Emberi jogok

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének meghatározása szerint az emberi jogok olyan „erkölcsi elvek vagy normák, amelyek az emberi viselkedés bizonyos szabályait írják elő, és amelyeket általában a helyi és a nemzetközi jog véd”.

Az Európai Unióban (EU) az „alapvető jogok” kifejezést az „emberi jogok” fogalmának jelölésére használják. Az EU-ban élő személyek alapvető jogait az Európai Unió Alapjogi Chartája határozza meg. 2009 decemberében a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a charta jogilag kötelező érvényű lett az EU-ban.

Az emberi jogok és az emberi méltóság tisztelete az EU alapvető értékeinek egyike. A szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság elvei mellett ez határozza meg az EU tevékenységét az uniós határokon belül és kívül. Az EU az „emberi jogok” kifejezést akkor használja, amikor e jogokat a határain kívüli kontextusban (például a külkapcsolatok vagy a fejlesztési együttműködési politikák kapcsán) említi.

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 7. cikke lehetővé teszi az uniós tagsági jogok (mint például a Tanácson belüli szavazati jogok) felfüggesztését, amennyiben valamely ország súlyosan és tartósan megsérti az EU alapvető elveit (ezen elvek a következők: szabadság, demokrácia, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság).

LÁSD MÉG

• Alapjogi Charta
• Az Európai Unió Tanácsa
• Fejlesztési együttműködés
• Az emberi jogok európai egyezménye (EJEE)
• Európai Unió
• Alapvető jogok
• Jogállamiság
• Felfüggesztési záradék
• Az Európai Unió külső tevékenységei
• Szerződések
• Alapjogi Charta (összefoglaló).