MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2008. április 15-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	69,6
	TN	115,9
	TR	109,1
	ZZ	98,2
0707 00 05	JO	178,8
	MA	43,7
	TR	150,5
	ZZ	124,3
0709 90 70	MA	97,2
	TR	105,2
	ZZ	101,2
0805 10 20	EG	53,4
	IL	59,3
	MA	56,1
	TN	53,2
	TR	56,0
	US	55,6
	ZZ	55,6
0805 50 10	AR	117,4
	IL	117,6
	TR	129,6
	ZA	134,8
	ZZ	124,9
0808 10 80	AR	81,7
	BR	82,8
	CA	79,6
	CL	81,8
	CN	92,0
	MK	57,9
	NZ	124,5
	US	102,4
	UY	73,5
	ZA	73,0
	ZZ	84,9
0808 20 50	AR	83,5
	AU	93,7
	CL	92,9
	CN	47,6
	ZA	95,7
	ZZ	82,7

---

(1)  Az országok nómenklatúráját az 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

I. MELLÉKLET

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett termékek 2008. április 16-tól alkalmazandó behozatali vámjai

KN-kódszám	Áru megnevezése	Behozatali vám (1) (EUR/t)
1001 10 00	DURUMBÚZA, kiváló minőségű	0,00 (3)
	közepes minőségű	0,00 (3)
	gyenge minőségű	0,00 (3)
1001 90 91	KÖZÖNSÉGES BÚZA, vetőmag	0,00
ex 1001 90 99	KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,00 (3)
1002 00 00	ROZS	0,00 (3)
1005 10 90	KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével	0,00
1005 90 00	KUKORICA, a vetőmag kivételével (2)	0,00 (3)
1007 00 90	CIROKMAG, a vetésre szánt hibrid kivételével	0,00 (3)

---

(1)  A Közösségbe az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező árukra az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében az importőr a következő vámcsökkentésben részesülhet:

—	3 EUR/t, ha a kirakodási kikötő a Földközi-tengeren van,

—	2 EUR/t, ha a kirakodási kikötő Dániában, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján van.

(2)  Az importőr 24 EUR/t átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek.

(3)  Az 1/2008/EK rendelet értelmében ennek a vámnak az alkalmazását felfüggesztették.

II. MELLÉKLET

Az I. mellékletben rögzített vámok kiszámításánál figyelembe vett adatok

1.4.2008-14.4.2008

1.

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek: (EUR/t)   Közönséges búza (1) Kukorica Durumbúza, kiváló minőségű Durumbúza, közepes minőségű (2) Durumbúza, gyenge minőségű (3) Árpa Tőzsde Minnéapolis Chicago — — — — Tőzsdei jegyzés 313,39 148,60 — — — — FOB-ár, USA — — 334,99 324,99 304,99 161,68 Öböl-beli árnövelés — 11,27 — — — — Nagy-tavaki árnövelés 20,07 — — — — —

2.	Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek: Szállítási költség: Mexikói-öböl–Rotterdam 41,07 EUR/t Szállítási költség: Nagy-tavak–Rotterdam 35,41 EUR/t

---

(1)  14 EUR/t árnövelés együtt (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).

(2)  10 EUR/t árcsökkentés (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).

(3)  30 EUR/t árcsökkentés (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és a Panamai Köztársaság között a légi közlekedés bizonyos kérdéseiről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG

egyrészről, valamint

A PANAMAI KÖZTÁRSASÁG

másrészről

(a továbbiakban: a szerződő felek),

MEGÁLLAPÍTVA, hogy egyes, az Európai Közösség számos tagállama és a Panamai Köztársaság között létrejött kétoldalú légiközlekedési megállapodások olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek az európai közösségi joggal ellentétesek,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az Európai Közösség kizárólagos hatáskörrel rendelkezik számos olyan kérdést illetően, amelyre az Európai Közösség tagállamai és harmadik országok között létrejött kétoldalú légi szolgáltatási megállapodások kiterjedhetnek,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy a közösségi jog szerint a valamely tagállamban székhellyel rendelkező közösségi légi fuvarozóknak joguk van hátrányos megkülönböztetés nélkül hozzáférni az Európai Közösség tagállamai és harmadik országok közötti légi útvonalakhoz,

TEKINTETTEL az Európai Közösség és egyes harmadik országok között létrejött megállapodásokra, amelyek a közösségi joggal összhangban az ilyen harmadik országok állampolgárai számára lehetővé teszik, hogy az Európai Közösség tagállamai által engedélyezett légi fuvarozó vállalkozásokban tulajdonjogot szerezzenek,

FELISMERVE, hogy az Európai Közösség tagállamai és a Panamai Köztársaság között létrejött kétoldalú légiközlekedési megállapodások azon rendelkezéseit, amelyek ellentétesek az Európai Közösség jogszabályaival, összhangba kell hozni azokkal az Európai Közösség és a Panamai Köztársaság közötti légi szolgáltatások rendezett jogi hátterének létrehozása és az ilyen légi szolgáltatások folytonosságának fenntartása érdekében,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy az Európai Közösségnek e tárgyalások keretében nem célja az Európai Közösség és a Panamai Köztársaság közötti légi forgalom mértékének növelése, a közösségi légifuvarozók és a Panamai Köztársaság légi fuvarozói közötti egyensúly befolyásolása, vagy a meglévő kétoldalú légiközlekedési megállapodások rendelkezéseinek a forgalmi jogok tekintetében történő módosítása,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Általános rendelkezések

(1)   E megállapodás alkalmazásában a tagállamok az Európai Közösség tagállamai. A LACAC-tagállamok a Latin-amerikai Polgári Repülési Bizottság tagállamai.

(2)   Az I. mellékletben felsorolt valamennyi megállapodásban az adott megállapodásban szerződő félként szereplő tagállam állampolgáraira való hivatkozásokat az Európai Közösség tagállamainak állampolgáraira való hivatkozásként kell értelmezni.

(3)   Az I. mellékletben felsorolt valamennyi megállapodásban az adott megállapodásban szerződő félként szereplő tagállam légi fuvarozóira vagy légitársaságaira való hivatkozásokat az Európai Közösség tagállam által kijelölt légi fuvarozókra vagy légitársaságokra való hivatkozásként kell értelmezni.

2. cikk

Kijelölés, engedélyezés és engedély-visszavonás

(1)   A II. melléklet a), illetve b) pontjában felsorolt cikkek vonatkozó rendelkezései helyébe az e cikk (2) és (3) bekezdésének rendelkezései lépnek az érintett tagállam légifuvarozójának kijelölése, a légifuvarozó részére a Panamai Köztársaság által megadott engedélyek és jogosítványok, valamint a légifuvarozó ilyen engedélyeinek vagy jogosítványainak megtagadása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása tekintetében. A II. melléklet a), illetve b) pontjában felsorolt cikkek vonatkozó rendelkezései helyébe az e cikk (4) és (5) bekezdésének rendelkezései lépnek a Panamai Köztársaság légi fuvarozójának kijelölése, a légi fuvarozó részére a tagállam által megadott engedélyek és jogosítványok, valamint a légi fuvarozó ilyen engedélyeinek vagy jogosítványainak megtagadása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása tekintetében.

(2)   A tagállam kijelölésének kézhezvételét követően a Panamai Köztársaság haladéktalanul megadja a megfelelő engedélyeket és jogosítványokat, feltéve, hogy:

i.	a légi fuvarozó az Európai Közösséget létrehozó szerződés értelmében a kijelölő tagállamban székhellyel rendelkezik, és a közösségi jognak megfelelő érvényes működési engedéllyel rendelkezik;

ii.	a működési engedély kiadásáért felelős tagállam gyakorolja és fenntartja a légi fuvarozó hatékony szabályozási ellenőrzését, valamint az illetékes légiforgalmi hatóságot a kijelölésben egyértelműen meghatározza; valamint

iii.	a légi fuvarozó tulajdona és tényleges ellenőrzése közvetlenül vagy többségi tulajdon révén a tagállamok és/vagy a tagállamok állampolgárai, vagy a III. mellékletben felsorolt egyéb államok és/vagy azok állampolgárai kezében van.

(3)   A Panamai Köztársaságnak jogában áll a tagállam által kijelölt légi fuvarozó engedélyeit vagy jogosítványait megtagadni, visszavonni, felfüggeszteni vagy korlátozni, amennyiben:

i.	a légi fuvarozó az Európai Közösséget létrehozó szerződés értelmében a kijelölő tagállamban nem rendelkezik székhellyel, vagy nem rendelkezik az Európai Közösség jogszabályainak megfelelő érvényes működési engedéllyel; vagy

ii.	nem a működési engedély kiadásáért felelős tagállam gyakorolja vagy tartja fenn a légi fuvarozó hatékony szabályozási ellenőrzését, valamint az illetékes légiforgalmi hatóság a kijelölésben nincs egyértelműen meghatározva; vagy

iii.	a légi fuvarozó tulajdona és tényleges ellenőrzése közvetlenül vagy többségi tulajdon révén nem a tagállamok és/vagy a tagállamok állampolgárai, vagy a III. mellékletben felsorolt egyéb államok és/vagy azok állampolgárai kezében van; vagy

iv.

a légifuvarozó a Panamai Köztársaság és egy másik tagállam között létrejött kétoldalú megállapodás alapján már rendelkezik üzemeltetési engedéllyel és a Panamai Köztársaság igazolja, hogy az e megállapodás szerinti forgalmi jogok olyan útvonalon történő gyakorlása, amely érinti az adott másik tagállam egy pontját, megkerülné a forgalmi jogoknak az adott másik megállapodással bevezetett korlátozásait; vagy

v.

a légi fuvarozó rendelkezik egy tagállam által kiadott működési engedéllyel és a Panamai Köztársaság és az adott tagállam között nem jött létre kétoldalú légiközlekedési megállapodás, illetve a Panamai Köztársaság által kijelölt légi fuvarozótól az adott tagállam viszonylatában megtagadták a forgalmi jogokat.

Az e bekezdés szerinti jogának gyakorlása során a Panamai Köztársaság nem tehet az állampolgárság alapján hátrányos megkülönböztetést a közösségi légi fuvarozók között.

(4)   A Panamai Köztársaság kijelölésének kézhezvétele után a tagállam haladéktalanul megadja a megfelelő engedélyeket és jogosítványokat, feltéve, hogy:

i.	a légi fuvarozót a Panamai Köztársaságban alapították; valamint

ii.	a Panamai Köztársaság gyakorolja és fenntartja a légi fuvarozó hatékony szabályozási ellenőrzését, valamint felelős annak működési engedélye kiadásáért; valamint

iii.	a légi fuvarozó tulajdona és tényleges ellenőrzése közvetlenül vagy többségi tulajdon révén a LACAC-tagállamok és/vagy a LACAC-tagállamok állampolgárai kezében van.

(5)   A tagállamnak jogában áll a Panamai Köztársaság által kijelölt légi fuvarozó engedélyeit vagy jogosítványait megtagadni, visszavonni, felfüggeszteni vagy korlátozni, amennyiben:

i.	a légi fuvarozót nem a Panamai Köztársaságban alapították; vagy

ii.	nem a Panamai Köztársaság gyakorolja vagy tartja fenn a légi fuvarozó hatékony szabályozási felügyeletét, vagy nem a Panamai Köztársaság felelős annak működési engedélye kiadásáért; vagy

iii.	a légifuvarozó tulajdona és tényleges ellenőrzése közvetlenül vagy többségi tulajdon révén nem a LACAC-tagállamok és/vagy a LACAC-tagállamok állampolgárai kezében van; vagy

iv.

a légi fuvarozó a tagállam és egy másik LACAC-tagállam között létrejött kétoldalú megállapodás alapján már rendelkezik üzemeltetési engedéllyel, és a tagállam igazolja, hogy az e megállapodás szerinti forgalmi jogok olyan útvonalon történő gyakorlása, amely érinti az adott másik LACAC-tagállam egy pontját, megkerülné a forgalmi jogoknak az adott másik megállapodással bevezetett korlátozásait.

3. cikk

Biztonság

(1)   A II. melléklet c) pontjában felsorolt cikkek rendelkezései kiegészülnek az e cikk (2) bekezdésének rendelkezéseivel.

(2)   Ha egy tagállam olyan légifuvarozót jelöl ki, amelynek szabályozási ellenőrzését egy másik tagállam gyakorolja és tartja fenn, a Panamai Köztársaságnak a légi fuvarozót kijelölő tagállam és a Panamai Köztársaság között létrejött megállapodásban foglalt biztonsági rendelkezések szerinti jogai a biztonsági előírásoknak az adott másik tagállam általi elfogadása, végrehajtása és betartása során, valamint az adott légi fuvarozó üzemeltetési engedélye tekintetében ugyanúgy érvényesülnek.

4. cikk

A repülőgép-üzemanyagra kivetett illetékek

(1)   A II. melléklet d) pontjában felsorolt cikkek kiegészülnek az e cikk (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseivel.

(2)   Bármely ellenkező értelmű rendelkezés ellenére, a II. melléklet d) pontjában felsorolt megállapodásokban foglaltak nem akadályozhatják meg a tagállamokat abban, hogy hátrányos megkülönböztetés nélkül adókat, illetékeket, vámokat vagy díjakat vessenek ki a területükön a Panamai Köztársaság által kijelölt légi fuvarozó azon légi járműve által felhasznált üzemanyagra, amely az adott tagállam területének egy pontja és az adott tagállam területének egy másik pontja vagy egy másik tagállam területe között közlekedik.

(3)   Bármely ellenkező értelmű rendelkezés ellenére, a II. melléklet d) pontjában felsorolt megállapodásokban foglaltak nem akadályozhatják meg a Panamai Köztársaságot abban, hogy hátrányos megkülönböztetés nélkül adókat, illetékeket, vámokat vagy díjakat vessen ki a területén egy tagállam által kijelölt légifuvarozó azon légi járműve által felhasznált üzemanyagra, amely a Panamai Köztársaság területének egy pontja és a Panamai Köztársaság területének egy másik pontja vagy egy másik LACAC-tagállam területe között közlekedik.

5. cikk

Viteldíjak

(1)   A II. melléklet e) pontjában felsorolt cikkek kiegészülnek az e cikk (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseivel.

(2)   Az I. mellékletben felsorolt és a II. melléklet e) pontjában felsorolt rendelkezést tartalmazó megállapodás alapján a Panamai Köztársaság által kijelölt légifuvarozó(k)nak az Európai Közösségen belüli légi útvonalakon közlekedő járataira vonatkozóan kiszabott viteldíjak az európai közösségi jog hatálya alá tartoznak. Az európai közösségi jog megkülönböztetés nélkül kerül alkalmazásra.

(3)   Az I. mellékletben felsorolt és a II. melléklet e) pontjában felsorolt rendelkezést tartalmazó megállapodás alapján egy tagállam által kijelölt légifuvarozó(k)nak a Panamai Köztársaság és egy másik LACAC-tagállam között közlekedő járataira vonatkozóan kiszabott viteldíjak a vezető árakra vonatkozó panamai jog hatálya alá tartoznak és azokat hátrányos megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

6. cikk

A versenyszabályoknak való megfelelés

(1)   Az ezzel ellentétes rendelkezések sérelme nélkül az I. mellékletben felsorolt megállapodások semmilyen mértékben sem i. részesíthetik előnyben azoknak a vállalkozások közötti megállapodásoknak, vállalkozások társulásai által hozott döntéseknek vagy összehangolt magatartásoknak az elfogadását, amelyek a versenyt megakadályozzák, torzítják vagy korlátozzák; ii. erősíthetik bármely efféle megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás hatásait; vagy iii. ruházhatják át a felelősséget a versenyt megakadályozó, torzító vagy korlátozó intézkedések meghozataláért.

(2)   Az I. mellékletben felsorolt megállapodásoknak az e cikk (1) bekezdésével összeegyeztethetetlen rendelkezései nem alkalmazhatók.

7. cikk

A megállapodás mellékletei

E megállapodás mellékletei a megállapodás szerves részét képezik.

8. cikk

Felülvizsgálat vagy módosítás

A szerződő felek kölcsönös megegyezés alapján bármikor felülvizsgálhatják vagy módosíthatják ezt a megállapodást.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor a szerződő felek írásban értesítették egymást arról, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárásoknak eleget tettek.

10. cikk

A szerződés felbontása

(1)   Ha az I. mellékletben felsorolt valamelyik megállapodás hatályát veszti, e megállapodás minden olyan rendelkezése, amely az I. mellékletben felsorolt szóban forgó megállapodásra vonatkozik, szintén hatályát veszti.

(2)   Abban az esetben, ha az I. mellékletben felsorolt összes megállapodás hatályát veszti, ez a megállapodás is hatályát veszti.

FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

levélváltás formájában az Európai Közösség és Ukrajna között az árukereskedelemre kivetett kiviteli vámok Ukrajna által történő eltörléséről

Kijev, 2007. december 11.

Tisztelt Nagykövet Úr!

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről pedig Ukrajna között 1994. június 14-én létrejött partnerségi és együttműködési megállapodás keretében és az Ukrajna Kereskedelmi Világszervezethez történő csatlakozásáról folytatott tárgyalásoknak megfelelően ez a levél a következőket hivatott megerősíteni: az Ukrajna által a területéről származó és az Európai Közösségbe exportált árukra kivetett vámokat az ország eltörli azt követően, hogy hatályba lép az EU–Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodás, melynek megkötésére Ukrajna Kereskedelmi Világszervezethez történő csatlakozásának lezárulását követően egy új megerősített megállapodás keretében kerül sor.

Javaslom, hogy ez a levél és az Ön válaszlevele hivatalos megállapodást hozzon létre közöttünk.

A megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor az Európai Közösség írásbeli értesítést kap Ukrajnától, mely arról tájékoztatja, hogy az ország lefolytatta a szükséges belső eljárásokat.

Ezúton megerősítem, hogy ez a levél és az Ön válaszlevele hivatalos megállapodást hoz létre közöttünk.

Kérem, Nagykövet Úr, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

Brüsszel, 2008. április 1.

Tisztelt Nagykövet Úr!

Igazolom, hogy kézhez vettem Ukrajna kormányának 2007. december 11-én kelt levelét, melyért ezúton mondok köszönetet. A levél a következőképpen szól:

Megerősítem, hogy a fentiekben idézett levél és az én válaszlevelem hivatalos megállapodást hoz létre közöttünk.

Kérem, Nagykövet Úr, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

MELLÉKLET

A FINANSZÍROZANDÓ PROJEKTEK ISMERTETÉSE:

1.   Általános célkitűzések

Ezen együttes fellépés általános célja a BTWC végrehajtásának az alábbiakban ismertetett projekteken keresztül történő támogatása, különös tekintettel az egyezmény azon vonatkozásaira, amelyek a laboratóriumokban és más létesítményekben található mikrobiológiai vagy egyéb biológiai anyagok és méreganyagok – adott esetben szállításuk során is garantálandó – biztonságával és védelmével kapcsolatosak, az ilyen anyagokhoz és méreganyagokhoz való illetéktelen hozzáférésnek és azok eltulajdonításának megakadályozása érdekében.

Célja továbbá, hogy hozzájáruljon a biológiai kockázatkezelési gyakorlatok általános megismertetéséhez, és hogy különösen a 2. projekt segítségével elősegítse a helyes nemzeti laboratóriumi gyakorlatoknak és a biológiai anyagok felszabadulása esetén teendő helyes válaszlépéseknek az általános nemzeti biológiai felkészültséggel történő harmonizációját.

2.   Projektek szerinti egyedi célkitűzések

Az alábbiakban ismertetett projektek a betegségek véletlenszerű terjedésével vagy szándékos terjesztésével kapcsolatos három, kiemelten fontos területre terjednek ki:

(1)

Annak veszélye, hogy terroristák vagy más bűnözők hozzáférnek veszélyes biológiai kórokozókhoz/méreganyagokhoz. Meg kell akadályozni a terroristákat azon szándékukban, hogy kórokozókhoz hozzájussanak és azokat fegyverként vessék be. Az olyan események, mint például 2001-ben az anthraxspórákat tartalmazó levelek terjesztése az USA-ban, hatalmas politikai és gazdasági zavart kelthetnek.

(2)

Általánosságban az új laboratóriumok számának és különösen az olyan, magas biztonsági fokozatú laboratóriumok számának jelentős növekedése, amelyek hiányosságokat mutatnak a megfelelő biológiai biztonsági és biológiai védelmi előírások betartása terén. Az utóbbi években számos ország – köztük olyan országok is, amelyek korlátozott mennyiségű erőforrással rendelkeznek – pénzeszközöket különített el magas biztonsági fokozatú laboratóriumok kialakítására. Jóllehet mindez lehetővé teszi az egyes országok tudósai számára, hogy tapasztalatot szerezzenek az olyan veszélyes kórokozókkal való bánásmód terén, mint a SARS koronavírus vagy a vírusos vérzéses lázat okozó vírusok, azonban kockázatokkal is járhat, különösen azokban az országokban, amelyek nem tudnak elegendő pénzügyi tartalékot képezni az ilyen létesítmények hosszú távú fenntartására, és nem nyújtanak megfelelő képzést az alkalmazottak számára.

(3)

Laboratóriumi balesetek és rendkívül veszélyes bioanyagok véletlen kiszabadulása a laboratóriumokban és más létesítményekben alkalmazott nem megfelelő biológiai biztonsági és biológiai védelmi gyakorlatok miatt, valamint a fertőző anyagok csomagolására és szállítására vonatkozó ENSZ-szabályzat betartásának hiánya. Az Ázsiában 2003-ban és 2004-ben történt három különböző SARS-laboratóriumi baleset, az Oroszországban a közelmúltban történt, laboratóriumban szerzett vérzéses lázzal járó ebolafertőzés okozta haláleset, valamint az USA-ban a biológiai biztonsági gyakorlatok hiányosságai miatt laboratóriumban szerzett fertőzések (nyúlpestis és melioidosis) mind a nem megfelelő szintű biológiai biztonsággal, illetve laboratóriumi biológiai védelemmel együtt járó kockázatok példái, amelyek javítása pedig nagyobb elkötelezettséget igényel irányítási gyakorlatokon és a bármely típusú laboratóriumi környezetben (emberek, állatok, mezőgazdasági termékek) foglalkoztatott alkalmazottak képzésén keresztül.

2.1.   1. projekt: A biológiaikockázat-csökkentés irányításának előmozdítása regionális és nemzeti tájékoztatók segítségével

A projekt célja

E projekt célja, hogy az államokat olyan programok kidolgozásának vállalására ösztönözze, amelyek a laboratóriumokban található biológiai anyagoknak való véletlen kitettségnek vagy azok véletlen kiszabadulásának elkerülését és azok jogtalan felhasználásának vagy az azokkal való szándékos visszaélésnek a megakadályozását célozzák. A projektben részt vesznek majd nemzeti egészségpolitikai szakemberek, valamint laboratóriumi vezetők és alkalmazottak is a biológiai biztonsági és biológiai védelmi kultúra iránti elkötelezettségük erősítése érdekében. A projekt hozzájárul továbbá a biológiai kockázatok csökkentését célzó programok nemzeti, regionális és nemzetközi szintű kidolgozásához, többek között a laboratóriumok közötti hálózatépítés, valamint a biológiai biztonság és a laboratóriumi biológiai védelem összehangolt, a régió országai számára közös meghatározása segítségével, az átláthatóság és a bioetika iránti elkötelezettség előmozdítása (és a tömegpusztító fegyverek elterjedése megakadályozásának előmozdítása) céljából. A biológiai kockázatok csökkentésének összehangolt és átfogó megközelítése érdekében külön figyelmet fordítanak a közegészségügy és egyéb ágazatok, például az állategészségügy és a környezetvédelem közötti ágazatközi hálózatok kiépítésére.

A projekt eredményei

i.	Régiók és országok bevonása a laboratóriumokban és más létesítményekben található veszélyes biológiai anyagok és méreganyagok biztonságáról és védelméről folytatott aktív párbeszédbe.

ii.	A laboratóriumi biológiai biztonság és védelem terén a már meglévő gyakorlatok feltérképezése.

iii.	A rendkívül fertőző anyagok kezelése biztonságának és védelmének fokozását célzó nemzeti tervek kidolgozásának támogatása, összhangban különösen a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzattal, a kórokozókkal kapcsolatos szabályzatokkal és ellenőrzési intézkedésekkel.

iv.	Képzési terv kidolgozása, melynek célja, hogy a politikai szakemberek, laboratóriumi vezetők és alkalmazottak továbbra is elkötelezettek legyenek a biológiai kockázatok csökkentését célzó gyakorlatok iránt (a képzési terv része a bioetika, valamint a magatartási kódex népszerűsítése).

v.

Eszközök biztosítása a nemzeti érdekeltek egymás közötti és nemzetközi szervezetekkel (pl. a FAO, az OIE, az IPPC) való kapcsolatteremtéséhez tevékenységük fenntartása érdekében és azért, hogy az érdekeltek segítséget kapjanak ahhoz, hogy regionális szakmai társulásokban és nemzetközi hálózatokban együttműködő, felelős globális partnerekké váljanak.

A projekt ismertetése

a)   Regionális, tájékoztatási célú szakmai találkozók a biológiaikockázat-csökkentés irányításának alaposabb megismertetése és a biológiai biztonság és biológiai védelem terén induló konkrét, országspecifikus operatív kezdeményezések tervezése céljából.

2006-ban a WHO a biológiaikockázat-csökkentés irányításának alaposabb megismertetését célzó szakmai találkozókat szervezett Közép- és Dél-Amerikában, kelet-mediterrán országokban és angol nyelvű afrikai országokban. Ezt az első általános ismeretterjesztő tájékoztató ciklust a hátralévő régiókban lezárja, majd annak nyomon követéseként olyan specifikusabb tájékoztató tevékenységet folytat majd, amely a kiválasztott régiók országainak egyedi igényeit elégíti ki, és kitér a bioetikára és a magatartási kódexre is. A párhuzamos erőfeszítések elkerülése és a különböző megközelítések koordinálása és összehangolása érdekében a WHO a folyamatban lévő projektekről és a támogatás iránti igényekről konzultál az érdekeltekkel és az érintett adományozókkal (nemzetközi szereplőkkel és nem kormányzati szervezetekkel).

Öt regionális szakmai találkozó szerepel a tervekben, melyekre a következő régiókban kerülhet sor: szubszaharai Afrika, Dél-Amerika, Dél- és Délkelet-Ázsia, Kelet-Ázsia/a Csendes-óceán nyugati körzete, Közép-Ázsia és a kelet-európai országok (ideértve Oroszországot).

b)   Konzultációk az érintett illetékes hatóságokkal annak érdekében, hogy az egészségügyi ágazatban kötelezettséget vállaljanak a biológiai kockázatok csökkentésének irányítására.

A WHO konzultálni fog az érintett ágazatok illetékes hatóságaival és a referencialaboratóriumok vezetőivel a biológiai kockázatok csökkentésének irányítása iránti elkötelezettségük erősítése érdekében. Legalább négy látogatást terveznek. A meglátogatott országokat az irányítóbizottságon belül lefolytatott konzultációs folyamat során választják ki, a kiválasztás alapjaként pedig figyelembe veszik az egyes országok elkötelezettségét a non-proliferációs politika végrehajtása iránt.

c)   Egy-egy témát részletesen feldolgozó szakmai találkozók a biológiai kockázatok csökkentését célzó gyakorlatokról

A WHO legalább két regionális szakmai találkozót szervez abból a célból, hogy a biológiai kockázatok csökkentését célzó gyakorlatok elemeinek mélyebb megértésére irányuló konkrét kérdéseket vitasson meg egészségpolitikai szakemberekkel, valamint laboratóriumi vezetőkkel és alkalmazottakkal. A megvitatandó kérdések között szerepelnek jogszabályi, irányítási kérdések, továbbá az, hogy miként lehet a programok fenntarthatóságát hálózatok, szemináriumok és szakmai társulások segítségével megtervezni. A szemináriumok elsősorban kelet-mediterrán és kelet-európai országoknak, illetve a 2. projekt kiválasztási folyamatában érintett egyéb országoknak szólnak.

2.2.   2. projekt: A biológiai kockázatokkal szembeni védelmi és laboratóriumirányítási gyakorlatok erősítése (demonstrációs modell az országok számára)

A projekt célja

i.

A közegészségügy reagálási kapacitásának feltérképezése és értékelése – különös tekintettel a biológiai anyagokra és a méreganyagokra –, összefüggésben a nemzeti biológiai felkészültségnek azáltal történő javításával, hogy az egészségügyi ágazatot összekapcsolják a külpolitikai, igazságügyi, környezetvédelmi, kereskedelmi, mezőgazdasági (és állat-egészségügyi) és nemzetbiztonsági ágazatokkal.

ii.	Olyan fórum megteremtése, amely az érintett nemzeti szereplőket a közegészségügyi felkészültség és reagálási kapacitás tekintetében folyamatosan tájékoztatja és összekapcsolja.

iii.	A biológiai kockázatok csökkentésére – különösen a laboratóriumi gyakorlatokra és védelemre – vonatkozó irányítási terv kidolgozása és az integrált nemzeti felkészültségi tervekkel való összehangolása.

iv.	A biológiai kockázatok csökkentésére – különösen a laboratóriumi gyakorlatokra és védelemre – vonatkozó nemzeti irányítási terv végrehajtása.

v.	A nemzeti laboratóriumok teljesítményének, kapacitásának és fenntarthatóságának feltérképezése és erősítése regionális és nemzetközi hálózatokhoz kapcsolásuk révén.

A projekt eredményei

i.	A kiválasztott ország biológiai kockázatok minimalizálására irányuló programjának erősítése.

ii.	A nemzeti érdekeltek jobban meg fogják érteni, hogy milyen szerepe van a közegészségügyi ágazatnak a biológiai káreseményekre adott válaszlépésekben, és erősödni fog az ágazat iránti bizalmuk.

iii.	A biológiai káreseményekre adott válaszlépések tekintetében a biolaboratóriumi összetevőnek a nemzeti érdekeltekkel való összekapcsolása.

iv.	A laboratóriumi védelem, minőség és teljesítmény javítása.

v.	Regionális és nemzetközi hitelesítés révén a laboratóriumok elismert minőségének és összekapcsolhatóságának fenntartása.

vi.	Segítségnyújtás az országok számára abban, hogy a laboratóriumok alapkapacitása terén megfeleljenek az IHR előírásainak.

A projekt ismertetése

A fenti célok elérése érdekében a projekt végrehajtására kellő időt kell szánni, ami mind a pályázó ország, mind az EU részéről hosszabb távú elkötelezettséget feltételez. A projekt végrehajtása szakaszokban történik. Az EU által finanszírozott kirendelt szakértőt kell kinevezni országos projektvezetőnek.

Előkészítő szakasz

A WHO országokat jelöl a projektben való részvételre abból a célból, hogy az irányítóbizottságon keresztül megfelelő jelöltet ajánljon az EU-tagállamoknak. A kiválasztási kritériumok megállapításakor elsődleges szerephez jutnak a non-proliferációs szempontok. A WHO és az elnökség – amelynek munkáját a főtitkár/főképviselő segíti – előzetes megbeszéléseket folytat a jelölt országokkal. E megbeszélések eredményeitől függően a WHO előzetes, a felmérést megelőző látogatást tesz egyes országokba a projekt következő szakaszának előkészítéseként. A WHO projektvezetőt nevez ki, aki az EU-tagállamok egyikének állampolgára.

Ezen előkészítési folyamat lezárásakor az EU (melyet e célból a főtikár/főképviselő támogatásával az elnökség képvisel), a WHO és a kiválasztott ország szándéknyilatkozatot ír alá.

Felmérő szakasz

A felmérő szakaszban a WHO felméri a kiválasztott ország nemzeti biológiai tevékenységeit és eszközeit, és segít abban, hogy a biológiai káreseményekre adott nemzeti felkészültségi válaszlépések ezekkel összhangban álljanak. E szakaszban sor kerül a biológiai káresemények értékelő gyakorlatának elvégzésére és a koordinációs terv elkészítésére annak érdekében, hogy valamennyi érdekelt tájékoztatást kapjon a biológiai káreseményekkel szembeni felkészültség helyzetéről, valamint megindul annak harmonizációja, hogy a közegészségügy milyen felelősséggel rendelkezik a nemzetközi súlyú biológiai veszélyekre és/vagy közegészségügyi vészhelyzeti eseményekre vonatkozó nemzeti felkészültségi terv tekintetében.

Technikai segítségnyújtási szakasz

E szakasz célja a nemzetközi súlyú közegészségügyi eseményekre adandó válaszlépésekkel kapcsolatos laboratóriumi gyakorlatok javítása, valamint annak szavatolása, hogy a laboratórium működése biztonságos, és eredményei nemzeti, regionális és nemzetközi szinten is hitelesek. E célok elérése érdekében a közegészségügy és a biológiai válaszlépések terén illetékes érdekeltek számára képzést biztosítanak. Sor kerül laboratóriumi infrastrukturális tervek kidolgozására és az ország biológiai biztonsággal foglalkozó szakembereinek nemzetközi hálózatokba való bevonására, többek között a biológiai biztonsággal foglalkozó nemzetközi társulások éves találkozóin és konferenciáin való részvételen keresztül.

Értékelő szakasz

A WHO a kiválasztott országgal együttműködve negyedévenként jelentést készít, melyben értékeli a nemzeti biológiai felkészültségi tervek végrehajtását, valamint biológiai biztonsági és biológiai védelmi szempontból a nemzeti laboratóriumok teljesítményét, és ezeket az értékelő jelentéseket továbbítja a főtitkár/főképviselő támogatásával dolgozó elnökségnek és a Bizottságnak.

3.   Időtartam

Ezen együttes fellépés végrehajtásának becsült teljes időtartama 24 hónap.

4.   Kedvezményezettek

A kedvezményezettek a BTWC részes államai, illetve a megerősítési/csatlakozási folyamatot megindító államok. Az együttes fellépés célcsoportját elsősorban olyan országok és régiók alkotják, amelyek veszélyeztetettek a biológiai laboratóriumokban alkalmazott nem biztonságos gyakorlatok miatt, melyek növelik annak kockázatát, hogy a súlyos következményekkel járó mikroorganizmusok és az azokból előállított termékek eltűnnek, azokat ellopják vagy azokkal visszaélnek.

5.   Végrehajtó szerv

Az elnökség – amelynek munkáját a főtitkár/főképviselő segíti – felelős az együttes fellépés végrehajtásáért és annak felügyeletéért. Az elnökség a gyakorlati végrehajtást a WHO-ra bízza.

A projekteket a WHO alkalmazottai hajtják végre, adott esetben WHO-tagállamokkal, különösen az EU-tagállamokkal (azok szakértőivel) együttműködésben. Amennyiben új alkalmazottakat vesznek fel a projekt végrehajtására, az EU-tagállamok állampolgárait előnyben kell részesíteni. Az együttes fellépés végrehajtását a WHO, a főtitkár/főképviselő támogatásával dolgozó EU-elnökség és a Bizottság képviselőiből álló irányítóbizottság felügyeli. Az irányítóbizottság szükség esetén, de legalább évente kétszer összeül az előrehaladás áttekintése és a végrehajtással kapcsolatos kérdések megvitatása céljából. Ennek célja a projekt végrehajtásáról szóló általános jelentések és az értékelő jelentések összehangolása. Az irányítóbizottság az 1.b. projektben és a 2. projektben részt vevő országok kiválasztásában is részt vesz.