–

a Stappert Deutschland GmbH képviseletében K. H. Felderhoff Rechtsanwalt, K. Harden Rechtsanwältin és H.‑M. Wolffgang Steuerberater,

–

a Hauptzollamt Hannover képviseletében T. Röper,

–

a belga kormány képviseletében S. Baeyens és P. Cottin, meghatalmazotti minőségben, segítőik: B. Coene és Z.‑Z. De Decker szakértők,

–

a magyar kormány képviseletében Fehér M. Z. és Szíjjártó K., meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében B.‑R. Killmann, F. Moro és M. Salyková, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2018. május 16‑i (EU) 2018/1063 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (HL 2018. L 192., 1. o.) módosított, a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28‑i 2015/2446/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2015. L 343., 1. o.; helyesbítések: HL 2017. L 101., 164. o.; HL 2018. L 192., 62. o.) 22–01. mellékletében foglalt, a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer (a továbbiakban: HR) 730441 alszáma alá tartozó árukra alkalmazandó elsődleges szabály (a továbbiakban: elsődleges szabály) – „730449 alszám alá tartozó üreges profilból [történő változással]” kapcsolatos különös kritériumot (a továbbiakban: üreges profilhoz kapcsolódó kritérium) tartalmazó – részének az értelmezésére, valamint e szabály érvényességére vonatkozik.

2

E kérelmet a Stappert Deutschland GmbH (a továbbiakban: Stappert) és a Hauptzollamt Hannover (hannoveri fővámhivatal, Németország; a továbbiakban: vámhivatal) között a HR 730441 vámtarifaalszám alá tartozó egyenes, szabályos vastagságú üreges termékek származásának megszerzése tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

A HR‑t a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló, Brüsszelben, 1983. június 14‑én a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) keretében elfogadott nemzetközi egyezmény hozta létre (Recueil des traités des Nations unies [1988], 1503. kötet, 4. o., 25910. szám), amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyott jóvá. A HR magyarázó megjegyzéseit a Vámigazgatások Világszervezete dolgozza ki ezen egyezmény rendelkezéseinek megfelelően.

4

A HR 72. árucsoport megjelölése „Vas és acél”.

5

Az ezen 72. árucsoportra vonatkozó – és mutatis mutandis a HR 73. árucsoportra is alkalmazandó – HR magyarázó megjegyzések az „Általános rendelkezések” cím alatt a következőket tartalmazzák:

„[…]

(IV) Készáruk előállítása

A félkész árukból és bizonyos esetben az ingotból ezt követően készárut készítenek.

Ezeket általában laposárukra (»széles laposáruk«, beleértve az »univerzál lemezt«, »széles tekercs«‑et, lapot, lemezt és szalagot) és hosszúárukra (rúd és pálca melegen hengerelve, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben, másféle rúd és pálca, szögvas, idom, szelvény és huzal) lehet felosztani.

Ezeket az árukat melegen történő képlékeny alakváltoztatással nyerik közvetlenül az ingotból vagy a félkész termékekből (meleg‑hengerléssel, kovácsolással vagy meleg húzással) vagy hidegen történő megmunkálással nem közvetlenül a melegen befejezett termékekből (hideghengerléssel, extrudálással, huzalhúzással, készre‑húzással), amelyet bizonyos esetben befejező műveletek követnek (pl. hidegen befejezett rudak, amelyeket csúcsnélküli köszörüléssel vagy precíziós esztergálással készítenek).

[…]

(B) Hidegen történő képlékeny alakváltoztatás

[…]

A hidegen megmunkált termékeket a következők alapján lehet megkülönböztetni a meleghengerelt vagy melegen húzott termékektől:

6

A HR 73. árucsoporthoz tartozó magyarázó megjegyzések között szereplő általános rendelkezések szövege a következő:

„[…]

Ezen árucsoport alkalmazásában a »cső és az üreges profil« kifejezés a következőkre terjed ki:

7

A HR 7304 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázó megjegyzés így szól:

„Az e vtsz. alá tartozó csöveket és üreges profilokat a következő eljárásokkal lehet előállítani:

[…]

(B) Gömbvas melegen történő extrudálása (Ugine ‑ Sejournet eljárás) egy sajtón üveg vagy más csúsztatóanyag felhasználásával. Ez a módszer tulajdonképpen a következő műveleteket foglalja magába: lyukasztás, tágítás vagy sem, és sajtolás.

A fent említett műveleteket különböző befejező megmunkálások követik:

[…]

Lásd az árucsoporthoz tartozó magyarázat Általános rendelkezéseket egyrészről a cső és másrészről az üreges profil közötti különbségre vonatkozóan.

[…]”

8

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9‑i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (HL 2013. L 269., 1. o.; helyesbítések: HL 2013. L 287., 90. o.; HL 2016. L 267., 2. o.; HL 2018. L 173., 35. o.; a továbbiakban: Vámkódex) „A kötelező érvényű felvilágosításra vonatkozó határozatok” című 33. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A vámhatóságoknak kérelemre kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó határozatokat (KTF‑határozatok) vagy kötelező érvényű származási felvilágosításra vonatkozó határozatokat (KSZF‑határozatok) kell hozniuk.

[…]”

9

A Vámkódex „A származás megszerzése” című 60. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Az olyan árut, amelynek előállítása egynél több országot vagy területet érint, abból az országból vagy területről származónak kell tekinteni, ahol az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozása vagy megmunkálása történt – egy e célra felszerelt vállalkozás területén –, aminek eredményeként új terméket állítanak elő, vagy ami az előállítás fontos szakaszát képezi.”

10

A Vámkódex „Felhatalmazás” című 62. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 284. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azon szabályok meghatározására vonatkozóan, amelyek alapján úgy kell tekinteni, hogy az áru – amely tekintetében a nem preferenciális származás megállapítása az 59. cikkben említett uniós intézkedések alkalmazásának céljából szükséges – teljes egészében egyetlen országban vagy területen jött létre vagy került előállításra, vagy a 60. cikkel összhangban az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozása vagy megmunkálása egy adott országban vagy területen – egy e célra felszerelt vállalkozás területén – történt, aminek eredményeként új terméket állítanak elő, vagy ami az előállítás fontos szakaszát képezi.”

11

E kódexnek „A felhatalmazás gyakorlása” című 284. cikke az erre vonatkozó részletes szabályokat állapítja meg.

12

A Vámkódex 62. cikkében ráruházott hatáskörét gyakorolva a Bizottság elfogadta a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendeletet.

13

E felhatalmazáson alapuló rendelet (20) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:

„A Tanács [a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22‑i] 94/800/EK tanácsi határozattal [(HL 1994. L 336., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 80. o.)] jóváhagyta az 1994. április 15‑én Marrakeshben aláírt záróokmányhoz mellékelt, származási szabályokról szóló WTO‑GATT megállapodást. Ez a megállapodás kimondja, hogy bizonyos termékágazatok esetében a származás megállapítására vonatkozó különös szabályoknál főszabályként azt az országot kell alapul venni, amelyben az előállítási folyamat következtében megváltozott az áru tarifális besorolása. Kizárólag akkor van lehetőség egyéb kritériumok, mint például a hozzáadott értékkel kapcsolatos kritérium alkalmazására vagy konkrét feldolgozási művelet meghatározására, ha az előbb említett kritérium nem teszi lehetővé az utolsó lényeges átalakítás szerinti ország meghatározását. Mivel az Unió a megállapodás részes fele, helyénvaló olyan rendelkezéseket megállapítani az uniós vámjogszabályokban, amelyek megfelelnek a megállapodásban annak az országnak a meghatározására alkalmazott alapelveknek, amelyben az áruk utolsó lényeges átalakítását végezték.”

14

Az említett felhatalmazáson alapuló rendeletnek „Az olyan áru, amelynek előállítása egynél több országot vagy területet érint (a Vámkódex 60. cikkének (2) bekezdése)” című 32. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A 22–01. mellékletben felsorolt árukat úgy kell tekinteni, hogy azon utolsó lényeges feldolgozásuk vagy megmunkálásuk, amelynek eredményeként új termék jön létre, vagy amely az előállítás fontos szakaszát képezi, abban az országban vagy területen történt, amelyben a mellékletben előírt szabályok teljesülnek vagy amelyet ezek a szabályok megjelölnek.”

15

Ugyanezen felhatalmazáson alapuló rendelet 22–01. melléklete a „Bevezető megjegyzések és a nem preferenciális származást megalapozó lényeges feldolgozási és megmunkálási műveletek jegyzéke” címet viseli. E melléklet tartalmaz egy „Bevezető megjegyzések” című részt, amelynek 2. és 3. pontja a következőképpen szól:

„2. Az e mellékletben található szabályok alkalmazása

[…]

3. Rövidítések

Azokhoz az albontásokhoz tartozó elsődleges szabályok, amelyek a tarifális besorolás megváltozásán alapulnak, több helyütt a következő rövidítések valamelyikét tartalmazzák:

[…]

vámtarifaszám változás (vtsz. v.) – olyan változás, amelynek eredményeképpen az áru bármely más vámtarifaszám alól a kérdéses vámtarifaszám alá kerül

[…]”

16

Az említett melléklet 73. árucsoportjának címe „Vas‑ vagy acéláruk”. Ezen belül található többek között „Az árucsoportra vonatkozó maradékszabály”, amelynek szövege a következő:

„Ha a származási ország az elsődleges szabályok alapján nem állapítható meg, az áruk származási országa az az ország, amelyből az anyagok érték szerint meghatározott legnagyobb hányada származik.”

17

E 73. árucsoport tartalmaz egy táblázatot, amely feltünteti azokat az elsődleges szabályokat, amelyeket az ott említett – HR vámtarifaszámmal vagy alszámmal azonosított – áruk származási országának vagy területének meghatározása céljából alkalmazni kell, így többek között a HR 730441 alszám alá tartozó, varrat nélküli rozsdamentes acélból készült, kör keresztmetszetű, hidegen húzott vagy hidegen hengerelt csövekre alkalmazandó elsődleges szabályt is. Az említett táblázat a következőket tartalmazza:

18

2016. január 20‑án a Stappert, amely egy acélkereskedő társaság, a 952/2013 rendelet 33. cikke alapján a HR 730441 vámtarifaalszám alá tartozó varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek (a továbbiakban: érintett csövek) Dél‑Koreából történő behozatala céljából KSZF‑határozat iránti kérelmet nyújtott be a vámhivatalhoz. A csövek gyártási folyamata a következő: első lépésként a tömör acélból készült ingotot melegen történő képlékeny alakításnak, extrudálásnak vetik alá Kínában (melegmegmunkálás). Az így nyert félkész termék (a továbbiakban: csőhöz készült nyersdarab) a HR 730449 alszám alá tartozik. Második lépésként a csőhöz készült nyersdarabokat Dél‑Koreába juttatják, ahol hideghengerléssel és húzással azokból csöveket állítanak elő. A Stappert álláspontja szerint a Vámkódex 60. cikkének (2) bekezdése alapján Dél‑Koreát kell az érintett csövek származási országának tekinteni. Ebből az következik, hogy e csövek behozatalára nem vethető ki dömpingellenes vám, míg ha a származási ország Kína, akkor nem ez a helyzet.

19

A vámhivatal 2017. június 16‑i határozatával megállapította, hogy a csövek és a csőhöz készült nyersdarabok nem preferenciális származási helye ugyanaz, vagyis egyaránt Kína. A vámhivatal álláspontja szerint ugyanis az elsődleges szabály alapján a csövek származását a csőhöz készült nyersdarabok gyártási helye szerinti ország alapján kell megállapítani.

20

A Stappert kifogást nyújtott be e határozattal szemben, amelyben arra hivatkozott, hogy a származás megszerzése szempontjából az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozási szakasznak kell meghatározónak lennie. Márpedig a jelen ügyben erre az utolsó szakaszra Dél‑Koreában kerül sor.

21

2018. november 23‑i határozatával a vámhivatal e kifogást elutasította. A vámhivatal szerint egyrészt Dél‑Koreában nem történik vámtarifaszám‑változás. Másrészt, a Stappert állításával ellentétben, a Kínában gyártott, csőhöz készült nyersdarabok nem tekinthetők az üreges profilhoz kapcsolódó kritérium szerinti, a HR 730449 alszám alá tartozó „üreges profilnak”, amelyeket aztán Dél‑Koreában hidegmegmunkálásnak vetnek majd alá. A vámhivatal álláspontja szerint az „üreges profil” kifejezést a HR 73. árucsoporthoz tartozó magyarázó megjegyzések alapján kell értelmezni, amiből az következik, hogy a csőhöz készült nyersdarabok nem „üreges profilnak”, hanem „csőnek” minősülnek.

22

A Stappert keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróság, a Finanzgericht Hamburg (hamburgi pénzügyi bíróság, Németország) előtt, elsődlegesen az érintett csövek dél‑koreai származását megállapító KSZF‑határozat meghozatala, másodlagosan pedig annak megállapítása iránt, hogy a vámhivatal jogellenesen tagadta meg e származás megállapítását.

23

Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság mindenekelőtt arra keresi a választ, hogy az elsődleges szabály értelmében az „üreges profil” fogalma alá tartoznak‑e az olyan termékek, mint a csőhöz készült nyersdarabok.

24

E bíróság szerint, először is, e fogalom tartalma nem vezethető le az elsődleges szabály megalkotásának előzményeiből, különösen nem a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet (20) preambulumbekezdésében említett, a származási szabályokról szóló megállapodásra vonatkozó munkaprogram keretében folytatott tárgyalások során készült dokumentumokra való hivatkozás alapján, amelyek nem rögzítik, hogy mit kell a HR 730449 alszám alá tartozó „üreges profil” alatt érteni.

25

Másodszor, a kérdést előterjesztő bíróság szerint azt az értelmezést kell előnyben részesíteni, amely a leginkább megfelel a származáshoz kapcsolódó értékelési kritériumoknak, és a tarifális értelmezés nem lehet ellentétes a Vámkódex 60. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumokkal.

26

Harmadszor, a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 22–01. mellékletének bevezető megjegyzései nem tartalmaznak hivatkozást a HR magyarázó megjegyzéseire.

27

Negyedszer, e bíróság úgy véli, hogy az elsődleges szabály éppen azt a gyártási folyamatot tartalmazza, amely a HR 7304 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázó megjegyzésekben le van írva, amiből az vezethető le, hogy a melegen hengerelt vagy melegen húzott csöveket köztes termékként használják fel, és ennélfogva megfelelnek az említett kritérium szerinti „üreges profilnak”.

28

Ötödször, nincs olyan egységes besorolás, amelyet alkalmazni lehetne az alapügyben szóban forgó műveletek leírására.

29

Hatodszor, ha az „üreges profil” kifejezést a HR 73. árucsoporthoz tartozó magyarázó megjegyzésekkel összhangban kellene értelmezni, akkor a származás megszerzése kizárólag az alapanyag alakjától függne, ami a kérdést előterjesztő bíróság szerint a Vámkódex 60. cikke (2) bekezdésének önkényes alkalmazását jelentené.

30

A Kínai Népköztársaságból származó egyes varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek behozatalára az 1331/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek az Indiában feladott, akár Indiából származóként, akár nem ilyenként bejelentett behozatallal megvalósuló lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálat lezárásáról, valamint az (EU) 2017/272 végrehajtási rendelettel e behozatal tekintetében bevezetett nyilvántartásbavételi kötelezettség megszüntetéséről szóló, 2017. november 15‑i (EU) 2017/2093 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2017. L 299., 1. o.) (33) bekezdéséből ezenkívül kitűnik, hogy a hidegalakítás a cső lényeges átalakítását jelenti, amelynek hatására visszafordíthatatlanul módosulnak az alapvető tulajdonságai, és ennek során megváltoznak a méretei, valamint fizikai, mechanikai és metallurgiai jellemzői, amint az a HR 72. árucsoporthoz tartozó magyarázó megjegyzések általános rendelkezéseiből kitűnik, amelyek a HR 73. árucsoportra is vonatkoznak.

31

Hetedszer, a kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint műszaki szempontból az „üreges profil” HR 73. árucsoporthoz tartozó magyarázó megjegyzések alapján történő értelmezésének nincs semmilyen gyakorlati haszna. Az üreges profil e magyarázó megjegyzésekben szereplő meghatározás szerinti hidegmegmunkálása ugyanis – bár az technikailag lehetséges – kirívóan magas költségekkel jár, és ezért a csövek előállítására leggyakrabban alkalmazott gyártási eljárás a melegmegmunkálással előállított csövek hidegen alakítása.

32

Nyolcadszor, e bíróság szerint nem minden HR 730449 alszám alá tartozó terméket vetnek alá további megmunkálásnak. Márpedig a csőhöz készült nyersdarabok olyan termékek, amelyeket kizárólag további átalakítást követően lehet felhasználni. E tekintetben az a tény, hogy a HR 730441 alszám alá tartozó csövek alapanyagát nem vizsgálták a melegmegmunkálással előállított varrat nélküli csövekre vonatkozó ipari szabványnak való megfelelés szempontjából, azt bizonyítja, hogy ez az alapanyag szükségképpen további megmunkálás tárgyát kell, hogy képezze.

33

Abban az esetben továbbá, ha az érintett csövek származását nem az üreges profilhoz kapcsolódó kritérium alapján kell megállapítani, vagy ha lehetetlennek bizonyul az első kérdés megválaszolása, a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy e kritérium – az indokolás hiánya, a pontatlanság vagy a Vámkódex 60. cikkének (2) bekezdésével való összeegyeztethetetlenség miatt – érvénytelen‑e.

34

Végül az előterjesztő bíróság azt kérdezi, hogy abban az esetben, ha az elsődleges szabályt érvénytelennek kell tekinteni az üreges profilhoz kapcsolódó kritériumra vonatkozó részében, akkor az érintett csövek származásának megállapításához az uniós jog mely szabályát kellene alkalmazni.

35

E körülmények között a Finanzgericht Hamburg (hamburgi pénzügyi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

36

Első kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi, hogy az elsődleges szabályt úgy kell‑e értelmezni, hogy az e szabály szerinti „üreges profil” fogalma alá tartozik az egyenes és egyenletes falvastagságú, melegmegmunkálással előállított „csőhöz készült nyersdarab”, amely nem felel meg a varrat nélküli, melegen megmunkált rozsdamentes acélcsövekre vonatkozó műszaki szabvány követelményeinek, és amelyből hidegmegmunkálással más keresztmetszetű és falvastagságú, a HR 730441 alszám alá tartozó csöveket állítanak elő.

37

Az elsődleges szabály szerint a HR 730441 alszám alá tartozó cső és üreges profil származási országának azt kell tekinteni, ahol a terméket hidegen húzva vagy hidegen hengerelve (hidegen tömörítve) előállították, ha azt vagy egy másik HR vámtarifaszám alá tartozó termékből, vagy a HR „730449 alszám alá tartozó üreges profilból” gyártották.

38

A 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 22–01. melléklete bevezető megjegyzéseinek 2.1. pontjából kitűnik egyrészt, hogy az e mellékletben található szabályokat az árukra a HR szerinti besorolásuk, valamint a kifejezetten e melléklet céljára az e rendszer vámtarifaszámainak és alszámainak kiegészítéseképpen létrehozott esetleges további kritériumok alapján kell alkalmazni, másrészt hogy hacsak e 22–01. melléklet szövege másként nem rendelkezik, az e mellékletben szereplő egyes áruk esetében a helyes tovább‑bontott vámtarifaszám vagy alszám meghatározásához a HR értelmezésére vonatkozó általános szabályokat, valamint az e rendszernek az érintett áruosztályokhoz, árucsoportokhoz és alszámokhoz tartozó esetleges magyarázatait kell értelemszerűen alkalmazni.

39

Egyébiránt, ami a HR vámtarifaszámok és alszámok értelmezését illeti, emlékeztetni kell arra, hogy a HR magyarázó megjegyzései e célból hasznos segítséget nyújtanak (lásd ebben az értelemben: 2020. június 18‑iHydro Energo ítélet, C‑340/19, EU:C:2020:488, 36. pont).

40

A HR 73. árucsoporthoz tartozó magyarázó megjegyzések általános rendelkezései szerint, amelyekre a HR 7304 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázó megjegyzés kifejezetten hivatkozik, az a csak egy légüres teret lezáró koncentrikus üreges áru, amely keresztmetszetének alakja egész hosszában ugyanolyan alakú és egységes falvastagságú, a HR 73. árucsoport értelmében „cső”, míg azok az üreges termékek, amelyek nem felelnek meg a cső definíciójának, és főleg azok, amelyeknek belső és külső felülete nem azonos alakú, „üreges profilnak” minősülnek.

41

Ezzel szemben a „csőhöz készült nyersdarab” fogalmát az előző pont szerinti általános rendelkezések nem említik. Ebből következően az elsődleges szabály alkalmazása szempontjából a „csőhöz készült nyersdarabnak” minősülő termékek a HR 73. árucsoport értelmében vagy „csövek”, vagy „üreges profilok”.

42

A Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy az érintett csöveket, amelyek behozatalát a Stappert tervezi, olyan csőhöz készült nyersdarabokból állították elő, amelyek a jelen ítélet 40. pontjában felidézett HR 73. árucsoporthoz tartozó magyarázó megjegyzések szerinti „cső” fogalma alá tartoznak, különösen mivel azok – leírásuk szerint – egyenesek és egységes falvastagságúak.

43

Ezek a csőhöz készült nyersdarabok ekként tehát nem tartozhatnak az „üreges profil” fogalma alá, sem a HR 73. árucsoport, sem az elsődleges szabály értelmében.

44

Ezzel összefüggésben rögzíteni kell, hogy a jelen ítélet 40. pontjában felidézett „üreges profil” és „cső” fogalmak definíciójából semmilyen módon nem következik, hogy az érintett termékeknek meg kell felelniük valamely műszaki szabvány követelményeinek ahhoz, hogy e fogalmak alá tartozzanak.

45

Ezenkívül az a tény, hogy a HR 7304 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázat leír egy olyan csőgyártási folyamatot, amelynek során a melegen hengerelt vagy melegen húzott csöveket nyersdarabként felhasználva hidegmegmunkálásnak vetik alá, de nem említi az üreges profilokból készített csövek gyártási eljárását, nem jelenti szükségképpen azt, hogy ez utóbbi nem lehetséges, mivel e magyarázó megjegyzés mindemellett azt is rögzíti, hogy a HR 7304 vámtarifaszám alá tartozó csöveket és üreges profilokat „[különböző] eljárásokkal lehet előállítani”.

46

A kérdést előterjesztő bíróság előadja, hogy az elsődleges szabályban szereplő „üreges profil” fogalmának a HR 73. árucsoporthoz tartozó magyarázó megjegyzésekben foglaltakkal összhangban történő értelmezése esetén e szabály érvényessége kérdésessé válna, különösen a Vámkódex 60. cikkének (2) bekezdésére tekintettel.

47

Tény, hogy egy általános értelmezési elv szerint valamely uniós jogi aktust – amennyire lehetséges – úgy kell értelmezni, hogy ne váljék kérdésessé annak érvényessége (lásd ebben az értelemben: 2018. szeptember 13‑iUBS Europe és társai ítélet, C‑358/16, EU:C:2018:715, 53. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

48

Az elsődleges szabályokban szereplő fogalmaknak a HR szerinti tartalmuktól eltérő értelmezése azonban gyengítené a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet belső koherenciáját (lásd analógia útján: 2021. június 17‑iCseh Köztársaság kontra Bizottság ítélet, C‑862/19 P, EU:C:2021:493, 52. pont).

49

Következésképpen az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az elsődleges szabályt úgy kell értelmezni, hogy nem tartozik az e szabály szerinti „üreges profil” fogalma alá az egyenes és egyenletes falvastagságú, melegmegmunkálással előállított „csőhöz készült nyersdarab”, amely nem felel meg a varrat nélküli, melegen megmunkált rozsdamentes acélcsövekre vonatkozó műszaki szabvány követelményeinek, és amelyből hidegmegmunkálással más keresztmetszetű és falvastagságú, a HR 730441 alszáma alá tartozó csöveket állítanak elő.

50

A második kérdés az üreges profilhoz kapcsolódó kritérium érvényességére vonatkozik, mivel az kizárja a származás megszerzését a HR 730441 alszám alá tartozó azon áruk esetében, amelyeket a HR 730449 alszám alá tartozó csövekből hidegmegmunkálással állítottak elő. Ez a kritérium azonban csupán az egyik az elsődleges szabályban foglalt két vagylagos kritérium közül, amely ezen áruk esetében kizárja a származás megszerzését.

51

Következésképpen meg kell állapítani, hogy második kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében azt kéri a Bíróságtól, hogy az EUMSZ 290. cikkre, a jogbiztonság elvére és a Vámkódex 60. cikkének (2) bekezdésére tekintettel állapítsa meg, hogy érvényes‑e az elsődleges szabály.

52

Előzetesen rá kell mutatni, hogy a Vámkódex 62. cikke alapján a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azon szabályok meghatározására vonatkozóan, amelyek alapján úgy kell tekinteni, hogy az árunak az e kódex 60. cikkével összhangban az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozása vagy megmunkálása egy adott országban vagy területen – egy e célra felszerelt vállalkozás területén – történt, aminek eredményeként új terméket állítanak elő, vagy ami az előállítás fontos szakaszát képezi. Ezek az aktusok annak meghatározására szolgálnak, hogy az utóbbi rendelkezésben rögzített absztrakt kritériumokat hogyan kell konkrét helyzetekben értelmezni és alkalmazni (lásd ebben az értelemben: 2021. május 20‑iRenesola UK ítélet, C‑209/20, EU:C:2021:400, 33. pont).

53

Mindazonáltal a Bizottság e hatásköre – amint az a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából következik – bizonyos követelmények tiszteletben tartása mellett gyakorolható (lásd ebben az értelemben: 2021. május 20‑iRenesola UK ítélet, C‑209/20, EU:C:2021:400, 34. pont). A felhatalmazáson alapuló rendelet által követett céloknak alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy igazolják az elfogadását, e rendeletnek meg kell felelnie az ilyen jogi aktusra vonatkozó indokolási kötelezettségnek, és a Bizottságnak az említett rendelet hatálya alá tartozó termékek származási országa meghatározására vonatkozó értékelései a Vámkódex 60. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel nem alapulhatnak téves jogalkalmazáson és nem szenvedhetnek nyilvánvaló értékelési hibában (lásd ebben az értelemben: 2021. május 20‑iRenesola UK ítélet, C‑209/20, EU:C:2021:400, 40. és 42. pont).

54

Ezt a származást ugyanis minden esetben azon meghatározó szempont függvényében kell megállapítani, amelynek az érintett áruk „utolsó lényeges feldolgozása vagy megmunkálása” minősül. E kifejezést magát úgy kell érteni, mint amely a gyártási folyamat azon szakaszára utal, amelynek során ezen áruk jövőbeni felhasználása meghatározásra kerül, továbbá azok olyan sajátos tulajdonságokra és összetételre tesznek szert, amelyekkel korábban nem rendelkeztek, és amelyek tekintetében a későbbiekben nem terveznek jelentős minőségi változtatásokat (2021. május 20‑iRenesola UK ítélet, C‑209/20, EU:C:2021:400, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

55

A 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 22–01. mellékletéhez hasonló jogi aktus megalapozottságának bírósági felülvizsgálata annak megállapítására irányul, hogy – minden téves jogalkalmazástól függetlenül – a Bizottság a Vámkódex 60. cikke (2) bekezdésének végrehajtása során, figyelemmel az érintett konkrét helyzetre, nyilvánvaló értékelési hibát követett‑e el (lásd ebben az értelemben: 2021. május 20‑iRenesola UK ítélet, C‑209/20, EU:C:2021:400, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

56

Ebből következik, hogy bár a Bizottságot mérlegelési jogkör illeti meg a Vámkódex 60. cikke (2) bekezdése általános kritériumainak egyes speciális megmunkálásokra és feldolgozásokra történő alkalmazása során, azonban nem fogadhat el teljesen eltérő megoldásokat a hasonló megmunkálásokra és feldolgozásokra anélkül, hogy az objektíve igazolt lenne (lásd analógia útján: 1983. március 23‑iCousin és társai ítélet, 162/82, EU:C:1983:93, 21. pont).

57

Ami a vámtarifaszám változására vonatkozó, az elsődleges szabályban előírt kritériumot illeti, a Bíróság már kimondta, hogy nem elegendő megkeresni az áruk származását meghatározó kritériumokat az előállított termékek tarifális besorolásában, ugyanis a közös vámtarifát sajátos követelményekhez igazodva alkották meg, nem pedig a termékek származása megállapításának függvényében (lásd ebben az értelemben: 2010. február 11‑iHoesch Metals and Alloys ítélet, C‑373/08, EU:C:2010:68, 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

58

Bár valamely áru vámtarifaszámának az áru feldolgozása miatti megváltozása az áru feldolgozásának vagy megmunkálásának lényeges jellegét tükrözi, ettől még a feldolgozás vagy megmunkálás lényegesnek minősülhet a vámtarifaszám megváltozása nélkül is. A vámtarifaszám megváltozásának kritériuma az esetek többségében teljesül, de ez alapján nem lehet azonosítani az összes olyan helyzetet, amelyben az áru feldolgozása vagy megmunkálása lényeges (lásd ebben az értelemben: 2010. február 11‑iHoesch Metals and Alloys ítélet, C‑373/08, EU:C:2010:68, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

59

Így a HR 730441 alszám alá tartozó áruk származásának elismeréséhez az elsődleges szabály a vámtarifaszám megváltozásának kritériumán kívül előír egy további, az e rendszer 730449 alszáma alá tartozó üreges profilból történő változáshoz kapcsolódó kritériumot is, amelynek célja az első kritérium kiegészítése és kijavítása (lásd analógia útján: 1983. március 23‑iCousin és társai ítélet, 162/82, EU:C:1983:93, 17. pont).

60

Márpedig – a kérdést előterjesztő bírósággal egyezően – meg kell állapítani, hogy az üreges profilhoz kapcsolódó kritérium a helyzetek eltérő kezelését vonja maga után. E kritérium alapján ugyanis amennyiben a HR 730449 alszám alá tartozó olyan termékből, amelynek külső és belső felülete nem azonos alakú, és ezért a HR 73. árucsoporthoz tartozó magyarázó megjegyzések értelmében „üreges profilnak” minősül, hidegalakítási eljárással egy ugyanolyan alakú, azonban a megmunkálás e típusa miatt eltérő tulajdonságokkal rendelkező terméket állítanak elő, amely így szintén az ugyanezen megjegyzések értelmében vett „üreges profilnak” minősül, ez az átalakítás meghatározza a késztermék származását, mivel így e készterméket a Vámkódex 60. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „lényeges feldolgozás vagy megmunkálás” eredményének kell tekinteni. Ezzel szemben ha a szintén a HR 730449 alszám alá tartozó olyan koncentrikus üreges áruból, amelynek külső és belső keresztmetszete ugyanolyan alakú, és amely ezért a HR 73. árucsoporthoz tartozó magyarázó megjegyzések értelmében „csőnek” minősül, hidegalakítási eljárással egy ugyanolyan alakú, azonban a megmunkálás e típusa miatt szintén eltérő tulajdonságokkal rendelkező terméket állítanak elő, amely így ugyanezen megjegyzések értelmében egy másik „csőnek” minősül, ez az átalakítás nem fogja meghatározni a késztermék származását. Így az üreges profilhoz kapcsolódó kritérium alapján egyedül ez utóbbi termék nem tekinthető úgy, hogy az e 60. cikk (2) bekezdése értelmében vett jelentős átalakítás eredményeként jött létre.

61

Mivel a Bizottság nem szolgált olyan meggyőző igazolással, amely tárgyilagos indokát adta volna a csövek és az üreges profilok eltérő kezelésének, amelyek ugyanúgy a HR 730441 alszám alá tartoznak, és mind a kettőt a HR 730449 alszám alá tartozó termékekből állították elő, ellentmondásosnak és diszkriminatívnak tűnik, hogy az elsődleges szabály úgy rendelkezik, hogy a hidegalakítás az üreges profil esetében egy vagylagos kritérium alkalmazása folytán meghatározhatja a származást, míg a csövek esetén ugyanez a típusú megmunkálás csak egy önmagában álló, lényegesen szigorúbb kritérium alapján határozhatja meg e csövek származását (lásd analógia útján: 1983. március 23‑iCousin és társai ítélet, 162/82, EU:C:1983:93, 21. pont).

62

Ezt a következtetést megerősíti a 2017/2093 végrehajtási rendelet (33) bekezdésében szereplő megállapítás, amely szerint a hidegalakítás a csövek lényeges átalakítását jelenti. Ez a megállapítás ugyanis azon a megfigyelésen alapul, hogy ezen alakítás hatására visszafordíthatatlanul megváltoznak a termék fizikai, mechanikai és metallurgiai jellemzői. Márpedig az ilyen változások képesek meghatározni a termék származását, amint az a jelen ítélet 54. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatból következik.

63

Egyébiránt a Bizottság jelen előzetes döntéshozatal keretében megfogalmazott ezzel ellentétes állításának, miszerint a hidegalakítás nem változtatja meg a csövek metallurgiai tulajdonságait, nincs semmilyen objektív módon igazolható alapja, és egyébként is ellentmond a HR 72. árucsoporthoz tartozó magyarázó megjegyzések általános rendelkezései IV. B. pontjának második bekezdésében foglaltaknak.

64

E körülmények között meg kell állapítani, hogy az elsődleges szabály – amennyiben az kizárja, hogy a HR 730449 alszám alá tartozó csövekből előállított HR 730441 alszám alá tartozó, varrat nélküli, vasból vagy acélból készült, hidegen húzott vagy hidegen hengerelt (hidegen tömörített) csövek és üreges profilok esetén az ezen átalakítás által eredményezett vámtarifaszám‑változás folytán utóbbiak abból az országból származó terméknek minősüljenek, ahol e változásra sor került – nem egyeztethető össze a Vámkódex 60. cikke (2) bekezdése rendelkezéseivel, és a Bizottság e szabály elfogadásával nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el.

65

Ebben az összefüggésben meg kell állapítani, hogy az elsődleges szabály érvénytelen, amennyiben kizárja, hogy adott műveletek folytán egy termék abból az országból származónak minősüljön, ahol e műveletekre sor került, noha hasonló termékek esetében az ugyanilyen műveletek meghatározók a származás megszerzése szempontjából (lásd analógia útján: 1983. március 23‑iCousin és társai ítélet, 162/82, EU:C:1983:93, 20. és 21. pont).

66

Ebből következik, hogy a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az elsődleges szabály érvénytelen annyiban, amennyiben az kizárja, hogy a HR 730449 alszám alá tartozó csövekből előállított HR 730441 alszám alá tartozó, varrat nélküli, vasból vagy acélból készült, hidegen húzott vagy hidegen hengerelt (hidegen tömörített) csövek és üreges profilok esetén az ezen átalakítás által eredményezett vámtarifaszám‑változás folytán utóbbiak abból az országból származó terméknek minősüljenek, ahol e változásra sor került.

67

A harmadik kérdés azon az előfeltételezésen alapul, hogy az elsődleges szabály érvénytelen, legalábbis ami a 730449 alszám alá tartozó üreges profilból történő változás kritériumát illeti. Márpedig a második kérdésre adott válaszból kitűnik, hogy az említett szabály e kritériuma csak annyiban érvénytelen, amennyiben kizárja a HR 730441 alszám alá tartozó késztermék származásának megállapítását a HR 730449 alszám alá tartozó csövekből történő változás esetén, ami azt jelenti, hogy az elsődleges szabályt az ilyen változásokra is alkalmazni kell. A harmadik kérdésre tehát nem szükséges válaszolni.

68

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott: