52008PC0810

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 3.12.2008

COM(2008) 810 végleges

2008/0241 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól

(átdolgozás)

{SEC(2008) 2933}{SEC(2008) 2934}

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és célkitűzései

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv 2003. január 27-i elfogadását követően 2003. február 13-án lépett hatályba. A tagállamoknak 2004. augusztus 13-ig kellett átültetniük az irányelv rendelkezéseit saját joggyakorlatukba. Az irányelv elfogadása óta eltelt időszakban az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak összegyűjtésével és újrafeldolgozásával kapcsolatban sem az indítóokok, sem az alapelvek nem változtak.

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv felülvizsgálatára az alábbi megfontolásokból született javaslat:

- Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelvben foglaltak végrehajtásának kezdeti szakaszában szerzett tapasztalatok olyan technikai, jogi és igazgatási hiányosságokat tártak fel, amelyek a jogalkotói szándékkal ellentétben költséges beavatkozásokat kívántak meg a piaci szereplőktől és a szabályozóktól, továbbra sem szabtak gátat a környezetrombolásnak, a hulladékgyűjtés és -kezelés terén alacsony fokú innovációt eredményeztek, egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtettek, sőt, a belső piac torzulásaihoz és szükségtelen adminisztrációs terhekhez vezettek.

- A Bizottság elkötelezetten törekszik a szabályozási környezet javítására az egyszerűség, közérthetőség, hatékonyság és betartathatóság jegyében. A „Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégiáról” című bizottsági közlemény az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv felülvizsgálatát 2008-ra irányozta elő.

- Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv maga is előrevetíti, hogy az alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében szükség lehet későbbi módosításokra. Az irányelv egyben előírja a Bizottság számára, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival kapcsolatban 2008. december 31-ig határozzon meg új kötelező begyűjtési arányt, a hasznosítás és újrahasználat/újrafeldolgozás – adott esetben teljes készülékek újrahasználatára vonatkoztatott – arányát, és állapítson meg irányszámokat az I. melléklet A. részének 8. kategóriájába tartozó termékek esetében.

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv felülvizsgálatának konkrét céljai ennek megfelelően a következők:

- Az adminisztrációs költségek csökkentése a szükségtelen adminisztratív terhek felszámolásával, ám a környezetvédelem jelenlegi szintjének fenntartása mellett.

- Az irányelv hatékonyságának és végrehajtási szintjének javítása a megfelelés szigorításával és a jogosulatlan előnyökhöz jutás csökkentésével.

- Az elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladékok gyűjtésével, kezelésével és hasznosításával járó környezeti terhelés hatásainak mérséklése azokon a szinteken, amelyek a legtöbb tiszta hozadékot biztosítják a társadalom számára.

Általános háttér

A felülvizsgálati eljárás részeként végzett mélyreható vizsgálat az alábbi problémákat tárta fel az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv alkalmazásával kapcsolatban:

- nem eléggé világos, hogy mely termékek tartoznak az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló jelenlegi irányelv hatálya alá, illetve hogy a termékek mely kategóriába sorolhatók, így az egyes tagállamok és érdekeltek különbözőképpen értelmezik a meglévő rendelkezéseket.

- a piaci forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezésekből képződött hulladéknak jelenleg mintegy 65%-át gyűjtik szelektíven, de ennek kevesebb, mint a felét részesítik az irányelvben foglaltaknak megfelelő kezelésben és veszik nyilvántartásba. A nagyobb hányadát valószínűsíthetően szabálytalanul kezelik vagy illegálisan harmadik országokba (köztük az OECD-n kívüli országokba) szállítják. Ezzel értékes másodlagos nyersanyagoktól esünk el, illetve fokozottan fennáll annak a kockázata, hogy veszélyes, így például nagy ózonlebontó vagy globális felmelegedési potenciállal rendelkező anyagok kerülnek a környezetbe[1]. Ezen túlmenően a jelenlegi „egy kaptafára húzott” begyűjtési arány – azaz az elektromos és elektronikus berendezések magánháztartásokban képződött hulladékára vetített lakosonkénti 4 kg – nem számol az egyes tagállamok gazdasági különbségeivel, így bizonyos tagállamokban jóval a kívánatos szint alatt marad, míg másokban túlontúl ambiciózus elvárásként jelentkezik;

- a 2002/96/EK irányelv a teljes készülékek újrahasználatáról jelenleg nem rendelkezik;

- a 2002/96/EK irányelvben nincsenek részletes végrehajtási követelmények, ezáltal a tagállamokban hiányosságok mutatkoznak az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv végrehajtása terén;

- a tagállamokban eltérő követelmények vannak érvényben a gyártói nyilvántartásra vonatkozóan, így előfordulhat, hogy egy gazdasági szereplőnek adott esetben 27 különböző gyártónyilvántartási rendszer feltételeit kell teljesítenie, feleslegesen növelve adminisztrációs terheit;

- a jelek szerint az elektromos vagy elektronikus berendezésekből képződött hulladék egy részét szabálytalanul kezelik az Európai Unión belül, illetve illegálisan a Közösség határain túlra exportálják.

A fenti problémákat csak úgy lehet felszámolni, ha lépéseket teszünk az ügy érdekében.

Hatályos rendelkezések a javaslat által érintett területen

A jelenlegi javaslathoz maga a 2002/96/EK irányelv (módosított változata) és az irányelv tárgyában a Bizottság által elfogadott határozatok kapcsolódnak.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Az átdolgozott irányelv célkitűzései teljes összhangban állnak a Közösség általános stratégiáival, ezen belül a lisszaboni stratégiával, a fenntartható fejlődési stratégiával, az integrált energiaügyi és éghajlatváltozási csomaggal, a hatodik környezetvédelmi cselekvési programmal és annak félidős értékelésével, az integrált termékpolitikával, a természeti erőforrások kezelésével, a hulladékképződés megakadályozásával és a hulladékok újrahasznosításával foglalkozó tematikus stratégiával, a Bizottságnak a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó vezető piaci kezdeményezéscsomagjával, valamint az ózonréteget lebontó anyagokról szóló rendelet tervezett átdolgozásával.

AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ ÉS A HATÁSVIZSGÁLAT

Konzultáció az érdekelt felekkel

A konzultáció módszerei, a legfontosabb célterületek, valamint a válaszadók általános jellemzői

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv felülvizsgálata érdekében széles körű adatgyűjtésre és különböző vizsgálatokra került sor. A felülvizsgálati eljárás teljes tartama alatt folyamatos információcsere történt az érdekeltekkel, emellett kkv-testületet is létrehoztak, és nyilvános internetes konzultáció indult. A konzultációk és vizsgálatok nyomán számos szakpolitikai opció körvonalazódott, illetve méretett meg.

A felülvizsgálat keretében folytatott konzultációkon többek között a tagállamok, különböző civil szervezetek, az elektromos és elektronikus berendezések gyártói, fogyasztók, a kiskereskedelmi és a forgalmazói ágazat képviselői, önkormányzatok, hulladékkezelők, újrafeldolgozók és újrahasznosítók, gyártói felelősségvállalási szervezetek, valamint nemzeti gyártónyilvántartók éltek a véleménynyilvánítás lehetőségével.

A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja

Az érdekelteket megkérdezték az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv hatályának pontosítását szolgáló szakpolitikai javaslatokkal kapcsolatban, a begyűjtési, hasznosítási/újrahasználati és újrafeldolgozási irányszámok lehetséges módosításáról, a gyártói nyilvántartásról valamint a kezelési követelményekről. A nyilvános konzultációról készült dokumentum, valamint az észrevételek összefoglalása nyilvánosan hozzáférhető. Mivel az észrevételek a javasolt intézkedésre vonatkoztak, minden választ maradéktalanul figyelembe vettek a jogalkotók.

2008. április 11. és 2008. június 5. között nyílt internetes konzultációra került sor. A Bizottsághoz 168 észrevétel érkezett. A nyílt internetes konzultáció eredménye a következő weboldalon olvasható: http://circa.europa.eu/Public/irc/env/weee_2008_review/library .

A szakvélemények összegyűjtése és felhasználása

Érintett tudományos és szakterületek

1. Az adatgyűjtést a Bio Intelligence Service végezte. Munkája során az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak tárgyában mintegy 132 referenciadokumentumot értékelt, amelyeket egy összegző jelentéssel egyetemben közzétett az interneten. A jelentés módszeres áttekintést adott a referenciadokumentumok tartalmáról, felmérve az esetleges átfedéseket, ellentmondásokat és hiányosságokat a felülvizsgálathoz szükséges információkkal kapcsolatos ismeretekben. A következtetések közvetlen forrásként szolgáltak a kutatás megbízói számára, és a CIRCA honlapján elérhetők: http://circa.europa.eu/Public/irc/env/weee_2008/library .

2. A felülvizsgálat négy különböző kutatás eredményeire épült: ezek alapján az Európai Bizottság teljes képet alkothatott az irányelv végrehajtásának helyzetéről, feltárhatta a felülvizsgálat kérdéses pontjait, bővíthette a szakpolitikai opciók elemzéséhez szükséges információkat, különösen az irányelv fejlesztése és egyszerűsítése tekintetében, a szabályozás javításáról szóló közleménnyel összhangban. A vizsgálatok kereszttüzében a gyártói felelősségvállalásra vonatkozó követelmények, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás, valamint az innovációra és a piaci versenyre gyakorolt hatások álltak. A vizsgálatok részletei (cím, megbízó, dátum) a következő weboldalon olvashatók: http://ec.europa.eu/environment/waste/weee/studies_weee_en.htm .

3. A vizsgálat részeként 2007. március 15-én közös munkaértekezletre került sor az érdekeltek szakértőinek részvételével. A munkaértekezlet következtetései, valamint az elhangzott prezentációk szövege a CIRCA honlapján megtekinthető: .

Alkalmazott módszerek

A Bio Intelligence Service az adatgyűjtés során módszeresen áttekintette a rendelkezésre álló szakirodalmat, következtetéseit pedig jelentésben összegezte. A többi vizsgálat (United Nations University, Ökopol, Arcadis/Ecolas) kutatásokra épült. A United Nations University által végzett kutatás az európai tájékoztatási központok hálózatán keresztül szakértői munkaértekezlet és kkv-testület munkáját is figyelembe vette.

A megkérdezett legfontosabb szervezetek/szakértők

Az AEA Technology, a Bio Intelligence Service, a United Nations University és alvállalkozói, az Ökopol és alvállalkozói, az Ecolas és alvállalkozói.

A beérkezett és a figyelembe vett javaslatok összefoglalása

Visszafordíthatatlan következményekkel járó, potenciálisan súlyos kockázatokról nem történt említés.

A fenti vizsgálatok következtetéseit a vezetői összefoglaló összegzi, illetőleg azokra számos helyen történik hivatkozás a szakpolitikai opciók hatásvizsgálatában. A hatásvizsgálat szövege ennek megfelelően a kérdéses vizsgálatra utal.

A szakértői vélemények nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása

A nyilvánosság bevonása a vélemények internetes közzétételével valósult meg: http://circa.europa.eu/Public/irc/env/weee_2008_review/library

230

Hatásvizsgálat

Az irányelv felülvizsgálatához a jogalkotók számos szakpolitikai opciót vettek górcső alá, a szabályozás változatlanul hagyását is beleértve. A szakpolitikai opciókat gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi hatásaik alapján mérlegelték, arra is figyelemmel, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a szabályozási környezet egyszerűsítéséhez. A vizsgált opciók két fő célterület köré csoportosultak: egyrészt az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv eredményességének, másrészt a hatékonyságának javítására irányultak.

- Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv eredményességének javításához az alábbi opciókat vették sorra: a hulladékkezeléssel és hulladékszállítással kapcsolatos ellenőrzési és végrehajtási minimumkövetelmények; a gyártók számára megállapított 85%-os begyűjtési arány (amely – a már jelenleg is szelektíven gyűjtött – piaci forgalomba került elektromos és elektronikus berendezések 65%-ának felel meg), és amely arányba az üzleti tevékenység nyomán keletkező hulladék is beleszámít; a környezetvédelmi szempontból jelentős összes hulladékáram begyűjtése; a begyűjtési arány megállapítása a piaci forgalomba hozott összes elektromos és elektronikus berendezés hányadaként. Környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból az ellenőrzési minimumkövetelményekre vonatkozó opciókat találták optimálisnak, valamint azt az opciót, amely a begyűjtési arányt az adott évet megelőző évben piaci forgalomba került elektromos és elektronikus berendezések mennyiségének 65%-ában állapítja meg. A hatásvizsgálat szerint ez a 65%-os célkitűzés már jelenleg is teljesül, mert az Európai Unió tagállamaiban átlagosan ennek megfelelő mennyiségű hulladékot gyűjtenek szelektíven. Az elképzelések szerint ez az arányszám magában foglalná a közepes és nagy méretű elektromos és elektronikus berendezések csaknem összes hulladékát, amelyek begyűjtése gazdaságosnak számít. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a begyűjtött egységre vetített begyűjtési költségek változatlanok maradnának, és több környezetvédelmi előnnyel lehetne számolni, mert az elektromos és elektronikus berendezések nagyobb mennyiségű szelektíven gyűjtött hulladéka részesülne szakszerű kezelésben.

- Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv hatékonyságának javításához a jogalkotók az alábbi opciókat vették sorra: Az irányelv hatályának pontosítása rögzített terméklista alapján; a hatályt a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv határozná meg, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv pedig az EK-Szerződés 175. cikke értelmében erre hivatkozna; a berendezések osztályozása különböző kategóriákra, úgymint magánháztartásból származó (B2C) hulladékokra és egyéb fogyasztóktól (B2B) származó hulladékokra. A hatásvizsgálat azzal a következtetéssel zárult, hogy a szabályozás változatlanul hagyása nem életképes szakpolitikai opció, és az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv hatálya a két utóbbi opció ötvözetével pontosítható leghatékonyabban. E fellépésnek mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból pozitív hozadékai lesznek, és a gyártók számára is átlátható feltételeket biztosít, csökkentve ezzel a jogosulatlan előnyökhöz jutást a piacon.

- A gyártói nyilvántartás összehangolása és a szükségtelen adminisztrációs terhek csökkentése kölcsönösen átjárható tagállami nyilvántartások vagy közösségi nyilvántartás létrehozásával, valamint a nyilvántartási és jelentéstételi követelmények egységesítésével. A hatásvizsgálat következtetései szerint a felmerülő költségeket és az adminisztrációs terhek jelentős mértékű csökkentését tekintve a kölcsönösen átjárható tagállami nyilvántartások létrehozása és a nyilvántartási követelmények összehangolása tekinthető a legéletképesebb opciónak.

- Lehetséges megoldásként szintén szóba került, hogy az újrafeldolgozási irányszám részét képezhetné a teljes készülékek újrahasználata, valamint hogy a gyógyászati berendezések esetében új irányszámokat lehetne meghatározni. A hatásvizsgálat mindkét opciót megvalósíthatónak értékelte.

A javaslatot a Bizottság jogalkotási és munkaprogramjában rögzítetteknek megfelelően hatásvizsgálatnak vetették alá. Az alábbi weboldalon elérhető:

A JAVASLAT JOGI VONATKOZÁSAI

A javasolt fellépés összefoglalása

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv felülvizsgálatához javasolt főbb fellépések a következők:

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv hatályát érintően: A javaslat szerint a 2002/96/EK irányelv I.A. és I.B. melléklete, amely mind az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv, mind pedig a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv alkalmazási körét meghatározza, átkerülne az EK-Szerződés 95. cikkére épülő, a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelvbe. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv – az EK-Szerződés 175. cikke alapján – erre a hatályra hivatkozik majd.

A meghatározások pontosítása: A javaslat egyértelművé kívánja tenni a különbséget az elektromos és elektronikus berendezések magánháztartásból származó hulladékai, illetve a nem háztartási hulladékok között a berendezések – komitológiai eljárás keretében történő – B2C vagy B2B kategóriába sorolásával. Az említett fellépések egyrészt tovább pontosítják, hogy mely termékekre alkalmazandó az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv, másrészt a különböző berendezésgyártók számára is egyértelműbbé teszik, hogy mely követelmények vonatkoznak rájuk, ezáltal hozzájárulnak az egyenlő piaci feltételek megteremtéséhez.

Begyűjtési arány: a javaslat az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozóan 65%-os begyűjtési arányt tart kívánatosnak (a B2B berendezéseket is számítva) a tárgyévet megelőző két évben piaci forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések átlagos mennyiségének hányadaként meghatározva. Ez az arány kifejezi az elektromos és elektronikus berendezésekből képződött hulladékoknak a tagállamokban már szelektíven gyűjtött mennyiségét, illetve figyelembe veszi az elektromos és elektronikus berendezések fogyasztásában jelentkező tagállami különbségeket. Arra ösztönzi ezáltal az egyes tagállamokat, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak lehető legoptimálisabb szelektív gyűjtését alakítsák ki. A javasolt begyűjtési arányt éves szinten és 2016-tól kezdődően kellene teljesíteni. A rugalmasságot szolgáló intézkedések a következők: átmeneti intézkedések lehetősége a tagállamok számára, az arány európai parlamenti és tanácsi felülvizsgálata 2012-ben, bizottsági javaslat alapján.

Újrafeldolgozási irányszámok: Az újrafeldolgozásra és újrahasználatra együttesen megállapított és 5%-kal növelt irányszám teljesítésébe a javaslat szerint beszámítana a teljes készülékek újrahasználata, amely így ösztönözné az önálló elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak teljes egészében történő újrahasználatát. A gyógyászati berendezésekre (a 8. kategóriába tartozó berendezésekre) meghatározott újrafeldolgozási irányszám a javaslat szerint megegyezne a ellenőrző és vezérlő műszerekre (a 9. kategóriába tartozó berendezésekre) megállapított irányszámokkal.

Gyártói nyilvántartás: Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv alkalmazásával járó adminisztratív terhek csökkentése érdekében javasolt összehangolni az egyes tagállamok gyártókra vonatkozó nyilvántartási és jelentéstételi követelményeit, többek között a nemzeti gyártónyilvántartások kölcsönös átjárhatóságának biztosításával.

Végrehajtás: A végrehajtásban jelentkező különbségek kiegyenlítése érdekében ellenőrzési minimumkövetelmények bevezetése javasolt a tagállamokban, amely a szándékok szerint növeli az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv végrehajtásának mértékét. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak szállításával kapcsolatban pedig felügyeleti minimumkövetelmények lépnének érvénybe.

Jogalap

A Szerződés 175. cikke

A szubszidiaritás elve

Mivel a Közösség a javaslatot illetően nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel, a szubszidiaritás elve alkalmazandó.

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok az alábbi ok(ok)ból nem tudják kielégítően megvalósítani:

A környezetvédelmi intézkedések egyaránt tartoznak a Közösség és a tagállamok hatáskörébe. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezeléséből fakadó szennyezés átterjed a tagállami határokon. Különösen igaz ez a légszennyezés, valamint a víz- és talajszennyezés esetében, amely az elektromos és elektronikus berendezések elégetésekor, lerakásakor vagy szakszerűtlen újrafeldolgozásakor keletkezik. Az elektromos és elektronikus berendezésekből képződő hulladékok kezelése ezért önálló tagállami intézkedésekkel nem javítható hatékonyan, ehhez közösségi fellépés szükséges. Mivel az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelését egymástól eltérő nemzeti politikák szabályozzák, az újrafeldolgozási politikák nem lehetnek eléggé hatékonyak. A tagállamok eltérő nyilvántartási és jelentéstételi követelményei emellett szükségtelen adminisztrációs terhet rónak a gyártókra. Mindezen okokból közösségi szintű fellépés indokolt.

Ha a tagállamok egymástól függetlenül cselekszenek, csökken a környezetvédelem szintje, a gazdasági szereplőkre pedig nagyobb pénzügyi és adminisztrációs terhek nehezednek.

A közösségi fellépés az alábbi ok(ok) miatt éri el eredményesebben a javaslat célkitűzéseit:

Az elektromos és elektronikus berendezések felülvizsgálatához kapcsolódó problémák nemzetközi jellege megkívánja az uniós szintű szabályozást; a gyártókra és a szabályozó hatóságokra vonatkozó követelmények közösségen belüli összehangolása pedig növeli a költséghatékonyságot, elősegíti az ésszerűsítést és magasabb szintű környezetvédelmet biztosít az Európai Unió egészén belül.

Mutatók:

4. a belső piac működését érintő problémák elkerülése az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv meghatározásainak és hatályának – az irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartozó gazdasági szereplők számára biztosított – pontosítása révén.

5. optimális környezetvédelmi eredmények megfelelő szintű közösségi begyűjtési és újrafeldolgozási minimumkövetelmények felállításával;

6. az adminisztrációs terhek csökkentése a több tagállamban is tevékenykedő vállalkozások számára a nyilvántartási és a jelentéstételi eljárások egyszerűsítésével;

7. az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv hatékonyabb alkalmazása a gyártók és a hulladékgazdálkodási tevékenységek megfelelőségének hatékonyabb felügyeletével és magasabb fokú végrehajtásával.

Az 2002/96/EK irányelvben az Európai Parlament és a Tanács előírta az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival kapcsolatban meghatározott begyűjtési arány, hasznosítási és újrafeldolgozási irányszám, ezen belül a teljes készülékek újrahasználatára, valamint a 8. kategóriába (gyógyászati berendezések) tartozó termékekre vonatkozó irányszám felülvizsgálatát és szükség szerinti módosítását. Ez a felülvizsgálat szerves részét képezi a szabályozási környezet javítására irányuló törekvéseknek az Európai Unión belül. Az irányelv hatályának és egyes meghatározásainak pontosítását, a célok kitűzését és a kölcsönösen átjárható nemzeti gyártói nyilvántartási rendszerek kialakítását a tagállamok önmagukban nem tudják hatékonyan megvalósítani.

A javaslat tehát megfelel a szubszidiaritás elvének.

Az arányosság elve

A javaslat a következő ok(ok) miatt megfelel az arányosság elvének:

A javaslat rögzíti az összehangolt közösségi stratégia kialakításának jogi követelményeit az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak összegyűjtése és újrafeldolgozása terén, de ezzel párhuzamosan elegendő mozgásteret hagy a tagállamok számára a javaslat céljainak eléréséhez nemzeti szinten legmegfelelőbbnek ítélt intézkedések meghozatalára. Az irányelv alapja az EK-Szerződés 175. cikke, így módot nyújt a további nemzeti intézkedésekre. Az elektromos és elektronikus berendezésekről szóló irányelv felülvizsgálatában javasolt intézkedések érdemben kezelik a 2002/96/EK irányelv végrehajtása során felmerült problémákat, valamint az Európai Parlament és a Tanács által kifejezetten jelzett, felülvizsgálandó pontokat.

Az adminisztrációs terhek csökkenése:

- az adminisztrációs terhek csökkentése a termékeiket több tagállamban is forgalmazó vállalkozások számára a nyilvántartás és a jelentéstétel terén;

- az összehangolt nyilvántartás és jelentéstétel 66,3 millió EUR nagyságrendű megtakarítást eredményez összességében.

Az eszköz megválasztása

Javasolt eszköz: irányelv.

Más eszköz a következők miatt nem lenne megfelelő:

A közelmúltban végzett vizsgálatok tanúsága szerint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak összegyűjtésével és újrafeldolgozásával kapcsolatban sem az indítóokok, sem az alapelvek nem változtak, így a hatályos irányelv felülvizsgálata a javasolt eszköz.

KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK

A javaslatnak közösségi szinten nincs költségvetési vonzata.

KIEGÉSZÍTő INFORMÁCIÓK

Egyszerűsítés

A javaslat a következő eszközökkel egyszerűsíti a jogi szabályozást és a magánszemélyeket érintő igazgatási eljárásokat:

- az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv és a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv hatályának pontosítása, mivel azonos jellegű berendezéseket érintenek;

- a gyártók nyilvántartási és jelentéstételi kötelezettségeinek összehangolása a formátumot és gyakoriságot illetően.

A javaslat szerepel mind a közösségi joganyag korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló, folyamatosan aktualizált bizottsági programban, mind a Bizottság jogalkotási és munkaprogramjában (hivatkozási szám: 2008/ENV/002).

Felülvizsgálati/módosító/megszüntető záradék

A javaslat felülvizsgálati záradékot tartalmaz.

Átdolgozás

A javaslat átdolgozással jár együtt.

Megfelelési táblázat

A tagállamok kötelesek eljuttatni a Bizottsághoz az irányelvet átültető nemzeti rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot.

A javaslat részletes magyarázata

A 2002/96/EK irányelv átdolgozására irányuló főbb javaslatok a következők:

2. cikk: Az irányelv hatálya a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv hatályára hivatkozik. Így egyértelművé válik, mely termékekre nem alkalmazandó az irányelv.

3. cikk: A fogalommeghatározások módosultak, illetve újakkal egészültek ki a jogbiztonság és a közösség egyéb jogszabályaival való összeegyeztethetőség érdekében.

7. cikk: a javaslat az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozóan 65%-os begyűjtési arányt tart kívánatosnak a tárgyévet megelőző két évben piaci forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések átlagos mennyiségének hányadaként meghatározva. A gyártóknak a javasolt begyűjtési arányt éves szinten és 2016-tól kezdődően kell teljesíteniük. A tagállamok komitológiai egyeztetést követően átmeneti intézkedéseket hozhatnak, amennyiben valamely sajátos nemzeti körülmény miatt az előírt arányszám teljesítése számukra nehézséget jelentene. A javaslat szerint az Európai Parlament és a Tanács 2012-ben a Bizottság jelentése alapján újravizsgálja a begyűjtési arányt, lehetőség szerint törekedve a hűtő- és fagyasztóberendezésekkel kapcsolatban is külön szelektív hulladékgyűjtési előirányzat meghatározására.

11. cikk: A hasznosítási és újrafeldolgozási irányszám módosul: magában foglalja a teljes készülékek és a gyógyászati berendezések újrahasználatát.

12. cikk: A tagállamoknak a gyártókat – adott esetben – ösztönözniük kell az elektromos és elektronikus berendezések magánháztartásból származó hulladékainak összegyűjtésével járó összes költség finanszírozására.

14. cikk: A fenntartható fogyasztási és termelési politika elveivel összhangban – határidő előírása nélkül – minden termékre díj szabható ki, amely a nyilvánosság számára is jól látható.

16. cikk: Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében az irányelv új rendelkezéssel egészül ki, amely összehangolja a gyártók nyilvántartását és jelentéstételét a Közösségen belül, többek között a nemzeti nyilvántartások kölcsönös átjárhatóságának biztosításával.

20. cikk: Ellenőrzési minimumkövetelmények épülnek be az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv közösségi szintű alkalmazásának javítása érdekében.

A 2002/96/EK irányelv I. melléklete törlésre kerül, illetve az irányelv új melléklettel egészül ki az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak szállításával kapcsolatos felügyeleti minimumkövetelményekről.

A 2002/96/EK irányelv II., III. és IV. melléklete változatlan marad, mivel ezt rendszeres időközönként, komitológiai eljárás keretében kell a technikai és tudományos haladásnak megfelelően kiigazítani.

2008/0241 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

ê 2002/96/EK (kiigazított szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[2],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[3],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[4],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően, az egyeztetőbizottság által 2002. november 8-án jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével,

mivel:

òúj szöveg

(1) Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2003. január 27-i 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[5] bizonyos tekintetben lényegi módosításra szorul. Az áttekinthetőség érdekében szükség van a szöveg átdolgozására.

ê 2002/96/EK

(2)(1) A Közösség környezetvédelmi politikájának céljai között szerepel különösen a környezet megőrzése, védelme és minőségének javítása, az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű felhasználása. Ez a politika az elővigyázatosság elvén, a megelőzés elvén, a szennyező fizet elvén, valamint azon az elven alapul, hogy a környezeti károkat elsődlegesen azok forrásánál kell leküzdeni.

(3)(2) A Közösség környezetvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos politikai és cselekvési programja[6] (ötödik környezetvédelmi cselekvési program) megállapítja, hogy a fenntartható fejlődés megvalósításához jelentős változásokra van szükség a jelenlegi fejlesztési, termelési, fogyasztási és magatartási modellekhez képest, és többek közt a természeti források pazarló fogyasztásának csökkentését és a szennyezés megelőzését támogatja. Említést tesz az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól, mint szabályozni kívánt célterületről, tekintettel a megelőzés, a hasznosítás, valamint a hulladékok biztonságos ártalmatlanítása elveinek alkalmazására.

ê 2002/96/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(3) A közösségi hulladékgazdálkodási stratégia felülvizsgálatáról szóló, 1996. július 30-i bizottsági közlemény megállapítja, hogy abban az esetben, ha nem kerülhető el a hulladék keletkezése, azt újra fel kell használni, hasznosítani kell az anyagokat, vagy energetikailag kell hasznosítani.

(4) A Tanács a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról szóló, 1997. február 24-i állásfoglalásában[7] kiemelte a hulladékhasznosítás támogatásának szükségességét az ártalmatlanítandó hulladék mennyiségének csökkentése, valamint a természeti erőforrások megóvása érdekében, különösen az újrafelhasználás, újrahasznosítás, komposztálás és a hulladék energetikai hasznosítása révén, továbbá felismerte, hogy a konkrét esetekben a lehetőségek mérlegelésekor figyelemmel kell lenni a környezeti és gazdasági hatásokra, ugyanakkor mindaddig, amíg a tudomány és a technológia tovább nem fejlődik, és tovább nem fejlesztik az életciklus-elemzéseket, elsődlegesen az újrafelhasználást és az anyagok újrahasznosítását kell választani, ahol és amennyiben környezetvédelmi szempontból ez bizonyul a legalkalmasabb megoldásnak. A Tanács felkérte továbbá a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül dolgozza ki az elsőbbségi hulladékáram program keretében végzett projektek, többek között az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak megfelelő nyomon követését.

(5) Az Európai Parlament 1996. november 14-i állásfoglalásában[8] felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat több elsőbbségi hulladékáramra vonatkozó irányelvekre, beleértve az elektromos és elektronikus hulladékot, és amelyek alapja a gyártói felelősség elve. Az Európai Parlament ugyanebben az állásfoglalásban felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy terjesszenek elő javaslatokat a hulladék mennyiségének csökkentésére.

ò új szöveg

(4) Ez az irányelv kiegészíti az Európai Unió általános hulladékgazdálkodási jogszabályait, így a hulladékokról szóló 2008/xx/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[9]. Meghatározásai, például a hulladék és az általános hulladékgazdálkodási műveletek tekintetében az említett irányelv fogalommeghatározásain alapulnak. A hulladékokról szóló 2008/xx/EK irányelv értelmében a gyűjtés magában foglalja a hulladékoknak a hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítása céljából végzett előzetes válogatását és előzetes tárolását is. A 2006. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[10] megállapítja az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények kereteit, ezen belül olyan energiafelhasználó termékek tekintetében is módot nyújt konkrét követelmények elfogadására, amelyeket adott esetben ez az irányelv is szabályoz. A 2005/32/EK irányelv és az annak értelmében elfogadott végrehajtási intézkedések nem ütköznek a Közösség hulladékgazdálkodást szabályozó rendelkezéseibe. Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[11] a hatálya alá eső összes elektromos és elektronikus berendezés tekintetében előírja a tiltott anyagok más anyagokkal való helyettesítését.

ê 2002/96/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(56) √ A hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[12] Õ A hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv[13] arról rendelkezik, hogy egyedi irányelvek révén egyes hulladékkategóriák gazdálkodására vonatkozóan különös szabályokat lehet megállapítani, amelyek konkrét esetekre vonatkoznak, illetve kiegészítik a √ 2006/12/EK Õ 75/442/EGK irányelv rendelkezéseit.

(67) A Közösségen belül gyorsan nő az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak mennyisége. ?Az elektromos és elektronikus eszközök piacának bővülésével és az innovációs ciklus lerövidülésével egyre nagyobb ütemben cserélődnek az elektromos és elektronikus berendezések, és ennek megfelelően a belőlük keletkező hulladékáram is gyors ütemben nő. Jóllehet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv) hatékonyan hozzájárul az elektromos és elektronikus berendezések veszélyesanyag-tartalmának csökkentéséhez, még hosszú ideig számolni kell a higany, a kadmium, az ólom, a hat vegyértékű króm, a poliklórozott bifenilek (PCB-k) és az ózonlebontó anyagok jelenlétével[14] az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaiban. ï Az elektromos és elektronikus berendezésekben található veszélyes anyagok komoly problémát jelentenek a hulladékkezelés fázisában, és az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai újrafeldolgozását újrahasznosítását nem végzik a megfelelő mértékben. ? Újrafeldolgozás hiányában értékes források veszhetnek el ï .

(8) Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelése nem javítható hatékonyan abban az esetben, ha a tagállamok egyénileg cselekszenek. A gyártói felelősség elvének országonként eltérő alkalmazása különösen jelentős eltérésekhez vezethet a gazdasági szereplők által viselt pénzügyi terhek vonatkozásában. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésére vonatkozó nemzeti politikák eltérése gátolja az újrahasznosítási politikák hatékonyságát. Az alapvető kritériumokat ennek megfelelően közösségi szinten kell megállapítani.

ò új szöveg

(7) Ennek az irányelvnek az elsődleges célja, hogy a fenntartható termelés és fogyasztás jegyében megakadályozza az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak keletkezését, továbbá a hatékony erőforrás-gazdálkodás érdekében az említett hulladék újrahasználata, újrafeldolgozása és egyéb hasznosítása révén csökkentse az ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyiségét. Az irányelv további célja, hogy javítsa az elektromos és elektronikus berendezések életciklusában érintett valamennyi piaci szereplő, pl. gyártók, forgalmazók és vásárlók, s különösen az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak összegyűjtésében és kezelésében közvetlenül részt vevő piaci szereplők környezetvédelmi teljesítményét. A gyártói felelősség elvének országonként eltérő alkalmazása különösen jelentős eltérésekhez vezethet a gazdasági szereplők által viselt pénzügyi terhek vonatkozásában. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésére vonatkozó nemzeti politikák eltérése gátolja az újrafeldolgozási politikák hatékonyságát. Az alapvető kritériumokat ennek megfelelően közösségi szinten kell megállapítani.

(8) Mivel a tervezett intézkedés céljait tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, és azok a probléma nagyságrendje miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvvel összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ezen irányelv nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

ê 2002/96/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(9) Ennek az irányelvnek a rendelkezéseit az értékesítés módszerétől függetlenül kell alkalmazni a termékekre és a gyártókra, beleértve a távértékesítést és az elektronikus értékesítést is. Ebben az összefüggésben a távértékesítési és elektronikus értékesítési csatornákat használó gyártók és forgalmazók kötelezettségeinek lehetőleg azonosnak kell lenniük, és azokat ugyanúgy kell érvényesíteni annak érdekében, hogy ne a többi értékesítési csatorna viselje ennek az irányelvnek az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó rendelkezéseiből eredő költségeket azoknak a berendezéseknek a tekintetében, amelyeket távértékesítés vagy elektronikus értékesítés útján értékesítettek.

(10) Ez az irányelv kiterjed valamennyi magán- és szakmai használatra szánt elektromos és elektronikus berendezésre. Ezt az irányelvet az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival érintkezésbe kerülő személyek védelmét szolgáló biztonsági és egészségügyi előírásokról szóló közösségi jogszabályok, valamint a vonatkozó közösségi hulladékkezelési jogszabályok, különösen az egyes veszélyes anyagokat tartalmazó szárazelemekről és akkumulátorokról szóló, 1991. március 18-i 91/157/EGK tanácsi irányelv[15] √ az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[16] Õ sérelme nélkül, ð illetve a terméktervezésre vonatkozó közösségi rendelkezések, különösen az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv sérelme nélkül kell alkalmazni. ï

(11) A lehető legrövidebb időn belül felül kell vizsgálni a 91/157/EGK irányelvet, különösen ennek az irányelvnek a figyelembevételével.

(11)(12) A gyártói felelősségnek ezen irányelvben történő megállapítása eszköz olyan elektromos és elektronikus berendezések kialakításának és gyártásának ösztönzésére, amelyeknél teljes mértékben figyelembe veszik és megkönnyítik a berendezés javíthatóságát, esetleges bővítését, újrahasználatát újrafelhasználását, szétszerelését és újrafeldolgozását újrahasznosítását.

(12)(13) Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak visszavételével és kezelésével foglalkozó forgalmazók munkavállalói biztonságának és egészségének biztosítása érdekében a biztonsági és egészségügyi előírásokról szóló nemzeti és közösségi jogszabályokkal összhangban a tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a feltételeket, amelyek mellett a forgalmazók a visszavételt megtagadhatják.

( 14 ) A tagállamok ösztönzik, hogy az elektromos és elektronikus berendezéseket olyan módon tervezzék meg és állítsák elő, amely figyelembe veszi és megkönnyíti a szétszerelést és a hasznosítást, különösen az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak, az alkatrészeknek és az anyagoknak az újrafelhasználását és újrahasznosítását. A gyártók különleges tervezési megoldások vagy gyártási eljárások révén nem akadályozhatják meg az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak újrafelhasználását, kivéve ha ezek a különleges tervezési megoldások és gyártási eljárások nagyobb előnyökkel járnak, például a környezetvédelmi, illetve biztonsági követelmények tekintetében.

(1315) A szelektív gyűjtés az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak különleges kezelése és újrafeldolgozása újrahasznosítása biztosításának egyik előfeltétele, és elengedhetetlen ahhoz, hogy a Közösségen belül meg lehessen valósítani az emberi egészség és a környezet védelmével kapcsolatban kitűzött célokat. A fogyasztóknak aktívan hozzá kell járulniuk a szelektív gyűjtés sikeréhez, és ösztönözni kell őket az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak visszajuttatására. Ennek érdekében az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak visszajuttatásához megfelelő létesítményekről kell gondoskodni, beleértve az olyan nyilvános gyűjtőhelyeket, ahol a magánháztartásokban keletkezett ilyen hulladékot legalább költségmentesen visszaveszik. ð A forgalmazókra szintén fontos szerep hárul az elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladékok gyűjtésének eredményes végrehajtásában. ï

(1416) A Közösség által előirányzott védelmi színvonal és a harmonizált környezeti célok elérése érdekében a tagállamok megfelelő intézkedéseket fogadnak el annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak szelektálatlan települési hulladékként történő ártalmatlanítását, és hogy magas szinten megvalósuljon az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak szelektív gyűjtése. Annak biztosítására, hogy a tagállamok hatékony begyűjtési rendszerek kialakítására törekedjenek, elő kell írni a számukra, hogy magas arányt érjenek el az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak magánháztartásokból történő begyűjtése terén, ð különösen az ózonlebontó anyagokat és fluorozott, üvegházhatást okozó gázokat tartalmazó hűtő- és fagyasztóberendezések tekintetében, amelyek környezeti hatása jelentős, illetve különös tekintettel a 2037/2000/EK és a 842/2006/EK rendeletben foglalt kötelezettségekre[17] ï .ð A hatásvizsgálat tanúsága szerint a piaci forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak 65%-át már ma is szelektíven gyűjtik, de ezek több mint felénél fennáll a veszélye a szabálytalan kezelésnek vagy az illegális kivitelnek, amely egyúttal értékes másodlagos nyersanyagok elvesztéséhez és a természeti környezet pusztulásához vezet. Ennek elkerülése érdekében ambiciózus célkitűzésekre van szükség a hulladékgyűjtés terén. ï

(1517) A szennyező anyagoknak az újrafeldolgozási újrahasznosítási, illetve a hulladékáramba történő bekerülése megakadályozásának érdekében elengedhetetlen az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak különleges kezelése. Az ilyen kezelés a leghatékonyabb eszköz annak biztosítására, hogy a környezetvédelem színvonala megfeleljen a Közösség által kitűzött céloknak. A ð gyűjtési, ï újrahasznosítási újrafeldolgozási és hulladékkezelési műveleteket végző létesítményeknek vagy vállalkozásoknak meg kell felelnie bizonyos minimum szabványoknak, hogy elkerülhetők legyenek az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésével összefüggő negatív környezeti hatások. Az elérhető legjobb hulladékkezelési, hasznosítási és újrafeldolgozási újrahasznosítási technikát kell alkalmazni, feltéve hogy azok az emberi egészség és a környezet védelmének magas színvonalát biztosítják. Az elérhető legjobb hulladékkezelési, -hasznosítási és -újrahasznosítási újrafeldolgozási technikát a √ 2008/1/EK Õ 96/61/EK irányelvben[18] megfogalmazott eljárásokkal összhangban részletesebben meg lehet határozni.

(1618) Lehetőség szerint elsőbbséget kell élveznie az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai és alkatrészei, részegységei és fogyó alkatrészei újrahasználatának újrafelhasználásának. Azokban az esetekben, ahol az újrafelhasználás újrahasználat nem javasolható, a szelektíven összegyűjtött valamennyi elektromos és elektronikus berendezés hulladékát hasznosítási folyamatoknak kell alávetni, amelynek során magas fokú újrafeldolgozást újrahasznosítást és hasznosítást kell elérni. A gyártókat továbbá arra kell ösztönözni, hogy az újrahasznosított újrafeldolgozott anyagokat építsék be az új berendezésekbe.

ò új szöveg

(17) A berendezések hasznosítása, újrahasználatra való előkészítése és újrafeldolgozása csak abban az esetben számítható bele az irányelv 7. cikkében foglalt irányszámok teljesítésébe, amennyiben ezen tevékenységek nem ellentétesek a berendezésre vonatkozó egyéb közösségi és tagállami jogszabályokkal.

ê 2002/96/EK

ð új szöveg

(1819) Közösségi szinten kell megállapítani az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai kezelése finanszírozásának alapelveit, és a finanszírozási rendszereknek elő kell segíteniük a magas begyűjtési arányt, és a gyártói felelősség elvének megvalósulását.

(1920) Az elektromos és elektronikus berendezéseket magáncélokra használók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait legalább költségmentesen visszajuttathassák. A gyártóknak ennek megfelelően finanszírozniuk kell a gyűjtőhelyekről történő begyűjtést, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelését, hasznosítását és ártalmatlanítását. ð A tagállamoknak indokolt ösztönözni a gyártókat arra, hogy azok teljes mértékben vállalják fel az elektromos és elektronikus berendezésekből keletkező hulladékok begyűjtésével járó kötelezettségeket, különös tekintettel a hulladéklánc minden elemének, így a magánháztartásból származó hulladékok gyűjtésének finanszírozására is, így elkerülhető az elektromos és elektronikus berendezések szelektíven összegyűjtött hulladékainak a kívánatostól elmaradó kezelése vagy illegális kivitele, a gyártói finanszírozásra nézve egységes piaci követelmények érvényesülnek az Európai Unió egészében, a gyűjtéssel járó pénzügyi terhek pedig a „szennyező fizet” elvének megfelelően átkerülnek az általános adófizetőkről az elektromos és elektronikus berendezések fogyasztóira. ï A gyártói felelősség elvének magas fokú érvényesítése érdekében a gyártók felelősek a saját termékeikből származó hulladék kezelésének finanszírozásáért. Választási lehetőséget kell biztosítani a gyártó számára, hogy önállóan tegyen eleget ennek a kötelezettségnek, vagy valamely közös rendszerhez csatlakozzon. A gyártóknak termékeik forgalomba hozatalakor pénzügyi garanciát kell nyújtaniuk arra vonatkozóan, hogy nem hárítják át a társadalomra, illetve a többi gyártóra az azon termékekből származó elektromos és elektronikus berendezések hulladékai kezelésének költségeit, amely termékek vonatkozásában minden tevékenységüket megszüntették. A korábban keletkezett hulladék kezelése finanszírozásának felelősségét az összes jelenlegi gyártónak közösen kell viselnie olyan kollektív finanszírozási rendszerek keretében, amelyekhez a költségek felmerülésekor a piacon jelen lévő valamennyi gyártó arányosan járul hozzá. A kollektív finanszírozási rendszereknek nem lehet olyan hatásuk, hogy kizárják a piaci rés betöltésére hivatott termékek gyártóit, a kis mennyiségeket előállító gyártókat, az importőröket és a piacra újonnan belépőket. A gyártók számára átmeneti időszakra engedélyezni kell, hogy a vásárlókat az új termékek eladásakor önkéntes alapon tájékoztathassák a korábban keletkezett hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő összegyűjtésének, kezelésének és ártalmatlanításának költségeiről. Az e rendelkezéssel élő gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy az említett költségek ne haladják meg a ténylegesen felmerült költségeket.

(20) ðA gyártóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a vásárlókat az új termékek eladásakor önkéntes alapon tájékoztathassák az elektromos és elektronikus berendezésekből keletkezett hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő összegyűjtésének, kezelésének és ártalmatlanításának költségeiről. Mindez összhangban áll a fenntartható fogyasztási, termelési és iparpolitikai cselekvési tervről szóló bizottsági közleményben foglaltakkal, különösen a tudatosabb fogyasztás és a zöld közbeszerzés tekintetében. ï

(21) Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai begyűjtésének sikeréhez elengedhetetlen, hogy a felhasználók tájékoztatást kapjanak arról a követelményről, hogy ezen berendezések hulladékait nem szabad szelektálatlan települési hulladékként kidobniuk, hanem szelektíven kell gyűjteni, valamint a begyűjtőrendszerekről és ezeknek az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai kezelésében játszott szerepéről. Ehhez a tájékoztatáshoz hozzátartozik azoknak az elektromos és elektronikus berendezéseknek a megfelelő jelölése is, amelyek máskülönben a szemétgyűjtő tartályokba kerülnének, illetve a települési hulladék összegyűjtésére használt más hasonló módon dobnák ki őket.

(22) Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai kezelésének, különösen a feldolgozásának és hasznosításának/ vagy újrahasznosításának újrafeldolgozásának megkönnyítése érdekében fontos, hogy a gyártók tájékoztatást nyújtsanak a felhasznált alkatrészekre és anyagokra vonatkozóan.

(23) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ellenőrzésre és felügyeletre szolgáló infrastruktúra lehetővé tegye ezen irányelv megfelelő végrehajtásának ellenőrzését, tekintettel egyebek között a tagállamokban végzett környezetvédelmi ellenőrzések minimumkövetelményeinek megállapításáról szóló, 2001. április 4-i 2001/331/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásra[19].

(24) Az ebben az irányelvben kitűzött célok elérésének ellenőrzéséhez információkra van szükség a Közösségben forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések tömegéről, illetve, ha ez nem lehetséges, ezek számáról, valamint az ennek az irányelvnek megfelelően összegyűjtött elektromos és elektronikus berendezések hulladékai összegyűjtésének, újrafelhasználásának újrahasználatának (beleértve lehetőség szerint a teljes berendezések újrahasználatát újrafelhasználását), hasznosításának/ vagy újrahasznosításának újrafeldolgozásának és exportjának arányáról.

(25) A tagállamok az illetékes hatóságok és az érintett gazdasági ágazatok közötti megállapodások révén is végrehajthatják az ebben az irányelvben foglalt egyes rendelkezéseket, feltéve hogy betartanak bizonyos előírásokat.

(26) Az ebben az irányelvben szereplő bizonyos rendelkezéseknek, az I. A. mellékletben meghatározott kategóriákba tartozó termékek jegyzékének, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai anyagainak és alkatrészeinek szelektív kezelésének, továbbá e hulladék ð gyűjtésével, ï tárolásával és kezelésével kapcsolatos műszaki előírásoknak, valamint az elektromos és elektronikus berendezések jelölésére használt ábrának a legújabb tudományos és műszaki fejlődéshez történő kiigazításait bizottsági eljárás keretében a Bizottság végzi.

(27) Az ennek az irányelvnek a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[20] összhangban kell elfogadni. ð A Bizottságot indokolt felhatalmazni a mellékletek módosítására és a megfelelést ellenőrző rendelkezések elfogadására. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak, és céljuk a 2002/96/EK irányelv nem lényegi elemeinek – többek között kiegészítéssel történő – módosítása, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás szerint kell elfogadni. ï

ò új szöveg

(28) Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvekhez képest jelentős változtatásnak minősül. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből következik.

(29) Ez az irányelv nem érinti az V. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.

ê 2002/96/EK

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

ê 2002/96/EK

1. cikk

ò új szöveg

Tárgy

Ez az irányelv olyan intézkedéseket állapít meg, amelyek az elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladékok képződése és kezelése nyomán fellépő káros hatások megelőzése vagy csökkentése, valamint az erőforrás-felhasználás globális hatásainak csökkentése és e felhasználás hatékonyságának javítása révén védik a környezetet és az emberi egészséget.

ê 2002/96/EK

ð új szöveg

Célkitűzések

Ennek az irányelvnek az elsődleges célja, hogy megakadályozza az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak keletkezését, továbbá az említett hulladék újrafelhasználása, újrahasznosítása és egyéb hasznosítása által az ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyiségének csökkentését. Az irányelv további célja, hogy javítsa az elektromos és elektronikus berendezések életciklusában érintett valamennyi piaci szereplő, pl. gyártók, forgalmazók és vásárlók, s különösen az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai kezelésében közvetlenül részt vevő piaci szereplők környezetvédelmi teljesítményét.

2. cikk

Hatály

1. Ezt az irányelvet ð a 20xx/xx/EK irányelv (veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv) ï ð I. mellékletében ï az I. A. mellékletben meghatározott kategóriákba tartozó elektromos és elektronikus berendezésekre kell alkalmazni, feltéve hogy az érintett berendezés nem része olyan más jellegű berendezésnek, amely nem tartozik ennek az irányelvnek a hatálya alá Az I. B. melléklet tartalmazza az I. A. mellékletben meghatározott kategóriákba tartozó termékek jegyzékét.

2. Ezt az irányelvet a biztonságra és egészségügyre, ð valamint a vegyi anyagokra ï előírásokra vonatkozó közösségi jogszabályok ð követelményeinek ï sérelme nélkül kell alkalmazni, ð különös tekintettel az 1907/2006/EK rendeletre, ï valamint a különös közösségi hulladékgazdálkodási ð vagy terméktervezési ï jogszabályokra.

ê 2002/96/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

3. √ Ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbi berendezésekre: Õ

a) Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a berendezésekre, amelyek Aa tagállamok biztonsághoz fűződő alapvető érdekeinek védelméhez ð szükséges ï berendezések kapcsolatosak, köztük továbbá a fegyverekre, lőszerekre és hadianyagokra. Ez mindazonáltal nem vonatkozik a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékekre, amelyeket kifejezetten katonai célokra szántak.

√ b) Azok a berendezések, amelyek kifejezett rendeltetésük szerint ennek az irányelvnek a hatálya alá nem tartozó, más jellegű berendezések részei Õ ð és csak az adott berendezés részeként töltik be funkciójukat. ï

ò új szöveg

ð c) Azok a berendezések, amelyeket önálló működési vagy kereskedelmi egységként nem szántak kereskedelmi forgalomba. ï

ê 2002/96/EK (kiigazított szöveg)

√ d) Izzólámpák. Õ

√ e) Beültetett és fertőzött orvosi berendezések. Õ

ò új szöveg

4. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai magánháztartásokból származó hulladékokra, illetve egyéb felhasználóktól származó hulladékokra oszthatók. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladéktípusainak ezen kategóriáit ez az irányelv rögzíti. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 18. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A besorolás egyebek mellett a magánháztartásoknak vagy vállalkozásoknak értékesített berendezések arányának becslésén alapul.

ê 2002/96/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) „elektromos és elektronikus berendezések”: azok a berendezések, amelyeknek a rendeltetésszerű működtetéséhez elektromos áramra vagy elektromágneses mezőre van szükség, valamint az ilyen áram vagy mező előállítására, átvitelére és mérésére szolgáló, a ð 20xx/xx/EK irányelv (veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv) irányelv ï I. A. mellékletben ð I. mellékletében ï meghatározott kategóriákba tartozó berendezések, amelyeket váltóáram esetében legfeljebb 1000 V, egyenáram esetében pedig legfeljebb 1500 V feszültségen történő használatra terveztek;

b) „elektromos vagy elektronikus berendezések hulladékai”: azok az elektromos vagy elektronikus berendezések, amelyek √ a hulladékokról szóló 2008/xx/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja Õ a 75/442/EGK irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében hulladéknak minősülnek, beleértve a berendezések kiselejtezésekor az azok részét képező valamennyi alkatrészt, készülékrészt és fogyóanyagot;

c) „megelőzés”: a ð hulladékokról szóló 2008/xx/EK irányelv 3. cikkének 12. pontja értelmében vett megelőzés; ï azok az intézkedések, amelyek célja az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, valamint az azokban található alkotóelemek és anyagok mennyiségének és a környezetre gyakorolt káros hatásának csökkentése;

d) „újrahasználatfelhasználás”: ð a hulladékokról szóló 2008/xx/EK irányelv 3. cikkének 13. pontja értelmében vett újrahasználat; ï minden olyan művelet, amelynek a révén az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait vagy azok alkatrészeit azok eredeti rendeltetésére használják, beleértve a gyűjtőhelyekre, a forgalmazókhoz, újrafeldolgozókhoz vagy a gyártókhoz visszajuttatott berendezések, illetve azok alkatrészei további használatát;

ò új szöveg

e) „újrahasználatra való előkészítés”: a hulladékokról szóló 2008/xx/EK irányelv 3. cikkének 16. pontja értelmében vett újrahasználatra való előkészítés;

ê 2002/96/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

fe) „újrahasznosításfeldolgozás”: ð a hulladékokról szóló 2008/xx/EK irányelv 3. cikkének 17. pontja értelmében vett újrafeldolgozás; ï hulladékok anyagait valamely termelési folyamatban azok eredeti rendeltetésére vagy attól eltérő rendeltetésre újra feldolgozzák, kivéve az energiahasznosítást, ami azt jelenti, hogy az éghető hulladékokat közvetlen elégetéssel, más hulladékokkal együtt, vagy anélkül, de a hőenergia kinyerésével energia előállítására használják fel;

gf) „hasznosítás”: ð a hulladékokról szóló 2008/xx/EK irányelv 3. cikkének 15. pontja értelmében vett hasznosítás; ï 75/442/EGK irányelv II. B. mellékletében meghatározott valamennyi alkalmazandó művelet;

hg) „ártalmatlanítás”: ð a hulladékokról szóló 2008/xx/EK irányelv 3. cikkének 19. pontja értelmében vett ártalmatlanítás; ï 75/442/EGK irányelv II. A. mellékletében meghatározott valamennyi alkalmazandó művelet;

ih) „kezelés”: ð a hulladékokról szóló 2008/xx/EK irányelv 3. cikkének 14. pontja értelmében vett kezelés; ï valamennyi azt követő tevékenység, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait átadták valamely szennyezőanyag-mentesítést, szétszerelést, feldarabolást, hasznosítást, illetve ártalmatlanításra történő előkészítést végző létesítménynek, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak hasznosítása, illetve ártalmatlanítása céljából végzett minden egyéb művelet;

ji) „gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki, az értékesítési módszertől függetlenül – beleértve a távközlő eszközökön keresztül történő értékesítést is, a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[21] értelmében –:

i. saját márkaneve ð neve vagy védjegye ï alatt gyárt ð , illetve terveztet vagy gyártat és forgalmaz ï és értékesít elektromos és elektronikus berendezéseket

ii. saját márkaneve √ neve vagy védjegye Õ alatt más szállítók által gyártott berendezések viszonteladásával foglalkozik, ahol a viszonteladó nem tekinthető „gyártónak” abban az esetben, ha a gyártó márkaneve az i. alpontban foglaltaknak megfelelően megjelenik a berendezésen; vagy

iii. ð a Közösségen belül bejegyzett székhellyel rendelkezik ésï üzleti alapon ð harmadik országból származó ï üzletszerűen importál vagy exportál elektromos és elektronikus berendezéseket ð hoz forgalomba a Közösség piacán ï valamely tagállamba.

Nem tekinthető „gyártónak” az a személy, aki kizárólag finanszírozást nyújt valamely finanszírozási megállapodás értelmében, kivéve azt az esetet, ha az i–iii. alpontok értelmében gyártóként is fellép;

kj) „forgalmazó”: az a ð természetes vagy jogi ï személy ð a beszállítói láncban, aki elektromos és elektronikus berendezéseket rendelkezésre bocsát a piacon; ï aki kereskedelmi alapon kínál elektromos és elektronikus berendezéseket annak a félnek a részére, aki azokat használni fogja;

lk) „magánháztartásokból származó elektromos és elektronikus berendezések hulladékai”: elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, amelyek magánháztartásokból, illetve kereskedelmi, ipari, intézményi vagy egyéb forrásokból származnak, ha ez utóbbi jellegénél és mennyiségénél fogva a magánháztartásokból származóhoz hasonló;

ò új szöveg

m) „veszélyes hulladék”: a hulladékokról szóló 2008/xx/EK irányelv 3. cikkének 2. pontja értelmében vett veszélyes hulladék.

ê 2002/96/EK

ð új szöveg

l) veszélyes anyag vagy készítmény: azok az anyagok vagy készítmények, amelyeket a 67/548/EGK tanácsi irányelv[22], vagy az 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[23] értelmében veszélyesnek kell tekinteni;

nm) „finanszírozási megállapodás”: egy berendezéssel kapcsolatos hitel-, bérleti, haszonbérleti vagy részletfizetési szerződés vagy megállapodás, függetlenül attól, hogy a szóban forgó szerződés vagy megállapodás, illetve bármely kiegészítő szerződés vagy megállapodás rendelkezik-e a berendezés tulajdonjogának átruházásáról, vagy annak lehetőségéről.

ò új szöveg

o) „piaci rendelkezésre bocsátás”: a közösségi piacon valamely termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár fizetés ellenében;

p) „piaci forgalomba hozatal”: adott termék első alkalommal történő hozzáférhetővé tétele a piacon;

q) „kivonás”: kézi, gépi, vegyi vagy kohászati eljárás, melynek eredményeképpen a veszélyes anyagok, készítmények vagy összetevők azonosítható anyagfolyamként vagy anyagfolyam azonosítható részeként elkülöníthetők a kezelési eljárás végén. Egy anyag, készítmény vagy összetevő akkor minősül azonosíthatónak, ha a környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelés igazolására nyomon követhető.

r) „gyűjtés”: a hulladékokról szóló 2008/xx/EK irányelv 3. cikkének 10. pontja értelmében vett gyűjtés.

s) „szelektív hulladékgyűjtés”: a hulladékokról szóló 2008/xx/EK irányelv 3. cikkének 11. pontja bekezdése értelmében vett szelektív gyűjtés.

ê 2002/96/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

4. cikk

A termékek kialakítása

ð A közösségi termékekre vonatkozó jogszabályokkal, így a környezetbarát tervezésről szóló 2005/32/EK irányelvvel is összhangban ï a tagállamok ösztönzik ð azon intézkedések bevezetését, amelyek elősegítik, ï hogy az elektromos és elektronikus berendezéseket olyan módon tervezzék meg és állítsák elő, amely figyelembe veszi és megkönnyíti ð előmozdítja ï az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak, alkatrészeinek és az anyagainak √ az újrahasználatát Õ, a szétszerelését és a hasznosítását különösen az az újrafelhasználását és újrahasznosítását. ð Ezek az intézkedések tiszteletben tartják a belső piac megfelelő működését. ï Ebben az összefüggésben a tagállamok megfelelő intézkedéseket tesznek annak érdekben, hogy a gyártók különleges tervezési megoldások vagy gyártási eljárások révén ne akadályozhassák meg az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak újrahasználatát újrafelhasználását, kivéve ha ezek a különleges tervezési megoldások és gyártási eljárások több előnnyel járnak, például a környezetvédelmi, illetve biztonsági követelmények tekintetében.

5. cikk

Szelektív hulladékgyűjtés

1. A tagállamok megfelelő intézkedéseket fogadnak el annak érdekében, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak szelektálatlan települési hulladék formájában történő ártalmatlanításának minimálisra csökkentéséhez, és hogy nagy arányban megvalósuljon az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak szelektív gyűjtése ð , különösen és mindenekelőtt az ózonlebontó anyagokat és fluorozott, üvegházhatást okozó gázokat tartalmazó hűtő- és fagyasztóberendezések vonatkozásában ï.

2. A magánháztartásokból származó elektromos és elektronikus berendezések hulladékai tekintetében a tagállamok biztosítják a következőket, hogy 2005. augusztus 13-ig:

a) olyan rendszereket vezetnek be, amelyek a végső felhasználók és a forgalmazók számára lehetővé teszik a szóban forgó hulladékok legalább költségmentes visszajuttatását. A tagállamok biztosítják, különös tekintettel a népsűrűségre, a szükséges gyűjtőhelyek rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét;

b) új termékek szállításakor a forgalmazók felelősek annak biztosításáért, hogy az ilyen hulladékot legalább költségmentesen, egy az egyben vissza lehessen juttatni a forgalmazóhoz, amennyiben a berendezés a szállított berendezéssel azonos jellegű, és ugyanazon feladatokat látta el. A tagállamok eltérhetnek ettől a rendelkezéstől, ha biztosítják, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak visszajuttatása ezáltal nem válik nehezebbé a végső felhasználó számára, és ha ezek a rendszerek is költségmentesek maradnak a végső felhasználó számára. Az ezzel a rendelkezéssel élő tagállamok tájékoztatják erről a Bizottságot;

c) a gyártók számára az a) és b) pontban foglalt rendelkezések sérelme nélkül megengedett, hogy a magánháztartásokból származó elektromos és elektronikus berendezések hulladékai tekintetében egyedi, illetve kollektív visszavételi rendszereket alakítsanak ki és működtessenek, amennyiben ezek összhangban állnak ennek az irányelvnek a célkitűzéseivel;

d) a nemzeti és közösségi egészségügyi és biztonsági szabványokra tekintettel meg lehet tagadni a szennyezettsége miatt a személyzet számára egészségügyi és biztonsági kockázatot jelentő elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak az a) és b) pontban leírtaknak megfelelő visszavételét. A szóban forgó elektromos és elektronikus berendezések hulladékai tekintetében a tagállamok különös rendelkezéseket dolgoznak ki.

A tagállamok különös rendelkezéseket hozhatnak az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak a) és b) pont szerinti visszavételére arra az esetre, ha a berendezésből hiányoznak az alapvető alkatrészek, illetve ha a berendezés az elektromos és elektronikus berendezések hulladékain kívül más hulladékot is tartalmaz.

3. A nem magánháztartásból származó elektromos és elektronikus berendezések hulladékai esetében a tagállamok a 139. cikk sérelme nélkül biztosítják, hogy a gyártók, illetve a nevükben eljáró harmadik felek gondoskodjanak a hulladék begyűjtéséről.

4. A tagállamok biztosítják, hogy az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében összegyűjtött valamennyi elektromos és elektronikus berendezés hulladékát elszállítsák a 6. cikknek megfelelően engedélyezett hulladékkezelő létesítményekbe, kivéve ha a berendezéseket egészben újra felhasználják. A tagállamok biztosítják, hogy a tervezett újrafelhasználás ne vezethessen ennek az irányelvnek a kijátszásához, különös tekintettel a 6. és 7. cikkre. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak szelektív gyűjtését és szállítását oly módon kell végezni, hogy az újrafelhasználható vagy újrahasznosítható alkatrészeket, illetve teljes készülékeket optimális mértékben lehessen újrafelhasználni vagy újrahasznosítani.

ò új szöveg

6. cikk

Az elektromos és elektronikus berendezések összegyűjtött hulladékainak ártalmatlanítása és szállítása

1. A tagállamok elrendelik az elektromos és elektronikus berendezések kezeletlen, szelektíven összegyűjtött hulladékainak ártalmatlanítási tilalmát.

2 A tagállamok biztosítják, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak szelektív gyűjtését és szállítását oly módon végezzék, hogy a veszélyes anyagokat optimális mértékben lehessen újrahasználni, újrafeldolgozni vagy elkülöníteni.

ò új szöveg

7. cikk

Begyűjtési arány

1. Az 5. cikk (1) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a gyártók vagy a nevükben eljáró harmadik felek legkésőbb 2016. december 31-ig legalább 65%-os begyűjtési arányt érjenek el. A begyűjtési arány kiszámításának alapja a tagállamban az adott évben az 5. és a 6. cikkben foglaltaknak megfelelően összegyűjtött, elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladékok átlagos össztömegének a megelőző két évben a tagállamban piaci forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések össztömegéhez viszonyított százalékos aránya. A meghatározott begyűjtési arányt éves szinten és 2016-tól kezdődően kell teljesíteni.

2. Az ezen követelményeknek való megfelelés terén jelentkező, sajátos nemzeti körülményekből fakadó nehézségek kezelésére bármely tagállamban a 18. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban átmeneti rendelkezéseket lehet megállapítani.

3. Közös módszertant kell kidolgozni a nemzeti piacokon forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések össztömegének kiszámítására vonatkozóan.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 18. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság – adott esetben javaslattal kísért – jelentése alapján legkésőbb 2012. december 31-ig újravizsgálja az (1) bekezdésben említett begyűjtési arányt és a kitűzött határidőt, és e vizsgálat során a hűtő- és fagyasztóberendezések tekintetében egy külön szelektív hulladékgyűjtési előirányzat meghatározását is megfontolja.

ê 2002/96/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

5. A tagállamok az (1) bekezdés sérelme nélkül legkésőbb 2006. december 31-ig biztosítják, hogy évente és lakosonként átlagban legalább négy kilogramm magánháztartásból származó elektromos és elektronikus berendezés hulladékának szelektív összegyűjtésére kerüljön sor.

Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslata alapján, és figyelembe véve a tagállamok műszaki és gazdasági tapasztalatait, 2008. december 31-ig új kötelező célkitűzést határoz meg. Erre olyan formában is sor kerülhet, hogy meghatározzák az előző évek során a magánháztartások részére értékesített elektromos és elektronikus berendezések mennyiségének bizonyos százalékát.

ê 2002/96/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

86. cikk

Hulladékkezelés

1. A tagállamok biztosítják, hogy ð az elektromos és elektronikus berendezések összes szelektíven összegyűjtött hulladékát kezelik ï.

√ 2. Õ ð Az újrahasználatra való előkészítés kivételével ï √ a kezelés minden formája legalább az összes folyadék kivonását, valamint az ennek az irányelvnek a II. mellékletében foglaltaknak megfelelő szelektív kezelését magában foglalja.

3. A tagállamok biztosítják, hogy a gyártók és a nevükben eljáró harmadik felek rendszereket alakítsanak ki az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak Õ ð hasznosítására ï √ az elérhető legjobb technikák alkalmazásával. A rendszereket a gyártók önállóan, illetve közösen is kialakíthatják. A tagállamok biztosítják, hogy a begyűjtési vagy kezelési tevékenységet végző valamennyi létesítmény vagy vállalkozás a III. mellékletben meghatározott műszaki követelményeknek megfelelően tárolja és kezelje az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait. Õ a gyártók és a nevükben eljáró harmadik felek a közösségi jogszabályoknak megfelelően rendszereket alakítsanak ki az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésére, amelyekben az elérhető legjobb kezelési, hasznosítási és újrahasznosítási technikát alkalmazzák. A rendszereket a gyártók önállóan, illetve közösen is kialakíthatják. A 75/442/EGK irányelv 4. cikkének való megfelelés érdekében a kezelés minimális feltételként kiterjed valamennyi folyadék eltávolítására, valamint az ennek az irányelvnek a II. mellékletében foglaltaknak megfelelő szelektív kezelésre.

ê 2008/34/EK 1. cikk (1) bekezdése (kiigazított szöveg)

4. A II. melléklet módosítható egyéb olyan kezelési technológiák bevezetése érdekében, amelyek az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából legalább azonos szintű védelmet biztosítanak.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 184. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. √ A Bizottság elsődleges fontosságú feladatként vizsgálja meg, hogy kell-e módosítani a mobiltelefonok nyomtatott áramköreire és a folyadékkristályos kijelzőkre vonatkozó tételeket. Õ

ê 2002/96/EK (kiigazított szöveg)

5. A tagállamok a környezetvédelem érdekében minimális minőségi szabványokat határozhatnak meg az összegyűjtött elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésére vonatkozóan.

Az ilyen minőségi szabványokat választó tagállamok erről tájékoztatják a Bizottságot, a Bizottság pedig kihirdeti ezeket a szabványokat.

√ 6. A tagállamok ösztönzik a kezelési tevékenységet végző létesítményeket vagy vállalkozásokat, hogy a Õ a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről szóló √ xx/20xx/EK Õ 2001. március 19-i 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi √ rendeletnek megfelelően tanúsított környezetvédelmi vezetési rendszereket vezessenek be. Õ

√ 9. cikk Õ

√ Engedélyek és vizsgálatok Õ

ê 2002/96/EK 6. cikke (kiigazított szöveg)

21. A tagállamok biztosítják, hogy a kezelési tevékenységet végző valamennyi létesítmény vagy vállalkozás √ a hulladékról szóló 2008/xx/EK irányelv 23. cikkének megfelelően Õ 75/442/EGK irányelv 9. és 10. cikkének megfelelően engedélyt kapjon az illetékes hatóságoktól.

2. Az engedélyezési előírás alóli, a √ a hulladékról szóló 2008/xx/EK irányelv 24. cikkének b) pontjában Õ 75/442/EGK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett eltérés abban az esetben alkalmazható az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival kapcsolatos hasznosítási tevékenységre, ha az illetékes hatóságok a bejegyzést megelőzően ellenőrzést végeznek annak érdekében, hogy biztosítsák √ a hulladékról szóló 2008/xx/EK irányelv 13. cikkének Õ a 75/442/EGK irányelv 4. cikkének a betartását.

Az ellenőrzés során megvizsgálják az alábbiakat:

a) a kezelendő hulladék fajtáját és mennyiségét;

b) a betartandó általános műszaki előírásokat;

c) a szükséges biztonsági elővigyázatossági intézkedéseket.

Az ellenőrzést évente legalább egyszer elvégzik, és a tagállamok az eredményekről tájékoztatják a Bizottságot.

3. A tagállamok biztosítják, hogy a kezelési tevékenységet végző létesítmények vagy vállalkozások az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait a III. mellékletben meghatározott műszaki előírásoknak megfelelően tárolják és kezelik.

43. A tagállamok biztosítják, hogy √ az (1) és Õ a (2) bekezdésben említett engedély vagy bejegyzés tartalmazza mindazokat a feltételeket, amelyek √ a 8. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében Õaz (1) és (3) bekezdésben szereplő előírások, valamint a hasznosítással kapcsolatban a 117. cikkben meghatározott célkitűzések betartásához szükségesek.

√ 10. cikk Õ

√ A z elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak szállítása Õ

ê 2002/96/EK 6. cikke (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

15. A hulladékkezelést az érintett tagállamon vagy a Közösségen kívül is el lehet végezni abban az esetben, ha az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak szállítása összhangban van √ a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[24] Õ az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 1993. február 1-jei 259/93/EGK tanácsi rendelettel[25].

2. √ A hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel és az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. vagy IIIA. mellékletében felsorolt egyes hulladékoknak a hulladékok határokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló OECD-határozat hatálya alá nem tartozó egyes országokba történő hasznosítási célú kiviteléről szóló, 2007. november 29-i 1418/2007/EK bizottsági rendelettel[26] ÕA Közösségből a 259/93/EGK tanácsi rendelettel, egyes nem OECD-tagországokba irányuló egyes hulladékfajták szállítására alkalmazandó közös szabályok és eljárások meghatározásáról szóló, 1999. április 29-i 1420/1999/EK tanácsi rendelettel [27] , valamint az egyes hulladékfajtáknak a C(92)39 végleges OECD-határozat hatálya alá nem tartozó meghatározott országokba történő szállítására alkalmazandó, a 259/93/EGK tanácsi rendelet szerinti ellenőrzési eljárások meghatározásáról szóló, 1999. július 12-i 1547/1999/EK bizottsági rendelettel [28] összhangban elszállított elektromos és elektronikus berendezések hulladéka csak abban az esetben számolható el az ezen irányelv 117. cikkében cikkének (1) és (2) bekezdésében szereplő kötelezettségek és célok teljesítéseként, ha az exportőr igazolni tudja, hogy ð a kezelést ï hasznosítási, újrafelhasználási, illetve újrahasznosítási tevékenységet az ezen irányelv előírásaival egyenértékű feltételek között végezték.

6. A tagállamok ösztönzik a kezelési tevékenységet végző létesítményeket vagy vállalkozásokat, hogy a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről szóló, 2001. március 19-i 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[29] megfelelően tanúsított környezetvédelmi vezetési rendszereket vezessenek be.

ò új szöveg

3. Meg kell állapítani az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, különösen az egyenértékűségi kritériumok tekintetében.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 2002/96/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

117. cikk

Hasznosítási √ irányszámok Õ

1. A tagállamok biztosítják, hogy a gyártók, illetve a nevükben eljáró harmadik felek a közösségi jogszabályoknak megfelelően külön-külön vagy együttesen olyan rendszereket alakítsanak ki, amelyek biztosítják az 5. cikknek megfelelően szelektíven összegyűjtött elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak hasznosítását. A tagállamok elsőbbséget biztosítanak a készülékek egészben történő újrafelhasználásának. Ezek a készülékek a (4) bekezdésben említett határidőig nem vehetők figyelembe a (2) bekezdésben meghatározott célkitűzésekkel kapcsolatos számításokhoz.

12. A 68., 9. és 10. cikknek megfelelően ð szelektíven összegyűjtött és ï kezelésre ð vagy újrahasználatra való előkészítésre ï elszállított elektromos és elektronikus berendezések ð összes ï hulladékát illetően a tagállamok biztosítják, hogy a gyártók 2006. ð 2011. ï december 31-ig eleget tesznek az alábbi ð minimális ï célkitűzéseknek:

a) a ð 20xx/xx/EK (veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv) irányelv ï I. A. mellékletének 1. és 10. kategóriájába tartozó elektromos és elektronikus berendezések hulladékai esetén

8. ? 85%-ot hasznosítanak ï a hasznosítási arányt a készülékek átlagos tömegének legalább 80 %-ra növelik, valamint

9. ð 80%-ot újrahasználatra előkészítenek vagy újrafeldolgoznak; ï az alkatrészek, alapanyagok és anyagok újrafelhasználásának és újrahasznosításának arányát a készülékek átlagos tömegének legalább 75 %-ra növelik;

b) a ð 20xx/xx/EK (veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv) irányelv ï I. A. mellékletének 3. és 4. kategóriájába tartozó elektromos és elektronikus berendezések hulladékai esetén

10. ? 80%-ot hasznosítanak ï a hasznosítási arányt a készülékek átlagos tömegének legalább 75 %-ra növelik, valamint

11. ð 70%-ot újrahasználatra előkészítenek vagy újrafeldolgoznak; ï az alkatrészek, alapanyagok és anyagok újrafelhasználásának és újrahasznosításának arányát a készülékek átlagos tömegének legalább 65 %-ra növelik;

c) a ð 20xx/xx/EK (veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv) irányelv ï I. A. mellékletének 2., 5. 6., 7., ð 8. ï és 9. kategóriájába tartozó elektromos és elektronikus berendezések hulladékai esetén

12. ? 75%-ot hasznosítanak ï a hasznosítási arányt a készülékek átlagos tömegének legalább 70 %-ra növelik, valamint

13. ð 55%-ot újrahasználatra előkészítenek vagy újrafeldolgoznak; ï az alkatrészek, alapanyagok és anyagok újrafelhasználásának és újrahasznosításának arányát a készülékek átlagos tömegének legalább 50 %-ra növelik;

d) gázkisülésű lámpák esetén ð 85%-ot újrahasználatra előkészítenek vagy újrafeldolgoznak ï az alkatrészek, alapanyagok és anyagok újrafelhasználási és újrahasznosítási aránya eléri a lámpák átlagos tömegének legalább 80 %-át.

ò új szöveg

2. Az említett irányszámok kiszámításának alapja az elektromos és elektronikus berendezések szelektíven összegyűjtött, hasznosító létesítményekhez szállított hulladékainak tömeghányada.

ê 2002/96/EK

3. A tagállamok biztosítják, hogy a gyártók és a nevükben eljáró harmadik felek az említett célkitűzések kiszámításának érdekében nyilvántartást vezessenek az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, alkatrészei, alapanyagai és anyagai tömegéről hulladékkezelő létesítménybe történő bekerüléskor (input) és annak elhagyásakor (output), illetve a hasznosító- vagy újrafeldolgozó létesítménybe történő bekerüléskor (input).

ê 2008/34/EK 1. cikk (2) bekezdése

Részletes szabályokat kell megállapítani a (2) bekezdésben kitűzött célok – beleértve az alapanyagokra vonatkozó műszaki leírásokat – tagállamok általi betartásának ellenőrzésére. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 2002/96/EK

ð új szöveg

4. Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslata alapján 2008. december 31-ig új célkitűzéseket határoz meg a hasznosítást és az újrafelhasználást/újrahasznosítást illetően, beleértve adott esetben a berendezések egészben történő újrafelhasználását, valamint az I. A. melléklet 8. kategóriájába tartozó termékeket. Ennek során figyelembe veszik a használatban lévő elektromos és elektronikus berendezések ökológiai előnyeit, például az anyagok és a technológia területén végbemenő fejlődésnek köszönhető javuló erőforrás-hatékonyságot. Figyelembe veszik az újrafelhasználás, hasznosítás és újrahasznosítás, a termékek és az alapanyagok területén elért műszaki fejlődést, valamint a tagállamok és az iparág által szerzett tapasztalatokat is.

45. A tagállamok ösztönzik az új hasznosítási, újrahasznosítási újrafeldolgozási és kezelési technológiák fejlesztését.

128. cikk

A magánháztartásokból származó elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival kapcsolatos finanszírozás

1. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a gyártók legkésőbb 2005. augusztus 13-tól biztosítsák legalább a magánháztartásokból származó és az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően létrehozott gyűjtőhelyeken elhelyezett elektromos és elektronikus berendezések hulladékai összegyűjtésének, kezelésének, hasznosításának és környezetvédelmi szempontból megfelelő ártalmatlanításának finanszírozását. A tagállamok – adott esetben – a gyártókat ösztönzik az elektromos és elektronikus berendezések magánháztartásból származó hulladékainak összegyűjtésével járó összes költség finanszírozására.

2. A 2005. augusztus 13-át követően forgalomba hozott termékek esetén a gyártó felelős az (1) bekezdésben említett tevékenységek finanszírozásáért a saját termékéből származó hulladék tekintetében. A gyártók választhatnak, hogy ezt a kötelezettséget egyénileg vagy közös rendszerhez csatlakozva teljesítik-e.

A tagállamok biztosítják, hogy a gyártók termékeik forgalomba hozatalakor garanciát nyújtanak, amelyben feltüntetik, hogy valamennyi elektromos és elektronikus berendezés hulladékának ártalmatlanítását finanszírozni fogják, továbbá, hogy a gyártók termékeiket a 15. cikk (12) bekezdésének megfelelően egyértelműen megjelölik. Az említett garancia biztosítja, hogy ennek a terméknek a tekintetében finanszírozni fogják az (1) bekezdésben említett tevékenységeket. A garancia formája lehet a gyártó részvétele az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak ártalmatlanítására szolgáló megfelelő finanszírozási rendszerben, újrahasznosítási újrafeldolgozási biztosítás vagy zárolt bankszámla.

Az összegyűjtés, kezelés és a környezetvédelmi szempontból megfelelő ártalmatlanítás költségeiről az új termékek értékesítésekor nem kell külön tájékoztatni a vásárlókat.

3. Az 2005. augusztus 13. előtt (1) bekezdésben említett időpontot megelőzően forgalomba hozott termékekből származó elektromos és elektronikus berendezések hulladékai („hulladékká vált régebbi berendezések”) kezelési költségeinek finanszírozására vonatkozó felelősséget olyan rendszer vagy rendszerek biztosítják, amelyhez vagy amelyekhez a vonatkozó költségek felmerülésekor a piacon jelen lévő valamennyi gyártó arányosan, pl. az adott berendezés jellegének megfelelő piaci részesedése arányában járul hozzá.

A tagállamok biztosítják, hogy az ennek az irányelvnek a hatálybalépését követő nyolcéves (az I. A. melléklet 1. kategóriája esetében tízéves) átmeneti időszak során a gyártók számára engedélyezik, hogy új termékeik értékesítésekor tájékoztassák a vásárlókat az összegyűjtés, kezelés és a környezetvédelmi szempontból megfelelő ártalmatlanítás költségeiről. Az említett költségek nem haladhatják meg a ténylegesen felmerülő költségeket.

4. A tagállamok biztosítják, hogy az elektromos vagy elektronikus berendezéseket távközlő eszközök útján értékesítő gyártók is betartják az e cikkben meghatározott előírásokat azokra a berendezésekre, amelyeket abban a tagállamban szállítanak ki, ahol az adott berendezés vásárlója lakik.

ê 2003/108/EK 1. cikk

139. cikk

A nem magánháztartásból származó elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival kapcsolatos finanszírozás

1. A tagállamok biztosítják, hogy a 2005. augusztus 13-át követően forgalomba hozott, nem magánháztartásból származó termékekből keletkezett elektromos és elektronikus berendezések hulladékai összegyűjtésének, kezelésének, hasznosításának és környezetvédelmi szempontból megfelelő ártalmatlanításának költségeit 2005. augusztus 13-tól a gyártók finanszírozzák.

A tagállamok biztosítják, hogy a 2005. augusztus 13-át megelőzően forgalomba hozott termékekből származó elektromos és elektronikus berendezések hulladékai (hulladékká vált régebbi berendezések) esetében az ártalmatlanítási költségek finanszírozása a harmadik és a negyedik albekezdésben megállapítottak szerint történjen.

Azon hulladékká vált régebbi berendezések esetében, amelyeket új helyettesítő termékekkel vagy azonos funkciót betöltő új termékekkel váltanak fel, a költségeket a termékek gyártói finanszírozzák a szállításkor. A tagállamok választhatják azt a megoldást is, hogy részben vagy teljes mértékben a nem magánháztartásnak minősülő felhasználók legyenek a felelősek e finanszírozásáért.

Egyéb hulladékká vált régebbi berendezések esetében a költségeket a nem magánháztartásnak minősülő felhasználók viselik

2. A gyártók és a nem magánháztartásnak minősülő felhasználók ennek az irányelvnek a sérelme nélkül megállapodásokat köthetnek a finanszírozás egyéb módjairól.

ê 2002/96/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

1410. cikk

Felhasználói információk

1. ðA tagállamok biztosítják a gyártók számára, hogy azok új termékek értékesítésekor tájékoztathassák a vásárlókat a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő összegyűjtésének, kezelésének és ártalmatlanításának költségeiről. Az említett költségek nem haladhatják meg a ténylegesen felmerülő költségeket. ï

21. A tagállamok biztosítják, hogy az elektromos és elektronikus berendezéseket magánháztartásokban felhasználó személyek megkapják az alábbiakra vonatkozó szükséges információkat:

a) az az előírás, hogy tilos az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak szelektálatlan települési hulladékként történő ártalmatlanítása, és hogy az ilyen hulladékot szelektíven kell összegyűjteni;

b) a rendelkezésükre álló visszavételi és begyűjtési rendszerek;

c) szerepük az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak újrahasználatában újrafelhasználásában, újrahasznosításában újrafeldolgozásában és egyéb formában történő hasznosításában;

d) a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatások az elektromos és elektronikus berendezésekben található veszélyes anyagok miatt;

e) a IV. mellékletben szereplő ábra jelentése.

32. A tagállamok megfelelő intézkedéseket fogadnak el annak érdekében, hogy a vásárlók részt vegyenek az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak összegyűjtésében, és hogy arra ösztönözzék őket, hogy hozzájáruljanak az újrahasználati újrafelhasználási, kezelési és hasznosítási folyamathoz.

43. A tagállamok annak érdekében, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak szelektálatlan települési hulladékként történő ártalmatlanítását a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék, valamint hogy elősegítsék annak szelektív gyűjtését, biztosítják, hogy a gyártók a IV. mellékletben szereplő ábrával megfelelően ð – az EN 50419 európai szabvány[30] szerint – ï megjelöljék a 2005. augusztus 13-át követően forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezéseket. Kivételes esetekben, ha erre a termék mérete vagy funkciója miatt szükség van, az ábrát az elektromos és elektronikus berendezés csomagolására, használati utasítására és garanciajegyére nyomtatják.

54. A tagállamok előírhatják, hogy az (2)–(4)(1)–(3) bekezdésben említett információkat vagy azok egy részét a gyártók, illetve a forgalmazók biztosítsák, pl. a használati utasításban vagy az értékesítés helyén.

1511. cikk

A hulladékkezelő létesítmények számára biztosítandó információk

1. Az elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladékok újrafelhasználásának ð újrahasználatra való előkészítésének ï, valamint helyes és környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének elősegítése érdekében (beleértve a karbantartást, korszerűsítést, átalakítást és az újrahasznosítást újrafeldolgozást is), a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a gyártók a berendezések forgalomba hozatalát követő egy éven belül valamennyi forgalomba hozott új elektromos és elektronikus berendezést illetően biztosítsák az újrafelhasználásra újrahasználatra és a hulladékkezelésre vonatkozó tájékoztatást. A tájékoztatás kiterjed az elektromos és elektronikus berendezésben található alkatrészek és alapanyagok meghatározására, valamint arra, hogy pontosan hol találhatók az elektromos és elektronikus berendezésen belül veszélyes anyagok és készítmények, ha ezek az információk az újrahasználati központok, a hulladékkezelő és újrafeldolgozó létesítmények számára szükségesek ahhoz, hogy betarthassák az ebben az irányelvben foglalt rendelkezéseket. Az elektromos és elektronikus berendezést gyártók kézikönyvek formájában vagy elektronikus úton (pl. CD-ROM, on-line szolgáltatások) az újrahasználati központok, hulladékkezelő és újrafeldolgozó létesítmények rendelkezésére bocsátják ezeket az információkat.

2. A tagállamok biztosítják, hogy a 2005. augusztus 13-át követően forgalomba hozott valamennyi elektromos vagy elektronikus berendezés gyártóját egyértelműen azonosítani lehessen a berendezésen található jelölés segítségével. Annak érdekében továbbá, hogy a berendezés forgalomba hozatalának időpontját egyértelműen meg lehessen határozni, a berendezésen található jelzésből ki kell derülnie, hogy azt 2005. augusztus 13-át követően hozták forgalomba. √ Az EN 50419 európai szabványt Õ kell alkalmazandónak tekinteni A Bizottság ennek érdekében elősegíti európai szabványok kidolgozását. e célból.

1612. cikk

? Bejegyeztetési, ï tájékoztatási és jelentési kötelezettség

ò új szöveg

1. A tagállamok a (2) bekezdésben foglaltak szerinti nyilvántartást kötelesek vezetni a gyártókról, köztük az elektromos és elektronikus berendezéseket távközlő eszközök útján értékesítő gyártókról.

A 12. és 13. cikkben meghatározott pénzügyi kötelezettségek teljesítésének nyomon követése e nyilvántartás alapján történik.

2. A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a területükön székhellyel rendelkező valamennyi gyártó a nemzeti nyilvántartásba bejegyeztethessen minden vonatkozó adatot, így többek között a jelentéstételi kötelezettségekkel és díjakkal kapcsolatos információkat, egyben jelezve a más tagállamok területén végzett tevékenységeket.

A nyilvántartásoknak az adatok kicserélhetősége érdekében kölcsönösen alkalmazhatónak kell lenniük, adatokat kell tartalmazniuk például a nemzeti piacon forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések mennyiségéről, elősegítve ezzel az elektromos vagy elektronikus termékek, illetve azok hulladékainak Közösségen belüli kereskedelmével kapcsolatos pénzmozgást.

3. A nyilvántartás és a jelentések formátuma, valamint a jelentéstétel gyakorisága meghatározásra kerül. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. A nyilvántartás a 12. cikk (2) bekezdésének megfelelően felállított kollektív gyártói felelősségvállalási rendszerek keretében is vezethető.

ê 2002/96/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

51. A tagállamok nyilvántartást készítenek a gyártókról, és éves szinten információkat gyűjtenek (beleértve a megalapozott becsléseket is) a piacukon forgalomba hozott, és bármely formában begyűjtött és a tagállamon belül újra felhasznált, újrahasznosított újrafeldolgozott és hasznosított elektromos és elektronikus berendezések mennyiségéről és kategóriáiról, illetve az elektromos és elektronikus berendezések √ szelektíven Õ összegyűjtött és exportált hulladékairól, tömeg, illetve, ha ez nem lehetséges, darabszám alapján.

A tagállamok biztosítják, hogy az elektromos és elektronikus berendezéseket távközlő eszközök útján értékesítő gyártók információkat biztosítsanak a 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott előírások betartásáról, és az abban a tagállamban forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések mennyiségeiről és kategóriáiról, ahol az adott berendezés vásárlója lakik.

A tagállamok biztosítják, hogy a szükséges információkat kétévente, a tárgyidőszak végét követő 18 hónapon belül megküldik a Bizottság részére. Az első adatcsomag a 2005–2006-os időszakra vonatkozik. Az információkat az ennek az irányelvnek a hatálybalépését követő egy éven belül, a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghatározandó formában adják meg annak érdekében, hogy létrehozzák az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira és az azok kezelésére vonatkozó adatbázisokat.

A tagállamok az e bekezdésben foglaltak betartása érdekében gondoskodnak a megfelelő információcseréről, különös tekintettel a 6. cikk (5) bekezdésében említett hulladékkezelési tevékenységre.

62. A tagállamok az (1) bekezdésben foglalt előírások sérelme nélkül háromévenként jelentést küldenek a Bizottság részére ennek az irányelvnek a végrehajtásáról ð és az (5) bekezdésben meghatározott adatokról ï. A végrehajtási jelentéseket √ a 2004/249/EK bizottsági határozatban[31] és a 2005/369/EK bizottsági határozatban foglaltaknak[32] Õ a környezetre vonatkozó egyes irányelvek végrehajtásáról szóló jelentések egységesítéséről és ésszerűsítéséről szóló, 1991. december 23-i 91/692/EGK tanácsi irányelv[33] 6. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően a Bizottság által készített kérdőív vagy vázlat alapján állítják össze. A kérdőívet vagy a vázlatot a jelentésben tárgyalt időszak kezdete előtt hat hónappal küldik meg a tagállamoknak. A jelentést az abban tárgyalt hároméves időszak végétől számított kilenc hónapon belül juttatják el a Bizottsághoz.

Az első hároméves jelentés a 20xx04–20xx06-os időszakra vonatkozik.

A Bizottság a tagállamok jelentéseinek kézhezvételétől számított kilenc hónapon belül jelentést tesz közzé ennek az irányelvnek a végrehajtásáról.

ê 2008/34/EK 1. cikk (3) bekezdése (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

1713. cikk

A tudományos és műszaki fejlődés miatt szükséges kiigazítások

El kell fogadni azokat a módosításokat, Módosítást ð lehet tenni, amennyiben az ï amelyek szükségesek a ð 16. cikk (6) bekezdésének ï 7. cikk (3) bekezdésének, az I.B. mellékletnek (különös tekintettel a háztartási világítótestek, izzólámpák és a fotoelektromos termékek, pl. napelemek esetleges hozzáadása céljával), a II. mellékletnek (különös tekintettel az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésével kapcsolatos új műszaki megoldások figyelembevétele érdekében), valamint a III. és IV. és ð a ï mellékleteknek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 184. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A Bizottság a mellékletek módosítását megelőzően többek között konzultál az elektromos és elektronikus berendezések gyártóival, az újrafeldolgozókkal, a hulladékkezelőkkel, a környezetvédelmi szervezetekkel, valamint a munkavállalói és fogyasztói szervezetekkel.

ê 2002/96/EK (kiigazított szöveg)

1814. cikk

Bizottság

1. A Bizottság munkáját √ a 2008/xx/EK irányelv 39. Õ a 75/442/EGK irányelv 18. cikkének megfelelően létrehozott bizottság segíti.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

ê 2008/34/EK 1,4. cikk

3. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire is.

ê 2002/96/EK

1915. cikk

Szankciók

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályaik megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

ò új szöveg

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok ezekről a rendelkezésekről legkésőbb a 21. cikkben meghatározott időpontig, az ezeket érintő későbbi módosításokról pedig késedelem nélkül értesítik a Bizottságot.

ê 2002/96/EK

2016. cikk

Vizsgálat és felügyelet

A tagállamok biztosítják, hogy a vizsgálat és a felügyelet lehetővé tegye ezen irányelv megfelelő végrehajtásának ellenőrzését.

ò új szöveg

1. A tagállamok az irányelv megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében gondoskodnak az indokolt vizsgálatokról és felügyeletről.

A vizsgálatoknak a hulladékszállításról szóló rendelettel összhangban ki kell terjedniük legalább az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak Közösségen kívüli exportjára, valamint a hulladékokról szóló 2008/xx/EK irányelvnek és a jelen irányelv II. mellékletének megfelelően a kezelést végző létesítmények tevékenységére.

2. A tagállamok az I. mellékletben foglalt felügyeleti minimumkövetelményeknek megfelelően követik nyomon az elektromos és elektronikus berendezések hulladékszállítmányait.

3. A vizsgálatokra és a felügyeletre vonatkozóan további rendelkezések is hozhatók.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 2002/96/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2117. cikk

Az irányelv átvétele a nemzeti jogba

1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ð a 2., 3., 5., 6., 7., 11., 14., 16., 19., 20. cikkben és az I. mellékletben foglaltaknak ï ennek az irányelvnek 2004. augusztus 13-tól ð legkésőbb [az irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésétől számított 18 hónapon belül] ï kezdődő hatállyal megfeleljenek. ð E rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. ï Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. ?A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg. ï

2. A tagállamok közlik a Bizottsággal azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, ð nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket ï az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. A tagállamok a 86. cikk (6) bekezdésében, a 1410. cikk (21) bekezdésében és a 1511. cikkben foglalt rendelkezéseket az illetékes hatóságok és az érintett gazdasági ágazatok közötti megállapodások útján is átvehetik a nemzeti jogba, feltéve hogy ilyen módon megvalósíthatók az ebben az irányelvben kitűzött célok. Az említett megállapodásoknak ki kell elégíteniük az alábbi követelményeket:

a) a megállapodások végrehajthatók;

b) a megállapodásokban a célokat a hozzájuk tartozó határidőkkel együtt határozzák meg;

c) a megállapodásokat az adott tagállam hivatalos lapjában vagy a nyilvánosság számára ugyanúgy hozzáférhető hivatalos dokumentumban kihirdetik és a Bizottság részére megküldik;

d) az elért eredményeket rendszeresen ellenőrzik, jelentik az illetékes hatóságok és a Bizottság felé, továbbá a megállapodásban rögzített feltételek mellett a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszik;

e) az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a megállapodás értelmében elért eredményeket megvizsgálják;

f) ha nem tartják be a megállapodást, a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedések útján hajtják végre ezen irányelv megfelelő rendelkezéseit.

4. a) Görögország és Írország, amelyek általában

14. újrahasznosítási infrastruktúrájuk hiányosságai,

15. földrajzi adottságaik, pl. a sok kis sziget és nagy kiterjedésű vidéki és hegyvidéki térség, alacsony népsűrűségük, valamint

16. alacsony népsűrűségük, valamint

17. elektromos és elektronikus berendezésekből a felhasználás alacsony szintje

miatt nem tudják elérni az 5. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében említett begyűjtési célkitűzést, illetve a 7. cikk (2) bekezdésében említett hasznosítási célkitűzést, és amely országok a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv[34] 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése alapján kérhetik a fenti cikkben említett határidő meghosszabbítását,

legfeljebb 24 hónappal meghosszabbíthatják az ezen irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében és 7. cikkének (2) bekezdésében említett időtartamokat.

Ezek a tagállamok határozataikról legkésőbb ennek az irányelvnek a nemzeti jogba történő átvételekor tájékoztatják a Bizottságot.

b) A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot és az Európai Parlamentet ezekről a határozatokról.

5. A Bizottság az ennek az irányelvnek a hatálybalépésétől számított öt éven belül jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé ezen irányelv alkalmazásának tapasztalatairól, különös tekintettel a szelektív gyűjtésre, a hulladékkezelésre, a hasznosításra és a finanszírozási rendszerekre. A jelentés továbbá a technológia fejlettségén, az összegyűjtött tapasztalatokon, a környezeti előírásokon, és a belső piac működésén alapul. A jelentéshez szükség esetén mellékelik az irányelv megfelelő rendelkezéseinek felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat.

ò új szöveg

22. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az V. melléklet A. részében felsorolt irányelvekkel módosított 2002/96/EK irányelv a 21. cikkben meghatározott időpontot követő nappal hatályát veszti, az V. melléklet B. részében meghatározott irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a VI. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

ê 2002/96/EK

ð új szöveg

2318. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését ð követő ï ð huszadik ï napon lép hatályba.

2419. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. A. MELLÉKLET

Az ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó elektromos és elektronikus berendezések kategóriái

1. Háztartási nagygépek

2. Háztartási kisgépek

3. IT és távközlési berendezések

4. Szórakoztató elektronikai cikkek

5. Világítótestek

6. Elektromos és elektronikus szerszámok (a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok kivételével)

7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

8. Orvosi berendezések (a beültetett és fertőzött termékek kivételével)

9. Ellenőrző és vezérlő eszközök

10. Adagolóautomaták

I. B. MELLÉKLET

Az ennek az irányelvnek az alkalmazásában tekintetbe vehető, az I. A. mellékletben felsorolt kategóriákba tartozó termékek jegyzéke

1. HÁZTARTÁSI NAGYGÉPEK

Nagyméretű hűtőberendezések

Hűtőszekrények

Fagyasztók

Élelmiszerek hűtésére, konzerválására és tárolására szolgáló egyéb nagyméretű berendezések

Mosógépek

Ruhaszárító gépek

Mosogatógépek

Tűzhelyek és sütők

Elektromos sütők

Elektromos főzőlapok

Mikrohullámú sütők

Főzésre és élelmiszer-feldolgozásra szolgáló egyéb nagyméretű berendezések

Elektromos fűtőberendezések

Elektromos fűtőtestek

Helyiségek, ágyak, ülőbútorok fűtésére szolgáló egyéb nagyméretű berendezések

Elektromos ventilátorok

Légkondicionáló berendezések

Egyéb szellőztető-, elszívó- és légkondicionáló berendezések

2. HÁZTARTÁSI KISGÉPEK

Porszívók

Szőnyegseprűk

Egyéb takarítóberendezések

Varró-, kötő-, fonó- és egyéb, textil feldolgozására használt gépek

Vasalók és ruhanemű vasalására, mángorlására és egyéb kezelésére szolgáló más berendezések

Kenyérpirítók

Olajsütők

Darálók, kávéfőző gépek és tárolóedények vagy csomagolások lezárására vagy felnyitására szolgáló berendezések

Elektromos kések

Hajvágó eszközök, hajszárítók, elektromos fogkefe, borotváló-, masszírozó- és egyéb, testápolásra szolgáló berendezések

Ébresztő- és karórák, időmérésre, -jelzésre és -tárolásra szolgáló egyéb berendezések

Mérlegek

3. IT ÉS TÁVKÖZLÉSI BERENDEZÉSEK

Központi adatfeldolgozás:

Nagyszámítógépek

Miniszámítógépek

Nyomtatók

Személyi számítógépek:

Személyi számítógépek (CPU, egér, monitor és billentyűzet is)

Hordozható számítógépek (CPU, egér, monitor és billentyűzet is)

Kisméretű hordozható számítógépek

Elektronikus jegyzettömb

Nyomtatók

Másolóberendezések

Elektromos és elektronikus írógépek

Zseb- és asztali számológépek

valamint információk elektronikus eszközökkel történő összegyűjtésére, tárolására, feldolgozására, bemutatására, illetve továbbítására szolgáló egyéb termékek és berendezések

Felhasználói terminálok és rendszerek

Faxok

Telexek

Telefonok

Nyilvános telefonok

Vezeték nélküli telefonok

Mobiltelefonok

Üzenetrögzítő rendszerek

valamint hang, kép vagy más információk távközlési eszközökkel történő továbbítására szolgáló egyéb termékek és berendezések

4. SZÓRAKOZTATÓ ELEKTRONIKAI CIKKEK

Rádiókészülékek

Televíziókészülékek

Videokamerák

Videomagnók

Hifiberendezések

Audioerősítők

Hangszerek

valamint hang, illetve kép, beleértve a szignálokat is, rögzítésére vagy reprodukálására szolgáló egyéb termékek és berendezések, a hang és kép továbbítására szolgáló nem távközlési technológiákat is beleértve

5. VILÁGÍTÓTESTEK

Fénycsöves világítótestek a háztartási világítótestek kivételével

Egyenes fénycsövek

Kompakt fénycsövek

Nagy intenzitású kisülőlámpák, beleértve a nagynyomású nátriumlámpákat és a fém halogénlámpákat

Kisnyomású nátriumlámpák

Egyéb világítótestek, illetve fényszóró vagy fényszabályozó berendezések az izzólámpák kivételével

6. ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKUS SZERSZÁMOK (A HELYHEZ KÖTÖTT, NAGYMÉRETű IPARI SZERSZÁMOK KIVÉTELÉVEL)

Fúrók

Fűrészek

Varrógépek

Fa, fém és egyéb anyagok esztergálására, aprítására, csiszolására, őrlésére, fűrészelésére, vágására, nyírására, fúrására, lyukasztására, perforálására, hajtogatására, hajlítására és hasonló megmunkálására szolgáló berendezések

Szegecselésre, szegezésre, csavarásra, illetve szegecsek, szögek, csavarok eltávolítására vagy hasonló célokra szolgáló szerszámok

Hegesztésre, forrasztásra és hasonló célokra szolgáló szerszámok

Szórásra, kenésre, diszperzióra, illetve folyadékok vagy gázok másfajta kezelésére szolgáló berendezések

Fűnyírók és egyéb kertészeti szerszámok

7. JÁTÉKOK, SZABADIDőS ÉS SPORTFELSZERELÉSEK

Villanyvonatok vagy autóverseny-készletek

Kézi videojáték-konzolok

Videojátékok

Számítógépek kerékpározáshoz, búvárkodáshoz, futáshoz, evezéshez stb.

Elektromos vagy elektronikus alkatrészeket tartalmazó sportfelszerelések

Érmével működő játékautomaták

8. ORVOSI BERENDEZÉSEK (A BEÜLTETETT ÉS FERTőZÖTT TERMÉKEK KIVÉTELÉVEL)

Sugárterápiás berendezések

Kardiológiai berendezések

Dializáló berendezések

Lélegeztetőgépek

Nukleáris medicina

Laboratóriumi berendezések in vitro diagnózishoz

Analizálóberendezések

Fagyasztók

Megtermékenyítési tesztek

Betegségek, sérülések vagy rokkantság kimutatására, megelőzésére, megfigyelésére, kezelésére és gyógyítására szolgáló egyéb berendezések

9. ELLENőRZő ÉS VEZÉRLő ESZKÖZÖK

Füstjelző berendezések

Fűtésszabályozók

Termosztátok

Háztartási vagy laboratóriumi mérő- és szabályozóberendezések

Ipari létesítményekben használt egyéb jelző- és ellenőrző műszerek (pl. vezérlőpultok)

10. ADAGOLÓAUTOMATÁK

Melegital-automaták

Palackozott vagy dobozos meleg- és hidegital-automaták

Szilárdtermék-automaták

Pénzkiadó automaták

Termékek automatikus kiadására szolgáló mindenfajta berendezés

ò új szöveg

I. MELLÉKLET

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak szállítására vonatkozó felügyeleti minimumkövetelmények

1. Ha egy szállítmány birtokosa arra hivatkozik, hogy használt elektromos és elektronikus berendezéseket és nem azok hulladékait szállítja vagy kívánja szállítani, akkor a tagállamok hatóságai az alábbi igazolásokat kérik tőle annak érdekében, hogy különbséget tudjanak tenni a hulladéknak tekinthető elektromos és elektronikus berendezések és használt elektromos és elektronikus berendezések között:

a) az adott elektromos vagy elektronikus berendezés eladását és/vagy tulajdonjogának átruházását igazoló számla vagy szerződés másolata, amelyen szerepel, hogy a berendezés közvetlenül újrahasználható és teljesen működőképes;

b) értékelő vagy vizsgálati igazolás egy példánya (tesztigazolás, működési tanúsítvány) a szállítmány összes tételére vonatkozóan, valamint az összes vizsgálati eredmény jegyzőkönyve a 2. pontban foglaltak szerint részletezve;

c) az elektromos vagy elektronikus berendezés szállítását kezdeményező birtokos nyilatkozata, amely kimondja, hogy a szállítmány részét alkotó egyetlen tétel sem minősül hulladéknak a hulladékokról szóló 2008/xx/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti értelemben; valamint

d) a szállított tételeket a be- és kirakodás, illetve a szállítás során megfelelően védő csomagolás.

2. A tagállamok a használt elektromos és elektronikus berendezések tekintetében az alábbiakban felsorolt vizsgálati és nyilvántartási lépéseket írják elő annak megállapítására, hogy a szállított elektromos vagy elektronikus berendezések ténylegesen használt árunak, nem pedig hulladéknak minősülnek-e:

1. lépés: Vizsgálat

a) A berendezések működőképességét ellenőrizni kell, veszélyesanyag-tartalmukat is értékelve. A vizsgálat jellege függ a vizsgált elektromos vagy elektronikus berendezés rendeltetésétől. A legtöbb használt elektromos vagy elektronikus berendezés esetében elegendő a főbb funkciók működéséről megbizonyosodni.

b) Az összes vizsgálati és teszteredményt le kell jegyezni.

2. lépés: Dokumentáció

a) A vizsgálati eredményekről szóló adatlapot magának az elektromos vagy elektronikus berendezésnek az egyik oldalára kell rögzíteni (ha nincs becsomagolva), illetve a külső csomagolásra kell helyezni, hogy annak felbontása nélkül tanulmányozni lehessen.

b) A dokumentációnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

- A tétel megnevezése (a berendezés neve a II. melléklet és a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó 20xx/xx/EK irányelv I. mellékletének kategóriái alapján);

- A tétel azonosító száma (típusszáma);

- A gyártás éve (ha ismert);

- A működést igazoló vállalat neve és címe;

- A teszteredményeknek az 1. lépésben foglaltak szerinti ismertetése;

- A végrehajtott vizsgálatok jellege.

3. Az 1. pontban említett dokumentáción kívül a használt elektromos vagy elektronikus berendezések minden szállítmányát (pl. konténer, teherautó-rakomány) el kell látni a következő árukísérő dokumentumokkal:

a) CMR fuvarlevél,

b) felelősségi nyilatkozat.

4. Az 1. és a 3. pontban részletezett dokumentumok vagy megfelelő csomagolás hiányában a tagállami hatóságok az árukat elektromos vagy elektronikus berendezések veszélyes hulladékának tekintik, a szállítmányt pedig illegálisként kezelik. Az illetékes hatóság ilyen esetekben hivatalos értesítést kap, a szállítmány pedig a továbbiakban a hulladékszállításról szóló rendelet 24. és 25. cikke szerint kezelendő. A hatóságok az esetek többségében a szállítmányért felelős személyt arra kötelezik, hogy a kérdéses árut saját költségén szállíttassa vissza a feladás helye szerinti országba, és vele szemben büntetőjogi szankciókat alkalmazhatnak. Azokban a tagállamokban, ahol az állami hatóság kötelessége bizonyítani, hogy elektromos vagy elektronikus berendezések egy adott szállítmánya hulladék-e, az előírt dokumentáció vagy csomagolás hiánya jelentős késedelmet okozhat a hulladékok továbbszállításában, mivel a szállított áruk jellegének megállapítása érdekében el kell végezni minden szükséges vizsgálatot.

ê 2002/96/EK

II. MELLÉKLET

Hulladék elektromos és elektronikus berendezések anyagainak és alkatrészeinek a 86. cikk (21) bekezdésében említett e szerinti szelektív kezelése

1. Valamennyi szelektíven összegyűjtött elektromos és elektronikus berendezés hulladékából el kell távolítani legalább az alábbi anyagokat, készítményeket és alkatrészeket:

- a poliklórozott bifenileket (PCB) tartalmazó kondenzátorokat a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról szóló, 1996. szeptember 16-i 96/59/EK tanácsi irányelvvel[35] összhangban,

- a higanyt tartalmazó alkatrészeket, például a kapcsolókat és a háttérvilágításra szolgáló lámpákat,

- szárazelemeket,

- a mobiltelefonok nyomtatott áramköri lapjait általában, illetve az egyéb berendezésekét, ha a nyomtatott áramköri lap felülete a 10 négyzetcentimétert meghaladja,

- a folyadékos és pépes festékpatronokat, valamint a színes festékkazettákat,

- a brómozott gyulladásgátló anyagokat tartalmazó műanyagokat,

- az azbeszthulladékokat és az azbesztet tartalmazó alkatrészeket,

- a katódsugárcsöveket,

- a fluorozott-klórozott szénhidrogéneket (CFC), a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogéneket (HCFC), a fluorozott szénhidrogéneket (HFC), a szénhidrogéneket (HC),

- a gázkisülésű lámpákat,

- a 100 négyzetcentiméternél nagyobb felületű folyadékkristályos kijelzőket (adott esetben a házzal együtt), és minden gázkisülésű lámpával hátulról megvilágított kijelzőt,

- a külső elektromos kábeleket,

- a tűzálló kerámiaszálakat tartalmazó alkatrészeket, a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló, 1997. december 5-i 97/69/EK bizottsági irányelvben[36] foglaltaknak megfelelően,

- a radioaktív anyagokat tartalmazó alkatrészeket, a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló, 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi irányelv[37] 3. cikkében és I. mellékletében meghatározott mentességi értékek alatti alkatrészek kivételével,

- az aggodalomra okot adó anyagokat tartalmazó elektrolit kondenzátorokat (magasság > 25 mm, átmérő > 25 mm, vagy arányosan hasonló méretűek).

Ezeknek az anyagoknak, készítményeknek és alkatrészeknek az ártalmatlanítása, illetve hasznosítása a 75/442/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének megfelelően történik.

2. A szelektíven összegyűjtött elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak alábbi alkatrészeit a következőképpen kell kezelni:

- katódsugárcsövek: el kell távolítani a fluoreszkáló bevonatot,

- az ózont lebontó gázokat tartalmazó berendezések, vagy amelyek globális felmelegedési potenciálja (global warming potential GWP) a 15-ös értéket meghaladja (például a habokban vagy a hűtőkörökben található gázok): a gázokat megfelelően ki kell vonni, és megfelelően kezelni kell. Az ózont lebontó gázokat az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[38] megfelelően kell kezelni,

- gázkisülésű lámpák: a higanyt el kell távolítani.

3. A környezeti szempontokra, illetve az újrafelhasználás újrahasználat és az újrahasznosítás újrafeldolgozás kívánatos voltára való tekintettel az 1. és 2. szakaszt úgy kell alkalmazni, hogy az ne akadályozza meg az alkatrészek vagy az egész berendezés környezetvédelmi szempontból megfelelő újrafelhasználását újrahasználatát és újrahasznosítását újrafeldolgozását.

ê 2008/34/EK 1. cikk (5) bekezdése (kiigazított szöveg)

4. A 14. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban a Bizottság elsődleges fontosságú feladatként vizsgálja meg, hogy kell-e módosítani a mobiltelefonok nyomtatott áramköreire és folyadékkristályos kijelzőkre vonatkozó tételeket.

ê 2002/96/EK

III. MELLÉKLET

Aa 86. cikk (3) bekezdésében említett műszaki előírások e értelmében

1. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelés előtti tárolóhelyei (beleértve az ideiglenes tárolást is) (az 1999/31/EK tanácsi irányelv előírásainak sérelme nélkül):

18. át nem eresztő felületek a megfelelő területeken, a kiömlő anyag összegyűjtésére alkalmas eszközökkel, szükség esetén ülepítőkkel és tisztító-zsírtalanító berendezésekkel,

19. időjárásálló borítás a megfelelő területeken.

2. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai kezelésére szolgáló helyek:

20. mérlegek a kezelt hulladék súlyának megmérésére,

21. át nem eresztő felületek és vízálló borítás a megfelelő területeken, a kiömlő anyag összegyűjtésére alkalmas eszközökkel, szükség esetén ülepítőkkel és tisztító-zsírtalanító berendezésekkel,

22. megfelelő tárolók a szétszerelt alkatrészekhez,

23. megfelelő tartályok a szárazelemek, a PCB/PCT tartalmú kondenzátorok és egyéb veszélyes hulladék, például radioaktív hulladék tárolására,

24. vízkezelő berendezések, az egészségügyi és környezetvédelmi rendelkezéseknek megfelelően.

IV. MELLÉKLET

Az elektromos és elektronikus berendezések jelölésére szolgáló ábra

Az elektromos és elektronikus berendezések szelektív gyűjtését jelző ábra az alábbiaknak megfelelően áthúzott, kerekes szemétgyűjtő tartályt ábrázol. A nyomtatott ábrának jól láthatónak, felismerhetőnek és letörölhetetlennek kell lennie.

[pic]

ń

V. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosításai

(a 22. cikkben említettek szerint)

Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv | (HL L 37., 2003.2.13., 24. o.) |

2003/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv | (HL L 345., 2003.12.31., 106. o.) |

2008/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv | (HL L 81., 2008.3.20., 65. o.) |

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája

(a 22. cikkben említettek szerint)

Irányelv | Az átültetés határideje |

2002/96/EK | 2004. augusztus 13. |

2003/108/EK | 2004. augusztus 13. |

2008/34/EK | - |

VI. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2002/96/EK irányelv | Ez az irányelv |

1. cikk | - |

- | 1. cikk |

2. cikk (1) bekezdés | 2. cikk (1) bekezdés |

2. cikk (2) bekezdés | 2. cikk (2) bekezdés |

- | 2. cikk (3) bekezdés, bevezető szöveg |

2. cikk (3) bekezdés | 2. cikk (3) bekezdés a) pont |

2. cikk (1) bekezdés, részben | 2. cikk (3) bekezdés b) pont |

- | 2. cikk (3) bekezdés c) pont |

I. melléklet B. rész, 5. pont | 2. cikk (3) bekezdés d) pont |

I. melléklet B. rész, 8. pont | 2. cikk (3) bekezdés e) pont |

- | 2. cikk (4) bekezdés |

3. cikk a)–d) pont | 3. cikk a)–d) pont |

- | 3. cikk e) pont |

3. cikk e) pont | 3. cikk f) pont |

3. cikk f) pont | 3. cikk g) pont |

3. cikk g) pont | 3. cikk h) pont |

3. cikk h) pont | 3. cikk i) pont |

3. cikk i) pont | 3. cikk j) pont |

3. cikk j) pont | 3. cikk k) pont |

3. cikk k) pont | 3. cikk l) pont |

3. cikk l) pont | - |

- | 3. cikk m) pont |

3. cikk m) pont | 3. cikk n) pont |

- | 3. cikk o)–s) pont |

4. cikk | 4. cikk |

5. cikk (1)–(3) bekezdés | 5. cikk (1)–(3) bekezdés |

- | 6. cikk (1) bekezdés |

5. cikk (4) bekezdés | 6. cikk (2) bekezdés |

5. cikk (5) bekezdés | - |

- | 7. cikk |

- | 8. cikk (1) bekezdés |

6. cikk (1) bekezdés, első és második albekezdés, (3) bekezdés | 8. cikk (2), (3) és (4) bekezdés, első és második albekezdés, első mondat |

II. melléklet 4. pont | 8. cikk (4) bekezdés, második albekezdés, második mondat |

6. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés | 8. cikk (5) bekezdés |

6. cikk (6) bekezdés | 8. cikk (6) bekezdés |

6. cikk (2) bekezdés | 9. cikk (1) és (2) bekezdés |

6. cikk (4) bekezdés | 9. cikk (3) bekezdés |

6. cikk (5) bekezdés | 10. cikk (1) és (2) bekezdés |

- | 10. cikk (3) bekezdés |

7. cikk (1) bekezdés | - |

7. cikk (2) bekezdés | 11. cikk (1) bekezdés |

- | 11. cikk (2) bekezdés |

7. cikk (3) bekezdés, első albekezdés | 11. cikk (3) bekezdés |

7. cikk (3) bekezdés, második albekezdés | - |

7. cikk (4) bekezdés | - |

7. cikk (5) bekezdés | 11. cikk (4) bekezdés |

8. cikk (1) bekezdés | 12. cikk (1) bekezdés |

8. cikk (2) bekezdés, első és második albekezdés | 12. cikk (2) bekezdés, első és második albekezdés |

8. cikk (2) bekezdés, harmadik albekezdés | - |

8. cikk (3) bekezdés, első albekezdés | 12. cikk (3) bekezdés, első albekezdés |

8. cikk (3) bekezdés, második albekezdés | - |

8. cikk (4) bekezdés | - |

9. cikk (1) bekezdés, első albekezdés | 13. cikk (1) bekezdés, első albekezdés |

9. cikk (1) bekezdés, második albekezdés | - |

9. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés | 13. cikk (1) bekezdés, második albekezdés |

9. cikk (1) bekezdés, negyedik albekezdés | 13. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés |

9. cikk (2) bekezdés | 13. cikk (2) bekezdés |

- | 14. cikk (1) bekezdés |

10. cikk (1) bekezdés | 14. cikk (2) bekezdés |

10. cikk (2) bekezdés | 14. cikk (3) bekezdés |

10. cikk (3) bekezdés | 14. cikk (4) bekezdés |

10. cikk (4) bekezdés | 14. cikk (5) bekezdés |

11. cikk | 15. cikk |

- | 16. cikk (1)–(4) bekezdés |

12. cikk (1) bekezdés, első albekezdés | 16. cikk (5) bekezdés |

12. cikk (1) bekezdés, második, harmadik és negyedik albekezdés | - |

12. cikk (2) bekezdés | 16. cikk (6) bekezdés |

13. cikk | 17. cikk |

14. cikk | 18. cikk |

15. cikk | 19. cikk |

16. cikk | 20. cikk (1) bekezdés, első albekezdés |

- | 20. cikk (1) bekezdés, második albekezdés |

- | 20. cikk (2) és (3) bekezdés |

17. cikk (1)–(3) bekezdés | 21. cikk (1)–(3) bekezdés |

17. cikk (4) bekezdés | - |

- | 22. cikk |

18. cikk | 23. cikk |

19. cikk | 24. cikk |

I. melléklet A. rész | - |

I. melléklet B. rész | - |

- | I. melléklet |

II–IV. melléklet | II–IV. melléklet |

- | V. melléklet |

- | VI. melléklet |

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS A KIZÁRÓLAG A BEVÉTELI OLDALRA KORLÁTOZÓDÓ KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSSAL JÁRÓ JAVASLATOKHOZ

1. A JAVASLAT CÍME:

Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól és a 2002/96/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

2. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK:

Alcím és jogcímcsoport:

Az érintett évre a költségvetésben elkülönített összeg:

3. PÉNZÜGYI HATÁS

( A javaslatnak nincs pénzügyi kihatása

( A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a kiadásra, viszont van a bevételre – a hatás a következő:

millió EUR (egy tizedesjegyig)

Költségvetési tétel | Bevétel[39] | 12 hónapos időszak, kezdő időpont: éééé.hh.nn. | [n. év] |

… jogcímcsoport | Saját forrásokra gyakorolt hatás |

… jogcímcsoport | Saját forrásokra gyakorolt hatás |

A fellépés után |

[n+1] | [n+2] | [n+3] | [n+4] | [n+5] |

… jogcímcsoport |

… jogcímcsoport |

4. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

5. EGYÉB ÉSZREVÉTELEK

[1] COM(2008) 505 végleges és SEC(2008) 2367 végleges.

[2] HL C 365 E, 2000.12.19., 184. o. és HL C 240 E, 2001.8.28., 298. o √ HL C , , . o. Õ.

[3] HL C 116, 2001.4.20., 38. o. √ HL C , , . o. ∏

[4] HL C 148, 2001.5.18., 1. o. √ HL C , , . o. ∏

[5] HL L 37., 2003.2.13., 24. o.

[6] HL C 138., 1993.5.17., 5. o.

[7] OJ C 76, 11.3.1997, p. 1.

[8] HL C 362., 1996.12.2., 241. o.

[9] HL C […], […], […] o.

[10] HL L 191., 2005.7.22., 29–58. o.

[11] HL L 37., 2003.2.13., 19–23. o.

[12] HL L 114., 2006.4.27., 9. o.

[13] HL L 194., 1975.7.25., 47. o. A legutóbb a 96/350/EK bizottsági határozattal (HL L 135., 1996.6.6., 32. o.) módosított irányelv.

[14] COM(2008) 505 és SEC(2008) 2367

[15] HL L 78., 1991.3.26., 38. o. A legutóbb a 98/101/EK bizottsági irányelvvel (HL L 1., 1999.1.5., 1. o.) módosított irányelv.

[16] HL L 266., 2006.9.26., 1-14. o. A legutóbb a 2008/12/EK irányelvvel (HL L 76., 2008.3.19., 39. o.) módosított irányelv.

[17] COM(2008) 505 és SEC(2008) 2367

[18] HL L 24, 2008.1.29.,8. o. HL L 257, 1996.10.10., 26–40. o.

[19] HL L 118., 2001.4.27., 41. o.

[20] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[21] HL L 144., 1997.6.4., 19. o.

[22] HL 196., 1967.8.16., 1. o. A legutóbb a 2001/59/EK bizottsági irányelvvel (HL L 225., 2001.8.21., 1. o.) módosított irányelv.

[23] HL L 200., 1999.7.30., 1. o. A legutóbb a 2001/60/EK bizottsági irányelvvel módosított (HL L 226., 2001.8.22., 5. o.) irányelv.

[24] HL L 190., 2006.7.12., 1–98. o. A legutóbb az 1379/2007/EK rendelettel (HL L 309., 2007.11.27., 7. o.) módosított rendelet.

[25] HL L 30., 1993.2.6., 1. o. A legutóbb a 2557/2001/EK rendelettel (HL L 349., 2001.12.31., 1. o.) módosított rendelet.

[26] HL L 316., 2007.12.4., 6. o.

[27] HL L 166., 1999.7.1., 6. o.

[28] HL L 185., 1999.7.17., 1. o. A legutóbb a 2243/2001/EK bizottsági rendelettel módosított rendelet.

[29] HL L 114., 2001.4.24., 1. o.

[30] Az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) által 2006 márciusában elfogadott szabvány.

[31] HL L 78., 2004.3.16., 56. o.

[32] HL L 119., 2005.5.11., 13. o.

[33] HL L 377., 1991.12.31., 48. o.

[34] HL L 182., 1999.7.16., 1. o.

[35] HL L 243., 1996.9.24., 31. o.

[36] HL L 343., 1997.12.13., 19. o.

[37] HL L 159., 1996.6.29., 1. o.

[38] HL L 244., 2000.9.29., 1. o. A legutóbb a 2039/2000/EK rendelettel (HL L 244., 2000.9.29., 26. o.) módosított rendelet.

[39] A hagyományos saját források (mezőgazdasági vámok, cukorlefölözések, vámok) tekintetében nettó összegeket kell megadni, azaz a bruttó összegekből beszedési költségek címén 25 %-ot le kell vonni.