21.5.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 126/13

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 401/2009/EK RENDELETE

(2009. április 23.)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)	Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat létrehozásáról szóló, 1990. május 7-i 1210/90/EGK tanácsi rendeletet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezért ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)	A Szerződés biztosítja a környezetre vonatkozó közösségi politika fejlesztését és alkalmazását, valamint lefekteti az e politikát irányító célkitűzéseket és elveket.

(3)	A környezetvédelmi követelmények a Bizottság egyéb irányú politikájának részét képezik.

(4)	A Szerződés 174. cikke értelmében a környezetvédelemre vonatkozó intézkedések előkészítésénél a Közösség figyelembe veszi, egyebek mellett, a rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatokat.

(5)

A környezeti adatok európai szinten történő gyűjtése, feldolgozása és elemzése szükséges annak érdekében, hogy tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a Közösség és a tagállamok részére a kellő intézkedések megtételét a környezet védelmére, ezen intézkedések eredményeinek felmérésére és annak biztosítására, hogy a nyilvánosságot megfelelő módon tájékoztassák a környezet állapotáról.

(6)	A Közösségen és a tagállamokon belül már léteznek ilyen információkat és szolgáltatásokat nyújtó szervezetek.

(7)	Ezek alapul szolgálnak az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatnak, amelyet közösségi szinten az Európai Környezetvédelmi Ügynökség koordinál.

(8)

A Szerződés 255. cikkében meghatározott dokumentumokhoz való hozzáférés jogának gyakorlására vonatkozó általános elveket és korlátozásokat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) határozták meg.

(9)	Az Ügynökség feladata a meglévő szervezetekkel történő közösségi szintű együttműködés, ami által a Bizottságnak módja nyílik a közösségi környezetvédelmi jogszabályok teljes körű alkalmazására.

(10)	Az Ügynökség jogállásának és felépítésének meg kell felelnie a tőle elvárt eredmény tárgyilagosságának, és lehetővé kell tennie, hogy az Ügynökség tevékenységét a meglévő nemzeti és nemzetközi szolgáltatásokkal szoros együttműködésben végezhesse.

(11)	Az Ügynökségnek jogi autonómiát kell élveznie, ugyanakkor szoros kapcsolatot kell fenntartania a Közösség intézményeivel és a tagállamokkal.

(12)	Biztosítani kell, hogy az Ügynökség nyitott legyen más országokkal szemben, amelyek a Közösséggel és a tagállamokkal egyetemben közösen érdekeltek az Ügynökség célkitűzéseiben, a Közösség és ezen országok között kötendő megállapodások formájában,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   E rendelet rendelkezik az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről (a továbbiakban: az Ügynökség), és célja egy európai környezeti információs és megfigyelőhálózat felállítása.

(2)   A Szerződésben és a környezetre vonatkozó későbbi közösségi cselekvési programokban megállapított környezetvédelmi és -fejlesztési, valamint a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célok elérése érdekében az Ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat a Közösség és a tagállamok részére biztosítja a következőket:

a)

európai szinten olyan tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható információkat, amelyek lehetővé teszik részükre, hogy megtegyék a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket, elvégezzék az intézkedések hatásának felmérését és a lakosság megfelelő tájékoztatását a környezet állapotáról; továbbá ennek érdekében

b)	megfelelő műszaki és tudományos támogatást.

2. cikk

Az 1. cikkben említett célkitűzés elérése érdekében az Ügynökség feladatai:

a)	a tagállamokkal együttműködve a 4. cikkben említett hálózat létrehozása és összehangolása; e tekintetben az Ügynökség felelős az adatok gyűjtéséért, feldolgozásáért és elemzéséért, különös tekintettel a 3. cikkben említett területekre;

b)

a helyes és hatékony környezetpolitika kidolgozásához és megvalósításához szükséges objektív információ biztosítása a Közösség és a tagállamok részére; ennek érdekében különösen olyan információk átadása a Bizottságnak, amelyek segítségével eredményesen láthatja el a környezetvédelmi intézkedések és jogszabályok meghatározásának, kidolgozásának és értékelésének feladatait;

c)

segítség nyújtása a környezetvédelmi intézkedések ellenőrzéséhez a jelentéstételi követelmények megfelelő támogatása (ezen belül a kérdőívek kidolgozásában, a tagállamoktól érkező jelentések feldolgozásában és az eredmények terjesztésében való közreműködés) útján, összhangban az Ügynökség többéves munkaprogramjával és a jelentéstétel összehangolásának céljával;

d)

tanácsadás nyújtása az egyes tagállamok részére a környezetvédelmi intézkedéseik ellenőrzésére szolgáló rendszereik fejlesztéséről, kialakításáról és bővítéséről, ha kérik, és amennyiben ez összhangban áll az Ügynökség éves munkaprogramjával, feltéve, hogy ezek a tevékenységek nem veszélyeztetik az e cikkben előírt egyéb feladatok ellátását; a tanácsadás a tagállamok ilyen irányú kérése esetén kiterjedhet szakértői vizsgálatokra is;

e)

a környezet állapotával kapcsolatos adatok rögzítése, összeállítása és értékelése, szakértői jelentések készítése a Közösség területén belüli környezet minőségéről, érzékenységéről és terheléséről, valamint a környezeti adatokkal kapcsolatos, a tagállamokban alkalmazandó, egységes értékelési szempontok kialakítása, környezeti információs referenciaközpont kialakítása és továbbfejlesztése; a Bizottság ezeket az információkat használja fel a közösségi környezetvédelmi szabályozás végrehajtásának biztosításához, ami a feladatát képezi;

f)	a környezeti adatok európai szintű összehasonlíthatóságának és szükség esetén a mérési módszerek fokozott összehangolásának ösztönzése megfelelő eszközökkel;

g)	az európai környezeti információk olyan nemzetközi környezeti megfigyelési programokba való beépítésének elősegítése, mint amilyeneket például az Egyesült Nemzetek és annak szakosított intézményei indítottak;

h)	ötévenként jelentés készítése a környezet állapotáról, változásairól és kilátásairól, amelyet meghatározott témakörökre összpontosító mutatókon alapuló jelentések egészítenek ki;

i)	a környezeti előrejelzési módszerek alkalmazásának és fejlesztésének elősegítése, aminek köszönhetően még időben megfelelő védőintézkedések tehetők;

j)	a környezeti károk, valamint a környezeti megelőző, védelmi és helyreállítási intézkedések költségei értékelési módszereinek fejlesztésére irányuló ösztönzés;

k)	a rendelkezésre álló, legjobb technológiákra vonatkozó információk cseréjének elősegítése a környezeti károk megelőzése vagy csökkentése érdekében;

l)	a 15. cikkben említett testületekkel és programokkal való együttműködés;

m)	a környezetre, különösen a környezet állapotára vonatkozó megbízható és összehasonlítható információ széles körű terjesztésének biztosítása a közvélemény számára és e cél érdekében új telematikai technológia alkalmazásának elősegítése;

n)	a Bizottság támogatása a környezeti hatásvizsgálati módszerek fejlesztéséhez és a legjobb gyakorlat kialakításához szükséges információcsere folyamatában;

o)	a Bizottság támogatása a környezettel kapcsolatos fontos kutatások eredményeinek terjesztésében oly módon, amely a legjobban segíti a környezetpolitika fejlesztését.

3. cikk

(1)   Az Ügynökség fő tevékenységi körei lehetőség szerint magukban foglalják mindazon elemeket, amelyek révén olyan információk gyűjtésére képes, amelyek lehetővé teszik a környezet jelenlegi és előrelátható állapotának leírását, az alábbi szempontok figyelembevételével:

a)	a környezet minősége;

b)	környezeti terhelések;

c)	a környezet érzékenysége;

ahol ezeket a szempontokat a fenntartható fejlődés keretébe kell helyezni.

(2)   Az Ügynökség olyan információkat szolgáltat, amelyeket a Közösség környezetpolitikája végrehajtásánál közvetlenül használhat.

Elsőbbséget élveznek az alábbi munkaterületek:

a)	a levegő minősége és a légköri kibocsátások;

b)	vízminőség, szennyező anyagok és vízkészletek;

c)	a talaj, az állat- és növényvilág, valamint az élőhelyek állapota;

d)	földhasználat és a természeti erőforrások használata;

e)	hulladékgazdálkodás;

f)	zajkibocsátás;

g)	a környezetre veszélyes vegyi anyagok;

h)	a part menti területek és a tenger védelme.

Különös figyelmet szentelnek a határokon átnyúló, több országot érintő, világméretű jelenségeknek.

Figyelembe veszik továbbá a társadalmi-gazdasági kihatásokat.

(3)   Az Ügynökség az információcsere során együttműködhet más szervekkel, beleértve a környezeti jog alkalmazására és végrehajtására létrehozott európai hálózatot (IMPEL-hálózat) is.

Működése során az Ügynökség ügyel arra, hogy tevékenysége más intézmények és testületek már meglévő tevékenységével ne legyen átfedésben.

4. cikk

(1)   A hálózat az alábbiakat foglalja magában:

a)	a nemzeti információs hálózatok fő alkotóelemeit;

b)	az országos irányítási központokat;

c)	témaközpontokat.

(2)   A tagállamok rendszeresen tájékoztatják az Ügynökséget nemzeti környezeti információs hálózatuk fő alkotóelemeiről, különös tekintettel a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt elsőbbséget élvező területekre, azon intézmények megnevezésével együtt, amelyek megítélésük szerint segíthetik az Ügynökség munkáját, figyelembe véve azt az igényt, hogy a tagállam felségterületén a lehető legnagyobb földrajzi lefedettséget kell biztosítani.

A tagállamok megfelelő módon együttműködnek az Ügynökséggel, és az Ügynökség munkaprogramjának megfelelően az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat munkájához országuk adatainak gyűjtésével, összehasonlításával és elemzésével járulnak hozzá.

A tagállamok e tevékenységek esetében országokat átívelő együttműködést is kiépíthetnek.

(3)   A tagállamok kijelölhetnek különösen a (2) bekezdésben említett intézmények vagy egyéb, a területükön működő szervezetek közül egy országos tájékoztatási központot, amely a nemzeti szinten felhasználásra kerülő információkat összehangolja és/vagy továbbítja az Ügynökség és a hálózat részét képező intézmények és testületek – beleértve a (4) bekezdésben említett témaközpontokat – felé.

(4)   A tagállamoknak módjukban áll 1994. április 30-ig kijelölni azokat a területükön működő intézményeket vagy egyéb szervezeteket, amelyek megbízást kaphatnak az Ügynökséggel való együttműködésre az egyes témák tekintetében.

Az ily módon kijelölt intézmény jogosult arra, hogy megállapodást kössön az Ügynökséggel egy, a hálózat témaközpontjaként történő működésre, meghatározott feladatok elvégzésére.

Ezek a központok együttműködnek a hálózat részét képező más intézményekkel.

(5)   A tematikus központokat az igazgatótanács jelöli ki a 8. cikk (1) bekezdése értelmében, a 8. cikk (4) bekezdésében említett többéves munkaprogramok időtartamánál nem hosszabb időszakra. A kijelölés azonban meghosszabbítható.

(6)   A különös feladatok témaközpontok szerinti elosztását az Ügynökségnek a 8. cikk (4) bekezdésében említett többéves munkaprogramjában kell meghatározni.

(7)   A többéves munkaprogram alapján az Ügynökség rendszeresen felülvizsgálja a hálózat (2) bekezdésben említett fő alkotóelemeit, és elvégzi az igazgatótanács döntése alapján előírt változtatásokat a tagállamok által benyújtott új jelentések figyelembevételével.

5. cikk

Az Ügynökség megállapodásokat, különösen szerződéseket köthet a hálózathoz tartozó 4. cikk szerinti intézményekkel vagy testületekkel a rábízott feladatok sikeres végrehajtása érdekében.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a területükön lévő nemzeti intézmények és szervezetek esetében, az Ügynökséggel kötendő ilyen jellegű megállapodások az országos irányítási központ jóváhagyásával történjenek.

6. cikk

(1)   Az 1049/2001/EK rendeletet az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra is alkalmazni kell.

(2)   Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok ellen az európai ombudsmannál panasszal vagy az Európai Közösségek Bíróságánál jogorvoslattal lehet élni, a Szerződés 195. és 230. cikkének megfelelően.

7. cikk

Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkezik. Minden tagállamban a legszélesebb körű jogképességgel rendelkezik az egyes államok jogi személyekre vonatkozó jogszabályai értelmében.

8. cikk

(1)   Az Ügynökség igazgatótanácsa a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság két képviselőjéből áll. Ezen kívül, az erre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, az Ügynökségben részt vevő többi ország is küldhet az igazgatótanácsba egy-egy képviselőt.

Ezen túlmenően az Európai Parlament az igazgatótanács tagjai közé két, a környezetvédelem területén kiváló tudományos képzettséggel rendelkező szakértőt nevez ki, akik az Ügynökség munkájában történő személyes részvételük alapján kerülnek kiválasztásra.

Az igazgatótanács tagjait helyetteseik képviselhetik.

(2)   Az igazgatótanács tagjai közül hároméves időtartamra elnököt választ és elfogadja eljárási szabályzatát. Az igazgatótanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

Az igazgatótanács egy testületet hoz létre, amelyre átruházhatja a végrehajtási feladatokat az általa hozott, vonatkozó szabályok szerint.

(3)   Az igazgatótanács döntéseit tagjai kétharmados többségével hozza meg.

(4)   Az igazgatótanács többéves munkaprogramot fogad el a 3. cikk (2) bekezdésében említett elsőbbséget élvező területeken, amelynek alapja a 10. cikkben említett tudományos bizottsággal történt konzultációt és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően, a 9. cikkben említett, az ügyvezető igazgató által benyújtott tervezet. A Közösség éves költségvetési eljárásának sérelme nélkül a többéves munkaprogram egy többéves költségvetési javaslatot tartalmaz.

(5)   A többéves program keretében minden évben az Ügynökség munkaprogramját az igazgatótanács fogadja el az ügyvezető igazgató tervezete alapján a tudományos bizottsággal történő egyeztetést és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően. A program az év folyamán ugyanezzel az eljárással módosítható.

(6)   Az igazgatótanács elfogadja az Ügynökség tevékenységéről szóló éves beszámolót, és legkésőbb június 15-ig megküldi azt az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Számvevőszék, és a tagállamok részére.

(7)   Az Ügynökség évente megküldi a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetelére vonatkozó összes információt.

9. cikk

(1)   Az Ügynökséget egy ügyvezető igazgató irányítja, akit az igazgatótanács nevez ki a Bizottság javaslata alapján ötéves időtartamra. A megbízás megújítható.

Az ügyvezető igazgató képviseli az Ügynökséget.

Felelőssége az alábbiakra terjed ki:

a)	az igazgatótanács által elfogadott programok és határozatok megfelelő előkészítése és végrehajtása;

b)	az Ügynökség napi irányítása;

c)	a 12. és 13. cikkben említett feladatok végrehajtása;

d)	a 2. cikk h) pontjában említett jelentések előkészítése és közzététele.

Feladata a 10. cikk értelmében a tudományos bizottság véleményének kikérése az Ügynökség tudományos munkatársainak alkalmazásával kapcsolatosan.

(2)   Az ügyvezető igazgató tevékenységéről beszámol az igazgatótanácsnak.

10. cikk

(1)   Az igazgatótanácsot és az ügyvezető igazgatót egy tudományos bizottság segíti, amely véleményt nyilvánít az e rendelet által meghatározott esetekben, és az Ügynökség tevékenységével kapcsolatos bármely tudományos ügyben, amelyet az igazgatótanács vagy az ügyvezető igazgató a tudományos bizottság elé terjeszt.

A tudományos bizottság véleményét közzéteszik.

(2)   A tudományos bizottság a környezetvédelem területén kiválóan képzett szakemberből áll, akiket az igazgatótanács nevez ki négy évre; a megbízatás egyszer megújítható. A kinevezésnél többek között azokat a tudományterületeket kell figyelembe venni, amelyeket a tudományos bizottságban képviselni kell, az Ügynökség tevékenységei támogatása érdekében. A bizottság a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárási szabályzat szerint működik.

11. cikk

(1)   Az Ügynökség valamennyi bevételéről és kiadásáról előirányzat készül minden pénzügyi évben, amely a naptári évnek felel meg, és ezt feltüntetik az Ügynökség költségvetésében.

(2)   A költségvetésben szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3)   Az Ügynökség bevétele, az egyéb források sérelme nélkül, az Európai Közösségek általános költségvetésében szereplő közösségi támogatásból, és a teljesített szolgáltatásokért kapott díjakból áll.

(4)   Az Ügynökség kiadásai tartalmazzák többek között a bérköltséget, az igazgatási, infrastrukturális és üzemeltetési költségeket, továbbá a hálózathoz tartozó intézményekkel vagy testületekkel és harmadik féllel kötött szerződésekkel kapcsolatos kiadásokat.

12. cikk

(1)   Az ügyvezető igazgató által készített tervezet alapján az igazgatótanács minden évben összeállítja az Ügynökség következő pénzügyi évre előirányzott bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatást. Az igazgatótanács legkésőbb március 31-ig megküldi a Bizottság részére ezt a létszámtervet is magában foglaló előirányzatot.

(2)   A Bizottság az előirányzatot az Európai Közösségek általános költségvetésének előzetes tervezetével együtt megküldi az Európai Parlament és a Tanács részére (a továbbiakban: költségvetési hatóság).

(3)   Az előirányzatokra vonatkozó kimutatás alapján a Bizottság beilleszti az Európai Közösségek előzetes általános költségvetési tervezetébe a létesítési terv céljaira általa szükségesnek tekintett előirányzatokat és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét, majd az általános költségvetést a Szerződés 272. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszti.

(4)   A költségvetési hatóság hagyja jóvá az Ügynökség támogatására szánt költségvetési előirányzatot.

Az Ügynökség létszámtervét a költségvetési hatóság fogadja el.

(5)   Az Ügynökség költségvetését az igazgatótanács fogadja el. A költségvetés az Európai Közösségek általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Azt adott esetben megfelelően kiigazítják.

(6)   Az igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot az olyan projektek megvalósítására irányuló szándékáról, amelyek jelentős pénzügyi hatást gyakorolhatnak a költségvetés finanszírozására és különösen az olyan, ingatlannal kapcsolatos projektekről, mint például épületek bérlése vagy megvásárlása. Erről tájékoztatja a Bizottságot.

Amennyiben a költségvetési hatóság valamely részlege jelezte véleményezési szándékát, akkor véleményét a projektről szóló értesítés időpontját követő hat héten belül kell az igazgatósághoz eljuttatnia.

13. cikk

(1)   Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)   Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 1-jéig közli a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével az előzetes elszámolást az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéssel együtt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (6) 128. cikkének megfelelően konszolidálja az intézmények és decentralizált szervek előzetes elszámolását.

(3)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Ügynökség előzetes elszámolását az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentéssel együtt. A pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlament és a Tanács részére is megküldik.

(4)   Az Ügynökség előzetes elszámolására vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségére – az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 129. cikkének megfelelően – elkészíti az Ügynökség végleges elszámolását, és azt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácshoz.

(5)   Az igazgatótanács véleményt nyilvánít az Ügynökség végleges elszámolásáról.

(6)   Az ügyvezető igazgató a végleges elszámolást minden pénzügyi évet követően legkésőbb július 1-jéig az igazgatótanács véleményével együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(7)   A végleges elszámolást közzé kell tenni.

(8)   Az ügyvezető igazgató legkésőbb szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(9)   Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 146. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(10)   Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n+2. év április 30-a előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

14. cikk

Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. E szabályok nem térhetnek el az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettől (7), hacsak az ilyen eltérést kifejezetten nem teszi szükségessé az Ügynökség működése, és a Bizottság nem adta hozzá előzetes hozzájárulását.

15. cikk

(1)   Az Ügynökség aktívan együttműködik más közösségi testületekkel és programokkal, nevezetesen a Közös Kutatóközponttal, az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalával (Eurostat) és a Közösség környezeti kutatási és fejlesztési programjaival, különös tekintettel az alábbiakra:

a)	a Közös Kutatóközponttal való együttműködés magában foglalja az I. melléklet A. pontja alatt felsorolt feladatokat;

b)	az Eurostat és az Európai Közösségek statisztikai programjával való koordináció az I. melléklet B. pontja alatt említett iránymutatások szerint történik.

(2)   Az Ügynökség aktívan együttműködik más testületekkel is, mint például az Európai Űrügynökséggel, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD), az Európa Tanáccsal, a Nemzetközi Energiaügynökséggel, valamint az Egyesült Nemzetekkel és annak szakosított intézményeivel, elsősorban az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjával, a Meteorológiai Világszervezettel és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel.

(3)   Az Ügynökség a közös érdeklődésre számot tartó területeken együttműködhet a Közösségen kívüli országok olyan intézményeivel, amelyek az Ügynökség munkájának eredményes végzéséhez felhasználható, kölcsönös érdeklődésre számot tartó adatokat, információt, szaktudást, adatgyűjtési módszereket, elemzéseket és értékeléseket tudnak átadni.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben foglalt együttműködésnél különös figyelemmel kell lenni az esetleges átfedések elkerülésére.

16. cikk

Az Ügynökségre is vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv.

17. cikk

Az Ügynökség alkalmazottaira az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó szabályok és rendeletek alkalmazandók.

Alkalmazottai vonatkozásában az Ügynökség a kinevezéssel megbízott hatóság számára biztosított jogokat gyakorolja.

Az igazgatótanács a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a szükséges végrehajtási szabályokat.

18. cikk

(1)   Az Ügynökség szerződéses felelősségére az érintett szerződésre irányadó jog alkalmazandó. Az Ügynökség által megkötött szerződésben szereplő választottbírósági kikötés alapján a keletkező jogviták elbírálására az Európai Bíróság rendelkezik hatáskörrel.

(2)   A szerződésen kívüli felelősség esetében az Ügynökség a tagállamok jogszabályaira vonatkozó egységes jogelvekkel összhangban megtéríti az Ügynökség vagy alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott kárt.

A kár megtérítésére vonatkozó jogvitákban a Bíróság rendelkezik hatáskörrel.

(3)   Az alkalmazottak Ügynökséggel szemben fennálló személyes felelőssége tekintetében az Ügynökség alkalmazottaira irányadó, megfelelő rendelkezések alkalmazandók.

19. cikk

Az Ügynökség nyitott az olyan országokkal szemben, amelyek nem tagjai a Közösségnek, de a Közösséggel és a tagállamokkal egyetemben közös érdekük az Ügynökség célkitűzéseinek megvalósítása a Közösséggel kötött megállapodásaik alapján, a Szerződés 300. cikke értelmében.

20. cikk

A II. mellékletben felsorolt rendeletekkel módosított 1210/90/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az ezen rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a III. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

21. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL C 162., 2008.6.25., 86. o.

(2)  Az Európai Parlament 2008. február 19-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. március 23-i határozata.

(3)  HL L 120., 1990.5.11., 1. o.

(4)  Lásd a II. mellékletet.

(5)  HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(6)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(7)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

---

---

---

---