L:2021:085:FULL

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - L:2021:085:FULL - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document L:2021:085:FULL

Help

Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 085, 2021. március 12.

Display all documents published in this Official Journal

HTML

PDF

e-signature

How to verify the authenticity of the Official Journal

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 85

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. március 12.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2021/435 végrehajtási rendelete (2021. március 3.) a 288/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek a Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés operatív programjaira vonatkozó modell vonatkozásában A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése elnevezésű tematikus célkitűzés címén nyújtható támogatás miatt szükséges változtatások tekintetében történő módosításáról	1
	*	A Bizottság (EU) 2021/436 végrehajtási rendelete (2021. március 3.) az (EU) 2015/207 végrehajtási rendeletnek a Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzésre vonatkozó végrehajtási jelentések mintáját érintő változtatások tekintetében történő módosításáról	73
	*	A Bizottság (EU) 2021/437 végrehajtási rendelete (2021. március 3.) az 1011/2014/EU végrehajtási rendeletnek a pénzügyi adatok továbbítása során alkalmazandó mintát, a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kiegészítő információkat tartalmazó kifizetési kérelem mintáját és az elszámolások mintáját érintő változtatások tekintetében történő módosításáról	107
	*	A Bizottság (EU) 2021/438 végrehajtási rendelete (2021. március 3.) a 184/2014/EU végrehajtási rendeletnek az európai területi együttműködési célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozási kategóriák nómenklatúrájához hozzáadott új tematikus célkitűzés tekintetében történő módosításáról	147
	*	A Bizottság (EU) 2021/439 végrehajtási rendelete (2021. március 3.) a 215/2014/EU végrehajtási rendeletnek az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzéssel kapcsolatos beavatkozási kategóriáinak nómenklatúrájához hozzáadott új tematikus célkitűzés tekintetében történő módosításáról	149
	*	A Bizottság (EU) 2021/440 rendelete (2021. március 8.) a Portugália lobogója alatt közlekedő hajók által az Atlanti-óceánon az északi szélesség 5°-tól északra folytatott, a germon északi állományára irányuló halászat tilalmáról	151
	*	A Bizottság (EU) 2021/441 végrehajtási rendelete (2021. március 11.) a Kínai Népköztársaságból származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről	154
	*	A Bizottság (EU) 2021/442 végrehajtási rendelete (2021. március 11.) egyes termékek kivitelének exportengedély bemutatásához kötéséről	190
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2021/443 határozata (2021. február 18.) az Európai Unió nevében az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodással létrehozott partnerségi tanácsban a kereskedelmi és együttműködési megállapodás értelmében az ideiglenes alkalmazás megszűnésének időpontja tekintetében képviselendő álláspontról	198

HU	Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.

II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2021.3.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 85/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/435 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 3.)

a 288/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés operatív programjaira vonatkozó modell vonatkozásában „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzés címén nyújtható támogatás miatt szükséges változtatások tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 96. cikke (9) bekezdésére,

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),, és különösen annak 8. cikke (11) bekezdésére,

az európai strukturális és beruházási alapok koordinációs bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)	A 288/2014/EU tanácsi végrehajtási rendelet (3) meghatározza a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés operatív programjaira vonatkozó modelleket.

(2)

Az (EU) 2020/2221 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4)módosított 1303/2013/EU rendelet 92b. cikke egyedi végrehajtási szabályokat állapít meg az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés keretében rendelkezésre bocsátott kiegészítő forrásokra vonatkozóan. Különösen megállapítja, hogy a tagállamok 2021-re és 2022-ra kiegészítő forrásokat rendelhetnek „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű új tematikus célkitűzéshez.

(3)

A 92b. cikk (8) bekezdésének második albekezdése szerint a kiegészítő forrásokat a tagállamok a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében folyó, meglévő operatív programokon, vagy az európai területi együttműködés célkitűzés keretében folyó, határokon átnyúló együttműködésre irányuló programokon belül egy vagy több különálló prioritási tengelyhez különíthetik el. A kiegészítő források a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében új, célzott operatív programokra is elkülöníthetők.

(4)

A „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében folyó, meglévő operatív programok vagy az európai területi együttműködés célkitűzés keretében folyó, határokon átnyúló együttműködésre irányuló programok módosítását, illetve a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében létrehozandó új, célzott operatív programok előkészítését megkönnyítő, a 92b. cikk (9) és (10) bekezdésében előírt egyedi végrehajtási rendelkezések nyomán a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés operatív programjainak a 288/2014/EU végrehajtási rendelet I. mellékletében, illetve az európai területi együttműködési célkitűzés operatív programjainak az említett rendelet II. mellékletében szereplő modelljeit ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Tekintettel arra a lehetőségre, hogy az 1303/2013/EU rendelet 25a. cikke (1) bekezdésének értelmében 100 %-os társfinanszírozási arány alkalmazható a 2020. július 1-jén kezdődő és 2021. június 30-án végződő számviteli év során benyújtott kifizetési kérelmekben bejelentett kiadásokra az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap által támogatott programon belüli egy vagy több prioritási tengely tekintetében, a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés operatív programjainak a 288/2014/EU végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott modelljeit, valamint az európai területi együttműködés célkitűzés operatív programjainak a 288/2014/EU végrehajtási rendelet II. mellékletében meghatározott modelljeit ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az e rendeletben meghatározott intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A 288/2014/EU végrehajtási rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

(2) A 288/2014/EU végrehajtási rendelet II. mellékletének helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 3-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 259. o.

(3) A Bizottság 288/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. február 25.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés operatív programjaira vonatkozó modell tekintetében alkalmazandó szabályokról és az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, az európai területi együttműködési célkitűzés együttműködési programjaira vonatkozó modell tekintetében alkalmazandó szabályokról (HL L 87., 2014.3.22., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2221 rendelete (2020. december 23.) az 1303/2013/EU rendeletnek a Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítását és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítését támogató kiegészítő források és az azokkal kapcsolatos végrehajtási rendelkezések tekintetében történő módosításáról (REACT-EU) (HL L 437., 2020.12.28., 30. o.).

I. MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés operatív programjaira vonatkozó modell

CCI	<0.1 type="S" maxlength="15" input="S""SME"> (1)
Cím	<0.2 type="S" maxlength="255" input="M" "SME>
Verzió	<0.3 type="N" input="G" "SME>
Első év	<0.4 type="N" maxlength="4" input="M" "SME>
Utolsó év	<0.5 type="N" maxlength="4" input="M" "SME>
Támogathatóság kezdete	<0.6 type="D" input="G" "SME>
Támogathatóság vége	<0.7 type="D" input="G" "SME>
Bizottsági határozat száma	<0.8 type="S" input="G" "SME>
Bizottsági határozat dátuma	<0.9 type="D" input="G" "SME>
Tagállami módosító határozat száma	<0.10 type="S" maxlength="20" input="M" "SME>
Tagállami módosító határozat dátuma	<0.11 type="D" input="M" "SME>
Tagállami módosító határozat hatálybalépésének dátuma	<0.12 type="D" input="M" "SME>
Az operatív program hatálya alá tartozó NUTS-régiók	<0.12 type="S" input="S" "SME>

1. SZAKASZ

AZ OPERATÍV PROGRAM INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉSRE VONATKOZÓ UNIÓS STRATÉGIÁHOZ ÉS A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁSÁRA VONATKOZÓ STRATÉGIA (2)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikkének (1) bekezdése és 96. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontja, valamint „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok esetében 92b. cikke (9) és (10) bekezdésének második albekezdése) (3)

1.1. Az operatív program intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához való hozzájárulására vonatkozó stratégia

1.1.1.

A program intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához való hozzájárulására vonatkozó stratégiájának ismertetése (4).

<1.1.1 type="S" maxlength="70 000 " input="M">

Amennyiben egy meglévő operatív program új prioritási tengelyekkel egészül ki annak érdekében, hogy „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kiegészítő forrásokat rendeljenek, a Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítására és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítésére kifejtett várható hatást külön szövegdobozban kell ismertetni, az alábbiak szerint.

„A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó új operatív program esetében csak az alábbi leírást és szövegdobozt kell mellékelni.

1.1.1.a.

Annak bemutatása, hogy az operatív program milyen várható hatással lesz a Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítására és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítésére.

<1.1.1 type="S" maxlength="10 000 " input="M">

1.1.2.

A tematikus célkitűzések és a kapcsolódó beruházási prioritások kiválasztásának indokolása a partnerségi megállapodásra tekintettel, az azonosított regionális igények és ahol releváns, a nemzeti igények alapján, ideértve az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdésével összhangban elfogadott országspecifikus ajánlásokban és az EUMSZ 148. cikke (4) bekezdésével összhangban elfogadott vonatkozó tanácsi ajánlásokban azonosított kihívásokat, az előzetes értékelés figyelembevételével (5).

„A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó új operatív program esetében csak az 1.1.2.a pontban szereplő leírást kell mellékelni.

1.1.2.a.

Annak indokolása, hogy miért lesz várhatóan hatással az operatív program a Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítására és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítésére

1. táblázat

A tematikus célkitűzések és a beruházási prioritások kiválasztásának indokolása

Kiválasztott tematikus célkitűzés	Kiválasztott beruházási prioritás	A választás indokolása vagy a válságelhárítás elősegítésére gyakorolt hatás (adott esetben)
<1.1.2 type="S" input="S" PA=Y TA="NA">	<1.1.3 type="S" input="S" PA=Y TA="NA">	<1.1.4 type="S" maxlength="1000" input="M" PA=Y TA="NA">

1.2. A forráselosztás indokolása

Az egyes tematikus célkitűzésekhez és ahol releváns, a beruházási prioritásokhoz rendelt források (uniós támogatás) indokolása, a tematikus koncentráció követelményével összhangban, az előzetes értékelés figyelembevételével.

<1.2.1 type="S" maxlength="7000" input="M" PA=Y TA="NA">

1.2.a.

A REACT-EU kiegészítő forrásoknak „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez, illetve az ERFA és az ESZA alapokhoz való hozzárendeléséhez fűzött indokolás, illetve annak ismertetése, hogy hogyan fogják a források célzottan szolgálni azokat a földrajzi területeket, ahol azokra a legnagyobb szükség van, az eltérő regionális szükségletek és fejlettségi szintek figyelembevételével, annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás kiegyensúlyozottan megoszoljon a Covid19-világjárvány hatásai által leginkább sújtott régiók és városok szükségletei között, valamint hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió EUMSZ 174. cikke szerinti célkitűzéseivel összhangban a hangsúly a kevésbé fejlett régiókra kerüljön.

<1.2.1 type="S" maxlength="3000" input="M" PA=Y TA="NA">

2. táblázat

Az operatív program beruházási stratégiájának áttekintése

Prioritási tengely	Alap (ERFA (6) , Kohéziós Alap, ESZA (7) , IFK (8) , ERFA REACT-EU, ESZA REACT-EU vagy IFK REACT-EU)	Uniós támogatás (9) (EUR)	Az operatív programhoz nyújtott összes uniós támogatás részaránya (10)	Tematikus célkitűzés (11)	Beruházási prioritások (12)	A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések	Közös és programspecifikus eredménymutatók, amelyekre célértéket határoztak meg
<1.2.1 type="S" input="G">	<1.2.2 type="S" input="G">	<1.2.3 type="N" input= "G">	<1.2.4 type="P" input="G">	<1.2.5 type="S" input="G">	<1.2.6 type="S" input="G">	<1.2.7 type="S" input="G">	<1.2.8 type="S" input="G">

2. SZAKASZ

PRIORITASI TENGELYEK

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontja)

2.A. A technikai segítségnyújtáshoz nem kapcsolódó prioritási tengelyek ismertetése

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontja)

2.A.1. Prioritási tengely (minden egyes prioritási tengelyre megismétlendő)

A prioritási tengely azonosítója	<2A.1 type="N" input="G""SME">
A prioritási tengely címe	<2A.2 type="S" maxlength="500" input="M""SME">

☐	A teljes prioritási tengely végrehajtása kizárólag pénzügyi eszközök révén történik.

<2A.3 type="C" input="M">

☐	A teljes prioritási tengely végrehajtása kizárólag uniós szinten létrehozott pénzügyi eszközök révén történik.

<2A.4 type="C" input="M""SME">

☐	A teljes prioritási tengely végrehajtása közösségvezérelt helyi fejlesztés révén történik.

<2A.5 type="C" input="M">

☐	Az ESZA esetében: A teljes prioritási tengely a társadalmi innovációt vagy a transznacionális együttműködést, vagy mindkettőt szolgálja.

<2A.6 type="C" input="M">

☐	A teljes prioritási tengely a REACT-EU-hoz kapcsolódik.

<2A.7 type="C" input="M">

2.A.2. Egynél több régiókategóriára, tematikus célkitűzésre vagy alapra vonatkozó prioritási tengely kialakításának indokolása (ahol releváns) (13)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikkének (1) bekezdése)

<2A.0 type="S" maxlength="3500" input="M">

2.A.3. Alap, régiókategória és az uniós támogatás kiszámításának alapja

(A prioritási tengelyen belül minden egyes kombinációra megismétlendő)

Alap	<2A.7 type="S" input="S" "SME">
Régiókategória (14)	<2A.8 type="S" input="S" "SME">
A számítás alapja (összes elszámolható kiadás vagy elszámolható közkiadás)	<2A.9 type="S" input="S" "SME">
A legkülső régiókra és az északi ritkán lakott régiókra vonatkozó régiókategóriák (ahol releváns) (15)	<2A.9 type="S" input="S">

2.A.4. Beruházási prioritás

(A prioritási tengelyen belül minden egyes beruházási prioritásra megismétlendő)

Beruházási prioritás

<2A.10 type="S" input="S" "SME">

2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények

(A beruházási prioritáson belül minden egyes egyedi célkitűzésre megismétlendő)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdése b) pontjának i. és ii. alpontja)

AZONOSÍTÓ	<2A.1.1 type="N" input="G""SME>
Egyedi célkitűzés	<2A.1.2 type="S" maxlength="500" input="M""SME>
A tagállam által az uniós támogatással elérni kívánt eredmények	<2A.1.3 type="S" maxlength="3500" input="M""SME">

3. táblázat

Programspecifikus eredménymutatók (egyedi célkitűzésenként)

(az ERFA, a Kohéziós Alap és az ERFA REACT-EU esetében)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése e első albekezdése b) pontjának ii. alpontja)

AZONOSÍTÓ	Mutató	Mértékegység	Régiókategória (ahol releváns)	Bázisérték	Bázisév	Célérték (16) (2023)	Adatforrás	A beszámolás gyakorisága
<2A.1.4 type="S" maxlength="5" input="M""SME">	<2A.1.5 type="S" maxlength="255" input="M""SME">	<2A.1.6 type="S" input="M""SME">	<2A.1.7 type="S" input="S" "SME">	Mennyiségi <2A.1.8 type="N" input="M""SME" > Minőségi <2A.1.8 type="S" maxlength="100" input="M""SME"	<2A.1.9 type="N" input="M""SME">	Mennyiségi <2A.1.10 type="N" input="M"> Minőségi <2A.1.10 type="S" maxlength="100" input="M""SME" >	<2A.1.11 type="S" maxlength="200" input="M""SME">	<2A.1.12 type="S" maxlength="100" input="M""SME">

4. táblázat

Közös eredménymutatók, amelyekre célértéket határoztak meg, és az egyedi célkitűzéshez kapcsolódó programspecifikus eredménymutatók (beruházási prioritásonként és régiókategóriánként)

(az ESZA és az ESZA REACT-EU tekintetében)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdése b) pontjának ii. alpontja)

AZONOSÍTÓ

Mutató

Régiókategória (ahol releváns)

A mutató mértékegysége

A célmeghatározáshoz használt közös kimeneti mutató

Bázisérték

A bázisérték és célérték mértékegysége

Bázisév

Célérték (17) (2023)

Adatforrás

A beszámolás gyakorisága

Programspecifikus <2A.1.13 type="S" maxlength="5" input="M">

Közös <2A.1.13 type="S" input="S">

Programspecifikus <2A.1.14 type="S" maxlength="255" input="M">

Közös <2A.1.14 type="S" input="S">

<2A.1.15 type="S" input="S">

Programspecifikus <2A.1.16 type="S" input="M">

Közös <2A.1.16 type="S" input="S">

Programspecifikus <2A.1.17 type="S" input="M">

Közös <2A.1.17 type="S" input="S">

Közös kimeneti mutatók <2A.1.18 type="S" input="S">

Mennyiségi <2A.1.19 type="S" input="M">

Közös <2A.1.19 type="S" input="G">

<2A.1.20 type="N" input="M">

Mennyiségi <2A.1.21 type="N" input="M">

Minőségi <2A.1.21 type="S" maxlength="100" input="M">

<2A.1.22 type="S" maxlength="200" input="M">

<2A.1.23 type="S" maxlength="100" input="M">

4a. táblázat

Az IFK és az IFK REACT-EU eredménymutatói és az egyedi célkitűzéshez kapcsolódó programspecifikus eredménymutatók

(prioritási tengelyenként vagy valamely prioritási tengely része szerinti bontásban)

(Hivatkozás: az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének (3) bekezdése (18))

AZONOSÍTÓ

Mutató

A mutató mértékegysége

A célmeghatározáshoz használt közös kimeneti mutató

Bázisérték

A bázisérték és célérték mértékegysége

Bázisév

Célérték (19) (2023)

Adatforrás

A beszámolás gyakorisága

Programspecifikus <2A.1.24 type="S" maxlength="5" input="M">

Közös <2A.1.24 type="S" input="S">

Programspecifikus <2A.1.25 type="S" maxlength="255" input="M">

Közös <2A.1.25 type="S" input="S">

Programspecifikus <2A.1.26 type="S" input="M">

Közös <2A.1.26 type="S" input="S">

Programspecifikus <2A.1.27 type="S" input="M">

Közös <2A.1.27 type="S" input="S">

Közös kimeneti mutatók <2A.1.28 type="S" input="S">

Mennyiségi <2A.1.29 type="S" input="M">

Közös <2A.1.29 type="S" input="G">

<2A.1.30 type="N" input="M">

Mennyiségi <2A.1.31 type="N" input="M">

Minőségi <2A.1.31 type="S" maxlength="100" input="M">

<2A.1.32 type="S" maxlength="200" input="M">

<2A.1.33 type="S" maxlength="100" input="M">

2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések

(beruházási prioritásként)

2.A.6.1. A támogatandó intézkedések típusának és példáinak ismertetése és ezek várható hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez, beleértve adott esetben a fő célcsoportok, az egyedi célterületek és a kedvezményezettek típusainak azonosítását

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdése b) pontjának iii. alpontja)

Beruházási prioritás	<2A.2.1.1 type="S" input="S">
<2A.2.1.2 type="S" maxlength="17500" input="M">

2.A.6.2. A műveletek kiválasztásában alkalmazandó vezérelvek

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdése b) pontjának iii. alpontja)

Beruházási prioritás	<2A.2.2.1 type="S" input="S">
<2A.2.2.2 type="S" maxlength="5000" input="M">

2.A.6.3. Pénzügyi eszközök tervezett alkalmazása (ahol releváns)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdése b) pontjának iii. alpontja)

Beruházási prioritás	<2A.2.3.1 type="S" input="S">
Pénzügyi eszközök tervezett alkalmazása	<2A.2.3.2 type="C" input="M">
<2A.2.3.3 type="S" maxlength="7000" input="M">

2.A.6.4. Nagyprojektek tervezett alkalmazása (ahol releváns)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdése b) pontjának iii. alpontja)

Beruházási prioritás	<2A.2.4.1 type="S" input="S">
<2A.2.4.2 type="S" maxlength="3500" input="M">

2.A.6.5. Kimeneti mutatók beruházási prioritásonként és ahol releváns, régiókategóriánként

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdése b) pontjának iv. alpontja)

5. táblázat

Közös és programspecifikus kimeneti mutatók

(beruházási prioritásonként, régiókategóriánkénti bontásban az ESZA és ahol releváns, az ERFA tekintetében (20))

AZONOSÍTÓ	Mutató	Mértékegység	Alap	Régiókategória (ahol releváns)	Célérték (2023) (21)			Adatforrás	A beszámolás gyakorisága
AZONOSÍTÓ	Mutató	Mértékegység	Alap	Régiókategória (ahol releváns)	F	N	Ö
<2A.2.5.1 type="S" input="S" SME >	<2A.2.5.2 type="S" input="S" SME >	<2A.2.5.3 type="S" input="S" SME >	<2A.2.5.4 type="S" input="S" SME >	<2A.2.5.5 type="S" input="S" SME >	<2A.2.5.6 type="N" input="M" SME >			<2A.2.5.7 type="S" maxlength="200" input="M" SME>	<2A.2.5.8 type="S" maxlength="100" input="M" SME>

2.A.7. Társadalmi innováció, transznacionális együttműködés és hozzájárulás az 1–7. és 13. tematikus célkitűzéshez

Az ESZA-ra és az ESZA REACT-EU-ra (22) vonatkozó egyedi rendelkezések, ahol releváns (prioritási tengelyenként, és ahol releváns, régiókategóriánként): társadalmi innováció, transznacionális együttműködés és az ESZA hozzájárulása az 1–7. és a 13. tematikus célkitűzéshez.

A prioritási tengely tervezett intézkedései következőkhöz való hozzájárulásának ismertetése:

—	társadalmi innováció (amennyiben nem tartozik meghatározott prioritási tengelybe);

—	transznacionális együttműködés (amennyiben nem tartozik meghatározott prioritási tengelybe);

—

az 1303/2013/EU rendelet 9. cikke első albekezdésének 1–7. pontjában és 92b. cikkének (9) bekezdésében említett tematikus célkitűzések.

Prioritási tengely	<2A.3.1 type="S" input="S">
<2A.3.2 type="S" maxlength="7000" input="M">

2.A.8. Eredményességmérési keret (23)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdése b) pontjának v. alpontja és II. melléklete)

6. táblázat

A prioritási tengely eredményességmérési kerete

(alaponként, az ERFA és az ESZA tekintetében, és régiókategóriánként) (24)

Prioritási tengely

Mutató típusa

(Kulcsfontosságú végrehajtási lépés, pénzügyi, kimeneti, vagy ahol releváns, eredménymutató)

AZONOSÍTÓ

Mutató vagy kulcsfontosságú végrehajtási lépés

Mértékegység, ahol releváns

Alap

Régiókategória

2018-ra vonatkozó részcél (25)

Végső célérték (2023) (26)

Adatforrás

A mutató relevanciájának ismertetése, ahol releváns

<2A.4.1 type="S" input="S">

<2A.4.2 type="S" input="S">

Végrehajtási lépés vagy pénzügyi mutató<2A.4.3 type="S" maxlength="5" input="M">

Kimeneti vagy eredmény<2A.4.3 type="S" input="S">

Végrehajtási lépés vagy pénzügyi mutató<2A.4.4 type="S" maxlength="255" input="M">

Kimeneti vagy eredmény <2A.4.4 type="S" input="G" or “M”>

Végrehajtási lépés vagy pénzügyi mutató <2A.4.5 type="S" input="M">

Kimeneti vagy eredmény <2A.4.5 type="S" input="G" or “M”>

<2A.4.6 type="S" input="S">

<2A.4.7 type="S" input="S">

<2A.4.8 type="S" maxlength="255" input="M">

Végrehajtási lépés vagy pénzügyi mutató <2A.4.9 type="S" input="M">

Kimeneti vagy eredmény <2A.4.8 type="S" input="M">

Végrehajtási lépés vagy pénzügyi mutató<2A.4.10 type="S" maxlength="200" input="M">

Kimeneti vagy eredmény <2A.4.10 type="S" input="M">

<2A.4.11 type="S" maxlength="500" input="M">

Kiegészítő minőségi információ az eredményességmérési keret kialakításáról (választható)

<2A.4.12 type="S" maxlength="7000" input="M">

2.A.9. Beavatkozási kategóriák

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése b) pontjának vi. alpontja)

A Bizottság által elfogadott nómenklatúrán alapuló, a prioritási tengely tartalmának megfelelő beavatkozási kategóriák és az uniós támogatások indikatív bontása.

7–11. Táblázat

Beavatkozási kategóriák (27)

(alaponként és régiókategóriánként, amennyiben a prioritási tengely egynél több alapra vagy régiókategóriára vonatkozik)

7. táblázat: 1. dimenzió – Beavatkozási terület
Alap	<2A.5.1.1 type="S" input="S" Decision=N >
Régiókategória (28)	<2A.5.1.2 type="S" input="S" Decision=N >
Prioritási tengely	Kód	Összeg (EUR)
<2A.5.1.3 type="S" input="S" Decision=N >	<2A.5.1.4 type="S" input="S" Decision=N >	<2A.5.1.5 type="N" input="M" Decision=N >

8. táblázat: 2. dimenzió – Finanszírozási forma
Alap	<2A.5.2.1 type="S" input="S" Decision=N >
Régiókategória (29)	<2A.5.2.2 type="S" input="S" Decision=N >
Prioritási tengely	Kód	Összeg (EUR)
<2A.5.2.3 type="S" input="S" Decision=N >	<2A.5.2.4 type="S" input="S" Decision=N >	<2A.5.2.5 type="N" input="M" Decision=N >

9. táblázat: 3. dimenzió – Területtípus
Alap	<2A.5.3.1 type="S" input="S" Decision=N >
Régiókategória (30)	<2A.5.3.2 type="S" input="S" Decision=N >
Prioritási tengely	Kód	Összeg (EUR)
<2A.5.3.3 type="S" input="S" Decision=N >	<2A.5.3.4 type="S" input="S" Decision=N >	<2A.5.3.5 type="N" input="M" Decision=N >

10. táblázat: 4. dimenzió – Területi végrehajtási mechanizmusok
Alap	<2A.5.4.1 type="S" input="S" Decision=N >
Régiókategória (31)	<2A.5.4.2 type="S" input="S" Decision=N >
Prioritási tengely	Kód	Összeg (EUR)
<2A.5.4.2 type="S" input="S" Decision=N >	<2A.5.4.4 type="S" input="S" Decision=N >	<2A.5.4.5 type="N" input="M" Decision=N >

11. táblázat: 6. dimenzió – ESZA és ESZA REACT-EU másodlagos téma (32) (csak ESZA)
Alap	<2A.5.5.1 type="S" input="S" Decision=N >
Régiókategória (33)	<2A.5.5.2 type="S" input="S" Decision=N >
Prioritási tengely	Kód	Összeg (EUR)
<2A.5.5.3 type="S" input="S" Decision=N >	<2A.5.5.4 type="S" input="S" Decision=N >	<2A.5.5.5 type="N" input="M" Decision=N >

2.A.10. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is (adott esetben) (34)

(prioritási tengelyenként)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése b) pontjának vii. alpontja)

Prioritási tengely	<3A.6.1 type="S" input="S">
<2A.6.2 type="S" maxlength="2000" input="M">

2.B. A technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó prioritási tengelyek ismertetése

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdésének c) pontja)

2.B.1. Prioritási tengely (a technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó minden egyes prioritási tengelyre megismétlendő)

A prioritási tengely azonosítója	<2B.0.2 type="N" maxlength="5" input="G">
A prioritási tengely címe	<2B.0.3 type="S" maxlength="255" input="M">

☐	Az egész prioritási tengely az 1303/2013/EU rendelet 92b. cikkének (6) bekezdése szerinti technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódik.

<2B.0.1 type="C" input="M">

2.B.2. Egynél több régiókategóriára vonatkozó prioritási tengely kialakításának okai (adott esetben)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikkének (1) bekezdése)

<2B.0.1 type="S" maxlength="3500" input="M">

2.B.3. Alap és régiókategória (a prioritási tengelyen belül minden egyes kombinációra megismétlendő)

Alap	<2B.0.4 type="S" input="S">
Régiókategória (35)	<2B.0.5 type="S" input="S">
A számítás alapja (összes elszámolható kiadás vagy elszámolható közkiadás)	<2B.0.6 type="S" input="S">

2.B.4. Egyedi célkitűzések és a várt eredmények

(a prioritási tengelyen belül minden egyes egyedi célkitűzésre megismétlendő)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdése c) pontjának i. és ii. alpontja)

AZONOSÍTÓ	<2B.1.1 type="N" maxlength="5" input="G">
Egyedi célkitűzés	<2B.1.2 type="S" maxlength="500" input="M">
A tagállam által az uniós támogatással elérni kívánt eredmények (36)	<2B.1.3 type="S" maxlength="3500" input="M">

2.B.5. Eredménymutatók (37)

12. táblázat:

Programspecifikus eredménymutatók (egyedi célkitűzésenként)

(az ERFA/ESZA/Kohéziós Alap/ERFA REACT-EU/ESZA REACT-EU tekintetében)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdése c) pontjának ii. alpontja)

AZONOSÍTÓ	Mutató	Mértékegység	Bázisérték			Bázisév	Célérték (38) (2023)			Adatforrás	A beszámolás gyakorisága
AZONOSÍTÓ	Mutató	Mértékegység	F	N	Ö	Bázisév	F	N	Ö	Adatforrás	A beszámolás gyakorisága
<2.B.2.1 type="S" maxlength="5" input="M">	<2.B.2.2 type="S" maxlength="255" input="M">	<2.B.2.3 type="S" input="M">	Mennyiségi <2.B.2.4 type="N" input="M">			<2.B.2.5 type="N" input="M">	Mennyiségi <2.B.2.6 type="N" input="M"> Minőségi <2.B.2.6 type="S" maxlength="100" input="M">			<2.B.2.7 type="S" maxlength="200" input="M">	<2.B.2.8 type="S" maxlength="100" input="M">

2.B.6. A támogatandó intézkedések ismertetése és azok várt hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez (prioritási tengelyenként)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdése c) pontjának i. és iii. alpontja)

2.B.6.1. A támogatandó intézkedések ismertetése és azok várt hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdése c) pontjának i. és iii. alpontja)

Prioritási tengely	<2.B.3.1.1 type="S" input="S">
<2.B.3.1.2 type="S" maxlength="7000" input="M">

2.B.6.2. Az eredményekhez várhatóan hozzájáruló kimeneti mutatók (prioritási tengelyenként)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdése c) pontjának iv. alpontja)

13. táblázat

Kimeneti mutatók (prioritási tengelyenként)

(az ERFA/ESZA/Kohéziós Alap/ERFA REACT-EU/ESZA REACT-EU tekintetében)

AZONOSÍTÓ	Mutató	Mértékegység	Célérték (2023) (39) (választható)			Adatforrás
			F	N	Ö
<2.B.3.2.1 type="S" maxlength="5" input="M">	<2.B.2.2.2 type="S" maxlength="255" input="M">	<2.B.3.2.3 type="S" input="M">	<2.B.3.2.4 type="N" input="M">			<2.B.3.2.5 type="S" maxlength="200" input="M">

2.B.7. Beavatkozási kategóriák (prioritási tengelyenként)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdése c) pontjának v. alpontja)

A Bizottság által elfogadott nómenklatúrán alapuló megfelelő beavatkozási kategóriák és az uniós támogatások indikatív bontása.

14-16. táblázat

Beavatkozási kategóriák (40)

14. táblázat: 1. dimenzió – Beavatkozási terület
Régiókategória (41): <type="S" input="S">
Prioritási tengely	Kód	Összeg (EUR)
<2B.4.1.1 type="S" input="S" > Decision=N >	<2B.4.1.2 type="S" input="S"> Decision=N>	<2B.4.1.3 type="N" input="M"> Decision=N>

15. táblázat: 2. dimenzió – Finanszírozási forma
Régiókategória (42): <type="S" input="S">
Prioritási tengely	Kód	Összeg (EUR)
<2B.4.2.1 type="S" input="S"> Decision=N>	<2B.4.2.2 type="S" input="S"> Decision=N>	<2B.4.2.3 type="N" input="M"> Decision=N>

16. táblázat: 3. dimenzió – Területtípus
Régiókategória (43): <type="S" input="S">
Prioritási tengely	Kód	Összeg (EUR)
<2B.4.3.1 type="S" input="S"> Decision=N>	<2B.4.3.2 type="S" input="S"> Decision=N>	<2B.4.3.3 type="N" input="M"> Decision=N>

3. SZAKASZ

FINANSZÍROZÁSI TERV

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdésének d) pontja és 92b. cikke (9) bekezdésének ötödik albekezdése)

3.1. Az egyes alapokból származó pénzügyi előirányzat és az eredményességi tartalékhoz tartozó összegek

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdése d) pontjának i. alpontja)

17. táblázat

Alap

Régiókategória

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

Összesen

Fő allokáció (44)

Eredményességi tartalék

Fő allokáció

Eredményességi tartalék

Fő allokáció

Eredményességi tartalék

Fő allokáció

Eredményességi tartalék

Fő allokáció

Eredményességi tartalék

Fő allokáció

Eredményességi tartalék

Fő allokáció

Eredményességi tartalék

Összes forrás (uniós támogatás)

Fő allokáció

Eredményességi tartalék

<3.1.1 type="S" input= "G""SME">

<3.1.2 type="S" input= "G""SME">

<3.1.3 type="N" input= "M""SME">

<3.1.4 type="N" input= "M" TA – "NA" YEI –"NA">

<3.1.5 type="N" input= "M""SME">

<3.1.6 type="N" input= "M" TA – "NA" YEI –"NA">

<3.1.7type="N" input= "M""SME">

<3.1.8 type="N" input="M" TA – "NA" YEI –"NA">

<3.1.9 type="N" input= "M""SME">

<3.1.10 type="N" input="M" TA – "NA" YEI –"NA">

<3.1.11 type="N" input= "M""SME">

<3.1.12 type="N" input="M" TA – "NA" YEI –"NA">

<3.1.13 type="N" input= "M""SME">

<3.1.14 type= "N" input= "M" TA – "NA" YEI –"NA">

<3.1.15 type="N" input= "M""SME">

<3.1.16 type= "N" input= "M" TA – "NA" YEI –"NA"> REACT-EU - NA>

<3.1.17 type= "N" input= "M"

<3.1.18 type= "N" input= "M"

<3.1.19 type= "N" input= "G""SME">

<3.1.20 type= "N" input= "G" TA – "NA" YEI –"NA">

(1)

ERFA

Kevésbé fejlett régiókban

Nem alkalmazandó

(2)

Átmeneti régiókban

Nem alkalmazandó

(3)

Fejlettebb régiókban

Nem alkalmazandó

(4)

REACT-EU nélkül összesen

Nem alkalmazandó

(5)

ESZA (45)

Kevésbé fejlett régiókban

Nem alkalmazandó

(6)

Átmeneti régiókban

Nem alkalmazandó

(7)

Fejlettebb régiókban

Nem alkalmazandó

(8)

REACT-EU nélkül összesen

Nem alkalmazandó

(9)

Az IFK számára elkülönített források

Nem alkalmazandó

(10)

Kohéziós Alap

Nem alkalmazandó

(11)

ERFA

Külön előirányzat a legkülső és a ritkán lakott északi régióknak

Nem alkalmazandó

(12)

ERFA REACT-EU

Nem alkalmazandó

(13)

ESZA REACT-EU (46)

Nem alkalmazandó

(14)

Az IFK REACT-EU-ra elkülönített források

Nem alkalmazandó

(15)

REACT-EU

Összesen

Nem alkalmazandó

(16)

Mindösszesen

Összesen

3.2. Összes pénzügyi előirányzat alaponként és nemzeti társfinanszírozás (EUR)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdése d) pontjának ii. alpontja)

1.	A táblázat a finanszírozási tervet mutatja prioritási tengelyenként.

2.	Amennyiben a prioritási tengely egynél több alapra vonatkozik, az uniós támogatásra és a nemzeti önrészre vonatkozó adatokat alaponkénti bontásban, a prioritási tengelyen belül külön társfinanszírozási aránnyal kell megadni minden egyes alapra.

3.	Ha a prioritási tengely egynél több régiókategóriára vonatkozik, az uniós támogatásra és a nemzeti önrészre vonatkozó adatokat régiókategóriánkénti bontásban, a prioritási tengelyen belül külön társfinanszírozási aránnyal kell megadni minden egyes régiókategóriára.

4.	Az EBB-hozzájárulást a prioritási tengely szintjén kell megadni.

18a. táblázat

Finanszírozási terv

Prioritási tengely

Alap

Régiókategória

Az uniós támogatás számításának alapja

(Összes elszámolható költség vagy elszámolható közkiadás)

Uniós támogatás

Nemzeti önrész

A nemzeti önrész indikatív bontása

Összes finanszírozás

Társfinanszírozási arány (48)

100 %-os társfinanszírozási arány a 2020–2021-es pénzügyi évre (*1)

Tájékoztatási célból

EBB-hozzájárulások

Fő allokáció (összes forrás az eredményességi tartalék nélkül)

Eredményességi tartalék

Az eredményességi tartalék összege az összes uniós támogatás arányában

Nemzeti közfinanszírozás

Nemzeti magánfinanszírozás (47)

Uniós támogatás

Nemzeti önrész

Uniós támogatás

Nemzeti önrész (50)

(a)

(b) = (c) + (d))

(c)

(d)

(e) = (a) + (b)

(f) = (a)/(e) (49)

(g)

(h)=(a)-(j)

(i) = (b) – (k)

(j)

(k)= (b) * ((j)/(a))

(l) =(j)/(a) *100

<3.2.A.1 type="S" input="G""SME">

<3.2.A.2 type="S" input="G""SME">

<3.2.A.3 type="S" input="G""SME">

<3.2.A.4 type="S" input="G""SME">

<3.2.A.5 type="N" input="M""SME">

<3.2.A.6 type="N""SME" input="G">

<3.2.A.7 type="N" input="M""SME">

<3.2.A.8 type="N" input="M""SME">

<3.2.A.9 type="N" input="G""SME">

<3.2.A.10 type="P" input="G""SME">

Részletesebben ld. a * lábjegyzetben (példák alább).

<3.2.A.11 type="N" input="M""SME">

<3.2.A.12 type="N" input="M" TA - "NA" YEI –"NA">

<3.2.A.13 type="N" input="M" TA - "NA" YEI –"NA">>

<3.2.A.14 type="N" input="M" TA - "NA" YEI –"NA" REACT-EU "NA">

<3.2.A.15 type="N" input="M" TA - "NA" YEI –"NA" REACT-EU "NA">>

<3.2.A.16 type="N" input="G" TA - “NA” YEI –“NA” REACT-EU "NA">

1. prioritási tengely

ERFA

☐

2. prioritási tengely

ESZA

☐

3. prioritási tengely

IFK (51)

N.A.

☐

N.A.

4. prioritási tengely

ESZA

☐

IFK (52)

N.A.

☐

N.A.

5. prioritási tengely

Kohéziós Alap

N.A.

☐

6. prioritási tengely

ERFA REACT-EU

N.A.

☐

N.A.

7. prioritási tengely

ESZA REACT-EU

N.A.

☐

N.A.

8. prioritási tengely

IFK REACT-EU (53)

N.A.

☐

N.A.

9. prioritási tengely

ESZA REACT-EU

N.A.

☐

N.A.

IFK REACT-EU (54)

N.A.

☐

N.A.

Összesen

ERFA

Kevésbé fejlett

Egyenlő a 17. táblázat (1) összegével.

Összesen

ERFA

Átmeneti

Egyenlő a 17. táblázat (2) összegével.

Összesen

ERFA

Fejlettebb

Egyenlő a 17. táblázat (3) összegével.

Összesen

ERFA

Külön előirányzat a legkülső és a ritkán lakott északi régióknak

Egyenlő a 17. táblázat (11) összegével.

Összesen

ERFA REACT-EU

N.A.

Egyenlő a 17. táblázat (12) összegével.

N.A.

Összesen

ESZA (55)

Kevésbé fejlett

Nem egyenlő a 17. táblázat (5) összegével, amely tartalmazza az IFK-hoz tartozó kiegészítő ESZA-támogatást is (56).

Összesen

ESZA (57)

Átmeneti

Nem egyenlő a 17. táblázat (6) összegével, amely tartalmazza az IFK-hoz tartozó kiegészítő ESZA-támogatást is.

Összesen

ESZA (58)

Fejlettebb

Nem egyenlő a 17. táblázat (7) összegével, amely tartalmazza az IFK-hoz tartozó kiegészítő ESZA-támogatást is.

Összesen

ESZA REACT-EU

N.A.

Egyenlő a 17. táblázat (13) összegével.

N.A.

Összesen

IFK (59)

N.A.

Nem egyenlő a 17. táblázat (9) összegével, amely csak az IFK-ra elkülönített egyedi forrásokat tartalmazza.

Összesen

IFK REACT-EU (60)

N.A.

Egyenlő a 17. táblázat (14) összegével.

N.A.

Összesen

Kohéziós Alap

N.A.

Egyenlő a 17. táblázat (10) összegével.

Összesen

REACT-EU

N.A.

Egyenlő a 17. táblázat (15) összegével.

N.A.

Mindösszesen

Egyenlő a 17. táblázat (16) összegével.

18b. táblázat

Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – ESZA, ESZA REACT-EU – és IFK-specifikus támogatások (61) (adott esetben)

	Alap (62)	Régiókategória	Az uniós támogatás számításának alapja (Összes elszámolható költség vagy elszámolható közkiadás)	Uniós támogatás (a)	Nemzeti önrész (b) = (c) + (d)	A nemzeti önrész indikatív bontása		Összes finanszírozás (e) = (a) + (b)	Társfinanszírozási arány (f) = (a)/(e) (64)
	Alap (62)	Régiókategória		Uniós támogatás (a)	Nemzeti önrész (b) = (c) + (d)	Nemzeti közfinanszírozás (c)	Nemzeti magánfinanszírozás (d) (63)	Összes finanszírozás (e) = (a) + (b)	Társfinanszírozási arány (f) = (a)/(e) (64)
	<3.2.B.1 type="S" input="G">	<3.2.B.2 type="S" input="G">	<3.2.B.3 type="S" input="G">	<3.2.B.1 type="N" input="M">	<3.2.B.4 type="N" input="G">	<3.2.B.5 type="N" input="M">	<3.2.B.6 type="N" input="M">	<3.2.B.7 type="N" input="G">	<3.2.B.8 type="P" input="G">
1.	Az IFK számára elkülönített források	N.A.			0				100 %
2.	Megfelelő ESZA-támogatás	Kevésbé fejlett régiók
3.	Megfelelő ESZA-támogatás	Átmeneti régiók
4.	Megfelelő ESZA-támogatás	Fejlettebb régiók
5.	Az IFK REACT-EU számára elkülönített források	N.A.							100 %
6.	Megfelelő ESZA REACT-EU-támogatás	N.A.
7.	ÖSSZESEN: IFK prioritási tengely [része].	[Egyenlőnek kell lennie a 3. prioritási tengely [részével]]		Sum (1:4)	Sum (1:4)
8.	ÖSSZESEN: IFK REACT-EU [része] Prioritási tengely	[Egyenlőnek kell lennie a prioritási tengely [részével]]
9.			ESZA-támogatás aránya a kevésbé fejlett régiók esetében 2/sum(2:4)	<3.2.c.11 type="P" input="G">
10.			ESZA-támogatás aránya az átmeneti régiók esetében 3/sum(2:4)	<3.2.c.13 type="P" input="G">
11.			ESZA-támogatás aránya a fejlettebb régiók esetében 4/sum(2:4)	<3.2.c.14 type="P" input="G">

18c. táblázat

A pénzügyi terv bontása prioritási tengely, alap, régiókategória és tematikus célkitűzés szerint

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése első albekezdése d) pontjának ii. alpontja)

Prioritási tengely	Alap (65)	Régiókategória (ahol releváns)	Tematikus célkitűzés	Uniós támogatás	Nemzeti önrész	Összes finanszírozás
<3.2.C.1 type="S" input="G">	<3.2.C.2 type="S" input="G">	<3.2.C.3 type="S" input="G">	<3.2.C.4 type="S" input="G">	<3.2.C.5 type="N" input="M">	<3.2.C.6 type="N" input="M">	<3.2.C.7 type="N" input="M">


Összesen

19. táblázat

Az éghajlatváltozás célkitűzésekhez felhasználandó támogatás indikatív összege

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 27. cikkének (6) bekezdése) (66)

Prioritási tengely	Az éghajlatváltozás célkitűzésekhez felhasználandó támogatás indikatív összege (EUR)	Az operatív programhoz rendelt teljes összeg részaránya (%)
<3.2.C.8 type="S" input="G">	<3.2.C.9 type="N" input="G"> Decision=N>	<3.2.C.10 type="P" input="G"> Decision=N>

REACT-EU összesen
Összesen

4. SZAKASZ

A TERÜLETFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉS (67)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikkének (3) bekezdése)

A területfejlesztéssel kapcsolatos integrált megközelítés ismertetése az operatív program tartalmának és célkitűzéseinek figyelembevételével, tekintettel a partnerségi megállapodásokra, és ismertetve a megközelítés operatív program céljaihoz való hozzájárulását és a várt eredményeket.

<4.0 type="S" maxlength="3500" input="M">

4.1. Közösségvezérelt helyi fejlesztés (ahol releváns)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (3) bekezdésének a) pontja)

A közösségvezérelt helyi fejlesztési eszközök alkalmazásával kapcsolatos megközelítés és az azon területek meghatározása során alkalmazandó elvek, ahol a végrehajtásra sor kerül.

<4.1 type="S" maxlength="7000" input="M" PA=Y>

4.2. A fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedések (ahol releváns)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (3) bekezdésének b) pontja; az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (2) és (3) bekezdése (68))

Ahol releváns, a fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedésekre fordítható ERFA-támogatás indikatív összege, amelyet az 1301/2013/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján kell biztosítani, valamint az integrált intézkedésekre juttatott ESZA-támogatás indikatív összege.

<4.2.1 type = ”S” maxlength = ”3500” input = ”M”>

20. táblázat

A fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedések – az ERFA- és ESZA-támogatás indikatív összegei

Alap	ERFA- és ESZA-támogatás (indikatív) (EUR)	Az alapból a programhoz nyújtott teljes összeg részaránya
<4.2.2 type="S" input="G">	<4.2.3 type="N" input="M">	<4.2.3 type="P" input="G">
ERFA a REACT-EU nélkül összesen
ESZA a REACT-EU nélkül összesen
ERFA+ESZA a REACT-EU nélkül összesen

4.3. Integrált területi beruházás (ITI) (ahol releváns)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (3) bekezdésének c) pontja)

Az 1303/2013/EU rendelet 36. cikkében említett integrált területi beruházási eszköznek a 4.2. pontban említett esetektől eltérő felhasználásával kapcsolatos megközelítés és az egyes prioritási tengelyekből származó indikatív pénzügyi támogatás.

<4.3.1 type="S" maxlength="5000" input="M PA=Y">

21. táblázat

A 4.2 pontban említettektől eltérő integrált területi beruházáshoz rendelt indikatív pénzügyi támogatás

(aggregált összeg)

Prioritási tengely	Alap	Indikatív pénzügyi támogatás (uniós támogatás) (EUR)
<4.3.2 type="S" input="G" PA=Y>	<4.3.3 type="S" input="G" PA=Y>	<4.3.4 type="N" input="M" PA=Y >

ERFA összesen [REACT-EU nélkül]
ESZA összesen [REACT-EU nélkül]
ERFA+ESZA összesen [REACT-EU nélkül]
ERFA REACT-EU összesen
ESZA REACT-EU összesen
ERFA REACT-EU+ESZA REACT-EU ÖSSZESEN
Mindösszesen

4.4. A legalább egy másik tagállamban működő kedvezményezettekkel az operatív program keretében végrehajtott interregionális és transznacionális intézkedésekre vonatkozó rendelkezések (ahol releváns)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (3) bekezdésének d) pontja)

<4.4.1 type="S" maxlength="3500" input="M" PA=Y>

4.5. A tagállam által azonosított programterület szükségleteire is figyelemmel a program szerint tervezett beavatkozásoknak a makroregionális stratégiákhoz és tengeri medencéket érintő stratégiákhoz való hozzájárulása (ahol releváns)

(Amennyiben a tagállamok és a régiók makroregionális stratégiákban és tengeri medencéket érintő stratégiákban vesznek részt).

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (3) bekezdésének e) pontja)

<4.4.2 type="S" maxlength="3500" input="M" >

5. SZAKASZ

A SZEGÉNYSÉG ÁLTAL LEGINKÁBB SÚJTOTT FÖLDRAJZI TERÜLETEK VAGY A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS VAGY TÁRSADALMI KIREKESZTÉS LEGNAGYOBB KOCKÁZATÁVAL SZEMBENÉZŐ CÉLCSOPORTOK EGYEDI SZÜKSÉGLETEI (ADOTT ESETBEN) (69)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (4) bekezdésének a) pontja)

5.1. A szegénység által leginkább érintett földrajzi területek/a hátrányos megkülönböztetés vagy társadalmi kirekesztés legnagyobb kockázatával szembenéző célcsoportok

<5.1.1 type="S" maxlength="7000" input="M" Decision= N PA=Y>

5.2. Stratégia a szegénység által leginkább érintett földrajzi területek/a hátrányos megkülönböztetés vagy társadalmi kirekesztés legnagyobb kockázatával szembenéző célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelésére és ahol releváns, a partnerségi megállapodásban meghatározott integrált megközelítéshez való hozzájárulás

<5.2.1 type="S" maxlength="7000" input="M" Decision= N PA=Y>

22. táblázat

Intézkedések a szegénység által leginkább érintett földrajzi területek/ a hátrányos megkülönböztetés vagy társadalmi kirekesztés legnagyobb kockázatával szembenéző célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelésére (70)

Célcsoport/földrajzi terület	Az integrált megközelítés részét képező tervezett intézkedések fő típusai	Prioritási tengely	Alap	Régiókategória (ahol releváns)	Beruházási prioritás
<5.2.2 type="S" maxlength="255" input="M" Decision=N PA=Y>	<5.2.3type="S" maxlength= "1500" input="M" Decision= N PA=Y >	<5.2.4 type="S" input="S" Decision= N PA=Y>	<5.2.6 type="S" input="S" Decision= N PA=Y>	<5.2.7 type="S" input="S" Decision= N PA=Y>	<5.2.5 type="S" input="S" PA=Y>

6. SZAKASZ

SÚLYOS ÉS TARTÓS TERMÉSZETI VAGY DEMOGRÁFIAI HÁTRÁNYBAN LÉVŐ FÖLDRAJZI TERÜLETEK SAJÁTOS SZÜKSÉGLETEI (AHOL RELEVÁNS) (71)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (4) bekezdésének b) pontja)

<6.1 type="S" maxlength="5000" input="M" Decisions=N PA=Y>

7. SZAKASZ

AZ IRÁNYÍTÁSÉRT, A KONTROLLÉRT ÉS AZ ELLENŐRZÉSÉRT FELELŐS HATÓSÁGOK ÉS SZERVEZETEK, VALAMINT AZ ÉRINTETT PARTNEREK SZEREPE

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 92b. cikke (10) bekezdésének harmadik albekezdése és 96. cikkének (5) bekezdése).

7.1. Érintett hatóságok és szervezetek

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (5) bekezdésének a) és b) pontja)

23. táblázat

Érintett hatóságok és szervezetek

Hatóság/szervezet	A hatóság/szervezet, osztály vagy csoport megnevezése	A hatóság/szervezet vezetője (beosztása vagy tisztsége)
<7.1.1 type="S" input="S" Decision=N "SME" >	<7.1.2 type="S" maxlength= "255" input="M" Decision=N "SME" >	<7.1.3 type="S" maxlength= "255" input="M" Decision=N "SME" >
Irányító hatóság
Igazoló hatóság, ahol releváns
Ellenőrző hatóság
A szervezet, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít

7.2. Érintett partnerek bevonása

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (5) bekezdésének c) pontja)

7.2.1. Az érintett partnereknek az operatív program elkészítésébe történő bevonására tett intézkedések és e partnerek szerepe az operatív program végrehajtásában, monitoringjában és értékelésében

<7.2.1 type="S" maxlength="14000" input="M" Decisions=N "SME">

7.2.2. Globális támogatások (az ESZA tekintetében, ahol releváns)

(Hivatkozás: az 1304/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése)

<7.2.2 type="S" maxlength="5000" input="M" Decisions=N>

7.2.3. Kapacitásépítő tevékenységek finanszírozása (az ESZA és az ESZA REACT-EU tekintetében, ahol releváns)

(Hivatkozás: az 1304/2013/EU rendelet 6. cikkének (2) és (3) bekezdése)

<7.2.3 type="S" maxlength="14000" input="M" Decisions=N>

8. SZAKASZ

AZ ALAPOK, AZ EMVA, AZ ETHA ÉS MÁS UNIÓS ÉS NEMZETI FINANSZÍROZÁSI ESZKÖZÖK KÖZÖTTI, VALAMINT AZ EBB-VEL TÖRTÉNŐ KOORDINÁCIÓT BIZTOSÍTÓ MECHANIZMUSOK

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (6) bekezdésének a) pontja)

Az alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és más uniós és nemzeti finanszírozási eszközök közötti, valamint az EBB-vel történő koordinációt biztosító mechanizmusok, figyelembe véve a közös stratégiai keretben meghatározott releváns rendelkezéseket.

<8.1 type="S" maxlength="14000" input="M" Decisions=N PA=Y>

9. SZAKASZ

ELŐZETES FELTÉTELRENDSZER (72)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (6) bekezdésének b) pontja)

9.1. Előzetes feltételrendszer

Az előzetes feltételrendszer alkalmazhatósága és teljesülése értékelésére vonatkozó információ (választható).

<9.0 type="S" maxlength="14000" input="M" PA=Y>

24. táblázat

Az alkalmazandó előzetes feltételrendszer azonosítása és teljesülésének értékelése

Előzetes feltételrendszer

Prioritási tengelyek, amelyekre feltételrendszer vonatkozik

Az előzetes feltételrendszer teljesülése (igen/nem/részben)

Kritériumok

Kritériumok teljesülése (igen/nem)

Hivatkozás

(hivatkozás a stratégiákra, jogi aktusokra vagy más vonatkozó dokumentumokra, ideértve a vonatkozó szakaszokra, cikkekre vagy bekezdésekre való hivatkozásokat, internetes címekkel vagy a teljes szöveghez való hozzáféréssel együtt)

Magyarázatok

<9.1.1 type="S" maxlength="500" input="S" PA=Y"SME" >

<9.1.2 type="S" maxlength="100" input="S" PA=Y"SME" >

<9.1.3 type="C" input="G" PA=Y "SME" >

<9.1.4 type="S" maxlength="500" input="S" PA=Y"SME">

<9.1.5 type="B" input="S" PA=Y "SME" >

<9.1.6 type="S" maxlength="500" input="M" PA=Y "SME" >

<9.1.7 type="S" maxlength="1000" input="M" PA=Y "SME" >

9.2. Az előzetes feltételrendszer teljesítését szolgáló intézkedések, a felelős szervezetek és az ütemterv ismertetése (73)

25. táblázat

Az alkalmazandó általános előzetes feltételrendszer teljesítéséhez szükséges intézkedések

Általános előzetes feltételrendszer	Nem teljesült kritériumok	Meghozandó intézkedések	Határidő (dátum)	Felelős szervek
<9.2.1 type="S" maxlength="500" input="G" PA=Y “SME” >	<9.2.2 type="S" maxlength="500" input="G" PA=Y "SME" >	<9.2.3 type="S" maxlength="1000" input="M" PA=Y "SME" >	<9.2.4 type="D" input="M" PA=Y "SME">	<9.2.5 type="S" maxlength="500" input="M" PA=Y "SME" >

26. táblázat

Az alkalmazandó tematikus előzetes feltételrendszer teljesítéséhez szükséges intézkedések

Tematikus előzetes feltételrendszer	Nem teljesült kritériumok	Meghozandó intézkedések	Határidő (dátum)	Felelős szervek
<9.2.1 type="S" maxlength="500" input="G" PA=Y "SME" TA- "NA">	<9.2.2 type="S" maxlength="500" input="G" PA=Y "SME" > TA- "NA">	<9.2.3 type="S" maxlength="1000" input="M" PA=Y "SME" > TA- "NA">	<9.2.4 type="D" input="M " PA=Y "SME" TA- "NA">	<9.2.5 type="S" maxlength="500" input="M" PA=Y "SME" TA- "NA">
1. X		1. intézkedés	Az 1. intézkedés határideje
1. X		2. intézkedés	A 2. intézkedés határideje

10. SZAKASZ

A KEDVEZMÉNYEZETTEK ADMINISZTRATÍV TERHEINEK CSÖKKENTÉSE (74)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (6) bekezdésének c) pontja)

A kedvezményezettek adminisztratív terhei felmérésének összefoglalása, és szükség esetén az adminisztratív terhek csökkentése elérése érdekében tervezett intézkedések indikatív időkerettel.

<10.0 type="S" maxlength="7000" input="M" decision=N PA=Y>

11. SZAKASZ

HORIZONTÁLIS ELVEK (75)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikkének (7) bekezdése)

11.1. Fenntartható fejlődés

A művelet kiválasztása során a környezetvédelmi követelmények, az erőforrás-hatékonyság, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz történő alkalmazkodás, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés figyelembevételét célzó konkrét intézkedések ismertetése.

<13.1 type="S" maxlength="5500" input="M" decision=N>

11.2. Esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség

Az esélyegyenlőség előmozdítása, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében az operatív program előkészítése, tervezése és végrehajtása és különösen a finanszírozáshoz való hozzájutás során hozott konkrét intézkedések, figyelembe véve az ilyen hátrányos megkülönböztetés veszélyének kitett különböző célcsoportok szükségleteit és különösen a fogyatékos személyek hozzáférését biztosító követelményeket.

<13.2 type="S" maxlength="5500" input="M" decision=N>

11.3. Férfiak és nők közötti egyenlőség

Az operatív programnak a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításához történő hozzájárulása és ahol releváns, a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesülésének érdekében hozott intézkedések az operatív program szintjén és műveleti szinten.

<13.2 type="S" maxlength="5500" input="M" decision=N>

12. SZAKASZ

KÜLÖN ELEMEK

12.1. A programozási időszak alatt végrehajtani tervezett nagyprojektek

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdésének e) pontja)

27. táblázat

A nagyprojektek listája

Projekt

A bejelentés/benyújtás tervezett dátuma

(év, negyedév)

A végrehajtás tervezett kezdete

(év, negyedév)

A teljesítés tervezett időpontja

(év, negyedév)

Prioritási tengelyek/beruházási prioritások

<12.1.1 type="S" maxlength="500" input="S" decision=N>

<12.1.2 type="D" input="M" decision=N>

<12.1.3 type="D" input="M" decision=N>

<12.1.4 type="D" input="M" decision=N>

<12.1.5 type="S" input="S" decision=N>

12.2. Az operatív program eredményességmérési kerete (76)

28. táblázat

Eredményességmérési keret alaponként és régiókategóriánként (összefoglaló táblázat)

Prioritási tengely	Alap	Régiókategória	Mutató vagy kulcsfontosságú végrehajtási lépés	Mértékegység, ahol releváns	2018-ra vonatkozó részcél	Végső célérték (2023) (77)
						F	N	Ö
<12.2.1 type="S" input="G">	<12.2.2 type="S" input="G">	<12.2.3 type="S" input="G">	<12.2.4 type="S" input="G">	<12.2.5 type="S" input="G">	<12.2.6 type="S" input="G">	<12.2.7 type="S" input="G">

12.3. Az operatív program elkészítésében résztvevő érintett partnerek

<12.3 type="S" maxlength="10500" input="M" decision=N>

MELLÉKLETEK (az elektronikus adatcsererendszerbe külön fájlként feltöltve):

—	Az előzetes értékelés jelentéstervezete vezetői összefoglalóval (kötelező).

—	(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 55. cikkének (2) bekezdése és 92b. cikkének (10) bekezdése) (78)

—	Az előzetes feltételrendszer alkalmazhatósága és teljesülésének értékelésére vonatkozó dokumentáció (ahol releváns) (79).

—	A nemzeti esélyegyenlőségi szervezetek véleménye a 11.2. és 11.3. szakaszról (ahol releváns) (Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 96. cikkének (7) bekezdése) (80)

—	Az operatív program lakossági összefoglalója (adott esetben).

”

(1) A mezőkben előforduló karakterek jelmagyarázata:

típus (type): N = Number (szám), D = Date (dátum), S = String (karaktersorozat), C = Checkbox (jelölőnégyzet), P = Percentage (százalékos arány), B = Boolean (Boole-féle operátor)

határozat (decision): N = nem része az operatív programot jóváhagyó bizottsági határozatnak

bevitel (input): M = Manual (manuális), S = Selection (kiválasztás), G = Generated by system (rendszer által generált)

“maxlength” = a karakterek maximális száma szóközökkel

PA – Y = az elem kizárólag a partnerségi megállapodásban szerepeltethető

TA – NA = nem alkalmazandó a kizárólag technikai segítségnyújtásra irányuló operatív programokra

YEI – NA = nem alkalmazandó a kizárólag az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre irányuló operatív programokra

SME = a kkv-k számára nyújtott, felső határ nélküli garanciákra és értékpapírosítást célzó közös, az EBB által végrehajtott eszközökre irányuló operatív programok

(2) E melléklet táblázatai szükség esetén tartalmazzák a REACT-EU források (az 1303/2013/EU rendelet 92a. cikke) felosztását, azaz ERFA REACT-EU, ESZA REACT-EU és IFK REACT-EU szerinti csoportosítását.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(4) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok esetében nem alkalmazandó.

(5) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok esetében nem alkalmazandó.

(6) Európai Regionális Fejlesztési Alap.

(7) Európai Szociális Alap.

(8) Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés.

(9) Összes uniós támogatás (ideértve a fő allokációt és az eredményességi tartalékot)

(10) Információ alaponként és prioritási tengelyenként.

(11) A tematikus célkitűzés címe (nem alkalmazandó a technikai segítségnyújtásra).

(12) A beruházási prioritás címe (nem alkalmazandó a technikai segítségnyújtásra).

(13) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok vagy prioritási tengelyek esetében nem alkalmazandó.

(14) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok vagy prioritási tengelyek esetében nem alkalmazandó.

(15) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok vagy prioritási tengelyek esetében nem alkalmazandó.

(16) Az ERFA, a Kohéziós Alap és az ERFA REACT-EU esetében a célértékek lehetnek minőségiek vagy mennyiségiek.

(17) Ez a lista tartalmazza a közös eredménymutatókat, amelyekre célértéket állapítottak meg, és az összes programspecifikus eredménymutatót. A közös eredménymutatók célértékeit számszerűsíteni kell; a programspecifikus eredménymutatók esetében a célértékek lehetnek minőségiek vagy mennyiségiek. A célértékek megadhatók összesítve (férfiak+nők), vagy nemenként lebontva. A bázisértékek ennek megfelelően kiigazíthatók. „F” = férfiak, „N”=nők, „Ö”=összesen

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 470. o.)

(19) Ez a lista tartalmazza a közös eredménymutatókat, amelyekre célértéket állapítottak meg, és az összes programspecifikus eredménymutatót. A közös eredménymutatók célértékeit számszerűsíteni kell; a programspecifikus eredménymutatók esetében a célértékek lehetnek minőségiek vagy mennyiségiek. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtásának monitoringjához használt, az 1304/2013/EU rendelet II. mellékletében szereplő összes eredménymutatónak számszerűsített célértékhez kell kapcsolódnia. A célértékek megadhatók összesítve (férfiak+nők), vagy nemenként lebontva. A bázisértékek ennek megfelelően kiigazíthatók. „F” = férfiak, „N”=nők, „Ö”=összesen

(20) A régiókategóriánkénti bontás „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok vagy prioritási tengelyek esetében nem alkalmazandó.

(21) Az ESZA esetében ez a lista tartalmazza azokat a közös kimeneti mutatókat, amelyekre célértéket állapítottak meg. A célértékek megadhatók vagy összesítve (férfiak+nők) vagy nemenkénti bontásban. Az ERFA REACT-EU esetében a nemek szerinti bontásra a legtöbb esetben nincs szükség. „F” = férfiak, „N”=nők, „Ö”=összesen

(22) Az ESZA és az ESZA REACT-EU esetében ez a lista tartalmazza az összes közös kimeneti mutatót, amelyekre célértéket állapítottak meg, és az összes programspecifikus kimeneti mutatót.

(23) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok vagy prioritási tengelyek esetében nem alkalmazandó.

(24) Ahol az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést (IFK) valamely prioritási tengely részeként hajtják végre, az IFK-ra meghatározott részcélokat és célértékeket külön kell választani a prioritási tengely más részcéljaitól és célértékeitől az 1303/2013/EU rendelet 22. cikke (7) bekezdésének ötödik albekezdésében említett végrehajtási aktusoknak megfelelően, mivel az IFK forrásai (a kezdeményezés számára nyújtott összeg és a kiegészítő ESZA-támogatás) nem részei az eredményességi tartaléknak.

(25) A részcélok megadhatók összesítve (férfiak+nők) vagy nemenként lebontva. „F” = férfiak, „N”=nők, „Ö”=összesen

(26) A célértékek megadhatók vagy összesítve (férfiak+nők) vagy nemenkénti bontásban. „F” = férfiak, „N”=nők, „Ö”=összesen

(27) Az összegek tartalmazzák az uniós támogatás teljes összegét (fő allokáció és az eredményességi tartalékból nyújtott összeg).

(28) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok vagy prioritási tengelyek esetében nem alkalmazandó.

(29) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok vagy prioritási tengelyek esetében nem alkalmazandó.

(30) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok vagy prioritási tengelyek esetében nem alkalmazandó.

(31) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok vagy prioritási tengelyek esetében nem alkalmazandó.

(32) Ahol releváns, az 1303/2013/EU rendelet 9. cikke első bekezdésének 1–7. pontjában és 92b. cikkének (9) bekezdésében említett tematikus célkitűzésekhez való ESZA-hozzájárulásra vonatkozó számszerűsített információ megadása.

(33) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok vagy prioritási tengelyek esetében nem alkalmazandó.

(34) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok vagy prioritási tengelyek esetében nem alkalmazandó.

(35) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok vagy prioritási tengelyek esetében nem alkalmazandó.

(36) Akkor szükséges megadni, ha az operatív programon belül a technikai segítségnyújtáshoz rendelt uniós támogatás meghaladja a 15 millió EUR-t.

(37) Akkor szükséges megadni, ha azt az intézkedések objektív tartalma indokolja, és a program keretében a technikai segítségnyújtáshoz rendelt uniós támogatás meghaladja a 15 millió EUR-t.

(38) A célértékek lehetnek minőségiek vagy mennyiségiek. A célértékek megadhatók összesítve (férfiak+nők), vagy nemenként lebontva. A bázisértékek ennek megfelelően kiigazíthatók. „F” = férfiak, „N”=nők, „Ö”=összesen

(39) A technikai segítségnyújtás esetében nem kötelező megadni célértékeket a kimeneti mutatókhoz. A célértékek megadhatók vagy összesítve (férfiak+nők) vagy nemenkénti bontásban. „F” = férfiak, „N”=nők, „Ö”=összesen

(40) Az összegek tartalmazzák az uniós támogatás teljes összegét (fő allokáció és az eredményességi tartalékból nyújtott összeg).

(41) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok vagy prioritási tengelyek esetében nem alkalmazandó.

(42) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok vagy prioritási tengelyek esetében nem alkalmazandó.

(43) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok vagy prioritási tengelyek esetében nem alkalmazandó.

(44) Összes forrás (uniós támogatás) az eredményességi tartalékhoz tartozó összeg nélkül.

(45) Az ESZA-ból nyújtott összes forrás, ideértve az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára nyújtott, kiegészítő ESZA-támogatást. Az eredményességi tartalék oszlopai nem tartalmazzák az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára nyújtott, kiegészítő ESZA-támogatást, mivel az nem része az eredményességi tartaléknak.

(46) Az ESZA-ból nyújtott összes forrás, ideértve az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára nyújtott, kiegészítő ESZA-támogatást. Az eredményességi tartalék oszlopai nem tartalmazzák az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára nyújtott, kiegészítő ESZA-támogatást, mivel az nem része az eredményességi tartaléknak.

(*1) A négyzet bejelölésével a tagállam az 1303/2013/EU rendelet 25a. cikkének (1) bekezdése alapján 100 %-os társfinanszírozási arány alkalmazását kérelmezi a 2020. július 1-jén kezdődő és 2021. június 30-án végződő pénzügyi év során benyújtott kifizetési kérelmekben bejelentett kiadásokra az operatív program [valamennyi prioritási tengelye] [egyes prioritási tengelyei] tekintetében.

(47) Csak abban az esetben töltendő ki, ha a prioritási tengely összköltségben van kifejezve.

(48) A közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 120. cikke (3) bekezdésének első és második albekezdésétől való (a CPR 92b. cikkének (11) bekezdésében előírt) eltérés nem alkalmazandó a REACT-EU technikai segítségnyújtásra elkülönített kiegészítő forrásaira. Amennyiben a technikai segítségnyújtási prioritási tengely több régiókategóriának nyújt támogatást, az adott prioritási tengely társfinanszírozási arányát úgy kell meghatározni, hogy a CPR 120. cikkének (3) bekezdésében meghatározott felső határokon belül arányosan tükrözzék a REACT-EU forrásoknak az adott prioritási tengelyen belüli régiókategóriák közötti elosztását.

(49) (3) Ez az arány a táblázatban felkerekíthető a legközelebbi egész számra. A visszatérítendő fizetésekre alkalmazott pontos százalék az (f) hányados.

(50) A nemzeti önrészt arányosan el kell osztani a fő allokáció és az eredményességi tartalék között.

(51) Ez a prioritási tengely az IFK-ra elkülönített egyedi forrásokat és a hozzá tartozó ESZA-támogatást foglalja magában.

(52) A prioritási tengely e része az IFK-ra elkülönített egyedi forrásokat és a hozzá tartozó ESZA-támogatást foglalja magában.

(53) Ez a prioritási tengely az IFK-ra elkülönített egyedi forrásokat és a hozzá tartozó ESZA-támogatást foglalja magában.

(54) A prioritási tengely e része az IFK REACT-EU-ra elkülönített egyedi forrásokat és a hozzá tartozó ESZA REACT-EU-támogatást foglalja magában.

(55) ESZA-előirányzat az IFK-hoz tartozó támogatás nélkül.

(56) A kevésbé fejlett, az átmeneti és a fejlettebb régióknak nyújtott összes ESZA-támogatás és az IFK-ra elkülönített források 18a. táblázatban szereplő összege megegyezik az adott régiótípusoknak nyújtott összes ESZA-támogatás és az IFK-ra elkülönített egyedi források 17. táblázatban szereplő összegével.

(57) ESZA-előirányzat az IFK-hoz tartozó támogatás nélkül.

(58) ESZA-előirányzat az IFK-hoz tartozó támogatás nélkül.

(59) Magában foglalja az IFK-ra elkülönített egyedi forrásokat és a hozzá tartozó ESZA-támogatást.

(60) Magában foglalja az IFK REACT-EU-ra elkülönített egyedi forrásokat és a hozzá tartozó ESZA REACT-EU-támogatást.

(61) Kitöltendő az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést végrehajtó minden egyes prioritási tengely (prioritásitengely-rész) esetében.

(62) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (a kezdeményezés számára elkülönített források és az ennek megfelelő ESZA-támogatás) alapnak tekintendő és egyetlen külön soron kell szerepelnie, még akkor is, ha prioritási tengely része.

(63) (2) Csak abban az esetben töltendő ki, ha a prioritási tengely összköltségben van kifejezve.

(64) (3) Ez az arány a táblázatban felkerekíthető a legközelebbi egész számra. A visszatérítendő fizetésekre alkalmazott pontos százalék az (f) hányados.

(65) A táblázatban az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (az IFK-ra elkülönített finanszírozás és az ennek megfelelő ESZA-támogatás) külön alapként szerepel.

(66) Az egyes prioritási tengelyek beavatkozási kategóriáit tartalmazó táblázatok alapján automatikusan generált táblázat.

(67) Az operatív program olyan céllal történő felülvizsgálata esetén, hogy egy vagy több külön prioritási tengelye „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzést szolgálja, ez a rész csak megfelelő támogatás nyújtása esetén alkalmazandó.

(68) Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 289. o.).

(69) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok esetében nem alkalmazandó.

(70) Amennyiben a program egynél több régiókategóriára vonatkozik, szükséges lehet a kategóriánkénti bontás.

(71) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok esetében nem alkalmazandó.

(72) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok esetében nem alkalmazandó.

(73) A 25. és a 26. táblázat csak azokat az alkalmazandó általános és tematikus előzetes feltételrendszereket tartalmazza, amelyek egyáltalán nem, vagy csak részben teljesültek (lásd a 24. táblázatot) az operatív program benyújtása idején.

(74) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok esetében nem alkalmazandó.

(75) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok esetében nem alkalmazandó.

(76) Ez a szakasz „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok esetében nem alkalmazandó.

(77) A célértékek megadhatók összesítve (férfiak+nők) vagy nemenként lebontva.

(78) Ez a melléklet „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok esetében nem alkalmazandó.

(79) Ez a melléklet „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok esetében nem alkalmazandó.

(80) Ez a melléklet „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó operatív programok esetében nem alkalmazandó.

II. MELLÉKLET

A II. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

Az európai területi együttműködési célkitűzés együttműködési programjaira vonatkozó modell

CCI	<0.1 type="S" maxlength="15" input="S"> (1)
Cím	<0.2 type="S" maxlength="255" input="M">
Verzió	<0.3 type="N" input="G">
Első év	<0.4 type="N" maxlength="4" input="M">
Utolsó év	<0.5 type="N" maxlength="4" input="M">>
Támogathatóság kezdete	<0.6 type="D" input="G">
Támogathatóság vége	<0.7 type="D" input="G">>
Bizottsági határozat száma	<0.8 type="S" input="G">>
Bizottsági határozat dátuma	<0.9 type="D" input="G">>
Tagállami módosító határozat száma	<0.10 type="S" maxlength="20" input="M">>
Tagállami módosító határozat dátuma	<0.11 type="D" input="M">>
Tagállami módosító határozat hatálybalépésének dátuma	<0.12 type="D" input="M">>
Az együttműködési program hatálya alá tartozó NUTS-régiók	<0.13 type="S" input="S">>

1. SZAKASZ

Az együttműködési program intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához való hozzájárulására vonatkozó stratégia (2)

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 27. cikkének (1) bekezdése és az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 8. cikke (2) bekezdésének a) pontja)

1.1. Az együttműködési program intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához való hozzájárulására vonatkozó stratégia

1.1.1. Annak ismertetése, hogy az együttműködési program stratégiája hogyan járul hozzá az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia megvalósításához és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzés eléréséhez.

<1.1.1 type="S" maxlength="70000" input="M">

Meglévő együttműködési program felülvizsgálata esetén a REACT-EU kiegészítő forrásainak rendelkezésre bocsátásához külön szövegdobozban kell bemutatni, hogy azok milyen hatást fejtenek ki a Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítására és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítésére, az alábbiak szerint.

1.1.1a. Annak bemutatása, hogy az együttműködési program milyen várható hatással lesz a Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítására és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítésére

<1.1.1 type="S" maxlength="10 000 " input="M">

1.1.2. A kiválasztott tematikus célkitűzések és a kapcsolódó beruházási prioritások indokolása, tekintettel a közös stratégiai keretre, az egész programterület helyzetének elemzése és az igények és az igények kielégítésére választott stratégia alapján, ahol releváns, kezelve a határon átnyúló infrastruktúra hiányzó kapcsolódási pontjait, az előzetes értékelés figyelembevételével.

Meglévő együttműködési programnak a REACT-EU kiegészítő források rendelkezésre bocsátását célzó felülvizsgálata esetén a szöveget ki kell egészíteni az alábbi leírással.

1.1.2a. Annak indokolása, hogy milyen várható hatással lesz az együttműködési program a Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítására és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítésére

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 92b. cikkének (9) bekezdése)

1. táblázat:

A tematikus célkitűzések és a beruházási prioritások kiválasztásának indokolása

Kiválasztott tematikus célkitűzés	Kiválasztott beruházási prioritás	A választás indokolása vagy a válságelhárítás elősegítésére gyakorolt hatás (adott esetben)
<1.1.2 type="S" input="S" >	<1.1.3 type="S" input="S">	<1.1.4 type="S" maxlength="1000" input="M">

1.2. A forráselosztás indokolása

Az egyes tematikus célkitűzésekhez, illetve – ahol releváns – beruházási prioritásokhoz rendelt források (uniós támogatás) indokolása, a tematikus koncentráció követelményével összhangban, az előzetes értékelés figyelembevételével.

<1.2.1 type="S" maxlength="7000" input="M" >

Meglévő együttműködési programnak a REACT-EU kiegészítő források rendelkezésre bocsátását célzó felülvizsgálata esetén a szöveget ki kell egészíteni az alábbi leírással.

1.2a. A REACT-EU kiegészítő források rendelkezésre bocsátásának indokolása, illetve annak ismertetése, hogyan fogják a források célzottan szolgálni azon földrajzi területeket, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, az eltérő regionális szükségletek és fejlettségi szintek figyelembevételével, annak érdekében, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió EUMSZ 174. cikke szerinti célkitűzéseivel összhangban a hangsúly a kevésbé fejlett régiókra kerüljön.

<1.2.1 type="S" maxlength="3000" input="M" >

2. táblázat:

Az együttműködési program beruházási stratégiájának áttekintése

Prioritási tengely	ERFA támogatás (EUR)	Az együttműködési programhoz nyújtott összes uniós támogatás részaránya (alaponként) (5)			Tematikus célkitűzés (6)	Beruházási prioritások (7)	A beruházási prioritásokhoz kapcsolódó egyedi célkitűzések	Az egyedi célkitűzéshez kapcsolódó eredménymutatók
Prioritási tengely	ERFA támogatás (EUR)	ERFA (8)	ENI (9) (ahol releváns)	IPA (10) (ahol releváns)	Tematikus célkitűzés (6)	Beruházási prioritások (7)	A beruházási prioritásokhoz kapcsolódó egyedi célkitűzések	Az egyedi célkitűzéshez kapcsolódó eredménymutatók
<1.2.1 type="S" input="G">	<1.2.2 type="S" input="G">	<1.2.3type="N" " input=‘G’>	<1.2.4 type="S" input="G"><1.2.9 type="P" input="G">	<1.2.5 type="S" input="G"><1.2.1 0type="P" input="G">	<1.2.6. type="S" input="G">	<1.2.7. type="S" input="G">	<1.2.8. type="S" input="G">	<1.2.9. type="S" input="G">
REACT-EU

2. SZAKASZ

PRIORITÁSI TENGELYEK

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontja)

2.A. SZAKASZ

A TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSTÓL ELTÉRŐ PRIORITÁSI TENGELYEK ISMERTETÉSE

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésének b) pontja)

2.A.1. Prioritási tengely (minden egyes prioritási tengelyre megismétlendő)

A prioritási tengely azonosítója	<2A.1 type="N" input="G">
A prioritási tengely címe	<2A.2 type="S" maxlength="500" input="M">

☐	A teljes prioritási tengely végrehajtása kizárólag pénzügyi eszközök révén történik.

<2A.3 type="C" input="M">

☐	A teljes prioritási tengely végrehajtása kizárólag uniós szinten létrehozott pénzügyi eszközök révén történik.

<2A.4 type="C" input="M">

☐	A teljes prioritási tengely végrehajtása közösségvezérelt helyi fejlesztés révén történik.

<2A.5 type="C" input="M">

☐	A teljes prioritási tengely a REACT-EU-hoz kapcsolódik.

<2A.6 type="C" input="M">

2.A.2. Egynél több tematikus célkitűzést érintő prioritási tengely kialakításának indokolása (ahol releváns) (11)

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdése)

<2.A.0 type="S" maxlength="3 500 " input="M">

2.A.3. Alap és az uniós támogatás kiszámításának alapja

(a prioritási tengelyen belül minden egyes alapra megismétlendő)

Alap	<2A.6 type="S" input="S">
A számítás alapja (összes elszámolható kiadás vagy elszámolható közkiadás)	<2A.8 type="S" input="S">

2.A.4. Beruházási prioritás (a prioritási tengelyen belüli minden egyes beruházási prioritásra megismétlendő)

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja)

Beruházási prioritás

<2A.7 type="S" input="S">

2.A.5. A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések és a várt eredmények

(a beruházási prioritáson belüli minden egyes egyedi célkitűzésre megismétlendő)

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontja)

AZONOSÍTÓ	<2A.1.1 type="N" input="G">
Egyedi célkitűzés	<2A.1.2 type="S" maxlength="500" input="M">
A tagállamok által az uniós támogatással elérni kívánt eredmények	<2A.1.3 type="S" maxlength="3500" input="M">

3. táblázat:

Programspecifikus eredménymutatók (egyedi célkitűzésenként)

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja)

AZONOSÍTÓ

Mutató

Mértékegység

Bázisérték

Bázisév

Célérték (2023) (12)

Adatforrás

A beszámolás gyakorisága

<2A.1.4 type="S" maxlength="5" input="M">

<2A.1.5 type="S" maxlength="255" input="M">

<2A.1.6 type="S" input="M">

Mennyiségi <2A.1.8 type="N" input="M">

Minőségi <2A.1.8 type="S" maxlength="100" input="M"

<2A.1.9 type="N" input="M">

Mennyiségi <2A.1.10 type="N" input="M">

Minőségi <2A.1.10 type=‘S’ maxlength=‘100’ input=‘M’>

<2A.1.11 type="S" maxlength="200" input="M">

<2A.1.12 type="S" maxlength="100" input="M">

2.A.6. A beruházási prioritás keretében támogatandó intézkedések (beruházási prioritásonként)

2.A.6.1. A támogatandó intézkedések típusának és példáinak ismertetése és ezek várható hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez, beleértve, ahol releváns, a fő célcsoportok, az egyedi célterületek és a kedvezményezettek típusainak azonosítását

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése b) pontjának iii. alpontja)

Beruházási prioritás	<2A.2.1.1 type="S" input="S">
<2A.2.1.2 type="S" maxlength="14000" input="M">

2.A.6.2. A műveletek kiválasztásában alkalmazandó vezérelvek

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése b) pontjának iii. alpontja)

Beruházási prioritás	<2A.2.2.1 type="S" input="S">
<2A.2.2.2 type="S" maxlength="3500" input="M">

2.A.6.3. Pénzügyi eszközök tervezett alkalmazása (ahol releváns)

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése b) pontjának iii. alpontja)

Beruházási prioritás	<2A.2.3.1 type="S" input="S">
Pénzügyi eszközök tervezett alkalmazása	<2A.2.3.2 type="C" input="M">
<2A.2.3.3 type="S" maxlength="7000" input="M">

2.A.6.4. Nagyprojektek tervezett alkalmazása (ahol releváns)

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése b) pontjának iii. alpontja)

Beruházási prioritás	<2A.2.4.1 type="S" input="S">
<2A.2.4.2 type="S" maxlength="3500" input="M">

2.A.6.5. Kimeneti mutatók (beruházási prioritásonként)

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése b) pontjának iv. alpontja)

4. táblázat:

Közös és programspecifikus kimeneti mutatók

AZONOSÍTÓ	Mutató (mutató megnevezése)	Mértékegység	Célérték (2023)	Adatforrás	A beszámolás gyakorisága
<2A.2.5.1 type="S" input="S">	<2A.2.5.2 type="S" input="S">	<2A.2.5.3 type="S" input="S">	<2A.2.5.6 type="N" input="M">	<2A.2.5.7 type="S" maxlength="200" input="M">	<2A.2.5.8 type="S" maxlength="100" input="M">

2.A.7. Eredményességmérési keret (13)

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése b) pontjának v. alpontja és az 1303/2013/EU rendelet II. melléklete)

5. táblázat:

A prioritási tengely eredményességmérési kerete

Prioritási tengely	Mutató típusa (Kulcsfontosságú végrehajtási lépés, pénzügyi, kimeneti, vagy ahol releváns, eredménymutató)	AZONOSÍTÓ	Mutató vagy kulcsfontosságú végrehajtási lépés	Mértékegység, ahol releváns	2018-ra vonatkozó részcél	Végső cél (2023)	Adatforrás	A mutató relevanciájának ismertetése, ahol releváns
<2A.3.1 type="S" input="S">	<2A.3.2 type="S" input="S">	Végrehajtási lépés vagy pénzügyi <2A.3.3 type="S" maxlength="5" input="M"> Kimeneti vagy eredmény<2A.3.3 type="S" input="S">	Végrehajtási lépés vagy pénzügyi <2A.3.4 type="S" maxlength="255" input="M"> Kimeneti vagy eredmény <2A.4.4 type="S" input="G" vagy "M">	Végrehajtási lépés vagy pénzügyi <2A.3.5 type="S" input="M"> Kimeneti vagy eredmény <2A.3.5 type="S" input="G" vagy "M">	<2A.3.7 type="S" maxlength="255" input="M">	<2A.3.8 type="S" input="M"> Kimeneti vagy eredmény <2A.3.8 type="S" input="M">	<2A.3.9 type="S" maxlength="200" input="M"> Kimeneti vagy eredmény <2A.3.9 type="S" input="M">	<2A.3.10 type="S" maxlength="500" input="M">

Kiegészítő minőségi információ az eredményességmérési keret kialakításáról (választható)

<2A.3.11 type="S" maxlength="7000" input="M">

2.A.8. Beavatkozási kategóriák

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése b) pontjának vii. alpontja)

A Bizottság által elfogadott nómenklatúrán alapuló, a prioritási tengely tartalmának megfelelő beavatkozási kategóriák és az uniós támogatások indikatív bontása.

6–9. táblázat:

Beavatkozási kategóriák

6. táblázat: 1. dimenzió Beavatkozási terület
Prioritási tengely	Kód	Összeg (EUR)
<2A.4.1.1 type="S" input="S" Decision=N >	<2A.4.1.1 type="S" input="S" Decision=N >	<2A.4.1.3 type="N" input="M" Decision=N >

7. táblázat: 2. dimenzió Finanszírozási forma
Prioritási tengely	Kód	Összeg (EUR)
<2A.4.1.4 type="S" input="S" Decision=N >	<2A.4.1.5 type="S" input="S" Decision=N >	<2A.4.1.6 type="N" input="M" Decision=N >

8. táblázat: 3. dimenzió Területtípus
Prioritási tengely	Kód	Összeg (EUR)
<2A.4.1.7 type="S" input="S" Decision=N >	<2A.4.1.8 type="S" input="S" Decision=N >	<2A.4.1.9 type="N" input="M" Decision=N >

9. táblázat: 6. dimenzió Területi végrehajtási mechanizmusok
Prioritási tengely	Kód	Összeg (EUR)
<2A.4.1.10 type="S" input="S" Decision=N >	<2A.4.1.11 type="S" input="S" Decision=N >	<2A.4.1.12 type="N" input="M" Decision=N >

2.A.9. A technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának megfelelő összefoglalása, beleértve szükség szerint a programok és a kedvezményezettek irányításában és ellenőrzésében részt vevő hatóságok igazgatási kapacitásainak megerősítését célzó intézkedéseket és szükség esetén az érintett partnerek igazgatási kapacitásainak a programvégrehajtásban való részvétel céljából történő erősítését szolgáló intézkedéseket is (ahol releváns) (14)

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése b) pontjának vi. alpontja)

Prioritási tengely	<3A.5.1 type="S" input="S">
<2A.5.2 type="S" maxlength="2000" input="M">

2.B. SZAKASZ

A TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ PRIORITÁSI TENGELYEK ISMERTETÉSE

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésének c) pontja)

2.B.1. Prioritási tengely

AZONOSÍTÓ	<2B.0.1 type="N" maxlength="5" input="G">
Cím	<2B.0.2 type="S" maxlength="255" input="M">

☐	A teljes prioritási tengely a REACT-EU-hoz kapcsolódik.

<2B.1 type="C" input="M">

2.B.2. Alap és az uniós támogatás kiszámításának alapja (a prioritási tengelyen belül minden egyes alapra megismétlendő)

Alap	<2B.0.3 type="S" input="S">
A számítás alapja (összes elszámolható kiadás vagy elszámolható közkiadás)	<2B.0.4 type="S" input="S">

2.B.3. Egyedi célkitűzések és a várt eredmények

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése c) pontjának i. és ii. alpontja)

Egyedi célkitűzés (minden egyes egyedi célkitűzés esetében megismétlendő)

AZONOSÍTÓ	<2B.1.1 type="N" maxlength="5" input="G">
Egyedi célkitűzés	<2B.1.2 type="S" maxlength="500" input="M">
A tagállamok által az uniós támogatással elérni kívánt eredmények (15)	<2B.1.3 type="S" maxlength="3500" input="M">

2.B.4. Eredménymutatók (16)

10. táblázat:

Programspecifikus eredménymutatók (egyedi célkitűzésenként)

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése c) pontjának ii. alpontja)

AZONOSÍTÓ	Mutató	Mértékegység	Bázisérték	Bázisév	Célérték (17) (2023)	Adatforrás	A beszámolás gyakorisága
<2.B.2.1 type="S" maxlength="5" input="M">	<2.B.2.2 type="S" maxlength="255" input="M">	<2.B.2.3 type="S" input="M">	Mennyiségi <2.B.2.4 type="N" input="M">	<2.B.2.5 type="N" input="M">	Mennyiségi <2.B.2.6 type="N" input="M"> Minőségi <2A.1.10 type=‘S’ maxlength=‘100’ input=‘M’>	<2.B.2.7 type="S" maxlength="100" input="M">	<2.B.2.8 type="S" maxlength="100" input="M">

2.B.5. A támogatandó intézkedések ismertetése és azok várt hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez (prioritási tengelyenként)

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése c) pontjának iii. alpontja)

2.B.5.1. A támogatandó intézkedések ismertetése és azok várt hozzájárulása az egyedi célkitűzésekhez

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése c) pontjának iii. alpontja)

Prioritási tengely	<2.B.3.1.1 type="S" input="S">
<2.B.3.1.2 type="S" maxlength="7000" input="M">

2.B.5.2. Az eredményekhez várhatóan hozzájáruló kimeneti mutatók (prioritási tengelyenként)

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése c) pontjának iv. alpontja)

11. táblázat:

Kimeneti mutatók

AZONOSÍTÓ

Mutató

Mértékegység

Célérték (2023)

(választható)

Adatforrás

<2.B.3.2.1 type="S" maxlength="5" input="M">

<2.B.2.2.2 type="S" maxlength="255" input="M">

<2.B.3.2.3 type="S" input="M">

<2.B.3.2.4 type="N" input="M">

<2.B.3.2.5 type="S" maxlength="100" input="M">

2.B.6. Beavatkozási kategóriák

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése c) pontjának v. alpontja)

A Bizottság által elfogadott nómenklatúrán alapuló, megfelelő beavatkozási kategóriák és az uniós támogatások indikatív bontása.

12-14. táblázat:

Beavatkozási kategóriák

12. táblázat: 1. dimenzió Beavatkozási terület
Prioritási tengely	Kód	Összeg (EUR)
<2B.4.1.1 type="S" input="S" Decision=N >	<2B.4.1.2 type="S" input="S" Decision=N >	<2B.4.1.3 type="N" input="M Decision=N ">

13. táblázat: 2. dimenzió Finanszírozási forma
Prioritási tengely	Kód	Összeg (EUR)
<2B.4.2.1 type="S" input="S" Decision=N >	<2B.4.2.2 type="S" input="S" Decision=N >	<2B.4.2.3 type="N" input="M" Decision=N >

14. táblázat: 3. dimenzió Területtípus
Prioritási tengely	Kód	Összeg (EUR)
<2B.4.3.1 type="S" input="S" Decision=N >	<2B.4.3.2 type="S" input=" Decision=N S">	<2B.4.3.3 type="N" input="M Decision=N ">

3. SZAKASZ

FINANSZÍROZÁSI TERV

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésének d) pontja)

3.1. Az ERFA-ból juttatott támogatás pénzügyi előirányzata (EUR)

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja)

15. táblázat

Alap <3.1.1 type="S" input="G">	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021	2022	Összesen
ERFA a REACT-EU nélkül	<3.1.3 type="N" input="M">	<3.1.4 type="N" input="M">	<3.1.5 type="N" input="M">	<3.1.6 type="N" input="M">	<3.1.7 type="N" input="M">	<3.1.8 type="N" input="M">	<3.1.9 type="N" input="M">	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó	<3.1.10 type="N" input="G">
ERFA REACT-EU	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó	<3.1.10 type="N" input= "M">	<3.1.11 type="N" input= "M">
IPA-összegek (ahol releváns)								Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó
ENI-összegek (ahol releváns)								Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó
Mindösszesen

3.2.A. Az ERFA-ból juttatott támogatás teljes pénzügyi előirányzata és a nemzeti társfinanszírozás (EUR)

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontja)

1.	A pénzügyi táblázat prioritási tengelyenként tartalmazza az együttműködési program pénzügyi tervét. Amennyiben a legkülső régiókra vonatkozó programok határon átnyúló és transznacionális allokációkat kombinálnak, ezek mindegyikére külön prioritási tengelyeket kell kialakítani.

2.	A pénzügyi táblázat tájékoztatási célból tartalmazza az együttműködési programban résztvevő harmadik országoktól származó bármilyen hozzájárulást (nem IPA és ENI hozzájárulások).

3.	Az EBB-hozzájárulást (18) a prioritási tengely szintjén kell megadni.

16. táblázat:

Finanszírozási terv

Prioritási tengely	Alap	Az uniós támogatás számításának alapja (Összes elszámolható költség vagy elszámolható közkiadás)	Uniós támogatás (a)	Nemzeti önrész (b) = (c) + (d))	A nemzeti önrész indikatív bontása		Összes finanszírozás (e) = (a) + (b)	Társfinanszírozási arány (20) (f) = (a)/(e) (21)	100 %-os társfinanszírozási arány a 2020–2021-es pénzügyi évre (*1)	Tájékoztatási célból
Prioritási tengely					Nemzeti közfinanszírozás (c)	Nemzeti magánfinanszírozás (d) (19)				Harmadik országok hozzájárulásai	EBB-hozzájárulások
<3.2.A.1 type="S" input="G">	<3.2.A.2 type="S" input="G">	<3.2.A.3 type="S" input="G">	<3.2.A.4 type="N" input="M">	<3.2.A.5 type="N" input="G">	<3.2.A.6 type="N" input="M">	<3.2.A.7 type="N" input="M">	<3.2.A.8 type="N" input="G">	<3.2.A.9 type="P" input="G">	Részletesebben ld. a (*1) lábjegyzetben (példák alább).	<3.2.A.10 type="N" input="M">	<3.2.A.11 type="N" input="M">
1. prioritási tengely	ERFA (lehetőleg az IPA-ból és az ENI-ből átcsoportosított összegekkel együtt) (22)								☐
	IPA
	ENI
N prioritási tengely	ERFA (lehetőleg az IPA-ból és az ENI-ből átcsoportosított összegekkel együtt)								☐
	IPA
	ENI
N prioritási tengely	ERFA REACT-EU								☐	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó
Összesen	ERFA
	IPA
	ENI
	ERFA REACT-EU
Összesen	Összesen összes alap

3.2.B. Prioritási tengely és tematikus célkitűzés szerinti bontás

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontja)

17. táblázat

Prioritási tengely	Tematikus célkitűzés	Uniós támogatás	Nemzeti önrész	Összes finanszírozás
<3.2.B.1 type="S" input="G">	<3.2.B.2 type="S" input="G">	<3.2.B.3 type="N" input="M">	<3.2.B.4 type="N" input="M">	<3.2.B.5 type="N" input="M">


ERFA a REACT-EU nélkül összesen
ERFA REACT-EU összesen
Mindösszesen

18. táblázat:

Az éghajlatváltozási célkitűzésekhez felhasználandó támogatás indikatív összege

(Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 27. cikkének (6) bekezdése) (23)

Prioritási tengely	Az éghajlatváltozás célkitűzésekhez felhasználandó támogatás indikatív összege (€)	A programhoz nyújtott teljes összeg részaránya (%)
<3.2.B.8 type="S" input="G">	<3.2.B.9 type="N" input="G" Decision=N >	<3.2.B.10 type="P" input="G" Decision=N >

ERFA REACT-EU-val összesen
Összesen

4. SZAKASZ

A TERÜLETFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉS (24)

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikkének (3) bekezdése)

A területfejlesztéssel kapcsolatos integrált megközelítés ismertetése, figyelembe véve az együttműködési program tartalmát és célkitűzéseit az EUMSZ 174. cikkének (3) bekezdésében említett régiókra és területekre kiterjedően, figyelemmel a részt vevő tagállamok partnerségi megállapodásaira, és annak bemutatása, hogy a megközelítés miként járul hozzá a program célkitűzéseinek és várt eredményeinek eléréséhez.

<4.0 type="S" maxlength="3500" input="M">

4.1. Közösségvezérelt helyi fejlesztés (ahol releváns)

A közösségvezérelt helyi fejlesztési eszközök alkalmazásával kapcsolatos megközelítés és az azon területek meghatározása során alkalmazandó elvek, ahol a végrehajtásra sor kerül.

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének a) pontja)

<4.1 type="S" maxlength="7000" input="M" >

4.2. A fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedések (ahol releváns)

Azon városi területek azonosítási elvei, ahol a fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedéseket hajtanak végre, és az ezekre a intézkedésekre fordított ERFA-támogatás indikatív elosztása

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének b) pontja)

<4.2.1 type="S" maxlength="3500" input="M">

19. táblázat:

A fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedések – az ERFA-támogatás indikatív összegei

Alap	Az ERFA-támogatás indikatív összege (EUR)
<4.2.2 type="S" input="G">	<4.2.3 type="N" input="M">
ERFA a REACT-EU nélkül

4.3. Integrált területi beruházás (ITI) (ahol releváns)

Az 1303/2013/EU rendelet 36. cikkében említett integrált területi beruházási eszköznek a 4.2. pontban felsorolt esetektől eltérő felhasználásával kapcsolatos megközelítés és az egyes prioritási tengelyekből származó indikatív pénzügyi támogatás

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének c) pontja)

<4.3.1 type="S" maxlength="5000" input="M ">

20. táblázat:

Indikatív pénzügyi támogatás a 4.2. pontban említettektől különböző integrált területi beruházás számára (aggregált összeg)

Prioritási tengely	Indikatív pénzügyi támogatás (uniós támogatás) (EUR)
<4.3.2 type="S" input="G" >	<4.3.3 type="N" input="M">
ERFA a REACT-EU nélkül összesen
ERFA REACT-EU összesen
ÖSSZESEN

4.4. Az együttműködési program keretében tervezett beavatkozások hozzájárulása makroregionális és tengeri medencéket érintő stratégiákhoz, az érintett tagállamok által meghatározott programterületek szükségleteire figyelemmel, és ahol szükséges, figyelembe véve az adott stratégiákban azonosított, stratégiailag fontos projekteket (ahol releváns)

(Amennyiben a tagállamok makroregionális és tengeri medencéket érintő stratégiákban vesznek részt)

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének d) pontja)

<4.4.1.2 type="S" maxlength="7000" input="M" >

5. SZAKASZ

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMRA VONATKOZÓ VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikkének (4) bekezdése)

5.1. Az érintett hatóságok és szervezetek

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikkének (4) bekezdése)

21. táblázat:

Programhatóságok

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (4) bekezdése a) pontjának i. alpontja)

Hatóság/szervezet	A hatóság/szervezet, osztály vagy csoport megnevezése	A hatóság/szervezet vezetője (beosztása vagy tisztsége)
Irányító hatóság	<5.1.1 type="S" maxlength="255" input="M" decision="N" >	<5.1.2 type="S" maxlength="255" input="M" decision="N" >
Igazoló hatóság, ahol releváns	<5.1.3 type="S" maxlength="255" input="M" decision="N" >	<5.1.4 type="S" maxlength="255" input="M" decision="N" >
Ellenőrző hatóság	<5.1.5 type="S" maxlength="255" input="M" decision="N" >	<5.1.6 type="S" maxlength="255" input="M" decision="N" >

A szervezet neve, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít:

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (4) bekezdésének b) pontja)

☐	igazoló hatóság

<5.1.8 type type="C" input="M">

22. táblázat:

Az ellenőrzési és auditfeladatokat elvégző szervezet vagy szervezetek

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (4) bekezdése a) pontjának ii. és iii. alpontja)

Hatóság/szervezet	A hatóság/szervezet, osztály vagy csoport megnevezése	A hatóság/szervezet vezetője (beosztása vagy tisztsége)
A kontrollfeladatok elvégzésére kijelölt szervezet vagy szervezetek	<5.1.9 type="S" maxlength="255" input="M" >	<5.1.10 type="S" maxlength="255" input="M" >
Az auditfeladatok elvégzéséért felelős kijelölt szervezet vagy szervezetek	<5.1.11 type="S" maxlength="255" input="M" >	<5.1.12 type="S" maxlength="255" input="M" >

5.2. A közös titkárság felállítására vonatkozó eljárás

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (4) bekezdése a) pontjának iv. alpontja)

<5.2 type="S" maxlength="3500" input="M" >

5.3. Az irányítási és kontrollrendelkezések összefoglaló ismertetése

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (4) bekezdése a) pontjának v. alpontja)

<5.3. type="S" maxlength="35000" input="M" >

5.4. Felelősségmegosztás a részt vevő tagállamok között az irányító hatóság vagy a Bizottság által elrendelt pénzügyi korrekciók esetében

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (4) bekezdése a) pontjának vi. alpontja)

<5.4 type="S" maxlength="10500" input="M" >

5.5. Az euró használata (ahol releváns)

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 28. cikke)

Ahol releváns, a kiadások eurótól különböző valutára való átváltásához kiválasztott módszer ismertetése.

<5.5. type="S" maxlength="2000" input="M" >

5.6. Partnerek bevonása

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (4) bekezdésének c) pontja)

Az 1303/2013/EU rendelet 5. cikkében említett partnereknek az együttműködési program előkészítésébe történő bevonását célzó megtett intézkedések és e partnerek szerepe az együttműködési program előkészítésében és végrehajtásában, ideértve a monitoringbizottság munkájába való bevonásukat

<5.6 type="S" maxlength="14000" input="M" Decisions=N>

6. SZAKASZ

KOORDINÁCIÓ

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (5) bekezdésének a) pontja)

Az ERFA, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap és más uniós és nemzeti finanszírozási eszközök közötti eredményes koordinációt biztosító mechanizmusok, ideértve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az ENI, az Európai Fejlesztési Alap (EFA) és az IPA koordinációját és lehetséges egyesítését, valamint az EBB-vel való koordinációt, figyelembe véve a közös stratégiai keretben meghatározott, az 1303/2013/EU rendelet I. mellékletében szereplő rendelkezéseket. Amennyiben a tagállamok és a harmadik országok olyan együttműködési programokban vesznek részt, amelyek a legkülső régiók számára ERFA-előirányzatok és EFA-források felhasználásával járnak, azoknak a megfelelő szintű koordinációs mechanizmusoknak az ismertetése, amelyek elősegítik e források felhasználásának eredményes koordinációját.

<6.1 type="S" maxlength="14000" input="M" Decisions=N >

7. SZAKASZ

A KEDVEZMÉNYEZETTEK ADMINISZTRATÍV TERHEINEK CSÖKKENTÉSE

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (5) bekezdésének b) pontja (25))

A kedvezményezettek adminisztratív terhei értékelésének összefoglalása és szükség szerint a tervezett intézkedések, azok indikatív ütemezésének kíséretében, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében.

<7..0 type="S" maxlength="7000" input="M" decision=N >

8. SZAKASZ

HORIZONTÁLIS ELVEK

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikkének (7) bekezdése)

8.1. Fenntartható fejlődés (26)

A műveletek kiválasztása során a környezetvédelmi követelmények, az erőforrás-hatékonyság, az éghajlatváltozás enyhítése és a hozzá történő alkalmazkodás, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés figyelembevételével tett konkrét intézkedések ismertetése.

<7.1 type="S" maxlength="5500" input="M" decision=N>

8.2. Esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség (27)

Az esélyegyenlőség előmozdítása, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében az együttműködési program előkészítése, tervezése és végrehajtása és különösen a finanszírozáshoz való hozzájutás során hozott konkrét intézkedések ismertetése, figyelembe véve az ilyen megkülönböztetés veszélyének kitett különböző célcsoportok szükségleteit és különösen a fogyatékossággal élő személyek hozzáférését biztosító követelményeket.

<7.2 type="S" maxlength="5500" input="M" decision=N>

8.3. Férfiak és nők közötti egyenlőség

A férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításához történő hozzájárulás és ahol releváns, a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesülésének érdekében hozott intézkedések ismertetése az együttműködési program és a művelet szintjén.

<7.3 type="S" maxlength="5500" input="M" decision=N>

9. SZAKASZ

KÜLÖN ELEMEK

9.1. A programozási időszakban végrehajtani tervezett nagyprojektek

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésének e) pontja)

23. táblázat:

A nagyprojektek listája (28)

Projekt

A bejelentés/benyújtás tervezett dátuma

(év, negyedév)

A végrehajtás tervezett kezdete

(év, negyedév)

A teljesítés tervezett időpontja

(év, negyedév)

Prioritási tengelyek/beruházási prioritások

<9.1.1 type="S" maxlength="500" input="S" decision=N>

<9.1.2 type="D" input="M" decision="N" >

<9.1.3 type="D" input="M" decision="N" >

<9.1.4 type="D" input="M" decision="N" >

<9.1.5 type="S" input="S decision="N"">

9.2. Az együttműködési program eredményességmérési kerete (29)

24.táblázat:

Eredményességmérési keret (összefoglaló táblázat)

Prioritási tengely	Mutató vagy kulcsfontosságú végrehajtási lépés	Mértékegység, ahol releváns	2018-ra vonatkozó részcél	Végső cél (2023)
<9.2.1 type="S"" input="G">	<9.2.3 type="S" input="G">	<9.2.4 type="S" input="G">	<9.2.5 type="S" input="G">	<9.2.6 type="S" input="G">

9.3. Az együttműködési program elkészítésébe bevont érintett partnerek

<9.3 type="S" maxlength="15000" input="M" decision=N>

9.4. Harmadik országok – transznacionális és interregionális együttműködési programokban az ENI vagy az IPA keretében biztosított források révén történő – részvételének pénzügyi irányítására, programozására, monitoringjára, értékelésére és ellenőrzésére irányadó, az adott program esetében alkalmazandó végrehajtási feltételek

(Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 26. cikke)

<9.4 type="S" maxlength="14000" input="S">

MELLÉKLETEK (az elektronikus adatcsererendszerekbe külön fájlként feltöltve):

—	Az előzetes értékelés jelentéstervezete, vezetői összefoglalóval (kötelező) (Hivatkozás: az 1303/2013/EU rendelet 55. cikkének (2) bekezdése és 92b. cikkének (10) bekezdése).

—	Az együttműködési program elemeivel való egyetértés írásos megerősítése (kötelező) (Hivatkozás: az 1299/2013/EU rendelet 8. cikkének (9) bekezdése)

—	Az együttműködési program által lefedett terület térképe (ahol releváns).

—	Az együttműködési program lakossági összefoglalója (ahol releváns).

”

(1) Jelmagyarázat:

type (típus): N = Number (szám), D = Date (dátum), S = String (karaktersorozat), C = Checkbox (jelölőnégyzet), P = Percentage (százalékos arány), B = Boolean (Boole-féle operátor)

decision (határozat): N = Nem része az együttműködési programot jóváhagyó bizottsági határozatnak

input (bevitel): M = manuális, S = választás, G = rendszer által generált

maxlength = a karakterek maximális száma szóközökkel

(2) A REACT-EU források az ERFA keretében programozásra rendelkezésre bocsátott kiegészítő forrásokat jelentik, melyekből „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű új tematikus célkitűzés (REACT-EU), illetve technikai segítségnyújtás címén támogatás nyújtható (az 1303/2013/EU rendelet 92a. és 92b. cikke.) E melléklet táblázatai szükség esetén tartalmazzák a REACT-EU kiegészítő forrásainak felosztását is.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1299/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről (HL L 347., 2013.12.20., 259. o.).

(5) Az ENI- és az IPA-összegeknek megfelelő részarányok ismertetése a választott irányítási lehetőség szerint.

(6) A tematikus célkitűzés címe (technikai segítségnyújtás esetén nem alkalmazandó).

(7) A beruházási prioritás címe (technikai segítségnyújtás esetén nem alkalmazandó).

(8) Európai Regionális Fejlesztési Alap.

(9) Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz.

(10) Előcsatlakozási Támogatási Eszköz.

(11) Ez a szövegmező »A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése« elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó prioritási tengelyek esetében nem alkalmazandó.

(12) A célértékek lehetnek minőségiek vagy mennyiségiek.

(13) Ez a szakasz »A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése« elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó prioritási tengelyek esetében nem alkalmazandó.

(14) Ezt a szövegmezőt »A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése« elnevezésű tematikus célkitűzéshez kapcsolódó prioritási tengelyek esetében nem kell alkalmazni.

(15) Akkor szükséges megadni, ha az együttműködési programon belül a technikai segítségnyújtáshoz rendelt uniós támogatás meghaladja a 15 millió EUR-t.

(16) Akkor szükséges megadni, ha azt az intézkedések objektív tartalma indokolja és a program keretében a technikai segítségnyújtáshoz rendelt uniós támogatás meghaladja a 15 millió EUR-t.

(17) A célértékek lehetnek minőségiek vagy mennyiségiek.

(18) Európai Beruházási Bank.

(19) Csak abban az esetben töltendő ki, ha a prioritási tengely összköltségben van kifejezve.

(20) Az 1303/2013/EU rendelet 120. cikke (3) bekezdésének első és második albekezdésétől való (az 1303/2013/EU rendelet 92b. cikkének (11) bekezdésében előírt) eltérés nem alkalmazandó a REACT-EU technikai segítségnyújtásra elkülönített kiegészítő forrásaira. Az említett technikai segítségnyújtási prioritási tengely társfinanszírozási arányának meg kell egyeznie a technikai segítségnyújtásra vonatkozó, nem a REACT-EU-ból finanszírozott prioritási tengely társfinanszírozási arányával.

(21) (3). Ez az arány a táblázatban felkerekíthető a legközelebbi egész számra. A visszatérítendő fizetésekre alkalmazott pontos százalék az (f) hányados.

(22) Az ENI-ből és az IPA-ból átcsoportosított összegek ismertetése a választott irányítási lehetőség szerint.

(23) Az egyes prioritási tengelyek beavatkozási kategóriáit tartalmazó táblázatok alapján automatikusan generált táblázat.

(24) A program olyan céllal történő felülvizsgálata esetén, hogy egy vagy több külön prioritási tengelye »A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése« elnevezésű tematikus célkitűzést szolgálja, ez a rész csak megfelelő támogatás nyújtása esetén alkalmazandó.

(25) Nem szükséges az INTERACT és az ESPON esetében.

(26) Nem alkalmazandó az URBACT, az INTERACT és az ESPON esetében.

(27) Nem alkalmazandó az URBACT, az INTERACT és az ESPON esetében.

(28) Nem alkalmazandó az INTERACT és az ESPON esetében.

(29) »A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése« tematikus célkitűzésre nem alkalmazandó.

2021.3.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 85/73

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/436 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 3.)

az (EU) 2015/207 végrehajtási rendeletnek a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésre vonatkozó végrehajtási jelentések mintáját érintő változtatások tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

az európai strukturális és beruházási alapok koordinációs bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)	Az (EU) 2015/207 bizottsági végrehajtási rendelet (2) V. melléklete meghatározza a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésre vonatkozó, az 1303/2013/EU rendelet 111. cikkének (5) bekezdése szerinti végrehajtási jelentések mintáját.

(2)

Az (EU) 2020/2221 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) módosítot 1303/2013/EU rendelet 92b. cikke meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében biztosított kiegészítő források felhasználhatók „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű új tematikus célkitűzés megvalósítására. A végrehajtási jelentéseknek az (EU) 2015/207 végrehajtási rendelet V. mellékletében szereplő mintáját ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(3)	A Covid19-világjárvány okozta válság elhárítását célzó intézkedések mielőbbi alkalmazása érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2015/207 végrehajtási rendelet V. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 3-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2) A Bizottság (EU) 2015/207 végrehajtási rendelete (2015. január 20.) az előrehaladási jelentések mintája, a nagyprojektekre vonatkozó információk benyújtásának formátuma, a közös cselekvési terv mintája, a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésre vonatkozó végrehajtási jelentések mintája, a vezetői nyilatkozat, az auditstratégia, az auditvélemény és az éves kontrolljelentés mintája, a költség-haszon elemzés módszertana, valamint az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában az európai területi együttműködési célkitűzésre vonatkozó végrehajtási jelentések mintája tekintetében az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 38., 2015.2.13., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2221 rendelete (2020. december 23.) az 1303/2013/EU rendeletnek a Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítását és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítését támogató kiegészítő források és az azokkal kapcsolatos végrehajtási rendelkezések tekintetében történő módosításáról (REACT-EU) (HL L 437., 2020.12.28., 30. o.).

MELLÉKLET

Az V. melléklet helyébe következő szöveg lép:

„

V. MELLÉKLET

A „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésre vonatkozó éves és záró végrehajtási jelentések mintája

A. RÉSZ

AZ ÉVES ADATKÖZLÉSBEN SZEREPLŐ ADATOK („GYORSJELENTÉSEK”)

(az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése)

1. AZ ÉVES/ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI JELENTÉS AZONOSÍTÁSA

CCI-szám	<type=’S’ maxlength = 15 input=’S’>
Cím	<type=’S’ maxlength = 255 input=’G’>
Verziószám	<type=’N’ input=’G’>
Tárgyév	<type=’N’ input=’G’>
A jelentés monitoringbizottság részéről történő jóváhagyásának dátuma	<type=’D’ input=’M’>

2. AZ OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése és 111. cikke (3) bekezdésének a) pontja)

Az operatív program végrehajtására vonatkozó alapvető információk a tárgyév vonatkozásában, beleértve a pénzügyi eszközökre vonatkozó információkat a pénzügyi és indikátoradatokkal kapcsolatban.

<type=’S’ maxlength = 7000 input=’M’>

3. A PRIORITÁSI TENGELY VÉGREHAJTÁSA (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése)

3.1. A végrehajtás áttekintése (1) , (2)

Kód	Prioritási tengely	A prioritási tengely végrehajtásával kapcsolatos kulcsfontosságú információk, hivatkozással a legfontosabb eredményekre, a jelentősebb problémákra és a problémák megoldását célzó intézkedésekre
<type=’S’ input=’G’>	<type=’S’ input=’G’>	<type=’S’ maxlength = 1750 input=’M’>

3.2. Közös és programspecifikus mutatók (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése) (3)

A közös és programspecifikus mutatók adatainak megadása beruházási prioritásonként az alábbi 1–4. táblázat segítségével.

1. táblázat

Az ERFA, az ERFA REACT-EU és a Kohéziós Alap eredménymutatói (prioritási tengelyek és egyedi célkitűzések szerint); a Technikai segítségnyújtás prioritási tengelyre is vonatkozik (4)

ÉVES ÉRTÉK

Kód

Mutató

Mértékegység

Régiókategória

(adott esetben)

Bázisérték

Bázisév

Célérték (2023)

2014

Észrevételek (szükség esetén)

<type=’S’ input=’G’>

<type=’N’ vagy ’S’ input=’G’>

<type=’N’ input=’G’>

<type=’N’ vagy ’S’ input=’G’>

<type=’N’ vagy ’S’ input=’M’>

<type=’S’ maxlength = 875 input=’M’>

2A. táblázat

Az ESZA és az ESZA REACT-EU közös eredménymutatói (prioritási tengelyek, beruházási prioritások és adott esetben régiókategóriák szerint). Az összes közös ESZA és ESZA REACT-EU eredménymutatóra vonatkozó adatokat (célértékkel és anélkül) nemek szerinti bontásban kell megadni. A Technikai segítségnyújtás prioritási tengely tekintetében csak azokat a közös mutatókat kell megadni, amelyekre célértéket határoztak meg (5) (6)

Beruházási prioritás:

Kód

Mutató

Régiókategória

A célérték meghatározásának alapját képező közös kimeneti mutató

A bázisérték és a célérték mértékegysége

Célérték (2023)

(Nemek szerinti bontás a célnak megfelelően)

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

Összesített érték

(automatikusan számított)

Teljesítési arány

Nemek szerinti bontás (opcionális)

<type=’S’ input=’G’>

<type=’N’ vagy ’S’ input=’G’>

<type=’N’ vagy ’S’ input=’M’>

<type=’N’ input=’G’>

<type=’P’ input=’G’>

Éves érték

Összesen

Inaktív résztvevők, akik kilépéskor munkát keresnek

Kilépéskor oktatásban/képzésben résztvevők

Kilépéskor képesítést szerző résztvevők

Kilépéskor foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – levő résztvevők

Hátrányos helyzetű résztvevők, akik kilépéskor munkát keresnek, oktatásban/képzésben vesznek részt, képesítést szereznek, foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – vannak

Hat hónappal a kilépést követően foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – levő résztvevők (7)

Hat hónappal a kilépést követően jobb munkaerőpiaci lehetőségekkel rendelkező résztvevők (8)

54 éven felüli résztvevők, akik hat hónappal a kilépést követően foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – vannak (9)

Hátrányos helyzetű résztvevők, akik hat hónappal a kilépést követően foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – vannak (10)

2B. táblázat

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez és az IFK REACT-EU-hoz tartozó eredménymutatók prioritási tengelyek vagy a prioritási tengelyek részei szerint (az ESZA-rendelet 19. cikkének (3) bekezdése, valamint I. és II. melléklete) (11)

Kód

Mutató

Célérték mértékegysége

Célérték (2023)

(Nemek szerinti bontás a célnak megfelelően)

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

Összesített érték (automatikusan számított)

Teljesítési arány

Nemek szerinti bontás (opcionális)

<type=’S’ input=’G’>

<type=’N’ vagy ’S’ input=’G’>

<type=’N’ vagy ’S’ input=’M’>

<type=’N’ input=’G’>

<type=’P’ input=’G’>

Éves érték

összesen

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott beavatkozást teljesítő munkanélküli résztvevők

Munkanélküli résztvevők, akik kilépéskor állásajánlatot kapnak, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben való részvételre vonatkozó ajánlatot kapnak

Munkanélküli résztvevők, akik kilépéskor oktatásban/képzésben vesznek részt, képesítést szereznek, vagy foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – vannak

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott beavatkozást teljesítő tartósan munkanélküli résztvevők

Tartósan munkanélküli résztvevők, akik kilépéskor állásajánlatot kapnak, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben való részvételre vonatkozó ajánlatot kapnak

Tartósan munkanélküli résztvevők, akik kilépéskor oktatásban/képzésben vesznek részt, képesítést szereznek, vagy foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – vannak

Oktatásban vagy képzésben nem részt vevő inaktív résztvevők, akik az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott beavatkozást teljesítik

Oktatásban vagy képzésben nem részt vevő inaktív résztvevők, akik kilépéskor állásajánlatot kapnak, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben való részvételre vonatkozó ajánlatot kapnak

Oktatásban vagy képzésben nem részt vevő inaktív résztvevők, akik kilépéskor oktatásban/képzésben vesznek részt, képesítést szereznek, vagy foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – vannak

A kilépés után hat hónappal további oktatásban, szakképesítést adó képzési programokban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részt vevők száma (12)

A kilépés után hat hónappal foglalkoztatásban levő résztvevők száma (13)

A kilépés után hat hónappal önfoglalkoztatásban lévő résztvevők száma (14)

Inaktív résztvevők, akik kilépéskor munkát keresnek

Kilépéskor oktatásban/képzésben résztvevők

Kilépéskor képesítést szerző résztvevők

Kilépéskor foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – levő résztvevők

Hat hónappal a kilépést követően foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – levő résztvevők (15)

Hat hónappal a kilépést követően jobb munkaerőpiaci lehetőségekkel rendelkező résztvevők (16)

54 éven felüli résztvevők, akik hat hónappal a kilépést követően foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – vannak (17)

Hátrányos helyzetű résztvevők, akik hat hónappal a kilépést követően foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – vannak (18)

2C. táblázat

Az ESZA és az ESZA REACT-EU programspecifikus eredménymutatói (prioritási tengelyek, beruházási prioritások és adott esetben régiókategóriák szerint). a Technikai segítségnyújtás prioritási tengelyre is vonatkozik. Nincs szükség régiókategóriák szerinti bontásra az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez tartozó programspecifikus eredménymutatók esetén az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést támogató prioritási tengelyeket, illetve azok részeit illetően (19). Az IFK REACT-EU programspecifikus mutatói esetében nem alkalmazandó a régiókategóriák szerinti bontás.

Beruházási prioritás:

Kód

Mutató

ESZA/IFK

Régiókategória (adott esetben)

Mutató mértékegysége

A bázisérték és a célérték mértékegysége

Célérték (2023)

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

Teljesítési arány

<type=’S’ input=’G’>

<type=’N’ vagy ’S’ input=’G’>

<type=’N’ vagy ’S’ input=’M’>

<type=’P’ input=’G’>

(Csak kvantitatív eredménymutatók esetén)

Az éves és az összesített értékek megadása is kötelező. Ha az éves értékeket nem lehet megadni (pl. mert százalékos értékeket jelentenek és a nevező nulla lenne), az éves érték: n.a. Az abszolút értékben és a kimeneti referenciamutatókhoz képest százalékban kifejezett mutatók kumulált értékeinek kiszámítása automatikusan történik.

3A. táblázat

Az ERFA-ra, az ERFA REACT-EU-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozó közös és programspecifikus kimeneti mutatók (prioritási tengelyek, beruházási prioritások szerint, az ERFA esetében régiókategóriák szerinti bontásban; a Technikai segítségnyújtás prioritási tengelyekre is vonatkozik) (20)

Beruházási prioritás:

Kód

Mutató

Mértékegység

Alap

Régiókategória (adott esetben)

Célérték (21) (2023)

2014

Észrevételek (szükség esetén)

<type=’S’ input=’G’>

<type=’N’ input=’G’>

<type=’N’ input=’M’>

<type=’S’ maxlength = 875 input=’M’>

Összesített érték – a kiválasztott műveletek elvárt kimenetei

[a kedvezményezettek által adott előrejelzés]

Összesített érték – a műveletek kimenetei

[tényleges teljesítmény]

3B. táblázat

A „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés” keretében a termelő beruházásokkal kapcsolatos ERFA és ERFA REACT-EU támogatásokra vonatkozó egyes közös kimeneti mutatók esetén – Az operatív program keretében támogatott vállalkozások száma az ezen vállalkozások részére nyújtott többszörös támogatás nélkül

A mutató neve	Az operatív program által támogatott vállalkozások száma többszörös támogatás nélkül
Támogatásban részesülő vállalkozások száma	<type=’N’ input=’M’>
Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma	<type=’N’ input=’M’>
Vissza nem térítendő támogatáson kívüli más pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma	<type=’N’ input=’M’>
Nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma	<type=’N’ input=’M’>
Támogatott új vállalkozások száma	<type=’N’ input=’M’>

4A. táblázat

Az ESZA és az ESZA REACT-EU közös kimeneti mutatói (prioritási tengelyek, beruházási prioritások és adott esetben régiókategóriák szerint). Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés esetében az egyes prioritási tengelyeket, illetve azok részeit illetően nincs szükség régiókategóriák szerinti bontásra (*) (*1) . Az IFK REACT-EU esetében az egyes prioritási tengelyeket, illetve azok részeit illetően nem alkalmazandó a régiókategóriák szerinti bontás

Beruházási prioritás

Mutató

Kód

Mutató (mutató neve)

Régiókategória (adott esetben)

Célérték (2023)

Nemek szerinti bontás a célkitűzésre vonatkozóan (opcionális)

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

Összesített érték (automatikusan számított)

Teljesítési arány

Nemek szerinti bontás (opcionális)

<type=’S’ input=’G’>

<type=’N’ input=’G’>

<type=’N’ input=’M’>

<type=’N’ input=’G’>

<type=’P’ input=’G’>

Éves érték

Összesen

összesen

Munkanélküliek (ESZA)

Munkanélküliek (IFK)

Tartósan munkanélküliek (ESZA)

Tartósan munkanélküliek (IFK)

Inaktív személyek (ESZA)

Inaktív személyek (IFK)

Oktatásban és képzésben nem részesülő inaktív személyek (ESZA)

Oktatásban és képzésben nem részesülő inaktív személyek (IFK)

Foglalkoztatottak, beleértve az önfoglalkoztatókat

25 éven aluliak (ESZA)

25 éven aluliak (IFK)

54 éven felüliek

54 éven felüli, munkanélküli – beleértve a tartósan munkanélkülieket – vagy oktatásban és képzésben nem részesülő inaktív személyek

Alapfokú (ISCED 1) vagy alsó középfokú (ISCED 2) végzettséggel rendelkező személyek (ESZA)

Alapfokú (ISCED 1) vagy alsó középfokú (ISCED 2) végzettséggel rendelkező személyek (IFK)

Felső középfokú (ISCED 3) vagy posztszekunder (ISCED 4) végzettséggel rendelkező személyek (ESZA)

Felső középfokú (ISCED 3) vagy posztszekunder (ISCED 4) végzettséggel rendelkező személyek (IFK)

Felsőfokú (ISCED 5–8) végzettséggel rendelkező személyek (ESZA)

Felsőfokú (ISCED 5–8) végzettséggel rendelkező személyek (IFK)

Migránsok, külföldi hátterű résztvevők, kisebbségek (beleértve a marginalizálódott közösségeket, például a romákat) (ESZA)

Migránsok, külföldi hátterű résztvevők, kisebbségek (beleértve a marginalizálódott közösségeket, például a romákat) (IFK)

Fogyatékossággal élő résztvevők (ESZA)

Fogyatékossággal élő résztvevők (IFK)

Egyéb hátrányos helyzetű személyek (ESZA)

Egyéb hátrányos helyzetű személyek (IFK)

Hajléktalan vagy lakhatási problémával küzdő személyek (22) (ESZA)

Hajléktalan vagy lakhatási problémával küzdő személyek (IFK)

Vidéki területen élők (23) (ESZA)

Vidéki területen élők (IFK)

A teljesen vagy részben szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek által végrehajtott projektek száma

A nők foglalkoztatásban való fenntartható részvételét és érvényesülési lehetőségeit fokozó projektek száma

A közigazgatási szervekre vagy közszolgáltatásokra irányuló projektek száma nemzeti, regionális és helyi szinten

A támogatott mikro-, kis- és középvállalkozások száma (beleértve a szövetkezeti vállalkozásokat és a szociális gazdaságban működő vállalkozásokat)

Résztvevők összlétszáma (24)

4B. táblázat

Az ESZA és az ESZA REACT-EU programspecifikus kimeneti mutatói (prioritási tengelyek, beruházási prioritások és régiókategóriák szerint; a technikai segítségnyújtás prioritási tengelyekre is vonatkozik.) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés esetében az egyes prioritási tengelyeket, illetve azok részeit illetően nincs szükség régiókategóriák szerinti bontásra (25) . Az ESZA REACT-EU és az IFK REACT-EU esetében az egyes prioritási tengelyeket, illetve azok részeit illetően nem alkalmazandó a régiókategóriák szerinti bontás

Beruházási prioritás:

Kód

Mutató (mutató neve)

Régiókategória (adott esetben)

Mértékegység

Célérték (2023)

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

Összesített érték (automatikusan számított)

Teljesítési arány

<type=’S’ input=’G’>

<type=’N’ input=’G’>

<type=’N’ input=’M’>

<type=’N’ input=’G’>

<type=’P’ input=’G’>

Éves érték

összesen

3.3. Az eredményességmérési keretben meghatározott – 2017-től kezdve az éves végrehajtási jelentésekben benyújtandó – részcélok és célértékek (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése) (26) (27)

Az eredményességmérési keret részcéljaiként és célértékeiként meghatározott pénzügyi mutatókra, a végrehajtás alapvető lépéseire, a kimeneti és eredménymutatókra vonatkozó (a 2017. évi jelentéssel kezdődően benyújtandó) információk.

5. táblázat

Az eredményességmérési keretben meghatározott részcélokra és célértékekre vonatkozó információk

Elért érték (*2)

Prioritási tengely

Mutató típusa (végrehajtás alapvető lépése, pénzügyi kimeneti, illetve adott esetben eredménymutató)

Kód

Mutató vagy alapvető végrehajtási lépés

Mértékegység (adott esetben)

Alap

Régiókategória

Részcél 2018-ra

Végső célérték (2023)

2014

<type=’S’ input=’G’>

<type=’S’ vagy ’N’ vagy ’P’ input=’M’ vagy ’G’>

ö (*2)

é (*2)

Észrevételek (szükség esetén)

<type=’S’ maxlength = 875 input=’M’>

3.4. Pénzügyi adatok (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése) (28)

6. táblázat

Pénzügyi információk a prioritási tengely és a program szintjén az 1011/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (29) II. melléklete 1. táblázatának [Minta a pénzügyi adatok jelentéséhez] megfelelően (30)

7. táblázat

Az összesített pénzügyi adatok ERFA, ERFA REACT-EU, ESZA, ESZA REACT-EU és Kohéziós Alap beavatkozási kategóriánkénti bontásban (az 1303/2013/EU rendelet 112. cikkének (1) és (2) bekezdése és az 1304/2013/EU rendelet 5. cikke) az 1011/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. melléklete 2. táblázatának [Minta a pénzügyi adatok jelentéséhez] megfelelően

8. táblázat

A keresztfinanszírozás felhasználása (31)

1.	2.	3.	4.	5.	6.
Keresztfinanszírozás felhasználása	Prioritási tengely	Kiválasztott műveletek alapján keresztfinanszírozásra szánt uniós támogatás összege (32) (EUR)	A prioritási tengelyhez nyújtott uniós támogatáson belül képviselt arány (%) (3/a prioritási tengelyhez nyújtott uniós támogatás*100)	A keresztfinanszírozás keretében felhasznált összeg a kedvezményezett által az irányító hatóság felé bejelentett elszámolható kiadás alapján (EUR)	A prioritási tengelyhez nyújtott uniós támogatás aránya (%) (5/a prioritási tengelyhez nyújtott uniós támogatás*100)
Keresztfinanszírozás: Az ERFA keretében támogatásra jogosult, de az ESZA-ból finanszírozott költségek (33)	<type=’S’ input=’S’>	<type=’N’ input=’M’>	<type=’P’ input=’G’>	<type=’N’ input=’M’>	<type=’P’ input=’G’>
Keresztfinanszírozás: Az ESZA keretében támogatásra jogosult, de az ERFA-ból finanszírozott költségek (34)	<type=’S’ input=’S’>	<type=’N’ input=’M’>	<type=’P’ input=’G’>	<type=’N’ input=’M’>	<type=’P’ input=’G’>
Keresztfinanszírozás: Az ERFA REACT-EU keretében támogatásra jogosult, de az ESZA REACT-EU-ból finanszírozott költségek (35)	<type=’S’ input=’S’>	<type=’N’ input=’M’>	<type=’P’ input=’G’>	<type=’N’ input=’M’>	<type=’P’ input=’G’>
Keresztfinanszírozás: Az ESZA REACT-EU keretében támogatásra jogosult, de az ERFA REACT-EU-ból finanszírozott költségek (36)	<type=’S’ input=’S’>	<type=’N’ input=’M’>	<type=’P’ input=’G’>	<type=’N’ input=’M’>	<type=’P’ input=’G’>

9. táblázat

A program területén (ERFA, ERFA REACT-EU és Kohéziós Alap a Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés keretében) kívül végrehajtott műveletek költsége

Prioritási tengely

A program területén kívül végrehajtott műveletek finanszírozására szánt uniós támogatás összege kiválasztott műveletek alapján (EUR)

A prioritási tengelyhez nyújtott uniós támogatáson belül képviselt arány a program elfogadásakor

(%)

(3/a prioritási tengelyhez nyújtott uniós támogatás a program elfogadásakor *100)

A program területén kívül végrehajtott műveletekhez felhasznált uniós támogatás összege a kedvezményezett által az irányító hatóság felé bejelentett elszámolható kiadás alapján (EUR)

A prioritási tengelyhez nyújtott uniós támogatáson belül képviselt arány a program elfogadásakor

(%)

(5/a prioritási tengelyhez nyújtott uniós támogatás a program elfogadásakor *100)

A program területén kívül végrehajtott műveletek költsége (37)

<type=’S’ input=’S’>

<type=’N’ input=’M’>

<type=’P’ input=’G’>

<type=’N’ input=’M’>

<type=’P’ input=’G’>

10. táblázat

Az Unión kívül felmerült kiadások (ESZA és ESZA REACT-EU) (38)

A kiválasztott műveletek alapján a 8. és 10. tematikus célkitűzés keretében előreláthatóan az Unió területén kívül keletkező költségek összege (EUR)

Az ESZA-program, illetve több Alapból finanszírozott programok esetén az ESZA-ra eső rész aránya a teljes pénzügyi ráfordításból (uniós, illetve nemzeti hozzájárulás)

(%)

(1/az ESZA-program, illetve több Alapból finanszírozott programok esetén az ESZA-ra eső rész aránya a teljes pénzügyi ráfordításból (uniós, illetve nemzeti hozzájárulás)*100)

A kedvezményezett által az irányító hatóság felé bejelentett, az Unión kívül felmerült elszámolható költség (EUR)

Az ESZA-program, illetve több Alapból finanszírozott programok esetén az ESZA-ra eső rész aránya a teljes pénzügyi ráfordításból (uniós, illetve nemzeti hozzájárulás)

(%)

(3/az ESZA-program, illetve több Alapból finanszírozott programok esetén az ESZA-ra eső rész aránya a teljes pénzügyi ráfordításból (uniós, illetve nemzeti hozzájárulás)*100)

<type=’N’ input=’M’>

<type=’P’ input=’G’>

<type=’N’ input=’M’>

<type=’P’ input=’G’>

11. táblázat

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében a támogatásra jogosult NUTS 2 szintű régiókon kívül élő fiatalok részére nyújtott támogatások (az 1304/2013/EU rendelet 16. cikke) (39)

1.	2.	3.	4.	5.	6.
	Prioritási tengely	Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében a támogatásra jogosult NUTS 2 szintű régiókon kívül élő fiatalok támogatására szánt uniós támogatás összege (az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített finanszírozás és az ennek megfelelő ESZA-támogatás) (EUR) az operatív program 2.A.6.1. szakaszában foglaltaknak megfelelően	Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében a támogatásra jogosult NUTS 2 szintű régiókon kívül élő fiatalok támogatását célzó műveletekre fordított uniós támogatás összege (az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített finanszírozás és az ennek megfelelő ESZA-támogatás) (EUR)	A támogatásra jogosult régiókon kívül élő fiatalok támogatását célzó műveletekkel kapcsolatban felmerült elszámolható költségek (EUR)	A támogatásra jogosult régiókon kívül élő fiatalok támogatását célzó műveletekkel kapcsolatban felmerült elszámolható költségeknek megfelelő, a prioritási tengelyre vonatkozó társfinanszírozási ráta alkalmazásából adódó uniós támogatás (EUR)
	<type=’S’ input=’S’>	<type=’N’ input=’M’>	<type=’N’ input=’M’>	<type=’N’ input=’M’>	<type=’N’ input=’M’>
Összesen		<type=’N’ input=’G’>	<type=’N’ input=’G’>	<type=’N’ input=’G’>	<type=’N’ input=’G’>

4. AZ ÉRTÉKELÉSEK ÖSSZEGZÉSE (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése)

A program az előző pénzügyi év során készült értékelései során tett megállapításokról szóló összefoglalás a felhasznált értékelési jelentések megnevezésének és referencia-időszakának feltüntetésével

<type=’S’ maxlength = 10500 input=’M’>

5. INFORMÁCIÓK (többek között a REACT-EU keretében megvalósuló) IFJÚSÁGI FOGLALKOZTATÁSI KEZDEMÉNYEZÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL (ADOTT ESETBEN) (az 1304/2013/EU rendelet 19. cikkének (2) és (4) bekezdése)

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés általános bemutatása, beleértve, hogy miképpen járul hozzá az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés az ifjúsági garancia végrehajtásához, valamint konkrét példák bemutatásával az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében támogatott beavatkozásokra.

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtása során felmerült problémák és a problémák megoldása érdekében végrehajtott intézkedések bemutatása.

A 2016-ban benyújtott jelentés tartalmazza az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés résztvevői – ideértve a hátrányos helyzetű személyeket, a marginalizálódott közösségek tagjait és az oktatási rendszerből szakképzettség nélkül kilépőket – számára felajánlott munkalehetőségek minőségének bemutatását és értékelését. A jelentés tartalmazza továbbá annak a bemutatását és értékelését, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés résztvevői milyen eredményeket érnek el az oktatás terén, találnak-e fenntartható és tisztességes munkalehetőséget, illetve lehetőségük van-e tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy minőségi gyakornoki képzésben részt venni.

A jelentés tartalmazza az Európai Szociális Alapból származó közös támogatás, valamint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre (beleértve az ifjúsági garanciát) elkülönített támogatás hatékonyságára, hatásfokára és hatására vonatkozó értékelések legfontosabb megállapításait.

6. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁT ÉS A MEGTETT INTÉZKEDÉSEKET BEFOLYÁSOLÓ PROBLÉMÁK (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése) (40)

a) A program végrehajtását és a megtett intézkedéseket befolyásoló problémák

<type=’S’ maxlength = 7000 input=’M’>

b) GYORSJELENTÉSEK ESETÉN NEM KÖTELEZŐ, ellenkező esetben a minta 11.1. pontjában kell feltüntetni (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése):

Annak értékelése, hogy elegendőek-e a célok megvalósítása érdekében tett lépések a célok eléréséhez, adott esetben feltüntetve a végrehajtott vagy tervezett helyesbítő intézkedéseket is.

<type=’S’ maxlength = 3500 input=’M’>

7. A POLGÁROKNAK SZÓLÓ ÖSSZEFOGLALÓ (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (9) bekezdése) (41)

Az éves és záró végrehajtási jelentések tartalmából készült, a polgároknak szóló összefoglalót külön dokumentumként, az éves, illetve záró végrehajtási jelentés melléklete formájában kell nyilvánosságra hozni és feltölteni.

8. A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ JELENTÉS (az 1303/2013/EU rendelet 46. cikke)

Ha az irányító hatóság pénzügyi eszközök felhasználásáról döntött, az éves végrehajtási jelentés mellékleteként a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos műveletekről külön jelentést kell küldeni a Bizottság részére (42).

9. Nem kötelező adatszolgáltatás a 2016-ban benyújtandó jelentésben; más gyorsjelentésekre nem vonatkozik: INTÉZKEDÉSEK AZ ELŐZETES FELTÉTELRENDSZERNEK VALÓ MEGFELELÉS ÉRDEKÉBEN (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése) abban az esetben, ha a vonatkozó előzetes feltételeknek az operatív program elfogadásakor nem feleltek meg: (lásd a minta 13. pontját) (43)

10. NAGYPROJEKTEK ÉS KÖZÖS CSELEKVÉSI TERVEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN ÉS VÉGREHAJTÁSÁBAN ELÉRT ELŐREHALADÁS (az 1303/2013/EU rendelet 101. cikkének h) pontja és 111. cikkének (3) bekezdése)

10.1. Nagyprojektek

12. táblázat

Nagyprojektek

Projekt

CCI-szám

Nagyprojekt státusza

befejezve

2.	jóváhagyva

benyújtva

4.	bizottsági értesítésre/benyújtásra szánva

Teljes beruházás

Teljes elszámolható költség

Értesítés/benyújtás

tervezett időpontja

(ha releváns)

(év, negyedév)

Hallgatólagos bizottsági beleegyezés/elfogadás időpontja

(ha releváns)

Végrehajtás

tervezett kezdete

(év, negyedév)

Befejezés tervezett időpontja

(év, negyedév)

Prioritási tengely/Beruházási prioritások

Megvalósítás jelenlegi állapota – pénzügyi előrehaladás

(a Bizottság felé igazolt költségeknek a teljes elszámolható költséghez viszonyított %-os aránya)

Megvalósítás jelenlegi állapota – fizikai előrehaladás

A projekt fő végrehajtási szakasza

1.	befejezve/üzemel;

2.	előrehaladott kivitelezés;

3.	kivitelezés;

4.	beszerzés;

tervezés.

Fő kimenetek

Az első kivitelezői szerződés aláírásának időpontja (44)

(ha releváns)

Észrevételek (szükség esetén)

<type=’S’ input=’G’>

<type=’S’ input=’S’>

<type=’N’ input=’M’>

<type=’D’ input=’G’>

<type=’S’ input=’G’>

<type=’P’ input=’M’>

<type=’S’ input=’S’>

<type=’S’ maxlength = 875 input=’M’>

<type=’D’ input=’M’>

<type=’S’ maxlength = 875 input=’M’>

A nagyprojektek végrehajtása során felmerült jelentős problémák és a problémák megoldása érdekében végrehajtott intézkedések.

<type=’S’ maxlength = 3500 input=’M’>

Módosítások az operatív programban szereplő nagyprojektek listáján.

<type=’S’ maxlength = 3500 input=’M’>

10.2. Közös cselekvési tervek

A közös cselekvési tervek különböző szakaszainak végrehajtásában elért előrehaladás

<type=’S’ maxlength = 3500 input=’M’>

13. táblázat

Közös cselekvési tervek

A közös cselekvési terv címe

CCI-szám

A közös cselekvési terv végrehajtási fázisa

befejezve

2.	> 50 %-ban végrehajtva

megkezdve

4.	jóváhagyva

benyújtva

tervezett

Teljes elszámolható költség

Közpénzből nyújtott összes támogatás

Az operatív program hozzájárulása a közös cselekvési tervhez

Prioritási tengely

A közös cselekvési terv típusa

normál

2.	első közös cselekvési terv

IFK

A Bizottsághoz való benyújtás

[tervezett] időpontja

A végrehajtás [tervezett] kezdete

A befejezés [tervezett] időpontja

Fő kimenetek és eredmények

A Bizottság felé igazolt teljes elszámolható kiadás

Észrevételek (szükség esetén)

<type=’S’ input=’G’>

<type=’S’ input=’S’>

<type=’N’ input=’M’>

<type=’S’ input=’G’>

<type=’S’ input=’S’>

<type=’D’ input=’M’>

<type=’S’ maxlength = 875 input=’M’>

<type=’N’ input=’M’>

<type=’S’ maxlength = 875 input=’M’>

Felmerült jelentős problémák és a problémák megoldása érdekében végrehajtott intézkedések.

<type=’S’ maxlength = 3500 input=’M’>

B. RÉSZ

A 2017-BEN ÉS 2019-BEN BEADOTT JELENTÉSEK ÉS A ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI JELENTÉS

(az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése és 111. cikkének (3) és (4) bekezdése)

11. AZ OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése és 111. cikkének (4) bekezdése)

11.1. Az A. részben szereplő információk és a program célkitűzéseinek megvalósítása (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése)

MINDEN PRIORITÁSI TENGELY ESETÉN – A fentiekben megadott információk és a program célkitűzéseinek megvalósítása terén elért előrehaladás értékelése, beleértve az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulását az eredménymutatók értékének megváltoztatásához, ha az értékelések ezt igazolják.

<type=’S’ maxlength = 10500 input=’M’>

11.2. A férfiak és nők közötti egyenlőség elősegítése és a hátrányos megkülönböztetés megakadályozása – különös tekintettel a fogyatékkal élők hozzáférésére – érdekében tett egyedi intézkedések, illetve a nemek közötti esélyegyenlőség elvének az operatív programban és műveletekben való érvényesülése érdekében végrehajtott intézkedések (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése és 111. cikke (4) bekezdése második albekezdésének e) pontja)

Az 1303/2013/EU rendelet 7. cikkében meghatározott, a férfiak és nők közötti egyenlőség elősegítésére és a hátrányos megkülönböztetés megakadályozására vonatkozó elvek érvényesülését szolgáló egyedi intézkedések végrehajtásának értékelése, – az operatív program tartalmától és célkitűzéseitől függően – beleértve a férfiak és nők közötti egyenlőség elősegítése és a hátrányos megkülönböztetés megakadályozása – különös tekintettel a fogyatékkal élők hozzáférésére – érdekében tett egyedi intézkedések, illetve a nemek közötti esélyegyenlőség elvének az operatív programban és műveletekben való érvényesülése érdekében végrehajtott intézkedéseket.

<type=’S’ maxlength = 3500 input=’M’>

11.3. Fenntartható fejlődés (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése és 111. cikke (4) bekezdése második albekezdésének f) pontja)

Az 1303/2013/EU rendelet 8. cikkében meghatározott, a fenntartható fejlődésre vonatkozó elvek érvényesülését szolgáló egyedi intézkedések végrehajtásának értékelése, – az operatív program tartalmától és célkitűzéseitől függően – beleértve az említett cikk értelmében a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében végrehajtott intézkedések áttekintését.

<type=’S’ maxlength = 3500 input=’M’>

11.4. Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre felhasznált támogatásról szóló jelentés (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése)

Az adatokat az SFC2014 automatikusan számítja ki a besorolásra vonatkozó adatok alapján. Nem kötelező: a megadott értékek tisztázása

<type=’S’ maxlength = 3500 input=’M’>

11.5. A partnerek szerepe a program végrehajtásában (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése és 111. cikke (4) bekezdése első albekezdésének c) pontja)

Az 1303/2013/EU rendelet 5. cikkében említett partnerek szerepével kapcsolatos intézkedések végrehajtásának értékelése, beleértve a partnerek bevonását az operatív program végrehajtásába, nyomon követésébe és értékelésébe.

<type=’S’ maxlength = 3500 input=’M’>

12. KÖTELEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS ÉRTÉKELÉS az 1303/2013/EU RENDELET 111. CIKKE (4) BEKEZDÉSE ELSŐ ALBEKEZDÉSÉNEK a) ÉS b) PONTJA ÉRTELMÉBEN

12.1 Az értékelési terv végrehajtása és az értékelések megállapításainak nyomon követése terén elért előrehaladás

<type=’S’ maxlength = 7000 input=’M’>

12.2 Az alapok kommunikációs stratégia keretében végrehajtott tájékoztató és népszerűsítő intézkedéseinek eredményei

<type=’S’ maxlength = 7000 input=’M’>

13. AZ ELŐZETES FELTÉTELRENDSZERNEK VALÓ MEGFELELÉS ÉRDEKÉBEN VÉGREHAJTOTT INTÉZKEDÉSEK (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdése) (A 2016-ban beadott jelentésben is megadható (lásd 9 pont). A 2017-ben beadott jelentésben kötelező) Választható lehetőség: előrehaladási jelentés (45)

14. táblázat

A vonatkozó általános előzetes feltételrendszernek való megfelelés érdekében végrehajtott intézkedések

Általános előzetes feltételrendszer	Nem teljesített kritériumok	Meghozott intézkedések	Határidő (dátum)	Felelős szervezetek	Határidőre végrehajtott intézkedés (I/N)	Kritériumok teljesítve (I/N)	Adott esetben a hátralévő intézkedések teljes végrehajtásának várható dátuma	Megjegyzések (minden intézkedéshez)
<type=’S’ maxlength = 500 input=’G’>	<type=’S’ maxlength = 500 input=’G’>	<type=’S’ maxlength = 1000 input=’G’>	<type=’D’ input=’G’>	<type=’S’ maxlength = 500 input=’G’>	<type=’C’ input=’M’>	<type=’C’ input=’M’>	<type=’C’ input=’M’>	<type=’S’ maxlength = 2000 input=’M’>
		1. intézkedés
		2. intézkedés

15. táblázat

A vonatkozó tematikus előzetes feltételrendszernek való megfelelés érdekében végrehajtott intézkedések

Tematikus előzetes feltételrendszer	Nem teljesített kritériumok	Meghozott intézkedések	Határidő (dátum)	Felelős szervezetek	Határidőre végrehajtott intézkedés (I/N)	Kritériumok teljesítve (I/N)	Adott esetben a hátralévő intézkedések teljes végrehajtásának várható dátuma	Megjegyzések (minden intézkedéshez)
<type=’S’ maxlength = 500 input=’G’>	<type=’S’ maxlength = 500 input=’G’>	<type=’S’ maxlength = 1000 input=’G’>	<type=’D’ input=’G’>	<type=’S’ maxlength = 500 input=’G’>	<type=’C’ input=’M’>	<type=’C’ input=’M’>	<type=’C’ input=’M’>	<type=’S’ maxlength = 2000 input=’M’>
		1. intézkedés
		2. intézkedés

14. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK AZ OPERATÍV PROGRAM TARTALMÁTÓL ÉS CÉLKITŰZÉSEITŐL FÜGGŐEN (az 1303/2013/EU rendelet 111. cikke (4) bekezdése második albekezdésének a), b), c), d), g) és h) pontja)

14.1. A területfejlesztésre vonatkozó integrált megközelítés végrehajtásában elért eredmények, beleértve a demográfiai kihívásokkal, valamint az állandó vagy természeti hátrányokkal küzdő régiók fejlesztését, az integrált területi beruházásokat, a fenntartható városfejlesztést és az operatív program keretében végrehajtott, az adott közösség által vezérelt helyi fejlesztéseket

<type=’S’ maxlength = 3500 input=’M’>

(opcionális előrehaladási jelentés)

14.2. Olyan intézkedések végrehajtásának eredményei, amelyek célja megerősíteni a tagállamok hatóságainak és a kedvezményezetteknek az alapok igazgatásával és használatával kapcsolatos képességét

<type=’S’ maxlength = 3500 input=’M’>

(opcionális előrehaladási jelentés)

14.3. Az interregionális és transznacionális intézkedések végrehajtása terén elért eredmények

<type=’S’ maxlength = 3500 input=’M’>

(opcionális előrehaladási jelentés)

14.4. Megfelelő esetben a makroregionális stratégiák és a tengeri medencéket érintő stratégiákhoz való hozzájárulás

<type=’S’ maxlength = 3500 input=’M’>

14.5. Megfelelő esetben a társadalmi innováció terén bevezetett intézkedések végrehajtásának eredményei

<type=’S’ maxlength = 3500 input=’M’>

14.6. Eredmények a szegénység által legjobban sújtott földrajzi területek vagy a szegénység, a hátrányos megkülönböztetés vagy társadalmi kirekesztés legnagyobb kockázatával szembenéző célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelését célzó intézkedések végrehajtása terén, különös tekintettel a marginális helyzetű közösségekre, a fogyatékossággal élőkre, a tartós munkanélküliekre és a nem foglalkoztatott fiatalokra, adott esetben az alkalmazott pénzügyi forrásokkal kiegészítve

<type=’S’ maxlength = 3500 input=’M’>

(opcionális előrehaladási jelentés)

C. RÉSZ

A 2019-BEN BEADOTT JELENTÉSEK ÉS A ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI JELENTÉS

(az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (5) bekezdése)

15. Pénzügyi információk a prioritási tengely és a program szintjén (az 1303/2013/EU rendelet 21. cikkének (2) bekezdése és 22. cikkének (7) bekezdése)

A 2018–2023-as évek pénzügyi mutatóira vonatkozóan megállapított mérföldkövek és célok elérése felé tett előrelépés értékelése céljából e melléklet A. részének 6. táblázata a következő két kiegészítő oszlopot tartalmazza:

13	14
Az eredményességi felülvizsgálat és az eredményességi keret kapcsán felhasználható adatok
Csak a 2019-ben benyújtott jelentésre vonatkozóan: A kedvezményezettek által 2023.12.31.-ig kifizetett és a Bizottság felé igazolt összes felmerült elszámolható kiadás Az 1303/2013/EU rendelet 21. cikkének (2) bekezdése	Csak a záró végrehajtási jelentésre vonatkozóan: A kedvezményezettek által 2023.12.31.-ig kifizetett és a Bizottság felé igazolt összes felmerült elszámolható kiadás Az 1303/2013/EU rendelet 22. cikkének (7) bekezdése

16. INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉS (opcionális előrehaladási jelentés)

A programnak az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési stratégiájához történő hozzájárulására vonatkozó információk és értékelés.

<type=’S’ maxlength = 17500 input=’M’>

17. A PROGRAM ÉS AZ EGYES INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁT – AZ EREDMÉNYESSÉGMÉRÉSI KERETET – BEFOLYÁSOLÓ PROBLÉMÁK (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdése) (46)

Ha az eredményességmérési keretben meghatározott részcélokkal és célkitűzésekkel kapcsolatos előrehaladás értékelése azt mutatja, hogy egyes részcélokat és célkitűzéseket nem sikerült megvalósítani, a tagállamoknak ismertetniük kell a részcélok megvalósítását gátló mögöttes okokat a 2019. évi jelentésben (a részcélokat illetően), illetve a záró végrehajtási jelentésben (a célkitűzéseket illetően).

<type=’S’ maxlength = 7000 input=’M’>

18. IFJÚSÁGI FOGLALKOZTATÁSI KEZDEMÉNYEZÉS (az 1304/2013/EU rendelet 19. cikkének (4) és (6) bekezdése) (adott esetben)

A 2019-ben benyújtott jelentés tartalmazza az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés résztvevői – ideértve a hátrányos helyzetű személyeket, a marginalizálódott közösségek tagjait és az oktatási rendszerből szakképzettség nélkül kilépőket – számára felajánlott munkalehetőségek minőségének bemutatását és értékelését. A jelentés tartalmazza továbbá annak a bemutatását és értékelését, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés résztvevői milyen eredményeket érnek el az oktatás terén, találnak-e fenntartható és tisztességes munkalehetőséget, illetve lehetőségük van-e tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy minőségi gyakornoki képzésben részt venni.

<type=’S’ maxlength = 10500 input=’M’>

”

(1) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó, az 1304/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésében és II. mellékletében foglaltaknak megfelelően 2015 áprilisáig benyújtandó jelentéshez előírt strukturált adatok. Ha az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést valamely prioritási tengely részeként hajtják végre, a jelentésben a prioritási tengelynek az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéssel kapcsolatos és ettől független részét külön-külön kell tárgyalni.

(2) E melléklet táblázatai szükség esetén tartalmazzák a REACT-EU források (lásd az 1303/2013/EU rendelet 92a. cikke) felosztását, azaz ERFA REACT-EU, ESZA REACT-EU és IFK REACT-EU szerinti csoportosítását.

(3) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó, az 1304/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésében és II. mellékletében foglaltaknak megfelelően 2015 áprilisáig benyújtandó jelentéshez előírt strukturált adatok.

(4) Az 1. táblázatban a nemek szerinti bontást az éves értékek mezőkben csak akkor kell alkalmazni, ha az az operatív program 12. táblázatában szerepel. Ellenkező esetben „Ö” (összesített érték) jelölést alkalmazzon.

(5) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó, az 1304/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésében és II. mellékletében foglaltaknak megfelelően 2015 áprilisáig benyújtandó jelentéshez előírt strukturált adatok.

(6) Amennyiben a beruházási prioritás a közös ESZA eredménymutatóra vonatkozó célértéket foglal magában, meg kell adni a megfelelő eredménymutató adatait a kiválasztott célcsoportra vonatkozóan (referenciaként a közös kimeneti mutatót használva), valamint adatokat kell szolgáltatni a vizsgálati időszakban a vonatkozó eredményeket elért teljes részt vevő alapsokaságra vonatkozóan.

(7) Reprezentatív mintavételen alapuló becslés. A tagállamok kétféle jelentési mód közül választhatnak. 1. lehetőség: Minimális kötelezettségként az adatokat kétszer kell jelenteni: a 2019-es éves végrehajtási jelentésben és a záró végrehajtási jelentésben. Ennél a lehetőségnél az összesített értékeket a 2019-es éves végrehajtási jelentésben és a záró végrehajtási jelentésben az „Összesített értékek” oszlopban kell megadni. 2. lehetőség: Éves értékek jelentése minden év vonatkozásában.

(8) Reprezentatív mintavételen alapuló becslés. A tagállamok kétféle jelentési mód közül választhatnak. 1. lehetőség: Minimális kötelezettségként az adatokat kétszer kell jelenteni: a 2019-es éves végrehajtási jelentésben és a záró végrehajtási jelentésben. Ennél a lehetőségnél az összesített értékeket a 2019-es éves végrehajtási jelentésben és a záró végrehajtási jelentésben az „Összesített értékek” oszlopban kell megadni. 2. lehetőség: Éves értékek jelentése minden év vonatkozásában.

(9) Reprezentatív mintavételen alapuló becslés. A tagállamok kétféle jelentési mód közül választhatnak. 1. lehetőség: Minimális kötelezettségként az adatokat kétszer kell jelenteni: a 2019-es éves végrehajtási jelentésben és a záró végrehajtási jelentésben. Ennél a lehetőségnél az összesített értékeket a 2019-es éves végrehajtási jelentésben és a záró végrehajtási jelentésben az „Összesített értékek” oszlopban kell megadni. 2. lehetőség: Éves értékek jelentése minden év vonatkozásában.

(10) Reprezentatív mintavételen alapuló becslés. A tagállamok kétféle jelentési mód közül választhatnak. 1. lehetőség: Minimális kötelezettségként az adatokat kétszer kell jelenteni: a 2019-es éves végrehajtási jelentésben és a záró végrehajtási jelentésben. Ennél a lehetőségnél az összesített értékeket a 2019-es éves végrehajtási jelentésben és a záró végrehajtási jelentésben az „Összesített értékek” oszlopban kell megadni. 2. lehetőség: Éves értékek jelentése minden év vonatkozásában.

(11) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó, az 1304/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésében és II. mellékletében foglaltaknak megfelelően 2015 áprilisáig benyújtandó jelentéshez előírt strukturált adatok.

(12) Reprezentatív mintavételen alapuló éves becslés.

(13) Reprezentatív mintavételen alapuló éves becslés.

(14) Reprezentatív mintavételen alapuló éves becslés.

(15) Reprezentatív mintavételen alapuló éves becslés. A tagállamok kétféle jelentési mód közül választhatnak. 1. lehetőség: Minimális kötelezettségként az adatokat kétszer kell jelenteni: a 2019-es éves végrehajtási jelentésben és a záró végrehajtási jelentésben. Ennél a lehetőségnél az összesített értékeket a 2019-es éves végrehajtási jelentésben és a záró végrehajtási jelentésben az „Összesített értékek” oszlopban kell megadni. 2. lehetőség: Éves értékek jelentése minden év vonatkozásában.

(16) Reprezentatív mintavételen alapuló éves becslés. A tagállamok kétféle jelentési mód közül választhatnak. 1. lehetőség: Minimális kötelezettségként az adatokat kétszer kell jelenteni: a 2019-es éves végrehajtási jelentésben és a záró végrehajtási jelentésben. Ennél a lehetőségnél az összesített értékeket a 2019-es éves végrehajtási jelentésben és a záró végrehajtási jelentésben az „Összesített értékek” oszlopban kell megadni. 2. lehetőség: Éves értékek jelentése minden év vonatkozásában.

(17) Reprezentatív mintavételen alapuló éves becslés. A tagállamok kétféle jelentési mód közül választhatnak. 1. lehetőség: Minimális kötelezettségként az adatokat kétszer kell jelenteni: a 2019-es éves végrehajtási jelentésben és a záró végrehajtási jelentésben. Ennél a lehetőségnél az összesített értékeket a 2019-es éves végrehajtási jelentésben és a záró végrehajtási jelentésben az „Összesített értékek” oszlopban kell megadni. 2. lehetőség: Éves értékek jelentése minden év vonatkozásában.

(18) Reprezentatív mintavételen alapuló éves becslés. A tagállamok kétféle jelentési mód közül választhatnak. 1. lehetőség: Minimális kötelezettségként az adatokat kétszer kell jelenteni: a 2019-es éves végrehajtási jelentésben és a záró végrehajtási jelentésben. Ennél a lehetőségnél az összesített értékeket a 2019-es éves végrehajtási jelentésben és a záró végrehajtási jelentésben az „Összesített értékek” oszlopban kell megadni. 2. lehetőség: Éves értékek jelentése minden év vonatkozásában.

(19) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó, az 1304/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésében és II. mellékletében foglaltaknak megfelelően 2015 áprilisáig benyújtandó jelentéshez előírt strukturált adatok.

(20) A 3A. táblázatban a nemek szerinti bontást a megfelelő mezőkben csak akkor kell alkalmazni, ha az az operatív program 5. vagy 13. táblázatában szerepel. Ellenkező esetben „Ö” (összesített érték) jelölést kell alkalmazni.

(21) Technikai segítségnyújtás prioritási tengelyek esetén a célértékek opcionálisak.

(*1) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó, az 1304/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésében és II. mellékletében foglaltaknak megfelelően 2015 áprilisáig benyújtandó jelentéshez előírt strukturált adatok.

(22) Reprezentatív mintavételen alapuló becslés. A tagállamok kétféle jelentési mód közül választhatnak. 1. lehetőség: Minimális kötelezettségként az adatokat egy alkalommal, a 2017-es éves végrehajtási jelentésben kell jelenteni. Ennél a lehetőségnél az összesített értéket a 2017-es éves végrehajtási jelentésben az „Összesített értékek” oszlopban kell megadni. 2. lehetőség: Éves értékek jelentése minden év vonatkozásában.

(23) Reprezentatív mintavételen alapuló becslés. A tagállamok kétféle jelentési mód közül választhatnak. 1. lehetőség: Minimális kötelezettségként az adatokat egy alkalommal, a 2017-es éves végrehajtási jelentésben kell jelenteni. Ennél a lehetőségnél az összesített értéket a 2017-es éves végrehajtási jelentésben az „Összesített értékek” oszlopban kell megadni. 2. lehetőség: Éves értékek jelentése minden év vonatkozásában.

(24) A résztvevők összlétszámába a (nem érzékeny személyes adatokból álló) teljeskörű nyilvántartással rendelkező résztvevők, valamint a (nem érzékeny adatokból álló) hiányos nyilvántartással rendelkező résztvevők is beletartoznak. A résztvevők összlétszámát az SFC2014 rendszerben számítják ki az alábbi három közös kimeneti mutató alapján: „munkanélküli személyek, beleértve a tartósan munkanélkülieket”, „inaktív személyek” és „foglalkoztatottak, beleértve az önfoglalkoztatókat”. Ez az összesített adat kizárólag az összes nem érzékeny személyes adatot tartalmazó, teljeskörű nyilvántartással rendelkező résztvevőket tartalmazza. A résztvevők számának végösszegében a tagállamoknak valamennyi ESZA-résztvevőt jelenteniük kell, beleértve a nem érzékeny személyes adatokból álló hiányos nyilvántartással rendelkező személyeket is.

(25) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó, az 1304/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésében és II. mellékletében foglaltaknak megfelelően 2015 áprilisáig benyújtandó jelentéshez előírt strukturált adatok.

(26) A 6. táblázatban a nemek szerinti bontást a megfelelő mezőkben csak akkor kell alkalmazni, ha az az operatív program 6. táblázatában szerepel. Ellenkező esetben „Ö” (összesített érték) jelölést kell alkalmazni.

(27) Ez a szakasz nem alkalmazandó „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzésre irányuló operatív programok (célzott REACT-EU programok), illetve az e tematikus célkitűzéshez rendelt prioritási tengelyek (REACT-EU prioritási tengelyek) esetében.

(*2) Az ERFA, illetve a Kohéziós Alap esetében a tagállamok összesített értékeket adnak meg a kimeneti mutatókra. Az ESZA esetében az összesített értékeket az SFC2014 automatikusan számítja ki a tagállamok által megadott éves értékek alapján. A pénzügyi mutatók értékei minden alap esetén összesített értékek. A végrehajtás alapvető lépéseihez tartozó értékek az összes alapra vonatkozó összesített értékek abban az esetben, ha az alapvető végrehajtási lépést szám vagy százalékos érték formájában fejezik ki. Ha a cél megvalósítását kvalitatív eljárással határozzák meg, a táblázatból ki kell derülnie, hogy végrehajtották-e ezeket a lépéseket. * A táblázatban ö = összesített érték, é = éves érték

(28) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó, az 1304/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésében és II. mellékletében foglaltaknak megfelelően 2015 áprilisáig benyújtandó jelentéshez előírt strukturált adatok.

(29) A Bizottság 1011/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. szeptember 22.) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek meghatározott információk Bizottsághoz való benyújtására használt minták tekintetében való végrehajtására, valamint a kedvezményezettek és az irányító hatóságok, az igazoló hatóságok, az audithatóságok és a közreműködő szervezetek közötti információcserére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 286., 2014.9.30., 1. o.).

(30) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó, az 1304/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésében és II. mellékletében foglaltaknak megfelelően 2015 áprilisáig benyújtandó jelentéshez előírt strukturált adatok.

(31) Kizárólag a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés” keretébe tartozó, ESZA- és/vagy ERFA-támogatást tartalmazó operatív programokra alkalmazandó.

(32) Ha a pontos összegeket a művelet végrehajtását megelőzően nem lehet meghatározni, az adatot a műveletre vonatkozó plafonok alapján kell megadni, vagyis ha az ERFA művelet legfeljebb 20 %-os ESZA-típusú költséget tartalmazhat, a jelentésben abból a feltevésből kell kiindulni, hogy a teljes 20 %-ot erre a célra lehet felhasználni. Végrehajtott műveletek esetén az ebben az oszlopban szereplő adatot a ténylegesen felmerült költség alapján kell megadni.

(33) Az 1303/2013/EU rendelet 98. cikkének (2) bekezdése.

(34) Az 1303/2013/EU rendelet 98. cikkének (2) bekezdése.

(35) Az 1303/2013/EU rendelet 98. cikkének (2) bekezdése.

(36) Az 1303/2013/EU rendelet 98. cikkének (2) bekezdése.

(37) Az 1303/2013/EU rendelet 70. cikkének (2) bekezdésében vagy az 1299/2013/EU rendelet 20. cikkében meghatározott értékhatároknak megfelelően.

(38) Az 1304/2013/EU rendelet 13. cikkében meghatározott plafonoknak megfelelően.

(39) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó, az 1304/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésében és II. mellékletében foglaltaknak megfelelően 2015 áprilisáig benyújtandó jelentéshez előírt strukturált adatok.

(40) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó, az 1304/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésében és II. mellékletében foglaltaknak megfelelően 2015 áprilisáig benyújtandó jelentéshez előírt strukturált adatok.

(41) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó, az 1304/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésében és II. mellékletében foglaltaknak megfelelően 2015 áprilisáig benyújtandó jelentéshez előírt strukturált adatok.

(42) Lásd a Bizottság 821/2014/EU végrehajtási rendeletének I. mellékletét.

(43) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó, az 1304/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésében és II. mellékletében foglaltaknak megfelelően 2015 áprilisáig benyújtandó jelentés esetén nem kötelező.

(44) PPP struktúrában végrehajtott műveletek esetén a közjogi szerv és a magánszférabeli szerv közötti PPP-megállapodás aláírása (az 1303/2013/EU rendelet 102. cikkének (3) bekezdése).

(45) Ez a szakasz nem alkalmazandó „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzésre irányuló operatív programok (célzott REACT-EU programok), illetve az e tematikus célkitűzéshez rendelt prioritási tengelyek (REACT-EU prioritási tengelyek) esetében.

(46) Ez a szakasz nem alkalmazandó „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű tematikus célkitűzésre irányuló operatív programok (célzott REACT-EU programok), illetve az e tematikus célkitűzéshez rendelt prioritási tengelyek (REACT-EU prioritási tengelyek) esetében.

2021.3.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 85/107

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/437 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 3.)

az 1011/2014/EU végrehajtási rendeletnek a pénzügyi adatok továbbítása során alkalmazandó mintát, a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kiegészítő információkat tartalmazó kifizetési kérelem mintáját és az elszámolások mintáját érintő változtatások tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 112. cikke (5) bekezdésére, 131. cikke (6) bekezdésére és 137. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1011/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) II. melléklete az 1303/2013/EU rendelet 112. cikkével összhangban meghatározza a pénzügyi adatok továbbítása során alkalmazandó mintát.

(2)	Az 1011/2014/EU végrehajtási rendelet VI. melléklete az 1303/2013/EU rendelet 131. cikkének (6) bekezdésével összhangban meghatározza a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kiegészítő információkat tartalmazó kifizetési kérelmek mintáját.

(3)	Az (EU) 1011/2014 végrehajtási rendelet VII. melléklete az 1303/2013/EU rendelet 137. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghatározza az elszámolások mintáját.

(4)

Az (EU) 2020/2221 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) módosított 1303/2013/EU rendelet 92b. cikkének (9) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott felülvizsgált pénzügyi tervnek meg kell állapítania az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz és az Európai Szociális Alaphoz rendelt kiegészítő források elosztását anélkül, hogy meghatározná a teljesítménytartalékra vonatkozó összegeket, vagy régiókategóriánkénti bontást tartalmazna. Ezért a kifizetési kérelmek és az elszámolások mintáit egyedi mezőkkel kell kiegészíteni annak érdekében, hogy a kiegészítő források esetében ugyanazt a felosztást tükrözzék, mint az általános források esetében, kivéve a régiókategóriánkénti bontást.

(5)

Az (EU) 2020/2221 rendelettel módosított 1303/2013/EU rendelet 92b. cikkének (10) bekezdése úgy rendelkezik, hogy egy új, célzott operatív program pénzügyi tervének meg kell állapítania az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből az Európai Regionális Fejlesztési Alaphoz és az Európai Szociális Alaphoz rendelt kiegészítő források elosztását anélkül, hogy meghatározná a teljesítménytartalékra vonatkozó összegeket, vagy régiókategóriánkénti bontást tartalmazna. Ezért a pénzügyi adatok továbbítása során alkalmazandó mintát új mezőkkel kell kiegészíteni annak érdekében, hogy a kiegészítő források esetében ugyanazt a bontást tükrözzék, mint az általános források esetében, kivéve a régiókategóriánkénti bontást.

(6)	Az 1011/2014/EU végrehajtási rendelet II., VI. és VII. mellékletében szereplő vonatkozó mintákat ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	Az e rendeletben meghatározott intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak az európai strukturális és beruházási alapok koordinációs bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1011/2014/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

1.	A II. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

2.	A VI. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

3.	A VII. melléklet helyébe e rendelet III. mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 3-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2) A Bizottság 1011/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. szeptember 22.) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek meghatározott információk Bizottsághoz való benyújtására használt minták tekintetében való végrehajtására, valamint a kedvezményezettek és az irányító hatóságok, az igazoló hatóságok, az audithatóságok és a közreműködő szervezetek közötti információcserére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 286., 2014.9.30., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A II. melléklet helyébe következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

A pénzügyi adatok továbbítása során alkalmazandó minta (1)

1. táblázat

Pénzügyi információk a prioritási tengely és a program szintjén (2)

1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.	11.	12.
A prioritási tengely pénzügyi juttatása az operatív program alapján [kivonat az operatív program 18a. táblázatából]						Összesített adatok az operatív program pénzügyi előrehaladásáról
Prioritási tengely	Alap (3)	Régiókategória (4)	Az uniós támogatás számításának alapja* (Összes elszámolható költség vagy elszámolható közkiadás)	Teljes finanszírozás (EUR)	Társfinanszírozási arány (%)	A támogatásra kiválasztott műveletek teljes elszámolható költsége (EUR)	A teljes juttatás kiválasztott műveletekkel fedezett hányada (%) [7. oszlop/5. oszlop x 100]	A támogatásra kiválasztott műveletek elszámolható közkiadása (EUR)	A kedvezményezettek által az irányító hatóság felé bejelentett teljes elszámolható kiadás	A teljes juttatás kedvezményezettek által bejelentett teljes elszámolható kiadással fedezett hányada (%) [10. oszlop/5. oszlop x 100]	A kiválasztott műveletek száma
							Számítás			Számítás
<type=’S’ input=’G’>	<type=’S’ input=’G’>	<type=’S’ input=’G’>	<type=’S’ input=’G’>	<type=’N’ input=’G’>	<type=’P’ input=’G’>	<type=’Cu’ input=’M’>	<type=’P’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’M’>	<type=’Cu’ input=’M’>	<type=’P’ input=’G’>	<type=’N’ input=’M’>

1. prioritási tengely	ERFA
2. prioritási tengely	ESZA
3. prioritási tengely	Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (5)	NA
4. prioritási tengely	ESZA
4. prioritási tengely	Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (6)	NA
5. prioritási tengely	Kohéziós Alap	NA
6. prioritási tengely	ERFA REACT-EU	NA
7. prioritási tengely	ESZA REACT-EU	NA
8. prioritási tengely	ESZA REACT-EU	NA
8. prioritási tengely	IFK REACT-EU (6)	NA
9. prioritási tengely	IFK REACT-EU (5)	NA
Összesen	ERFA	Kevésbé fejlett		<type=’N’ input=’ G ’>		<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’G’>	<type=’N’ input=’ G ’>
Összesen	ERFA	Átmeneti		<type=’N’ input=’ G ’>		<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’G’>	<type=’N’ input=’ G ’>
Összesen	ERFA	Fejlettebb		<type=’N’ input=’ G ’>		<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’G’>	<type=’N’ input=’ G ’>
Összesen	ERFA	Külön juttatás a legkülső és a ritkán lakott északi régióknak		<type=’N’ input=’ G ’>		<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’G’>	<type=’N’ input=’ G ’>
Összesen	ESZA (7)	Kevésbé fejlett		<type=’N’ input=’ G ’>		<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’G’>	<type=’N’ input=’ G ’>
Összesen	ESZA (7)	Átmeneti		<type=’N’ input=’ G ’>		<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’G’>	<type=’N’ input=’ G ’>
Összesen	ESZA (7)	Fejlettebb		<type=’N’ input=’ G ’>		<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’G’>	<type=’N’ input=’ G ’>
Összesen	Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (8)	NA		<type=’N’ input=’ G ’>		<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’G’>	<type=’N’ input=’ G ’>
Összesen	IFK REACT-EU (9)	NA		<type=’N’ input=’ G ’>		<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’G’>	<type=’N’ input=’ G ’>
Összesen	Kohéziós Alap	NA		<type=’N’ input=’ G ’>		<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’Cu’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’G’>	<type=’N’ input=’ G ’>
Összesen	ERFA REACT-EU	NA		<type=’N’ input=’ G ’>		<type=’N’ input=’ G ’>	<type=’N’ input=’ G ’>	<type=’N’ input=’ G ’>	<type=’N’ input=’ G ’>	<type=’N’ input=’ G ’>	<type=’N’ input=’ G ’>
Összesen	ESZA REACT-EU	NA		<type=’N’ input=’ G ’>		<type=’N’ input=’ G ’>	<type=’N’ input=’ G ’>	<type=’N’ input=’ G ’>	<type=’N’ input=’ G ’>	<type=’N’ input=’ G ’>	<type=’N’ input=’ G ’>
Végösszeg	Összes alap			<type=’N’ input=’ G ’>		<type=’N’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’ G ’>	<type=’N’ input=’ G ’>	<type=’N’ input=’ G ’>	<type=’P’ input=’G’>	<type=’N’ input=’ G ’>

2. táblázat

A január 31-ig továbbított összesített pénzügyi adatok beavatkozási kategóriák szerinti bontásban

Prioritási tengely

A kiadás jellemzői

Besorolási dimenziók

Pénzügyi adatok

Alap (*1)

Régiókategória

Beavatkozási terület

Finanszírozási forma

Területi dimenzió

Területi végrehajtási mechanizmus

Tematikus célkitűzés dimenziója

ERFA/Kohéziós Alap

ESZA másodlagos téma

Gazdasági dimenzió

Elhelyezkedés

A támogatásra kiválasztott műveletek teljes elszámolható költsége (EUR)

A támogatásra kiválasztott műveletek elszámolható közkiadása

(EUR)

A kedvezményezettek által az irányító hatóság felé elszámolt teljes elszámolható kiadás

A kiválasztott műveletek száma

<type=’S’ input=’S’>

<type=’Cu’ input=’M’>

<type=’N’ input=’M’>

3. táblázat

A tagállam által várhatóan az adott pénzügyi évben és a következő pénzügyi évben benyújtásra kerülő időközi kifizetési kérelmek összegére vonatkozó előrejelzés

Minden programra vonatkozóan, alap és régiókategória szerint a megfelelő helyen kell kitölteni

Alap	Régiókategória	Uniós hozzájárulás
		[folyó pénzügyi év]		[következő pénzügyi év]
		Január–október	November–december	Január–december
ERFA	Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
	Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
	Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
	Legkülső és ritkán lakott északi régiók (10)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
ETE		<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
ESZA	Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
	Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
	Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (11)		<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Kohéziós Alap		<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
ERFA REACT-EU		<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
ESZA REACT-EU		<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
IFK REACT-EU		<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

”

(1) A mezőkben előforduló karakterek jelmagyarázata:

típus (type): N = Number (szám), D = Date (dátum), S = String (karaktersorozat), C = Checkbox (jelölőnégyzet), P = Percentage (százalékos arány), B = Boolean (Boole-féle operátor), Cu = Currency (pénznem)

bevitel (input): M = Manual (manuális), S = Selection (kiválasztás), G = Generated by system (rendszer által generált)

(3) Amennyiben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést (az 1304/2013/EU rendelet 18. cikke második albekezdésének c) pontjával összhangban) a programozásban prioritási tengely részeként szerepel, a vonatkozó információkat a prioritási tengely többi részétől elkülönítve kell közölni.

(4) Ez nem vonatkozik az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez rendelt forrásokra (azaz az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatásra és a hozzá tartozó ESZA-támogatásra), valamint a Kohéziós Alaphoz, az ERFA REACT-EU-hoz és az ESZA REACT-EU-hoz rendelt forrásokra.

(5) Ez a prioritási tengely az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatást és a hozzá tartozó ESZA-támogatást foglalja magában.

(6) A prioritási tengely e része az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatást és a hozzá tartozó ESZA-támogatást foglalja magában.

(7) ESZA-juttatás a hozzá tartozó, ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott támogatás nélkül.

(8) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez biztosított juttatást és hozzá tartozó, ESZA-ból nyújtott támogatást foglalja magában.

(9) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez biztosított juttatást és hozzá tartozó, ESZA REACT-EU-ból nyújtott támogatást foglalja magában.

(*1) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó adatokat az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatás és a hozzá tartozó ESZA-támogatás szétbontása nélkül, külön kell megadni. Az ERFA REACT-EU-ra és az ESZA REACT-EU-ra vonatkozó adatokat szintén külön kell feltüntetni.

(10) Itt kizárólag a legkülső és a ritkán lakott északi régióknak nyújtott külön juttatást kell feltüntetni.

(11) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatást és a hozzá tartozó ESZA-támogatást foglalja magában.

II. MELLÉKLET

A VI. melléklet helyébe következő szöveg lép:

„

VI. MELLÉKLET

A pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kiegészítő információkat tartalmazó kifizetési kérelem mintája

KIFIZETÉSI KÉRELEM

EURÓPAI BIZOTTSÁG


Érintett alap (1):	<type=”S” input=”S” > (2)
Bizottsági hivatkozási szám (CCI-szám):	<type=”S” input=”S”>
Az operatív program megnevezése:	<type=”S” input=”G”>
A Bizottság határozata:	<type=”S” input=”G”>
A Bizottság határozatának kelte:	<type=”D” input=”G”>
A kifizetési kérelem száma:	<type=”N” input=”G”>
A kifizetési kérelem benyújtásának dátuma:	<type=”D” input=”G”>
Nemzeti hivatkozási szám (nem kötelező):	<type=”S” maxlength=”250” input=”M”>

Adja meg a kifizetési kérelem típusát:

Az 1303/2013/EU rendelet 131. cikke szerinti időközi kifizetési kérelem	<radio button>
Az 1303/2013/EU rendelet 135. cikkének (2) bekezdése szerinti utolsó időközi kifizetési kérelem	<radio button>

Az 1303/2013/EU rendelet 135. cikke értelmében e kifizetési kérelem a következő számviteli időszakra vonatkozik:


Ettől (3)	<type=”D” input=”G”>	eddig:	<type=”D” input=”G”>

Az igazoló hatóság elszámolásaiban feltüntetett kiadások prioritás és régiókategória szerinti bontásban (4)

(Ideértve a pénzügyi eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulásokat [az 1303/2013/EU rendelet 41. cikke] és az állami támogatásokkal kapcsolatban fizetett előlegeket [az 1303/2013/EU rendelet 131. cikkének (5) bekezdése])

Prioritás	A számítás alapja (elszámolható közkiadások vagy teljes elszámolható költség)	A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege	A műveletek végrehajtása során felmerült közkiadások teljes összege
	(A)	(B)	(C)
1. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók <type=’Cu’ input=’G’>	<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
IFK (5)	<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
2. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók <type=’Cu’ input=’G’>	<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
3. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók <type=’Cu’ input=’G’>	<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
4. prioritás
IFK (5)	<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Részösszegek
Kevésbé fejlett régiók		<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Átmeneti régiók		<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Fejlettebb régiók		<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók <type=’Cu’ input=’G’>		<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés		<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Végösszeg		<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

A minta a CCI-szám vagy a program más elemei alapján automatikusan kiigazításra kerül. Például a régiókategóriákat nem tartalmazó programok (Kohéziós Alap, ETE, ETHA, ENI és IPA-hozzájárulások az európai területi együttműködéshez, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés technikai segítségnyújtás nélküli célzott operatív programja, ERFA REACT-EU, ESZA REACT-EU, IFK REACT-EU (6)) esetében a táblázat az alábbiakat tartalmazza:

Prioritás	A számítás alapja (elszámolható közkiadások vagy teljes elszámolható költség) (7)	A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege	A műveletek végrehajtása során felmerült közkiadások teljes összege
Prioritás	(A)	(B)	(C)
1. prioritás	<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
2. prioritás	<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
3. prioritás	<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Végösszeg		<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

IGAZOLÁS

E kifizetési kérelem jóváhagyásával az igazoló hatóság igazolja, hogy az 1303/2013/EU rendelet 126. cikke a), d), e), f), g) és h) pontjában előírt követelmények teljesülnek, ezért kéri az alábbiakban megadott összegek kifizetését.


Az igazoló hatóság képviseletében:	<type=”S” input=”G”>

KIFIZETÉSI KÉRELEM

ALAP	ÖSSZEGEK
	Kevésbé fejlett régiók	Átmeneti régiók	Fejlettebb régiók	Legkülső és ritkán lakott északi régiók <type=’Cu’ input=’G’>
	(A)	(B)	(C)	(D)
<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
IFK (8)	<type=”Cu” input=”G”>
ERFA REACT-EU	<type=”Cu” input=”G”>
ESZA REACT-EU	<type=”Cu” input=”G”>
IFK REACT-EU (9)	<type=”Cu” input=”G”>

A minta a CCI-szám vagy a program más elemei alapján automatikusan kiigazításra kerül. Például a régiókategóriákat nem tartalmazó programok (Kohéziós Alap, ETE, ETHA, ENI és IPA-hozzájárulások az európai területi együttműködéshez, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés technikai segítségnyújtás nélküli célzott operatív programja, ERFA REACT-EU, ESZA REACT-EU, IFK REACT-EU) esetében a táblázat az alábbiakat tartalmazza:

ALAP	ÖSSZEG
<type=”S” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

A kifizetést a következő bankszámlára kell teljesíteni:

Kijelölt szervezet	<type=”S” maxlength=”150” input=”G”>
Bank	<type=”S” maxlength=”150” input=”G”>
BIC-kód	<type=”S” maxlength=”11” input=”G”>
Nemzetközi bankszámlaszám (IBAN)	<type=”S” maxlength=”34” input=”G”>
Számlatulajdonos (ha nem ugyanaz, mint a kijelölt szervezet)	<type=”S” maxlength=”150” input=”G”>

1. függelék

Tájékoztatás az 1303/2013/EU rendelet 41. cikke szerint a pénzügyi eszközökhöz nyújtott és a kifizetési kérelmekben feltüntetett program-hozzájárulásokról (a program indulásától összesítve) (10 18)

	A kifizetési kérelmekben szereplő, a pénzügyi eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások		Az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti elszámolható kiadásként kifizetett összegek (11 19)
	(A)	(B) (12 20)	(C)	(D) (12 20)
Prioritás (13 21)	A pénzügyi eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások teljes összege	A megfelelő közkiadások összege	Az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti elszámolható kiadásként ténylegesen kifizetett, illetve garanciák esetében lekötött program-hozzájárulások teljes összege (14)	A megfelelő közkiadások összege
1. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók <type=’Cu’ input=’G’>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
IFK (15)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
2. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók <type=’Cu’ input=’G’>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
3. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók <type=’Cu’ input=’G’>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
4. prioritás
IFK (16)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

Részösszegek
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók <type=’Cu’ input=’G’>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

Végösszeg	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

A minta a CCI-szám vagy a program más elemei alapján automatikusan kiigazításra kerül. Például a régiókategóriákat nem tartalmazó programok (Kohéziós Alap, ETE, ETHA, ENI és IPA-hozzájárulások az európai területi együttműködéshez, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés technikai segítségnyújtás nélküli célzott operatív programja, ERFA REACT-EU, ESZA REACT-EU, IFK REACT-EU) esetében a táblázat az alábbiakat tartalmazza:

	A kifizetési kérelmekben szereplő, a pénzügyi eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások		A kifizetési kérelmekben szereplő, a pénzügyi eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások elszámolható kiadásként kifizetett összegek (17)
	(A)	(B)	(C)	(D)
Prioritás	A pénzügyi eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások teljes összege	A megfelelő közkiadások összege	Az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti elszámolható kiadásként ténylegesen kifizetett, illetve garanciák esetében lekötött program-hozzájárulások teljes összege (17)	A megfelelő közkiadások összege
1. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
2. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
3. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

Végösszeg	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

2. FÜGGELÉK

Állami támogatással kapcsolatban fizetett (az 1303/2013/EU rendelet 131. cikkének (5) bekezdése) és a kifizetési kérelmekben feltüntetett előlegek (a program indulásától összesítve)

Prioritás	Az operatív programból előlegként kifizetett teljes összeg (10 18)	A kedvezményezettek által kifizetett kiadások által fedezett összeg, vagy – ha a tagállamok úgy döntöttek, hogy az 1303/2013/EU rendelet 2. cikke (10) bekezdésének a) pontja értelmében a kedvezményezett a támogatást nyújtó szervezet – a támogatásban részesülő szervezet által kifizetett összeg, az előleg kifizetésétől számított három éven belül	A kedvezményezettek által kifizetett kiadások által nem fedezett összeg, vagy – ha a tagállamok úgy döntöttek, hogy az 1303/2013/EU rendelet 2. cikke (10) bekezdésének a) pontja értelmében a kedvezményezett a támogatást nyújtó szervezet – a támogatásban részesülő szervezet által kifizetett összeg, amelyre vonatkozóan a hároméves időszak még nem telt le
Prioritás	(A)	(B)	(C)
1. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók <type=’Cu’ input=’G’>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
IFK (11 19)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
2. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók <type=’Cu’ input=’G’>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
3. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók <type=’Cu’ input=’G’>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
4. prioritás
IFK (12 20)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

Részösszegek
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók <type=’Cu’ input=’G’>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

Végösszeg	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

A minta a CCI-szám vagy a program más elemei alapján automatikusan kiigazításra kerül. Például a régiókategóriákat nem tartalmazó programok (Kohéziós Alap, ETE, ETHA, ENI és IPA-hozzájárulások az európai területi együttműködéshez, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés technikai segítségnyújtás nélküli célzott operatív programja, ERFA REACT-EU, ESZA REACT-EU, IFK REACT-EU) esetében a táblázat az alábbiakat tartalmazza:

Prioritás	Az operatív programból előlegként kifizetett teljes összeg (13 21)	A kedvezményezettek által az előleg kifizetésétől számított 3 éven belül kifizetett kiadások által fedezett összeg	Az az összeg, amelyet nem fedeznek a kedvezményezettek által kifizetett kiadások, és amelyekre vonatkozóan a 3 éves időszak még nem telt le
Prioritás	(A)	(B)	(C)
1. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
2. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
3. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

Végösszeg	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

”

(1) Ha egy program több alapot is érint, mindegyikre vonatkozóan külön kifizetési kérelmet kell benyújtani. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez kapcsolódó kiadások bejelentése az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtásától függetlenül (célzott operatív program, meghatározott prioritási tengely vagy prioritási tengely része) mindig ESZA-kifizetési kérelem keretében történik, ezért e kiadások az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatást és a hozzá tartozó ESZA-támogatást is magában foglalják.

(2) Jelmagyarázat:

bevitel (input): M = Manual (manuális), S = Selection (kiválasztás), G = Generated by system (rendszer által generált)

(3) A számviteli év első napja, az informatikai rendszer automatikusan kódolja.

(4) E melléklet táblázatai szükség esetén tartalmazzák a REACT-EU források (lásd az 1303/2013/EU rendelet 92a. cikke) felosztását, azaz ERFA REACT-EU, ESZA REACT-EU és IFK REACT-EU szerinti csoportosítását.

(5) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása prioritás részeként történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint.

(6) Az e mellékletben található táblázatok szükség esetén előírják a REACT-EU forrásainak (az 1303/2013/EU rendelet 92a. cikke) – azaz az ERFA REACT-EU, az ESZA REACT-EU és az IFK REACT-EU – felosztását.

(7) Az ETHA esetében a társfinanszírozás csak a »Teljes elszámolható közkiadásra« vonatkozik. Ezért az ETHA esetében a számítás alapja e mintában automatikusan »Közkiadás«-ra módosul.

(8) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatást és a hozzá tartozó ESZA-támogatást foglalja magában.

(9) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatást és a hozzá tartozó ESZA-REACT EU támogatást foglalja magában.

(10) A negyedéves költségnyilatkozatban feltüntetett EMVA-ra vonatkozóan (beleértve az Európai Uniós Helyreállítási Eszközt is).

(11) Lezáráskor az elszámolható kiadásoknak meg kell felelniük az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1), (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek.

(12) Megjegyzendő, hogy a (B) és a (D) oszlopban szereplő értékek az EMVA specifikus jellege miatt megegyeznek az (A), illetve a (C) oszlopban szereplő értékekkel.

(13) Az EMVA-intézkedés kódjára vonatkozóan.

(14) Lásd a 49. lábjegyzetet.

(15) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása prioritás részeként történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatást és a hozzá tartozó ESZA-támogatást foglalja magában.

(16) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása célzott prioritáson keresztül történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatást és a hozzá tartozó ESZA-támogatást foglalja magában.

(17) Lásd a 49. lábjegyzetet.

(18) Ez az összeg szerepel a kifizetési kérelem »A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege« oszlopában. Mivel az állami támogatás a jellegénél fogva közkiadás, ez a teljes összeg megegyezik a közkiadással.

(19) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása prioritás részeként történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatást és a hozzá tartozó ESZA-támogatást foglalja magában.

(20) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása célzott prioritáson keresztül történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatást és a hozzá tartozó ESZA-támogatást foglalja magában.

(21) Ez az összeg szerepel a kifizetési kérelem »A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege« oszlopában. Mivel az állami támogatás a jellegénél fogva közkiadás, ez a teljes összeg megegyezik a közkiadással.

III. MELLÉKLET

A VII. melléklet szövege helyébe a következő szöveg lép:

„

VII. MELLÉKLET

Az elszámolásokra vonatkozó minta

ELSZÁMOLÁSOK A KÖVETKEZŐ SZÁMVITELI IDŐSZAKBAN

<type=”D” – type=”D” input=”S”>

EURÓPAI BIZOTTSÁG


Érintett alap (1):	<type=”S” input=”S” > (2)
Bizottsági hivatkozási szám (CCI-szám):	<type=”S” input=”S”>
Az operatív program megnevezése:	<type=”S” input=”G”>
A Bizottság határozata:	<type=”S” input=”G”>
A Bizottság határozatának kelte:	<type=”D” input=”G”>
Az elszámolások változata:	<type=”S” input=”G”>
Az elszámolások benyújtásának dátuma:	<type=”D” input=”G”>
Nemzeti hivatkozási szám (nem kötelező):	<type=”S” maxlength=”250” input=”M”>

IGAZOLÁS

Az igazoló hatóság igazolja, hogy:

1.	az elszámolások teljesek, pontosak és hitelesek, és az azokban szereplő kiadások megfelelnek az alkalmazandó jognak, és az operatív programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozásra kiválasztott, valamint az alkalmazandó jognak megfelelő műveletek tekintetében merültek fel;

2.	az egyes alapokra vonatkozó rendeleteknek, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 59. cikke (5) bekezdésének és az 1303/2013/EU rendelet 126. cikke d) és f) pontjának a rendelkezései teljesülnek;

3.	az 1303/2013/EU rendelet 140. cikkének a dokumentumok elérhetőségére vonatkozó rendelkezései teljesülnek.


Az igazoló hatóság képviseletében:	<type=”S” input=”G”>

1. FÜGGELÉK

AZ IGAZOLÓ HATÓSÁG ELSZÁMOLÁSI RENDSZEREIBEN RÖGZÍTETT ÖSSZEGEK

Az 1303/2013/EU rendelet 137. cikke (1) bekezdésének a) pontja

Prioritás	A Bizottság számára benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett és az igazoló hatóság elszámolási rendszerében rögzített elszámolható kiadások teljes összege (A)	A műveletek végrehajtása során felmerült, megfelelő közkiadások teljes összege (B)	Az 1303/2013/EU rendelet 132. cikkének (1) bekezdése értelmében a kedvezményezettek számára teljesített megfelelő kifizetések teljes összege (C)
1. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (3 6 10 14 16 20 25 29)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
2. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
3. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
4. prioritás
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (4 7 11 15 17 21 26 30)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

Részösszegek
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Végösszeg	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

A minta a CCI-szám vagy a program más elemei alapján automatikusan kiigazításra kerül. Például a régiókategóriákat nem tartalmazó programok (Kohéziós Alap, ETE, ETHA, ENI és az IPA ETE-hez való hozzájárulásai, adott esetben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés célzott operatív programja technikai segítségnyújtás nélkül, ERFA REACT-EU, ESZA REACT-EU és IFK REACT-EU (5 8 12 18 22 27 31)) esetében a táblázat az alábbiakat tartalmazza:

Prioritás	A Bizottság számára benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett és az igazoló hatóság elszámolási rendszerében rögzített elszámolható kiadások teljes összege (A)	A műveletek végrehajtása során felmerült, megfelelő közkiadások teljes összege (B)	Az 1303/2013/EU rendelet 132. cikkének (1) bekezdése értelmében a kedvezményezettek számára teljesített megfelelő kifizetések teljes összege (C)
1. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
2. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
3. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Végösszeg	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

2. FÜGGELÉK

A SZÁMVITELI ÉV SORÁN VISSZAVONT ÉS VISSZATÉRÍTETT ÖSSZEGEK

Az 1303/2013/EU rendelet 137. cikke (1) bekezdésének b) pontja

Prioritás	VISSZAVONÁSOK		VISSZATÉRÍTÉSEK (3 6 10 14 16 20 25 29)
Prioritás	A kifizetési kérelmekben feltüntetett kiadások teljes elszámolható összege	Megfelelő közkiadások	A kifizetési kérelmekben feltüntetett kiadások teljes elszámolható összege	Megfelelő közkiadások
	(A)	(B)	(C)	(D)
1. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (4 7 11 15 17 21 26 30)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
2. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
3. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
4. prioritás
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (5 8 12 18 22 27 31)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

Részösszegek
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
VÉGÖSSZEG	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
A számviteli év során visszavont és visszatérített összegek a megfelelő kiadásról szóló nyilatkozat számviteli éve szerinti bontásban
A 2015. június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ebből az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (1) bekezdése szerint a műveleteken elvégzett auditok eredményeképpen korrigált összegek	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
A … június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ebből az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (1) bekezdése szerint a műveleteken elvégzett auditok eredményeképpen korrigált összegek	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

A minta a CCI-szám vagy a program más elemei alapján automatikusan kiigazításra kerül. Például a régiókategóriákat nem tartalmazó programok (Kohéziós Alap, ETE, ETHA, ENI és az IPA ETE-hez való hozzájárulásai, adott esetben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés célzott operatív programja technikai segítségnyújtás nélkül, ERFA REACT-EU, ESZA REACT-EU és IFK REACT-EU) esetében a táblázat az alábbiakat tartalmazza:

Prioritás	VISSZAVONÁSOK		VISSZATÉRÍTÉSEK (9 13 19 23 28 32)
	A kifizetési kérelmekben feltüntetett kiadások teljes elszámolható összege	Megfelelő közkiadások	A kifizetési kérelmekben feltüntetett kiadások teljes elszámolható összege	Megfelelő közkiadások
	(A)	(B)	(C)	(D)
1. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
2. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
3. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

VÉGÖSSZEG	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
A számviteli év során visszavont és visszatérített összegek a megfelelő kiadásról szóló nyilatkozat számviteli éve szerinti bontásban
A 2015. június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ebből az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (1) bekezdése szerint a műveleteken elvégzett auditok eredményeképpen korrigált összegek	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
A … június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ebből az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (1) bekezdése szerint a műveleteken elvégzett auditok eredményeképpen korrigált összegek	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

3. FÜGGELÉK

A SZÁMVITELI ÉV VÉGÉN VISSZATÉRÍTENDŐ ÖSSZEGEK

Az 1303/2013/EU rendelet 137. cikke (1) bekezdésének b) pontja

Prioritás	A kiadások teljes elszámolható összege (3 6 10 14 16 20 25 29) (A)	Megfelelő közkiadások (B)
1. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (4 7 11 15 17 21 26 30)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
2. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
3. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
4. prioritás
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (5 8 12 18 22 27 31)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

Részösszegek
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

VÉGÖSSZEG	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
A számviteli év végén visszatérítendő összegek a megfelelő kiadásról szóló nyilatkozat számviteli éve szerinti bontásban
A 2015. június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ebből az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (1) bekezdése szerint a műveleteken elvégzett auditok eredményeképpen korrigált összegek	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
A … június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ebből az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (1) bekezdése szerint a műveleteken elvégzett auditok eredményeképpen korrigált összegek	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

minta a CCI-szám vagy a program más elemei alapján automatikusan kiigazításra kerül. Például a régiókategóriákat nem tartalmazó programok (Kohéziós Alap, ETE, ETHA, ENI és az IPA ETE-hez való hozzájárulásai, adott esetben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés célzott operatív programja technikai segítségnyújtás nélkül, ERFA REACT-EU, ESZA REACT-EU és IFK REACT-EU) esetében a táblázat az alábbiakat tartalmazza:

Prioritás	A kiadások teljes elszámolható összege (9 13 19 23 28 32) (A)	Megfelelő közkiadások (B)
1. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
2. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
3. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

VÉGÖSSZEG	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
A számviteli év végén visszatérítendő összegek a megfelelő kiadásról szóló nyilatkozat számviteli éve szerinti bontásban
A 2015. június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ebből az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (1) bekezdése szerint a műveleteken elvégzett auditok eredményeképpen korrigált összegek	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
A … június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ebből az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (1) bekezdése szerint a műveleteken elvégzett auditok eredményeképpen korrigált összegek	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

4. FÜGGELÉK

A SZÁMVITELI ÉV SORÁN AZ 1303/2013/EU RENDELET 71. CIKKE SZERINT VÉGREHAJTOTT VISSZATÉRÍTÉSEK

Az 1303/2013/EU rendelet 137. cikke (1) bekezdésének b) pontja

Prioritás	VISSZATÉRÍTÉSEK
Prioritás	A kiadások teljes elszámolható összege (A)	Megfelelő közkiadások (B)
1. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (3 6 10 14 16 20 25 29)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
2. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
3. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
4. prioritás
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (4 7 11 15 17 21 26 30)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

Részösszegek
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
VÉGÖSSZEG	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”> 2
A számviteli év során visszatérített összegek a megfelelő kiadásról szóló nyilatkozat számviteli éve szerinti bontásban
A 2015. június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ebből az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (1) bekezdése szerint a műveleteken elvégzett auditok eredményeképpen korrigált összegek	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
A … június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ebből az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (1) bekezdése szerint a műveleteken elvégzett auditok eredményeképpen korrigált összegek	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

A minta a CCI-szám vagy a program más elemei alapján automatikusan kiigazításra kerül. Például a régiókategóriákat nem tartalmazó programok (Kohéziós Alap, ETE, ETHA, ENI és az IPA ETE-hez való hozzájárulásai, adott esetben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés célzott operatív programja technikai segítségnyújtás nélkül, ERFA REACT-EU, ESZA REACT-EU és IFK REACT-EU) esetében a táblázat az alábbiakat tartalmazza:

Prioritás	VISSZATÉRÍTÉSEK
Prioritás	A kiadások teljes elszámolható összege (A)	Megfelelő közkiadások (B)
1. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
2. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
3. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

VÉGÖSSZEG	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
A számviteli év során visszatérített összegek a megfelelő kiadásról szóló nyilatkozat számviteli éve szerinti bontásban
A 2015. június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ebből az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (1) bekezdése szerint a műveleteken elvégzett auditok eredményeképpen korrigált összegek	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
A … június 30-án véget érő számviteli év tekintetében (összesen)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ebből az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (1) bekezdése szerint a műveleteken elvégzett auditok eredményeképpen korrigált összegek	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

5. FÜGGELÉK

A SZÁMVITELI ÉV VÉGÉN NEM VISSZATÉRÍTHETŐ ÖSSZEGEK

az 1303/2013/EU rendelet 137. cikke (1) bekezdésének b) pontja

Prioritás	NEM VISSZATÉRÍTHETŐ ÖSSZEGEK
Prioritás	A kiadások teljes elszámolható összege (3 6 10 14 16 20 25 29) (A)	Megfelelő közkiadások (B)	Megjegyzések (kötelező) (C)
1. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (4 7 11 15 17 21 26 30)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>
2. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>
3. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>
4. prioritás
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (5 8 12 18 22 27 31)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>

Részösszegek
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
VÉGÖSSZEG	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

A minta a CCI-szám vagy a program más elemei alapján automatikusan kiigazításra kerül. Például a régiókategóriákat nem tartalmazó programok (Kohéziós Alap, ETE, ETHA, ENI és az IPA ETE-hez való hozzájárulásai, adott esetben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés célzott operatív programja technikai segítségnyújtás nélkül, ERFA REACT-EU, ESZA REACT-EU és IFK REACT-EU) esetében a táblázat az alábbiakat tartalmazza:

Prioritás	NEM VISSZATÉRÍTHETŐ ÖSSZEGEK
	A kiadások teljes elszámolható összege (9 13 19 23 28 32) (A)	Megfelelő közkiadások (B)	Megjegyzések (kötelező)
1. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>
2. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>
3. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”S” maxlength=”1500” input=”M”>

VÉGÖSSZEG	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

6. FÜGGELÉK

AZ 1303/2013/EU RENDELET 41. CIKKE SZERINTI PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKHÖZ NYÚJTOTT PROGRAM-HOZZÁJÁRULÁSOK (A PROGRAM INDULÁSÁTÓL ÖSSZESÍTVE)

az 1303/2013/EU rendelet 137. cikke (1) bekezdésének c) pontja

	A kifizetési kérelmekben szereplő, a pénzügyi eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások		Az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti elszámolható kiadásként kifizetett összegek (3 6 10 14 16 20 25 29)
	(A)	(B)	(C)	(D)
Prioritás	A finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások teljes összege	A megfelelő közkiadások összege	Az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti elszámolható kiadásként ténylegesen kifizetett, illetve garanciák esetében lekötött program-hozzájárulások teljes összege (4 7 11 15 17 21 26 30)	A megfelelő közkiadások összege
1. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (5 8 12 18 22 27 31)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
2. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
3. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
4. prioritás
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (9 13 19 23 28 32)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

Részösszegek
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Végösszeg	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

A minta a CCI-szám vagy a program más elemei alapján automatikusan kiigazításra kerül. Például a régiókategóriákat nem tartalmazó programok (Kohéziós Alap, ETE, ETHA, ENI és az IPA ETE-hez való hozzájárulásai, adott esetben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés célzott operatív programja technikai segítségnyújtás nélkül, ERFA REACT-EU, ESZA REACT-EU és IFK REACT-EU) esetében a táblázat az alábbiakat tartalmazza:

	A kifizetési kérelmekben szereplő, a pénzügyi eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások		Az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti elszámolható kiadásként kifizetett összegek (24 33)
	(A)	(B)	(C)	(D)
Prioritás	A finanszírozási eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások teljes összege	A megfelelő közkiadások összege	Az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti elszámolható kiadásként ténylegesen kifizetett, illetve garanciák esetében lekötött program-hozzájárulások teljes összege (24 33)	A megfelelő közkiadások összege
1. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
2. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
3. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

Végösszeg	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

7. FÜGGELÉK

Az 1303/2013/EU RENDELET 131. CIKKÉNEK (5) BEKEZDÉSE SZERINT ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATBAN FIZETETT ELŐLEGEK (A PROGRAM INDULÁSÁTÓL ÖSSZESÍTVE)

Az 1303/2013/EU rendelet 137. cikke (1) bekezdésének c) pontja

Prioritás	Az operatív programból előlegként kifizetett teljes összeg (3 6 10 14 16 20 25 29)	A kedvezményezettek által kifizetett kiadások által fedezett összeg, vagy – ha a tagállamok úgy döntöttek, hogy az 1303/2013/EU rendelet 2. cikke (10) bekezdésének a) pontja értelmében a kedvezményezett a támogatást nyújtó szervezet – a támogatásban részesülő szervezet által kifizetett összeg, az előleg kifizetésétől számított három éven belül	A kedvezményezettek által kifizetett kiadások által nem fedezett összeg, vagy – ha a tagállamok úgy döntöttek, hogy az 1303/2013/EU rendelet 2. cikke (10) bekezdésének a) pontja értelmében a kedvezményezett a támogatást nyújtó szervezet – a támogatásban részesülő szervezet által kifizetett összeg, amelyre vonatkozóan a hároméves időszak még nem telt le
Prioritás	(A)	(B)	(C)
1. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (4 7 11 15 17 21 26 30)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
2. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
3. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
4. prioritás
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (5 8 12 18 22 27 31)	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

Részösszegek
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Végösszeg	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

A minta a CCI-szám vagy a program más elemei alapján automatikusan kiigazításra kerül. Például a régiókategóriákat nem tartalmazó programok (Kohéziós Alap, ETE, ETHA, ENI és az IPA ETE-hez való hozzájárulásai, adott esetben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés célzott operatív programja technikai segítségnyújtás nélkül, ERFA REACT-EU, ESZA REACT-EU és IFK REACT-EU) esetében a táblázat az alábbiakat tartalmazza:

Prioritás	Az operatív programból előlegként kifizetett teljes összeg (9 13 19 23 28 32)	A kedvezményezettek által az előleg kifizetésétől számított három éven belül kifizetett kiadások által fedezett összeg	Az az összeg, amelyet nem fedeznek a kedvezményezettek által kifizetett kiadások, és amelyekre vonatkozóan a hároméves időszak még nem telt le
Prioritás	(A)	(B)	(C)
1. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
2. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>
3. prioritás	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

Végösszeg	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

8. FÜGGELÉK

A KIADÁSOK EGYEZTETÉSE

Az 1303/2013/EU rendelet 137. cikke (1) bekezdésének d) pontja

Prioritás	A Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett összes elszámolható kiadás (3 6 10 14 16 20 25 29)		Az 1303/2013/EU rendelet 137. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti bejelentett kiadások (4 7 11 15 17 21 26 30)		Különbség (5 8 12 18 22 27 31)		Megjegyzések (különbség esetén kötelező)
	A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege	A műveletek végrehajtása során felmerült közkiadások teljes összege	A Bizottság számára benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett és az igazoló hatóság elszámolási rendszerében rögzített elszámolható kiadások teljes összege	A műveletek végrehajtása során felmerült, megfelelő közkiadások teljes összege	(E = A-C)	(F = B-D)
	(A)	(B)	(C)	(D)	(E)	(F)	(G)
1. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”S” maxlength=”500” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”S” maxlength=”500” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”S” maxlength=”500” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”S” maxlength=”500” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (9 13 19 23 28 32)	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”S” maxlength=”500” input=”M”>
2. prioritás
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”S” maxlength=”500” input=”M”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”S” maxlength=”500” input=”M”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”S” maxlength=”500” input=”M”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”S” maxlength=”500” input=”M”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”S” maxlength=”500” input=”M”>
3. prioritás
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (24 33)	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”S” maxlength=”500” input=”M”>

Részösszegek
Kevésbé fejlett régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Átmeneti régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Fejlettebb régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Legkülső és ritkán lakott északi régiók	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>

Végösszeg	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Ebből az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (1) bekezdése szerint a műveletek tekintetében elvégzett auditok eredményeképpen a folyószámlákon korrigált összegek					<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

A minta a CCI-szám vagy a program más elemei alapján automatikusan kiigazításra kerül. Például a régiókategóriákat nem tartalmazó programok (Kohéziós Alap, ETE, ETHA, ENI és az IPA ETE-hez való hozzájárulásai, adott esetben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés célzott operatív programja technikai segítségnyújtás nélkül, ERFA REACT-EU, ESZA REACT-EU és IFK REACT-EU) esetében a táblázat az alábbiakat tartalmazza:

Prioritás	A Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett összes elszámolható kiadás (34)		Az 1303/2013/EU rendelet 137. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti bejelentett kiadások (35)		Különbség (36)		Megjegyzések (különbség esetén kötelező)
	A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege	A műveletek végrehajtása során felmerült közkiadások teljes összege	A Bizottság számára benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett és az igazoló hatóság elszámolási rendszerében rögzített elszámolható kiadások teljes összege	A műveletek végrehajtása során felmerült, megfelelő közkiadások teljes összege	(E = A-C)	(F = B-D)
	(A)	(B)	(C)	(D)	(E)	(F)	(G)
1. prioritás	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”S” maxlength=”500” input=”M”>
2. prioritás	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”S” maxlength=”500” input=”M”>

Végösszeg	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>	<type=”Cu” input=”G”>
Ebből az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (1) bekezdése szerint a műveletek tekintetében elvégzett auditok eredményeképpen a folyószámlákon korrigált összegek					<type=”Cu” input=”M”>	<type=”Cu” input=”M”>

”

(1) Ha egy program több alapot is érint, mindegyikre vonatkozóan külön elszámolást kell benyújtani. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés esetében az éves elszámolásokon az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatást és a hozzá tartozó ESZA-támogatást is fel kell tüntetni. E melléklet táblázatai szükség esetén előírják a REACT-EU kiegészítő források felosztását (az 1303/2013/EU rendelet 92a. cikke), azaz: ERFA REACT-EU, ESZA REACT-EU és IFK REACT-EU szerinti csoportosítását.

(2) Jelmagyarázat:

bevitel (input): M = Manual (manuális), S = Selection (kiválasztás), G = Generated by system (rendszer által generált)

(3) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása prioritás részeként történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint. A kifizetések az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatást és a (C) oszlopban lévő, hozzá tartozó ESZA-támogatást foglalják magukban.

(4) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása célzott prioritáson keresztül történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint. A kifizetések az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatást és a (C) oszlopban lévő, hozzá tartozó ESZA-támogatást foglalják magukban.

(5) E melléklet táblázatai szükség esetén tartalmazzák a REACT-EU források felosztását (az 1303/2013/EU rendelet 92a. cikke), azaz ERFA REACT-EU, ESZA REACT-EU és IFK REACT-EU szerinti csoportosítását.

(6) Az 1303/2013/EU rendelet 71. cikke értelmében végrehajtott visszatérítések nélkül (lásd a 4. függeléket).

(7) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása prioritás részeként történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint.

(8) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása célzott prioritáson keresztül történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint.

(9) Lásd a 66. lábjegyzetet.

(10) Az 1303/2013/EU rendelet 71. cikke értelmében visszatérítendő kiadással együtt.

(11) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása prioritás részeként történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint.

(12) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása célzott prioritáson keresztül történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint.

(13) Lásd a 70. lábjegyzetet.

(14) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása prioritás részeként történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint.

(15) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása célzott prioritáson keresztül történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint.

(16) Az 1303/2013/EU rendelet 71. cikke értelmében nem visszatéríthető közkiadással együtt.

(17) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása prioritás részeként történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint.

(18) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása célzott prioritáson keresztül történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint.

(19) Lásd a 76. lábjegyzetet.

(20) Lezáráskor az elszámolható kiadásoknak meg kell felelniük az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1), (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek.

(21) Lásd a 80. lábjegyzetet.

(22) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása prioritás részeként történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatást és a hozzá tartozó ESZA-támogatást foglalja magában.

(23) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása célzott prioritáson keresztül történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatást és a hozzá tartozó ESZA-támogatást foglalja magában.

(24) Lásd a 80. lábjegyzetet.

(25) Ez az összeg szerepel a kifizetési kérelem „A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege” oszlopában. Mivel az állami támogatás a jellegénél fogva közkiadás, ez a teljes összeg megegyezik a közkiadással.

(26) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása prioritás részeként történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatást és a hozzá tartozó ESZA-támogatást foglalja magában.

(27) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása célzott prioritáson keresztül történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez nyújtott külön juttatást és a hozzá tartozó ESZA-támogatást foglalja magában.

(28) Ez az összeg szerepel a kifizetési kérelem „A kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett elszámolható kiadások teljes összege” oszlopában. Mivel az állami támogatás a jellegénél fogva közkiadás, ez a teljes összeg megegyezik a közkiadással.

(29) A rendszer automatikusan kitölti az 1303/2013/EU rendelet 135. cikkének (2) bekezdése szerint benyújtott utolsó időközi kifizetési kérelem alapján.

(30) A rendszer automatikusan kitölti az I. függelék alapján.

(31) A rendszer automatikusan kiszámolja.

(32) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása prioritás részeként történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint.

(33) Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítása célzott prioritáson keresztül történik az 1304/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint.

(34) Lásd a 90. lábjegyzetet.

(35) Lásd a 91. lábjegyzetet.

(36) Lásd a 92. lábjegyzetet.

2021.3.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 85/147

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/438 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 3.)

a 184/2014/EU végrehajtási rendeletnek az európai területi együttműködési célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozási kategóriák nómenklatúrájához hozzáadott új tematikus célkitűzés tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)	A 184/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) melléklete meghatározza az európai területi együttműködési célkitűzés keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap beavatkozási kategóriáinak nómenklatúráját.

(2)

Az (EU) 2020/2221 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3)módosított 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 92b. cikkének (9) bekezdése meghatározza „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű új tematikus célkitűzést, melynek keretében az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó kiegészítő forrásokat rendelkezésre kell bocsátani. E tematikus célkitűzés hozzáadása következtében a 184/2014/EU végrehajtási rendelet mellékletének 5. táblázatát ennek megfelelően módosítani kell.

(3)	Az e rendeletben meghatározott intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak az európai strukturális és beruházási alapok koordinációs bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 184/2014/EU végrehajtási rendelet mellékletének 5. táblázata a következő sorral egészül ki:

„13	– A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 3-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 347., 2013.12.20., 259. o.

(2) A Bizottság 184/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. február 25.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU rendelet szerint a tagállamok és a Bizottság közötti elektronikus adatcsere-rendszerekre alkalmazandó feltételeinek meghatározásáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatással kapcsolatos beavatkozási kategóriákra vonatkozó nómenklatúra elfogadásáról (HL L 57., 2014.2.27., 7. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

2021.3.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 85/149

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/439 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 3.)

a 215/2014/EU végrehajtási rendeletnek az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzéssel kapcsolatos beavatkozási kategóriáinak nómenklatúrájához hozzáadott új tematikus célkitűzés tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A 215/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) I. melléklete meghatározza a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap beavatkozási kategóriáinak nómenklatúráját.

(2)

Az (EU) 2020/2221 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) módosított 1303/2013/EU rendelet 92b. cikkének (9) bekezdése „A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése” elnevezésű új tematikus célkitűzést határoz meg, amelynek keretében az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó kiegészítő forrásokból támogatás nyújtható. E tematikus célkitűzés hozzáadása következtében a 215/2014/EU végrehajtási rendelet I. mellékletének 5. táblázatát ennek megfelelően módosítani kell.

(3)	Az e rendeletben meghatározott intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak az európai strukturális és beruházási alapok koordinációs bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 215/2014/EU végrehajtási rendelet I. mellékletének 5. táblázata a következő sorral egészül ki:

„13	– A Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítása és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítése”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 3-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2) A Bizottság 215/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. március 7.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi végrehajtási rendeletre vonatkozó szabályoknak az európai strukturális és beruházási alapokat illetően az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás módszerei, az eredményességmérési keretben foglalt mérföldkövek és célok meghatározása, valamint a beavatkozási kategóriákra vonatkozó nómenklatúra tekintetében történő megállapításáról (HL L 69., 2014.3.8., 65. o.).

2021.3.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 85/151

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/440 RENDELETE

(2021. március 8.)

a Portugália lobogója alatt közlekedő hajók által az Atlanti-óceánon az északi szélesség 5°-tól északra folytatott, a germon északi állományára irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2020/123 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2020. évre.

(2)	A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az Atlanti-óceánon az északi szélesség 5°-tól északra a Portugália lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók germonfogásai kimerítették a 2020. évre megállapított halászati kvótát.

(3)	Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy Portugália a germonnak az Atlanti-óceánon az északi szélesség 5°-tól északra élő, a mellékletben említett állományára nézve kimerítette a 2020. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

A Portugália lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak az 1. cikkben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tartani, kirakni, átrakni és kirakodni.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 8-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Virginijus SINKEVIČIUS

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2) A Tanács (EU) 2020/123 rendelete (2020. január 27.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2020. évre történő meghatározásáról (HL L 25., 2020.1.30., 1. o.).

MELLÉKLET

Szám	40/TQ123
Tagállam	Portugália
Állomány	ALB/AN05N
Faj	A germon (Thunnus alalunga) északi állománya
Övezet	Atlanti-óceán az északi szélesség 5°-tól északra
A tilalom bevezetésének időpontja	2020. 12. 24.

2021.3.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 85/154

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/441 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 11.)

a Kínai Népköztársaságból származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. Hatályban levő intézkedések

(1)

A Tanács 2002 júliusában az 1339/2002/EK rendelettel (2) 21 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó szulfanilsav behozatalára és 18,3 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából származó szulfanilsav behozatalára (a továbbiakban: eredeti vizsgálat).

(2)	A Tanács az 1338/2002/EK rendelettel (3) 7,1 %-os végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó szulfanilsav behozatalára.

(3)

A Bizottság 2002/611/EK határozatával (4) elfogadta az egyik indiai exportáló gyártó, a Kokan Synthetics and Chemicals Pvt. Ltd. (a továbbiakban: Kokan) által az Indiából érkező behozatalra vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések tekintetében felajánlott, árral kapcsolatos kötelezettségvállalást.

(4)	A Tanács 2004 februárjában a 236/2004/EK rendelettel (5) a Kínából származó szulfanilsav behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám mértékét az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot követően 21 %-ról 33,7 %-ra emelte.

(5)	A Bizottság 2004 márciusában a 2004/255/EK bizottsági határozattal (6) hatályon kívül helyezte a 2002/611/EK határozatot, miután a Kokan önkéntesen visszavonta a kötelezettségvállalást.

(6)

A Bizottság 2006/37/EK határozatával (7) elfogadta a Kokan által az Indiából érkező behozatalra vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések tekintetében felajánlott új kötelezettségvállalást. Az 1338/2002/EK és az 1339/2002/EK rendeletet a 123/2006/EK rendelet (8) megfelelően módosította.

(7)

A Tanács az intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát követően az 1000/2008/EK rendelettel (9) dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából és Indiából származó szulfanilsav behozatalára. A Tanács a hatályvesztési és az időközi felülvizsgálatot követően az 1010/2008/EK rendelettel (10) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó szulfanilsav behozatalára, és módosította az Indiából származó szulfanilsav behozatalára kivetett dömpingellenes vám szintjét.

(8)

A Bizottság hatályvesztési felülvizsgálatot követően a 1346/2014/EU (11) rendelettel végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó szulfanilsav behozatalára, valamint hatályon kívül helyezte az Indiából származó szulfanilsav behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot. A Bizottság hatályvesztési felülvizsgálatot követően az 1347/2014/EU rendelettel (12) hatályon kívül helyezte az Indiából származó szulfanilsav behozatalára kivetett végleges kiegyenlítő vámot.

1.2. Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(9)

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (13) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz 2019. szeptember 19-én felülvizsgálati kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján. A kérelmet a Bondalti Chemicals S.A. (a továbbiakban: kérelmező vagy Bondalti) nyújtotta be, amely a szulfanilsav egyetlen uniós gyártójaként az uniós gyártás 100 %-át teszi ki.

(10)	A kérelem azon az indokoláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával vagy megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

1.3. A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(11)

Miután a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2019. december 18-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (14) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

1.4. Vizsgálat

1.4.1. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(12)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2018. október 1. és 2019. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2016. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.4.2. Érdekelt felek

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta az ismert exportáló gyártókat és a kínai hatóságokat, valamint az ismert importőröket és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(14)	A felek egyike sem jelentkezett.

(15)	Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(16)	A Bizottság vagy a meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásra nem került sor.

1.4.3. Mintavétel

1.4.3.1. Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(17)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Emellett felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat. Az exportáló gyártóknak nem volt ismert szövetsége, ezért nem került sor kapcsolatfelvételre ilyen szövetséggel.

(18)	Egyetlen kínai vállalat sem jelentkezett.

(19)	A Bizottság következésképpen tájékoztatta a kínai hatóságokat (15), hogy a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének vizsgálatakor az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényeket kívánja felhasználni. A kínai hatóságok nem reagáltak.

1.4.3.2. Mintavétel a független importőrök körében

(20)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, beleértve azon importőröket is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban, hogy jelentkezzenek, és bocsássák a Bizottság rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(21)	Egyetlen importőr sem jelentkezett.

1.4.4. Kitöltött kérdőívek és ellenőrzés

(22)	A Bizottság hozzáférhetővé tette az interneten az exportáló gyártóknak, az uniós gyártóknak, valamint a független importőröknek szóló kérdőívet.

(23)	Kitöltött kérdőívet az egyetlen uniós gyártó küldött vissza.

(24)	A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(25)	A Bizottság igyekezett minden olyan információt ellenőrizni, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint az uniós érdeket.

(26)

A Covid19-világjárvány kitörését követően a Bizottság úgy határozott, hogy felfüggeszti a nem alapvetően szükséges utazásokat, és erről tájékoztatta az érdekelt feleket. (16) Ezután az alábbi felekre vonatkozóan egybevetéssel elvégezte a kitöltött kérdőíven benyújtott információk távoli ellenőrzését:

uniós gyártó:

—	Bondalti Chemicals S.A.

1.4.5. Az adatok bemutatása

(27)	mivel az uniós gazdasági ágazat egyetlen gyártóból áll, e rendelet egyes számadatokat azok bizalmas jellege miatt értéktartomány formájában mutat be.

1.4.6. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához

(28)

mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre Kínát illetően, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg. A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Ezenkívül az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezt támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, továbbá az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány.

(29)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése szerint ideiglenesen Indiát választotta ki megfelelő forrásként ahhoz, hogy a rendes értéket torzulásoktól mentes árak, illetve referenciaértékek alapján állapítsa meg. A Bizottság ezenkívül közölte, hogy egyéb lehetséges forrásokat is vizsgálni fog.

(30)

A Bizottság 2020. május 7-én egy feljegyzés (a továbbiakban: 2020. május 7-i feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a szulfanilsav előállításához felhasznált termelési tényezőket. Emellett a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megerősítette azt a szándékát, hogy Indiát választja ki megfelelő forrásként. A Bizottsághoz csak a kérelmezőtől érkeztek észrevételek a 2020. május 7-i feljegyzéssel kapcsolatban.

(31)

a Bizottság 2020. szeptember 25-én egy második feljegyzés (a továbbiakban: 2020. szeptember 25-i feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni, és megerősítette, hogy Indiát választotta ki megfelelő forrásként. Emellett tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget az Aarti indiai gyártó rendelkezésre álló adatai alapján állapítja meg. A Bizottság figyelembe vette a kérelmező által benyújtott észrevételeket. A második feljegyzéssel kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

1.4.7. Az eljárás további menete

(32)

A Bizottság 2020. december 14-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára egy meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére. A kérelmező észrevételeket nyújtott be, amelyek alátámasztották a Bizottság ténymegállapításait.

2. A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1. A felülvizsgálat tárgyát képező termék

(33)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék (17): a Kínából származó, jelenleg az ex 2921 42 00 KN-kód (TARIC-kód: 2921420040, 2921420060 és 2921420061) alá tartozó szulfanilsav és sói (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék). Ez az alábbiakat foglalja magában:

—	tisztított vagy technikai minőségű szulfanilsav oldat vagy por alakban, valamint

—

a szulfanilsav tisztított vagy technikai minőségű sói oldat vagy por alakban, amelyek a szulfanilsav-oldat nátrium-hidroxidos, kálium-hidroxidos vagy kalcium-hidroxidos (vagy -oxidos) kezelésével állíthatók elő a következő változatokban:

—	nátrium-szulfanilát,

—	kálium-szulfanilát, vagy

—	kalcium-szulfanilát.

(34)	A szulfanilsav optikai fehérítők, betonadalékszerek, élelmiszer-színezékek és színezőanyag-különlegességek előállításához, valamint a gyógyszeriparban használt nyersanyag.

2.2. A hasonló termék

(35)

Amint az eredeti vizsgálat és az azt követő hatályvesztési felülvizsgálatok során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

—	a felülvizsgálat tárgyát képező termék,

—	a Kínában gyártott és a belföldi piacon értékesített termék, valamint

—	az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített termék.

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

3. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(36)	Az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelzett módon, az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

3.1. Az együttműködés hiánya a mintában szereplő vállalatok és a kínai kormány részéről

(37)

A (18) preambulumbekezdésben említett módon egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. A Bizottság ezért 2020. január 27-én tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja a ténymegállapításaira. A Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy a rendelkezésre álló tényeken alapuló megállapítások kedvezőtlenebbek lehetnek az érdekelt felek számára, ezért felkérte Kínát, hogy tegye meg észrevételeit. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel ezzel kapcsolatban.

(38)

A Bizottság 2019. december 18-án egy dömpingellenes kérdőívet küldött a kínai kormánynak, amelyet a kínai hatóságok számára állított össze. A kérdőív lehetőséget adott a kínai kormánynak arra, hogy véleményt nyilvánítson azokról a kérelemben szereplő bizonyítékokról, amelyek megalapozták azt az állítást, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai belföldi piacán olyan jelentős torzulások állnak fenn, amelyek indokolják az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását. A (28) preambulumbekezdésben jelzett módon a kínai kormány nem nyújtott be kitöltött kérdőívet, továbbá nem tett észrevételt a kérelmezőtől származó és az ügy irataiban foglalt bizonyítékokra, ideértve azokat, amelyek a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumban (a továbbiakban: jelentés) szerepelnek.

(39)

2020. január 27-én a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat azon szándékáról, hogy az alaprendelet 18. cikkét alkalmazza, és az említett, Kínában fennálló torzulásokkal kapcsolatos ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozza. A Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy a rendelkezésre álló tényeken alapuló megállapítások kedvezőtlenebbek lehetnek az érdekelt fél számára, ezért felkérte a kínai kormányt, hogy tegye meg észrevételeit. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel. A kínai kormány nem kérte érdekelt félként való nyilvántartásba vételét a vizsgálatban.

(40)

Ezért az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a jelentős torzulások fennállásával összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgáltak. A Bizottság így különösen a felülvizsgálati kérelemben szereplő, valamint a más forrásokból nyilvánosan hozzáférhető információkra támaszkodott.

(41)

Az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgáltak. A Bizottság így különösen a felülvizsgálati kérelemben szereplő információkra, a tagállamok által az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottságnak benyújtott adatokon alapuló statisztikákra (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis), valamint az Eurostat adataira támaszkodott. A Bizottság emellett egyéb nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, például a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA) adatbázisaiból, valamint a releváns kínai gyártók honlapjairól származó adatokat is felhasznált. (18)

3.2. Dömping a felülvizsgálati időszakban

(42)	A 4.3. szakaszban kifejtett módon a kínai behozatal a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba érkező behozatalának több mint egyharmadát tette ki. A Bizottság megállapította, hogy a kínai behozatal a felülvizsgálati időszak alatti dömping. kiszámítása szempontjából reprezentatív.

3.2.1. Rendes érték

(43)	Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(44)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(45)

A 3.2.2. szakaszban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

3.2.2. A jelentős torzulások fennállása

3.2.2.1. Bevezetés

(46)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

—	a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak,

—	az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében,

—	a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések,

—	a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése,

—	a bérköltségek torzult volta,

—	közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe.”

(47)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállásának értékelése során egyebek mellett az ott meghatározott, nem kimerítő jelleggel felsorolt elemeket kell figyelembe venni. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a jelentős torzulások fennállására vonatkozó értékelés során azt kell vizsgálni, hogy ezen elemek közül egy vagy több milyen hatást gyakorolhat a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az exportáló országban érvényes áraira és költségeire. Mivel a felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemet megvizsgálni. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók. Mindazonáltal a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(48)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”.

(49)

E rendelkezés alapján a Bizottság összeállított egy országjelentést (19) Kínáról, amely bemutatja, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve meghatározott ágazatokban (például az acél- és a vegyiparban). Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy kiegészítsék a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat. A Bizottság a jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között.

(50)

A szulfanilsav-ágazatban a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulásokkal kapcsolatban a felülvizsgálati kérelem további bizonyítékokkal egészítette ki a jelentésben foglaltakat. A kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását és értékesítését – legalább potenciálisan – érintik a jelentésben említett torzulások, különösen a vegyiparban, ezen belül a szulfanilsav gyártásához kapcsolódó ágazatokban, így az inputágazatokban, valamint a termelési tényezőkkel összefüggésben érvényesülő erőteljes állami beavatkozás.

(51)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt bizonyítékokra alapozta, amelyek nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott.

3.2.2.2. A kínai belföldi árakat és költségeket befolyásoló jelentős torzulások

(52)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak”. Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása”. (20) Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős állami beavatkozást. Az az alapelv, hogy az állami tulajdon elsőbbséget élvez a magántulajdonnal szemben, a teljes jogrendszert áthatja, és minden fontosabb jogszabályban alapelvként kap hangsúlyt. Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük. (21)

(53)

A kínai jog szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztése a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten (a jog, az intézmények és a személyek szintjén egyaránt) egymásba fonódnak, és olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepe nem választható szét. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítása nyomán a KKP vezető szerepe még nagyobb hangsúlyt kapott azzal, hogy az alkotmány 1. cikkébe is bekerült. A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe”. (22) Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett. Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(54)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik. (23) A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(55)

Először: az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak. A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek még mindig rögzítenek konkrét kimeneti célokat, a korábbi tervezési ciklusokban pedig jellemzően ez volt a helyzet. A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (ipar-korszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Nemcsak a tervek kötelező volta miatt, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el és hatáskörüket azoknak megfelelően gyakorolják, a gazdasági szereplők kénytelenek követni a tervekben meghatározott prioritásokat (lásd még a 3.2.2.5. szakaszt). (24)

(56)

Másodszor: a pénzügyi források elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (lásd még a 3.2.2.8. szakaszt). (25) Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer többi eleméről, például a részvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. A pénzügyi rendszer ezen, a bankszektortól különböző szegmenseiről is elmondható, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét. (26)

(57)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabályok kifejezetten arról rendelkeznek, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. Az viszont, hogy nincs meghatározva e célok mibenléte, széles mérlegelési jogkört biztosít a döntéshozó szervek számára. (27) Ugyanígy a beruházások területén a kínai kormány jelentős mértékben ellenőrzi és befolyásolja mind az állami, mind a magánberuházások rendeltetését és méretét. A beruházások szűrése, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó különféle ösztönzők, korlátozások és tilalmak fontos hatósági eszközei az iparpolitikai célok támogatásának, például a kulcságazatok feletti állami ellenőrzés fenntartásának vagy a belföldi ipar megerősítésének. (28)

(58)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez. (29)

3.2.2.3. Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése szerint: a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak.

(59)	Kínában az állam hatóságainak tulajdonában lévő, azok ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(60)

Kína együttműködésének hiányában a Bizottság csak korlátozott információkkal rendelkezik a kínai szulfanilsav-ágazatban működő vállalatok tulajdonosi szerkezetéről. A rendelkezésre álló információk szerint a kérelmező által jelentős gyártóként megjelölt három kínai vállalat mindegyike magántulajdonban van. A Bizottság azonban megállapította, hogy a három gyártó egyike, a Cangzhou Lingang Yueguo Chemical Co., Ltd. esetében a vállalat gyártóegysége a Cangzhou Lingang Gazdasági és Technológiai Fejlesztési Övezetben található, ez az állami vegyipari park pedig a következő médiabeszámoló által is bizonyítottan a KKP közvetlen befolyása alatt áll: „Július 17-én reggel a [Lingang Gazdasági és Technológiai] Fejlesztési Övezet projektszolgáltató központjának párttagozata pártértekezletet tartott, amelynek keretében megünnepelte a párt alapításának 99. évfordulóját, valamint 2020. félévi gyűlését. Li Guoqing, a Fejlesztési Övezet pártmunkabizottságának tagja, az irányítóbizottság elnökhelyettese és az alsóbb szintű szervezetek pártbizottságának titkára részt vett az ülésen, és beszédet mondott.” (30) Az említett vállalatok közül egy másik, a Zhejiang Wulong Chemical Industrial Stock Co., Ltd. esetében a Bizottság az Összkínai Ipari és Kereskedelmi Szövetség (ACFIC) jelentései alapján megállapította, hogy a vállalatot szoros kötelékek fűzik a KKP-hoz, mivel az „sok éve fejlett helyi pártszervezetnek számít megyei és városi szinten is. A közel ezer munkavállalót foglalkoztató vállalatnál a népességbeáramlás nehezítette a pártépítés munkáját. A vállalati párttagozat ezért komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a vállalatnál új pártépítési módszereket találjon, és a pártépítési munkát a vállalat minden részlegére kiterjessze. […] Song Yunchang elmondása szerint a vállalat munkavállalói közül sokan csak a termelésre fordítanak figyelmet, a pártépítési munkával kevésbé vannak tisztában. Ennélfogva a munkavállalók és különösen a párttagok javíthatják az ideológiai ismeretek szintjét. […] A párttagozat negyedéves pártértekezletet keretében vizsgálja a pártépítési munkát, és értékeli a párttagok helyzetét. Song Yunchang elmondása szerint a vállalat párttagozata emellett átgondolta a rendszer innovációját is.” (31)

(61)

A kérelmező állítása szerint a szulfanilsav három nagy kínai gyártója közül egy további, a Hebei Honggang Chemical Industry Co., Ltd legalább két állami tulajdonú kereskedelmi vállalaton (Northeast Pharmaceutical Group Import and Export Trade Co., Ltd és China Jiangsu International Economic and Technical Cooperation Group Co., Ltd) keresztül exportál szulfanilsavat. Emellett a kérelmező szerint a szulfanilsav három legnagyobb kereskedője (32) mind állami tulajdonban van, és 2019 első hét hónapjában együttesen több mint 4 000 tonna szulfanilsavat exportált, ami az említett időszakban a teljes kínai kivitel 64 %-át tette ki.

(62)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához szükséges inputok beszállítóit illetően a kérelmező – korábbi vizsgálatok által megerősített – beadványának megfelelően a szulfanilsav gyártásának fő nyersanyaga az anilin, amely az előállítási költségek 35 %-át teszi ki. A felülvizsgálati kérelem szerint – ezt más források is megerősítették – globális szinten az anilin egyik fő gyártója a kínai Wanhua Chemical (vagy Yantai Wanhua) vállalat. (33) A Wanhua Chemical egy online szakmai magazin rangsora szerint 2019-ben a világ 37. legnagyobb vegyipari vállalata volt. (34) A vállalat legnagyobb részvényese a Yantai Guofeng Investment Holdings Ltd (Yantai Guofeng), amely Yantai önkormányzat állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottságának (SASAC) kizárólagos tulajdonában áll. (35) A Wanhua Chemical 2019. évi éves jelentése szerint a Wanhua Chemical felett elsődlegesen a Yantai Guofeng gyakorol ellenőrzést. (36) Ezzel összefüggésben a Bizottság médiabeszámolók alapján azt is megállapította, hogy a KKP meghatározó szerepet tölt be a vállalat működésében és döntéshozatali folyamataiban: „Zhou Zhe, a Wanhua pártbizottságának helyettes titkára elérzékenyülve jelentette ki: »A Wanhua elmúlt 40 évben elért sikerei mögött kiterjedt tapasztalatok állnak. E sikerek valódi oka mégis egyetlen mondatba sűríthető: elszántan követni a Pártot, és jól kihasználni annak minden reformpolitikáját!« Li Jiankui első elnöktől és párttitkártól kezdve Ding Jiansheng részvénytársasági elnökön és párttitkáron át Liao Zengtai jelenlegi elnökig és párttitkárig a Wanhua pártbizottságának titkára és igazgatótanácsának elnöke mindig is »egy személy« volt. Ennek köszönhető, hogy a pártbizottság vezető szerepet tölt be abban, hogy a vállalat a kijelölt irányban haladjon, miközben felügyeli annak általános tevékenységét, és gondoskodik a döntések végrehajtásáról. A Wanhua biztosítja, hogy minden gyártóegység saját párttagozattal rendelkezzen, és ezeket erős bástyává fejlesztette. Így a kritikus időszakokban minden kommunista vezető szerepet tölt be.” (37)

(63)

Ezért a Wanhua Chemical, amely Kínában és világviszonylatban is az anilin egyik vezető gyártója, állami ellenőrzés alatt állónak tekinthető. Pozíciójánál fogva egyúttal a kínai vegyianyagpiac fontos szereplőjének is, amelynek számos kereskedelmi összeköttetése van az ágazati hálózat többi szereplőjével, például az inputok beszerzésével kapcsolatban. (38) Más anilinszállítók is a kínai petrolkémiai ágazat aktív szereplőinek tekinthetők. Ez utóbbi ágazattal kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy a nemzeti statisztikák szerint a kínai vegyiparban működő állami tulajdonú vállalatok 2015-ben a vegyipari vállalatok teljes eszközállományának 52 %-át tették ki. (39) Az állami tulajdonú vállalatok – különösen a nagy, központi vállalatok – hagyományosan uralkodó szerepet játszanak a kínai petrolkémiai ágazatban, mivel oligopóliumuk van a beszerzési, illetve nyersanyagpiacon, könnyen hozzáférnek a kormányzat által allokált erőforrásokhoz (finanszírozási forrásokhoz, hitelekhez, földterületekhez stb.), és jelentős befolyással bírnak a kormányzati döntéshozatalra.

(64)

A fentieket illetően a kínai kormány és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalatok, különösen pedig az állami tulajdonú vagy állami ellenőrzés alatt álló vállalatok felett. Az állam (és sok tekintetben a KKP) nem csupán megfogalmazza az általános gazdaságpolitikát és tevékenyen felügyeli annak az egyes állami tulajdonú vagy állami ellenőrzés alatt álló vállalatoknál történő végrehajtását, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen e vállalatok operatív döntéshozatalában. Ennek jellemző eszközei a kádereknek a kormányzati hatóságok és e vállalatok közötti rotációja, a párttagok jelenléte a vállalatok irányító szerveiben és a párt alapszervezeteinek jelenléte a vállalatok struktúrájában (lásd még a 3.2.2.4. szakaszt), valamint az ágazathoz tartozó vállalatok struktúrájának alakítása. (40) Cserében az állami tulajdonú vagy állami ellenőrzés alatt álló vállalatok különleges státuszt élveznek a kínai gazdaságon belül, ami több gazdasági előnyt is jelent a számukra, például védelmet a versennyel szemben és kedvezményes hozzáférést a releváns inputokhoz (köztük a finanszírozáshoz). (41) A szulfanilsav ellátási lánca és általában a vegyipar vállalkozásai feletti kormányzati ellenőrzés fennállására utaló jeleket részletesebben a 3.2.2.4. szakasz elemzi.

(65)

A kínai vegyiparban, ez belül a szulfanilsav ellátási láncában érvényesülő kormányzati beavatkozás jelentős szintje és az ágazatban működő állami tulajdonú vállalatok fokozott jelenléte mellett a magántulajdonban lévő gyártók sem működhetnek piaci feltételek között. A 3.2.2.5. pontban foglaltaknak megfelelően a kínai vegyiparban tevékenységet folytató állami tulajdonú vállalatokra és magántulajdonú vállalatokra – beleértve a szulfanilsav és az annak előállításához szükséges inputok gyártóit is – közvetlenül vagy közvetve szintén kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás.

3.2.2.4. Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése szerint: az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében

(66)

Amellett, hogy az állami tulajdonú vállalatok feletti tulajdonjogon és más eszközökön keresztül ellenőrzést gyakorol a gazdaság felett, a kínai kormányzat a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg (42), a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (43)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy ellenőrzése alatt tartsa az állami tulajdonú vállalatok üzleti döntéseit. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak. (44) Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát. (45) Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így a szulfanilsav gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(67)

Például a KKP struktúrái személyi átfedést mutatnak a vezető testülettel legalább egy olyan vállalat – a Wanhua Chemical – esetében, amely a már említett módon nagy mennyiségben állít elő anilint, a szulfanilsav elsődleges inputját. A Bizottság megállapította, hogy a vállalat jelenlegi elnöke, Liao Zengtai tölti be a párttitkári tisztséget is. Ezenkívül a Wanhua Chemical egyik igazgatója, aki egyben a vállalatot tulajdonló és afelett ellenőrzést gyakorló Yantai Guofeng vállalat elnöke is, a KKP tagja, valamint ez utóbbi vállalat párttagozatának titkára. Korábban a Yantai SASAC pártbizottsági tagja, emellett az állami eszközkezelő statisztikai értékelő részlegének vezetője volt. (46) Szintén a KKP jelenlétét szemléltetik a vegyipar vállalathálózatában a szulfanilsav egyik vezető kínai exportőre, a China Jiangsu International Economic and Technical Cooperation Group struktúrái, ahol a vállalat teljes felső vezetése kapcsolatban áll a Párttal. (47) Maga a vállalat is beszámol a párthoz kapcsolódó belső tevékenységekről: „Január 18-án délután a China Jiangsu International Group Company pártbizottsága megtartotta a pártszervezet titkára helyi pártépítéssel kapcsolatos munkájának 2018. évi felülvizsgálatát, valamint a 2019. évi pártépítési feladatokat meghatározó értekezletét.” (48) A szulfanilsav korábban említett jelentős exportőrei közül egy másik, a Northeast Pharmaceutical Group Import and Export Trade Co., Ltd. vállalati politikája egyik elemeként említi, hogy „figyeljen Hszi elnök szavaira, és kövesse a pártot”, vállalati értékei között pedig azt, hogy „egy vállalat működtetésének a kormány javát kell szolgálnia”. (49)

(68)

Az államnak a pénzügyi piacokon (lásd még a 3.2.2.8. szakaszt), valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. (50) A szulfanilsav-ágazatban és a más kapcsolódó ágazatokban (így a pénzügyi és az inputokat előállító ágazatokban) működő vállalatokban – köztük az állami tulajdonú vállalatokban – való állami jelenlét lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és a költségekre.

3.2.2.5. Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése szerint: a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések

(69)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és szinte minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg. (51)

(70)	A kínai kormány a vegyipart – és benne a szulfanilsav gyártóit és inputjainak beszállítóit – fontos ágazatnak tekinti. Ezt támasztja alá a vegyiparral foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is. (52)

(71)

Az olefinek kapcsán – a vegyipari termékek e csoportjába tartozik a benzol, amely a szulfanilsav fő inputjának, az anilinnek a nyersanyaga – megemlítendő, hogy a tizenharmadik nemzeti ötéves terv különös hangsúlyt helyez a benzol előállítására. (53) Az olefinekkel foglalkozó rendelkezéseket a petrolkémiai iparra és a vegyiparra vonatkozó tizenharmadik ötéves terv (2016–2020) is tartalmaz, amelyben az állam fejlesztési irányokat jelöl ki bizonyos vegyipari alágazatok számára, beleértve az ellátási lánc és az értéklánc szervezését is, továbbá iparosítási célokat határoz meg, amelyek mindegyike közvetlen hatással lehet a piaci erőkre ezekben az alágazatokban. Az olefinek esetében az állam a következőket írja elő: „A kulcsfontosságú petrolkémiai projektek építésének gyorsabb előmozdítása. […] Felkészülés mind a nemzetközi, mind a hazai erőforrások felhasználására, a metanolból előállított olefinek és a propánból dehidrogénezéssel előállított propilén megfelelő fejlesztése, a nem ásványolaj alapú termékek arányának növelése az etilén- és propiléntermelésben, az ellátásbiztonsági kapacitás javítása” (54) , továbbá bejelenti, hogy „rendezetten elő fogja mozdítani hét jelentős petrolkémiai ipari bázis és nagyprojekt építését, növelni fogja az olefinek, aromás anyagok és egyéb alaptermékek rendelkezésre állásának biztosításához szükséges kapacitást, és javítani fogja a finomítás integrációját”. (55)

(72)

Más magas szintű kínai szakpolitikai dokumentumok, például a petrolkémiai ipar strukturális kiigazítására, szerkezetátalakítására és jövedelmezőségének növelésére vonatkozó államtanácsi iránymutatások az olefinekkel kapcsolatban szintén a fő célok között tűzték ki ellátási minták kezelését: „A termelési kapacitás szerkezetét fokozatosan optimalizálni kell. […] Az olefinek, aromás anyagok és egyéb alapvető nyersanyagok ellátásbiztonsági kapacitását jelentősen növelni kell.” (56)

(73)

Az országos tervek és iránymutatások rendelkezéseit tükrözik a tartományi szintű tervezési dokumentumok is, mint például a Csiangszu tartomány vegyipari fejlesztésére vonatkozó tizenharmadik ötéves terv (2016–2020), amely kifejezetten előírja, hogy az egyes régióknak milyen lépéseket kell tenniük az ipari bázis, valamint annak kapacitása és beszerzési forrásai tekintetében, különösen az olefinek kapcsán: „a nankingi petrolkémiai bázis biztosítja a finomított termékek, olefinek és aromás szénhidrogének integrációját és fejlesztését, [és] biztosítja a továbbfeldolgozott termékek nagy értékű fejlesztését (57)”. Hasonlóképpen az olefinek a Hebei tartományra vonatkozó 13. petrolkémiai ipari tervnek is részét képezik, amelynek értelmében a hatóságok célja a strukturális fejlesztési minták irányítása egyes ipari szegmensek tekintetében, valamint a kapacitásellenőrzés. A terv különösen a következőket írja elő: „A szénből előállított etilénglikol fejlesztésének felgyorsítása, a szénből (metanolból) előállított olefinek fokozatos fejlesztése, a nem nyersolaj alapú olefinek termelési kapacitásának növelése, szénből aromás szénhidrogént előállító létesítmények építése a part menti területek megfelelő helyszínein, az ágazat koncentrációjának növelése és léptékváltása […] (58)”.

(74)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy a Hebei tartományra vonatkozó 13. petrolkémiai terv alapján a tartományban a szulfanilsav előállításához felhasznált másik nyersanyagra, a kénsavra is közpolitikák vonatkoztak az új termelési kapacitás ellenőrzése tekintetében: „[Hebei][…] szigorúan alkalmazza az ágazati belépési feltételeket, és ellenőrzi a koksz, a maró lúg, a nátrium-karbonát, a kénsav, a kalcium-karbid alapú PVC, a metanol, a színezékek stb. új gyártókapacitására irányuló projekteket (59).”

(75)

A kínai kormány kiterjedt eszköztárral irányítja a vegyipar fejlesztését, például állami támogatások útján, amelyeket különösen a szulfanilsav előállítása során felhasznált legfontosabb nyersanyag, az anilin gyártóinak nyújt. A Wanhua Chemicals, az anilin egyik vezető gyártójának éves jelentései megerősítik, hogy a vállalat a következő összegű állami támogatásokban részesült: 2019-ben 907 millió RMB; (60) 2018-ban 1 milliárd RMB; 2017-ben 1,3 milliárd RMB. (61)

(76)

Emellett a Bizottság megállapította, hogy a Wanhua Chemicals állami ellenőrzés alatt álló vállalatként a közelmúltban megbízást kapott egy nemzeti szintű projekt végrehajtására, amely jól mutatja az állammal fennálló szoros, a vállalat számára előnyös kapcsolatot: „2019 októberében a Kínai Nemzeti Szabványügyi Hivatal hivatalos választ adott ki, amelyben jóváhagyta, hogy a Yantai Wanhua Chemical Group Co., Ltd. feladata lesz az új vegyi anyagok területén a nemzeti műszaki szabványokkal foglalkozó innovációs bázis előkészítése és megépítése.” (62)

(77)	Emellett a benzol, az anilin előállításához használt vegyi alapanyag tekintetében a Bizottság megállapította, hogy Kína 40 % -os exportadót alkalmaz. (63) A benzol továbbfeldolgozott termékei azonban, beleértve a szulfanilsavat is, nem exportvámkötelesek.

(78)	Ezekkel és más eszközökkel a kínai kormány beavatkozik a szulfanilsav előállításához felhasznált nyersanyagok piacába, és a vegyipar fejlesztését és működését annak gyakorlatilag valamennyi vonatkozására kiterjedően irányítja és ellenőrzi.

(79)

Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ösztönzött iparágak – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártása során felhasznált legfontosabb nyersanyag, az anilin gyártásával foglalkozó gazdasági ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

3.2.2.6. Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerint: a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése

(80)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan az elsődleges céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más, Kínán kívüli országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi. A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét. (64)

(81)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak. (65) Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak). A földhasználati jogok allokálása továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok allokálása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez. (66) A hatóságok emellett a földhasználati jogok allokálásakor gyakran törekednek konkrét politikai célok elérésére, például a gazdasági tervek teljesítésére. (67)

(82)

A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan a szulfanilsav gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat. Ennek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt jelzik, hogy ezek a megfontolások maradéktalanul érvényesek a vegyiparra, ezen belül pedig a szulfanilsav-ágazatra, illetve és a szulfanilsav előállításához felhasznált nyersanyagokat gyártó ágazatokat is.

(83)	A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vegyiparban – a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is ideértve – a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

3.2.2.7. Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerint: a bérköltségek torzult volta

(84)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak. (68) A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, a kollektív tárgyalások és a munkavállalói jogok védelme melletti elkötelezettsége pedig csupán kezdetleges. (69) Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-regisztrációs rendszer, amely társadalombiztosítási és más juttatásokat kizárólag az adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest. (70) Ezek a ténymegállapítások a kínai bérköltségek tekintetében fennálló torzulásokat jelzik.

(85)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a vegyiparra, ezen belül pedig a szulfanilsav gyártóira ne vonatkozna a fent bemutatott kínai munkajogi rendszer. Ennélfogva a szulfanilsav-ágazatban a bérköltségek torzulása közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

3.2.2.8. Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerint: közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe

(86)	Kínában a vállalati szektor tőkéhez jutása többféle szempontból torzultnak tekinthető.

(87)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi, (71) valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (72), továbbá – szintén a pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan – rendszeresen részt vesznek a kormányzat által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk. (73) Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják. (74)

(88)

Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális követelmények tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy ezek a fajta szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(89)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte. A becslések határozottan arra utalnak, hogy a kínai hitelminősítések szisztematikusan gyengébb nemzetközi minősítésnek felelnek meg. (75)

(90)

Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják. (76) Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(91)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója az utóbbi időben a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(92)

Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Erre utal, hogy a referencia-kamatlábbal megegyező vagy annál alacsonyabb kamat melletti hitelnyújtás továbbra is 45 %-os részarányt képvisel a teljes hitelállományon belül, a célzott hitelezés pedig a jelek szerint egyre nagyobb szerephez jut, részaránya a romló gazdasági körülmények ellenére is határozottan nőtt 2015 óta. A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(93)

A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulásmentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt az elmúlt években rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene. A veszélyeztetett hitelállomány bővülésével szembesülő kínai kormány a nemteljesítések elkerülése mellett döntött. A rossz hitelekre egyrészt a hitelek megújítása volt a válasz, ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett, másrészt az adósság átruházása (például vállalategyesülések vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait.

(94)	Összességében az utóbbi időszakban a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó jelentős torzulások.

(95)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a szulfanilsav-ágazat mentes lenne az előzőekben bemutatott, a pénzügyi rendszerre irányuló kormányzati beavatkozástól. A Bizottság emellett azt is megállapította, hogy az anilin (a szulfanilsav előállításához felhasznált fő nyersanyag) egyik vezető gyártója állami támogatásban részesült (lásd a (75) preambulumbekezdést). Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

3.2.2.9. A bemutatott torzulások rendszerszintű jellege

(96)

A Bizottság megállapította, hogy a jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről a 3.2.2.1–3.2.2.5. szakaszban és a jelentés A. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban a 3.2.2.6–3.2.2.8. szakaszban és a jelentés B. részében ismertetett jellemzésre is.

(97)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a szulfanilsav gyártásához többféle inputra van szükség. Ennek kapcsán elmondható, hogy Kína az említett gyártási folyamat legfontosabb nyersanyaga, az anilin egyik vezető gyártója (lásd a (62) preambulumbekezdést). Amikor a szulfanilsav gyártói Kínában beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(98)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak szulfanilsav belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés A. és B. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább. Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

3.2.2.10. Következtetés

(99)

A 3.2.2.2–3.2.2.9. szakaszban ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is magában foglaló vegyiparra irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés – és az annak során megvizsgált elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatása – arról tanúskodott, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék árai és költségei (a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségeket is ideértve) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(100)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésével összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő forrásból származó megfelelő előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

3.2.3. Megfelelő forrás

3.2.3.1. Általános megjegyzések

(101)

A forrás kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján a következő szempontok alapján történt:

—	Kínához hasonló gazdasági fejlettségi szint. Ebben a vonatkozásban a Bizottság olyan országokat vett figyelembe, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme a Világbank adatbázisa szerint hasonló Kínáéhoz (77),

—	a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártása az adott országban,

—	a releváns nyilvános adatok elérhetősége az adott országban.

(102)

A (30) és (31) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést is fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához: a termelési tényezőkre vonatkozó első, 2020. május 7-i feljegyzést és a termelési tényezőkre vonatkozó második, 2020. szeptember 25-i feljegyzést. E feljegyzések ismertették a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A feljegyzések útján a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról a szándékáról, hogy a (103), a (104) és a (105) preambulumbekezdésben említett okokból Indiát tekintse megfelelő forrásnak. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel ezzel kapcsolatban.

3.2.3.2. Kínához hasonló gazdasági fejlettségi szint és a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártása

(103)

A termelési tényezőkkel kapcsolatos, 2020. május 7-i feljegyzésben a Bizottság kifejtette, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket a rendelkezésre álló információk szerint csak Indiában és az US-ban állítják elő (78), amelyek közül egyik ország sem hasonló Kínához a gazdasági fejlettségi szintjét tekintve a (101) preambulumbekezdésben említett kritériumok szerint.

(104)

mivel a Bizottság nem talált olyan országot, amely Kínához hasonló gazdasági fejlettségi szintű, és gyárt is a felülvizsgálat tárgyát képező termék általános kategóriájába és/vagy ágazatába tartozó terméket, a Bizottság a termelési tényezőkről szóló, 2020. május 7-i feljegyzésben jelezte, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében olyan országot kíván figyelembe venni, amely Kínától eltérő fejlettségi szintű, ugyanakkor előállítási és értékesítési költségei a 2. cikk (6a) bekezdése a) pontjának első albekezdése értelmében vett, torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröznek. A Bizottság megállapította, hogy India gazdasági fejlettségi szintje alacsonyabb, mint Kínáé. Ezért olyan körülmények között, amelyek pontos dömpingkülönbözet számítását igényelnék, az említett ország Kínánál alacsonyabb gazdasági fejlettségi szintje miatt nem lenne megfelelő. Mivel azonban a jelenlegi vizsgálat hatályvesztési felülvizsgálat, amely arra keresi a választ, hogy a tényleges szinttől függetlenül valószínű-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése, a Bizottság megvizsgálta, hogy a jelen eset körülményei között India kivételesen képezheti-e az előállítási és értékesítési költségek megállapításának alapját. Ezzel kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy a 3.2.7. szakaszban ismertetett következtetésnek megfelelően már e nagyon óvatos megközelítés alapján megállapított rendes érték is jelentős dömpinget mutatott. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy más alternatívák vizsgálata nem szükséges.

(105)

A kérelem nyomán a Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján megállapította, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket több gyártó állítja elő Indiában.

(106)

A Bizottság ezután ellenőrizte az e gyártókra vonatkozóan szükséges, Indiában nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi adatokat. A Bizottság olyan vállalatokat vett figyelembe, amelyek eredménykimutatása nyilvánosan hozzáférhető volt és tartalmazott adatot a felülvizsgálati időszakról, és amelyek ezen időszakban nyereségesek voltak. A Bizottság a 2018. április 1. és 2019. március 31. közötti időszakra vonatkozóan az Aarti Industries Limited (a továbbiakban: Aarti) és a Daikaffil Chemicals India Limited (a továbbiakban: Daikaffil) auditált éves jelentését találta meg az interneten.

(107)

A Daikaffil együttműködési megállapodást kötött egy külföldi vállalattal. A Daikaffil honlapján (79) az áll, hogy ez a külföldi vállalat közvetlenül felügyeli és ellenőrzi a Daikaffil termelésének minőségét annak minden gyártósorára kiterjedően, ingyenes technológiát biztosít, továbbá visszavásárlási megállapodásokat kötött bizonyos termelésekre vonatkozóan. Hasonló nyilatkozatok szerepelnek a társaság pénzügyi kimutatásaiban is. A talált információk arra utalnak, hogy az adott körülmények között a Daikaffil esetében nem merülnek fel azok az előállítási költségek, amelyek egy másik szulfanilsavgyártónál igen. Ez a helyzet hatással van a Daikaffil SGA-költségeire és nyereségére.

(108)

Az érdekelt felek egyike sem vitatta, hogy a Bizottság Indiát választja ki az exportáló gyártók torzulástól mentes előállítási és értékesítési költségeinek megállapításához, sem azt, hogy az Aarti Industries Limited megfelelő pénzügyi adatokat szolgáltat a jelen vizsgálathoz. Az Aarti Industries Limited széles termékkörrel foglalkozik a méretgazdaságosság és a szinergiák kihasználása érdekében; ugyanez a stratégia az Indiánál magasabb fejlettségi szintű országok szulfanilsavgyártóinál található meg. Bár nagyobb vállalatcsoportról is van szó, az Aarti Industries Limited üzletvitele a tevékenység változatosságánál és a vállalat teljesítményénél fogva hasonlónak bizonyult a kérelmezőéhez.

3.2.3.3. A releváns nyilvános adatok elérhetősége Indiában

(109)

Az India termelési tényezőiről a vizsgálat irataiban rendelkezésre álló releváns adatok körültekintő elemzését követően a Bizottság a következőket állapította meg:

—	A 2020. május 7-i és a 2020. szeptember 25-i feljegyzés szerint a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához szükséges inputokat importálták.

—	Az indiai Maharashtra államban jelentős számú vegyipari vállalat és szulfanilsavgyártó működik. A Bizottság az egész Indiára kiterjedő adatok helyett a Maharashtra államra vonatkozó konkrét adatokat használta fel, ha azok rendelkezésre álltak.

—	A felülvizsgálati időszakra vonatkozó ipari villamosenergia-díj a Maharashtrai Villamosenergia-szabályozási Bizottság által szolgáltatott adatok formájában állt rendelkezésre.

—	A felülvizsgálati időszak földgázárai az indiai Kőolaj- és Földgázügyi Minisztériumhoz tartozó Indiai Kőolajipari Tervező- és Elemzőcsoport által szolgáltatott adatok formájában könnyen hozzáférhetők voltak.

—	Az éves átlagbérek megtalálhatók az Indiai Statisztikai Minisztérium honlapján. A minimálbéreket az Indiai Munkaügyi Hivatal honlapja közli feldolgozóipari ágazat és állam szerinti bontásban.

(110)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. Emellett a gyártási általános költségek értékét úgy kell meghatározni, hogy az a termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazza. Az előzőekben említett módon az Aarti indiai exportáló gyártó pénzügyi kimutatásai nyilvánosan hozzáférhetők, és felhasználhatók az SGA-költségek torzulástól mentes és észszerű összegének meghatározásához.

3.2.3.4. Indiára mint megfelelő forrásra vonatkozó következtetés

(111)

A fenti elemzés alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján kivételesen a torzulástól mentes költségek és árak tekintetében megfelelő forrásnak tekintette Indiát. A szükséges pénzügyi adatok beszerzéséhez az Aarti vállalatot választotta ki.

3.2.4. Termelési tényezők

(112)

A 2020. május 7-i és a 2020. szeptember 25-i feljegyzésben említett módon a Bizottság elemezte az azonosított termelési tényezőkkel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat. A Bizottság úgy határozott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban az alábbi források és mértékegységek alapján határozza meg a rendes értéket:

1. táblázat

A szulfanilsav termelési tényezői

Termelési tényező	HR-kód	Adatforrás	Torzulástól mentes egy egységre jutó érték
Kénsav; óleum	2807 00	Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) (80)	70,15 EUR/t
Anilin és sói	2921 41	Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA)	1 342,59 EUR/t
Aktív szén	3802 10	Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA)	2 835,95 EUR/t
Ásványmentesített víz	N. a.	Az indiai Maharashtra államban működő ipari felhasználókra vonatkozó vízdíj	0,06 EUR/m3
Hideg víz	N. a.	Az indiai Maharashtra államban működő ipari felhasználókra vonatkozó vízdíj	0,06 EUR/m3
Munkaerő	N. a.	Indiai Munkaügyi Hivatal (az éves átlagbér összesített indiai adatai Maharashtra államra vetítve)	0,92 EUR/h
Villamos energia	N. a.	Maharashtrai Villamosenergia-szabályozási Bizottság	0,118 EUR/kWh
Földgáz	2711 21	Indiai Kőolajipari Tervező- és Elemzőcsoport	0,11 EUR/Nm3
Gőz	N. a.	A kérelmező adatai	A változó költségek százaléka

3.2.4.1. Nyersanyagok

(113)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához nyersanyagként kénsavat és anilint használnak fel. (81) A sók esetében e két nyersanyagon kívül nátriumot, káliumot vagy kalciumot használnak. Mivel a hatályvesztési felülvizsgálatokban nem szükséges pontos dömpingkülönbözetet számítania, a Bizottság úgy határozott, hogy a sókra vonatkozó rendes érték kiszámításakor nem veszi figyelembe ezen anyagok többletköltségét. Az egyszerűsített megközelítés biztonságosabb dömpingkülönbözetet eredményezett.

(114)

A megfelelő gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság az Indiába érkező importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos CIF-importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal és a belföldi fuvarozási költségekkel. Az Indiában érvényes CIF-importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta (82).

(115)

A Bizottság figyelmen kívül hagyta a Kínából Indiába érkező behozatalt, mert a 3.2.2. szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a Kína belföldi piacán fennálló torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Bizottság ugyanígy nem vette figyelembe az Indiába a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 rendelet 1. mellékletében felsorolt országokból (83) érkező behozatalt sem. Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a rendes érték megállapítása céljából nem vehetők figyelembe ezen országok belföldi árai. A kénsav egyéb harmadik országokból érkező behozatalának volumene az Indiába érkező kínai import kizárását követően is reprezentatív maradt, és az Indiába érkező teljes behozatal volumene 75,3 %-ának felelt meg. Mivel India korlátozott volumenben importál anilint a Kínától eltérő egyéb harmadik országokból, a Bizottság más reprezentatív referenciaértékeket keresett.

(116)

A Bizottság nem talált reprezentatív nemzetközi szabadpiaci referenciaárat az anilinre vonatkozóan. A globális anilingyártó kapacitás közel 50 %-ával Kína továbbra is a világ uralkodó szereplője, amelyet Nyugat-Európa és az USA követ. (84) Emellett az anilin uniós és egyesült államokbeli szabadpiaca korlátozott. (85) A világszerte előállított anilin mintegy 90 %-át egy szigetelőanyag, az MDI gyártásában használják fel. (86) A kérelmező az egyetlen olyan európai anilingyártó, amely nem integrálódott az MDI-gyártásba. (87)

(117)

A kérelmező előadta, hogy az anilin Indiába irányuló behozatalának az elmúlt öt évre vetített átlagára 1,95 USD/kg volt, és egyetlen alkalommal sem volt alacsonyabb mint 1,50 USD/kg (1,32 EUR/kg). (88) A Bizottság a kérelmező által az anilinre vonatkozóan megadott legmérsékeltebb árat (1,32 EUR/kg) alkalmazta referenciaértékként.

(118)

A rendes érték bizottsági módszertan szerinti megállapításához az Indiába importált termelési tényezőkre és anyagokra vonatkozó importvámokat, valamint a belföldi fuvarozási költségeket normális esetben hozzá kell adni ezekhez az importárakhoz. A kénsav esetében a Bizottság Indiának a Világbank Integrált Világkereskedelmi Megoldásában (89) rendelkezésre álló importvámját alkalmazta a behozatal származási országának megfelelő szinteken. Emellett a Bizottság az árhoz hozzáadta a belföldi fuvarozási költségeket is, amelyeket egy tonnára vetítve számított ki a Világbank jelentésében szereplő, szállításokra vonatkozó árajánlatok alapján. (90) A Bizottság az anilinre vonatkozó referenciaértéket kiegészítette a belföldi fuvarozás költségével.

3.2.4.2. Fogyóeszközök

(119)

Fogyóeszköz az aktív szén, az ásványmentesített víz és a hideg víz.

(120)

Az aktív szén esetében a Bizottság ugyanazt a módszert alkalmazta, mint a fenti nyersanyagokról szóló szakaszban a kénsavra. A más harmadik országokból érkező import Kína kizárását követően is reprezentatív maradt, és az Indiába érkező teljes volumen 50,8 %-át tette ki. A belföldi fuvarozást illetően a Bizottság az árhoz hozzáadta a belföldi fuvarozási költségeket is, amelyeket egy tonnára vetítve számított ki a Világbank előző szakaszban említett jelentésében szereplő, szállításokra vonatkozó árajánlatok alapján.

(121)

Az ásványmentesített víz és a hideg víz tekintetében a Bizottság az olyan vállalkozásokra vonatkozó 2018. évi vízdíjat vette alapul, amelyek Maharashtrában vizet használnak gyártási folyamataikban vagy hűtőközegként. (91)

3.2.4.3. Munkaerő

(122)

Az Indiai Statisztikai Minisztérium időszakos munkaerő-felmérései (92) azt mutatják, hogy az éves átlagbér általában a minimálbér kétszerese. (93) A Bizottság felhasználta az indiai munkaügyi adatokról az Indiai Munkaügyi Hivatal által készített legfrissebb elemzést (az „Indiai Munkaügyi Statisztikák 2017” című jelentést) (94), és az abban bemutatott, a maharashtrai vegyiparban és gyógyszeriparban érvényes, egy évre vetített minimálbért megszorozta kettővel.

3.2.4.4. Villamos energia

(123)

A Maharashtrai Villamosenergia-szabályozási Bizottság közzéteszi a maharashtrai vállalatokra (ipari felhasználókra) vonatkozó villamosenergia-árakat. (95) A Bizottság a 2019/2020-as indiai pénzügyi év ipari villamosenergia-áraira (azaz a felülvizsgálati időszak második felében érvényes árakra) vonatkozó adatokat használta fel.

3.2.4.5. Földgáz

(124)

Az indiai Kőolaj- és Földgázügyi Minisztériumhoz tartozó Indiai Kőolajipari Tervező- és Elemzőcsoport rendszeresen közzéteszi honlapján (96) az indiai földgázárakat. A Bizottság a felülvizsgálati időszakra kiterjedően közzétett árakat használta fel. (97)

3.2.4.6. Gőz

(125)

A Bizottság egyéb adatok hiányában a gőzköltségek megállapítására a kérelemben alkalmazott módszert alkalmazta, amelyre vonatkozóan egybevetéssel távoli ellenőrzés végzett. A gőz olyan „energia-”elem, amelynek költségét a Bizottság a kérelmezőnél a szulfanilsav felülvizsgálati időszak alatti gyártása során ténylegesen felmerült egyes változó költségek százalékában állapította meg. (98)

3.2.4.7. Gyártási általános költségek, SGA-költségek, nyereség és értékcsökkenés

(126)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a számtanilag képzett rendes értéknek „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(127)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapítása érdekében, továbbá mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ezért a kérelmező adatai (99) alapján a Bizottság megállapította, hogy a gyártási általános költségek mekkora részt képviselnek a teljes gyártási költségen és a munkaerőköltségen belül. Ezt követően a Bizottság a gyártási általános költségek torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy az előzőek szerint kapott százalékos arányt alkalmazta az előállítási költség torzulástól mentes értékére.

(128)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes, észszerű összegének megállapításakor a Bizottság az Aarti 2018. április 1. és 2019. március 31. közötti időszakra vonatkozó pénzügyi adataira támaszkodott, amelyek az Aarti auditált, a vállalat honlapján elérhető beszámolóiból származnak.

3.2.5. Számítás

(129)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(130)

A Bizottság először a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben a szulfanilsav előállításához felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra és a munkaerőre) vonatkozóan. A Bizottság az egybevetéssel végzett távoli ellenőrzés során megvizsgálta a kérelmező által közölt felhasználási arányok helytállóságát. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta az Indiában megfigyelt, torzulásoktól mentes egységköltségekkel.

(131)

A Bizottság a második lépésben a gyártási általános költségeket számította ki. E gyártási általános költségek kiszámítását a (127) preambulumbekezdés ismerteti. A Bizottság az így kapott százalékot alkalmazta a torzulástól mentes gyártási költségekre.

(132)

A harmadik lépésben a Bizottság alkalmazta az SGA-költségeket és a nyereséget. Ezeket az Aarti pénzügyi kimutatásai alapján határozta meg (lásd a 3.2.3.3. szakaszt). A Bizottság a következő tételekkel egészítette ki a torzulástól mentes gyártási költséget:

—	SGA-költségek, amelyek az Aarti teljes gyártási költségének 23,6 % -át tették ki, valamint

—	nyereség, amely az Aarti teljes gyártási költségének 20,4 %-ával egyezett meg.

(133)

Ez alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

3.2.6. Exportár

(134)

Az együttműködés hiánya miatt az exportárak megállapítása az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján történt. A Bizottság az exportárak megállapításához a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő kínai behozatali adatokat, valamint az Eurostat adatait használta fel.

(135)

Tekintettel továbbá arra, hogy az árakat az adatbázis költség, biztosítás és fuvardíj (CIF) paritáson tünteti fel, a Bizottság azokat gyártelepi szintre igazította úgy, hogy levonta a Kína és az uniós határ közötti szállítási (53 EUR/t) és biztosítási költség (0,2 %) megfelelő összegét. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a kérelmező által szolgáltatott adatokat használta fel. (100)

3.2.7. Összehasonlítás és dömpingkülönbözet

(136)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és az Unióba irányuló kivitel gyártelepi paritáson számított exportárát. A Bizottság óvatos megközelítést alkalmazva összehasonlította a szulfanilsav számtanilag képzett rendes értékét a szulfanilsav és sói exportárával (a 2921420060 és a 2921420040 TARIC-kód alá tartozó behozatal). Figyelmen kívül hagyta azonban a 2921420090 (anilinszármazékok és sóik – egyéb) TARIC-kód alá tartozó behozatalt, mivel e kód alá a felülvizsgálat tárgyát képező terméktől eltérő termékek is tartozhatnak.

(137)

Az Unió határán érvényes, vámfizetés előtti CIF-ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet 41,7 % volt.

3.2.8. A dömping folytatódására vonatkozó következtetés

(138)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

3.3. A behozatal valószínűsíthető alakulása az intézkedések hatályvesztése esetén

(139)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, az uniós árszint és a harmadik országokra vonatkozó exportárak közötti kapcsolatot, valamint az uniós piac vonzerejét.

(140)

A kínai hatóságok és a kínai gyártók/exportőrök együttműködésének hiánya miatt a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre alapozta az értékelését.

3.3.1. Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában

(141)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Kínában 65 500 és 82 000 tonna közötti kapacitás áll rendelkezésre. Akkor a Bizottság 13 100–16 400 tonnára becsülte Kína szabad szulfanilsavgyártási kapacitását.

(142)

A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 44 kínai szulfanilsavgyártót sorol fel, és 75 000–190 000 tonnára becsüli a 2019. évi szulfanilsavgyártási kapacitást. 2017-ben Kína becsült szulfanilsavgyártási kapacitása 98 506 tonna volt 14 kínai gyártó figyelembevételével. (101) 2017 óta többek között a Hebei Honggang Chemical Co., Ltd. és a Cangzhou Lingang Yueguo Chemical Co., Ltd is bővítette termelési kapacitását. (102) Emellett a Kínában a színezékek, pigmentek és szerves vegyi anyagok előállításához használt gyártó berendezések nagy része szulfanilsav előállítására is alkalmas. (103)

(143)

A Kínával kapcsolatos múltbeli keresletre és exportra vonatkozó, valamint piaci információkra alapozott előrejelzések fényében Kína szabad szulfanilsavgyártási kapacitása jelenleg 35 000–65 000 tonna, ami már eleve jóval több mint ötszöröse a felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználásnak.

3.3.2. Árak az egyéb exportpiacokon

(144)

A Bizottság a GTA adatbázisából lekérdezte az anilinszármazékok és sóik kínai kivitelének értékére és mennyiségére vonatkozó adatokat (104) (kizárólag szulfanilsavra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre) a 2015–2019 közötti időszakra, rendeltetési országonként. Az exportárak elemzése azt mutatja, hogy az USA-ba irányuló értékesítések mellett Kína az Uniónak értékesíti a legmagasabb áron az anilin származékait és sóit. A rendeltetési országonkénti termékösszetétel nem ismert, de az uniós és más exportpiacok közötti árkülönbség jelentős. 2019-ben az anilinszármazékok és sóik Unióba irányuló értékesítésének átlagára 3,2-szerese volt a más exportpiacokon alkalmazott áraknak. Dömpingellenes intézkedések hiányában tehát valószínű az Unióba irányuló kínai értékesítés növekedése. E behozatalra várhatóan olyan dömpingárakon kerülne sor, amelyek az egyetlen uniós gyártó árai alá kínálnának.

3.3.3. Az uniós piac vonzereje

(145)

Mennyiség tekintetében Kína a világ legnagyobb szulfanilsav-exportáló országa. (105) A kínai kormány által kidolgozott tervek (lásd a 3.2.2. szakaszt) és az érintett kínai gyártók honlapjainak (106) fényében egyértelmű, hogy a kínai szulfanilsavgyártók jelentős mennyiségben exportálnak.

(146)

A (144) preambulumbekezdésben említett GTA-lekérdezés elemzése alapján az anilinszármazékok és sóik kínai kivitele 2019-ben mintegy 82 millió tonnát tett ki. Az export nagy része Ománba, Pakisztánba, Brazíliába, Indiába és Vietnamba irányult. Bár az export termékösszetétele eltérő lehet, és az adatok köre is szélesebb a felülvizsgálat tárgyát képező terméknél, említést érdemel, hogy az anilinszármazékok és sóik nem uniós országokba irányuló kínai kivitelének átlagára jóval alacsonyabb volt az Unióba irányuló kivitel átlagáránál. A vizsgálat megállapította, hogy a szulfanilsav iránti kereslet az Egyesült Államokban, Európában, Mexikóban, Brazíliában és Japánban koncentrálódott. (107) Az USA esetében a szulfanilsav árai magasak lennének, azonban a dömpingellenes intézkedések bevezetése óta úgy tűnik, hogy a kínai szulfanilsavgyártók csak korlátozottan férnek hozzá az USA piacához. (108) Az uniós piac vonzereje tehát a kereslet és az árak tekintetében egyaránt nyilvánvaló.

3.3.4. Következtetés a behozatalnak az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető alakulásával kapcsolatban

(147)

A Kínában rendelkezésre álló jelentős termelési és szabad kapacitást, valamint az uniós piac vonzerejét figyelembe véve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömping volumenének növekedését eredményezné.

3.3.5. Következtetés a dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatban

(148)

Figyelembe véve a dömping felülvizsgálati időszak alatti folytatódásával kapcsolatos ténymegállapításait, valamint a behozatalnak az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető alakulását, a Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömping folytatódását eredményezné.

4. KÁR

4.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(149)

A figyelembe vett időszakban egy uniós gyártó állította elő a hasonló terméket. Ez a vállalat alkotja az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(150)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat által átadott információ alapján az 1 900–2 300 tonna közötti tartományban állapította meg a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelést. Az elemzést a hasonló termék egyetlen – ennélfogva a hasonló termék teljes uniós termelésének 100 % -át képviselő – uniós gyártója által szolgáltatott adatok alapján végezte el.

4.2. Uniós felhasználás

(151)

A Bizottság az uniós felhasználást

—	a hasonló terméknek az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített volumene, valamint

—	a szulfanilsav uniós piacra behozott, az Eurostat felé bejelentett volumene (a 10 jegyű TARIC-kód szintjén) alapján állapította meg.

(152)

Tekintettel arra, hogy az uniós ágazat csupán egyetlen gyártóból áll, a bizalmas üzleti információk védelme érdekében az adatokat az alábbi táblázatban jelzőszámokkal szükséges bemutatni.

(153)

Az ügy aktájához fűzött 2020. november 18-i feljegyzéssel (109) összhangban a Bizottság óvatos megközelítést alkalmazva csak a 2921420060 (szulfanilsav) és a 2921420040 (nátrium-szulfanilát, a szulfanilsav nátrium-hidroxidos kezelésével előállított sója) TARIC-kód alá tartozó behozatalt vette figyelembe a kárelemzésben. Figyelmen kívül hagyta ugyanakkor a 2921420090 (anilinszármazékok és sóik – egyéb) TARIC-kód alá tartozó behozatalt, mivel e kód alá a felülvizsgálat tárgyát képező terméktől eltérő termékek is tartozhatnak, és nincs megfelelő módszer, amellyel meghatározható lenne felülvizsgálat tárgyát képező termék aránya az e kód alá tartozó behozatalon belül.

(154)

A vizsgálat kimutatta, hogy a szulfanilsav uniós piaca eleinte bővült a figyelembe vett időszak második évében. Ezt követően azonban a felhasználás csökkent, de a felülvizsgálati időszakban valamivel a 2016. évi szint felett maradt.

2. táblázat

Uniós felhasználás (volumenindex)

	2016	2017	2018	Felülvizsgálati időszak
Uniós felhasználás	100	113	104	105
Forrás: Az uniós gyártó és az Eurostat

4.3. Kínából érkező behozatal

a) A behozatal volumene és piaci részesedése

(155)

A Bizottság az Eurostattól származó adatok alapján megállapította a Kínából az Unióba érkező behozatal volumenét, e behozatal és a 3. táblázatban bemutatott uniós felhasználás összehasonlítása alapján pedig meghatározta a behozatal piaci részesedését.

(156)

A Kínából érkező behozatal teljes volumene folyamatosan növekedett a figyelembe vett időszak alatt. A felülvizsgálati időszakban a behozatal volumene 2016-hoz képest 66 %-kal volt magasabb.

(157)

A Kínából érkező behozatal folyamatosan nőtt, és a felülvizsgálati időszakban már a teljes behozatal több mint egyharmadát tette ki.

(158)

A Bizottság eredeti vizsgálata a szulfanilsav és sói behozatalára irányult, ami kitűnik többek között abból is, ahogyan az ideiglenes intézkedések bevezetéséről szóló rendelet preambulumbekezdései meghatározzák az érintett terméket. (110) Mindazonáltal a Bizottság az intézkedések hatálya alá tartozó terméket a rendelet rendelkező részében hiányosan, csupán szulfanilsavként írta le. A probléma 2015-ben vált hangsúlyossá.

(159)

2015-ben, már az előző hatályvesztési felülvizsgálat lezárását követően az uniós tarifális osztályozási rendszer módosítása új TARIC-kódot vezetett be a nátrium-szulfanilátra (2921420040). Emellett 2014 végén, illetve 2015 elején Hollandia (111) és Olaszország (112) kötelező érvényű tarifális felvilágosításról (KTF) szóló határozatot adott ki a szulfanilsav sóinak a 2921420090 (anilinszármazékok és sóik – más) TARIC-kód alá történő besorolásáról.

(160)

Az Eurostat behozatali statisztikái azt mutatják, hogy a 2921420090 TARIC-kód alá tartozó, Kínából érkező behozatal mennyisége 2010 és a felülvizsgálati időszak között 1 500 és 3 000 tonna között ingadozott. (113) A tarifális osztályozási rendszer 2015. évi módosítása és a két KTF-határozat nem befolyásolta az adott TARIC-kóddal kapcsolatban megfigyelhető ingadozó tendenciát.

(161)

Ezzel szemben a 2921420060 (szulfanilsav) TARIC-kód alá tartozó, Kínából behozott mennyiség 2014 után egyértelműen csökkent. 2010–2014 között a behozatal volumene évi 100–800 tonna között alakult. (114) 2015 óta egyik évben sem haladta meg a 65 tonnát. Emellett a 2921420040 (nátrium-szulfanilát) TARIC-kód alá tartozó, Kínából érkező behozatal mennyisége a 2015. évi körülbelül 35 tonnáról a felülvizsgálati időszakra több mint 1 000 tonnára nőtt.

(162)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a kínai exportáló gyártók a (158) és a (159) preambulumbekezdésben ismertetett helyzetet kihasználva a figyelembe vett időszakban olyan TARIC-kódok alatt folytatták a szulfanilsav sóinak behozatalát, amelyeket a dömpingellenes intézkedésekről szóló rendelet rendelkező része nem említett kifejezetten.

3. táblázat

Kínából érkező behozatal (tonna, értéktartományok)

	2016	2017	2018	Felülvizsgálati időszak
Kína	600–670	550–600	750–800	1 050 –1 100
Index (2016 = 100)	100	90	119	166
Forrás: Eurostat

(163)

A (158)–(161) preambulumbekezdésben ismertetett módon a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatala 2015 után, a nátrium-szulfanilát TARIC-kódjának bevezetése után nőtt. 2016-ban a kínai behozatal az uniós piac 14 %-át tette ki. Piaci részesedése 2017-ben csökkent, de a figyelembe vett időszak hátralévő részében elérte a korábbi szintjét, majd tovább növekedett. A felülvizsgálati időszakban a Kínából érkező behozatal 22 %-os részesedést ért el az uniós piacon.

4. táblázat

Uniós piaci részesedés (%)

	2016	2017	2018	Felülvizsgálati időszak
Kína (%)	14	11	16	22
Index (2016 = 100)	100	80	115	158
Forrás: az uniós gyártó és az Eurostat adatain alapuló számítás.

b) Importárak és áralákínálás

(164)

A Bizottság a behozatal árait az Eurostat adatai alapján határozta meg. A felülvizsgálat tárgyát képező, Kínából származó termék átlagos importára közel a kétszeresére emelkedett a figyelembe vett időszakban. A felülvizsgálat tárgyát képező termék jelenleg egyetlen intézkedések hatálya alá tartozó összetevője, a szulfanilsav importára és sóinak importára azonban eltérően alakult.

(165)

A Kínából származó szulfanilsav importára a figyelembe vett időszakban csökkent. A felülvizsgálati időszakban az importár közel 10 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak kezdetéhez képest. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2018. évi csúcsár nem volt reprezentatív, mivel csak 4 tonna Kínából importált szulfanilsavnak felelt meg.

(166)

A szulfanilsav Kínából származó sóinak importára ezzel ellentétesen alakult. E sók importára folyamatosan nőtt, és 2016. évi értékének közel 190 %-át érte el a felülvizsgálati időszakban.

5. táblázat

Importár (EUR/t)

	2016	2017	2018	Felülvizsgálati időszak
A szulfanilsav ára (EUR/t)	1 271	1 070	2 315	1 157
Index (2016 = 100)	100	84	182	91
A szulfanilsav sóinak ára (115) (EUR/t)	714	1 046	1 198	1 333
Index (2016 = 100)	100	146	168	187
A felülvizsgálat tárgyát képező termék átlagára (EUR)	720	1 049	1 204	1 325
Index (2016 = 100)	100	146	167	184
Forrás: Eurostat

(167)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya és ezáltal a pontos importált terméktípusokra vonatkozó információk hiánya miatt a Bizottság az áralákínálást a TARIC-kódonkénti behozatal alapján, valamint azon feltételezés alapján határozta meg, hogy az egyes TARIC-kódok alá tartozó, Kínából importált terméktípusok hasonlók az egyetlen uniós gyártó által gyártott és értékesített terméktípusokhoz.

(168)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

—	az egyetlen uniós gyártó által az Unió piacán a független vevők felé a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozóan felszámított értékesítési ár gyártelepi szintre átszámított súlyozott átlagát, valamint

—

a felülvizsgálat tárgyát képező, kínai gyártóktól származó és Kínából behozott termék költségeket, biztosítást és fuvarozást (CIF) is magában foglaló, kirakodás utáni árra átszámított és a hagyományos vámokkal és a behozatalt követő költségekkel megnövelt, TARIC-kódonkénti súlyozott átlagárait (az Eurostat adatai alapján).

(169)

A Bizottság az összehasonlítás eredményét az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálati időszak alatti árbevételének százalékában fejezte ki.

(170)

A (153) preambulumbekezdésben ismertetett megközelítés figyelembevételével az összehasonlítás a TARIC-kód szerinti besorolás alapján összehasonlítható terméktípusok Kínából érkező behozatala tekintetében a felülvizsgálati időszakban 13,3 % -os átlagos alákínálási különbözetet mutatott az uniós piacon.

4.4. A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal

(171)

A figyelembe vett időszak alatt a teljes uniós behozatal nagy része az Egyesült Államokból származó termékekből állt. Az USA-ból érkező behozatal 2016 és 2017 között nőtt, majd folyamatosan csökkent, de a felülvizsgálati időszakban 5 %-kal a 2016. évi szint felett maradt. Piaci részesedése 2016 és 2018 között 8 százalékponttal nőtt, majd a felülvizsgálati időszakban visszaesett a 32 %-os szintre.

(172)

A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal alakulását erősen befolyásolta az USA-ból érkező behozatal, így behozatali volumen tekintetében azonos tendenciát mutatott. A Kínától eltérő egyéb harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban meglehetősen stabil maradt. A harmadik országokból érkező behozatal az uniós piac 38–41 %-át tette ki.

6. táblázat

A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal volumene és piaci részesedése (tonna, %)

	2016	2017	2018	Felülvizsgálati időszak
India – behozatali volumen	270–300	70–100	70–100	270–300
Index (2016 = 100)	100	30	28	100
India – piaci részesedés (%)	6	2	2	6
Svájc – behozatali volumen	0–1	0	0	0
Index (2016 = 100)	100	0	0	0
Svájc – piaci részesedés (%)	> 0,01	0	0	0
Egyesült Államok – behozatali volumen	1 450 –1 500	2 000 –2 050	1 900 –1 950	1 550 –1 600
Index (2016 = 100)	100	137	129	105
Egyesült Államok – piaci részesedés (%)	32	39	40	32
Az összes harmadik ország Kína kivételével – behozatali volumen	1 720 –1 800	2 070 –2 150	1 970 –2 050	1 720 –1 900
Index (2016 = 100)	100	120	113	104
Az összes harmadik ország Kína kivételével – piaci részesedés (%)	38	40	41	38
Forrás: Eurostat.

(173)

A felülvizsgálat tárgyát képező, Kínától eltérő harmadik országokból származó termék importárai jóval a kínai importárak szintje felett maradva a 2017. évi 1 400 EUR/t és a felülvizsgálati időszakban jellemző 1 700 EUR/t között változtak.

4.5. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.5.1. Általános megjegyzések

(174)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(175)

Az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan a Bizottság nem alkalmazott mintavételt. Így a gazdasági ágazat gazdasági helyzetének értékelése az uniós termelés 100 % -át képviselő egyetlen uniós gyártón alapult.

(176)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a mutatókat az uniós gyártó által a felülvizsgálati kérelemben és a gyártó által kitöltött, összevetéssel ellenőrzött kérdőíven benyújtott adatok alapján értékelte.

(177)

Az adatokról megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(178)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(179)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár és az árakat befolyásoló tényezők, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

4.5.2. Makrogazdasági mutatók

4.5.2.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(180)

A figyelembe vett időszakban, 2016–2018 között a termelés csökkent. Bár a felülvizsgálati időszakban kissé fellendült, 11 %-kal a 2016. évi szint alatt maradt.

(181)

A termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban végig változatlan volt.

(182)

Stabil termelési kapacitás mellett a kapacitáskihasználás ugyanazt a tendenciát követte, mint a termelés. Így a felülvizsgálati időszakban 2016-hoz képest 11 %-kal (8 százalékponttal) esett vissza. Emellett a kapacitáskihasználás már 2016-ban is az optimális szint alatt volt.

7. táblázat

Uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

	2016	2017	2018	Felülvizsgálati időszak
Termelés (tonna, index)	100	99	79	89
Termelési kapacitás (tonna, index)	100	100	100	100
Kapacitáskihasználás (%)	71	70	56	63
Forrás: kitöltött kérdőív.

4.5.2.2. Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(183)

Az uniós felhasználás 2017. évi növekedését követően az uniós gyártó is növelni tudta értékesítési volumenét. A figyelembe vett időszak második felében azonban az értékesítési volumen csökkent, és a felülvizsgálati időszakban 11 % -kal elmaradt a 2016. évi szinttól.

(184)

Ezen túlmenően az egyetlen uniós gyártó piaci részesedése csökkent a figyelembe vett időszakban. A felülvizsgálati időszakban piaci részesedése 8 százalékponttal volt alacsonyabb, mint 2016-ban.

8. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

	2016	2017	2018	Felülvizsgálati időszak
Értékesítési volumen (tonna, index)	100	115	92	89
Piaci részesedés (%, index)	48	49	43	40
Forrás: kitöltött kérdőív.

4.5.2.3. Növekedés

(185)

2016-tól a felülvizsgálati időszak végéig az uniós felhasználás folyamatosan nőtt. A Kínából érkező alacsony árú behozatal nyomán egyre erősödő verseny miatt azonban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene csökkent. Ennek eredményeképpen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése csökkent a figyelembe vett időszakban.

4.5.2.4. Foglalkoztatás és termelékenység

(186)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 2016 és 2018 között csökkent, és a felülvizsgálati időszakban is csak relatív értelemben nőtt. E tekintetben említést érdemel, hogy az uniós gazdasági ágazat csak korlátozott számú munkavállalót foglalkoztat a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában. Így a munkavállalói létszám kismértékű növekedése a 2016. bázisévhez viszonyítva ugrásszerű növekedést mutatott a foglalkoztatásban. Következésképpen a foglalkoztatás figyelembe vett időszak alatti növekedése nem értelmezhető a fellendülés egyértelmű jeleként.

(187)

Az uniós gazdasági ágazat termelékenysége az egy teljes munkaidős egyenértékes munkavállaló által előállított termék tonnában kifejezett mennyisége alapján 2017-ben 15 %-kal javult 2016-hoz képest. A figyelembe vett időszak fennmaradó részében a termelékenység romlott. A felülvizsgálati időszakban a 2016. évi szinttől elmaradó termelési volumenek és a 2016. évi szint feletti munkavállalói létszám együttesen a 2016. évi szintnek csupán 78 %-át elérő termelékenységet eredményeztek.

9. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

	2016	2017	2018	Felülvizsgálati időszak
Foglalkoztatás (teljes munkaidős egyenérték, index)	100	86	71	114
Termelékenység (egy teljes munkaidős egyenértékes munkavállaló által előállított termék tonnában, index)	100	115	110	78
Forrás: kitöltött kérdőív.

4.5.2.5. A dömpingkülönbözet nagysága és felépülés a korábbi dömping hatása alól

(188)

A vizsgálat megállapította, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal folytatódott, továbbá a (137) preambulumbekezdésben bemutatott dömpingkülönbözetek mértéke jóval a csekély mértékű küszöbérték felett van.

(189)

Emellett a Kínából érkező behozatal szintje a felülvizsgálati időszakban jelentős volt, az uniós piac 22 %-át tette ki.

(190)

A hatályvesztési felülvizsgálat kimutatta, hogy a hatályban lévő intézkedések nem tették lehetővé az uniós gazdasági ágazat felépülését a korábbi dömping hatásaiból.

4.5.3. Mikrogazdasági mutatók

4.5.3.1. Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(191)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon elért átlagos egységára 2016 és 2017 között 8 %-kal emelkedett. A figyelembe vett időszak utolsó két évében azonban az ár csökkent, és a felülvizsgálati időszakban 4 %-kal maradt a 2016. évi szint felett.

(192)

Ugyanígy az előállítási költség is nőtt a figyelembe vett időszakban. Növekedésének mértéke jelentősen meghaladta az értékesítési ár növekedését. Így a gyártási egységköltség 2018-ban 20 %-kal nőtt. Bár a felülvizsgálati időszak csökkent, 10 %-kal a 2016. évi szint felett maradt. Ez a fejlemény a mindössze 4 %-kal magasabb értékesítési árral együtt befolyásolta az uniós gyártó jövedelmezőségét.

10. táblázat

Egységár és egységköltség az uniós piacon

	2016	2017	2018	Felülvizsgálati időszak
Független vevők részére értékesített termékek uniós egységára (EUR/t, index)	100	108	107	104
Uniós előállítási egységköltség (EUR/t, index)	100	104	120	110
Forrás: kitöltött kérdőív.

4.5.3.2. Munkaerőköltség

(193)

Az átlagos munkaerőköltség 2016–2018 között jelentősen nőtt. A felülvizsgálati időszakban az alkalmazottankénti munkaerőköltség 2016. évihez hasonló szintre csökkent.

11. táblázat

Munkaerőköltség

	2016	2017	2018	Felülvizsgálati időszak
Unió munkaerőköltség (EUR/teljes munkaidős egyenérték, index)	100	119	133	102
Forrás: kitöltött kérdőív.

4.5.3.3. Készletek

(194)

A készletek 2016–2018 között kedvezően alakultak. Ebben az időszakban a zárókészlet mennyisége 70 %-kal csökkent. Mindazonáltal a felülvizsgálati időszakban ismét jelentősen emelkedett, és megközelítette a 2016. évi szintet.

12. táblázat

Készletek

	2016	2017	2018	Felülvizsgálati időszak
Zárókészlet (tonna, index)	100	62	29	97
Forrás: kitöltött kérdőív.

4.5.3.4. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(195)

A figyelembe vett időszak alatt, 2017-ben az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a nettó értékesítés százalékában kifejezve nőtt. A növekedést hirtelen visszaesés követte, és az uniós gyártó a figyelembe vett időszak hátralévő részében – a felülvizsgálati időszakban is – veszteséges maradt. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a gyártási költségek 2018-ban tetőztek, miközben a Kínából egyre nagyobb mennyiségben érkező, alacsony árú behozatallal versengve az uniós gyártó nem volt képes megfelelő szintre emelni értékesítési árait.

(196)

A beruházások megtérülése mint a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség nagy vonalakban a nyereségességi tendenciát követte. 2016 és 2017 között nőtt. A figyelembe vett időszak második felében a beruházások megtérülése negatív tartományba süllyedt.

13. táblázat

Jövedelmezőség és a beruházások megtérülése

	2016	2017	2018	Felülvizsgálati időszak
Jövedelmezőség (%, index)	100	309	–59	–76
A beruházások megtérülése (%, index)	100	355	–57	–71
Forrás: kitöltött kérdőív.

(197)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A működési tevékenységekből származó nettó pénzforgalom követte a jövedelmezőség alakulását. 2016 és 2017 között több mint hatszorosára nőtt. 2018-ban viszont 2017. évi értékének egyharmadára esett vissza. A nettó pénzforgalom tovább csökkent, és a felülvizsgálati időszakban erőteljesen negatív értékeket mutatott.

14. táblázat

Pénzforgalom

	2016	2017	2018	Felülvizsgálati időszak
Pénzforgalom (EUR, index)	100	648	217	–163
Forrás: kitöltött kérdőív.

(198)

Az uniós gazdasági ágazatnak a hasonló termék gyártásába való éves beruházása folyamatosan csökkent a figyelembe vett időszak alatt. A felülvizsgálati időszakban a beruházások nettó értéke 77 %-kal alacsonyabb volt, mint 2016-ban.

(199)

Az uniós gyártó a tőkebevonási képességére vonatkozó információkat érzékenynek ítélte. A Bizottság ezért nem hozhat nyilvánosságra ezzel kapcsolatos ténymegállapítást.

15. táblázat

Beruházások

	2016	2017	2018	Felülvizsgálati időszak
Nettó beruházások (EUR, index)	100	72	56	23
Forrás: kitöltött kérdőív.

4.6. Az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó következtetés

(200)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy az olcsó dömpingelt termékek Kínából érkező behozatala az előző hatályvesztési felülvizsgálatot követően növekedett. Ezt különösen a (158) és (159) preambulumbekezdésben leírt helyzet tette lehetővé, valamint az, hogy e helyzetből adódóan a felülvizsgálat tárgyát képező terméket olyan TARIC-kódok alatt importálták, amelyekre a dömpingellenes intézkedések nem vonatkoztak kifejezetten. Az uniós gazdasági ágazat számára ez a termelés és az értékesítés volumenének csökkenéséhez vezetett, ami az ágazat általános pénzügyi helyzetének romlását eredményezte.

(201)

A megvizsgált makro- és mikrogazdasági mutatók alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes vámok ellenére az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban továbbra is jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdésének értelmében.

5. A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

(202)

A Bizottságnak a (200) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. Az említett következtetésen kívül a Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a Kínából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár folytatódását eredményezi-e.

(203)

E tekintetben a Bizottság megvizsgálta Kína termelési kapacitását és szabad kapacitását, a más piacokon alkalmazott árakat, az uniós piac vonzerejét és a Kínából érkező behozatal uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatását az intézkedések hatályvesztésének esetére.

5.1. Szabad termelési kapacitás

(204)

A (141)–(143) preambulumbekezdésben említett módon a kínai exportőrök jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelynek köszönhetően gyorsan meg tudják növelni kivitelüket. Szabad kapacitásuk 35 000–65 000 tonnára becsülhető, amely legalább több mint ötszöröse az uniós felhasználásnak.

5.2. Árak az egyéb exportpiacokon

(205)

A (144) preambulumbekezdésben ismertetett módon a kínai gyártók az Egyesült Államok kivételével valamennyi harmadik országba az uniós piacon elérhetőnél alacsonyabb áron exportálták a szulfanilsavat és sóit. Ráadásul az árkülönbség jelentős volt, mivel 2019-ben az anilinszármazékok és sóik Unióba irányuló értékesítésének átlagára több mint háromszorosa volt a más exportpiacokon alkalmazott áraknak.

5.3. Az uniós piac vonzereje

(206)

mivel az uniós piaci árak bizonyos harmadik országok piacaihoz képest jövedelmezőbbek, amint azt a (145) és (146) preambulumbekezdés leírja, valószínű, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a szóban forgó országokba exportált jelentős mennyiségeket átirányítják az uniós piacra.

(207)

Ezért intézkedések hiányában a kínai exportáló gyártók valószínűleg mind a volumen, mind a piaci részesedés tekintetében erősíteni fogják jelenlétüket az uniós piacon, és dömpingáraikkal valószínűleg az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá fognak kínálni (lásd a (164)–(169) preambulumbekezdést).

5.4. A Kínából érkező behozatal hatása az uniós gazdasági ágazat helyzetére az intézkedések hatályvesztése esetén

(208)

Az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piac vonzereje miatt a Kínából érkező behozatal várhatóan nőne (lásd a (205) és (206) preambulumbekezdést). A behozatal valószínűleg alákínálna az uniós gazdasági ágazat árainak, de legalábbis erőteljes leszorító hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat kárt nem okozó árszintjére (lásd a (164)–(169) preambulumbekezdést).

5.5. A jelentős kár folytatódásának valószínűségére vonatkozó következtetés

(209)

mivel valószínűleg nagy mennyiségű behozatal érkezne dömpingáron Kínából, az uniós gazdasági ágazat termelésének visszafogására, vagy árainak csökkentésére kényszerülne. A Kínában rendelkezése álló szabad kapacitás olyan hatalmas mértékű, hogy az értékesítésben az Unió felé történő kisebb elmozdulás is kedvezőtlenül érintené az uniós gazdasági ágazatot, különösen azért, mert a más harmadik országokba irányuló kínai export alapján látható, hogy az Uniós piacra történő értékesítés árai csökkenhetnek, amely esetben még jobban alákínálnak az uniós gazdasági ágazat árainak. Az uniós gazdasági ágazat termelési volumenének vagy értékesítési árának csökkenése esetén az ágazat jövedelmezősége és más teljesítménymutatói is tovább romlanának.

(210)

A fentiekből az a következtetés vonható le, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén a jelentős kár valószínűleg folytatódik.

6. AZ UNIÓS ÉRDEK

(211)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző szóba jöhető érdekek teljes körének értékelésén alapult. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

6.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(212)

A (208) preambulumbekezdésben említett módon a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat helyzete valószínűleg jelentős mértékben tovább romlana. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazat számára az intézkedések fenntartása előnyös lenne, hiszen az uniós gyártó növelhetné értékesítési volumenét és piaci részesedését, továbbá javíthatná jövedelmezőségét és általános gazdasági helyzetét.

(213)

Az intézkedések megszüntetése ezzel szemben komoly veszélybe sodorná az uniós gazdasági ágazat életképességét, mivel valószínűleg dömpingáron és jelentős mennyiségben érkezne az Unió piacára átirányított kínai behozatal, és ez az uniós gazdasági ágazatot érő jelentős kár folytatódását eredményezné.

6.2. A független importőrök és a felhasználók érdeke

(214)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben a kérelmező 25 uniós importőrt és/vagy felhasználót jelölt meg. Mindegyik vállalat értesítést kapott a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról. Egyikük sem működött együtt a vizsgálat során, és érdekelt félként való nyilvántartásba vételüket sem kérték.

(215)

A (34) preambulumbekezdésben ismertetett módon a szulfanilsavnak öt fő alkalmazási területe van: optikai fehérítők, beton-adalékanyagok, élelmiszer-színezékek és színezőanyag-különlegességek előállításához, valamint a gyógyszeriparban használják. Korábbi vizsgálatok megállapították, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék elhanyagolható, mintegy 1 %-os részesedést képvisel a gyógyszergyártók és a speciális színezékek előállítási költségein belül. Az optikai fehérítők és beton-adalékanyagok gyártóinak előállítási költségein belüli aránya ezzel szemben 4–12 %. Abból, hogy egyetlen felhasználó vagy importőr sem működött együtt a vizsgálat során, az a következtetés vonható le, hogy az intézkedéseknek nem volt számottevő negatív hatása rájuk.

(216)

Emellett a felülvizsgálat tárgyát képező terméket jelenleg világszerte csak négy gazdaságban állítják elő: Kínában, Indiában, az Unióban és az Egyesült Államokban. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedések meghosszabbítása hozzájárulna ahhoz, hogy a szulfanilsav felhasználói számára megmaradjon a források már most sem kifejezetten széles választéka.

(217)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem ellentétes az importőrök és a felhasználók érdekével.

6.3. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(218)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínából származó termék behozatala elleni meglévő intézkedések fenntartása ellen. Az intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná, ugyanakkor nem rontana az uniós felhasználók és importőrök helyzetén.

7. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(219)

A dömping folytatódásával, a kár folytatódásával és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó szulfanilsavra és sóira vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(220)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására.

(221)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (116) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb egy százalékponttal megnövelt értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(222)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével. Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság kedvező véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 2921 42 00 KN-kód (TARIC-kódok: 2921420040, 2921420060 és 2921420061) alá tartozó szulfanilsav és sói behozatalára.

(2) Az (1) bekezdésben megnevezett termék vámkezelés előtti, uniós határparitáson számított nettó árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám vámtétele a következő:

Ország	Végleges vám (%)
Kínai Népköztársaság	33,7

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) A Tanács 1339/2002/EK rendelete (2002. július 22.) a végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból és Indiából származó szulfanilsav behozatalára kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 196., 2002.7.25., 11. o.).

(3) A Tanács 1338/2002/EK rendelete (2002. július 22.) az Indiából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és az ideiglenes kiegyenlítő vám végleges beszedéséről (HL L 196., 2002.7.25., 1. o.).

(4) A Bizottság 2002. július 12-i 2002/611/EK határozata az Indiából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásokkal kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásáról (HL L 196., 2002.7.25., 36. o.).

(5) A Tanács 236/2004/EK rendelete (2004. február 10.) a végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból és Indiából származó szulfanilsav behozatalára kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló 1339/2002/EK rendelet módosításáról (HL L 40., 2004.2.12., 17. o.).

(6) Bizottság 2004. március 17-i 2004/255/EK határozata az Indiából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásokkal kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló 2002/611/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 80., 2004.3.18., 29. o.).

(7) A Bizottság 2005. december 5-i 2006/37/EK határozata az Indiából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásokkal kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásáról (HL L 22., 2006.1.26., 52. o.).

(8) A Tanács 123/2006/EK rendelete (2006. január 23.) az Indiából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és az ideiglenes kiegyenlítő vám végleges beszedéséről szóló 1338/2002/EK rendelet módosításáról és a többek között Indiából származó szulfanilsav behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1339/2002/EK rendelet módosításáról (HL L 22., 2006.1.26., 5. o.).

(9) A Tanács 1000/2008/EK rendelete (2008. október 13.) a 384/96/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti lejárati felülvizsgálatot követő, a Kínai Népköztársaságból és Indiából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 275., 2008.10.16., 1. o.).

(10) A Tanács 1010/2008/EK rendelete (2008. október 13.) a 2026/97/EK rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot és a 2026/97/EK rendelet 19. cikke szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követően az Indiából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a 384/96/EK rendelet 11. cikkének 2. bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból és Indiából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1000/2008/EK rendelet módosításáról (HL L 276., 2008.10.17., 3. o.).

(11) A Bizottság 1346/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 17.) az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az Indiából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám hatályon kívül helyezéséről (HL L 363., 2014.12.18., 82. o.).

(12) A Bizottság 1347/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 17.) az 597/2009/EK tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően az Indiából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám hatályon kívül helyezéséről (HL L 363., 2014.12.18., 101. o.).

(13) HL C 140., 2019.4.16., 10. o.

(14) HL C 425., 2019.12.18., 39. o.

(15) Szóbeli jegyzék (2020. január 27.).

(16) Hivatkozási szám: t20.001169.

(17) Az ügy aktájához fűzött 2020. november 18-i feljegyzésben (t20.007508) foglalt pontosítás szerint. A kérelmező elfogadó nyilatkozatán kívül a Bizottsághoz nem érkezett észrevétel a feljegyzéssel kapcsolatban.

(18) Lásd a következő szakaszok egyes vállalatokra vonatkozó lábjegyzeteit.

(19) Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2017. december 20., SWD(2017) 483 final/2.

(20) Jelentés: 2. fejezet, 6–7. o.

(21) Jelentés: 2. fejezet, 10. o.

(22) Megtekinthető a következő internetcímen: http://www.fdi.gov.cn/1800000121_39_4866_0_7.html (legutóbbi hozzáférés: 2020. október 27.).

(23) Jelentés: 2. fejezet, 20–21. o.

(24) Jelentés: 3. fejezet, 41. és 73–74. o.

(25) Jelentés: 6. fejezet, 120–121. o.

(26) Jelentés: 6. fejezet, 122–135. o.

(27) Jelentés: 7. fejezet, 167–168. o.

(28) Jelentés: 8. fejezet, 169–170. és 200–201. o.

(29) Jelentés: 2. fejezet, 15–16. o.; 4. fejezet, 50. és 84. o.; 5. fejezet, 108–109. o.

(30) Lásd: http://www.czcip.gov.cn/zonghexinxi/r-24281.html (legutóbbi hozzáférés: 2020. október 27.).

(31) Lásd: https://www.acfic.org.cn/gdgsl_362/zj/zjgslgz/200901/t20090123_23197.html (legutóbbi hozzáférés: 2020. október 27.).

(32) Northeast Pharmaceutical Group Import And Export Trade Co., Ltd; China Jiangsu International Economic And Technical Cooperation Group Co., Ltd; Zhejiang Chemicals Import & Export Corporation.

(33) Lásd: https://www.globenewswire.com/news-release/2020/03/18/2002467/0/en/Global-Aniline-Market-Opportunities-to-2025-Innovations-in-the-Production-of-Aniline-from-Biomass.html és https://teletype.in/@skr-tt/rkrLj4e3Q (legutóbbi hozzáférés mindkét forrás esetében: 2020. október 26.).

(34) Lásd: https://cen.acs.org/business/finance/CENs-Global-Top-50-chemical/97/i30 (legutóbbi hozzáférés: 2020. október 26.).

(35) Lásd: http://gzw.yantai.gov.cn/art/2019/8/21/art_9289_2493465.html (legutóbbi hozzáférés: 2020. október 26.).

(36) Lásd: http://static.sse.com.cn//disclosure/listedinfo/announcement/c/2020-03-31/600309_2019_n.pdf, 52–54. o. (legutóbbi hozzáférés: 2020. október 26.).

(37) Lásd a PUdaily online szakmai szolgáltatás cikkét: „Wanhua’s Pursuit of Reform – An Exemplar of China’s State-owned Enterprise Reform” (A Wanhua reformtörekvései – Példakép a kínai állami tulajdonú vállalatok reformjában). 2019. június 10., http://www.pudaily.com/News/NewsView.aspx?nid=77913 (legutóbbi hozzáférés: 2020. október 27.).

(38) Lásd a vállalat ismertetőjét a Wanhua és az állami tulajdonú Sinopec Nanjing Chemical közötti, anilinnel kapcsolatos stratégiai együttműködésről: „ Február 8-án Nanjing ősi városában a Yantai Wanhua Polyurethanes Co., Ltd. és a SINOPEC Nanjing Chemical Co., Ltd. megtartotta az anilinnel kapcsolatos stratégiai együttműködés aláírási ceremóniáját. A résztvevők közösen áttekintették az anilinnel kapcsolatos, 10 éves múltra visszatekintő kétoldalú üzleti együttműködésüket, összegezték sikeres együttműködésük tapasztalatait, majd alaposan megvitatták jövőbeni stratégiai együttműködésüket, és megállapodásra jutottak az együttműködés bővítéséről és a közös hosszú távú fejlesztésről. A Yantai Wanhua és a Nanjing Chemical Co., Ltd. (Nanhua) között az anilinre vonatkozóan létrejött stratégiai együttműködési megállapodás garantálja a Yantai Wanhua számára az anilin nyersanyagaival való stabil és alacsony költségű ellátást a vállalat gyors fejlesztési szakaszában. Ugyanakkor javítja mindkét vállalat ellenálló képességét a gazdasági kockázatokkal szemben, ezáltal pedig kedvező feltételeket teremt a felek további együttműködéséhez és fejlődéséhez. ” 2012. február 9., https://www.whchem.com/en/newsmedia/news/271.shtml (legutóbbi hozzáférés: 2020. október 27.).

(39) 2015. évi adatok Kína 2016. évi statisztikai évkönyve alapján. Forrás: Kína Nemzeti Statisztikai Hivatala.

(40) Jelentés: 3. fejezet, 22–24. o.; 5. fejezet, 97–108. o.

(41) Jelentés: 5. fejezet, 104–109. o.

(42) Jelentés: 5. fejezet, 100–101. o.

(43) Jelentés: 2. fejezet, 26. o.

(44) Jelentés: 2. fejezet, 31–32. o.

(45) Megtekinthető a következő internetcímen: https://www.reuters.com/article/us-china-congress-companies-idUSKCN1B40JU (legutóbbi hozzáférés: 2020. október 27.).

(46) Lásd a vállalat honlapját: https://www.whchem.com/cn/aboutus/management/directorboard.shtml (legutóbbi hozzáférés: 2020. október 27.).

(47) Lásd a vállalat honlapját: http://www.zjgj.com/intro/21.html (legutóbbi hozzáférés: 2020. október 27.).

(48) Lásd a vállalat honlapját: http://www.zjgj.com/news/2540.html (legutóbbi hozzáférés: 2020. október 27.).

(49) Lásd a vállalat honlapját: http://www.nepharm.com.cn/article/index/cid/88.html (legutóbbi hozzáférés: 2020. október 28.).

(50) Jelentés: 14.1–14.3. fejezet.

(51) Jelentés: 4. fejezet, 41–42. és 83. o.

(52) Jelentés: 16. fejezet, 406–424. o.

(53) Jelentés: 16. fejezet, 401. o.

(54) Jelentés: 16. fejezet, 411. o.

(55) A petrolkémiai iparra és a vegyiparra vonatkozó tizenharmadik ötéves terv, III.7. szakasz.

(56) Az Államtanács 57. sz.dokumentuma (2016. július 23.), I.3. szakasz. http://www.gov.cn/zhengce/content/2016-08/03/content_5097173.htm (legutóbbi hozzáférés: 2020. október 27.).

(57) Jelentés: 16. fejezet, 419. o.

(58) Jelentés: 16. fejezet, 424. o.

(59) Jelentés: 4. fejezet, 70. o.

(60) Lásd: http://static.sse.com.cn//disclosure/listedinfo/announcement/c/2020-03-31/600309_2019_n.pdf, 160. o. (legutóbbi hozzáférés: 2020. október 28.).

(61) Lásd: http://static.sse.com.cn//disclosure/listedinfo/announcement/c/2019-04-23/600309_2018_n.pdf, 138. o. (legutóbbi hozzáférés: 2020. október 28.).

(62) Lásd: http://www.yantai.gov.cn/art/2020/6/28/art_20330_2762266.html (legutóbbi hozzáférés: 2020. október 28.).

(63) http://transcustoms.com/China_HS_Code/China_Tariff.asp?HS_Code=2902200000 (legutóbbi hozzáférés: 2020. október 29.).

(64) Jelentés: 6. fejezet, 138–149. o.

(65) Jelentés: 9. fejezet, 216. o.

(66) Jelentés: 9. fejezet, 213–215. o.

(67) Jelentés: 9. fejezet, 209–211. o.

(68) Jelentés: 13. fejezet, 332–337. o.

(69) Jelentés: 13. fejezet, 336. o.

(70) Jelentés: 13. fejezet, 337–341. o.

(71) Jelentés: 6. fejezet, 114–117. o.

(72) Jelentés: 6. fejezet, 119. o.

(73) Jelentés: 6. fejezet, 120. o.

(74) Jelentés: 6. fejezet, 121–122., 126–128. és 133–135. o.

(75) Lásd az IMF munkadokumentumát: Resolving China’s Corporate Debt Problem (A kínai vállalatok adósságproblémájának megoldása), szerzők: Wojciech Maliszewski, Serkan Arslanalp, John Caparusso, José Garrido, Si Guo, Joong Shik Kang, W. Raphael Lam, T. Daniel Law, Wei Liao, Nadia Rendak, Philippe Wingender és Jiangyan, 2016. október, WP/16/203.

(76) Jelentés: 6. fejezet, 121–122., 126–128. és 133–135. o.

(77) World Bank Open Data – Upper Middle Income (A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv), https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income

(78) Világviszonylatban a szulfanilsavat az Unióban, az Egyesült Államokban, Kínában és Indiában gyártják.

(79) http://www.daikaffil.com/collaboration.html (legutóbbi hozzáférés: 2020. november 24.).

(80) http://www.gtis.com/gta/secure/default.cfm

(81) Ezek a szulfanilsav, és nem annak sói előállításához felhasznált nyersanyagok.

(82) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o.), a 2017. február 24-i (EU) 2017/749 felhatalmazáson alapuló rendelettel (HL L 113., 2017.4.29., 11. o.) módosított szövegváltozatában.

(83) Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Észak-Korea, Türkmenisztán és Üzbegisztán.

(84) https://www.reportsanddata.com/report-detail/aniline-market

(85) A Huntsman Corporation 2020. február 13-i 10-K SEC-adatszolgáltatásának 6. oldala szerint az anilin nem rendelkezik érdemi „piaccal”, mivel az MDI-gyártók vagy egy anilingyártó létesítménnyel integrálódtak, vagy hosszú távú szállítási szerződéssel rendelkeznek. Részletekért lásd: https://www.huntsman.com/investors/financials/sec-filings/content/0001558370-20-000780/0001558370-20-000780.pdf

(86) Lásd: felülvizsgálati kérelem, 7. o.

(87) Lásd: felülvizsgálati kérelem, 7. o.

(88) Lásd: t20.003680.

(89) Megtekinthető a következő internetcímen: https://wits.worldbank.org/WITS/WITS/Restricted/Login.aspx (legutóbbi hozzáférés: 2020. január 7.). Az adatbázishoz való hozzáférés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

(90) Lásd: https://www.doingbusiness.org/content/dam/doingBusiness/country/c/china/CHN.pdf, 84. o.

(91) https://timesofindia.indiatimes.com/city/mumbai/maharashtra-govt-increases-water-tariff-for-industries-using-it-as-raw-material/articleshow/62573525.cms

(92) http://mospi.nic.in/sites/default/files/publication_reports/Annual_Report_PLFS_2018_19_HL.pdf

(93) Indiában az éves átlagbér a felülvizsgálati időszakban mintegy 192 000 INR volt (lásd a fenti lábjegyzetben található internetcímen letölthető, a 2018–2019. évi időszakos munkaerő-felmérésről készített jelentés 60. oldalán található 17. kimutatásban a rendszeres munkabéres alkalmazottakra vonatkozó adatokat). Az „Indiai Munkaügyi Statisztikák 2017” című jelentésből kiderül, hogy a teljes indiai feldolgozóiparban foglalkoztatott munkavállalók éves minimálbére 2014-ben meghaladta a 100 000 INR/év összeget.

(94) http://www.labourbureaunew.gov.in/UserContent/ILS_2017.pdf

(95) https://www.merc.gov.in/faces/merc/common/outputClient.xhtml

(96) https://www.ppac.gov.in/

(97) Lásd: https://www.ppac.gov.in/WriteReadData/Reports/202005260522443480671SnapshotofIndiasOilGasdata,April2020.pdf, 33. o.

(98) Lásd: t20.007552. A kérelmező által benyújtott részletes költségadatok az alaprendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében a természetüknél fogva bizalmasak, kitakarásuk nem lehetséges.

(99) A bontást lásd: t20.007552.

(100) Lásd: t20.006886.

(101) Lásd az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának 4680. sz., a Kínából és Indiából származó szulfanilsavval foglalkozó, a 701-TA-318., valamint a 731-TA-538. és 561. sz. (negyedik felülvizsgálat) vizsgálatok alapján készült 2017. áprilisi kiadványának I-16. oldalát (a továbbiakban: a 2017. áprilisi USITC-jelentés).

(102) Kérelem, 33. o.

(103) Lásd a 2017. áprilisi USITC-jelentés 22. oldalát.

(104) Az anilinszármazékok és sóik magukban foglalják a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. Ez egy szélesebb kategória, mint a szulfanilsav és sói.

(105) Lásd a 2017. áprilisi USITC-jelentés I-19. oldalát.

(106) Hebei Honggang Chemical Industry Co., Ltd.: http://en.hebhonggang.com/comcontent_detail/i=2&comContentId=2.html (legutóbbi hozzáférés: 2020. november 24.); Cangzhou Lingang Yueguo Chemical Co., Ltd.: http://www.y-gchem.com/about_en.html (legutóbbi hozzáférés: 2020. november 24.); Orichem International Ltd.: ttp://www.orichem.com/ (legutóbbi hozzáférés: 2020. november 24.).

(107) Lásd a 2017. áprilisi USITC-jelentés I-18. oldalát. Lásd még a 98. lábjegyzetet.

(108) Lásd a 2017. áprilisi USITC-jelentés 10. oldalát. Lásd még a 98. lábjegyzetet.

(109) Hivatkozási szám: t20.007508.

(110) A Bizottság 575/2002/EK rendelete (2002. március 3.) a Kínai Népköztársaságból és az Indiából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 87., 2002.4.4., 28. o.).

(111) Hivatkozási szám: NLRTD-2014-1999. Megtekinthető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/taxation_customs/dds2/ebti/ebti_consultation.jsp?Lang=en (legutóbbi hozzáférés: 2020. november 30).

(112) Hivatkozási szám: ITIT-2014-0509C-277100. Megtekinthető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/taxation_customs/dds2/ebti/ebti_consultation.jsp?Lang=en (legutóbbi hozzáférés: 2020. november 30).

(113) A 2010. és a 2011. év kivételesnek mondható: a Kínából érkező behozatal az előbbiben meghaladta az 5 000 tonnát, az utóbbiban 1 200 tonnánál kevesebb volt.

(114) 2013 kivételes év volt, mindössze valamivel 10 tonna feletti behozatali volumennel.

(115) A (153) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a szulfanilsav sói kizárólag a nátrium-szulfanilátot foglalják magukban.

(116) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

2021.3.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 85/190

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/442 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 11.)

egyes termékek kivitelének exportengedély bemutatásához kötéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a kivitelre vonatkozó közös szabályokról szóló, 2015. március 11-i (EU) 2015/479 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikkére,

mivel:

(1)

A Bizottság 2021. január 30-án elfogadta az (EU) 2021/111 bizottsági végrehajtási rendeletet (2), amely az (EU) 2015/479 rendelet 5. cikke értelmében exportengedély bemutatásához köti a Covid19-oltóanyagok, valamint e vakcinák gyártásához használt hatóanyagok, köztük a törzssejtállomány és szaporító sejtbankok kivitelét. Az (EU) 2021/111 végrehajtási rendelet legfeljebb hat hétig alkalmazandó.

(2)	A koronavírus-oltóanyagok gyártási kapacitása még mindig a kiépítési szakaszban van, és egyes vakcinagyártók esetében az Unióval kötött előzetes beszerzési megállapodások (APA-k) alapján az Unióba szánt mennyiségek alatt marad.

(3)

Tekintettel a koronavírus-oltóanyagok Unión belüli kritikus helyzetére és különösen annak kockázatára, hogy az Unióban gyártott vagy csomagolt oltóanyagokat exportálják, főként a nem sérülékeny helyzetű országokba, a gyógyszeripar szerződéses kötelezettségvállalásainak esetleges megsértésével, folyamatos védintézkedésekre van szükség az oltóanyagok hiányának és késedelmes szállításának megelőzése érdekében. Ennélfogva az Unió érdekében áll, hogy korlátozott időtartamra fenntartson egy olyan mechanizmust, amely biztosítja, hogy az Unióval kötött előzetes beszerzési megállapodások hatálya alá tartozó Covid19-vakcina kivitele előzetes engedélyhez legyen kötve annak biztosítása érdekében, hogy az uniós kínálat elegendő legyen az alapvető kereslet kielégítésére, ugyanakkor ne befolyásolja az Unió e tekintetben tett nemzetközi kötelezettségvállalásait.

(4)

Az exportengedélyt azoknak a tagállamoknak kell megadniuk, ahol az e rendelet hatálya alá tartozó termékeket gyártják, és amennyiben az érintett kivitel – annak mennyiségét vagy egyéb releváns körülményeit figyelembe véve – nem veszélyezteti az Unió és a vakcinagyártók közötti előzetes beszerzési megállapodások végrehajtásához szükséges folyamatos vakcinaszállítást. Az uniós szinten összehangolt megközelítés biztosítása érdekében a tagállamoknak előzetesen a Bizottság véleményét kell kérniük, és a vélemény alapján kell határozatot hozniuk.

(5)	Célszerű, hogy az exportengedélyekre vonatkozó igazgatási szabályok az átmeneti mechanizmus alkalmazási időtartama alatt a tagállamok mérlegelési jogkörében maradjanak.

(6)

Az exportengedély az oltóanyagok és minták több exportszállítmányára is kiterjedhet. Az adminisztrációs folyamat megkönnyítése és az átláthatóság biztosítása érdekében egyszerűsíteni kell az engedélyezési formanyomtatványt, lehetővé téve, hogy egyetlen kérelem és engedélyezési formanyomtatvány fedje le az ugyanazon rendeltetési országon belüli több végső címzettnek szállított, de ugyanazon kiviteli vámhivatal által átengedett egyetlen szállítmányt. Vámellenőrzés céljából az engedélyben fel kell tüntetni a kiviteli vámhivatalt.

(7)

A helyzet rendszeres időközönkénti értékelése, valamint az átláthatóság és a következetesség biztosítása érdekében a tagállamoknak jelenteniük kell a Bizottságnak az exportengedély iránti kérelmek megadására vagy elutasítására vonatkozó döntéseiket. A Bizottságnak ezen információkat rendszeresen nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie, kellően figyelembe véve a benyújtott adatok bizalmas jellegét.

(8)

A gyógyszerek egységes piaca az Unió határain túl is szorosan integrált, mint ahogy e termékek ellátási láncai és elosztóhálózatai is. Ez különösen igaz a szomszédos országokra és gazdaságokra, az európai szabadkereskedelmi térség tagállamaira és a Nyugat-Balkánra, amelyek integrációt alakítanak ki az Unióval. A Covid19-vakcinák ezen országokba irányuló kivitelének exportengedélyezési követelmény alá vonása kontraproduktív lenne ezen országok közelsége és az uniós vakcinaellátástól való függése miatt (többségük nem rendelkezik a szóban forgó vakcinák megfelelő mennyiségének gyártásához szükséges saját kapacitással), és mivel a vakcina a világjárvány továbbterjedésének megelőzéséhez szükséges alapvető termék. Ezért helyénvaló mentesíteni az említett országokat e rendelet alkalmazási köréből.

(9)

Hasonlóképpen helyénvaló mentességet biztosítani az exportengedélyezési követelmény alkalmazása alól a Szerződés II. mellékletében felsorolt tengerentúli országok és területek, továbbá a Feröer szigetek, Andorra, San Marino és Vatikánváros számára is, valamint az Unió vámterületéről kifejezetten kizárt tagállami területek, nevezetesen Büsingen, Helgoland, Livigno, Ceuta and Melilla számára, mivel ezek az entitások különösen függenek azon tagállamok európai kontinensen kialakult ellátási láncaitól, amelyekhez tartoznak, vagy a velük szomszédos tagállamok ellátási láncaitól. Hasonlóképpen, a valamely tagállam kontinentális talapzatára vagy a valamely tagállam által az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye alapján kizárólagos gazdasági övezetként bejelentett övezetbe irányuló kivitelt mentesíteni kell e rendelet alkalmazása alól.

(10)	mivel csupán az Unió vámterületéről történő kivitel érintett, az említett vámterülethez tartozó országokat nem kell mentesíteni annak érdekében, hogy korlátozás nélküli szállítmányokat kapjanak az Unión belüli területekről. Ez vonatkozik nevezetesen a Monacói Hercegségre (3).

(11)

A nemzetközi szolidaritás elve alapján a humanitárius szükséghelyzeti reagálás keretében történő szállítást lehetővé tevő kivitelt, a COVAX-eszköz részére és különösen a sebezhetőségükre és a vakcinákhoz való korlátozott hozzáférésükre tekintettel az alacsony és közepes jövedelmű országokba irányuló kivitelt, a COVAX-on, az UNICEF-en és a PAHO-n keresztül vásárolt vagy szállított Covid19-vakcinák bármely más COVAX-ban részt vevő országba irányuló kivitelét, valamint a tagállamok által uniós előzetes beszerzési megállapodás keretében vásárolt vakcinák harmadik országba irányuló, újraértékesítési vagy adományozási célú kivitelét mentesíteni kell az exportengedélyezési követelmény alól.

(12)

mivel az előzetes engedélyezési követelmények kivételes jellegűek, azoknak célirányosnak és korlátozott időtartamúnak kell lenniük. Tekintettel arra, hogy a (2) és (3) preambulumbekezdésben említettek szerint az oltóanyag-előállítás továbbra is korlátozott, és fennáll a kockázata annak, hogy a koronavírus-oltóanyagok szállítása késedelmet szenved az Unióban, az exportengedélyezési mechanizmust továbbra is korlátozott időtartamra kell alkalmazni.

(13)	Az (EU) 2021/111 végrehajtási rendeletben előírt intézkedések korlátozott időtartama miatt ennek a rendeletnek a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie.

(14)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2015/479 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Exportengedély

(1) A következő áruk kivitele az I. mellékletben meghatározott formanyomtatvány szerint kiállított exportengedélyhez kötött:

a)	a SARS-koronavírusok (SARS-CoV fajok) elleni, jelenleg a 3002 20 10 KN-kód alá tartozó vakcinák, tekintet nélkül a csomagolásukra;

b)	a jelenleg az ex 2933 99 80, ex 2934 99 90, ex 3002 90 90 és ex 3504 00 90 KN-kódok alá tartozó hatóanyagok, beleértve az ilyen vakcinák gyártásához használt törzssejtállományt és szaporító sejtbankokat.

(2) E rendelet alkalmazásában „kivitel”:

a)	uniós áruk kivitele a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 269. cikkének (1) bekezdése szerinti kiviteli eljárás keretében;

b)	nem uniós áruk újrakivitele az említett rendelet 270. cikkének (1) bekezdése értelmében azt követően, hogy az ilyen árukat az Unió vámterületén gyártási műveleteknek vetették alá, beleértve a töltést és a csomagolást is.

(3) Az exportengedélyt az áruk kivitelre történő bejelentésekor vagy legkésőbb az áruk átengedésének pillanatában be kell mutatni.

(4) Az exportengedélyt azon tagállam illetékes hatóságai állítják ki írásban vagy elektronikus formában, ahol az e rendelet hatálya alá tartozó termékeket gyártják. E rendelet alkalmazásában a gyártás magában foglalja a vakcinák feltöltését és csomagolását is. Ha az e rendelet hatálya alá tartozó árukat az Unión kívül gyártják, az exportengedélyt az exportőr letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságai adják ki.

(5) A kiviteli vagy újrakiviteli nyilatkozatban fel kell tüntetni az adagok számát (többadagos tartályok esetében az adagok számát felnőttek esetében).

(6) Érvényes exportengedély bemutatása nélkül az e rendelet hatálya alá tartozó áruk kivitele tilos.

(7) Az illetékes hatóság csak akkor ad ki exportengedélyt, amennyiben a kivitel a kiviteli mennyiséget vagy egyéb releváns körülményeket tekintve nem veszélyezteti az Unió és a vakcinagyártók közötti előzetes beszerzési megállapodások végrehajtását.

(8) A kiviteli engedély egynél több, az (1) bekezdésben említett áruszállítmányra is vonatkozhat, feltéve, hogy az összes szállítmányt ugyanabba a rendeltetési országba szánják, és ugyanazon kiviteli vámhivatal adja ki.

(9) A következő kivitelek nem tartoznak az e cikkben előírt kiviteli engedély hatálya alá:

Az Albániába, Andorrába, Bosznia-Hercegovinába, a Feröer szigetekre, Izlandra, Koszovóba ( (*1), Liechtensteinbe, Montenegróba, Norvégiába, Észak-Macedóniába, San Marinóba, Szerbiába, Svájcba, Vatikánvárosba, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés II. mellékletében felsorolt tengerentúli országokba, területekre irányuló kivitel, illetve a Büsingenbe, Helgolandra, Livignóba, Ceutára és Melillára, Algériába, Azerbajdzsánba, Egyiptomba, Fehéroroszországba, Grúziába, Izraelbe, Jordániába, Libanonba, Líbiába, Marokkóba, Moldovába, Örményországba, Palesztinába ( (*2) Szíriába, Tunéziába és Ukrajnába irányuló kivitel.

b)	A COVAX AMC listáján (5) szereplő alacsony és közepes jövedelmű országba irányuló kivitel.

c)	A COVAX-on, az UNICEF-en és a PAHO-n keresztül vásárolt vagy szállított termékek bármely más COVAX-ban részt vevő országba irányuló kivitele.

d)	A tagállamok által uniós előzetes beszerzési megállapodás keretében vásárolt termékek harmadik országba irányuló, újraértékesítési vagy adományozási célú kivitele.

e)	A humanitárius szükséghelyzeti reagálás keretében történő kivitel.

f)	A valamely tagállam kontinentális talapzatán lévő létesítménybe vagy a valamely tagállam által az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye alapján kizárólagos gazdasági övezetként bejelentett övezetbe irányuló kivitel.

Az első albekezdés f) pontjában említett kivitelek esetében a kiviteli árunyilatkozatban – az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (6) B. melléklete II. címének 2. pontjában levő 2/3 adatelemben meghatározott releváns kiegészítő hivatkozási kód használatával – információt kell adni azon tagállam kontinentális talapzatára vagy kizárólagos gazdasági övezetére vonatkozóan, ahová az e rendelet hatálya alá tartozó árukat szállítják.

2. cikk

Eljárás

(1) Az exportengedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az I. mellékletben meghatározott információkat, valamint a II. melléklet szerinti alkalmazandó TARIC-kiegészítő kódokat. Emellett információkat kell tartalmaznia az EU-ban 2020. december 1-je óta forgalmazott, e rendelet hatálya alá tartozó termékek vakcinaadagjainak számáról tagállamok szerinti bontásban, valamint az (EU) 2021/111 végrehajtási rendelet hatálybalépése óta Észak-Írországban forgalmazott, e rendelet hatálya alá tartozó termékek vakcinaadagjainak számáról.

(2) A tagállamok illetékes hatóságai az exportengedély iránti kérelmeket a lehető leghamarabb feldolgozzák, és legkésőbb az attól a naptól számított két munkanapon belül határozattervezetet adnak ki, amikor valamennyi szükséges információt az engedélyt kérelmező rendelkezésére bocsátottak. Kivételes körülmények között és megfelelően alátámasztott okokból ez az időtartam további két munkanappal meghosszabbítható.

(3) A tagállamok illetékes hatóságai haladéktalanul értesítik a Bizottságot a kérelemről és a határozattervezetről az alábbi e-mail-címen:SANTE-PHARMACEUTICALS-B4@ec.europa.eu.

(4) Amennyiben a Bizottság nem ért egyet valamely tagállam határozattervezetével, úgy az értesítés kézhezvételétől számított egy munkanapon belül véleményt ad ki az illetékes hatóságnak. Ha a kérelem hiányos vagy pontatlan, ez az időszak attól a pillanattól kezdődik, amikor a bejelentő tagállam illetékes hatósága a Bizottság kérésére rendelkezésre bocsátja a kért információkat. A Bizottság értékeli azt a hatást, amelyet az engedély iránti kérelem tárgyát képező kivitel az Unióval kötött releváns előzetes beszerzési megállapodás végrehajtására gyakorol. A tagállam a bizottsági véleménnyel összhangban késedelem nélkül határozatot hoz az engedély iránti kérelemről.

(5) Azoknak az oltóanyaggyártóknak, amelyek előzetes beszerzési megállapodást kötöttek az Unióval, 2020. október 30. óta az e rendelet vagy az (EU) 2021/111 végrehajtási rendelet szerinti első engedélyezési kérelemmel együtt meg kell küldeniük a Bizottságnak a kivitelükre vonatkozó releváns adatokat (a következő e-mail-címen:SANTE-PHARMACEUTICALS-B4@ec.europa.eu) és az illetékes tagállami hatóságokhoz. Ennek az információnak ki kell terjednie a Covid19-vakcinák kiviteli mennyiségére, a végső rendeltetési helyre és a végső címzettekre, valamint a termékek pontos megnevezésére. Az ilyen információk hiánya az exportengedélyek elutasításához vezethet.

(6) A tagállamok illetékes hatóságai dönthetnek úgy, hogy elektronikus dokumentumokat használnak az exportengedélyre vonatkozó kérelmek elbírálása céljából.

(7) Az illetékes tagállami hatóságok ellenőrizhetik a (6) bekezdés szerint benyújtott információkat az engedélyt kérelmező fél telephelyén, akár az engedély megadását követően is.

3. cikk

Értesítések

(1) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot a megadott és elutasított exportengedélyekről.

(2) Ezen értesítések a következő információkat tartalmazzák:

a)	az illetékes hatóság neve és elérhetősége;

b)	az engedélyt kérelmező fél személyazonossága;

c)	rendeltetési ország;

d)	az exportengedély megadásának elfogadása vagy elutasítása;

árukód;

f)	a vakcinaadagok számában kifejezett mennyiség;

g)	mértékegység és árumegnevezés;

h)	információk az EU-ban 2020. december 1-je óta forgalmazott, e rendelet hatálya alá tartozó termékek vakcinaadagjainak számáról tagállamok szerinti bontásban.

Az értesítést az alábbi e-mail-címen kell benyújtani:SANTE-PHARMACEUTICALS-B4@ec.europa.eu

(3) A Bizottság a megadott és elutasított exportengedélyekre vonatkozó információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, kellően figyelembe véve a benyújtott adatok bizalmas jellegét.

4. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet 2021. március 13-án lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. június 30-ig kell alkalmazni.

Az (EU) 2021/111 végrehajtási rendelet I. mellékletének megfelelően kiadott exportengedélyek e rendelet hatálybalépését követően is érvényben maradnak.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 83., 2015.3.27., 34. o.

(2) A Bizottság (EU) 2021/111 végrehajtási rendelete (2021. január 29.) egyes termékek kivitelének exportengedély bemutatásához kötéséről (HL L 31. I, 2021.1.30., 1. o.).

(3) Lásd az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontját (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(*1) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(*2) Ez a megnevezés nem értelmezhető a palesztin állam elismeréseként és nem érinti az egyes tagállamok e kérdésre vonatkozó álláspontjait.

(5) https://www.gavi.org/news/media-room/92-low-middle-income-economies-eligible-access-covid-19-vaccines-gavi-covax-amc

(6) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

I. MELLÉKLET

Az 1. cikk szerinti exportengedély-formanyomtatvány mintája

A tagállamok biztosítják az engedély jellegének feltüntetését a formanyomtatványon. Az exportengedély a lejárati időpontig az Európai Unió valamennyi tagállamában érvényes.

EURÓPAI UNIÓ A Covid19-oltóanyagok és -hatóanyagok – köztük a törzssejtállomány és szaporító sejtbankok – kivitele ((EU) 2021/442 rendelet)

1.	Engedélyes EORI-szám (ha alkalmazandó) és TARIC-kiegészítő kód

2.	Engedélyszám

3.	Lejárati időpont

4.	Kiállító hatóság

5.	Kiviteli vámhivatal

6.	Rendeltetési ország

Árukód

Mennyiség

9.	Mértékegység

10.	Árumegnevezés

11.

Hely

Árukód

Mennyiség

9.	Mértékegység

10.	Árumegnevezés

11.

Hely

Árukód

Mennyiség

9.	Mértékegység

10.	Árumegnevezés

11.

Hely

Árukód

Mennyiség

9.	Mértékegység

10.	Árumegnevezés

11.

Hely

12.	Aláírás, kiállítás helye és dátuma, bélyegző

Magyarázatok az exportengedély-formanyomtatványhoz

Eltérő megjelölés hiányában minden rovat kitöltése kötelező.

Annak érdekében, hogy egy formanyomtatványon négy különböző termékre vonatkozóan lehessen engedélyt kérni, a formanyomtatvány a 6–10. rovatot négyszer tartalmazza.

1. rovat	Engedélyes	Azon vállalat teljes neve és címe, valamint, ha alkalmazandó, EORI-száma, amely részére az engedélyt kiállítják. TARIC-kiegészítő kód a II. mellékletben meghatározottaknak megfelelően.
2. rovat	Engedélyszám	Az engedélyszámot az exportengedélyt kiállító hatóság írja be a következő formátumban: XXyyyy999999, ahol XX a kiállító tagállam 2 betűs geonómenklatúra-kódja (1), yyyy az engedély kiállításának éve 4 számjeggyel, 999999 a kiállító hatóság által megállapított, az XXyyyy kódon belül egyedi 6 jegyű számjel.
3. rovat	Lejárati időpont	A kiállító hatóság meghatározhatja az engedély lejáratának dátumát. A lejárat dátuma legfeljebb 2021. június 30. lehet. Ha a kiállító hatóság nem határoz meg lejárati időpontot, az engedély legkésőbb 2021. június 30-án érvényét veszti.
4. rovat	Kiállító hatóság	Az exportengedélyt kiállító tagállami hatóság teljes neve és címe.
5. rovat	Kiviteli vámhivatal	A kiviteli nyilatkozat benyújtásának helye szerinti vámhivatal teljes neve és uniós kódja.
6. rovat	Rendeltetési ország	Az engedély tárgyát képező áru rendeltetési országának 2 betűs geonómenklatúra-kódja.
7. rovat	Árukód	A kivinni kívánt árunak a Harmonizált Rendszer vagy a Kombinált Nómenklatúra (2) szerinti, az engedély kiállításakor alkalmazandó számkódja.
8. rovat	Mennyiség	Az áru mennyisége a 9. rovatban feltüntetett mértékegységben kifejezve.
9. rovat	Mértékegység	Az a mértékegység, amelyben az áru mennyisége a 8. rovatban meg van adva. A használandó mértékegység a vakcinaadagok száma.
10. rovat	Árumegnevezés	Az áru kellően pontos, közérthető, az áru azonosítását lehetővé tévő megnevezése.
11. rovat	Hely	Azon tagállam geonómenklatúra-kódja, amelyben az áru található. Ha az áru a kiállító hatóság tagállamában található, a rovatot üresen kell hagyni.
12. rovat	Aláírás, bélyegző, kiállítás helye és dátuma	A kiállító hatóság aláírása és bélyegzője. Az engedély kiállításának helye és dátuma.

(1) A Bizottság (EU) 2020/1470 végrehajtási rendelete (2020. október 12.) a nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika területén alkalmazandó ország- és területnómenklatúráról, valamint más vállalkozásstatisztikák földrajzi bontásáról (HL L 334., 2020.10.13., 2. o.).

(2) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

II. MELLÉKLET

TARIC-kiegészítő kódok

Vállalat	TARIC-kiegészítő kód SARS-koronavírusok elleni vakcinák (SARS-CoV fajok)	TARIC-kiegészítő kód a hatóanyagok esetében (1)
AstraZeneca AB	4500	4520
Pfizer/BioNTech	4501	4521
Moderna Switzerland/Moderna Inc	4502	4522
Janssen Pharmaceutica NV	4503	4523
CureVac AG	4504	4524
Sanofi Pasteur/GlaxoSmithKline Biologicals S.A	4505	4525
Novavax	4506	4526
Minden más gyártó	4999	4999

Vállalat

TARIC-kiegészítő kód

egyéb anyagok esetében (2)

Valamennyi gyártó

4599

(1) A SARS-koronavírusok (SARS-CoV fajok) elleni vakcinák előállításához használt hatóanyagok, beleértve a törzssejtállományt és szaporító sejtbankokat.

(2) Az „egyéb anyagok” olyan termékek vagy anyagok, amelyeket nem használnak a SARS-koronavírusok (SARS-CoV fajok) elleni vakcinák előállítására, de amelyeket a hatóanyagokkal azonos KN-kódok alá sorolnak be.

HATÁROZATOK

2021.3.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 85/198

A TANÁCS (EU) 2021/443 HATÁROZATA

(2021. február 18.)

az Európai Unió nevében az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodással létrehozott partnerségi tanácsban a kereskedelmi és együttműködési megállapodás értelmében az ideiglenes alkalmazás megszűnésének időpontja tekintetében képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 217. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

2020. december 29-én a Tanács elfogadta az egyrészről az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak (1) (a továbbiakban: a kereskedelmi és együttműködési megállapodás), valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásnak (2) (a továbbiakban: az adatbiztonsági megállapodás) (a továbbiakban együttesen: a megállapodások) az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló (EU) 2020/2252 határozatot (3).

(2)	Az adatbiztonsági megállapodás a kereskedelmi és együttműködési megállapodást kiegészítő megállapodás, amely különösen az alkalmazás kezdőnapja és a megszüntetés időpontja tekintetében szervesen kapcsolódik az utóbbi megállapodáshoz.

(3)

Az (EU) 2020/2252 tanácsi határozat 12. cikkének (1) bekezdése értelmében és amint arról a Felek a kereskedelmi és együttműködési megállapodás FINPROV.11. cikkének [Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás] (2) bekezdésében megállapodtak, a megállapodásokat ideiglenes jelleggel alkalmazni kell 2021. január 1-jétől a hatálybalépésükhöz szükséges eljárások lezárásáig.

(4)

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás FINPROV.11. cikkének [Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás] (2) bekezdése értelmében az ideiglenes alkalmazásnak a következő időpontok valamelyikén kell megszűnnie, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont: 2021. február 28. vagy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás INST.1. cikkével [Partnerségi tanács] létrehozott partnerségi tanács (a továbbiakban: a partnerségi tanács) által meghatározott más időpont; vagy az azt követő hónap első napja, amelyben a Felek értesítették egymást arról, hogy teljesítették a kötelező erejűvé nyilvánításhoz szükséges belső követelményeiket és eljárásaikat.

(5)	mivel az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak időre van szüksége ahhoz, hogy megfelelően ellenőrizze a megállapodások szövegét mind a 24 hiteles nyelven, az Unió nem fogja tudni megkötni a kereskedelmi és együttműködési megállapodást 2021. február 28-ig.

(6)

A partnerségi tanácsnak ezért későbbi időpontot kell meghatároznia az ideiglenes alkalmazás megszűnésére vonatkozóan, figyelembe véve azon időpontot, ameddig a megállapodás mind a 24 nyelvi változatának felülvizsgálata, valamint hitelesként és véglegesként való megállapítása meg fog történni. Tekintettel a megállapodások említett hiteles és végleges változatai rendelkezésre állásának tervezett időpontjára, a partnerségi tanácsnak 2021. április 30-t kell meghatároznia az ideiglenes alkalmazás megszűnésére vonatkozó időpontként.

(7)	Helyénvaló meghatározni az Unió nevében a partnerségi tanácsban képviselendő álláspontot.

(8)	Az e határozatban előírt intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e határozatnak az elfogadásának napján hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás INST.1. cikkével [Partnerségi tanács] létrehozott partnerségi tanácsban az Unió nevében – a megállapodás FINPROV.11. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban hozandó határozat tekintetében – képviselendő álláspont a partnerségi tanács e határozathoz csatolt határozattervezetén alapul.

2. cikk

A partnerségi tanács határozatát az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. február 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

A. P. ZACARIAS

(1) A megállapodás szövegét a HL L 444., 2020.12.31-i számának 14. oldalán hirdették ki.

(2) A megállapodás szövegét a HL L 444., 2020.12.31-i számának 1463. oldalán hirdették ki.

(3) A Tanács (EU) 2020/2252 határozata (2020. december 29.) az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak, valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 444., 2020.12.31., 2. o.).

TERVEZET

AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, ÉS MÁSRÉSZRŐL NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA KÖZÖTTI KERESKEDELMI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT PARTNERSÉGI TANÁCS 1/2021 HATÁROZATA

(…)

a kereskedelmi és együttműködési megállapodás értelmében az ideiglenes alkalmazás megszűnésének időpontja tekintetében

A PARTNERSÉGI TANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásra és különösen annak FINPROV.11. cikke [Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás] (2) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (1) (a továbbiakban: a kereskedelmi és együttműködési megállapodás) FINPROV.11. cikkének (2) bekezdése értelmében a Felek megállapodtak abban, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodást 2021. január 1-jétől ideiglenesen alkalmazzák, feltéve, hogy ezen időpont előtt értesítették egymást arról, hogy az ideiglenes alkalmazáshoz szükséges belső követelményeik és eljárásaik teljesültek. Az ideiglenes alkalmazásnak a következő időpontok valamelyikén kell megszűnnie, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont: 2021. február 28. vagy a partnerségi tanács által meghatározott más időpont; vagy az azt követő hónap első napja, amelyben a Felek értesítették egymást arról, hogy teljesítették a kötelező erejűvé nyilvánításhoz szükséges belső követelményeiket és eljárásaikat.

(2)

mivel az Európai Unió belső eljárási követelmények miatt 2021. február 28-ig nem tudja megkötni a kereskedelmi és együttműködési megállapodást, a partnerségi tanácsnak 2021. április 30-át kell meghatároznia azon időpontként, amelyen az ideiglenes alkalmazásnak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás FINPROV.11. cikke [Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás] (2) bekezdésének a) pontja értelmében meg kell szűnnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az időpont, amelyen az ideiglenes alkalmazásnak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás FINPROV.11. cikke [Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás] (2) bekezdésének a) pontja értelmében meg kell szűnnie, 2021. április 30.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt ...,

a partnerségi tanács részéről

a társelnökök

(1) A megállapodás szövegét a HL L 444., 2020.12.31-i számának 14. oldalán hirdették ki.

Top

Choose the experimental features you want to try