This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52017PC0218
Recommendation for a COUNCIL DECISION authorising the Commission to open negotiations on an agreement with the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland setting out the arrangements for its withdrawal from the European Union
Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA a Bizottságnak a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával az állam Európai Unióból való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról
Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA a Bizottságnak a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával az állam Európai Unióból való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról
COM/2017/0218 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.5.3.
COM(2017) 218 final
Ajánlás
A TANÁCS HATÁROZATA
a Bizottságnak a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával az állam Európai Unióból való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról
INDOKOLÁS
1. A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerint saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból. A kilépést elhatározó tagállamnak ezt a szándékát be kell jelentenie az Európai Tanácsnak.
Az Egyesült Királyság 2017. március 29-én bejelentette az Európai Tanácsnak azon szándékát, hogy kilép az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből.
Az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke értelmében az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt az Európai Uniót elhagyni kívánó állammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait.
Emlékeztetni kell arra, hogy a kilépési megállapodás hatálybalépésének időpontját oly módon kell meghatározni, hogy az ne legyen később, mint 2019. március 30-a, kivéve, ha az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. Ennek hiányában 2019. március 30-án, (brüsszeli idő szerint) 00:00 órától kezdődően az uniós szerződések és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés az Egyesült Királyság tekintetében többé nem alkalmazhatók. Az Egyesült Királyság a kilépés időpontjától kezdődően harmadik országnak minősül. Ugyanezen időponttól kezdődően a Szerződések azon tengerentúli országok és területek vonatkozásában is hatályukat vesztik, amelyek az Egyesült Királysággal különleges kapcsolatban állnak 1 , valamint azon európai területek vonatkozásában, amelyek külkapcsolataiért az Egyesült Királyság a felelős, és amelyekre a Szerződések az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke alapján alkalmazandók.
Az Európai Tanács 2017. április 29-én iránymutatásokat fogadott el. Ezen iránymutatások fényében ezen ajánlás javasolja, hogy a Tanács hatalmazza fel a Bizottságot az Egyesült Királysággal az állam Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére, jelölje ki a Bizottságot az EU tárgyalójának, és határozzon meg tárgyalási irányelveket a Bizottság számára.
A tárgyalások folytatására az Európai Tanács iránymutatásainak megfelelően kerül sor, a tárgyalási irányelvekkel összhangban, valamint az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalásának kellő figyelembevételével. Az Európai Tanács iránymutatásaiban maghatározottak szerint a tárgyalásokra több szakaszban kerül sor. A mellékletben szereplő javasolt tárgyalási irányelvek a tárgyalások első szakaszára vonatkoznak, és az Egyesült Királyság Unióból való rendezett kilépésének biztosításához feltétlenül szükségesként azonosított témaköröket kezelik prioritásként. Ezek a tárgyalási irányelvek a tárgyalások során szükség szerint módosulhatnak vagy kiegészülhetnek, különösen annak érdekében, hogy tükrözzék az Európai Tanács iránymutatásainak alakulását és kiterjedjenek a tárgyalások következő szakaszára.
Az Unió és az Egyesült Királyság közötti leendő kapcsolatokról szóló megállapodást csak azt követően lehet véglegesíteni és megkötni, hogy az Egyesült Királyság harmadik országgá vált. Az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke azonban úgy rendelkezik, hogy az Unióval való jövőbeli kapcsolatok keretét az illető állam kilépésének részletes szabályait meghatározó megállapodás során figyelembe kell venni. Ennek érdekében amint az Európai Tanács úgy határoz, hogy kellő előrelépés valósult meg a tárgyalások második szakaszának megkezdéséhez, az 50. cikk szerinti tárgyalások második szakaszában átfogó közös koncepciót kell kialakítani a leendő kapcsolatok keretére vonatkozóan.
A kilépési megállapodás szerinti átmeneti szabályozás meghatározása, ideértve a jövőbeli kapcsolatok várható keretéhez kapcsolódó áthidaló megoldásokat, az előrelépés fényében függ az Unió és az Egyesült Királyság közötti leendő kapcsolatoknak a tárgyalások második szakaszában meghatározandó keretére vonatkozóan kialakított koncepciótól. Az esetleg ilyen átmeneti szabályozás részét képező kérdések tehát nem tartoznak az itt javasolt tárgyalási irányelvek hatálya alá, ezeket egy későbbi szakaszban határozzák meg. E megközelítés lehetővé teszi az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkében a megállapodás megkötésére vonatkozóan előírt korlátozott időtartam hatékony beosztását.
Az Európai Tanács iránymutatásaival összhangban a rendezett kilépésre vonatkozó tárgyalásokra, a leendő kapcsolatok keretével kapcsolatos bármely előzetes és előkészítő megbeszélésekre, valamint az átmeneti szabályozásra egyaránt az alábbi alapelveket alkalmazzák:
–A megállapodás a jogok és kötelezettségek egyensúlyán alapul, és a két félnek egyenlő feltételeket biztosít;
–Az egységes piac integritásának megőrzése kizárja az ágazati megközelítésen alapuló részvételt;
–Egy olyan államot, amely nem tagja az Uniónak, és amelyet nem terhelnek a tagokkal azonos kötelezettségek, nem illethetik meg a tagságból eredő azonos jogok és előnyök sem;
–Az egységes piacban való részvétel magában foglalja a négy szabadság elfogadását;
–Az Egyesül Királysággal folytatott tárgyalások során a témákat egyetlen csomagként fogják kezelni. Azon elvnek megfelelően, miszerint addig nem beszélhetünk megállapodásról, amíg nincs mindenről megállapodás, az egyes kérdésekről nem lehet külön-külön megállapodni. Az Unió egységes álláspontot fog képviselni a tárgyalásokon, kizárólag az ezekben az iránymutatásokban és a tárgyalási irányelvekben meghatározott csatornákon keresztül, és az egyes tagállamok nem folytathatnak külön tárgyalásokat az Egyesült Királysággal az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésével kapcsolatos ügyekről.
–A megállapodásnak tiszteletben kell tartania az Európai Unió saját döntéshozatala tekintetében fennálló autonómiáját, valamint az Európai Unió Bíróságának szerepét is.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerinti tárgyalások és megállapodás teljes mértékben tiszteletben tartják a szerződéseket, valamint megőrzik az uniós jogrend integritását és autonómiáját. Előmozdítják az Unió értékeit, célkitűzéseit és érdekeit, valamint biztosítják az uniós szakpolitikák és fellépések összhangját, hatékonyságát és folytonosságát.
•Alapjogok
Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének megfelelően az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket. A Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések. Ezen felül az alapvető jogok – melyeket az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény garantál, és amelyek a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból erednek – az uniós jogrend általános elveit képezik.
Az Unióban ezek a jogokat, szabadságokat és elveket továbbra is teljes mértékben megőrzik és védik, mind az Egyesült Királysággal az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének megfelelően folytatott tárgyalások során, mind pedig az Egyesült Királyságnak az Unióból történő kilépését követően.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az Egyesült Királyság bejelentette azon szándékát, hogy kilép az Európai Unióból. Ennek következményeként a tárgyalások és a kilépési megállapodás megkötésének jogalapját az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke képezi. Emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkével összhangban az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alkalmazandó az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre is.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (3) bekezdése szerint – amelyre az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke hivatkozik – a Bizottság ajánlásokat nyújt be a Tanácsnak, amely a tárgyalások megkezdéséről határozatot fogad el, amelyben a Tanács kijelöli az Unió főtárgyalóját.
•Arányosság
Ezen ajánlás javasolja, hogy a Tanács az Európai Unióról szóló szerződésnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett 50. cikke szerint fogadjon el határozatot a tárgyalások megkezdéséről és jelölje ki az Unió főtárgyalóját. Az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerinti tárgyalások célja, hogy biztosítsa az Egyesült Királyság Unióból való rendezett kilépését. Mivel az Unió és az Egyesült Királyság közötti leendő kapcsolatokról csak azt követően lehet megállapodást kötni, hogy az Egyesült Királyság harmadik országgá vált, a tárgyalások nem foglalkoznak az Unió és az Egyesült Királyság közötti leendő kapcsolatok keretével kapcsolatos kérdésekkel azon túlmenően, hogy a tárgyalások során figyelembe veszik e keretet.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerint tárgyalást kell folytatni az Egyesült Királysággal az állam Európai Unióból való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a Bizottság ajánlásokat nyújt be a Tanácsnak, amely a tárgyalások megkezdéséről határozatot fogad el, amelyben a Tanács kijelöli az Unió főtárgyalóját. A tanácsi határozat a megfelelő eszköz ahhoz, hogy e tekintetben a Tanács felhatalmazza a Bizottságot.
3.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Ezen ajánlásnak – amely javasolja, hogy a Tanács jelölje ki az EU főtárgyalóját és hatalmazza fel a Bizottságot az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások megkezdésére – várhatóan nincsenek közvetlen költségvetési vonzatai az érintett tárgyalási eljárás tekintetében. A fent említett tárgyalások eredményeként születő, az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerinti megállapodás költségvetési vonzatainak felvázolására a kilépési megállapodás aláírására és megkötésére vonatkozó javaslatok előterjesztésekor kerül sor.
4.EGYÉB ELEMEK
•A javaslat rendelkezéseinek részletes magyarázata
A javasolt tanácsi határozat 1. cikkében a Tanács felhatalmazást ad az Egyesült Királysággal az állam Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére, és kijelöli a Bizottságot az EU tárgyalójának.
A javasolt tanácsi határozat 2. cikkében a Tanács rendelkezik arról, hogy a tárgyalások az Európai Tanács által adott iránymutatások, valamint a mellékletben szereplő irányelvek alapján folynak.
A tanácsi határozat javasolt melléklete tárgyalási irányelveket határoz meg az alábbi kérdésekben:
–A polgárok jogai;
–Az uniós költségvetéssel, valamint az Egyesült Királyságnak a szerződésekkel létrehozott intézményekben és szervekben való tagságának megszűntetésével, továbbá az Egyesült Királyságnak az uniós szakpolitikákhoz kapcsolódó konkrét alapokban és eszközökben való részvételével kapcsolatos egyetlen pénzügyi megállapodás;
–A forgalomba hozott árukkal kapcsolatos szabályozás, valamint az uniós jog alapján indult, folyamatban lévő eljárások;
–Az Európai Unió működésével kapcsolatos egyéb adminisztratív kérdéssel kapcsolatos szabályozás;
–A megállapodás kezelésének módja.
•A határozat és a mellékletben foglalt tárgyalási irányelvek kihirdetése
A Bizottság javasolja, hogy a Tanács tegye közzé a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával az állam Európai Unióból való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról és a Bizottságnak az EU tárgyalójaként való kijelöléséről szóló határozatát, valamint a határozat mellékletében foglalt tárgyalási irányelveket.
Ajánlás
A TANÁCS HATÁROZATA
a Bizottságnak a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával az állam Európai Unióból való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Szerződésekre, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett, az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkére,
tekintettel az Európai Tanács 2017. április 29-i iránymutatásaira;
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
mivel:
(1)Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága 2017. március 29-én bejelentette az Európai Tanácsnak azon szándékát, hogy kilép az Európai Unióból.
(2)2017. április 29-én az Európai Tanács iránymutatásokat fogadott el, amelyek meghatározzák az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerinti tárgyalások keretét, valamint megállapítják azokat az általános alapelveket, amelyeket az Unió a tárgyalások során követni fog.
(3)Az Európai Tanács iránymutatásai alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt az Egyesült Királysággal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait (a továbbiakban: kilépési megállapodás).
(4)A kilépési megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések az Egyesült Királyság tekintetében hatályukat vesztik, kivéve, ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.
(5)A tárgyalásokat tehát azonnal meg kell kezdeni a kilépési megállapodás megkötése érdekében.
(6)2017. április 5-én az Európai Parlament a kilépési tárgyalásokkal kapcsolatos állásfoglalást fogadott el.
(7)A Bizottságot fel kell hatalmazni a kilépési megállapodásról folytatott tárgyalások megkezdésére és ki kell jelölni az Unió főtárgyalójaként.
(8)Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkével összhangban az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alkalmazandó az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre.
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Unió nevében megkezdje az Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával az állam Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról folytatandó tárgyalásokat, és a Bizottságot kijelöli az EU tárgyalójaként.
2. cikk
A tárgyalásokat az Európai Tanács által elfogadott iránymutatások, valamint a mellékletben szereplő tárgyalási irányelvek alapján kell folytatni.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.5.3.
COM(2017) 218 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Ajánlás
A TANÁCS HATÁROZATA
a Bizottságnak a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával az állam Európai Unióból való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról
MELLÉKLET
Irányelvek a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával az állam Európai Unióból való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról folytatandó tárgyalásokra vonatkozóan
I.A kilépésről rendelkező megállapodás célja
1.A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: az Egyesült Királyság) által az Európai Unióból való kilépésre irányuló szándékáról küldött értesítést követően az Unió az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 50. cikkének megfelelően tárgyalásokat folytat és a kilépésről rendelkező megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) köt az Egyesült Királysággal.
2.E megállapodás az Egyesült Királyságnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározza az Egyesült Királyság kilépésének részletes szabályait.
3.A megállapodás fő célja, hogy biztosítsa az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való rendezett kilépését. A tárgyalási irányelvekben az „Unió” megnevezés alatt az Európai Unióról szóló szerződésen és az Európai Unió működéséről szóló szerződésen alapuló Európai Unió és/vagy – adott esetben – az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésen alapuló Európai Atomenergia-közösség értendő.
4.A megállapodás tárgyalására az Európai Tanács által adott iránymutatások fényében és a tárgyalási irányelvekkel összhangban kerül sor. A tárgyalási irányelvek az Európai Tanács iránymutatásaira épülnek, továbbfejlesztve a kilépésről szóló tárgyalásokra vonatkozó uniós álláspontot, az iránymutatásokban meghatározott célok, elvek és álláspontok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett. A tárgyalási irányelvek a tárgyalások során szükség szerint módosulhatnak vagy kiegészülhetnek, különösen annak érdekében, hogy tükrözzék az Európai Tanács iránymutatásainak alakulását.
II.A megállapodás jellege és hatálya
5.A megállapodást az Unió tárgyalja és köti meg. E tekintetben az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke kivételes horizontális hatáskört biztosít az Uniónak ahhoz, hogy e megállapodásban a kilépés szabályozásához szükséges valamennyi kérdésre kitérjen. E kivételes hatáskör egyszeri jellegű, és kizárólag az Unióból való kilépés szabályozásának célját szolgálja. A megállapodásra vonatkozó ilyen speciális hatáskörnek az Unió általi gyakorlása semmilyen módon nem érinti az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztást az érintett területeken a jövőben elfogadásra kerülő szabályozási eszközök tekintetében.
6.A megállapodásnak ki kell mondania, hogy az uniós jog (ezen belül a teljes elsődleges jog, különösen az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés, a csatlakozási szerződések és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés, továbbá a másodlagos jog és a nemzetközi megállapodások) a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától (a továbbiakban: a kilépés időpontja) kezdődően az Egyesült Királyság tekintetében hatályát veszti.
7.Az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkével és az Európai Tanács iránymutatásaival összhangban a megállapodásban arra is emlékeztetni kell, hogy az uniós jog a kilépés időpontjától kezdődően hatályát veszti azon tengerentúli országok és területek vonatkozásában, amelyek az Egyesült Királysággal különleges kapcsolatban állnak 1 , valamint azon európai területek vonatkozásában, amelyek külkapcsolataiért az Egyesült Királyság felelős, és amelyekre a Szerződések az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke alapján alkalmazandók. A kilépési megállapodás és a jövőbeli keret területi hatálya tekintetében a tárgyalási irányelveknek teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az Európai Tanács iránymutatásainak 4. és 24. bekezdését.
8.A megállapodásnak a kilépés időpontját oly módon kell meghatároznia, hogy az ne legyen később, mint 2019. március 30., 00:00 óra (brüsszeli idő szerint), kivéve ha az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. Az Egyesült Királyság a kilépés időpontjától harmadik országnak minősül.
III.A tárgyalási irányelvek célja és hatálya
9.Az Európai Tanács iránymutatásai kétszakaszos megközelítést határoznak meg a tárgyalások tekintetében. Az első szakasz céljai a következők:
–A lehető legrészletesebb tájékoztatás és jogbiztonság nyújtása a polgárok, a vállalkozások, az érdekelt felek és a nemzetközi partnerek részére az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének azonnali hatásaira vonatkozóan;
–Az Egyesült Királyság Unióból történő kiválásának, valamint az Egyesült Királyságra uniós tagállamként tett kötelezettségvállalásai alapján háruló összes jog és kötelezettség megszüntetése gyakorlati módjának meghatározása.
10.A jelen tárgyalási irányelvek a tárgyalások első szakaszára irányulnak. Az Európai Tanács által a tárgyalások első szakaszára vonatkozóan meghatározott célnak megfelelően e tárgyalási irányelvek az Egyesült Királyság Unióból való rendezett kilépésének biztosításához feltétlenül szükségesként azonosított témaköröket kezelik prioritásként.
11.Az EU-ban maradó 27 tagállam Egyesült Királyságban élő állampolgárai és azok családtagjai, valamint az EU-ban maradó 27 tagállam valamelyikében élő egyesült királyságbeli állampolgárok és családtagjaik jogállásának és jogainak védelme elsődleges prioritást élvez a tárgyalások során, a közvetlenül érintett személyek számára és a kilépés őket érintő következményeinek súlyosságára való tekintettel. A megállapodásnak biztosítania kell e polgárok jogaira vonatkozóan szükséges átfogó, hatékony, érvényesíthető és megkülönböztetéstől mentes garanciákat kell biztosítania többek között azon jog tekintetében is, hogy ötéves folyamatos, jogszerű tartózkodás után huzamos tartózkodási jogot szerezhessenek.
12.Az Egyesült Királyság Unióból való rendezett kilépéséhez szükség van az Egyesült Királyság uniós tagságának teljes időtartama során keletkezett pénzügyi kötelezettségekről történő elszámolásra. Ezért a pénzügyi elszámolásra vonatkozóan a III. szakasz 2. pontjában meghatározott elveken alapuló módszertant a tárgyalás első szakaszában kell kialakítani.
13.A joghézagok elkerülése és a bizonytalanság lehetséges mértékben történő kezelése érdekében – a jelenlegi szakaszban meghatározottak szerint – a megállapodásnak tisztáznia kell a kilépés időpontja előtt piaci forgalomba hozott áruk helyzetét, valamint a III. szakasz 3. pontjában felsorolt, folyamatban lévő eljárások helyzetét.
14.Az Európai Tanács iránymutatásainak megfelelően az Unió elkötelezi magát amellett, hogy a továbbiakban is támogatja a békét, a stabilitást és a megbékélést az Ír-szigeten. A megállapodásban foglaltak semmiképpen nem veszélyeztethetik a nagypénteki megállapodásban és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási megállapodásokban meghatározott célok és kötelezettségvállalások teljesítését; az Ír-sziget egyedülálló körülményei és kihívásai rugalmas és kreatív megoldásokat igényelnek. A tárgyalások során különösen törekedni kell arra, hogy az uniós jogrend integritásának tiszteletben tartása mellett is elkerülhető legyen a szigorú határellenőrzés visszaállítása az Ír-szigeten. Teljes mértékben figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az Észak-Írországban élő ír állampolgárok továbbra is élvezhetik majd az őket uniós polgárként megillető jogokat. Az Írország és az Egyesült Királyság között meglévő, az uniós joggal összeegyeztethető kétoldalú megállapodásokat és egyezményeket – mint például a közös utazási területet – el kell ismerni. A megállapodásnak kezelnie kell az Írország sajátos földrajzi helyzetéből adódó kérdéseket is, többek között az (Írországból kiinduló és Írországba tartó, az Egyesült Királyságon keresztüli) árutranzitot. E kérdések kezelésére az Európai Tanács iránymutatásaiban meghatározott megközelítéssel összhangban kerül sor.
15.Az Európai Tanács iránymutatásaival összhangban az Uniónak megállapodásra kell jutnia az Egyesült Királysággal az ország ciprusi felségterületeit érintő kérdésekben, és el kell ismernie a Ciprusi Köztársaság és az Egyesült Királyság között e tekintetben fennálló, az uniós joggal összeegyeztethető kétoldalú megállapodásokat és egyezményeket, különösen az Egyesült Királyság ciprusi felségterületein élő vagy dolgozó uniós polgárok jogainak és érdekeinek védelmét illetően.
16.A megállapodásnak biztosítania kell az Unió érdekeinek szükséges védelmét az Egyesült Királyságban.
17.A megállapodásnak a megállapodás általános kezelésének módjáról szóló rendelkezéseket is tartalmaznia kell. A megállapodás keretében vállalt kötelezettségek hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében e rendelkezéseknek az Unió és az uniós jogrend autonómiáját teljes mértékben biztosító hatékony jogérvényesítési és vitarendezési mechanizmusokat kell tartalmazniuk.
18.Továbbá – az Európai Tanács iránymutatásaival összhangban – minél előbb konstruktív párbeszédet kell folytatni az Egyesült Királysággal a harmadik országbeli partnerek, nemzetközi szervezetek és egyezmények vonatkozásában alkalmazandó esetleges közös megközelítésről a kilépés időpontja előtt tett azon nemzetközi kötelezettségvállalások tekintetében, amelyek változatlanul érvényben maradnak az Egyesült Királyság vonatkozásában.
19.Amint az Európai Tanács úgy határoz, hogy kellő előrelépés valósult meg a tárgyalások második szakaszának megkezdéséhez, új tárgyalási iránymutatásokat ad ki. Ezzel összefüggésben az esetlegesen átmeneti szabályozás (azaz a jövőbeli kapcsolatok várható keretéhez kapcsolódó áthidaló megoldások) tárgyát képező kérdések a jövőbeli iránymutatások részét képezik majd a megtett előrelépések fényében. E megközelítés lehetővé teszi az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkében a megállapodás megkötésére vonatkozóan előírt korlátozott időtartam hatékony beosztását, mivel elkerülhetővé teszi azt, hogy ugyanazon kérdésekről a tárgyalások különböző szakaszaiban többször is tárgyalni kelljen.
III.1.A polgárok jogai
20.A megállapodásnak védenie kell az uniós jogból a kilépés időpontjában eredő jogállást és jogokat, beleértve azokat is, amelyek joghatásai későbbi időpontban állnak be (például az öregségi nyugdíjhoz kapcsolódó jogok), mind az Unióban maradó 27 tagállamnak az Egyesült Királyságban tartózkodó (vagy korábban ott tartózkodó) és/vagy ott dolgozó (vagy korábban ott dolgozó) állampolgáraira, mind pedig az Egyesült Királyságnak az EU-ban maradó 27 másik tagállam valamelyikében tartózkodó (vagy korábban ott tartózkodó) és/vagy ott dolgozó (vagy korábban ott dolgozó) állampolgáraira vonatkozóan. A megállapodásban e cél biztosítására meghatározott garanciáknak kölcsönöseknek kell lenniük, és – amint ezt a vonatkozó uniós vívmányok megkövetelik – azon az elven kell alapulniuk, hogy az Unióban maradó 27 tagállam állampolgárai mind egymás viszonylatában, mind pedig az Egyesült Királyság állampolgárainak viszonylatában egyenlő bánásmódban kell hogy részesüljenek. E jogokat az érintettek élettartama alatt közvetlenül érvényesíthető szerzett jogként védelemben kell részesíteni.
21.A megállapodásnak legalább az alább felsorolt elemeket tartalmaznia kell:
(a)A megállapodás hatálya alá tartozó személyek meghatározása: a személyi hatálynak meg kell egyeznie a 2004/38/EK irányelv személyi hatályával (azaz ki kell terjednie mindazon gazdaságilag aktív – munkavállaló vagy önálló vállalkozó – vagy inaktív személyekre, akik a kilépés időpontját megelőzően az Egyesült Királyságban vagy az EU-ban maradó 27 tagállam valamelyikében tartózkodtak, továbbá a kilépés időpontja előtt vagy azt követően bármely időpontban őket kísérő vagy hozzájuk csatlakozó családtagjaikra). Emellett a személyi hatálynak ki kell terjednie a 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó személyekre is (például a határ menti munkavállalókra).
(b)A védelemben részesítendő jogok fogalmának meghatározása: e fogalommeghatározásnak legalább az alábbi jogokra ki kell terjednie:
i.az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21., 45. és 49. cikkéből eredő és a 2004/38/EK irányelvben meghatározott tartózkodási jogok (azonos tárgyi hatály, amely kiterjed többek között az ötéves folyamatos, jogszerű tartózkodást követően biztosítható huzamos tartózkodási jogra), valamint az ezen jogokra vonatkozó szabályok; a tartózkodási jogokkal kapcsolatban esetlegesen kiadott minden dokumentumnak (például bejelentkezésről szóló igazolások, tartózkodási kártyák vagy igazoló dokumentumok) deklaratív jellegűnek kell lennie, és azokat egyszerű és gyors eljárással, ingyenesen, vagy az állampolgárokra a hasonló okmányok kiállításáért kiszabott illetéket meg nem haladó illeték ellenében kell kiállítani;
ii.a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendeletben és a 883/2004/EK rendelet végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek (ideértve a két rendelet jövőbeli módosításait is), amelyek kiterjednek többek között az összesítésre vonatkozó jogokra, az ellátások kivitelére és az egyetlen alkalmazandó jog elvére;
iii.a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló 492/2011/EU rendeletben meghatározott jogok (például munkavállalási jog, tevékenység gyakorlása, szociális és adókedvezmények, képzés, lakhatás, kollektív jogok);
iv.az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikkéből eredő jog a gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására.
22.A jogbiztonság érdekében a megállapodásnak biztosítania kell az Egyesült Királyságban és az EU-ban maradó 27 tagállamban – a kilépés időpontja előtt alkalmazandó uniós jogi szabályokkal összhangban – az ezen időpont előtt bármely uniós tagállamban szerzett elismert oklevelek, bizonyítványok vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok védelmét. A megállapodásnak azt is biztosítania kell, hogy a kilépés időpontja előtt alkalmazandó uniós jogszabályokkal összhangban ezen időpont előtt valamely harmadik országban szerzett és bármely uniós tagállam által elismert okleveleket, bizonyítványokat vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványokat a kilépés időpontját követően is elismerik. Rendelkeznie kell továbbá a kilépés időpontjában folyamatban lévő elismerési eljárásokra vonatkozó szabályokról.
III.2.Pénzügyi megállapodás
23.Egyetlen pénzügyi megállapodás révén kell biztosítani, hogy mind az Unió, mind az Egyesült Királyság teljesíti az Egyesült Királyság uniós tagságának teljes időtartama során keletkezett kötelezettségeit. A pénzügyi megállapodás módszertanára vonatkozó tárgyalásoknak a következő elvekre kell épülnie.
24.Egyetlen pénzügyi megállapodásra van szükség a következők tekintetében:
–az uniós költségvetés
–az Egyesült Királyságnak a Szerződések által létrehozott valamennyi szervben és intézményben (például Európai Beruházási Bank, Európai Központi Bank 2 ) való tagságának megszűnése 3 ;
–az Egyesült Királyságnak az uniós szakpolitikákhoz kapcsolódó egyes alapokban és eszközökben (például Európai Fejlesztési Alap, törökországi menekülteket támogató eszköz) való részvétele.
25.Ennek az egyetlen pénzügyi megállapodásnak azon az elven kell alapulnia, hogy az Egyesült Királyságnak teljesítenie kell az uniós tagsága során vállalt összes kötelezettség finanszírozását a rá eső mértékben.
26.Az Európai Tanács iránymutatásai 10. bekezdésének megfelelően ide tartoznak a kötelezettségek, a függő kötelezettségek, valamint a költségvetési rendelet 4 54. cikkének értelmében vett alap-jogiaktusból eredő bármely egyéb kötelezettségek. Emellett az Egyesült Királyságnak teljes mértékben fedeznie kell a kilépés folyamatával, például az ügynökségek vagy más uniós szervek áthelyezésével kapcsolatos egyéb speciális költségeket.
27.A számítási módszernek a hivatalos konszolidált éves beszámolókon kell alapulnia, szükség szerint kiegészítve azokat időközi beszámolók felhasználásával. Felhasználja majd az érintett alap-jogiaktusokban szereplő összegeket is (beleértve a referenciaösszegeket és ezen összegek pénzügyi programozás során való nyomon követését is). A kötelezettségeket euróban kell meghatározni.
28.Az Egyesült Királyság uniós költségvetés felé fennálló kötelezettségeit a sajátforrás-határozaton 5 alapuló számítási módszerrel kell meghatározni, amelynek figyelembe kell vennie az Egyesült Királyságnak a kilépés időpontját megelőzően a finanszírozásból való részesedésére vonatkozó historikus bizonyítékokat is.
29.A kilépés uniós költségvetésre gyakorolt hatásának enyhítése érdekében meg kell állapodni a fizetési feltételekről.
30.A megállapodásnak tehát az alábbiakat kell tartalmaznia:
(a)azon teljes összeg kiszámítása, amelyet az Egyesült Királyságnak vissza kell térítenie annak érdekében, hogy eleget tegyen az uniós költségvetés, a Szerződések által létrehozott valamennyi intézmény vagy szerv vagy más pénzügyi hatással járó kérdés tekintetében fennálló pénzügyi kötelezettségeinek. A teljes összegre adott esetben jövőbeli éves technikai kiigazítások vonatkozhatnak.
(b)Az Egyesült Királyság által teljesítendő éves fizetések ütemterve és e fizetések teljesítésének gyakorlati szabályai.
(c)Olyan átmeneti szabályok, amelyek biztosítják a Bizottság (vagy adott esetben a kilépés időpontja előtt az uniós jog alapján felelős egyéb szerv), a Számvevőszék, az OLAF általi ellenőrzést, valamint biztosítják, hogy az Európai Unió Bírósága joghatósággal rendelkezzen az egyesült királyságbeli kedvezményezetteknek szóló múltbeli kifizetések/visszafizetési felszólítások, valamint egyesült királyságbeli kedvezményezettek részére a kilépés időpontját követően történő bármely olyan kifizetés tekintetében történő eljárásra és határozathozatalra, amelyre a felelős szerv által a kilépés időpontja előtt engedélyezett összes jogi kötelezettségnek (beleértve az esetleges hiteleket is) a kilépés időpontját követő teljesítése érdekében kerül sor.
(d)Esetleges megállapodások az egyesült királyságbeli kedvezményezettek irányában a kilépés időpontját követően fennálló vagy a jövőben jelentkező jogi kötelezettségekkel kapcsolatban (például az egyesült királyságbeli kedvezményezettek kifizetéseit kezelő hatóságokat illetően).
(e)Speciális szabályok az uniós költségvetés vagy konkrét intézmények vagy szervek vagy alapok által átvállalt függő kötelezettségek (például az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap által nyújtott hitelek) kérdésének kezelésére.
III.3. Az uniós jog alapján piaci forgalomba hozott termékek helyzete és az uniós jog szerinti eljárások eredménye
A. A kilépés időpontja előtt az uniós jog alapján piaci forgalomba hozott termékek helyzete
31.A megállapodásnak biztosítania kell, hogy a kilépés időpontja előtt az uniós jog alapján az Unió piacán jogszerűen forgalomba hozott valamennyi termék forgalmazható, illetve használatba vehető legyen a piacon ezen időpontot követően is, mind az Egyesült Királyságban, mind az EU-ban maradó 27 tagállamban, a kilépés időpontja előtt hatályos vonatkozó uniós jogszabályban meghatározott feltételek mellett.
B. A tagállamok közötti folyamatos igazságügyi együttműködés az uniós jog alapján
32.A megállapodásban rendelkezni kell az uniós jog által szabályozott azon igazságügyi együttműködési eljárásokra vonatkozó szabályokról, amelyek a kilépés időpontjában folyamatban vannak. A megállapodásnak mindenekelőtt azt kell rögzítenie, hogy az ilyen eljárásokat azok befejeződéséig változatlanul a kilépés időpontját megelőzően hatályos uniós jog releváns rendelkezései szabályozzák.
33.Az Egyesült Királyság és az EU-ban maradó 27 tagállam között polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében a megállapodásnak biztosítania kell, hogy a kilépés időpontja előtt hozott tagállami bírósági határozatok elismerését és végrehajtását továbbra is a kilépés időpontját megelőzően hatályos uniós jog releváns rendelkezései szabályozzák. A megállapodásnak biztosítania kell az eljáró bíróság és az alkalmazandó jog megválasztására vonatkozó uniós jogszabályoknak a kilépés időpontja előtt tett választások tekintetében történő változatlan alkalmazását is.
C. A folyamatban lévő, uniós jog szerinti közigazgatási és bűnüldözési együttműködési eljárások
34.A megállapodásnak rendelkezéseket kell tartalmaznia az uniós jog által szabályozott azon közigazgatási és bűnüldözési együttműködési eljárásokra (ezen belül az ellenőrzésekre) vonatkozóan, amelyek a kilépés időpontjában folyamatban vannak. Ezeknek a rendelkezéseknek mindenekelőtt azt kell biztosítaniuk, hogy az ilyen eljárásokat azok befejeződéséig a kilépés időpontját megelőzően hatályos uniós jog releváns rendelkezései szabályozzák. Emellett szabályokat kell meghatározniuk az információknak és adatoknak a kilépés időpontjában folyamatban lévő bűnügyi nyomozások és büntetőeljárások során lehetséges felhasználására vonatkozóan. Ezeknek ki kell terjedniük mind az Egyesült Királyság által kapott/az Egyesült Királyság birtokában lévő, az EU-ban maradó 27 tagállamtól vagy az uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől származó információkra és adatokra, mind pedig az EU-ban maradó 27 tagállam vagy az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által kapott/ezek birtokában lévő, az Egyesült Királyságtól származó adatokra és információkra. Tartalmazniuk kell a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat.
D. A folyamatban lévő uniós bírósági és közigazgatási eljárások
35.A megállapodásnak rendelkezéseket kell tartalmaznia az alábbiakra vonatkozóan:
(a)Az Európai Unió Bírósága előtt a kilépés időpontjában folyamatban lévő olyan bírósági eljárások, amelyek érintik az Egyesült Királyságot, és egyesült királyságbeli természetes és/vagy jogi személyeket (beleértve előzetes döntéshozatalra utalásokat is); a Bíróságnak továbbra is joghatósággal kell rendelkeznie az ezen eljárások lefolytatására, és ítéleteinek kötelező erejűeknek kell lenniük az Egyesült Királyságra nézve;
(b)Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek azon folyamatban lévő közigazgatási eljárásai, amelyek érintik az Egyesült Királyságot (például kötelezettségszegési eljárások, állami támogatással kapcsolatos eljárások), vagy adott esetben egyesült királyságbeli természetes vagy jogi személyeket;
(c)Annak lehetősége, hogy a kilépés időpontja előtt keletkezett tények tekintetében a kilépés időpontja után is indítható legyen az Egyesült Királyságra vonatkozóan mind közigazgatási eljárás az uniós intézmények előtt, mind pedig bírósági eljárás az Európai Unió Bírósága előtt (például kötelezettségszegési eljárások, állami támogatással kapcsolatos eljárások);
(d)A vagyoni kötelezettségeket előíró azon uniós jogi aktusok és az Európai Unió Bírósága azon ítéleteinek változatlan végrehajthatósága, amelyeket a kilépés időpontja előtt vagy a folyamatban lévő bírósági és közigazgatási eljárások során fogadtak el vagy hoztak meg.
III.4.Az Unió működésével kapcsolatos egyéb adminisztratív kérdések
36.A megállapodásnak tartalmaznia kell a szükséges rendelkezéseket az Unió és az uniós intézmények vagy szervek vagyonának, ingatlanainak, követeléseinek és ügyleteinek védelmére, valamint az uniós alkalmazottak (ezen belül a nyugdíjazott alkalmazottak) és családtagjaik védelmére vonatkozóan, ahogyan e védelmet a Szerződések és a Szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvek biztosítják(különös tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvre).
37.A megállapodásnak adott esetben biztosítania kell az alábbiak tulajdonjogának az Egyesült Királyságra való átruházását:
(a)Az Európai Atomenergia-közösség területén található olyan különleges hasadóanyag, amely jelenleg az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 86. cikke értelmében az Európai Atomenergia-közösség tulajdonát képezi, amennyiben annak használati joga jelenleg az Egyesült Királyságban letelepedett természetes vagy – akár a magánjog vagy a közjog hatálya alá tartozó – jogi személyt illet;
(b)Az Európai Atomenergia-közösség Egyesült Királyságban található, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés értelmében biztosítékok nyújtása céljából használt vagyontárgyai.
A megállapodásnak azt is elő kell írnia, hogy az átruházott anyagok és vagyontárgyak tulajdonjogából eredő összes jog és kötelezettség az Egyesült Királyságra hárul, valamint szabályoznia kell az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó anyagokhoz és vagyontárgyakhoz kapcsolódó egyéb kérdéseket, különös tekintettel a fenti anyagokra vonatkozó biztosítékokkal kapcsolatos kötelezettségekre.
38.A megállapodásnak arról is rendelkeznie kell, hogy az Egyesült Királyság a joghatóságán belül biztosítsa, hogy az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tagjai, a bizottságok tagjai, valamint az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottjai az Európai Unióról szóló szerződés 339. cikke alapján a kilépés időpontját megelőzően keletkezett kötelezettségeiket a továbbiakban is teljesítsék.
III.5.A MEGÁLLAPODÁS KEZELÉSE
39.A megállapodásnak intézményi struktúrát kell létrehoznia a megállapodás szerinti kötelezettségvállalások hatékony végrehatásának biztosítása érdekében, tekintetbe véve az Unió és az uniós jogrend autonómiájának, beleértve az Európai Unió Bírósága szerepének hatékony védelméhez fűződő uniós érdeket
40.A megállapodásnak megfelelő intézményes megoldásokat kell biztosítania a megállapodásban nem érintett, előre nem látható helyzetek kezelésére vonatkozó intézkedések elfogadása, valamint az uniós jog jövőbeli módosításainak a megállapodásba való beépítése céljából, amennyiben ez utóbbi szükséges a megállapodás megfelelő végrehajtásához.
41.A megállapodásnak tartalmaznia kell a vitarendezést és a megállapodás végrehajtását biztosító rendelkezéseket. Ezeknek különösen az alábbiak tekintetében jelentkező vitákra kell kiterjedniük:
–az uniós jog további alkalmazása;
–a polgárok jogai;
–a megállapodás egyéb rendelkezéseinek (például a pénzügyi megállapodás vagy az intézményi struktúra által az előre nem látható helyzetek kezelése érdekében elfogadott intézkedések) végrehajtása és értelmezése.
42.E kérdések tekintetében fenn kell tartani az Európai Unió Bíróságának joghatóságát (és a Bizottság felügyeleti szerepét). A megállapodás uniós joghoz nem kapcsolódó rendelkezéseinek alkalmazása és értelmezése tekintetében csak akkor irányozható elő alternatív vitarendezés, ha ez az Európai Unió Bíróságának függetlenségével és pártatlanságával egyenértékű garanciákat nyújt.
43.A megállapodásnak rendelkeznie kell arról, hogy a megállapodásnak az uniós jog fogalmaira vagy rendelkezéseire való hivatkozásai minden esetben úgy értendők, hogy azok magukban foglalják az Európai Unió Bíróságának a kilépés időpontja előtt e fogalmakat és rendelkezéseket értelmező ítélkezési gyakorlatát. Továbbá amennyiben a megállapodás bizonyos rendelkezéseire vonatkozóan alternatív vitarendezést határoznak meg, rendelkezni kell arról, hogy az ilyen fogalmak és rendelkezések értelmezése során az Európai Unió Bíróságának a kilépés időpontját követően létrejött ítélkezési gyakorlatát is figyelembe kell venni.
IV.A tárgyalások folytatására vonatkozó eljárási szabályok
44.A 27 tagállam állam- és kormányfői, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökei nyilatkozatának megfelelően e tárgyalási irányelvek meghatározzák az egyfelől a Tanács és előkészítő szervei, másfelől pedig az uniós főtárgyaló közötti kapcsolatra vonatkozó részletes szabályokat.
45.Az uniós főtárgyaló a Tanáccsal és annak előkészítő szerveivel való folyamatos koordináció és állandó párbeszéd fenntartása mellett folytat tárgyalásokat az Egyesült Királysággal. E tekintetben a Szerződésekben meghatározott intézményi egyensúly maradéktalan fenntartása mellett a Tanács és a Coreper az 50. cikk alapján létrehozott munkacsoport közreműködésével iránymutatást nyújt az uniós főtárgyaló számára, az Európai Tanács iránymutatásainak fényében és a tárgyalási irányelvekkel összhangban.
46.Az uniós főtárgyaló kellő időben egyeztet a Tanács előkészítő szerveivel, és jelentést tesz számukra. E célból a Tanács minden tárgyalási forduló előtt és után összehívja az 50. cikk szerinti munkacsoport ülését. Az uniós főtárgyaló kellő időben rendelkezésre bocsájtja a tárgyalásokra vonatkozó szükséges információkat és dokumentumokat.