A Cotonoui Megállapodás

FŐBB PONTOK

Fő elvek

A Cotonoui Megállapodás az alábbi elveken alapuló szoros partnerség:

• a megállapodás partnerei egyenlőek;
• az AKCS-országok határozzák meg saját fejlesztési politikájukat;
• az együttműködés nemcsak kormányzati szinten történik; a parlamentek, a helyi hatóságok, a civil társadalom, a magánszektor, valamint a gazdasági és szociális partnerek is aktív szerepet töltenek be;
• az együttműködési szabályok és prioritások az országok fejlettségi szintjéhez hasonló tényezőktől függően eltérhetnek.

Szervezet

A Cotonoui Megállapodást közös intézmények támogatják.

• Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa, amelynek munkáját a Nagykövetek Bizottsága segíti:
  • vezeti a politikai párbeszédet;
  • elfogadja a politikai iránymutatásokat; valamint
  • határozatokat hoz a megállapodás végrehajtásával kapcsolatban.
• A tanács éves eredményjelentést készít az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés számára. Ez a konzultációs szerv ajánlásokat terjeszt elő a megállapodás célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatosan.
• Az AKCS–EU miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottság megvitatja a kereskedelemmel összefüggő olyan kérdéseket, amelyek valamennyi AKCS-ország szempontjából relevánsak. Ellenőrzi a gazdasági partnerségi megállapodásokról folytatott tárgyalásokat és a megállapodások végrehajtását. Ezen túlmenően megvizsgálja a többoldalú kereskedelmi tárgyalások hatását az AKCS és az EU közötti kereskedelemre és az AKCS-országok gazdaságának fejlődésére.
• Az AKCS–EU Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság figyelemmel kíséri a fejlesztésfinanszírozási együttműködés végrehajtását és az elért eredményeket.

Politikai dimenzió

A Cotonoui Megállapodás jelentős politikai dimenzióval bír, és a következőket öleli fel:

• nemzeti, regionális és globális kérdésekre kiterjedő átfogó politikai párbeszéd;
• az emberi jogok és a demokratikus elvek előmozdítása;
• béketeremtő politikák kialakítása, konfliktusmegelőzés és -kezelés;
• migrációs és biztonsági problémák kezelése, többek között a terrorizmus elleni küzdelem és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása.

Tevékenységek

A megállapodás együttműködési tevékenységeket tartalmaz a következők ösztönzésére:

• gazdasági fejlesztés az AKCS-országok ipari, mezőgazdasági, valamint idegenforgalmi ágazataira összpontosítva;
• szociális és humán fejlesztés az egészség, az oktatás és az élelmezési szolgáltatások javítása céljából; valamint
• regionális együttműködés és integráció az AKCS-országok közötti kereskedelem ösztönzése és bővítése érdekében.

Ezeket a tevékenységeket az Európai Fejlesztési Alapból, 2021 óta pedig a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközzel finanszírozzák.

A megállapodás megfelel a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak, és lehetővé teszi az AKCS-országok teljes körű részvételét a nemzetközi kereskedelemben.

A megállapodás felülvizsgálata

A megállapodást 2000-ben írták alá.

Legutóbbi felülvizsgálatára 2017-ben került sor ((EU) 2017/435 határozat). 2010-ben a megállapodást módosították annak érdekében, hogy jobban összpontosítson többek között a következő kérdésekre:

• éghajlatváltozás;
• élelmezésbiztonság;
• HIV/AIDS;
• a halászatok fenntarthatósága;
• a sérülékeny régiók biztonságának megerősítése;
• a millenniumi fejlesztési célok (amelyeket 2016-ban a 17 fenntartható fejlesztési cél váltott fel) megvalósítása.

Az új megállapodásra vonatkozó tárgyalások 2018 szeptemberében kezdődtek meg.

2016-ban egy közlemény elfogadására került sor, amely a 2020 utáni időszakra vonatkozó, megújított partnerségről rendelkezett. A közlemény:

• az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére épít;
• támogatja az EU kül- és biztonságpolitikájának globális stratégiáját, amely stratégiai iránymutatást nyújt az EU külső érdekeire és törekvéseire vonatkozóan;
• összhangban áll a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzussal.