Energiahatékonyság (2025-től)

FŐBB PONTOK

Az EU energiahatékonysága

• Ez az irányelv átdolgozza az EU energiahatékonysági jogszabályát, amely/nek:
  • célja az energiahatékonyság 20%-kal való javítása 2020-ig, illetve 32,5%-kal történő javítása 2030-ig (az 1990-es szinthez képest), és ennek elérésére valamennyi uniós tagállam számára előírta a nemzeti energiahatékonysági célokat;
  • az energialánc minden egyes szakaszát lefedő közös intézkedések révén előmozdította az energiahatékonyságot az EU-ban-
• Általában véve az EU energiahatékonysági intézkedései – ideértve az energiahatékonysági irányelven túlmutató intézkedéseket is – azokra a szakpolitikai területekre összpontosítanak, amelyek az energiamegtakarítás szempontjából a legnagyobb potenciállal rendelkeznek, és amelyekhez valamennyi tagállamban közös megközelítésre van szükség. Ez az alábbiakra vonatkozó jogszabályokat foglalja magában:
  • az ipari kibocsátások, a közszféra, az épületek építése és korszerűsítése, a közlekedés és az energiaellátás, a környezetbarát tervezés, valamint az egységes energiacímkézési rendszer bevezetése.

A célértékek emelése

• Az Európai Bizottság az európai zöld megállapodás keretében és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban éghajlat-politikai céltervet javasolt arra, hogy 2030-ig az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátási célértéket legalább 55%-kal az 1990-es szint alá emelje.
• Ez az irányelv e tágabb célkitűzés részeként energiahatékonysági célokat határoz meg.
• Az irányelv célértékeit a repowerEU terv keretében emelték, amelynek célja, hogy csökkentse az EU Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függőségét.

2030-as célkitűzések, kötelezettségek és mechanizmusok

• Az irányelv növeli az EU energiahatékonyságra vonatkozó célértékeit, előírva a tagállamok számára, hogy 2030-ra közösen biztosítsák az energiafogyasztás további 11,7%-kal való csökkentését, a 2020. Évi előrejelzésekhez viszonyítva. A primerenergia-fogyasztás tekintetében ez 40,5%-os, a végsőenergia-fogyasztás tekintetében pedig 38%-os csökkentéssel egyezik meg a 2007-es referencia-forgatókönyvvel összehasonlítva.
  • 2030-ra az EU teljes energiafogyasztása nem haladhatja meg a 992,5 millió tonna kőolaj-egyenértéket a primer energia esetében, a végső energiák esetében pedig a 763 millió tonna kőolaj-egyenértéket.
• A cél eléréséhez a tagállamok indikatív nemzeti hozzájárulásokat határoznak meg a nemzeti körülményeket tükröző, objektív kritériumok kombinációjának felhasználásával.
• Amennyiben a tagállamok nem teljesítik nemzeti hozzájárulásaikat, fokozott „feltöltési mechanizmus” lép életbe.
• A tagállamok a 2021 és 2030 közötti teljes kötelezettségvállalási időszakra vonatkozóan kötelesek olyan halmozott végfelhasználási energiamegtakarítást elérni, amely legalább az alábbi új éves megtakarításoknak felel meg:
  • a végső energiafogyasztás 0,8%-a 2021-2023-ban;
  • 1,3%-a 2024-2025-ben;
  • 1,5%-a 2026-2027-ben; és
  • 1,9%-a 2028-2030-ben;
• Az energiafogyasztás csökkentésére vonatkozó éves célkitűzés 1,9% az állami szektor egészére nézve, és az éves 3%-os épületfelújítási kötelezettséget a közigazgatás minden szintjére kiterjesztik.

Energiaszegénység

Az irányelv az energiaszegénység hatásával is foglalkozik, és szigorúbb követelményeket támaszt a tagállamok számára, hogy felhívják a figyelmet ezekre és tájékoztatást nyújtsanak az energiahatékonyságról.