Nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek

FŐBB PONTOK

• A jogszabály a következőkre vonatkozik:
  • olyan állati melléktermékek és belőlük származó termékek, amelyek a jogszabályok értelmében emberi fogyasztásra nem használhatók fel;
  • olyan állati eredetű termékek, amelyeket lehet emberi fogyasztásra használni, de ehelyett más célra használják fel őket;
  • nem emberi fogyasztásra szánt, állati eredetű termékek előállítására használt alapanyagok.
• Állati melléktermékekre és az állati melléktermékekből származó termékekre termék gyártójának meg kell felelnie a jogszabály előírásainak az előállítási lánc kezdetétől a végpontig.
  • A gyártók nyilvántartást vezetnek az általuk elküldött, szállított és fogadott termékekről és a hozzájuk kapcsolódó okmányokról.
  • Tájékoztatniuk kell a nemzeti hatóságokat a termékekről és az előállítási lánc során használt telephelyről. A telephelynek meg kell felelnie bizonyos higiéniai előírásoknak, és a működtetéséhez hivatalos jóváhagyásra van szükség.
• Az uniós tagállamok hivatalos ellenőrzésekkel biztosítják, hogy a gyártók az állati melléktermékeket késedelem nélkül összegyűjtik, azonosítják és szállítják, valamint az előírásoknak megfelelően kezelik, használják vagy ártalmatlanítják.
• Azok az állati melléktermékekből származó termékek – például kozmetikai cikkek, orvosi eszközök és állatgyógyászati készítmények –, amelyek megfelelnek egyéb uniós jogszabályoknak (sorrendben a következőknek: 1223/2009/EK rendelet, (EU) 2017/745 rendelet és (EU) 2019/6 rendelet), kereskedelmi forgalomba hozhatók, amikor elérik az előállítási lánc végpontját.
• Az állati melléktermékek a hozzájuk köthető köz- vagy állat-egészségügyi kockázat szintje alapján három kategóriába sorolhatók. Ezek határozzák meg az ártalmatlanítás vagy a hasznosítás módját.
• Az állati melléktermékek és az azokból származó termékek felhasználása korlátozott. Például nem használhatók állatok vagy ugyanazon fajhoz tartozó tenyésztett halak takarmányozására.
• Az állati melléktermékek és az azokból származó termékek behozatalának meg kell felelnie az uniós szabványoknak.
• Tilos az égetésre vagy hulladéklerakóba szánt állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek exportja, valamint olyan harmadik országokban található biogáz- vagy komposztáló üzemekbe való kivitele, amelyek nem tagjai a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek.
• A rendeletben alkalmazott fogalmak összhangban vannak az agrár-élelmiszerláncban végzett ellenőrzések szabályait megállapító (EU) 2017/625 rendeletben (a „hatósági ellenőrzésekről szóló rendeletben”) alkalmazott fogalmakkal. Az (EU) 2017/625 rendelet továbbá biztosítja, hogy a korábbi hatósági ellenőrzésekről szóló uniós jogszabályok hatálya alá nem tartozó állati melléktermékek és a belőlük származó termékek a hatálya alá essenek.
• A termésnövelő anyagokra vonatkozó uniós szabályokat megállapító (EU) 2019/1009 rendelettel bevezetett módosítás lehetővé teszi, hogy azok az állati melléktermékekből származó termékek, amelyek már nem jelentenek jelentős kockázatot az állatok egészségére, termésnövelő anyagokként szabadon mozoghassanak az uniós piacon.
• Egy további módosítás, az Európai Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus kiegészíti az 1069/2009/EK rendeletet: (EU) 2023/1605 felhatalmazáson alapuló rendelet. A jogszabály meghatározza az EU-ban gyártott szerves trágyák és talajjavító szerek gyártási láncának végpontjait, amelyeken túl már nem vonatkoznak rájuk az 1069/2009/EK rendelet követelményei, feltéve, hogy az (EU) 2019/1009 rendelettel összhangban uniós termésnövelő termékek összetevőjeként használják őket fel.

Végrehajtási jogi aktus

Egy végrehajtási jogi aktus, a 142/2011/EU rendelet az 1069/2009/EK rendeletre vonatkozóan határoz meg végrehajtási intézkedéseket. A jogi aktus, melynek módosítására több alkalommal is sor került, az állati melléktermékek és az azokból belőlük termékek ártalmatlanítására és felhasználására vonatkozóan állapít meg részletes szabályokat.