16.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 11/1

(1)

A 791/2011/EU végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: az eredeti rendelet) a Tanács 62,9 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára valamennyi, az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és 1. mellékletében nem említett vállalat esetében. A továbbiakban ezen intézkedések elnevezése „hatályban lévő intézkedések”, az eredeti rendelettel elrendelt intézkedéseket eredményező vizsgálaté pedig „eredeti vizsgálat”.

(2)

2012. április 10-én az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének alapján kérelmet nyújtottak be, mely a Kínából származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalát illetően bevezetett dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálására, valamint a Tajvanon vagy Thaiföldön feladott – akár Tajvanról vagy Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes üvegszál szitaszövetek behozatalai nyilvántartásba vételének elrendelésére irányult.

(3)

A kérelmet a Saint-Gobain Adfors CZ s.r.o., a Tolnatext Fonalfeldolgozó és Műszakiszövet-gyártó Bt., a „Valmieras stikla šķiedra” AS és a Vitrulan Technical Textiles GmbH, az egyes üvegszál szitaszövetek négy uniós gyártója nyújtotta be.

(4)

A kérelem elegendő prima facie bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a hatályos intézkedések elrendelését követően jelentős változás következett be a kereskedelem szerkezetében a Kínából, Tajvanról és Thaiföldről az Unióba irányuló behozatalok tekintetében, ami csak a hatályban lévő intézkedések elrendelésével indokolható megfelelően, illetve magyarázható meg gazdasági szempontból. A kereskedelem szerkezetében végbement változás állítólag abból eredt, hogy a Kínából származó egyes üvegszál szitaszöveteket Tajvanon vagy Thaiföldön átrakodják.

(5)

A bizonyíték rámutatott továbbá arra, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatása a mennyiségek és az árak tekintetében egyaránt csorbát szenved. Bebizonyosodott, hogy a Tajvanról vagy Thaiföldről érkező megnövekedett behozatal esetében az eredeti vizsgálatban megállapított, kárt nem okozó áraknál jóval alacsonyabb árakat alkalmaztak.

(6)

Végül bizonyíték támasztotta alá, hogy a Tajvanról vagy Thaiföldről származó egyes üvegszál szitaszövetek árai az eredeti vizsgálat során megállapított rendes értékhez képest dömpingelt árak voltak.

(7)

Miután a tanácsadó bizottsággal való konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálatnak az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése szerinti megindításához, a Bizottság a 437/2012/EU rendelettel (3) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) vizsgálatot indított. Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének alapján a Bizottság a vizsgálatot megindító rendelettel utasította a vámhatóságokat is, hogy vegyék nyilvántartásba a Tajvanon vagy Thaiföldön feladott egyes üvegszál szitaszövetek behozatalait.

(8)

A Bizottság hivatalosan értesítette Kína, Tajvan és Thaiföld hatóságait, a szóban forgó országok exportáló gyártóit, az ismert érintett uniós importőröket és az uniós gazdasági ágazatot a vizsgálat megindításáról. A Bizottság számára a kérelemből vagy a taipeii képviseleti irodán és a Thaiföldi Királyságnak az Európai Unió mellé akkreditált képviseletén keresztül ismert, Kínában, Tajvanon és Thaiföldön tevékenykedő gyártóknak/exportőröknek kérdőíveket küldtek. A kérelemben megnevezett uniós importőröknek is küldtek kérdőíveket. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az együttműködés hiánya az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatja maga után, valamint azt, hogy a vizsgálat megállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozzák.

(9)

A kijátszást vizsgáló kérdőívet Tajvanon nyolc, Thaiföldön pedig hét vállalatnak küldték el. Néhány tajvani és thaiföldi vállalat jelentkezett, és azt állította, hogy nem szeretnék, ha érdekelt feleknek tekintenék őket, mivel nem gyártják a vizsgálat tárgyát képező terméket, és/vagy nincsenek az Unióba irányuló exportjaik. A két érintett országból a többi két ismert vállalat egyáltalán nem jelentkezett. Egyik vállalat sem nyújtott be kitöltött kérdőívet. A kijátszást vizsgáló kérdőívet 44 kínai vállalatnak is elküldték. Ezek közül azonban egyetlen kínai exportáló gyártó sem jelentkezett, vagy nyújtott be kitöltött kérdőívet. Az uniós importőröknek is küldtek kérdőíveket, de egyikük sem jelentkezett, vagy nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(10)

A vizsgálati időszak 2009. január 1-jétől2012. március 31-ig tartott. A vizsgálati időszakra vonatkozóan adatokat gyűjtöttek többek között a kereskedelem szerkezetét érintő állítólagos változás kivizsgálása céljából. Részletesebb adatokat gyűjtöttek a 2011. április 1-jétől2012. március 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: referencia-időszak) vonatkozóan annak érdekében, hogy megállapítsák a hatályban lévő intézkedések javító hatásának lehetséges aláásását és a dömping fennállását.

(11)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének alapján az intézkedések kijátszásának megállapítása érdekében egymást követően megvizsgálták, hogy megváltozott-e Kína, Tajvan, Thaiföld és az Unió közötti kereskedelem szerkezete; a változás olyan gyakorlatból, folyamatból vagy munkából eredt-e, amelynek a vám kivetésén kívül nem volt elfogadható oka vagy gazdasági indoka; volt-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám javító hatását a vizsgálat tárgyát képező termék árai és/vagy mennyiségei tekintetében aláássák; továbbá, hogy volt-e bizonyíték a dömpingre az eredeti vizsgálat során előzőleg megállapított rendes értékekhez viszonyítva, szükség esetén az alaprendelet 2. cikkének rendelkezései értelmében.

(12)

Az eredeti vizsgálatban meghatározott érintett termék: a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7019 51 00 és ex 7019 59 00 KN-kód alá tartozó, hosszában és szélességében is több mint 1,8 mm-es szemnagyságú, és 35 g/m2-nél nagyobb fajlagos tömegű üvegszál szitaszövetek, kivéve az üvegszál korongokat.

(13)

A vizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az előző preambulumbekezdésben említettel, azonban – tekintet nélkül arra, hogy Tajvanról vagy Thaiföldről származóként jelentették-e be – Tajvanon vagy Thaiföldön adták fel.

(14)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a Kínából az Unióba exportált, és a Tajvanról vagy Thaiföldről az Unióba feladott üvegszál szitaszövetek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és ugyanazon célra alkalmazzák őket, ennélfogva az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell őket tekinteni.

(15)

A (8) preambulumbekezdésben említettek szerint egyik vállalat sem nyújtott be kitöltött kérdőíveket, tehát a tajvani exportáló gyártók részéről nem volt tapasztalható együttműködés, ezért nem végeztek helyszíni ellenőrző látogatásokat. Az egyes üvegszál szitaszöveteknek Tajvanból az Unióba történő behozatalára, valamint az érintett termék Kínából Tajvanba irányuló kivitelére vonatkozó megállapításokat a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének értelmében. Ebben az esetben a Tajvanból az Unióba irányuló összimport mennyiségének meghatározásához COMEXT-adatokat használtak fel, a Kínából Tajvanba történő összkivitel mennyiségének meghatározásához pedig a kínai nemzeti statisztikákat használták fel.

(16)

A thai exportáló gyártók sem működtek együtt, mivel ők sem nyújtottak be válaszokat a kérdőívekre, ezért helyszíni ellenőrző látogatásokra nem került sor. Az egyes üvegszál szitaszöveteknek Thaiföldről az Unióba történő behozatalára, valamint az érintett termék Kínából Thaiföldre irányuló kivitelére vonatkozó megállapításokat a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésének értelmében. Ebben az esetben a Thaiföldről az Unióba irányuló összimport mennyiségének meghatározásához COMEXT-adatokat használtak fel, a Kínából Thaiföldre történő összkivitel mennyiségének meghatározásához pedig a kínai nemzeti statisztikákat használták fel.

(17)

A kínai exportáló gyártók egyike sem működött együtt. Ezért az érintett termék Unióba irányuló behozatala és egyes üvegszál szitaszöveteknek a Kínából Tajvanra és Thaiföldre történő behozatalára vonatkozó megállapításokat a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének értelmében. Ebben az esetben továbbá a Kínából az Unióba történő összbehozatal mennyiségének meghatározásához ismét COMEXT-adatokat használtak. A Kínából Tajvanba és Thaiföldre történő összkivitel mennyiségének meghatározásához a kínai nemzeti statisztikákat használták fel.

(18)

A COMEXT statisztikákban rögzített behozatali mennyiség az érintett terméknél és a vizsgálat tárgyát képező terméknél szélesebb körű termékcsoportra vonatkoznak. Az uniós gazdasági ágazat becslései alapján azonban megállapítható, hogy ennek a behozatali mennyiségnek jelentős része az érintett termékre és a vizsgálat tárgyát képező termékre terjedtek ki. Ezért az adatokat fel lehetett használni a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változások megállapításához.

(19)

Az érintett termék Kínából az Unióba történő behozatalai drasztikusan csökkentek, miután az eredeti rendelet 2011 februárjában átmeneti intézkedéseket (4) és 2011 augusztusában végleges intézkedéseket vezetett be.

(20)

A Tajvanból származó, a vizsgálat tárgyát képező termék összkivitele az Unióba 2011-ben jelentősen nőtt, különösen miután 2011 augusztusában meghozták a végleges intézkedéseket. A COMEXT adatai szerint a Tajvanból az Unióba történő kivitel 2011 második felében hirtelen megnövekedett, míg az azt megelőző években elenyésző mértékű volt. Ezek a behozatalok 2012 januárja és márciusa között tovább növekedtek, miután 2011 novemberében megindították a Kínából származó és Malajzián keresztül feladott üvegszál szitaszövetekre vonatkozóan a kijátszásra irányuló vizsgálatot (5). A Kínából Tajvanba exportált üvegszál szitaszövetek tekintetében a vonatkozó kínai statisztikák szintén megerősítik ezt a tendenciát.

(21)

Thaiföldet illetően a vizsgálat tárgyát képező termék összkivitele az Unióba szintén drasztikusan nőtt 2011-ben. A COMEXT adatai szerint a Thaiföldről az Unióba történő kivitel 2011 júniusa és augusztusa között robbanásszerűen megnövekedett, míg az azt megelőző években elenyésző mértékű volt. Ezek a behozatalok 2012 januárja és márciusa között tovább növekedtek, miután 2011 novemberében megindították a Kínából származó és Malajzián keresztül feladott üvegszál szitaszövetekre vonatkozóan a kijátszásra irányuló vizsgálatot (6). A Kínából Thaiföldre exportált üvegszál szitaszövetek tekintetében a vonatkozó kínai statisztikák szintén megerősítik ezt a tendenciát.

(22)

Az 1. táblázat a Kínából, Tajvanról és Thaiföldről az Unióba behozott egyes üvegszál szitaszövetek mennyiségét mutatja a 2009. január 1-jétől2012. március 31-ig tartó időszakra nézve.

1.   táblázat

A COMEXT-adatok kilogrammban vannak megadva, míg az érintett termék mértékegysége a négyzetméter. Az uniós gazdasági ágazat az eljárásban érintett két kódhoz átváltási arányokat biztosított, a táblázatokban a számértékek kiszámításához ezeket használták.

(23)

Az adatok világosan mutatják, hogy a Tajvanból és Thaiföldről az Unióba irányuló behozatalok szintje 2009-ben és 2010-ben elhanyagolható volt. Ezzel szemben 2011-ben, az intézkedések bevezetését követően, a behozatalok hirtelen növekedést mutattak, és mennyiségüket tekintve részben a Kínából az uniós piacra irányuló kivitelek helyébe léptek. Ezenkívül a hatályos intézkedések elrendelése óta a Kínából az Unióba irányuló behozatalok jelentős mértékben (70 %-kal) csökkentek.

(24)

Az üvegszál szitaszövetek kivitelének drasztikus növekedése a Kínából Tajvanba irányuló export esetében megfigyelhető ugyanezen időszak alatt. A 2009. évi viszonylag kis mennyiség (748 000 m2) a referencia-időszakban 14,39 millió m2-re nőtt.

(25)

A 2. táblázat az üvegszál szitaszövetek kivitelét mutatja Kínából Tajvanba a 2009. január 1-jétől2012. március 31-ig tartó időszakban.

2.   táblázat

(26)

Ugyanez a tendencia tapasztalható az üvegszál szitaszövetek Kínából Thaiföldre irányuló kiviteleiben is. A kiviteli mennyiség 2009-ben csak 1,83 millió m2 volt, míg a referencia-időszak alatt robbanásszerűen 41,70 millió m2-re nőtt.

(27)

A 3. táblázat az üvegszál szitaszövetek kivitelét mutatja Kínából Thaiföldre a 2009. január 1-jétől2012. március 31-ig tartó időszakban.

3.   táblázat

(28)

Az egyes üvegszál szitaszövetek Kínából Tajvanra és Thaiföldre irányuló kereskedelme tendenciájának kimutatásához a kínai statisztikákat vették figyelembe, bár ezek csak az érintett terméknél magasabb termékszinten álltak rendelkezésre. A COMEXT-adatok és az uniós gazdasági ágazatnak az ex 7019 51 00 és ex 7019 59 00 KN-kód alá besorolt mennyiségekre vonatkozó becslései alapján azonban meg lehet állapítani, hogy az érintett termék a kínai statisztikák jelentős részét lefedi. Ezért ezeket az adatokat figyelembe lehetett venni.

(29)

Az 1–3. táblázatok egyértelműen azt mutatják, hogy az üvegszál szitaszövetek Kínából az Unióba irányuló behozatalának hirtelen visszaesését az üvegszál szitaszövetek Kínából Tajvanra és Thaiföldre irányuló kivitelének erőteljes növekedése követte, melyet azután a referencia-időszakban a Tajvanról és Thaiföldről az Unióba történő behozatal drasztikus növekedése követett.

(30)

Mivel a tajvani és thaiföldi vállalatok nem működtek együtt, nem lehetett információkhoz jutni a két országban a vizsgálat tárgyát képező termék eredeti gyártásának lehetséges szintjéről.

(31)

A Kínából az Unióba irányuló kivitelek általános csökkenése, valamint ezzel párhuzamosan a Tajvanról és Thaiföldről az Unióba történő kiviteleknek, illetve a Kínából Tajvanra és Thaiföldre történő kiviteleknek az eredeti intézkedések 2011 februári elrendelését és a 2011 augusztusi végleges intézkedések bevezetését követő növekedése egyrészt az említett országok közötti kereskedelem szerkezetének, másrészt az említett országok Unióba irányuló kiviteleinek a változását eredményezi.

(32)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlat, eljárás vagy munka következménye legyen, melynek a vám kivetésén kívül semmilyen más elfogadható oka vagy gazdasági indoka nincs. A gyakorlat, eljárás vagy munka többek között az intézkedések által érintett termék harmadik országokon keresztül történő feladása is lehet.

(33)

A Bizottság bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy a kínai szereplők üzleti kapcsolatban álltak az uniós importőrökkel, ami megerősíti a Thaiföldön keresztüli átrakási gyakorlat alkalmazását. Ezenkívül a vizsgálat tárgyát képező termék tajvani és thaiföldi gyártói részéről az együttműködés hiánya arra mutat rá, hogy ezekben az országokban az üvegszál szitaszövetek tekintetében átrakási gyakorlatot alkalmaztak. Ezekből az országokból az utóbbi időkben a behozatal növekedése arra utal, hogy mindez az Unióba irányuló kínai termékeket átrakodó, tajvani és thai kereskedők miatt van.

(34)

Ezek alapján megerősítést nyert, hogy a Kínából származó termékeket Tajvanon vagy Thaiföldön átrakodták.

(35)

A vizsgálat az átrakásra semmi elfogadható okot vagy gazdasági indokot nem talált, mint az érintett termékekre vonatkozó hatályos rendelkezések megkerülésének szándékát. A vámon kívül nem volt kimutatható semmilyen más olyan intézkedés, amelyet az átrakodási költségek kompenzálásának lehetne tekinteni, különös tekintettel a Kínából származó egyes üvegszál szitaszövetek Tajvanon vagy Thaiföldön keresztül történő szállítására vagy átrakodására vonatkozóan.

(36)

Annak megállapítására, hogy az importált termékek mennyiségei és árai aláásták-e az érintett termékre elrendelt, hatályos intézkedések javító hatásait, a COMEXT adatait használták fel, mivel a nem együttműködő tajvani és thaiföldi gyártók kiviteleinek mennyiségeire és áraira vonatkozóan ezek voltak a legmegbízhatóbb adatok. Az így megállapított árakat összehasonlították az eredeti rendelet (74) preambulumbekezdésében az uniós gyártók tekintetében megállapított kármegszüntetési szinttel.

(37)

A Tajvanról az Unióba irányuló behozatalok mennyiségének növekedése – azaz a 2010-es 1,03 millió m2-ről a referencia-időszakban 17,07 millió m2-re való emelkedése – jelentősnek tekinthető.

(38)

A Thaiföldről az Unióba irányuló behozatalok mennyiségének növekedése – azaz a 2010-es 40 000 m2-ről a referencia-időszakban 24,11 millió m2-re való emelkedése – szintén jelentősnek tekinthető.

(39)

Az eredeti rendeletben megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szintnek és az exportár súlyozott átlagának (ebben a vizsgálatban Tajvanra, illetve Thaiföldre meghatározva, a behozatal utáni költségek tekintetében tett és az eredeti vizsgálatban megállapított mennyiségi kiigazításokkal) összehasonlítása mindkét érintett országban jelentős, áron aluli értékesítést mutatott. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatásai a mennyiség és az ár tekintetében nem tudnak teljes mértékben érvényesülni.

(40)

Végül az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy van-e bizonyíték a dömpingre az eredeti vizsgálat során korábban megállapított rendes érték vonatkozásában.

(41)

Az eredeti rendeletben a rendes értéket a Kanadában jellemző árak alapján állapították meg, amely országot a vizsgálat során Kína tekintetében megfelelő piacgazdasággal rendelkező analóg országnak minősítették. Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésének megfelelően indokoltnak bizonyult a korábban az eredeti vizsgálatban meghatározott rendes értéket használni.

(42)

A tajvani, illetve thaiföldi exportárak meghatározása a rendelkezésre álló tények, vagyis az egyes üvegszál szitaszövetek referencia-időszak alatti, a COMEXT szerinti átlagos exportárai alapján történt. A rendelkezésre álló tények használatára azért került sor, mert a vizsgálat tárgyát képező termék egyik tajvani és thaiföldi gyártója sem működött együtt.

(43)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában megfelelő módon figyelembe vették az árakat és az azok összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. Ennek megfelelően a szállítási, biztosítási, valamint a csomagolási költségekből eredő különbségek kiegyenlítésére kiigazításra került sor. Mivel a tajvani, thaiföldi és kínai gyártók nem működtek együtt, a kiigazításokat a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tényekre kellett alapozni. E különbségek kiigazítása ezért százalékos érték alapján történt, amelyet teljes szállítási, biztosítási és csomagolási költségeknek az eredeti vizsgálatban együttműködő kínai exportáló gyártó által biztosított, CIF-paritáson az Unióba irányuló értékesítési tranzakciójának értékéhez viszonyított arányaként számítottak ki.

(44)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpinget az eredeti rendeletben megállapított rendes érték súlyozott átlagának és a jelenlegi vizsgálat referencia-időszaka során a két érintett ország által alkalmazott exportárak kapcsolódó súlyozott átlagának összehasonlításával számították ki, az uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezve.

(45)

A rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása a dömping meglétét mutatta.

(46)

A fentiek figyelembevételével az a következtetés vonható le, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Kínából származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot a Tajvanon vagy Thaiföldön végrehajtott átrakodással kijátszották.

(47)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése első mondatának megfelelően a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó hatályos intézkedéseket ezért ki kell terjeszteni a Tajvanon vagy Thaiföldön feladott, a vizsgálat tárgyát képező ugyanezen termékek behozatalára, függetlenül attól, hogy azokat Tajvanról vagy Thaiföldről származóként jelentették-e be.

(48)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat során nem mutatkozott együttműködés, a kiterjesztendő intézkedés megegyezik az eredeti rendelet 1. cikke (2) bekezdésében a „minden más vállalatra” meghatározott intézkedéssel, amely jelenleg az uniós határparitáson számított, vámkezelés előtti, nettó árra alkalmazandó 62,9 %-os végleges dömpingellenes vámot jelenti.

(49)

Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján – melyek előírják, hogy a kiterjesztett intézkedéseket alkalmazni kell a vizsgálatot megindító rendeletben előírtak szerint nyilvántartásba vett, az Unióba érkező behozatalokra – a Tajvanon vagy Thaiföldön feladott egyes üvegszál szitaszövetek nyilvántartásba vett behozatalaira vonatkozó vámokat be kell szedni.

(50)

A fenti (9) preambulumbekezdésben említettek szerint a vizsgálat megindítása után a két érintett országban egyik gyártó sem jelentkezett. Ennek megfelelően nem kérelmezték az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően az intézkedések alóli esetleges mentességet.

(51)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül azokat a tajvani és thaiföldi gyártókat, amelyek nem jelentkeztek az eljárás során, és nem exportálták a vizsgálat tárgyát képező terméket a referencia-időszak alatt, és akik az alaprendelet 11. cikkének (4) és 13. cikkének (4) bekezdése értelmében a kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentesség iránti kérelmet szándékoznak benyújtani, kérdőív kitöltésére kérik fel annak érdekében, hogy a Bizottság megállapíthassa, hogy mentességben részesíthetők-e. Ilyen mentesség a következő szempontok értékelését követően adható: piaci helyzet, a gyártókapacitás, a kapacitáskihasználás, a beszerzés és az értékesítés, valamint az olyan gyakorlatok folytatásának a valószínűsége, amelyeket nem támasztottak alá elfogadható okokkal vagy gazdasági indokokkal, továbbá a dömpingre vonatkozó bizonyítékok. A Bizottság rendes körülmények között helyszíni ellenőrző látogatást is tesz. A kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani, haladéktalanul, valamennyi lényeges információval együtt, különös tekintettel a vállalat tevékenységében bekövetkezett, a gyártással és értékesítéssel kapcsolatos változásokra.

(52)

Amennyiben a mentesség indokolt, a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően javasolja a hatályos kiterjesztett intézkedések megfelelő módosítását. Ezt követően minden engedélyezett mentességet nyomon követnek annak biztosítására, hogy azok megfeleljenek a bennük foglalt feltételeknek.

(53)

Valamennyi érintett felet tájékoztatták azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére. A nyilvánosságra hozatalt követően Thaiföld Kereskedelmi Minisztériumának Külkereskedelmi Osztályáról nem érkezett észrevétel. Azt kérték, hogy vegyék figyelembe az üvegszál szitaszövetek thai behozatali és kiviteli statisztikáit is. A thai hatóságok által benyújtott statisztikákat figyelembe vették, és ezek hasznos információforrásnak minősültek. Végül azonban nem használták őket fel a végleges megállapításokhoz, mivel a COMEXT-adatok és a kínai nemzeti statisztikák koherensebb tendenciákat mutattak. Az érvelések tehát nem tették szükségessé a végleges megállapítások módosítását,

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 08/20

1049 Bruxelles/Brussels

Belgique/België

Fax (32 2) 295 65 05

16.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 11/8

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a 91/414/EGK tanácsi irányelvet (2) a jóváhagyás menetére és feltételrendszerére vonatkozóan továbbra is alkalmazni kell azon hatóanyagok esetében, amelyekről az említett irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint 2011. június 14. előtt határozatot fogadtak el. A ciflumetofen esetében az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek a 2010/244/EU bizottsági határozattal (3) teljesülnek.

(2)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban 2009. szeptember 21-én Hollandiához kérelem érkezett az Otsuka Chemical Co. Ltd-től a ciflumetofen hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére vonatkozóan. A 2010/244/EU határozat megerősítette, hogy a dosszié „teljes”, azaz elvben megfelel a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

(3)

A kérelmező által javasolt felhasználási célok tekintetében e hatóanyagnak az emberek és az állatok egészségére, illetve a környezetre gyakorolt hatását a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) és (4) bekezdésének rendelkezései szerint megvizsgálták. A kijelölt referens tagállam 2010. november 12-én a Bizottság elé terjesztette az értékelő jelentés tervezetét.

(4)

Az értékelő jelentés tervezetét a tagállamok és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) vizsgálatnak vetették alá. A Hatóság 2011. december 16-án ismertette a Bizottsággal a ciflumetofen hatóanyagú növényvédő szerek kockázatértékelésének szakmai vizsgálata alapján levont következtetéseit (4). Az értékelő jelentés tervezetét és a Hatóság következtetését a Bizottság a tagállamokkal közösen az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálta, majd a ciflumetofenről szóló bizottsági felülvizsgálati jelentésként 2012. november 20-án véglegesítette.

(5)

A különböző vizsgálatok azt mutatták, hogy a ciflumetofent tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 5. cikke (3) bekezdésében megállapított követelményeknek, különösen a Bizottság felülvizsgálati jelentésében megvizsgált és részletezett alkalmazások tekintetében. Ezért a ciflumetofen jóváhagyása indokolt.

(6)

Az 1107/2009/EK rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett 13. cikkének (2) bekezdése alapján, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében azonban szükség van bizonyos feltételek és korlátozások előírására. Különösen indokolt további megerősítő információkat kérni.

(7)

A jóváhagyás előtt megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a hatóanyag jóváhagyásából fakadó új követelmények teljesítésére.

(8)

Az 1107/2009/EK rendeletben előírt, a jóváhagyásból fakadó kötelezettségek sérelme nélkül, figyelemmel a 91/414/EGK irányelv hatályon kívül helyezése és az 1107/2009/EK rendelet hatálybalépése következtében előállott különleges helyzetre, az alábbiakat azonban be kell tartani: a jóváhagyást követően hat hónapot kell biztosítani a tagállamoknak a ciflumetofent tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek felülvizsgálatára. Az engedélyeket a tagállamok szükség szerint módosítják, újakkal helyettesítik, vagy visszavonják. Az előbbi határidőtől eltérve hosszabb időt kell biztosítani a III. melléklet szerinti, az egyes növényvédő szerek összes felhasználási céljára vonatkozó aktualizált teljes dossziénak a 91/414/EGK irányelvben meghatározott egységes elvek szerinti benyújtására, valamint az értékelésére.

(9)

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram első szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 11-i 3600/92/EGK bizottsági rendelet keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv (5) I. mellékletébe történő felvételével kapcsolatos tapasztalatok szerint nehézségek támadhatnak annak értelmezésében, hogy a már kiadott engedélyek jogosultjainak milyen kötelességei vannak az adatokhoz való hozzáférést illetően. A további nehézségek elkerülése végett ezért szükségesnek tűnik pontosítani a tagállamok kötelességeit, különösen azt, hogy ellenőrizniük kell, hogy az engedély jogosultja bizonyítottan hozzáfér-e az említett irányelv II. mellékletében leírt követelményeknek megfelelő dossziéhoz. E pontosítás azonban az említett irányelv I. mellékletét azóta módosító irányelvekhez, illetve a hatóanyagokat jóváhagyó rendeletekhez képest nem ró új kötelezettségeket a tagállamokra vagy az engedélyek jogosultjaira.

(10)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. május 25-i 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (6) mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

a ciflumetofent egyedüli hatóanyagként tartalmazó termék esetében legkésőbb 2014. november 30-ig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt; vagy

b)

a ciflumetofent több hatóanyag egyikeként tartalmazó szer esetében 2014. november 30-ig, vagy ha a többi hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételéről rendelkező adott jogszabályban az ilyen módosításra vagy visszavonásra későbbi időpont van megszabva, akkor az ott megjelölt határidőig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt.

16.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 11/12

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

16.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 11/14

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékek behozatali vámja megegyezik az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak az e termékekre behozataluk esetén érvényes, 55 %-kal megnövelt intervenciós árból történő kivonásával kapott összeggel. Az említett vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifában meghatározott vámtételt.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a hivatkozott cikk (1) bekezdésében említett behozatali vám kiszámítása céljából a szóban forgó termékekre szabályos időközönként meg kell állapítani a reprezentatív CIF-importárakat.

(3)

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám kiszámításához a szóban forgó rendelet 5. cikkében előírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló megállapítani a 2013. január 16-tól kezdődő időszakra vonatkozó behozatali vámokat, amelyek alkalmazása új behozatali vámok megállapításáig tart.

(5)

Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt e rendeletet kihirdetése napján hatályba léptetni,