31.7.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/12

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1081/2006/EK RENDELETE

(2006. július 5.)

az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 148. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében előírt eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelet (4) meghatározza a strukturális alapok és a Kohéziós Alap működésének keretét, és megállapítja különösen a partnerségre, programozásra, értékelésre és végrehajtásra vonatkozó célkitűzéseket, elveket és szabályokat. Ezért meg kell határozni az Európai Szociális Alap (a továbbiakban: ESZA) feladatkörét a Szerződés 146. cikke alapján előírt feladatok vonatkozásában, valamint – a Szerződés 125. cikke alapján – a tagállamok és a Közösség által az összehangolt foglalkoztatási stratégia kidolgozása érdekében végzett munka összefüggésében.

(2)	Meg kell állapítani azokat a konkrét rendelkezéseket, amelyek az ESZA által az 1083/2006/EK rendeletben szereplő célkitűzések alapján finanszírozható tevékenységi típusokra vonatkoznak.

(3)

Az ESZA-nak – a Szerződés 146. cikke által az ESZA-ra és a Szerződés 159. cikke által a strukturális alapokra ruházott feladatok keretében, valamint az 1083/2006/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban – erősítenie kell a gazdasági és társadalmi kohéziót a foglalkoztatási lehetőségek javítása révén.

(4)	Az Unió bővítéséből és a gazdasági globalizáció jelenségéből eredő kihívásokra figyelemmel ez egyre fontosabbá válik. Ebben az összefüggésben el kell ismerni az európai szociális modell jelentőségét és korszerűsítésének fontosságát.

(5)

A Szerződés 99. és 128. cikkével összhangban, valamint a növekedésről és foglalkoztatásról szóló lisszaboni stratégia célkitűzéseinek felülvizsgálata céljából, a Tanács elfogadta az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatást és a foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokat magában foglaló integrált csomagot; az utóbbi foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseket, prioritásokat és számszerű célokat tartalmaz. Ebben a tekintetben az Európai Tanács 2005. március 22–23-i brüsszeli ülésén felszólított valamennyi megfelelő nemzeti és közösségi forrás mobilizálására, a kohéziós politikát is beleértve.

(6)

Az EQUAL közösségi kezdeményezés új tanulságokkal szolgált, különösen a helyi, regionális, nemzeti és európai intézkedések kombinációja tekintetében. Ezeket a tanulságokat be kell építeni az ESZA által nyújtott támogatásba. Különös figyelmet kell fordítani a célcsoportok részvételére, a migránsok – köztük a menedékjogot kérők – beilleszkedésére; a szakpolitikai kérdések meghatározására és azt követően azoknak a szakpolitikákban történő általános érvényesítésére; az innovációs és kísérleti technikákra; a transznacionális együttműködést szolgáló módszertanokra; a munkaerőpiac tekintetében marginalizálódott csoportok segítésére; a szociális kérdéseknek a belső piacra gyakorolt hatására, valamint a nem kormányzati szervezetek projektjeihez való hozzáférésre és azok irányítására.

(7)

Az ESZA-nak – az Európai Tanács 2000. március 23–24-i lisszaboni és 2001. június 15–16-i göteborgi ülésén elfogadott célkitűzések és számszerű célok végrehajtásához való fokozottabb hozzájárulás érdekében – azokat a tagállami szakpolitikákat kell támogatnia, amelyek szoros összhangban állnak az európai foglalkoztatási stratégia alapján megfogalmazott integrált iránymutatásokkal és ajánlásokkal, valamint a társadalmi befogadással, a megkülönböztetésmentességgel, az egyenlőség előmozdításával és az oktatással és képzéssel kapcsolatos vonatkozó közösségi célkitűzésekkel.

(8)	Az ESZA-nak kezelnie kell továbbá a Közösség aktív népességének körében végbemenő demográfiai változások vonatkozó dimenzióit és következményeit, különösen az egész életen át tartó szakképzés révén.

(9)

A változások jobb előrejelzése és kezelése, a gazdasági növekedés, a nők és férfiak foglalkoztatási lehetőségeinek, a munka minőségének és termelékenységének fokozása érdekében, a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés, valamint a „konvergencia” célkitűzés alapján az ESZA-támogatásnak különösen a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének növelésére, a humántőke fejlesztésére, a munkavállalás és a munkaerő-piaci részvétel javítására, a hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának, a megkülönböztetés elleni küzdelemnek a megerősítésére, a gazdaságilag inaktív személyeknek a munkaerőpiacra való belépésének ösztönzésére, valamint a reformpartnerség előmozdítására kell irányulnia.

(10)

Ezeken a prioritásokon kívül a legkevésbé fejlett régiókban és tagállamokban a konvergencia célkitűzés alapján, valamint a gazdasági növekedés, a nők és férfiak foglalkoztatási lehetőségeinek, a munka minőségének és termelékenységének fokozása érdekében bővíteni és javítani kell a humántőke-beruházásokat, és javítani kell az intézményi, a közigazgatási és az igazságügyi kapacitásokat, különösen reformok előkészítése és végrehajtása, valamint a közösségi vívmányok érvényesítése érdekében.

(11)	Az említett prioritások körén belül az ESZA-beavatkozásokat az egyes tagállamok sajátos kihívásainak kezelése érdekében rugalmasan kell kiválasztani, és az ESZA által finanszírozott kiemelt intézkedéstípusoknak rugalmas mozgásteret kell biztosítaniuk a kihívások megválaszolása érdekében.

(12)

Az innovatív transznacionális és régióközi tevékenységek ösztönzése olyan fontos vetület, amelyet be kell építeni az ESZA tevékenységi körébe. A transznacionális és régióközi fellépések vonatkozásában és az együttműködés támogatása érdekében a tagállamok az ilyen fellépéseket horizontális megközelítés alkalmazásával vagy külön prioritási tengely keretében programozhatják.

(13)	Biztosítani kell, hogy az ESZA tevékenysége összhangban legyen az európai foglalkoztatási stratégiában meghatározott szakpolitikákkal, valamint az ESZA-támogatásokat a stratégiára vonatkozó iránymutatások és ajánlások végrehajtására kell összpontosítani.

(14)

Az ESZA által támogatott tevékenységek hatékony és eredményes végrehajtása a felelősségteljes kormányzáson és valamennyi releváns területi és társadalmi-gazdasági szereplő, különösen pedig a szociális partnerek és más érdekelt felek partnerségén múlik, ideértve a nemzeti, regionális és helyi szintet is. A szociális partnerek központi szerepet játszanak a változást szolgáló széles körű partnerségben, és elkötelezettségük alapvető jelentőségű a gazdasági és társadalmi kohéziónak a foglalkoztatás és a munkalehetőségek javítása révén történő erősítésében. Ebben az összefüggésben, amikor a munkáltatók és munkaadók együttesen hozzájárulnak az ESZA tevékenységeinek pénzügyi támogatásához, ezt a pénzügyi hozzájárulást – amely ugyan magánkiadás – figyelembe kellene venni az ESZA társfinanszírozás kiszámításakor.

(15)

Az ESZA az európai foglalkoztatási stratégia szerinti iránymutatásokkal és vonatkozó ajánlásokkal összhangban támogat tevékenységeket. Az iránymutatások és ajánlások változásai azonban kizárólag csak akkor tennék szükségessé az operatív programok felülvizsgálatát, amikor valamely tagállam vagy a Bizottság valamely tagállammal egyetértésben úgy ítéli meg, hogy az operatív programnak figyelembe kell vennie jelentős társadalmi-gazdasági változásokat, vagy az addiginál nagyobb mértékben vagy más módon kell figyelembe vennie a közösségi, nemzeti vagy regionális prioritások jelentősebb változásait, vagy az értékelésekre figyelemmel vagy a végrehajtás során felmerült nehézségeket követően.

(16)

A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA által a konvergencia, valamint a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzései alapján finanszírozott prioritások végrehajtása hozzájáruljon a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdításához és az egyenlőtlenségek megszüntetéséhez; a nemek közötti esélyegyenlőség horizontális szempontként való érvényesítésére vonatkozó megközelítést a nők foglalkoztatásban való fenntartható részvételét és érvényesülési lehetőségét növelő konkrét intézkedéseknek kell kísérniük.

(17)

Az ESZA-nak a technikai segítségnyújtást is támogatnia kell, különös figyelemmel a tapasztalatok cseréjével és a bevált gyakorlat átadásával megvalósuló kölcsönös tanulás ösztönzésére, valamint az ESZA-nak a foglalkoztatással és társadalmi befogadással kapcsolatos közösségi szakpolitikai célkitűzésekhez és prioritásokhoz való hozzájárulásának kihangsúlyozására.

(18)	Az 1083/2006/EK rendelet előírja, hogy a kiadások támogathatóságát nemzeti szinten kell meghatározni, bizonyos kivételek mellett, amelyekre külön rendelkezéseket kell megállapítani. Az ESZA-ra vonatkozó kivételekre ezért külön rendelkezéseket kell megállapítani.

(19)	Az egyértelműség érdekében az Európai Szociális Alapról szóló, 1999. július 12-i 1784/1999/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletet (5) ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

(1)   Ez a rendelet meghatározza az Európai Szociális Alap (ESZA) feladatait, támogatási körét, a külön rendelkezéseket és a támogatható kiadások típusait.

(2)   Az ESZA-ra az 1083/2006/EK rendelet és e rendelet az irányadó.

2. cikk

Feladatok

(1)   Az ESZA a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése vonatkozásában hozzájárul a Közösség prioritásaihoz a foglalkoztatás és a munkalehetőségek javítása, valamint a magas szintű foglalkoztatás és több és jobb munkahely teremtésének ösztönzése révén. Az ESZA ezt a tagállamok azon szakpolitikáinak támogatásán keresztül valósítja meg, amelyek a teljes foglalkoztatás elérésére, valamint a munka minőségének és a termelékenység javítására, továbbá – többek között a hátrányos helyzetű személyek munkavállalásának javítása révén – a társadalmi befogadás előmozdítására és a foglalkoztatás nemzeti, regionális és helyi szintű egyenlőtlenségeinek csökkentésére irányulnak.

Az ESZA különösen azokat az intézkedéseket támogatja, amelyek összhangban állnak az európai foglalkoztatási stratégia értelmében elfogadott – a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó integrált iránymutatásokba beépített – iránymutatások és az azokat kísérő ajánlások alapján hozott tagállami intézkedésekkel.

(2)   Az (1) bekezdésben említett feladatok végrehajtása során az ESZA támogatja a társadalmi kohézió megerősítésének, a termelékenység és versenyképesség javításának, valamint a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés előmozdításának szükségességére vonatkozó közösségi prioritásokat. Ez irányú tevékenysége során az ESZA figyelembe veszi az oktatás és képzés, a gazdaságilag inaktív személyek munkaerő-piaci részvételének növelésére, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre – különösen a hátrányos helyzetű csoportok, például fogyatékossággal élő emberek –, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előmozdítására vonatkozó közösségi prioritásokat és célkitűzéseket.

3. cikk

A támogatások alkalmazási köre

(1)   A „konvergencia”, valamint a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzései keretében az ESZA a tagállamokban az alábbi prioritások alapján támogat tevékenységeket:

a)

a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése a gazdasági változásokra való jobb felkészülés és azok pozitív kezelésének javítása céljából, különösen az alábbiak előmozdítása révén: i. az egész életen át tartó tanulás, valamint a vállalatok – különösen a KKV-k – és a munkavállalók fokozott humánerőforrás-beruházásai, rendszerek és stratégiák fejlesztésével és megvalósításával, beleértve a tanoncképzést, amelyek biztosítják a képzéshez való jobb hozzáférést, különös tekintettel az alacsony képzettségű és idősebb munkavállalók számára, a képesítések és a kompetenciák fejlesztésével, az IKT, az e-tanulás, környezetbarát technológiák és a vezetési ismeretek és készségek terjesztésével, a vállalkozói szellem, az innováció és a vállalkozásindítás ösztönzésével; ii. innovatív és termelékenyebb munkaszervezeti formák – beleértve a jobb munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot – kidolgozása és terjesztése, a szakképzettséggel és szakmai készségekkel szemben támasztott jövőbeli követelmények azonosítása, valamint – a vállalati és ágazati szerkezetátalakítással összefüggésben – a munkavállalóknak nyújtott konkrét foglalkoztatási, képzési és támogatási szolgáltatások kialakítása, beleértve az elbocsátás előtt álló munkavállalók elhelyezkedését segítő szolgáltatásokat is;

b)

az álláskeresők és inaktív személyek munkavállalásának és tartós munkaerő-piaci jelenlétének javítása, a munkanélküliség – különösen a tartós és az ifjúsági munkanélküliség – megelőzése, az időskori aktivitás és a munkában eltöltött idő meghosszabbításának ösztönzése, valamint a munkaerő-piaci részvétel fokozása különösen az alábbiak előmozdítása révén: i. a munkaerő-piaci intézmények, különösen a foglalkoztatási szolgálatok és egyéb vonatkozó kezdeményezések korszerűsítése és megerősítése az Európai Unió és a tagállamok teljes foglalkoztatottságra irányuló stratégiáival összefüggésben; ii. az igények korai meghatározását biztosító aktív és megelőző intézkedések végrehajtása egyéni cselekvési tervek és személyre szabott támogatás kíséretében, például személyre szabott képzés, álláskeresés, az elbocsátás előtt álló munkavállalók elhelyezkedését segítő szolgáltatás és mobilitás, önfoglalkoztatás és új vállalkozások létrehozása, beleértve a szövetkezeti vállalkozásokat, a munkaerő-piaci részvételt ösztönző intézkedések, az idősebb munkavállalók hosszabb ideig történő foglalkoztatására szolgáló rugalmas intézkedések, valamint a munka és a magánélet összehangolására irányuló intézkedések, mint a gyermekek és a hozzátartozók gondozását biztosító szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése; iii. az esélyegyenlőség szempontjainak horizontális szempontként való érvényesítése és konkrét intézkedések a nők munkavállalásának javítására és a foglalkoztatásban való tartós részvételének és érvényesülési lehetőségeinek növelésére, a munkaerőpiac nemek szerinti szegregációjának csökkentésére, többek között a nemek közötti bérkülönbség közvetlen és közvetett kiváltó okainak kezelésével; iv. konkrét intézkedések a migránsok foglalkoztatásban való részvételének növelésére és ezáltal társadalmi integrációjuk erősítésére és a munkavállalók földrajzi és foglalkozási mobilitásának és a határokon átnyúló munkaerőpiacok integrációjának elősegítése, többek között a tanácsadás, a nyelvi képzés, valamint a kompetenciák és a megszerzett szakmai készségek elismerése révén;

c)

a hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának erősítése a foglalkoztatásban való fenntartható integrációjuk céljából és a munkaerő-piaci megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem, különösen az alábbiak előmozdítása révén: i. a hátrányos helyzetű személyek, például a társadalomból kirekesztettek, a korai iskolaelhagyók, a kisebbségek, a fogyatékkal élő személyek, valamint a hozzátartozókat gondozó személyek munkaerőpiacra való belépésének és visszatérésének támogatása, valamint foglalkoztathatóságuk javítása, többek között a szociális gazdaság, a szakmai oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés biztosítása, valamint a foglalkoztatási esélyeket javító kísérő intézkedések, megfelelő támogatások, közösségi és gondozási szolgáltatások biztosításával; ii. a munkahelyi sokszínűség elfogadása és a megkülönböztetés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés és a munkaerőpiacon való érvényesülés során, többek között a tudatosság erősítésén, a helyi közösségek és vállalkozások bevonásán, valamint a helyi foglalkoztatási kezdeményezések előmozdításán keresztül;

d)

a humántőke fejlesztése, különösen az alábbiak előmozdítása révén: i. az oktatási és képzési rendszerek reformjainak kidolgozása és bevezetése a foglalkoztathatóság fejlesztése érdekében, a munkaerő-piaci igényekhez igazodó alapfokú oktatás, szakmai oktatás és képzés kialakítása, valamint az oktatószemélyzet szakmai készségeinek folyamatos korszerűsítése az innováció és a tudásalapú társadalom megvalósítása céljából; ii. hálózatépítő tevékenységek a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok, valamint a vállalkozások között;

e)

a releváns transznacionális, nemzeti, regionális és helyi szintű érdekelt felek – például szociális partnerek és nem kormányzati szervezetek – hálózatba szerveződésén keresztüli partnerségek, egyezmények és kezdeményezések előmozdítása a foglalkoztatás és a munkaerő-piaci integráció területére vonatkozó reformokra való ösztönzés érdekében.

(2)   A konvergencia célkitűzés keretében az ESZA az alábbi prioritások alapján támogat tagállami tevékenységeket:

a)

a humántőke-beruházások bővítése és javítása, különösen az alábbiak előmozdítása révén: i. az oktatási és képzési rendszerek reformjainak végrehajtása, különösen a tudásalapú társadalom és az egész életen át tartó tanulás igényeire való reagálóképesség növelése céljából; ii. a teljes életciklus alatti fokozott részvétel az oktatásban és képzésben, többek között a korai iskolaelhagyás csökkenésének, a szakok és szakmák nemek szerinti elkülönülésének csökkentése, továbbá a jobb minőségű alap- és szakmai oktatásban és képzésben, valamint a felsőoktatásban és felsőfokú képzésben való fokozott részvétel megvalósítását célzó intézkedéseken keresztül; iii. az emberi erőforrások fejlesztése a kutatás és innováció területén, elsősorban posztgraduális tanulmányokon és kutatók képzésén keresztül;

b)

a nemzeti, regionális és helyi szintű közigazgatási szervek és közszolgálatok – valamint adott esetben a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek – intézményi kapacitásának és hatékonyságának erősítése a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljes kormányzás érdekében, főként gazdasági, foglalkoztatási, oktatási, szociális, környezetvédelmi és igazságszolgáltatási területen, különösen az alábbiak előmozdítása révén: i. a helyes szakpolitika- és programtervezés javítását szolgáló mechanizmusok, monitoring és értékelés, többek között tanulmányok, statisztikák és szakértői tanácsadás, valamint a tárcaközi koordináció és az érintett köz- és magánjogi szervezetek közötti párbeszéd támogatásával; ii. a szakpolitikák és a programok megvalósítását érintő kapacitások erősítése, beleértve a jogalkalmazást a releváns területeken, elsősorban folyamatos vezetői és személyzeti képzésen, valamint a kulcsfontosságú szolgálatoknak, felügyelőségeknek és társadalmi-gazdasági szereplőknek nyújtott specifikus támogatáson keresztül, beleértve a szociális és környezetvédelmi partnereket, a releváns nem kormányzati szervezeteket és a reprezentatív szakmai szervezeteket is.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett prioritásokon belül a tagállamok az egyedi kihívásaik kezelésére legmegfelelőbbekre összpontosíthatnak.

(4)   Az ESZA támogathatja az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott tevékenységeket a Kohéziós Alapból támogatásra vagy átmeneti támogatásra jogosult tagállamok területén, az 1083/2006/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében, illetőleg 8. cikkének (3) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően.

(5)   Az (1) és (2) bekezdésben említett célkitűzések és prioritások megvalósítása során az ESZA támogatja az innovatív tevékenységek ösztönzését és intézményesülését a tagállamokban.

(6)   Az ESZA emellett támogatja a transznacionális és a régióközi együttműködés keretében végzett tevékenységeket, különösen az információk, tapasztalatok, eredmények és a bevált gyakorlat megosztásán, továbbá kiegészítő módszerek és összehangolt vagy együttes fellépés kialakításán keresztül.

(7)   Az 1083/2006/EK rendelet 34. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, az e cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett, az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló, 2006. július 5-i 1080/2006/EK rendelet (6) hatálya alá tartozó társadalmi befogadás prioritás alapján hozott intézkedések finanszírozása az adott prioritási tengely 15 %-áig terjedő mértékig növelhető.

4. cikk

Összhang és a támogatások koncentrációja

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az ESZA által támogatott tevékenységek az európai foglalkoztatási stratégia értelmében hozott intézkedésekkel összhangban vannak és hozzájárulnak azokhoz. Különösen biztosítják azt, hogy a nemzeti stratégiai referenciakeretben meghatározott stratégia és az operatív programokban meghatározott intézkedések valamennyi tagállamban előmozdítják a stratégia célkitűzéseit, prioritásait és céljait a nemzeti reformprogramok és a társadalmi befogadásra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek keretében.

A tagállamok az ESZA által támogatható szakpolitikák területén a támogatást a Szerződés 128. cikkének (4) bekezdése értelmében hozott vonatkozó foglalkoztatási ajánlások és a foglalkoztatással kapcsolatos, a társadalmi befogadás, az oktatás és képzés területét érintő vonatkozó közösségi célkitűzések végrehajtására összpontosítják. A tagállamok mindezt stabil programozási környezetben teszik.

(2)   Az operatív programokon belül a forrásokat a legfontosabb igényekre kell fordítani és azokra a szakpolitikai területekre kell koncentrálni, amelyekre a program célkitűzéseinek megvalósítását tekintetbe véve az ESZA-támogatásnak jelentős hatása lehet. Az ESZA-támogatás hatékonyságának maximalizálása érdekében az operatív programok – adott esetben – különösen figyelembe veszik a legsúlyosabb problémákkal küzdő régiókat és településeket, például a hátrányos helyzetű városi és legkülső régiókat, a hanyatló vidéki, valamint a halászattól függő területeket, és azokat a területeket, amelyeket különösen hátrányosan érint az üzleti vállalkozások áttelepülése.

(3)   A tagállamoknak a szociális védelemre és a társadalmi befogadásra vonatkozó, a nyitott koordinációs módszer keretében készített nemzeti jelentéseinek releváns, tömör összefoglalót kell tartalmazniuk arról, hogy az ESZA miként járul hozzá a társadalmi befogadás munkaerő-piaci vetületének előmozdításához.

(4)   Az ESZA által társfinanszírozott operatív programokban szereplő mutatók stratégiai jellegűek, korlátozott számúak és az európai foglalkoztatási stratégiában és a társadalmi befogadás, valamint az oktatás és képzés területét érintő vonatkozó közösségi célkitűzésekkel összefüggésben alkalmazott mutatókat tükrözik.

(5)   Az ESZA tevékenységével kapcsolatban végzett értékeléseknél azt is fel kell mérni, hogy az ESZA által támogatott tevékenység hogyan szolgálja az európai foglalkoztatási stratégia végrehajtását, valamint a társadalmi befogadás, a megkülönböztetésmentesség és a nők és férfiak közötti egyenlőség, az oktatás és a képzés területére vonatkozó közösségi célkitűzések megvalósítását az érintett tagállamban.

5. cikk

Felelősségteljes kormányzás és partnerség

(1)   Az ESZA ösztönzi a felelősségteljes kormányzást és a partnerségeket. Támogatását a megfelelő területi szinten kell megtervezni és végrehajtani, a nemzeti, regionális és a helyi szint figyelembevételével, az egyes tagállamok intézményrendszerének és felépítésének megfelelően.

(2)   A tagállamok az ESZA-támogatás előkészítése, végrehajtása és monitorozása során biztosítják a megfelelő területi szinten a szociális partnerek bevonását, valamint más érdekelt felek részvételét és az azokkal való kellő mértékű konzultációt.

(3)   Az egyes operatív programok irányító hatóságai ösztönzik a szociális partnerek megfelelő részvételét a 3. cikk alapján finanszírozott tevékenységekben.

A „konvergencia” célkitűzés alapján az ESZA forrásaiból megfelelő összeget kell elkülöníteni kapacitásépítésre, többek között a képzési, hálózatépítési intézkedésekre és a szociális párbeszéd megerősítésére, valamint a szociális partnerek által együttesen végzett, különösen a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett alkalmazkodóképességével kapcsolatos tevékenységekre.

(4)   Az egyes operatív programok irányító hatóságai ösztönzik – elsősorban a társadalmi befogadás, valamint a nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség területén – a nem kormányzati szervezeteknek a finanszírozott tevékenységekben való megfelelő részvételét és az azokhoz való hozzáférését.

6. cikk

A nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség

A tagállamok biztosítják, hogy az operatív programok tartalmazzák annak leírását, hogy az operatív programok előkészítése, végrehajtása, monitorozása és értékelése során miként ösztönzik a nemek közötti egyenlőséget és az esélyegyenlőséget. A tagállamok a megfelelő területi – helyi, regionális és nemzeti – szinteken előmozdítják a nők és férfiak kiegyensúlyozott részvételét az operatív programok irányításában és megvalósításában.

7. cikk

Innováció

Az egyes operatív programok keretében különös figyelmet kell fordítani az innovatív tevékenységek ösztönzésére és intézményesülésének támogatására. Az irányító hatóság a partnerség keretében kiválasztja a finanszírozásra kerülő innovációs témákat, és meghatározza a végrehajtás megfelelő részletes szabályait. Tájékoztatja az 1083/2006/EK rendelet 63. cikkében említett monitoringbizottságot a kiválasztott témákról.

8. cikk

Transznacionális és régiók közötti együttműködés keretében végzett tevékenységek

(1)   Amennyiben a tagállamok – valamely operatív program konkrét prioritási tengelyeként – az e rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében meghatározott transznacionális vagy régiók közötti együttműködést ösztönző intézkedéseket támogatnak, az ESZA hozzájárulását 10 %-kal növelni lehet a prioritási tengely szintjén. A megnövelt hozzájárulást nem kell figyelembe venni az 1083/2006/EK rendelet 53. cikkében meghatározott maximális támogatási összeg kiszámításánál.

(2)   A tagállamok adott esetben a Bizottság támogatásával biztosítják, hogy az ESZA nem támogat olyan konkrét műveleteket, amelyek egyidejűleg egyéb közösségi transznacionális programokban támogatásra kerülnek, különösen az oktatás és képzés területén.

9. cikk

Technikai segítségnyújtás

A Bizottság különösen ösztönzi a bevált gyakorlatok azonosítását és terjesztését, valamint a kölcsönös tanulást, a transznacionális és régiók közötti együttműködést szolgáló tapasztalatcserét, tudatosságnövelő tevékenységeket, szemináriumokat, hálózatépítést és a szakértői értékeléseket azzal a céllal, hogy erősödjön az ESZA szakpolitikai vetülete és a Közösség foglalkoztatási és társadalmi befogadással kapcsolatos célkitűzéseihez való hozzájárulása.

10. cikk

Jelentések

Az 1083/2006/EK rendelet 67. cikkében említett, a végrehajtásról szóló éves és zárójelentések, amennyiben az releváns, tartalmazzák az alábbiak végrehajtásának összefoglalását:

a)	a nemek közötti esélyegyenlőség horizontális szempontként való érvényesítése, valamint a nemeket érintő minden konkrét intézkedés;

b)	a migránsok munkaerő-piaci részvételének növelését célzó, és ezáltal társadalmi beilleszkedésüket erősítő intézkedések;

c)	a kisebbségek munkaerő-piaci integrációját erősítő, és ezáltal a társadalmi befogadásukat elősegítő intézkedések;

d)	egyéb hátrányos helyzetben lévő csoportok – beleértve a fogyatékossággal élő személyeket is – munkaerő-piaci integrációját és társadalmi befogadását erősítő intézkedések;

e)	innovatív tevékenységek, többek között a kiválasztott témák, eredményeik, terjesztésük és az intézményesüléseket elősegítő tevékenységek bemutatása;

f)	a transznacionális és/vagy a régiók közötti együttműködés keretében végzett tevékenységek.

11. cikk

Kiadások támogathatósága

(1)   Az ESZA a támogatható kiadáshoz nyújt támogatást, amely az 1083/2006/EK rendelet 53. cikke (1) bekezdésének b) pontja ellenére kiterjedhet a munkaadók és a munkavállalók által közösen létrehozott pénzügyi forrásokra. A támogatás az alábbi formákban történhet: vissza nem térítendő egyedi vagy globális támogatások, visszatérítendő támogatások, hitelkamat-visszatérítés, mikrohitel, garanciaalapok, valamint áruknak és szolgáltatásoknak a közbeszerzés szabályainak megfelelő vásárlása.

(2)   Nem jogosultak ESZA-támogatásra a következő kiadások:

a)	visszaigényelhető hozzáadottérték-adó;

b)	hitelkamatok;

c)	bútor, eszközök, jármű, infrastruktúra, ingatlan és föld vásárlása.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően az alábbi kiadások támogathatóak az ESZA-ból, amennyiben azok a nemzeti szabályokkal – beleértve a számviteli szabályokat is – összhangban, valamint az alábbi konkrét feltételek alapján merültek fel:

a)	harmadik fél által valamely műveletben részt vevők javára kifizetett és a kedvezményezett felé igazolt juttatások vagy fizetések;

b)	támogatások esetében a műveletek átalányalapon meghatározott közvetett költségei, a műveletre bejelentett közvetlen költségek legfeljebb 20 %-áig;

c)	a (2) bekezdés c) pontjában felsorolt leírható eszközök értékcsökkenési költségei, kizárólag a művelet időtartama alatt és annyiban, amennyiben állami támogatással nem járultak hozzá az adott eszközök megszerzéséhez.

(4)   Az 1080/2006/EK rendelet 7. cikkében megállapított jogosultsági szabályokat kell alkalmazni az ESZA által társfinanszírozott olyan tevékenységekre, amelyek az említett rendelet 3. cikkének hatálya alá esnek.

12. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Ez a rendelet nem érinti a Bizottság által az 1784/1999/EK rendelet alapján vagy bármely más, olyan jogszabály alapján jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását – beleértve a teljes vagy részleges megszüntetését is –, amely az adott támogatásra 2006. december 31-én alkalmazandó, és amely következésképpen az adott támogatásra vagy az adott projektekre, azok zárásáig, a továbbiakban is alkalmazandó.

(2)   Az 1784/1999/EK rendelet alapján beadott pályázatok érvényesek maradnak.

13. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az e rendelet 12. cikkében megállapított rendelkezések sérelme nélkül, az 1784/1999/EK rendelet 2007. január 1-jétől hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

14. cikk

Felülvizsgálati záradék

Az Európai Parlament és a Tanács a Szerződés 148. cikkében meghatározott eljárással összhangban 2013. december 31-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL C 234., 2005.9.22., 27. o.

(2)  HL C 164., 2005.7.5., 48. o.

(3)  Az Európai Parlament 2005. július 6-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2006. június 12-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament 2006. július 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4)  Lásd e Hivatalos Lap 25. oldalát.

(5)  HL L 213., 1999.8.13., 5. o.

(6)  Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

---