A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A helyi felelősségvállalás modelljei és a helyi energiaközösségek szerepe az energetikai átállásban Európában

(2019/C 86/05)

Előadó: Mariana GÂJU (RO/PES), Cumpăna (Constanța megye) polgármestere Referenciaszöveg: Az osztrák elnökség felkérő levele

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Főbb megállapítások

1.

elismeri, hogy az energiaszektor alapvető szerepet játszik a gazdasági és társadalmi fejlődésben, és hogy az életminőség, a gazdasági növekedés és a nemzetgazdaság versenyképessége a megfizethető áron rendelkezésre álló energia és a környezeti hatások minimalizálása révén valósulhat meg;

2.

megismétli azon nézetét, hogy az energia fontos a helyi közösségek gazdaságában, mivel része a helyi ipar és szolgáltatások termelési költségeinek, és hatással van a háztartások vásárlóerejére, ugyanis az energiaszolgáltatás alapvető szükségleteket elégít ki, azaz biztosítja a fűtést, a melegvizet, a légkondicionálást, az élelmiszerek készítését és tartósítását, az információkhoz való hozzáférést stb.;

3.

hangsúlyozza, hogy a helyi együttműködési megoldásokon alapuló közösségi kezdeményezéseket természetes személyek vagy természetes személyek csoportjai, kisvállalkozások vagy helyi önkormányzatok, illetve háztartások hozhatják létre önmagukban vagy szervezett módon; a „helyi energiaközösségek” fontos szerepet tölthetnek be az energetikai átállásban és ösztönözhetik a helyi közösségek és az egész Unió hasznára váló fenntartható energetikai technológiák fejlesztését;

4.

rámutat arra, hogy a regionális és közigazgatási egységek az energiarendszereknek akár csak részleges irányítását csupán ismételt önkormányzati irányítás alá vétellel, a szolgáltatások decentralizálásával és – a polgárok energiával kapcsolatos kezdeményezéseinek népszerűsítése terén értékesnek bizonyult – energiapartnerségek vagy szövetkezetek formájában történő, részvételen alapuló kormányzás révén valósíthatják meg;

5.

megjegyzi, hogy a közösségi energetikai kezdeményezések szervezeti felépítésének a következő jogi formái lehetnek: a helyi önkormányzatokkal való partnerségek (beleértve a köz- és magánszféra közötti partnerségeket), szövetkezetek, közösségi alapítványok, korlátolt felelősségű társaságok, az ügyfelek, lakásszövetkezetek vagy önkormányzatok tulajdonában lévő nonprofit vállalkozások;

6.

rámutat, hogy ezek a helyi energiaközösségek hatékony energiagazdálkodási megoldást jelenthetnek közösségi szinten a villamos energia termelése, elosztása és fogyasztása terén, illetve a (központosított) fűtés és hűtés vonatkozásában, függetlenül attól, hogy kapcsolódnak-e a helyi elosztóhálózatokhoz;

7.

úgy véli, hogy az energiaközösségek képesek lehetnek arra, hogy bevonják a polgárokat az energetikai átállás folyamatába és ezáltal a fenntartható gazdaságba, azaz elősegíthetik a helyi közösségek számára előnyökkel járó fenntartható energetikai technológiák bevezetését, felelősséget vállalva a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatosan;

8.

megismétli, hogy az energetika területén helyi szinten vállalt felelősség része az energetikai átállásra vonatkozó politikai elkötelezettségnek, amelyhez a megújuló energiaforrások bővítésére irányuló külön szakpolitikai rendszer is társul a kormányzás minden szintjén;

9.

üdvözli, hogy a helyi energiaközösségek létrehozására, működtetésére és az energiapiachoz való hozzáférésük biztosítására uniós szinten szabályozási és jogi keretet hoznak létre; emlékeztet arra, hogy fontos, hogy egyértelmű meghatározásokkal és szabályokkal biztosítsuk a jogbiztonságot, hogy a helyi energiaközösségek pozitív szerepet játszhassanak egy igazságos energetikai átállásban, és kéri a tagállamokat, hogy használják ki ezek teljes potenciálját. Ezen belül biztosítani kell számukra a finanszírozási eszközökhöz és/vagy partnerségi rendszerekhez való hozzáférést. Ennek célja a befektetéssel járó kockázatok csökkentése a helyi energiaközösségekben, illetve az ellenük ható negatív erők korrigálása;

10.

megjegyzi, hogy az energiaszövetkezet (a szervezeti felépítés – közösségi kezdeményezés jogi formája) egy gazdasági és jogi szempontból egyedi tulajdonosi modell, melynek célja a helyi előnyök biztosítása, és képes például a következő szolgáltatásokat nyújtani az energiaágazatban: saját/külső megújuló forrásokból származó energia előállítása saját fogyasztásra és értékesítésre, tárolórendszerek, mikrohálózatok és elosztási infrastruktúrák fenntartása és üzemeltetése, az energiahatékonyságot javító intézkedések végrehajtása;

11.

úgy véli, hogy az energiaszövetkezet hozzájárulhat az energiarendszerek decentralizációjához, nyitásához és demokratizálódásához, és így pozitív hatást gyakorolhat a fenntartható helyi társadalmi és gazdasági fejlődésre, és ezzel előmozdíthatja az energiaszegénység (energy poverty) elleni küzdelmet és ösztönözheti a munkahelyteremtést a közösségen belül;

12.

megjegyzi, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázását a legtöbb tagállamban a helyi és regionális sajátosságokhoz igazodó támogatási rendszerek ösztönzik. Egyes tagállamok betáplálási előjogot biztosítanak a megújuló energiáknak, míg mások megfelelő feltételek mellett teszik lehetővé a hozzáférést. Ezenkívül különböző lehetőségek léteznek a megújuló energiát termelő kis kapacitású létesítmények üzemi engedélyezési eljárásának támogatására és egyszerűsítésére, regionális és nemzeti programozás keretében;

13.

javasolja, hogy a különböző nemzeti támogatási rendszereket, amennyiben szükséges, észszerűsítsék európai szinten, hogy hozzájárulhassanak a fenntartható fejlesztési célok, a Párizsi Megállapodás célkitűzései, valamint az európai energiaunió céljainak eléréséhez;

14.

elismeri, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez hozzájáruló biomassza hatékony felhasználásának maximalizálása érdekében jobb politikára van szükség; javasolja az összes gazdasági és szociális ágazatból származó biomassza-hulladék optimális felhasználásának ösztönzését az energia közép- és hosszú távú előállítása céljából;

15.

javasolja az energetikai infrastruktúra átalakítására vonatkozó politikai és jogalkotási keret továbbfejlesztését és egymásnak megfeleltetését annak érdekében, hogy szélesebb helyi, regionális és határokon átnyúló összeköttetést, nagyobb energiatárolási potenciált és intelligens keresletgazdálkodási hálózatokat biztosítsanak az energiaellátás terén egy olyan rendszerben, amely jelentős arányban rendelkezik megújuló energiaforrásokból előállított energiával;

Következtetések és ajánlások

16.

támogatja az energia területén a helyi szintű felelősségvállalást, amely a megújuló forrásból származó energiára és az energetikai átállásra vonatkozó politikák bevezetése révén és a megújuló energiával kapcsolatos pénzügyi támogatási mechanizmusok biztosítása által valósul meg;

17.

kéri az EU és a tagállamok regionális energiapolitikáinak szorosabb összehangolását, hogy a fenntartható regionális fejlesztés számára kihasználjuk azokat az alapvető előnyöket, amelyek a megújuló energiákra történő átállásban, ezen belül az energiarendszerek decentralizálásában és a (nagyrészt importált) fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésében rejlenek;

18.

támogatja a helyi energiaközösségek számára a megkülönböztetésmentes piacra jutási szabályokat, amelyek célja azok támogatása különleges szerepüket és szükségleteiket elismerő politikák és jogszabályok segítségével, a helyi/regionális együttműködés előmozdítására irányuló politikák/normák kialakítása, egyszerűsített, arányos szabályozási és adminisztratív eljárások elfogadása, valamint a technikai és gazdasági jellegű információkhoz, az iránymutatásokhoz és a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése;

19.

felkéri az uniós tagállamokat, hogy tegyenek javaslatot a helyi szintű energetikai felelősségvállalás különböző közös formáira és valósítsák meg azokat, mivel számos tagállamban a helyi energiaközösségeknek a működés és az eredményesség tekintetében helyi szinten olyan kihívásokkal kell szembenézniük, mint például a piaci fejleményekkel összhangban nem lévő és atipikus szabályozások, a helyi vagy regionális energiaközösségek támogatására vonatkozó nemzeti stratégiák és programok hiányossága, az új energiapiaci szereplőkre vonatkozó adminisztratív és szabályozási keret bonyolultsága;

A.    Ajánlások az uniós döntéshozók számára

20.

elismeri, hogy az európai jogszabályoknak tisztességes feltételeket és minimumkövetelményeket kell megállapítaniuk a helyi energiaközösségek előmozdítása érdekében, hogy az Unió jó példával járhasson elöl;

21.

javasolja, hogy az uniós szintű politikai eszközök és az uniós jogszabályokat átültető/kiegészítő nemzeti jogszabályok segítsék a helyi energetikai közösségek, köztük az energiaszövetkezetek fejlődését;

22.

javasolja a „megújulóenergia-közösség” és a „helyi energiaközösség” fogalommeghatározások, illetve más funkcionális megnevezések, pl. közösségi energiavállalat, szövetkezet, szövetség stb. célirányos és funkcionális átültetését a tagállamokban annak biztosítása érdekében, hogy ezek a szervezetek hozzáférjenek az energiapiachoz és megfelelően elismerésre kerüljenek szükségleteik, beleértve a támogatási és adott esetben további ösztönzés iránti igényeiket is;

Stabil politikai környezet fenntartása a megújuló forrásokból előállított energia támogatására

23.

megállapítja, hogy a helyi energiaközösségek gyakran részt vesznek a megújuló forrásokból előállított energia termelésében, kereskedelmében, elosztásában és felhasználásában;

24.

megjegyzi, hogy működésük során a finanszírozás és a kockázatok kezelése érdekében a helyi energiaközösségek rendszeresen a megújuló energiaforrásokra vonatkozó köztámogatási mechanizmusokra támaszkodnak, azonban az uniós döntéshozók jelezték, hogy a nem eredményeken alapuló és nem a piactól függő támogatási mechanizmusok (például a fix díjak) meg fognak szűnni;

25.

elismeri, hogy a piaci alapú támogatási és pályázati rendszerre való áttérés csökkentheti a helyi energiaközösségek rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat, vagy akár kizárhatja ezeket a közösségeket a piacról azáltal, hogy bonyolult követelményeket vezet be az ajánlattételi folyamat során;

26.

ösztönzi, hogy a specifikus támogatási mechanizmusok bevezetése továbbra is a tagállam felelősségi körébe tartozzon, és hogy az uniós jogszabályok és politikák ne korlátozzák a tagállamokat abban, hogy a megújuló forrásból származó energiát piaci alapú vagy a piactól független pénzügyi intézkedéseken keresztül támogassák;

Olyan energiapiaci szabályok létrehozása, amelyek a rendszer minden vonatkozásában támogatják az energetikai átállást

27.

dinamikusabb és versenyképesebb kiskereskedelmi villamosenergia-piacokat szeretne látni, és hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a fogyasztók kihasználhassák a liberalizált energiapiac által kínált előnyöket, és hogy a helyi energiaközösségek hozzá tudjanak járulni egy diverzifikált és rugalmas piachoz, fontos nyomon követni a villamos energia kis- és nagykereskedelmi piacának koncentrációját és ellenőrizni a különböző piaci szereplők pénzügyi és gazdasági hatalmát és befolyását;

28.

rendkívül örvendetesnek tartja egyrészt azt, hogy az új, tiszta energiáról szóló jogalkotási csomagra vonatkozó javaslatok jelenlegi uniós jogi keretének javítása során – ideértve a belső energiapiacra vonatkozó új irányelvet is – elismerésre kerül a helyi energiaközösségek mint energiatermelők, -szolgáltatók és -fogyasztók szerepe és részvétele az energetikai rendszer működésében, másrészt pedig azt, hogy a szabályokat kiterjesztik a helyi energiaközösségek által nyújtott szolgáltatások körére, amelyek között említhető például az energetikai hatékonyság, a tárolás, a helyi elosztóhálózatok üzemeltetése és az energetikai rendszert kiegyenlítő szolgáltatások;

29.

javasolja, hogy egyszerűsítsék a megújuló forrást hasznosító kis energiatermelőkre és a helyi energiaközösségekre vonatkozó szabályokat és adminisztratív eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy az adminisztratív terhek és az explicit/implicit költségek ne érintsék hátrányosan ezeket a piaci szereplőket, amelyek rendszerint önálló energetikai vállalatok;

30.

úgy véli, hogy a szabályok és rendelkezések nem korlátozhatják a megújuló forrásból származó kisméretű energiakapacitások birtokosai vagy a helyi energiaközösségek azon lehetőségét, hogy összevonják a termelést és energiát szolgáltassanak az erre szakosodott vállalatokhoz hasonlóan, többek között olyan innovatív kezdeményezések révén, mint a virtuális erőművek;

A különböző politikák következetességének és összeegyeztethetőségének biztosítása

31.

támogatja, hogy a különböző uniós jogszabályok rendelkezései koherens módon kezeljék és támogassák a helyi energiaközösségeket úgy, hogy a „helyi energiaközösség” és a „megújulóenergia-közösség” fogalmai beépítésre kerüljenek;

B.    Ajánlások az uniós döntéshozók számára

32.

határozottan javasolja az uniós jogszabályok gyors átültetését és a közös energiapolitika végrehajtását, valamint azt, hogy a nemzeti döntéshozók nemzeti szintű célokat és specifikus ösztönzőket határozzanak meg a helyi energiaközösségek számára;

A helyi energiaközösségek szerepének és sajátos igényeinek elismerése a vonatkozó nemzeti jogszabályokban és politikákban

33.

elismeri, hogy általánosságban az energiacsomagban szereplő és különösen a tiszta energiára vonatkozó javaslatok kiemelik azokat a intézkedéseket, amelyek felismerik a helyi energiaközösségek szerepét az uniós szintű energetikai átállásban, és rámutat, hogy ebben az összefüggésben a tagállamoknak hasonló szabályokat kell elfogadniuk a helyi energiaközösségekre vonatkozóan, amelyek ugyanakkor szem előtt tartják a sajátos nemzeti igényeket;

A helyi energiaközösségeket és a helyi együttműködést támogató politikák és szabályok meghatározása

34.

sürgeti, hogy a nemzeti döntéshozók hozzáférhető politikákat/szabályokat hozzanak létre a helyi energiaközösségek támogatására. Ezek a szabályok lehetővé tehetnék: a) a kisebb energiatermelők energiapiachoz és speciális infrastruktúrához való hozzáférésének biztosítását, b) a kisebb helyi/regionális termelők energetikai projektjeinek helyi szintű előmozdítását;

35.

hangsúlyozza, hogy szabályokat kellene meghatározni az esetleges nyereségre vonatkozóan annak érdekében, hogy az a helyi közösség szintjén maradjon és inkább a közösség társadalmi és gazdasági fejlődését támogassa, mintsem a projektek részvényeseit;

36.

elismeri, hogy a nemzeti politikák javíthatják a közösségi energiaprojektek fenntarthatóságát és környezetvédelmi szempontjait pénzügyi ösztönzők (pl. adómentességek, beruházási támogatások) révén vagy az energiaszámlák csökkentésével, illetve az autonóm projektek vagy a többféle szolgáltatást és előnyöket nyújtók számára esetleges kiegészítő ösztönzők előírása által;

Egyszerűsített és arányos szabályozási és adminisztratív eljárások elfogadása a helyi energiaközösségek számára

37.

támogatja a tagállamok számára a nemzeti és helyi környezethez igazított megoldásokhoz megfelelő keretet nyújtó új megújulóenergia-irányelvben javasolt, a projektek jóváhagyására és engedélyezésére vonatkozó eljárások egyablakos ügyintézésének megteremtésére vonatkozó követelményeket;

A helyi energiaközösségek hozzáférésének biztosítása a technikai információkhoz, az útmutatókhoz és a finanszírozáshoz

38.

tudomásul veszi, hogy egyes helyi energiaközösségek és energiaszövetkezetek projektjei részesültek állami támogatási rendszerekből, uniós kezdeményezésekből vagy kereskedelmi bankokon keresztül elérhető finanszírozási lehetőségekből;

39.

javasolja, hogy nemzeti szinten hozzanak létre kifejezetten a helyi energiaközösségekre vonatkozó, különösen a projekttervezés és a bevezetés szakaszát érintő pénzügyi támogatási rendszereket (például a támogatások hitelekké alakítása, garanciák vagy alacsony költségű hitellehetőségek stb.), illetve egyszerűsítsék a technikai információkhoz és a közösségi projektek elindításával, finanszírozásával és végrehajtásával kapcsolatos útmutatásokhoz való hozzáférést;

C.    Ajánlások a helyi és regionális önkormányzatok számára

A helyi energiaközösség fejlesztésére vonatkozó helyi politikák elfogadása

40.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kiegészíthetik az uniós és nemzeti politikákat azáltal, hogy további célkitűzéseket fogadnak el a helyi energiaközösségeknek a helyi energiaszektor céljaihoz való hozzájárulására vonatkozóan; például számos város részt vesz a Polgármesterek Szövetsége kezdeményezésben, amelyben helyi szintű terveket határoztak meg a fenntartható energia és az éghajlatváltozás terén történő fellépésre;

41.

felkéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy azonosítsák azon helyi/regionális energiaközösségeket, amelyek hozzájárulhatnak a helyi energetikai és szociálpolitikai célok eléréséhez, és határozzanak meg fejlesztési és tanácsadási szolgáltatásaikat támogató mechanizmusokat, ahol az szükséges, és hátrányos megkülönböztetés nélkül megvalósítható;

Lehetőségek feltárása a helyi energiaközösségekkel való partnerkapcsolatok létesítésére vagy helyi energiaközösségek létrehozására

42.

úgy véli, hogy annak érdekében, hogy megerősítsék a helyi energiaközösségek hozzájárulását a helyi politikai célkitűzésekhez, a helyi és regionális önkormányzatok partnerkapcsolatokat létesíthetnek a meglévő közösségekkel vagy újakat hozhatnak létre, együttműködésben a helyi állampolgárokkal;

43.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok és a helyi energiaközösségek egymást kiegészítő partnerek; a helyi és regionális önkormányzatok biztosítják a keretet, az adminisztratív támogatást és a kedvezményes tarifákat a megújuló forrásokból származó energia előállítására irányuló projektekhez, míg a helyi energiaközösség biztosítja a műszaki szaktudást, valamint a projekt megvalósításával kapcsolatos gazdasági és pénzügyi támogatást;

44.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak az energetikai átállásban azáltal, hogy felelősséget vállalnak a helyi elosztóhálózatokért, illetve azoknak közüzemi szolgáltató társaságokon keresztül történő kezeléséért vagy üzemeltetéséért. A helyi és regionális önkormányzatoknak kulcsszerepük van abban, hogy felhívják a polgárok figyelmét a helyi energiaszektorba való bekapcsolódás lehetőségeire, valamint hogy biztosítsák az ezzel kapcsolatos megfelelő tájékoztatást.