INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

· A javaslat okai és céljai

Az Európai Unió határigazgatása terén teendő újabb lépések előkészítéséről szóló, 2008. február 13-i közleményében[1] a Bizottság javaslatot tett a határregisztrációs rendszer létrehozására. Egy ilyen rendszer lényegében arra szolgálna, hogy elektronikusan nyilvántartsák a rövid ideig az Unió területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésének helyét és idejét.

E javaslatot az Európai Tanács által 2009 decemberében elfogadott Stockholmi Program[2] is támogatta.

Miután az Európai Tanács 2011. június 23–24-i ülésén az intelligens határellenőrzési csomag – vagyis a határregisztrációs rendszerről és a regisztráltutas-programról[3] szóló jogalkotási javaslatokra vonatkozó munka – gyors előrehaladását sürgette, a Bizottság 2011. október 25-én közleményt[4] adott ki a határregisztrációs rendszer és a regisztráltutas-program megvalósításának lehetőségeiről.

E javaslatot a regisztráltutas-program létrehozásáról szóló javaslattal és a külső határátkelőhelyeken végzett ellenőrzésekre, illetve a külső határőrizetre vonatkozó szabályokról szóló közösségi kódexnek (Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex)[5] a két új rendszer működése céljából történő módosításáról szóló javaslattal egyidejűleg terjesztjük elő. Mindegyik rendszerhez hatásvizsgálatot mutatunk be.

· Háttér-információk

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex alapján a külső határokat átlépő uniós állampolgárok és a szabad mozgásra vonatkozó uniós jogot élvező más személyek (pl. az uniós polgárok családtagjai) be- és kilépésnél egyaránt „minimális ellenőrzésen” esnek át, amely az egyén személyazonosságának ellenőrzésére szolgáló útiokmány-ellenőrzésből áll. Azonban minden más harmadik országbeli állampolgárt alaposan ellenőriznek a beutazáskor. Az ellenőrzés kiterjed a tartózkodásuk céljára, és a megfelelő anyagi fedezet meglétére, valamint a Schengeni Információs Rendszer (SIS) és a nemzeti adatbázisok lekérdezésére.

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex nem tartalmaz előírásokat az utazók határátlépéseinek rögzítésére. Jelenleg a határőrök és a bevándorlási hatóságok csupán az úti okmányok lebélyegzésével tudják jelölni a be- és kilépés időpontját, és ez alapján számolják ki, hogy a harmadik országbeli állampolgár meddig tartózkodott a schengeni térségben. A tartózkodás időtartama 180 napos időszakonként nem haladhatja meg a 90 napot. A határátkelőhelyeken rendelkezésre álló egyéb intézkedéseket és eszközöket – köztük az adatbázisokat (a SIS és a Vízuminformációs Rendszer – VIS), amelyeket belépéskor kötelező lekérdezni, kilépéskor viszont nem – nem a határátlépésék rögzítése céljából alakították ki, és nem is rendelkeznek ezzel a funkcióval. A VIS fő célja, hogy lehetővé tegye a korábbi vízumkérelmek ellenőrzését, valamint beutazáskor annak ellenőrzését, hogy a határon vízumot bemutató személy azonos-e azzal, akinek a vízumot kiállították.

Jelenleg nincs elektronikus eszköz annak ellenőrzésére, hogy az adott harmadik országbeli állampolgár belépett-e a schengeni térség területére, vagy elhagyta-e azt, és ha igen, akkor mikor és hol. A bélyegzők használata és minősége (pl. olvashatóság, a tartózkodás kiszámításának hosszadalmas folyamata, a hamis vagy hamisított bélyegek) szintén megnehezítik a harmadik országbeli állampolgárok engedélyezett tartózkodásának nyomonkövetését.

A fenti okokból nem létezik az egész EU-ra kiterjedő nyilvántartás a schengeni térségbe utazók be- és kilépéseiről, és így a tagállamoknak nincs olyan megbízható eszközük, amellyel eldönthetnék, hogy a harmadik országbeli állampolgárok túllépik-e a tartózkodáshoz való jogukat. Tizenhárom tagállam[6] saját határregisztrációs rendszereket üzemeltet az utasok alfanumerikus adatainak összegyűjtésére. Mind a 13 tagállam hozzáférést biztosít azokhoz határrendészeti és a bűnüldözési célokból. Amennyiben egy adott személy jogszerűen lép ki ugyanabból a tagállamból, amelybe belépett, e rendszerek feltárják a tartózkodási idő túllépését. Ezen kívül e rendszereket nem lehet felhasználni az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek felderítésére, mivel a be- és kiléptetési adatok nem feleltethetők meg egymásnak, ha az adott személyek egy másik tagállamon keresztül hagyják el a schengeni térségét, mint ahová beutaztak, és ahol nyilvántartásba vették a belépésüket.

Jelenleg nincsenek megbízható adatok az EU-n belüli illegális bevándorlók számáról. Óvatos becslések szerint ez a szám 1,9 és 3,8 millió közé tehető. Általánosan elismert tény, hogy az illegális bevándorlók egyértelmű többsége úgynevezett tartózkodási idő túllépő, vagyis olyan személy, aki rövid idejű tartózkodás céljából jogszerűen – szükség esetén érvényes vízummal – lépett az Unió területére, majd az engedélyezett tartózkodási idő lejárta után is ott maradt. Ami az elfogott illegális bevándorlókat[7] illeti, ezek összlétszáma 2010-ben 505220 főt tett ki az Unióban (EU 27), ami a fenti becsléssel összevetve jól mutatja, hogy a tartózkodási időt túllépő személyeknek csupán egy kis hányadát fogták el.

Amennyiben a harmadik országbeli állampolgárok a schengeni térségbe történő beutazásukat követően megsemmisítik irataikat, rendkívül fontos a hatóságok számára, hogy megbízható információk álljanak rendelkezésükre e személyek személyazonosságának megállapítása céljából.

Az e javaslathoz mellékelt pénzügyi kimutatás egy külső megbízott által a határregisztrációs rendszer és regisztráltutas-program költségeiről készített tanulmányon alapszik.

Az európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatnak az a célja, hogy

– létrehozza a határregisztrációs rendszert, és a technikai rendszer kidolgozásának és végrehajtásának jogalapját;

– megállapítsa a határregisztrációs rendszer célját, funkciót, és az alkalmazására vonatkozó felelősségi köröket; valamint

– a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökségre[8] (a továbbiakban: az ügynökség) ruházza a központi rendszer kifejlesztésének és üzemeltetési igazgatásának feladatát.

Ez a rendelet alkotja a határregisztrációs rendszer jogalapjának legfontosabb eszközét. E jogi keret kiterjesztése érdekében, e javaslattal egyidejűleg előterjesztjük a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex olyan módosítására irányuló javaslatot, amely a rendszernek a határigazgatási eljárás részeként történő alkalmazásával kapcsolatos.

A határregisztrációs rendszer célja a külső határok igazgatásának javítása és az illegális migráció elleni küzdelem, egy olyan rendszer létrehozása révén, amely

· kiszámítja az egyes utazók számára engedélyezett tartózkodási időt; ennek keretében belépéskor, a schengeni térségbe gyakran utazó személyek esetében gyorsan és pontosan kiszámítja, hogy hány nap maradt a 180 napos időszakon belüli maximum 90 napból; kilépéskor ellenőrzi, hogy az utazók tiszteletben tartották-e az engedélyezett tartózkodási időt; továbbá a schengeni térség területén belül harmadik országbeli állampolgárokon végzett ellenőrzések keretében vizsgálja meg a szóban forgó személyek tartózkodásának jogszerűségét;

· segít azonosítani az olyan személyeket, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazás vagy ott-tartózkodás feltételeit; ez különösen azokra a személyekre vonatkozik, akiket úti okmányok vagy bármely egyéb személyazonosítási eszköz nélkül találtak a schengeni térségen belüli ellenőrzések során;

· támogatja a harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépéseinek elemzését; ez különösen abból áll, hogy pontos képet alkossanak a külső határokon keresztüli utasáramlásokról, és a tartózkodási időt túllépők számáról, például az utazók állampolgársága szerint.

A rendszer várható hatását tovább értékeltük és részleteztük a hatásvizsgálatában. E hatás az alábbiak szerint foglalható össze:

· a határellenőrzések során gyors és pontos információszolgáltatás a határőrök számára, az útlevelek kézi lebélyegzésének lassú és megbízhatatlan jelenlegi rendszere helyett; ez az engedélyezett tartózkodás megfelelőbb nyomonkövetését és hatékonyabb határellenőrzést tesz lehetővé;

· pontos információszolgáltatás az utazók számára engedélyezett tartózkodásuk maximális hosszáról;

· pontos információszolgáltatás az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyekről, ami elősegíti majd a schengeni térségen belüli ellenőrzéseket, és az illegális migránsok elfogását;

· az illegális migránsok személyazonosításának támogatása; oly módon, hogy a határregisztrációs rendszerben tárolják valamennyi vízummentes személy biometrikus azonosítóját, szem előtt tartva továbbá, hogy a VIS-ben tárolják a vízumbirtokosok biometrikus adatait, a tagállami hatóságok azonosítani tudják majd a területükön elfogott, iratokkal nem rendelkező olyan illegális migránsokat, akik jogszerűen lépték át a külső határt; ez pedig megkönnyíti majd a kitoloncolási eljárást;

· a rendszer által készített elemzés lehetővé teszi tényeken alapuló megközelítés alkalmazását, pl. a vízumpolitika terén, mivel a határregisztrációs rendszer pontos adatokat szolgáltat majd arról, hogy egy adott állam állampolgárai tekintetében felmerül-e a tartózkodási idő túllépésének problémája vagy sem, ami fontos szerepet játszik annak eldöntésekor, hogy – az esettől függően – bevezessék vagy eltöröljék a vízumkötelezettséget a kérdéses harmadik országgal szemben.

· a határellenőrzés kézi lebélyegzésének megszüntetése révén teljesen automatizált határellenőrzést lehet majd bevezetni a harmadik országok egyes állampolgárai esetében, amennyiben teljesülnek az e javaslattal egyidejűleg előterjesztett, regisztráltutas-programra vonatkozó javaslatban megállapított feltételek.

· Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról.

Az Európai Parlament és a Tanács 1931/2006/EK rendelete a tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a schengeni egyezmény rendelkezéseinek módosításáról.

Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet).

Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról.

Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról.

2.           KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

· Konzultáció az érdekeltekkel

Ezt a javaslathoz kapcsolódó hatásvizsgálat tartalmazza.

· Hatásvizsgálat

Az első hatásvizsgálat[9] 2008-ban készült, amikor a Bizottság e kérdésben közleményt készített, a másodikat pedig 2012-ben fejezték be[10]. Az első a szakpolitikai opciókat és legvalószínűbb hatásaikat elemezte, és megállapította, hogy határregisztrációs rendszert kell létrehozni.

Konzultációt és előzetes átvilágítást követően a későbbi hatásvizsgálat kulcsfontosságú végrehajtási lehetőségeket elemzett.

A különböző opciók és alopciók elemzése alapján a határregisztrációs rendszer alábbi megoldását részesítettük előnyben:

A határregisztrációs rendszert alfanumerikus és biometrikus adatokat egyaránt tartalmazó, központosított rendszerként alakítják ki. Az adatmegőrzési időszak szokásos esetben hat hónap, a tartózkodási idő túllépése esetén pedig öt év volna.

A biometrikus adatok alkalmazására három éves átmeneti időszak urán kerülne sor, hogy a tagállamok kiigazíthassák a határátkelőhelyeken folytatott eljárásaikat.

Két év után értékelni kell a határregisztrációs rendszert, és ennek keretében a Bizottság különösen a bűnüldöző hatóságok hozzáférésének lehetőségét, valamint az adatmegőrzés időtartamát értékelné, figyelembe véve az ilyen célokból a VIS-hez biztosított hozzáférés tapasztalatait. Az értékelést adott esetben a rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslat kíséri, amelynek célja e hozzáférés feltételeinek meghatározása. E feltételeket szigorúan meg kell határozni, hogy pontos adatvédelmi szabályozást biztosítsanak, amely alapul vehetné a VIS jogalapja révén előírt szabályozást.

A Hatásvizsgálati Testület felülvizsgálta a hatásvizsgálat tervezetét, és 2012. március 14-én, majd (a módosított változatról) 2012. június 8-án véleményt bocsátott ki. A további teendőkre vonatkozó javaslatokat a jelentés módosított változata tartalmazza. Különösen a következő változtatásokat hajtottuk végre: további információkat adtunk az érdekeltekkel folytatott konzultációról; felülvizsgáltuk és egyszerűsítettük az átfogó logikát; továbbfejlesztettük és részletesebben kifejtettük a probléma-meghatározást, az illegális migráció általános problémája és a konkrét végrehajtási problémák tekintetében egyaránt; kibővítettük az alapforgatókönyvet, hogy jobban leírja a helyzet alakulását további uniós fellépés hiányában; átszerkesztettük és egyszerűsítettük az opciókat; finomítottuk és logikusabban fejtettük ki az opciók értékelését, bemutatva, hogy mely opciók kapcsolódnak összes, és melyek nem; részletesebben ismertettük a költségek számítási módját; módosítottuk az előnyben részesített opció elemzését és ismertetését, és közvetlenebbül hozzákapcsoltuk azt a jövőben elérhetővé váló adatokhoz.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

· A javasolt intézkedések összefoglalása

Meg kell határozni a határregisztrációs rendszer célját, funkcióit, és a felelősségi köröket. Továbbá a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökséget meg kell bízni a rendszer fejlesztésével és üzemeltetési igazgatásával. Egy különálló bizottsági szolgálati munkadokumentum cikkenként részletesen ismerteti a javaslatot.

· Jogalap

A rendelet jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 74. cikke és 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja. A 77. cikk (2) bekezdésének b) és d) pontja a megfelelő jogalap a tagállamok külső határainak átlépésére vonatkozó intézkedések további meghatározására, továbbá a tagállamok által, a személyek e határokon történő ellenőrzésekor követendő szabványok és eljárások kidolgozására. A 74. cikk a megfelelő jogalap a határregisztrációs rendszer létrehozására és karbantartására, valamint a megfelelő tagállami hatóságok, továbbá e hatóságok és a Bizottság közötti, a Szerződés V. címe által szabályozott területeken való együttműködés biztosítására szolgáló tagállamok közötti információcsere eljárásainak kialakítására.

· A szubszidiaritás elve

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében az Unió hatáskörrel rendelkezik arra, hogy intézkedéseket fogadjon el a tagállamok külső határait átlépő személyeket érintő ellenőrzésekkel és a határátlépés hatékony nyomonkövetésével kapcsolatosan. Módosítani kell a tagállamok külső határainak átlépésére vonatkozó, hatályban lévő uniós rendelkezéseket annak figyelembevétele érdekében, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésre megbízható eszközök a rövid távú tartózkodás céljából érkező harmadik országbeli állampolgárok utazásainak nyomonkövetésére, mivel a mostani bélyegzési kötelezettség, annak bonyolultsága és lassúsága miatt, nem elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a tagállami hatóságok számára az engedélyezett tartózkodás vizsgálatát az utas határellenőrzésekor, illetve az ország területén belüli ellenőrzések alkalmával, továbbá a nemzeti rendszerek csak nagyon korlátozott értéket képviselnek egy belső határok nélküli térségben.

A migrációkezelés hatékonyságának erősítése érdekében információkat kell biztosítani az EU területén tartózkodó és a 180 napon belüli 90 napos maximális rövid távú tartózkodásnak megfelelő személyekről, állampolgárság és csoportok (vízummentesek/vízumkötelesek) szerint az engedélyezett tartózkodási időt túllépő utasokról, valamint az illegálisan tartózkodó személyek felkutatása céljából az ország területén belül végzett szúrópróbaszerű ellenőrzések elősegítésére.

Közös rendszerre van szükség a határátlépések nyilvántartására és a schengeni térség egészén belüli engedélyezett tartózkodások nyomonkövetésére vonatkozó összehangolt szabályozás érdekében.

Ennélfogva a javaslat célkitűzését az egyes tagállamok nem képesek kielégítően megvalósítani.

· Az arányosság elve

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke kimondja, hogy az Unió intézkedései nem léphetik túl a Szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket. Ehhez az uniós fellépéshez olyan jogszabályi formát kell választani, amely lehetővé teszi a javaslat célkitűzésének elérését és annak lehető leghatékonyabb végrehajtását. A javasolt kezdeményezés a schengeni vívmányok továbbfejlesztését jelenti annak biztosítása érdekében, hogy a külső határokon minden schengeni tagállam ugyanúgy alkalmazza a közös szabályokat. A javaslat olyan eszközt hoz létre, amely információkat szolgáltat az Európai Unió számára arról, hogy hány harmadik országbeli állampolgár lép az EU területére, illetve hagyja el azt. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy fenntartható és megalapozott szakpolitikai döntéshozatal jöjjön létre a migráció és a vízumpolitika terén. Továbbá, a javaslat arányos a személyes adatok védelméhez való jog tekintetében, mivel követeli meg, hogy több adatot gyűjtsenek, és azokat tovább tárolják, mint ami a rendszer működéséhez és céljainak eléréséhez feltétlenül szükséges. A rendszer a költségek tekintetében is arányos, tekintettel arra, hogy milyen előnyöket biztosít a közös külső határokat igazgató, és a közös uniós migrációs politika felé előrehaladó tagállamok számára.

A javaslat ezért megfelel az arányosság elvének.

· A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt aktus: rendelet.

Más jogi aktus nem felelne meg a következő(k) miatt:

E javaslat központosított rendszert hoz létre, amelyen keresztül a tagállamok együttműködnek egymással. Ez közös architektúrát és műveleti szabályokat tesz szükségessé. A javaslat a külső határellenőrzésekre vonatkozó, valamennyi tagállamban egységes szabályokat állapit meg. Következtetésképpen, kizárólag a rendelet választható jogalapként.

•           Alapjogok

A javasolt rendelet hatást gyakorolt az alapvető jogokra, különösen a személyes adatok védelmét (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke), a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot (a Charta 6. cikke), a magán- és a családi élet tiszteletben tartását (a Charta 7. cikke), a menedékjogot (a Charta 18. cikke), valamint a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szembeni védelmet (a Charta 19. cikke) érinti.

A javaslat biztosítékokat tartalmaz a személyes adatok, és különösen az azokhoz való hozzáférés tekintetében, mit szigorúan e rendelet céljára, és az abban megjelölt, illetékes hatóságokra kell korlátozni. A személyes adatokkal kapcsolatos biztosítékok az adatokhoz való hozzáféréshez, illetve az adatok kijavításához és törléséhez való jogra is kiterjednek.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Bizottság következő többéves pénzügyi keretre irányuló javaslata 4,6 milliárd EUR összeget tartalmaz a Belső Biztonsági Alap számára (a továbbiakban: BBA) a 2014–2020 közötti időszakra. A javaslatban indikatív összegként 1,1 milliárd EUR-t különítünk el a határregisztrációs rendszer és a regisztráltutas-program fejlesztésére, azzal a feltételezéssel, hogy az első fejlesztési költségek 2015-ben jelentkeznének[11].

E pénzügyi támogatás nem csak a központi elem költségeit fedezné a többéves pénzügyi keret teljes időszakában (uniós szinten, a fejlesztési és az üzemeltetési költségeket egyaránt), hanem e két rendszer alkotóelemeinek nemzeti, tagállami fejlesztési költségeit is, a rendelkezésre álló források keretén belül. A nemzeti fejlesztési költségekhez nyújtandó pénzügyi támogatás biztosítaná, hogy a nemzeti szinten nehéz gazdasági körülmények nem akadályozzák vagy hátráltassák a projekteket. Ez magában foglal 145 millió EUR-t az IT-rendszerek tárhelyszolgáltatásával, a végfelhasználói felszerelés befogadási helyével, valamint az operátorok irodahelyével kapcsolatos, nemzeti szinten felmerülő költségekre. Magában foglal továbbá 341 millió EUR-t a karbantartással, valamint a hardver- és szoftverlicenszekkel kapcsolatos, nemzeti szinten felmerülő költségekre.

Az új rendszerek működésének megkezdését követően a tagállamok jövőbeni üzemeltetési költségeiket nemzeti programjaikból támogathatnák. A javaslatban az szerepel, hogy a tagállamok a nemzeti programok előirányzatainak 50 %-át fordíthatják az Unió külső határait érintő migrációs áramlások kezelésére használt IT-rendszerek üzemeltetési költségeinek támogatására. E költségek felölelhetik a VIS, a SIS, és az adott időszakban létrehozott új rendszerek üzemeltetésének költségeit, a személyzeti költségeket, a szolgáltatás költségeit, a biztonságos helyiségek bérleti díját stb. Tehát a jövőbeni eszköz – adott esetben – biztosítaná a finanszírozás folyamatosságát.

5.           KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

· Részvétel

Ez a javaslat a schengeni vívmányokra épül, amennyiben érinti a külső határok átlépését. Tehát az alábbi következményeket kell figyelembe venni a társult országokkal kötött különböző jegyzőkönyvekkel és társulási megállapodásokkal kapcsolatosan:

Dánia: Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22. sz.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt a Tanács olyan intézkedéseinek elfogadásában, amelyek az EUMSZ harmadik részének V. címe alá tartoznak.

Mivel ez a rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

Az Egyesült Királyság és Írország: A schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 4. és 5. cikke, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kérésére vonatkozó, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat, illetve az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat szerint az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt az 562/2006/EK rendeletben (Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex). Ezért az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, továbbá e rendelet rájuk nézve nem kötelező érvényű vagy alkalmazandó.

Izland és Norvégia: A Tanács, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásban meghatározott eljárások alkalmazandók, mivel e javaslat a schengeni vívmányokon alapul az e megállapodás[12] A. mellékletében meghatározottak szerint.

Svájc: Ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[13] előírásai szerint a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi.

Liechtenstein: Ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv[14] előírásai szerint a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi.

Ciprus, Bulgária és Románia: Ez a határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló rendelet helyettesíti a tartózkodás időtartamának ellenőrzésére, és a harmadik országbeli állampolgárok útlevelének lebélyegzésére vonatkozó kötelezettséget. E rendelkezéseket a csatlakozó tagállamoknak az Európai Unióhoz való csatlakozásától kell alkalmazni.

2013/0057 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió tagállamainak külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépési adatainak rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 74. cikkére és a 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[15],

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[16],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[17],

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) „Az Európai Unió határigazgatása terén teendő újabb lépések előkészítéséről” szóló 2008. február 13-i bizottsági közlemény[18] hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az európai integrált határigazgatási stratégia részeként határregisztrációs rendszert hozzanak létre, amely elektronikusan rögzíti a rövid távú tartózkodás céljából a schengeni térségbe beutazó harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésének idejét és helyét, és kiszámítja az engedélyezett tartózkodás időtartamát.

(2) A 2008. június 19–20-i Európai Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy folytassák az EU integrált határigazgatási stratégiájának kidolgozásával – ideértve a külső határok igazgatásának javítását célzó korszerű technológiák hatékonyabb alkalmazását is – kapcsolatos munkát.

(3) A Bizottság 2009. június 10-i, „A szabadság a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség a polgárok szolgálatában” című közleménye azt ajánlja, hogy hozzanak létre elektronikus rendszert a tagállamok területére külső határok átlépésével történő be- és kilépések nyilvántartására, az e területre való belépés hatékonyabb igazgatása érdekében.

(4) A 2011. június 23–24-i Európai Tanács az „intelligens határellenőrzés” gyors előrehaladását sürgette. A Bizottság 2011. október 25-én közzétette „Intelligens határellenőrzés – választási lehetőségek és a követendő út” című közleményét.

(5) Meg kell határozni a határregisztrációs rendszer céljait, műszaki felépítését és finanszírozását, és meg kell állapítani a működésére és felhasználására vonatkozó szabályokat, valamint meg kell határozni a rendszerrel kapcsolatos felelősségi köröket, a rendszerbe beviendő adatok kategóriáit, az adatbevitel céljait, bevitelük feltételeit, az adatokhoz való hozzáféréssel rendelkező hatóságokat, a figyelmeztető jelzések összekapcsolását, továbbá az adatfeldolgozásra és a személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat.

(6) A határregisztrációs rendszer – az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[19] rendelkezései szerint – nem alkalmazandó az uniós polgárok családtagjaira és a tartózkodási kártyával rendelkező személyekre, valamint a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben említett tartózkodási engedélyek birtokosaira, amennyiben tartózkodásukat nem korlátozták 180 naponként 90 napos időtartamra.

(7) A határregisztrációs rendszer céljaként a határellenőrzés megerősítését, az illegális bevándorlás megelőzését, és a migrációs áramlások kezelésének elősegítését kell kitűzni. A határregisztrációs rendszernek különösen az olyan személyek azonosítását kell elősegítenie, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területén való tartózkodás időtartamára vonatkozó feltételeket.

(8) E célkitűzések teljesítése érdekében a határregisztrációs rendszernek alfanumerikus, és az átmeneti időszak után biometrikus adatokat kell feldolgoznia. Az ujjlenyomatvételnek az utasok magánéletére gyakorolt hatását két indok támasztja alá. Az ujjlenyomat megbízható módszer a tagállamok területén elfogott olyan személyek azonosításához, akik nem rendelkeznek úti okmányokkal, illetve bármely más személyazonosító eszközzel, ami gyakori eljárásmód az illegális migránsok körében. Az ujjlenyomatok emellett megbízhatóbb megfeleltetést biztosítanak a jogszerű utasok be- és kilépési adatai között.

(9) Ha fizikailag lehetséges, tíz ujjlenyomatot kell rögzíteni a határregisztrációs rendszerben, hogy lehetővé tegyék a pontos ellenőrzésr és személyazonosításr, továbbá garantálják, hogy minden körülmények között elegendő adat áll rendelkezésre.

(10) Az ujjlenyomatok alkalmazását olyan átmeneti időszakhoz kell kötni, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok a határon való várakozási idő növekedésének elkerülése céljából kiigazítsák a határellenőrzési eljárást és az utasforgalom kezelését.

(11) A rendszer műszaki fejlesztése megteremti majd a rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférés lehetőségét, amennyiben e rendelet jövőbeni módosítása lehetővé teszi az ilyen hozzáférést.

(12) A 2011. október 25-i, 1077/211/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[20] létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökségnek kell felelnie a központosított határregisztrációs rendszer fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért. E rendszert a központi egységnek és a tartalék központi egységnek, az egyes tagállamok egységes interfészeinek, valamint a központi határregisztrációs rendszer és a hálózati belépési pontok között kommunikációs infrastruktúrának kell alkotnia. A tagállamoknak kell felelniük saját nemzeti rendszereik fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért.

(13) A szinergia és a költséghatékonyság érdekében a határregisztrációs rendszert lehetőség szerint az COM(2013) 97 final rendelet alapján létrehozott regisztráltutas-rendszerel egyidejűleg kell megvalósítani.

(14) E rendeletnek meg kell határoznia azokat a tagállami hatóságokat, amelyek – a határregisztrációs rendszer konkrét céljai érdekében, valamint a feladataik elvégzéséhez szükséges mértékben – adatbevitel, -módosítás, -törlés vagy -lekérdezés céljából hozzáféréssel rendelkezhetnek a határregisztrációs rendszerhez.

(15) A határregisztrációs rendszerben lévő adatok feldolgozásának a kitűzött célokkal arányosnak és az illetékes hatóságok feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékűnek kell lennie. A határregisztrációs rendszer használatakor az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell azon személyek emberi méltóságának és sérthetetlenségének tiszteletben tartását, akiknek adatait lekérik, továbbá e személyek nem különböztethetők meg nemi hovatartozás, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján.

(16) A határregisztrációs rendszerben tárolt személyes adatok csak addig őrizhetők meg, amíg az a határregisztrációs rendszer céljai érdekében szükséges. Célszerű hat hónapig megőrizni az adatokat, mivel ez a tartózkodás időtartamának kiszámításához szükséges minimális időszak. Hosszabb, legfeljebb öt évig terjedő időszakra van szükség azon személyek esetében, akik nem hagyták el a tagállamok területét az engedélyezett tartózkodási időn belül. Az adatot a ötéves időszak elteltével törölni kell, kivéve, ha azok korábbi törlése indokolt.

(17) Pontos szabályokat kell meghatározni a határregisztrációs rendszer fejlesztésére és üzemeltetésére vonatkozó feladatok tekintetében, továbbá a tagállamoknak a nemzeti rendszerekre vonatkozó felelőssége, valamint a nemzeti hatóságoknak az adatok hozzáférése tekintetében.

(18) E rendelet bármiféle megsértéséből adódó károk tekintetében meg kell határozni a tagállamok felelősségére vonatkozó szabályokat. Az ilyen károk tekintetében a Bizottság felelősségére a Szerződés 340. cikkének második bekezdése irányadó.

(19) A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[21] alkalmazandó a személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő, tagállamok általi feldolgozására.

(20) A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[22] kell alkalmazni az uniós intézmények vagy szervek által a határregisztrációs rendszer üzemeltetési igazgatásának felelőseként rájuk háruló feladatok ellátása során végzett tevékenységekre.

(21) A 95/46/EK irányelv 28. cikkével összhangban létrehozott független felügyelő hatóságoknak kell felügyelniük a személyes adatok tagállamok általi feldolgozásának jogszerűségét, a 45/2001/EK rendeletben meghatározott európai adatvédelmi biztosnak pedig felügyelnie kell az uniós intézményeknek és szerveknek a személyes adatok feldolgozásához kapcsolódó intézkedéseit. Az európai adatvédelmi biztosnak és a felügyelő hatóságoknak együtt kell működniük a határregisztrációs rendszer felügyelete során.

(22) E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, különösen a személyes adatok védelmét (a Charta 8. cikke), a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot (a Charta 6. cikke), a magán- és a családi élet tiszteletben tartását (a Charta 7. cikke), a menedékjogot (a Charta 18. cikke), a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szembeni védelmet (a Charta 19. cikke), a hatékony jogorvoslathoz való jogot (a Charta 47. cikke), továbbá az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni.

(23) E rendelet alkalmazásának eredményes figyelemmel kíséréséhez rendszeres időközönkénti értékelésre van szükség. A rendszerben tárolt adatokhoz bűnüldözési célokból, illetve harmadik országok számára biztosított hozzáférés feltételei, továbbá a különböző adatmegőrzési időszakok tekintetében további értékelést kell végezni annak megállapítása céljából, hogy a rendszer hozzájárulhat-e a terrorista bűncselekmények és az egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelemhez, és amennyiben igen, hogyan valósíthatja meg ezt a leghatékonyabban. Tekintettel a határregisztrációs rendszerben tárolt nagyszámú személyes adatra, valamint arra, hogy maradéktalanul tiszteletben kell tartani azon személyek magánéletét, akiknek a személyes adatait feldolgozzák a rendszerben, az említett értékelést a működés megkezdése után két évvel kell elvégezni, és figyelembe kell venni a VIS végrehajtásának eredményeit.

(24) A tagállamoknak szankciókat kell megállapítaniuk e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetére, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását.

(25) E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Az említett hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[23] megfelelően kell gyakorolni.

(26) A belső határellenőrzés nélküli térség szintjén működő közös határregisztrációs rendszer létrehozását, valamint az adatok felhasználására vonatkozó közös kötelezettségek, feltételek és eljárások megteremtését az egyes tagállamok nem képesek kielégítően megvalósítani, és ezért a fellépés léptéke és hatása miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(27) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22. sz.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokra épül, Dánia – az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően – a Tanács e rendeletről hozott döntését követően hat hónapon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(28) Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal[24] összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(29) Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal[25] összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó

(30) Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[26] értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[27] 1. cikkének A. pontja által említett területhez tartoznak.

(31) Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás[28] értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat[29] 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(32) Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv[30] értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat[31] 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET Általános rendelkezések

1. cikk Tárgy

Létrejön a határregisztrációs rendszer elnevezésű rendszer, a tagállamok területén való rövid távú tartózkodás céljából a külső határokat átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépése időpontjának és helyének rögzítése és az erre vonatkozó adatok tárolása, a tartózkodási idő kiszámítása, valamint az engedélyezett tartózkodási idő lejártakor a tagállamok figyelmeztetése céljából.

2. cikk A határregisztrációs rendszer kialakítása

(1)          A határregisztrációs rendszer szerkezetét a 6. cikk határozza meg.

(2)          A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) megbízást kap a határregisztrációs rendszer fejlesztési és üzemeltetési igazgatási feladatainak ellátására, beleértve a 12. cikkben említett biometrikus adatok feldolgozására vonatkozó funkciókat is.

3. cikk Hatály

(1)          Ez a rendelet a tagállamok területén való rövid távú tartózkodás céljából beutazó, a Schengeni határ-ellenőrzési kódex értelmében határellenőrzés alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokra alkalmazandó, a tagállamok külső határainak átlépésekor.

(2)          Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni, amikor az alábbi személyek lépik át a külső határokat:

a)      az uniós polgárok családtagjai, akik a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartoznak és rendelkeznek az irányelvben említett tartózkodási kártyával;

b)      az uniós jog alapján a szabad mozgás jogát élvező harmadik országbeli állampolgárok családtagjai, akik rendelkeznek a 2004/38/EK irányelvben említett tartózkodási kártyával;

Ez a rendelet akkor sem alkalmazandó az a) és b) pontban említett családtagokra, ha azok nem az uniós polgár vagy a szabad mozgás jogát élvező harmadik országbeli állampolgár kíséretében utaznak, illetve nem hozzájuk csatlakoznak;

c)      a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikkének (15) bekezdésében említett tartózkodási engedélyek birtokosai;

d)      Andorra, Monaco és San Marino állampolgárai.

4. cikk Cél

A határregisztrációs rendszer célja a külső határok igazgatásának javítása, valamint az illegális bevándorlás elleni küzdelem, az integrált határigazgatási politika végrehajtása, a határőrizeti és bevándorlási hatóságok közötti együttműködés és konzultáció annak révén, hogy a tagállamok hozzáférést biztosítanak a harmadik országok állampolgárainak a külső határokon történő be- és kilépésére vonatkozó információkhoz, és elősegítik az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalát, az alábbiak érdekében:

– a külső határátkelőhelyeken végzett ellenőrzések erősítése és az illegális bevándorlás elleni küzdelem;

– a rövid távú tartózkodás céljából beutazó harmadik országbeli állampolgárok engedélyezett tartózkodási idejének kiszámítása és figyelemmel kísérése;

– segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazás vagy az ott-tartózkodás feltételeit;

– annak lehetővé tétele, hogy a tagállamok nemzeti hatóságai azonosíthassák az engedélyezett tartózkodási időt túllépőket, és megtehessék a szükséges intézkedéseket;

– a harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépéseire vonatkozó statisztikák gyűjtése elemzés céljából.

5. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1) „külső határok”: a Schengeni-határellenőrzési kódex 2. cikke (2) bekezdésének meghatározása szerinti külső határok;

(2) „határőrizeti hatóságok”: azok az illetékes hatóságok, amelyeket a nemzeti jog szerint arra jelöltek ki, hogy – a Schengeni-határellenőrzési kódexnek megfelelően – elvégezzék a személyek ellenőrzését a külső határátkelőhelyeken;

(3) „bevándorlási hatóságok”: azok az illetékes hatóságok, amelyeket a nemzeti jog szerint arra jelöltek ki, hogy vizsgálatot folytassanak a harmadik országbeli állampolgárok tagállamok területén való tartózkodásának feltételeivel kapcsolatosan, és döntéseket hozzanak azzal kapcsolatban;

(4) „vízumhatóságok”: az egyes tagállamokban a vízumkérelmek vizsgálatáért és elbírálásáért, illetve a vízumok törlésére, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó döntések meghozataláért felelős hatóságok, beleértve a központi vízumhatóságokat és a Vízumkódex értelmében a határon történő vízumkiadásért felelős hatóságokat[32];

(5) „harmadik országbeli állampolgár”: bármely személy, aki a Szerződés 20. cikke értelmében nem az Unió polgára, azon személyek kivételével, akik az egyrészt az Unió, illetve az Unió és tagállamai, másrészt harmadik országok közötti megállapodások alapján az uniós polgárokéval egyenértékű szabad mozgáshoz való jogot élveznek;

(6) „úti okmány”: útlevél vagy más annak megfelelő okmány, amely a határ átlépésére jogosítja fel birtokosát, és vízummal látható el;

(7) „rövid távú tartózkodás”: a tagállamok területén 180 napos időszakon belül 90 napot nem meghaladó tartózkodás;

(8) „felelős tagállam”: az a tagállam, amelyik rögzítette az adatot a határregisztrációs rendszerbe;

(9) „ellenőrzés”: adatcsoportok összehasonlítása a kívánt személyazonosság érvényességének megállapítása céljából (egy az egyhez megfeleltetés);

(10) „azonosítás”: egy személy személyazonosságának több adatcsoport és az adatbázis összehasonlításával történő meghatározása (egy a többhöz megfeleltetés);

(11) „alfanumerikus adatok”: betűkből, számokból, speciális karakterekből, szóközből és központozásból álló adatok;

(12) „biometrikus adatok”: ujjlenyomatok;

(13) „tartózkodási időt túllépő személy”: az a harmadik országbeli állampolgár, aki nem, vagy már nem teljesíti a tagállamok területére való rövid távú tartózkodás időtartamával kapcsolatos feltételeket;

(14) „ügynökség”: az 1077/2011/EU rendelet által létrehozott ügynökség[33];

(15) „Frontex”: a 2007/2004/EK rendelettel[34] létrehozott, az Európai Unió tagállamai külső határain való operatív együttműködési igazgatásért felelős európai ügynökség;

(16) „felügyelő hatóság”: a 95/46/EK irányelv 28. cikke szerint létrehozott felügyelő hatóság;

(17) „üzemeltetési igazgatás”: a nagyméretű IT-rendszerek működtetéséhez szükséges valamennyi feladat, beleértve az általuk használt kommunikációs infrastruktúráért viselt felelősséget is;

(18) „fejlesztés” a nagyméretű IT-rendszer létrehozásához szükséges valamennyi feladat, beleértve az általa használt kommunikációs infrastruktúrát is.

6. cikk A határregisztrációs rendszer műszaki architektúrája

A határregisztrációs rendszert a következő elemek alkotják:

a)         a központi egységből, valamint a rendszer meghibásodása esetén a központi egység valamennyi funkcióját biztosítani képes tartalék központi egységből álló központi rendszer;

b)         a szükséges hardverből, szoftverből, valamint az illetékes hatóságoknak – a 7. cikk (2) bekezdésének meghatározása szerinti – végberendezéseit az egyes tagállamok hálózati belépési pontjaival összekapcsoló nemzeti kommunikációs infrastruktúrából álló nemzeti rendszer;

c)         a valamennyi tagállamban azonos, közös műszaki leíráson alapuló, egységes tagállami interfészek;

d)         az egységes interfész részét képező hálózati belépési pontok, amelyek az egyes tagállamok nemzeti rendszerét a központi rendszerrel összekapcsoló nemzeti hozzáférési pontok, valamint

e)         a központi rendszer és a hálózati belépési pontok közötti kommunikációs infrastruktúra.

7. cikk Az adatbevitel, -módosítás, -törlés és -lekérdezés céljából való hozzáférés

(1)          A 4. cikknek megfelelően, a határregisztrációs rendszerhez – a 11. és 12. cikkben említett adatok e rendeletnek megfelelő bevitele, módosítása, törlése, és lekérdezése céljából – való hozzáféréssel kizárólag a tagállamok 15–22. cikkben meghatározott célok tekintetében illetékes hatóságainak kellően felhatalmazott személyzete rendelkezhet, az e célnak megfelelő feladatok elvégzéséhez szükséges mértékre korlátozva, a kitűzött célkitűzésekkel arányosan.

(2)          Minden tagállam kijelöli azokat az illetékes hatóságokat, köztük a határőrizeti, vízum- és bevándorlási hatóságokat, amelyek kellően felhatalmazott személyzete adatok bevitele, módosítása, törlése, vagy lekérdezése céljából hozzáféréssel rendelkezik a határregisztrációs rendszerhez. Minden tagállam haladéktalanul közli az ügynökséggel e hatóságok listáját. A lista meghatározza, hogy az egyes hatóságok milyen célból férhetnek hozzá a határregisztrációs rendszerben levő adatokhoz.

A határregisztrációs rendszer működőképességének – a 41. cikknek megfelelő – elérését követő három hónapon belül az ügynökség közzéteszi az összesített listát az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Amennyiben a lista módosulna, az ügynökség évente egyszer közzéteszi a naprakésszé tett összesített listát.

8. cikk Általános elvek

(1)          Minden olyan illetékes hatóság, amely számára e rendelettel összhangban engedélyezték a határregisztrációs rendszerhez való hozzáférést, biztosítja, hogy a határregisztrációs rendszer felhasználása az illetékes hatóság feladatainak ellátásához szükséges, annak megfelelő és azzal arányos.

(2)          Minden illetékes hatóság biztosítja, hogy a határregisztrációs rendszer használata során nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést a harmadik országok állampolgáraival szemben nemi hovatartozás, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján, továbbá teljes mértékben tiszteletben tartják az emberi méltóságot és a személyek sérthetetlenségét.

9. cikk Automatikus számítási funkció

A határregisztrációs rendszer olyan automatikus mechanizmust foglal magában, amely a rendszerben nyilvántartott valamennyi harmadik országbeli állampolgár esetében jelzi a tartózkodási maximális időtartamát a Schengeni-határellenőrzési kódex 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

Az automatikus számítási funkció:

a)           a határátlépéskor tájékoztatja az illetékes hatóságokat és a harmadik ország állampolgárát az engedélyezett tartózkodás hosszáról;

b)           kilépéskor azonosítja azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akik túllépték a tartózkodás engedélyezett időtartamát.

10. cikk Tájékoztatási mechanizmus

(1)          A határregisztrációs rendszer olyan mechanizmust tartalmaz, amely közvetlenül az engedélyezett tartózkodás idejének lejárta után automatikusan azonosítja azokat a be-/kilépési adatokat, amelyekhez nem társulnak kilépési adatok, valamint azonosítja azokat az adatokat, amelyek esetében túllépték a maximális tartózkodási lehetőséget.

(2)          A kijelölt, illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére áll az azonosított, tartózkodási időt túllépő személyeknek a rendszer által előállított listája, amely tartalmazza a 11. cikkben említett adatokat.

II. FEJEZET A határőrizeti hatóságok általi adatbevitel és -felhasználás

11. cikk A vízumbirtokosok személyes adatai

(1)          Amennyiben a harmadik országbeli állampolgárt korábban - a Schengeni-határellenőrzési kódexnek megfelelően a vízumbirtokos beutazását engedélyező határozat meghozatalakor - nem vették nyilvántartásba a határregisztrációs rendszerben, a határőrizeti hatóság az alábbi adatok bevitelével létrehozza az adott személy egyéni aktáját:

a)           vezetéknév (családi név), születéskori vezetéknév (korábbi családi név (nevek)), utónév (nevek) (keresztnév (nevek)); születési idő, születési hely, születési ország, állampolgárság(ok) és nem;

b)           az úti okmány(ok) típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás időpontja;

c)           a kiállító ország három betűből álló kódja, valamint az úti okmány(ok) érvényességének lejárati időpontja;

d)           a vízumbélyeg száma, beleértve a kiállító tagállam három betűből álló kódját, valamint (adott esetben) a vízum érvényességének lejárati időpontja;

e)           a vízummal történő első belépéskor, a vízumbélyegen megjelölt, engedélyezett belépések száma és az engedélyezett tartózkodási időszak;

f)            adott esetben arra vonatkozó információ, hogy az adott személy az COM(2013) 97 final rendeletnek megfelelően hozzáférést kapott a regisztráltutas-programhoz, az egyéni hivatkozási szám és a részvételi státusz.

(2)          E személy minden egyes belépésekor az alábbi határregisztrációs adatokat be kell vinni a rendszerbe, és hozzá kell kapcsolni az érintett személy egyéni aktájához, a határregisztrációs rendszerben az említett akta létrehozásakor kapott egyéni hivatkozási szám segítségével:

a)           a belépés dátuma és időpontja,

b)           a belépés helye szerinti tagállam, a határátkelőhely, és a belépést engedélyező hatóság;

c)           az engedélyezett tartózkodás(ok) napjainak számára és az engedélyezett tartózkodás utolsó napjának dátumára vonatkozó számítás.

(3)          Kilépéskor az alábbi adatokat kell bevinni az adott személy egyéni aktájához kapcsolt határregisztrációs nyilvántartásba:

a)           a kilépés dátuma és időpontja,

b)           a kilépés helye szerinti tagállam és határátkelőhely.

12. cikk A vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok személyes adatai

(1)          Amennyiben a harmadik országbeli állampolgárt korábban – a Schengeni-határellenőrzési kódexnek megfelelően a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgár beutazását engedélyező határozat meghozatalakor – nem vették nyilvántartásba a határregisztrációs rendszerben, a határőrizeti hatóság létrehozza az adott személy egyéni aktáját, és e személy egyéni aktájába bevisz tíz ujjlenyomatot, továbbá a 11. cikkben szereplő adatokat, a 11. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok kivételével.

(2)          A 12 év alatti gyermekek jogi indokból mentesülnek az ujjlenyomat-vételi kötelezettség alól.

(3)          Azon személyek, akiknél az ujjlenyomatvétel fizikailag lehetetlen, tényszerű okokból mentesülnek az ujjlenyomat-vételi kötelezettség alól.

Amennyiben azonban átmeneti jellegű akadályról van szó, az adott személytől a következő belépéskor ujjlenyomatot kell venni. A határőrizeti hatóságok további pontosítást kérhetnek az ujjlenyomat-vétel átmeneti akadályának okairól.

A tagállamok biztosítják, hogy az emberi méltóságot garantáló, megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre, ha az ujjlenyomat-vétel során nehézségek merülnek fel.

(4)          Ha az érintett személy a (2) vagy a (3) bekezdés szerinti jogi vagy tényszerű okokból mentesül az ujjlenyomat-vételi kötelezettség alól, a konkrét adatmezőkben a „nem alkalmazandó” bejegyzést kell feltüntetni. A rendszer lehetővé teszi, hogy különbséget tegyenek azon esetek között, amikor jogi okokból nem kötelesek ujjlenyomatot szolgáltatni, és amikor ez tényszerű okokból nem lehetséges.

(5)          A határregisztrációs rendszer működésének megkezdését követően három évig csak az (1) bekezdésben említett alfanumerikus adatokat rögzítik.

13. cikk A határátkelőhelyen való adatbevitel eljárásai, amennyiben egy korábbi aktát már nyilvántartásba vettek

Ha egy korábbi aktát már rögzítettek, a határőrizeti hatóságok szükség esetén frissítik az aktában szereplő adatokat, minden be- és kilépéskor beviszik a 11. és a 12. cikk szerinti határregisztrációs adatokat, és hozzákapcsolják azokat az érintett személy egyéni aktájához.

14. cikk A tartózkodás engedélyezésének visszavonásakor vagy meghosszabbításakor beviendő adatok

(1)          Amennyiben határozat született a tartózkodás engedélyezésének visszavonásáról, vagy az engedélyezett tartózkodás időtartamának meghosszabbításáról, az említett határozatot meghozó illetékes hatóság beviszi a határregisztrációs nyilvántartásba az alábbi adatokat:

a)           státuszinformáció, amely jelöli a tartózkodás engedélyezésének visszavonását vagy az engedélyezett tartózkodás időtartamának meghosszabbítását;

b)           az a hatóság, amely visszavonta a tartózkodás engedélyezését, vagy meghosszabbította az engedélyezett tartózkodás időtartamát;

c)           a tartózkodás engedélyezésének visszavonását vagy az engedélyezett tartózkodás időtartamának meghosszabbítását elrendelő határozat meghozatalának helye és ideje;

d)           az engedélyezett tartózkodás új lejárati dátuma.

(2)          A határregisztrációs nyilvántartás feltünteti a tartózkodás engedélyezésének visszavonására szolgáló indo(ok)at, az alábbiak szerint:

a)           az adott személy kitoloncolásának indokai;

b)           az illetékes tagállami hatóság által, a nemzeti jogszabályoknak megfelelően meghozott bármely egyéb határozat, amelynek értelmében a tagállamok területére való belépés, vagy az ottani tartózkodás feltételeit nem, illetve már nem teljesítő harmadik országbeli állampolgárt kiutasítják vagy eltávolítják.

(3)          A határregisztrációs nyilvántartás feltünteti az engedélyezett tartózkodási idő meghosszabbításának indokait.

(4)          Amennyiben a (2) bekezdés b) pontjában említett határozat alapján egy adott személyt eltávolítottak vagy kiutasítottak a tagállamok területéről, az illetékes hatóság beviszi a 13. cikk szerinti adatokat az e konkrét belépésre vonatkozó határregisztrációs nyilvántartásba.

15. cikk Az adatok felhasználása a külső határokon való ellenőrzés érdekében

(1)          A határőrizeti hatóságok a határellenőrzési feladatok elvégzéséhez szükséges mértékben hozzáférhetnek a határregisztrációs rendszerhez az adatok lekérdezése céljából.

(2)          Az (1) bekezdésben említett célokból a határőrizeti hatóságok keresést végezhetnek a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említet adatokban, az alábbi adatok egy részével vagy egészével együtt:

– a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adatok;

– a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett adatok;

– a 11. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett vízumbélyeg száma;

– a 11. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett adatok;

– a belépés vagy a kilépés helye szerinti tagállam és határátkelőhely;

– a 12. cikkben említett adatok.

III. FEJEZET Egyéb hatóságok általi adatbevitel és adatfelhasználás a határregisztrációs rendszerben

16. cikk A határregisztrációs rendszer használata a vízumkérelmek vizsgálata és elbírálása céljából

(1)          A vízumhatóságok lekérdezik a határregisztrációs rendszert a vízumkérelmek elbírálása és az e kérelmekre – többek között a kiadott vízumok törlésére, visszavonására, vagy érvényességi idejének meghosszabbítására – vonatkozó határozatok céljából, a Vízumkódex vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

(2)          Az (1) bekezdésben említett célok érdekében a vízumhatóság a következő adatok egyike vagy azok közül több alapján tud keresni:

a)           a 11. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatok;

b)           a vízumbélyeg száma, ideértve a kiadó tagállamnak a 11. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, három betűből álló betűkódját is.

c)           a 12. cikkben említett adatok.

(3)          Ha az (2) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról van rögzített adat a határregisztrációs rendszerben, a vízumhatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból — betekinthet az adott személy egyéni aktájába és az ahhoz kapcsolódó határregisztrációs nyilvántartásba.

17. cikk A határregisztrációs rendszer használata a regisztráltutas-programban való részvétel iránti kérelmek vizsgálata céljából

(1)          Az COM(2013) 97 final rendelet 4. cikkében említett illetékes hatóságok lekérdezik a határregisztrációs rendszert a regisztráltutas-program kérelmek vizsgálata és az e kérelmekkel kapcsolatos határozatok céljából – beleértve a regisztráltutas-programban való részvétel elutasítására, visszavonására, vagy érvényességi idejének meghosszabbítására vonatkozó határozatokat – az említett rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

(2)          Az (1) bekezdésben említett célok érdekében az illetékes hatóság a 11. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatok egyike vagy azok közül több alapján tud keresni.

(3)          Ha a (2) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról van rögzített adat a határregisztrációs rendszerben, az illetékes hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból — betekinthet az adott személy egyéni aktájába és az ahhoz kapcsolódó határregisztrációs nyilvántartásba.

18. cikk Az adatokhoz való hozzáférés a tagállamok területén végzett ellenőrzés céljából

(1)          A harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának és/vagy a tagállamok területére való belépés, és az ott tartózkodás feltételei teljesítésének ellenőrzése céljából, a tagállamok illetékes hatóságai keresést végezhetnek a 11. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett adatok, és a 12. cikkben említett ujjlenyomatok alapján.

(2)          Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról van rögzített adat a határregisztrációs rendszerben, az illetékes hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból — betekinthet az adott személy egyéni aktájába és az ahhoz kapcsolódó határregisztrációs nyilvántartásba.

19. cikk Az adatokhoz való hozzáférés személyazonosítás céljából

(1)          A Schengeni határ-ellenőrzési kódexszel összhangban külső határátkelőhelyeken vagy a tagállamok területén a tagállamok területére történő beutazás, tartózkodás és letelepedés feltételeinek teljesülését ellenőrző illetékes hatóságok kizárólag a tagállamok területére történő beutazás, tartózkodás és letelepedés feltételeit esetlegesen nem, vagy már nem teljesítő személyek személyazonosságának megállapítása céljából végezhetnek keresést az ujjlenyomatadatok alapján.

(2)          Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy az adott személyekre vonatkozóan van rögzített adat a határregisztrációs rendszerben, az illetékes hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból — betekinthet az egyéni aktába és az ahhoz kapcsolódó határregisztrációs adatokba.

IV. FEJEZET Az adatok megőrzése és módosítása

20. cikk  Az adatok megőrzésének ideje

(1)          Minden határregisztrációs adat maximum 181 napig őriznek meg.

(2)          Minden egyéni aktát és az ahhoz kapcsolódó határregisztrációs adat(okat) az utolsó kilépési adat után legfeljebb 91 napig őriznek meg a határregisztrációs rendszerben, ha az utolsó kilépési adatot követő 90 napon belül nem rögzítenek belépési adatot.

(3)          Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az engedélyezett tartózkodási idő lejárati dátumát követően nem rögzítenek kilépési adatot, az adatokat az engedélyezett tartózkodás utolsó napját követő legfeljebb öt évig őrzik.

21. cikk Az adatok módosítása

(1)          A 7. cikknek megfelelően kijelölt, illetékes tagállami hatóságok jogosultak módosítani a határregisztrációs rendszerbe bevitt adatokat olyan módon, hogy e rendeletnek megfelelően helyesbítik vagy törlik ezeket az adatokat.

(2)          A 10. cikk (2) bekezdésében említett személyekre vonatkozó adatokat haladéktalanul törölni kell, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a felelős tagállam nemzeti jogának megfelelően bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy előreláthatatlan, súlyos esemény miatt volt kénytelen túllépni az engedélyezett tartózkodási időt, vagy törvényes tartózkodási jogot szerzett, illetve tévedés estén. A harmadik országbeli állampolgár hatékony bírósági jogorvoslatot vehet igénybe az adatok módosítása érdekében.

22. cikk Az adatok törlésének előrehozatala

Amennyiben a 20. cikkben említett időszak letelte előtt a harmadik országbeli állampolgár megszerzi egy tagállam állampolgárságát, vagy a 3. cikk (2) bekezdése szerinti eltérés hatálya alá tartozik, az a tagállam, amelynek az állampolgárságát megszerezte, vagy amely a tartózkodási kártyát kiadta, haladéktalanul törli a határregisztrációs rendszerből az egyéni aktát és a 11. és 12. cikknek megfelelően ahhoz kapcsolt adatokat. A harmadik országbeli állampolgár hatékony bírósági jogorvoslatot vehet igénybe az adatok törlése érdekében.

V. FEJEZET Fejlesztés, működés és feladatok

23. cikk Bizottsági végrehajtási intézkedések elfogadása a fejlesztést megelőzően

              A Bizottság elfogadja a központi rendszer, az egységes interfészek és a kommunikációs infrastruktúra fejlesztéséhez és műszaki kivitelezéséhez szükséges alábbi intézkedéseket, beleértve a következőkre vonatkozó előírásokat:

a)       az ujjlenyomatok felbontására és a határregisztrációs rendszerben történő biometrikus ellenőrzések során való alkalmazására vonatkozó előírások;

b)       a rendszer fizikai architektúrájának terve, ideértve a kommunikációs infrastruktúrát is;

c)       a 11. és 12. cikknek megfelelő adatbevitel;

d)       a 15–19. cikknek megfelelő adathozzáférés;

e)       az adatok tárolása, módosítása, törlése és az adatok törlésének előrehozatala a 21–22. cikknek megfelelően;

f)        a naplóvezetés és a bejegyzésekhez való hozzáférés a 30. cikknek megfelelően;

g)       teljesítménykövetelmények.

Ezeket a végrehajtási aktusokat a 42. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

A központi rendszerre, a tartalék központi rendszerre, az egységes interfészekre és a kommunikációs infrastruktúrára vonatkozó technikai előírásokat és azok változását az ügynökség határozza meg, a Bizottság kedvező véleményének beszerzését követően.

24. cikk Fejlesztés és üzemeltetési igazgatás

(1)          Az ügynökség felel a központi rendszer, a tartalék központi rendszer, az egységes interfészek fejlesztéséért, a hálózati belépési pontokat és a kommunikációs infrastruktúrát is beleértve.

E rendelet hatálybalépése, és a 23. cikk (1) bekezdésében előírt intézkedések Bizottság általi elfogadása után, az ügynökség a lehető leghamarabb elvégzi a központi egység, a tartalék központi egység, az egységes interfészek, valamint a kommunikációs infrastruktúra fejlesztését és kivitelezését.

A fejlesztés a technikai előírások kidolgozását és végrehajtását, a tesztelést és az átfogó projektkoordinációt foglalja magában.

(2)          Az ügynökség felel a központi egység, a tartalék központi egység és az egységes interfészek üzemeltetési igazgatásáért. A tagállamokkal együttműködve mindig biztosítania kell a rendelkezésre álló legjobb technológiát, a költség-haszon elemzéstől függően.

Szintén az ügynökség felel a központi rendszer és a hálózati belépési pontok közötti kommunikációs infrastruktúra üzemeltetési igazgatásáért.

A határregisztrációs rendszer üzemeltetésének irányítása magában foglalja az összes olyan feladatot, amely a határregisztrációs rendszernek a hét minden napján, napi 24 órán keresztül történő működtetéséhez e rendeletnek megfelelően, így különösen annak biztosításához szükséges karbantartási munkákat és technikai fejlesztéseket, hogy a rendszer megfelelő minőségben működjön, különösen a tekintetben, hogy a határátkelőhelyeknek mennyi időre van szükségük a központi adatbázis lekérdezéséhez, amelynek a lehető legrövidebbnek kell lennie.

(3)          Az Európai Unió tisztviselőire alkalmazandó személyzeti szabályzat 17. cikkének sérelme nélkül, az ügynökség megfelelő szakmai titoktartási vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyzetének minden olyan tagjára, akinek munkája a határregisztráció rendszerben lévő adatokat érint. Ez a kötelezettség ezen alkalmazottak hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy tevékenységük befejeződését követően is fennáll.

25. cikk A nemzeti felelősségi körök

(1)          Minden tagállam felelős:

a)           a nemzeti rendszer fejlesztéséért és a határregisztrációs rendszerhez való kapcsolódásért;

b)           nemzeti rendszerének szervezéséért, irányításáért, működtetéséért és fenntartásáért; valamint

c)           az illetékes nemzeti hatóságok kellően felhatalmazott személyzet e rendelettel összhangban a határregisztrációs rendszerhez való hozzáférésének irányításáért és megszervezéséért, valamint az ilyen alkalmazottak névsorának és profiljának összeállításért és rendszeres naprakésszé tételéért.

(2)          Minden tagállam kijelöl egy olyan nemzeti hatóságot, amely hozzáférést biztosit a 7. cikkben említett illetékes hatóságoknak a határregisztrációs rendszerhez, és összekapcsolja e nemzeti hatóságot a hálózati belépési ponttal.

(3)          Az adatok feldolgozásához minden tagállam automatikus eljárásokat alkalmaz.

(4)          A határregisztrációs rendszerhez való hozzáférési jogosultsággal rendelkező hatóságok személyzetét megfelelő képzésben kell részesíteni az adatbiztonságra és az adatvédelmi szabályokról még azelőtt, hogy engedélyeznék számukra a határregisztrációs rendszerben tárolt adatok feldolgozását.

(5)          A nemzeti rendszerekkel, valamint a tárhelyet biztosító nemzeti interfésszel kapcsolatosan felmerült költségeket az uniós költségvetésből fedezik.

26. cikk Az adatok felhasználásának felelőssége

(1)          Minden tagállam biztosítja, hogy a határregisztrációs rendszerben rögzített adatokat jogszerűen dolgozzák fel, különös tekintettel arra, hogy kizárólag a kellően felhatalmazott alkalmazottak rendelkezzenek hozzáféréssel az adatokhoz, az e rendelet 15–19. cikkével összhangban végzett feladataik ellátására során. A felelős tagállam különösen az alábbiakat köteles biztosítani, hogy:

a)           az adatgyűjtés jogszerű legyen;

b)           az adatokat jogszerűen rögzítsék a határregisztrációs rendszerben;

c)           az adatok a határregisztrációs rendszerbe való átvitelkor helyesek és naprakészek legyenek.

(2)          Az ügynökség biztosítja, hogy a határregisztrációs rendszer üzemeltetése e rendelettel és a 23. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban történjen. Az ügynökség:

a)           meghozza a szükséges intézkedéseket a központi rendszer, valamint a központi rendszer és a hálózati belépési pontok közötti kommunikációs infrastruktúra biztonságának biztosítására, az egyes tagállamok felelősségének sérelme nélkül;

b)           biztosítja, hogy kizárólag kellően felhatalmazott alkalmazottak férhessenek hozzá a határregisztrációs rendszerben feldolgozott adatokhoz az ügynökség feladatainak elvégzése céljából, ezzel a rendelettel összhangban.

(3)          Az ügynökség tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a (2) bekezdés alapján, a határregisztrációs rendszer működésének megkezdése érdekében általa hozott intézkedésekről.

27. cikk Adatok közlése harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel és magánfelekkel

(1)          A határregisztrációs rendszerben tárolt adatok nem továbbíthatók, vagy bocsáthatók rendelkezésre harmadik ország, nemzetközi szervezet, illetve magánfelek számára.

(2)          Az (1) bekezdéstől eltérve, a 11. cikk (1) bekezdésének a), b), és c) pontjában, és a 12. cikk (1) bekezdésében említett adatok a mellékletben felsorolt harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára továbbíthatók vagy rendelkezésükre bocsáthatók, amennyiben arra egyedi esetekben, harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának – akár kiutasítás céljából történő – megállapításához szükség van, azonban kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén:

a)           a Bizottság a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban határozatot fogadott el az adott harmadik országban a személyes adatok megfelelő védelméről, vagy a Közösség és az adott harmadik ország között visszafogadási megállapodás van hatályban, vagy a 95/46/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének d) pontját kell alkalmazni;

b)           a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet vállalja, hogy az adatokat kizárólag arra a célra használja fel, amelyre azokat számára átadták;

c)           az adatok továbbítása vagy rendelkezésre bocsátása az uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel – különösen a visszafogadási megállapodásokkal –, valamint az adatokat továbbító vagy rendelkezésre bocsátó tagállam nemzeti jogával összhangban történik, beleértve az adatbiztonságra és az adatvédelemre vonatkozó jogi rendelkezéseket; valamint

d)           az a tagállam, amely az adatokat a határregisztrációs rendszerbe bevitte, hozzájárulását adta.

(3)          A személyes adatok harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek történő, (2) bekezdés szerinti továbbítása nem sérti a menekültek és a nemzetközi védelmet kérő személyek jogait, különösen a visszaküldés tilalma tekintetében.

28. cikk Adatbiztonság

(1)          A felelős tagállam a hálózati belépési pont felé való átvitel előtt és az alatt biztosítja az adatok biztonságát. Minden tagállam biztosítja azoknak a határregisztrációs rendszertől kapott adatok biztonságát.

(2)          Minden tagállam nemzeti rendszerével kapcsolatban elfogadja a szükséges intézkedéseket, többek között biztonsági tervet annak érdekében, hogy:

a)           fizikai adatvédelmet valósítson meg, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló készenléti tervek elkészítése által;

b)           megakadályozza, hogy jogosulatlan személyek jussanak be azokba a nemzeti létesítményekbe, amelyekben a tagállam a határregisztrációs rendszer céljainak megfelelően végez műveleteket (ellenőrzés a létesítménybe való belépéskor);

c)           megakadályozza az adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy eltávolítását (adathordozók ellenőrzése);

d)           megakadályozza a jogosulatlan adatbevitelt, valamint a tárolt személyes adatok jogosulatlan megtekintését, módosítását vagy törlését (tárolás ellenőrzése);

e)           megakadályozza az engedély nélküli adatkezelést, illetve a határregisztrációs rendszerben kezelt adatok engedély nélküli módosítását vagy törlését (az adatbevitel ellenőrzése);

f)            biztosítsa, hogy a határregisztrációs rendszerhez való hozzáférésre jogosult személyek csak a hozzáférési jogosultságuk körébe tartozó adatokhoz férhessenek hozzá, mégpedig kizárólag egyéni felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel (adathozzáférés ellenőrzése);

g)           biztosítsa, hogy a határregisztrációs rendszerhez hozzáférési joggal rendelkező valamennyi hatóság kidolgozza az adatok bevitelére, módosítására, törlésére, lekérdezésére és az azokban történő keresésre jogosult személyek feladat- és hatáskörét, és az azt rögzítő profilokat kérésre haladéktalanul a nemzeti ellenőrző hatóságok rendelkezésére bocsátja (személyzeti profilok);

h)           lehetőséget biztosít annak ellenőrzésére és megállapítására, hogy adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szervekhez lehet személyes adatokat továbbítani (adatátviteli berendezés ellenőrzése);

i)            biztosítsa, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy ki, mikor, mely adatokat és milyen célból dolgoz fel a határregisztrációs rendszerben (adatrögzítés ellenőrzése);

j)            megakadályozza a személyes adatoknak a határregisztrációs rendszerbe vagy onnan történő továbbítása vagy adathordozón történő szállítása során a személyes adatok jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy törlését, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (átvitel ellenőrzése);

k)           figyelemmel kísérje az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességét, és megteszi az e határozatnak való megfelelés biztosításához szükséges, belső ellenőrzéssel kapcsolatos szervezeti intézkedéseket (önellenőrzés).

(3)          Az ügynökség a határregisztrációs rendszer működése tekintetében megteszi a (2) bekezdésben felsorolt célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, többek között biztonsági tervet fogad el.

29. cikk Felelősség

(1)          Minden olyan személy, akit, illetve tagállam, amelyet kár ért abból fakadóan, hogy a feldolgozási jogszerűtlen volt, vagy e rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedésre került sor, kártérítésre jogosult azzal a tagállammal szemben, amely felelős a kárért. A szóban forgó állam részlegesen vagy teljesen mentesül a felelősség alól abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy nem ő felelős a kár alapjául szolgáló eseményért.

(2)          Ha egy tagállam az e rendelet szerinti kötelezettségeinek elmulasztásával kárt okoz a határregisztrációs rendszerben, felelősség terheli az okozott kárért, kivéve, ha és amennyiben az ügynökség vagy a határregisztrációs rendszerben részt vevő másik tagállam elmulasztotta meghozni a kár megelőzéséhez vagy hatásának minimalizálásához szükséges ésszerű intézkedéseket.

(3)          A tagállammal szembeni, az (1) és a (2) bekezdésben említett kártérítési igényre az alperes tagállam nemzeti jogának a rendelkezései az irányadók.

30. cikk A nyilvántartások vezetése

(1)          Minden tagállam és az ügynökség nyilvántartást vezet a határregisztrációs rendszerben valamennyi adatfeldolgozási műveletről. E nyilvántartások tartalmazzák a 7. cikkben említett hozzáférés célját, a 11–14. cikkben említettnek megfelelő adatovábbítás dátumát és időpontját, az adatok típusát, a 15–19. cikkben említettnek megfelelő vizsgálatok céjára felhasznált adatok típusát, valamint az adatokat bevivő és lehívó hatóság nevét. Ezen kívül minden tagállam nyilvántartást vezet az adatbevitelre vagy -lehívásra megfelelően felhatalmazott személyi állományról.

(2)          Ezeket a nyilvántartásokat csak az adatfeldolgozás elfogadhatóságát kimutató adatvédelemhez és az adatbiztonság biztosításához lehet felhasználni. A nyilvántartásokat megfelelő intézkedésekkel kell védeni a nem engedélyezett hozzáféréstől, és a 20. cikkben említett megőrzési időszak lejárta után egy évvel törölni kell azokat, ha nem szükségesek egy már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz.

31. cikk Önellenőrzés

A tagállamok biztosítják, hogy a határregisztrációs rendszerben lévő adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket, és szükség esetén együttműködjön a felügyelő hatósággal.

32. cikk Szankciók

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a határregisztrációs rendszerbe bevitt adatokkal való visszaélés szankciókkal büntetendő legyen, ideértve a hatékony, arányos és visszatartó erejű, a nemzeti joggal összhangban lévő közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciókat is.

VI. FEJEZET Az adatvédelemre vonatkozó jogok és az adatvédelem felügyelete

33. cikk Tájékoztatási jog

(1)          A felelős tagállam az alábbiakról tájékoztatja azokat a személyeket, akiknek az adatait rögzítették a határregisztrációs rendszerben:

a)           a 38. cikk (4) bekezdésében említett adatkezelő személyazonossága;

b)           a célok, amelyekért az adat feldolgozásra kerül a határregisztrációs rendszerben;

c)           az adatok címzettjeinek kategóriái;

d)           az adatok megőrzési ideje;

e)           az, hogy az adatgyűjtés kötelező a belépés feltételeinek vizsgálatához;

f)            az őket érintő adatokhoz való hozzáférési jogosultság, a rájuk vonatkozó téves adatok helyesbítésére vagy a rájuk vonatkozó, jogszerűtlenül feldolgozott adatok törlésére irányuló kérelem joga, beleértve az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló tájékoztatás jogát, valamint a személyes adatok védelmével kapcsolatos panaszok kivizsgálásáért felelős nemzeti felügyelő hatóságok vagy az európai adatvédelmi biztos elérhetőségét.

(2)          Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást írásban kell megadni.

34. cikk Betekintési, javítási és törlési jog

(1)          A 95/46/EK irányelv 12. cikk a) pontjának megfelelően az egyéb információk nyújtására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül minden személynek jogában áll tudomást szerezni a határregisztrációs rendszerben vele kapcsolatban rögzített adatokról, és arról, hogy azokat mely tagállam továbbította a határregisztrációs rendszerbe. Az adatokhoz ilyen hozzáférést csak tagállam engedélyezhet. Minden egyes tagállam rögzíti az ilyen hozzáférés iránti kérelmeket.

(2)          Bármely személy kérheti a vele kapcsolatos pontatlan adatok javítását, valamint a jogellenesen rögzített adatot törlését. A javítást vagy a törlést a felelős tagállam a saját törvényei, rendelkezései és eljárásai szerint haladéktalanul elvégzi.

(3)          Ha egy, a felelős tagállamtól eltérő tagállamhoz a (2) bekezdésben előírtaknak megfelelő kérelem érkezik, a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállam hatóságai 14 napon belül kapcsolatba lépnek a felelős tagállam hatóságaival. A felelős tagállam egy hónapon belül ellenőrzi az adatok pontosságát és azoknak a határregisztrációs rendszerben való jogszerű feldolgozását.

(4)          Amennyiben a határregisztrációs rendszeren rögzített adat pontatlan vagy jogellenesen rögzítették, a felelős tagállam a 21. cikknek megfelelően javítja vagy törli az adatot. A felelős tagállam írásban haladéktalanul megerősíti az érintett személy számára, hogy intézkedett a vele kapcsolatos adatok javításáról vagy törléséről.

(5)          Ha a felelős tagállam nem ért egyet azzal, hogy a határregisztrációs rendszerben rögzített adat pontatlan vagy jogszerűtlenül rögzítették, haladéktalanul írásban magyarázatot küld az érintett személynek arról, hogy miért nem kívánja javítani vagy törölni a rá vonatkozó adatot.

(6)          A felelős tagállam az érintett személynek arról is magyarázó tájékoztatást küld, hogy milyen lépéseket tehet, ha nem fogadja el a kapott magyarázatot. A tájékoztatás annak ismertetésére is kiterjed, hogy a szóban forgó személy hogyan nyújthat be keresetet vagy adott esetben hogyan tehet panaszt az adott tagállam illetékes hatóságaihoz vagy bíróságaihoz, valamint arra, hogy az adott tagállam törvényeinek, rendeleteinek és eljárásainak megfelelően milyen segítség áll a rendelkezésére, ideértve a felügyelő hatóságok segítségét is.

35. cikk Együttműködés az adatvédelemi jogok biztosítása érdekében

(1)          A tagállamok aktívan együttműködnek a 34. cikkben meghatározott jogok érvényesítésében.

(2)          A felügyelő hatóság kérésre minden tagállamban segítséget nyújt és tanácsot ad az érintett személy számára azon jogának gyakorlásához, hogy javíttathassa vagy töröltethesse a rá vonatkozó adatokat, a 95/46/EK irányelv 28. cikkének (4) bekezdésének megfelelően.

(3)          Az adatokat továbbító felelős tagállam felügyelő hatósága és a kérelmet átvevő tagállamok felügyelő hatóságai együttműködnek ebből a célból.

36. cikk Jogorvoslatok

(1)          Minden tagállamban bármely személynek joga van kereset benyújtására vagy panasztételre azon tagállam illetékes hatóságai vagy bíróságai előtt, amely megtagadta a 35. cikkben megállapított, rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférés jogát, vagy az ilyen adatok javításának vagy törlésének jogát.

(2)          A felügyelő hatóságok segítségnyújtása az egész eljárás folyamán rendelkezésre áll.

37. cikk A felügyelő hatóság által gyakorolt felügyelet

(1)          A felügyelő hatóság figyelemmel kíséri a 11–14. cikkben említett személyes adatok kérdéses tagállam általi feldolgozásának jogszerűségét, beleértve a határregisztrációs rendszerbe és az onnan történő továbbítást is.

(2)          A felügyelő hatóság biztosítja a nemzeti rendszer keretében folytatott adatfeldolgozási műveletek legalább négyévente történő, a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési szabványoknak megfelelő ellenőrzését.

(3)          A tagállamok biztosítják, hogy felügyelő hatóságuk rendelkezzen az e rendelet alapján ráruházott feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal.

(4)          A személyes adatoknak a határregisztrációs rendszerben történő feldolgozása tekintetében valamennyi tagállam kijelöli azt a hatóságot, amely a 95/46/EK irányelv 2. cikkének d) pontjával összhangban adatkezelőnek tekintendő, és amely az e tagállam általi adatfeldolgozásért központilag felelős. Ennek a hatóságnak a nevét minden tagállam közli a Bizottsággal.

(5)          Minden tagállam megadja a felügyelő hatóságok által kért tájékoztatást, és különösen tájékoztatja azokat a 28. cikkel összhangban végzett tevékenységekről, biztosítja számukra a 30. cikkben említett nyilvántartási bejegyzésekhez való hozzáférést, továbbá a valamennyi létesítménybe történő mindenkori bejutást.

38. cikk Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

(1)          Az európai adatvédelmi biztos ellenőrzi, hogy az ügynökség e rendelettel összhangban végzi-e a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységeit. A 45/2001/EK rendelet 46. és 47. cikkében említett feladatok és hatáskörök megfelelően alkalmazandók.

(2)          Az európai adatvédelmi biztos gondoskodik arról, hogy legalább négyévente, a megfelelő nemzetközi ellenőrzési szabványoknak megfelelően ellenőrizzék az ügynökség által folytatott, a személyes adatok feldolgozását érintő tevékenységeket. Az ezen ellenőrzésről szóló jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az ügynökségnek, a Bizottságnak és a felügyelő hatóságoknak. Az ilyen jelentés elfogadása előtt az ügynökség számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtegye észrevételeit.

(3)          Az ügynökség megadja az európai adatvédelmi biztos által kért információt, hozzáférést biztosít számára minden dokumentumhoz és a 30. cikkben említett nyilvántartáshoz, valamint lehetővé teszi számára a valamennyi létesítményébe történő mindenkori bejutást.

39. cikk A felügyelő hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés

(1)          A felügyelő hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – hatáskörükön belül eljárva – aktívan együttműködnek egymással felelősségi körük keretein belül, és biztosítják a határregisztrációs rendszer és a nemzeti rendszerek összehangolt felügyeletét.

(2)          Hatáskörük keretein belül eljárva kicserélik egymás között a vonatkozó információkat, segítik egymást az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása során, megvizsgálják az e rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerült nehézségeket, tanulmányozzák a független felügyelet gyakorlása vagy az érintett jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására és szükség szerint előmozdítják az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismeretek terjesztését.

(3)          A felügyelő hatóságok és az európai adatvédelmi biztos e célból évente legalább kétszer találkoznak. E találkozók költségeit az európai adatvédelmi biztos fedezi. Az eljárási szabályzatot az első találkozó alkalmával kell elfogadni. A további munkamódszereket szükség esetén közösen dolgozzák ki.

(4)          A tevékenységekről kétévente együttes jelentést kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Ügynökségnek. A jelentés valamennyi tagállamra vonatkozóan tartalmaz egy, az érintett tagállam felügyelő hatósága által készített fejezetet.

VII. FEJEZET Záró rendelkezések

40. cikk Az adatok felhasználása jelentésekhez és statisztikához

(1)          A tagállamok illetékes hatóságai, az ügynökség és a Frontex kellően felhatalmazott személyzete kizárólag jelentések és statisztikák összeállítása céljából, az egyéni azonosítás lehetősége nélkül férhet hozzá a következő adatokhoz:

a)           státusinformációk;

b)           a harmadik országbeli állampolgár állampolgársága;

c)           a belépés szerinti tagállam, a belépés dátuma és határátkelőhelye, a kilépés szerinti tagállam, a kilépés dátuma és határátkelőhelye;

d)           az úti okmány típusa;

e)           a 10. cikkben említett, az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek száma;

f)            a visszavont vagy meghosszabbított érvényességű tartózkodással kapcsolatosan bevitt adatok;

g)           adott esetben, a vízumot kiállító hatóság;

h)           a 12. cikk (2) és (3) bekezdése alapján az ujjlenyomat-adási kötelezettség alól mentesülő személyek száma.

41. cikk A működés megkezdése

(1)          A Bizottság meghatározza azt az időpontot, amikor a határregisztrációs rendszer megkezdi működését, miután:

a)           elfogadták a 23. cikkben említett intézkedéseket;

b)           az ügynökség bejelentette, hogy sikeresen lezárult a határregisztrációs rendszer átfogó tesztelése, amit az ügynökség a tagállamokkal együtt hajt végre; valamint;

c)           a tagállamok érvényesítették a 11–14. cikkben említett adatok összegyűjtésére és a határregisztrációs rendszerbe történő továbbítására vonatkozó technikai és jogi előírásokat, és értesítették azokról a Bizottságot.

(2)          A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet a (1) bekezdés b) pontjának megfelelően végzett teszt eredményéről.

(3)          A Bizottság (1) bekezdésben említett határozatát kihirdetik a Hivatalos Lapban.

42. cikk Bizottsági eljárás

(1)          A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)          Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

43. cikk Értesítések

(1)        A tagállamok értesítik a Bizottságot a következőkről:

a)           a 37. cikkben említett adatkezelőnek tekintendő hatóság;

b)           a 41. cikkben említett, szükséges technikai és jogi előírások.

(2)          A tagállamok értesítik az ügynökséget azon illetékes hatóságok nevéről, amelyek a 7. cikkben említett adatbevitel, -módosítás, -törlés, -lekérdezés és az adatokban való keresés céljából hozzáféréssel rendelkeznek.

(3)          Az ügynökség értesíti a Bizottságot a 41. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett teszt sikeres befejezéséről.

A Bizottság az (1) bekezdés a) pontjának megfelelően bejelentett információkat folyamatosan frissített elektronikus nyilvántartás útján hozzáférhetővé teszi a tagállamok és a nyilvánosság számára.

44. cikk Tanácsadó csoport

Az ügynökség tanácsadó csoportot hoz létre, és ellátja azt a határregisztrációs rendszerrel kapcsolatos szakismerettel, különösen a csoport éves munkaprogramjának és éves tevékenységi jelentésének elkészítésével összefüggésben.

45. cikk  Képzés

Az ügynökség ellátja a 25. cikk (4) bekezdésében említett képzéssel kapcsolatos feladatokat.

46. cikk Figyelemmel kísérés és értékelés

(1)          Az ügynökség gondoskodik olyan eljárásokról, amelyekkel ellenőrizni lehet a határregisztrációs rendszer működését a műszaki teljesítménnyel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatban megállapított célkitűzések tekintetében.

(2)          A műszaki karbantartás céljából az ügynökség hozzáféréssel rendelkezik a határregisztrációs rendszerben végzett adatfeldolgozási művetekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

(3)          A határregisztrációs rendszer működésének megkezdését követően két évvel, majd ezt követően kétévente az ügynökség az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak jelentést készít a határregisztrációs rendszer műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát is.

(4)          Két évvel a határregisztrációs rendszer működésének megkezdése után, majd ezt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít a határregisztrációs rendszerről. Ez az átfogó értékelés felöleli az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatát, annak felülvizsgálatát, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, a rendelet alkalmazását, a határregisztrációs rendszer biztonságát, valamint a jövőbeni működésre vonatkozó esetleges következtetéseket. A Bizottság az értékelésről szóló jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(5)          Az első értékelés konkrétan megvizsgálja a határregisztrációs rendszer hozzájárulását a terrorista bűncselekmények és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelemhez, és foglalkozik a rendszerben tárolt információkhoz való bűnüldözési célú hozzáférés kérdésével, azzal, hogy engedélyezhető-e ilyen hozzáférés, és amennyiben igen, milyen feltétekkel, módosítani kell-e az adatok megőrzésének idejét, és hozzáférést kell-e biztosítani harmadik országok hatóságai számára, figyelembe véve a határregisztrációs rendszer működését, és a VIS végrehajtásának eredményeit.

(6)          A tagállamok az ügynökség és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (3) és (4) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat, a Bizottság és/vagy az ügynökség által előzetesen meghatározott mennyiségi mutatóknak megfelelően.

(7)          Az ügynökség a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (4) és (5) bekezdésben említett átfogó értékelés elkészítéséhez szükséges információkat.

47. cikk Hatálybalépés és alkalmazás

(1)          Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)          Ezt a rendeletet a 41. cikk (1) bekezdésében említett időponttól kell alkalmazni.

(3)          A 23–25., 28., és a 41–45. cikk az (1) bekezdésben említett időponttól alkalmazandó.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

Melléklet

A 28. cikk (2) bekezdésében említett nemzetközi szervezetek listája

1.         ENSZ-szervezetek (mint az UNHCR)

2.         Nemzetközi Migrációs Szervezet

3.         A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett igazgatási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Unió tagállamainak külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépési adatainak rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló európai parlamenti tanácsi rendelet, amennyiben a jogalkotó hatóság elfogadja a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló javaslatot (COM(2011)750), valamint a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeltről szóló javaslatot (COM(2011)398), továbbá a megfelelő költségvetési tétel kiadási plafonján belül megfelelő szintű források állnak rendelkezésre.

1.2. A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[35]

Szakpolitikai terület: Belügyek (18. cím)

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[36]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

A 2009. decemberi Európai Tanács által elfogadott Stockholmi Program megerősítette a határregisztrációs rendszerben rejlő lehetőségeket, amely lehetővé teszi a tagállamok számára az adatok hatékony megosztását, ugyanakkor biztosítja az adatok védelmét. Ezért a határregisztrációs rendszer létrehozására irányuló javaslatot belefoglalták a Stockholmi Program végrehajtásáról szóló cselekvési tervbe. Az intelligens határokról szóló csomag fejlesztésének finanszírozása képezi a Belső Biztonsági Alap egyik prioritását[37].

1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A határregisztrációs rendszer célja a külső határok igazgatásának javítása és az illegális bevándorlás elleni küzdelem, annak érdekében hogy:

rögzítse a rövid távú tartózkodás céljából beutazó harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépési adatait;

kiszámítsa és nyomon kövesse a rövid távú tartózkodás céljából beutazó harmadik országbeli állampolgárok engedélyezett tartózkodási idejét;

elemzés céljából összegyűjtse a harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépéseire vonatkozó statisztikákat.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Tevékenységek: Szolidaritás — Külső határok, visszatérés, vízumpolitika és a személyek szabad mozgása (18.02. alcím)

1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Várható eredmény(ek) és hatás(ok) Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A rendszer az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyekre vonatkozó pontos információkat szolgáltat a tagállamok valamennyi illetékes hatósága számára, ami elősegíti az illegális bevándorlók elfogását és kiutasítását, és ezáltal általában véve fékezi az illegális bevándorlást.

A rendszer állampolgárság és határátkelőhelyek szerinti bontásban pontos adatokat nyújt arról, hogy évente hányan lépik át az EU külső határait. Ugyanezeket a részletes információkat az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek vonatkozásában is megadják, amely sokkal szilárdabb bizonyítékokat nyújt annak eldöntéséhez, hogy egy adott harmadik ország állampolgárainak vízumkötelezettség alá kell-e tartozniuk, vagy sem.

A rendszer alapvető adatokat szolgáltat a harmadik országbeli állampolgároknak a regisztráltutas-programban való részvétel iránti kérelmeinek kivizsgálásához (új és ismételt kérelmek). Emellett biztosítja az illetékes hatóságok számára az ahhoz szükséges információkat, hogy a regisztráltutas-programhoz való hozzáféréssel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok maradéktalanul megfelelnek valamennyi szükséges feltételnek, ideértve az engedélyezett tartózkodási idő tiszteletben tartását is.

A rendszer lehetővé teszi a hatóságok számára annak ellenőrzését, hogy a többszöri beutazásra jogosító vízummal rendszeres utazók nem lépik-e túl a schengeni térségben való engedélyezett tartózkodási időt.

1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A fejlesztés során

A javaslattervezet jóváhagyása és a műszaki leírás elfogadása után a műszaki rendszert külső vállalkozó fejleszti ki. A rendszerek fejlesztése központi és nemzeti szinten, az IT-ügynökség átfogó koordinálása mellett történik. Az IT-ügynökség az érdekeltekkel együttműködve meghatározza az átfogó irányítási keretet. Amint az ilyen rendszerek fejlesztésekor szokásos, a projekt kezdetén meghatározzák az általános projektmenedzsment tervet és a minőségbiztosítási tervet. E terveknek olyan teljesítménytáblázatokat kell tartalmazniuk, amelyek konkrét mutatókat ölelnek fel, különösen az alábbiak tekintetében:

          A projekt általános állapota

az elfogadott ütemtervnek (mérföldkövek) megfelelő, időben történő fejlesztés, a kockázatkezelés, az erőforrások kezelése (emberi és pénzügyi) a szervezeti készültségi foknak megfelelően elfogadott elosztás szerint….

A rendszer működésének megkezdése után

A figyelemmel kísérésről és az értékelésről szóló 46. cikk értelmében

„(3)    A határregisztrációs rendszer működésének megkezdését követően két évvel, majd ezt követően kétévente az ügynökség az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak jelentést készít a határregisztrációs rendszer műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát is.

(4)     Két évvel a határregisztrációs rendszer működésének megkezdése után, majd ezt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít a határregisztrációs rendszerről. Ez az átfogó értékelés felöleli az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatát, annak felülvizsgálatát, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, a rendelet alkalmazását, a határregisztrációs rendszer biztonságát, valamint a jövőbeni működésre vonatkozó esetleges következtetéseket. A Bizottság az értékelésről szóló jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”

Az értékelés szempontjából különösen fontosak az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek számára, és a határátlépés idejével kapcsolatos adatokra vonatkozó mutatók – bár az utóbbi információkat a VIS-ből nyert tapasztalatok révén is összegyűjtik – valamint az adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférés szükségességének alapos elemzése. A Bizottság az értékelésről szóló jelentéseket benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Konkrét célkitűzés: A határellenőrzések hatékonyságának erősítése annak révén, hogy be- és kilépéskor figyelemmel kísérik az engedélyezett tartózkodási jogosultságot, és javítják az engedélyezett tartózkodási idő túllépésével kapcsolatos kockázat értékelését;

Mutató: Feldolgozási idő a határátkelőhelyeken

A határátkelőhelyeken azonosított, az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek száma

A rendszer hozzáférhetősége

Konkrét célkitűzés: Megbízható információk előállítása, amelyek lehetővé teszik az EU és a tagállamok számára, hogy megalapozott szakpolitikai döntéseket hozzanak a vízum- és migrációs politika terén;

Mutató: Az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzések száma az alábbi kategóriák szerint: vízumköteles/vízummentes, a határ típusa (szárazföldi, tengeri, légi), tagállam, származási ország/állampolgárság

Konkrét célkitűzés: Az illegális bevándorlók, különösen az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek azonosítása és felkutatása az ország területén belül is, valamint a kitoloncolási lehetőségek kiterjesztése;

Mutató: Az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek elfogását eredményező, figyelmeztető jelzések száma

Konkrét célkitűzés: A harmadik országbeli állampolgárok alapvető jogainak, különösen a személyes adatok védelméhez és a magánélethez való jognak a megóvása.

Mutató: A határregisztrációs adatokkal való hibás megfeleltetések száma

Az egyénektől a nemzeti adatvédelmi hatóságokhoz érkező panaszok száma

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az EU-ba történő illegális bevándorlás minden tagállam számára kihívást jelent. Az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek nagy többsége jogszerűen lépett az Európai Unió területére, azonban tartózkodási jogosultságának lejárta után is ott maradt. Az uniós jog előírja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok főszabályként hathónapos időszakonként legfeljebb háromhónapos, rövid távú tartózkodás céljából jogosultak beutazni.

A határregisztrációs rendszer alapvető információkat fog biztosítani az Európai Unió számára az EU területére beutazó és onnan távozó harmadik országbeli állampolgárokról. Ezek az adatok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy fenntartható és ésszerű szakpolitikákat alakítsanak ki a migrációs és vízumügyek terén. Az útlevelek lebélyegzésének jelenlegi rendszere nem csupán a végrehajtás terén okoz problémát, hanem abban az érintett személyek jogaikról - például arról, hogy pontosan hány napig jogosultak a schengeni térségben maradni egymást követő, egyenként néhány napig tartó tartózkodást követően - való tájékoztasa tekintetében is. Sőt, mivel az útlevélen kívül máshol nem tartják nyilván az adatokat, fizikailag lehetetlen a tagállamok közötti adatmegosztás. Ez azt is jelenti, hogy az úti okmányok elvesztése vagy lecserélése esetén nem lehet hozzáférni az ilyen adatokhoz.

A határregisztrációs rendszer a schengeni térségen belül végzett ellenőrzések esetében is lehetővé teszi a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási idejének kiszámítását, valamint annak ellenőrzését, ha valaki túllépi az engedélyezett tartózkodás időtartamát. Jelenleg a határőrök és a bevándorlási hatóságok csupán az úti okmány lebélyegzésével tudják rögzíteni a be- és kilépési dátumát. A harmadik országbeli állampolgárok schengeni térségben töltött idejét a pecsétek alapján számítják ki, de ezeket gyakran nehéz értelmezni; olvashatatlanok vagy hamisak is lehetnek. Ezért nagyon időigényes és nehéz az úti okmányokban található pecsétek alapján pontos kiszámítani a schengeni térségben töltött időt.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

Önmagában egyetlen tagállam sem tud közös, interoperábilis határregisztrációs rendszert kiépíteni. Mivel valamennyi tevékenység a migrációs áramlatok és a biztonsági fenyegetések kezeléséhez kapcsolódik, ez olyan terület, ahol az EU költségvetésének felhasználása hozzáadott értékkel jár.

A belső határellenőrzések megszűntetését az Unió külső határainak hatékony ellenőrzésére és felügyeletére vonatkozó közös intézkedéseknek kell kísérniük. Néhány tagállamra különösen súlyos terhek nehezednek, például sajátos földrajzi helyzetükből adódóan és amiatt, hogy az Unió külső határainak hosszú szakaszai tartoznak igazgatásuk alá. Az uniós jog összehangolja a harmadik országbeli állampolgárok beutazására vonatkozó feltételeket, és a határon történő ellenőrzésüket. Mivel előfordulhat, hogy az adott személyek olyan tagállami határátkelőhelyen lépnek be a schengeni térségbe, ahol nemzeti határregisztrációs rendszert alkalmaznak, viszont olyan határátkelőhelyen keresztül távoznak, ahol nem használnak ilyen rendszert, a tagállamok külön-külön eljárva nem, csupán uniós szinten tudják a fellépést megvalósítani.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) és a Vízuminformációs Rendszernek (VIS) a fejlesztése az alábbi tanulságokkal szolgált:

1) A költségtúllépésekkel és a módosítási kérésekből eredő késedelemmel szembeni esetleges biztosítékként a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben új információs rendszer – különösen, ha nagyméretű IT-rendszert is érint – mindaddig nem fejlesztenek ki, amíg az alapjául szolgáló célkitűzését, alkalmazási körét, funkcióit és műszaki adatait tartalmazó jogi aktusokat véglegesen el nem fogadták.

2) Nehéznek bizonyult a nemzeti fejlesztés finanszírozása azon tagállamok számára, amelyek többéves programozásukban nem irányozták elő a megfelelő tevékenységeket, illetve a Külső Határok Alap keretében nem készítettek pontos programozást. Ezért a mostani javaslat arra irányul, hogy ezeket a fejlesztési költségeket foglalják bele a javaslatba.

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

Ezt a javaslatot az Európai Unió integrált határigazgatási stratégiája folyamatos fejlesztésének részeként kell tekinteni, különös tekintettel az intelligens határellenőrzésről szóló közleményre[38], valamint összefüggésben a többéves pénzügyi keret részét képező Belső Biztonsági Alap határokra vonatkozó javaslatával[39]. Az ügynökség létrehozására vonatkozó, módosított bizottsági javaslathoz[40] csatolt pénzügyi kimutatás lefedi a meglévő IT-rendszerek – az EURODAC, a SIS II, a VIS – költségeit, nem terjed ki azonban azokra a jövőbeni határigazgatási rendszerekre, amelyeket a jogi keretben még nem bíztak az ügynökségre. Ezért a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat[41] mellékletének „Biztonság és polgárság” elnevezésű 3. címében a meglévő IT-rendszerek költségeinek fedezését az „IT-rendszerek” rovatban (822 millió EUR), a jövőbeni határigazgatási rendszerekét pedig a „Belső Biztonság” rovatban (a 4,648 millió EUR-ból 1,1 millió EUR) irányozták elő. A Bizottság Belügyi Főigazgatóságán belül a főigazgató felel a szabad mozgás térségének létrehozásáért, ahol a személyek határellenőrzés nélkül léphetik át a belső határokat, a külső határokat pedig uniós szinten egységesen ellenőrzik és igazgatják. A rendszer a az alábbi szinergiákat valósítja meg a Vízuminformációs Rendszerrel:

a) a vízumbirtokosok esetében, a határregisztráció céljából is a biometrikus adatok egyeztetésére szolgáló rendszert alkalmazzák;

b) a határregisztrációs rendszer kiegészíti a VIS-t. A VIS kizárólag a vízumkérelmeket és a kiadott vízumokat tartalmazza, amíg a határregisztrációs rendszer a vízumbirtokosok esetében a kiadott vízummal kapcsolatos, konkrét be- és kilépési adatokat is tárolni fogja;

c) a regisztráltutas-programmal is szinergiák valósulnak meg, mivel a regisztrált utasok be- és kilépését rögzítik a határregisztrációs rendszerben, amely figyelemmel kíséri a schengeni térségen belüli engedélyezett tartózkodás időtartamát. A határregisztrációs program nélkül nem lehetne megvalósítani a regisztrált utasok teljesen automatizált határátlépését. Másrészt nincs olyan kockázat, hogy átfedések keletkeznek a többi Főigazgatóság hasonló kezdeményezéseivel.

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ¨  A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– ¨ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

x A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– A 2013-tól 2015-ig tartó előkészítő időszak (a jogi keret kialakítása)

– A 2015-től 2017-ig tartó fejlesztési időszak,

– azt követően: rendes ütem.

1.7. Tervezett igazgatási módszer(ek)[42]

x Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

x Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– x a Közösségek által létrehozott szervek[43]

– ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott igazgatás a tagállamokkal

¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás (nevezze meg)

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek a 2014 és 2020 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2011)750) a 15. cikkében irányozza elő a határregisztrációs rendszer fejlesztésének finanszírozását. Az új költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 60. cikke (közvetett, centralizált igazgatás) értelmében a fenti pénzügyi program végrehajtási feladatait az IT-ügynökségre ruházzák át.

A hatáskör-átruházási megállapodás révén a 2015-2017-es időszak folyamán az IT-ügynökséget bízzák meg valamennyi fejlesztési tevékenységgel. Ez kiterjed a projekt valamennyi területének – vagyis a központi rendszernek, a tagállami rendszereknek, a tagállami hálózatoknak és infrastruktúráknak – a fejlesztésére.

2017-ben, a félidős értékelés idején fontolóra veszik, hogy az 513 millió EUR-ból megmaradó előirányzott összegeket átvigyék-e az ügynökség azon költségvetési sorába, amely a központi rendszer és a hálózat működési és karbantartási költségei, valamint a nemzeti rendszerek működési és karbantartási költségeire, így az infrastruktúra költségeire vonatkozó nemzeti programok (lásd az alábbi táblázatot) fedezésére szolgál. Ennek megfelelően a pénzügyi kimutatást 2016 végén felülvizsgálják.

Tömb || Igazgatási mód || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

A központi rendszer fejlesztése || Közvetett centralizált || X || X || X || || ||

Tagállami fejlesztés || Közvetett centralizált || X || X || X || || ||

A központi rendszer karbantartása || Közvetett centralizált || || || X || X || X || X

A nemzeti rendszerek karbantartása || Közvetett centralizált || || || X || X || X || X

Hálózat (1) || Közvetett centralizált || X || X || X || X || X || X

Tagállami infrastruktúra || Közvetett centralizált || X || X || X || X || X || X

(1) hálózati fejlesztés 2015-2017-ben, hálózati működés 2017-2020-ban.

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

A határregisztrációs rendszer nyomon követésére és értékelésére vonatkozó szabályokat a határregisztrációs rendszerre vonatkozó javaslat 46. cikke irányozza elő

46. cikk         Figyelemmel kísérés és értékelés

(1) Az ügynökség gondoskodik olyan eljárásokról, amelyekkel ellenőrizni lehet a határregisztrációs rendszer működését a műszaki teljesítménnyel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatban megállapított célkitűzések tekintetében.

(2) A műszaki karbantartás céljából az ügynökség hozzáféréssel rendelkezik a határregisztrációs rendszerben végzett adatfeldolgozási művetekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

(3) A határregisztrációs rendszer működésének megkezdését követően két évvel, majd ezt követően kétévente az ügynökség az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak jelentést készít a határregisztrációs rendszer műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát is.

(4) Két évvel a határregisztrációs rendszer működésének megkezdése után, majd ezt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít a határregisztrációs rendszerről. Ez az átfogó értékelés felöleli az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatát, annak felülvizsgálatát, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, a rendelet alkalmazását, a határregisztrációs rendszer biztonságát, valamint a jövőbeni működésre vonatkozó esetleges következtetéseket. A Bizottság az értékelésről szóló jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(5) Az első értékelés konkrétan megvizsgálja a határregisztrációs rendszer hozzájárulását a terrorista bűncselekmények és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelemhez, és foglalkozik a rendszerben tárolt információkhoz való bűnüldözési célú hozzáférés kérdésével, azzal, hogy engedélyezhető-e ilyen hozzáférés, és amennyiben igen, milyen feltétekkel, módosítani kell-e az adatok megőrzésének idejét, és hozzáférést kell-e biztosítani harmadik országok hatóságai számára, figyelembe véve a határregisztrációs rendszer működését, és a VIS végrehajtásának eredményeit.

(6) A tagállamok az ügynökség és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (3) és (4) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat, a Bizottság és/vagy az ügynökség által előzetesen meghatározott mennyiségi mutatóknak megfelelően.

(7) Az ügynökség a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (4) bekezdésben említett átfogó értékelés elkészítéséhez szükséges információkat.

2.2. Irányítási és kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok)

1) A rendszer műszaki fejlesztésével kapcsolatos nehézségek

A tagállamok műszakilag eltérő nemzeti IT-rendszerekkel rendelkeznek. Másrészt a határellenőrzési eljárások a helyi körülményektől függően is eltérhetnek (a határátkelőhelyen rendelkezésre álló tér, az utasáramlások stb.). A határregisztrációs rendszert bele kell illeszteni a nemzeti IT-architektúrába és a nemzeti határellenőrzési eljárásokba. Emellett a rendszer nemzeti részének fejlesztését maradéktalanul össze kell hangolni a központi követelményekkel. Ezen a területen két fő kockázatot állapítottunk meg:

a) Annak a kockázata, hogy a központi és a nemzeti rész nem megfelelő koordinációja miatt a különböző tagállamok esetleg eltérően hajtják végre a határregisztrációs rendszer műszaki és jogi vonatkozásait.

b) Annak kockázata, hogy következetlenül alkalmazzák ezt a jövőbeni rendszert attól függően, hogy a tagállamok hogyan valósítják meg a határregisztrációs rendszert a meglévő határellenőrzési eljárásaikban.

2) Az időben történő fejlesztés nehézségei

A VIS és a SIS II fejlesztése során nyert tapasztalatok alapján megelőlegezhető, hogy a határregisztrációs rendszer sikeres megvalósítása tekintetében az lesz az egyik döntő tényező, hogy a külső vállalkozó időben kifejleszti-e a rendszert. A nagyméretű IT-rendszerek fejlesztése és igazgatása terén kiválósági központnak számító IT-ügynökség felel a szerződések odaítéléséért és kezeléséért is, különös tekintettel a rendszer fejlesztésének alvállalkozásba adására. Többféle kockázatot jelent, hogy külső vállalkozót vesznek igénybe e fejlesztési munka elvégzéséhez:

a) különösen annak kockázatát, hogy a vállalkozó nem tud elegendő erőforrást elkülöníteni a projekt céljára, illetve, hogy nem a technika jelenlegi állásának megfelelő rendszert alakít ki és fejleszt;

b) annak kockázatát, hogy a vállalkozó a költségek csökkentés érdekében nem tartja maradéktalanul tiszteletben a nagyméretű IT-projektek kezelésére szolgáló adminisztratív technikákat és módszereket;

c) végezetül a jelenlegi gazdasági válság idején nem zárható ki teljesen annak kockázata, hogy a vállalkozó e projekttel össze nem függő okokból pénzügyi nehézségekkel találja magát szembe.

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

1) Az a cél, hogy az ügynökség kiválósági központtá váljon a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztése és kezelése terén. Az ügynökséget meg kell bízni a rendszer központi részének – így a tagállamok egységes interfészeinek – fejlesztésével és üzemeltetésével. Ez lehetővé teszi a legtöbb olyan hátrány elkerülését, amellyel a Bizottság a SIS II és a VIS fejlesztése során szembesült.

A fejlesztési szakaszban (2015-2017) továbbra is a Bizottság viseli az átfogó felelősséget, mivel a projekteket közvetett központi igazgatás keretében fogják fejleszteni. Az ügynökség felel a technikai és a pénzügyi igazgatásért, különösen a szerződések odaítéléséért és kezeléséért. A hatáskör-átruházási megállapodás a központi részt közbeszerzések révén, a nemzeti részt pedig támogatások útján fedi le. A végrehajtási szabályok 40. cikke szerint a Bizottság megköti a pénzeszközök kezelésére és ellenőrzésére, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó részletes szabályokat meghatározó megállapodást. E megállapodás kiterjed a 40. cikk (2) bekezdésébe foglalt rendelkezésekre. Így lehetővé teszi a Bizottság számára a 2.2.1. pontban ismertetett kockázatok kezelését.

A félidős értékelés keretében (amelyet a horizontális rendelet 15. cikke a Belső Biztonsági Alap esetében 2017-re irányoz elő) újra megvizsgálják az igazgatási módot.

2) A nemzeti szintű késedelem elkerülése érdekében valamennyi érdekelt hatékony irányítását irányozták elő. A Bizottság azt javasolta a rendelettervezetben, hogy tagállamok nemzeti szakértőiből álló tanácsadó csoport biztosítsa az ügynökség számára a határregisztrációs rendszerrel/regisztráltutas-programmal kapcsolatos szakismeretet. E tanácsadó csoport rendszeresen megbeszélést tart a rendszer végrehajtásáról, megosztja az összegyűlt tapasztalatokat és tanácsot ad az ügynökség igazgatótanácsa számára. Másrészt a Bizottság azt szándékozik ajánlani a tagállamoknak, hogy hozzák létre nemzeti projekt infrastruktúrájukat /projektcsoportjukat a technikai és a működési fejlesztésre, beleértve az egyablakos kapcsolattartó pontokkal rendelkező, megbízható kommunikációs infrastruktúrát.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A csalás megelőzésére előirányzott intézkedéseket az 1077/2011/EU rendelet 35. cikke állapítja meg, amely a következőképpen rendelkezik:

1.       A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében az 1073/1999/EK rendelet alkalmazandó.

2.       Az ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló intézményközi megállapodáshoz, és haladéktalanul kiadja az ügynökség valamennyi alkalmazottjára alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

3.       A finanszírozásra vonatkozó döntések és az ezekből eredő végrehajtási megállapodások és eszközök kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket folytathat az ügynökség finanszírozásának kedvezményezettjeinél és az annak elosztásáért felelős személyeknél.

E rendelkezés értelmében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség igazgatótanácsa 2012. június 28-án elfogadta a belső vizsgálatok kikötéseiről és feltételeiről és a csalás, korrupció és az Unió érdekeit hátrányosan érintő, jogellenes tevékenység megakadályozásáról szóló határozatát.

Emellett a Belügyi Főigazgatóság jelenleg dolgozza ki csalásmegelőzési- és felderítési stratégiáját.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

A hatáskör-átruházási megállapodás révén az ügynökséget bízzák meg azzal a feladattal, hogy helyi pénzügyi rendszerei szintjén hozza létre a megfelelő eszközöket annak érdekében, hogy garantálja a határregisztrációs rendszer végrehajtásához kapcsolódó költségek hatékony ellenőrzését, nyomon követését, és az azokról történő beszámolást, az új költségvetési rendelet 60. cikkének megfelelően. Az ügynökség meghozza a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy bármely végleges költségvetési nómenklatúra esetén beszámolót tudjon készíteni.

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés……………………….] || diff./nem diff. ([44]) || EFTA-országoktól[45] || tagjelölt országoktól[46] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

|| [XX.YY.YY.YY] || DIFF/ || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Type of expenditure || Hozzájárulás

 Szám [Megnevezés……………………….…] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

3 || [18.02.CC] Belső Biztonsági Alap/határok || DIFF/ || NEM || NEM || IGEN || NEM

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 3 || Biztonság és uniós polgárság

Főigazgatóság: Belügyi Főigazgatóság (DG HOME) || || || 2015-ös év || 2016-os év || 2017-es év[47] || 2018-as év || 2019-es év || 2020-as év || Következő évek || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma: 18.02.CC || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 122.566 || 30.142 || 119.477 || 80.272 || 80.272 || 80.271 || || 513.000

Kifizetési előirányzatok || (2) || 61.283 || 82.382 || 92.677 || 83.993 || 80.271 || 80.271 || 32.122 || 513.000

Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || || || || || || || ||

Payments || (2a) || || || || || || || ||

Bizonyos operatív programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[48] || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || || (3) || || || || || || || ||

A Belügyi Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 122.566 || 30.142 || 119.477 || 80.272 || 80.272 || 80.271 || || 513.000

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 61.283 || 82.382 || 92.677 || 83.993 || 80.271 || 80.271 || 32.122 || 513.000

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret <...> FEJEZETÉHEZ/ALFEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || ||

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2013-as év || 2014-es év || 2015-ös év || 2016-os év || 2017-es év || 2018-as év || 2019-es év || 2020-as év || Következő évek || ÖSSZESEN

Főigazgatóság: BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG || || || ||

Ÿ Humánerőforrás || 0.254 || 0.254 || 0.254 || 0.190 || 0.190 || 0.190 || 0.191 || 0.191 || || 1.715

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0.201 || 0.201 || 0.201 || 0.200 || 0.200 || 0.200 || 0.200 || 0.200 || || 1.602

BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0.455 || 0.455 || 0.455 || 0.390 || 0.390 || 0.390 || 0.391 || 0.391 || || 3.317

 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 0.455 || 0.455 || 0.455 || 0.390 || 0.390 || 0.390 || 0.391 || 0.391 || || 3.317

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || Year 2013 || Year 2014 || Year 2015 || Year 2016 || Year 2017 || Year 2018 || Year 2019 || Year 2020 || Follwing years || TOTAL

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 0.455 || 0.455 || 123.021 || 30.533 || 119.867 || 80.662 || 80.662 || 80.662 || || 516.317

Kifizetési előirányzatok || 0.455 || 0.455 || 61.738 || 82.773 || 93.067 || 84.383 || 80.662 || 80.662 || 32.122 || 516.317

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2015-ös év || 2016-os év || 2017-es év || 2018-as év || 2019-es év || 2020-as év || ÖSSZESEN ||

||

Teljesítések típusa[49] || A teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség ||

1. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[50]: Rendszerfejlesztés (központi és nemzeti) || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || 1 || 122.566 || 1 || 30.142 || 1 || 43.143 || || || || || || || 1 || 195.851 ||

1. sz. konkrét célkitűzés részösszege[51] || || 122.566 || || 30.142 || || 43.143 || || || || || || || || 195.851 ||

2. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS… Rendszerüzemeltetés (központi és nemzeti) || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || 1 || 76.334 || 1 || 80.271 || 1 || 80.272 || 1 || 80.272 || 1 || 317.149 ||

2. sz. konkrét célkitűzés részösszege[52] || || || || || || 76.334 || || 80.271 || || 80.272 || || 80.272 || || 317.149 ||

ÖSSZKÖLTSÉG || 1 || 122.566 || 1 || 30.142 || 2 || 119.477 || 1 || 80.271 || 1 || 80.272 || 1 || 80.272 || 2 || 513.000 ||

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2013-as év || 2014-es év || 2015-ös év || 2016-os év || 2017-es év || 2018-as év || 2019-es év || 2020-as év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0.254 || 0.254 || 0.254 || 0.190 || 0.190 || 0.190 || 0.191 || 0.191 || 1.715

Egyéb igazgatási kiadások || 0.201 || 0.201 || 0.201 || 0.200 || 0.200 || 0.200 || 0.200 || 0.200 || 1.602

 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 0.455 || 0.455 || 0.455 || 0.390 || 0.390 || 0.390 || 0.391 || 0.391 || 3.317

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok[53] || || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || || ||

 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 0.455 || 0.455 || 0.455 || 0.390 || 0.390 || 0.390 || 0.391 || 0.391 || 3.317

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2013-as év || 2014-es év || 2015-ös év || 2016-os év || 2017-es év || 2018-as év || 2019-es év || 2020-as év

· A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 2 || 2 || 2 || 1,5 || 1,5 || 1,5 || 1,5 || 1,5

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || || ||

· Külső személyi állomány teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve:[54] ·

XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || || || || || || || ||

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || || ||

XX 01 04 yy[55] || a központban[56] || || || || || || || ||

a küldöttségeknél || || || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || || ||

10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 2 || 2 || 2 || 1,5 || 1,5 || 1,5 || 1,5 || 1,5

Az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím: XX.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || 2 fő a 2103-tól 2015-ig tartó, előkészítő időszakban 1 tisztviselő a jogalkotási tárgyalás, az ügynökséggel való koordinációs feladatok, valamint a hatáskör-átruházási megállapodás felügyeletének ellátására 0,5 tisztviselő a pénzügyi tevékenység, valamint a határellenőrzési és egyéb technikai ügyekre vonatkozó szaktudás felügyelete céljából 0,5 asszisztens tisztviselő az igazgatási és pénzügyi tevékenységek ellátására 1,5 fő a 2106-tól 2020-ig tartó, előkészítő időszakban 1 tisztviselő a hatáskör-átruházási megállapodás (jelentések, a bizottsági eljárás előkészítése, a működési és műszaki előírások validálása, a pénzügyi tevékenységek felügyelete és az ügynökség koordinálása), valamint a határellenőrzési és egyéb technikai ügyekre vonatkozó szaktudás nyomon követése érdekében 0,5 asszisztens tisztviselő az igazgatási és pénzügyi tevékenységek ellátására

Külső személyzet || 0

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– x A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi és a következő többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[57].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– x A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– ¨ A javaslat/kezdeményezés biztosít

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N.+1 év || N.+2 év || N.+3 év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– x A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨           a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– x          a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[58]

2015-ös év || 2016-os év || 2017-es év || 2018-as év || 2019-es év || 2020-as év || Következő évek

6313. cikk…………… || || 3,729 || 5,013 || 5,639 || 5,111 || 4,884 || 4,884 || 1,954

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

18.02.CC Belső Biztonsági Alap/határok

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

A költségvetés tartalmazza a társult országoknak a schengeni vívmányok végrehajtásával, alkalmazásával és fejlesztésével, valamint az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedésekhez való hozzájárulását, amelyet a megfelelő társulási megállapodások határoznak meg. A feltüntetett becslések pusztán jelzésértékűek, és azokon a közelmúltbeli számításokon alapulnak, amelyek a schengeni vívmányok fejlesztéséhez az Európai Unió általános költségvetéséhez jelenleg is hozzájáruló államoktól (Írország, Norvégia és Svájc) érkező bevételekre vonatkoznak (felhasznált kifizetések). Az adott pénzügyi évre vonatkozó éves összeget az adott ország bruttó hazai termékének az összes részt vevő állam bruttó hazai termékéhez viszonyított százalékos arányának megfelelően számítják ki. A számítás az EUROSTAT 2012. júniusi adataira támaszkodik, amelyek jelentősen módosulhatnak attól függően, hogy miként alakul a részt vevő államok gazdasági helyzete.

[1]               COM(2008) 69 végleges. A közleményt hatásvizsgálat kísérte SEC(2008) 153.

[2]               „A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa”, az Európai Unió Hivatalos Lapja, C 115/1., 2010.5.4.

[3]               EUCO 23/11.

[4]               COM(2011) 680 végleges.

[5]               HL L 105., 2006.4.13.

[6]               Bulgária, Észtország, Spanyolország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és Finnország.

[7]               http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/population/data/database. Ez a szám magába foglalja a tartózkodási időt túllépőket, valamint azokat a személyeket, akik illegálisan léptek az Unió területére, valamint a határon és a schengeni térség területén belül elfogott személyeket.

[8]               HL L 286., 2011.11.1.

[9]               SEC(2008) 153.

[10]             SWD(2013) 47.

[11]             Attól függően, hogy a jogalkotási hatóság elfogadja-e a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló javaslatot (COM(2011) 750 végleges) és a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (COM(2011)398), valamint megfelelő szintű erőforrás áll rendelkezésre a vonatkozó költségvetési tétel kiadási keretében.

[12]             HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[13]             HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[14]             HL L 160., 2011.6.18., 19. o.

[15]             HL C […], […], […] o.

[16]             HL C […], […], […] o.

[17]             HL C […], […], […] o.

[18]             COM(2008) 69 végleges.

[19]             HL L 158., 2004.4.30., 77. o.

[20]             HL L 286., 2011.11.1., 1. o.

[21]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[22]             HL L 8., 2001.1.21., 1. o.

[23]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[24]             HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

[25]             HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

[26]             HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[27]             HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

[28]             HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[29]             HL L 53., 2008.2.27., 1. o.

[30]             HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

[31]             HL L 160., 2011.6.18., 19. o.

[32]             HL L 243., 2009.9.15., 1. o.

[33]             HL L 286, 2011.11.1., 1. o.

[34]             HL L 349., 2004.11.25., 1. o.

[35]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[36]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[37]             Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanácsi rendelete a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról (COM(2011)750.

[38]             A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak - Intelligens határellenőrzés - választási lehetőségek és a követendő út COM(2011) 680 végleges.

[39]             Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanácsi rendelete a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról (COM(2011)750.

[40]             COM (2010) 93, 2010. március 19.

[41]             COM (2011) 398, 2011. június 29.

[42]             Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[43]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[44]             Differenciált/nem differenciált előirányzatok.

[45]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[46]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[47]             A költségek változása, valamint a 2015-ös és 2017-es különösen magas költségek az alábbiakkal magyarázhatók: 2015-ben, a fejlesztési időszak kezdetén, fejlesztési kötelezettségvállalásokat tesznek (a hardver, a szoftver és a vállalkozó három éves költségeit fedező egyszeri költségek). A fejlesztési időszak végén, 2017-ben megteszik a szükséges üzemeltetési kötelezettségvállalásokat. A hardver és a szoftver üzemeltetés költségei időszakonként változnak.

[48]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[49]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[50]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

[51]             Ez az összeg felöleli a központi fejlesztést, különösen a hálózati infrastruktúrát, a szükséges hardvert és szoftver engedélyeket, valamint a külső megbízottnak a központi rendszer fejlesztésével kapcsolatos költségeit. A nemzeti szintű fejlesztés tekintetében, az összeg magában foglalja a szükséges hardver és a szoftver engedélyek, valamint a külső szerződéses fejlesztés költségeit.

[52]             Ez az összeg lefedi a központi rendszer fenntartási és üzemeltetési költségeit, különösen a hálózat üzemeltetését, a központi rendszer külső vállalkozó által végzett karbantartását, valamint a szükséges hardvert és szoftver engedélyeket. A nemzeti szintű üzemeltetés tekintetében az összeg lefedi a nemzeti rendszerek üzemeltetéséhez szükséges költségeket, különösen a hardver és szoftver engedélyeket, az incidensek kezelését, valamint az igénybe vett külső vállalkozók költségeit.

[53]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[54]             AC= szerződéses alkalmazott; INT=átmeneti alkalmazott; INT=átmeneti alkalmazott; AL= helyi alkalmazott; JED=küldöttségi pályakezdő szakértő. END= kirendelt nemzeti szakértő;

[55]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[56]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[57]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[58]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.