokkal kapcsolatban tett lépéseket;
• környezetállapot-jelentéseket;
• a környezetre esetlegesen hatást gyakorló tevékenységek megfigyeléséből származó adatok nyomon követését;
• a környezetre esetlegesen hatást gyakorló engedélyeket;
• a környezeti hatástanulmányokat és kockázatelemzéseket.

A környezeti információra irányuló kérelmeket csak bizonyos körülmények esetén lehet elutasítani, mint például folyamatban levő jogi eljárások esetén, vagy ha hátrányosan befolyásolná a környezetet, például ritka fajok költőhelyeinek felfedése révén.

A nyilvánosság részvétele a környezettel kapcsolatos döntéshozatali folyamatban

Az uniós intézmények és szervek kötelesek biztosítani, hogy a nyilvánosság kellő időben hatékony lehetőséget kapjon a környezetet érintő tervekhez és programokhoz kapcsolódó döntéshozatalban való részvételre. Amikor az Európai Bizottság előkészít egy olyan tervet vagy programot, amelyet döntéshozatal céljából benyújt egyéb uniós szervekhez, akkor a Bizottságnak ebben az előkészítő szakaszban gondoskodnia kell a nyilvánosság részvételéről.

Az uniós intézményeknek és szerveknek azonosítaniuk kell a tervben vagy programban feltehetőleg érintett nyilvánosságot, és gondoskodniuk kell arról, hogy a nyilvánosságot tájékoztatják az alábbiakról:

• a javaslat tervezete;
• a releváns környezeti információk;
• a nyilvánosság részvételére vonatkozó gyakorlati szabályok, beleértve az alábbiakat:
  • honnan szerezhető be további információ,
  • hová nyújthatók be az észrevételek, vélemények vagy kérdések,
  • észszerű időkeretek, amelyek elegendő időt biztosítanak a nyilvánosság felkészülésére és a döntéshozatali eljárásban történő hatékony részvételre.

Az észrevételek megtételének határideje legalább 8 hét; ülések vagy meghallgatások szervezése esetén legalább 4 hetes előzetes értesítést kell adni.

Az uniós intézményeknek és szerveknek figyelembe kell venniük a nyilvánosság részvételének eredményét, és tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot a döntésekről és azok alapjáról, beleértve a nyilvánosság részvételére vonatkozó információkat is.

Belső felülvizsgálat és az igazságszolgáltatáshoz való jog

A nyilvánosság tagjai bizonyos feltételek mellett jogosultak belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani azon uniós intézményhez vagy szervhez, amely igazgatási aktust fogadott el, vagy – mulasztás esetén – kellett volna elfogadnia, mely kérelemben arra hivatkoznak, hogy az igazgatási aktus vagy a mulasztás ellentétes a környezetvédelmi joggal.

Nem kormányzati szervezet akkor jogosult kérelem benyújtására, ha:

• az uniós tagállam nemzeti joga vagy joggyakorlata szerint független, nonprofit jogi személy;
• elsődleges kinyilvánított célja a környezetvédelemnek a környezetvédelmi jog értelmében való támogatása;
• két évnél hosszabb ideje létezik;
• a belső felülvizsgálat iránti kérelem tárgya céljai és tevékenysége körébe tartozik.

A belső felülvizsgálat iránti kérelmet a nyilvánosság más tagjai is benyújthatják, ha:

• Bizonyítani tudják, hogy az uniós környezetvédelmi jog állítólagos megsértése a szélesebb nyilvánossághoz képest közvetlenül érinti jogaikat; vagy
• bizonyítani tudják a kellő közérdekűség fennállását, amelyet legalább öt tagállamban a nyilvánosság legalább 4000 tagja (tagállamonként legalább 250 tag) támogat.

A kérelmeket a fent ismertetett kritériumoknak megfelelő környezetvédelmi nem kormányzati szervezetnek, vagy az Unió valamely tagállamában ügyvédi tevékenység folytatására jogosult ügyvédnek kell benyújtania.

Az ilyen kérelmeket az igazgatási aktus elfogadását, közlését vagy közzétételét követő 8 héten belül kell benyújtani, attól függően, hogy melyik a legkésőbbi időpont.

Az uniós intézmények és szervek kötelesek közzétenni a belső felülvizsgálat iránti valamennyi kérelmet azok beérkezését követően a lehető leghamarabb, valamint a kérelmekről szóló végleges határozatokat azok elfogadását követően a lehető leghamarabb.

Az uniós intézménynek vagy szervnek a 8 hetes benyújtási határidő lejártát követő 22 héten belül intézkednie kell. Amennyiben a közösségi intézmény vagy szerv elmulaszt a belső felülvizsgálat iránti kérelem kapcsán intézkedni, vagy ha a kérelem elutasításra kerül, a nyilvánosság tagja az Európai Unió Bírósága előtt eljárást indíthat.