17.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 272/1

(1)

Az 1470/2001/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) a Tanács 0 %-tól 66,1 %-ig terjedő végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, integrált elektronikus kompakt fénycsövek (integrated electronic fluorescent lamps, CFL-i, a továbbiakban: kompakt fénycsövek) behozatalára (a továbbiakban: eredeti vizsgálat). Ezt megelőzően a Bizottság a 255/2001/EK rendelettel (3) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki.

(2)

A Tanács 866/2005/EK rendelete (4) (a továbbiakban: kiterjesztő rendelet) a hatályos dömpingellenes intézkedéseket kiterjesztette a Vietnami Szocialista Köztársaságból, a Pakisztáni Iszlám Köztársaságból és a Fülöp-szigeteki Köztársaságból szállított kompakt fénycsövek behozatalára. Az intézkedéseket az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban lefolytatott kijátszás elleni vizsgálat eredményeként terjesztették ki.

(3)

Az 1322/2006/EK rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) a Tanács módosította a hatályos dömpingellenes intézkedéseket. A módosítást a termékkör időközi felülvizsgálata előzte meg. A vizsgálat eredményeképpen és a módosító rendelet hatására az egyenárammal működő fénycsöveket (DC-CFL-i) ki kellett zárni az intézkedések hatálya alól. A dömpingellenes intézkedések a továbbiakban csak a váltóáramú fénycsövekre (AC-CFL-i) vonatkoznak (ideértve a váltóárammal és egyenárammal egyaránt működő elektronikus kompakt fénycsöveket is).

(4)

A dömpingellenes intézkedések közelgő lejártáról szóló értesítés közzétételét követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatra irányuló kérelem érkezett. A kérelmet 2006. április 18-án nyújtotta be a Community Federation of Lighting Industry of Compact Fluorescent Lamps Integrated (CFLI, a továbbiakban: a kérelmező), amely az integrált elektronikus kompakt fénycsövek (CFL-i) közösségi gyártóinak jelentős hányadát, azaz jelen esetben több mint 25 %-át képviselte.

(5)

A kérelem indoka, hogy az intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömping folytatódását eredményezné, és a közösségi gazdasági ágazat számára ismét kárt okozna. Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a felülvizsgálat megindításához, a Bizottság 2006. július 19-én az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint vizsgálatot (5) indított. A kérelmező az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban egy részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelmet is benyújtott. Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a felülvizsgálat megindításához, a Bizottság 2006. szeptember 8-án az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint megindította a vizsgálatot (6). Az időközi felülvizsgálat egyetlen exportáló gyártó, a Lisheng Electronic & Lighting (Xiamen) dömpingszintjére korlátozódik. Az utóbbi vizsgálat még folyamatban van, így nem tárgya ennek a rendeletnek.

(6)

A Bizottság a felülvizsgálat megindításáról hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, a közösségi gyártókat, a Kínai Népköztársaság exportáló gyártóit (a továbbiakban: kínai exportőrök), az importőröket, a kereskedőket, a felhasználókat és ismert érintett szövetségeiket, valamint az exportáló ország kormányának képviselőit.

(7)

A Bizottság kérdőíveket küldött az összes említett félnek, valamint azoknak, akik a vizsgálat megindításáról szóló értesítésekben megadott határidőn belül jelentkeztek.

(8)

A Bizottság a közvetlenül érdekelt feleknek arra is lehetőséget adott, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(9)

Tekintettel az érintett termék kínai exportáló gyártóinak és importőreinek szemlátomást magas számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben mintavételt irányoztak elő, az alaprendelet 17. cikkével összhangban. Annak érdekében, hogy el tudja dönteni, szükség van-e mintavételre, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság mintavételi űrlapokat küldött ki, amelyek konkrét információkat kértek minden egyes érintett exportáló gyártó és importőr átlagos eladási mennyiségéről és árairól.

(10)

Három kínai exportőrtől és három importőrtől érkezett teljes válasz.

(11)

A lehetséges analóg ország – nevezetesen a Koreai Köztársaság (a továbbiakban: Korea) – ismert gyártóinak is küldtek kérdőívet.

(12)

A kérdőívre szintén érkezett válasz négy közösségi gyártótól, két koreai gyártótól (analóg ország), egy (egyben importőr) kiskereskedőtől és a közösségi gyártókat alkatrésszel ellátó hét beszállítótól.

(13)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy meghatározza a dömping és az okozott kár folytatódásának valószínűségét és a Közösség érdekét. Ellenőrző látogatásokra került sor a következő vállalatok telephelyein:

(14)

A hatályvesztés felülvizsgálatának érdekében elvégzett, a dömping és a károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat 2005. július 1-jétől2006. június 30-ig tartott (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak). A folytatódó vagy megismétlődő károkozás valószínűségének értékelése szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2003. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(15)

A termék azonos a módosító rendeletben meghatározott termékkel, azaz a Kínai Népköztársaságból származó, váltakozó árammal működő, egy vagy több üvegcsőből álló, elektronikus előtéttel egybeépített kompakt fénycső (ideértve a váltakozó árammal és egyenárammal egyaránt működő, elektronikus előtéttel egybeépített kompakt fénycsöveket is), amelyben az összes fénytechnikai elemet és elektronikus alkatrészt a lámpaaljzathoz rögzítették vagy abba építették be, és amely jelenleg az ex 8539 31 90 KN-kód alá sorolandó (a továbbiakban: érintett termék).

(16)

A Bizottság úgy találta, hogy:

ugyanazokkal a fizikai és technikai tulajdonságokkal rendelkeznek, valamint felhasználásuk is megegyezik. Az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében tehát ezek a termékek hasonlóak.

(17)

Számos fél azt állította, hogy a Kínából importált és a Közösségben gyártott kompakt fénycsövek nem hasonló termékek, hiszen az érintett termék minősége (élettartama) különbözik, illetve az érintett terméknek más kategóriájúak a végfelhasználói (fogyasztói kompakt fénycsövek) mint a Közösségben gyártott kompakt fénycsöveknek (professzionális felhasználású kompakt fénycsövek).

(18)

A Kínából importált és a Közösségben gyártott kompakt fénycsövek állítólagos különbségének tekintetében ugyanez az állítás már az eredeti rendelet esetében is felmerült, és el is utasították. Mivel az állítás nem tartalmazott olyan új elemeket, amelyek bebizonyították volna, hogy az ideiglenes rendelet (13) preambulumbekezdésében meghatározott hasonló termék leírása helytelen lenne, így a jelenlegi vizsgálatnál is megtartották az 1322/2006/EK rendelettel módosított eredeti rendeletben található meghatározást.

(19)

Az importált és a Közösségben gyártott kompakt fénycsövek állítólagosan különböző végfelhasználásának tekintetében mit sem változtat az a körülmény, hogy az importált és a Közösségben gyártott kompakt fénycsövek műszaki szempontból teljes mértékig felcserélhetők, és közvetlen versenytársai egymásnak. Ráadásul a felhasználók is különbözhetnek, és különböző értékesítési csatornákon láthatják el őket, mindez azonban nem cáfolja azt a tényt, hogy a kompakt fénycsövek műszakilag hasonlók és ugyanarra a célra használják őket, vagyis hogy energiatakarékos módon adjanak fényt.

(20)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, vajon történt-e dömping, és valószínűsíthető-e, hogy az intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(21)

Az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdésével összhangban ugyanazt a módszertant használták, mint az eredeti vizsgálatban. Mivel a hatályvesztési felülvizsgálat nem rendelkezik arról, hogy meg kellene vizsgálni a körülmények megváltozását, így nem mérlegelték újra, hogy vajon a gyártók kiérdemelték-e, hogy piacgazdasági elbánásban részesüljenek.

(22)

Emlékeztetni kell rá, hogy az eredeti vizsgálatban összesen kilenc kínai exportáló gyártó működött együtt teljes mértékben a vizsgálat során. Ezen exportáló gyártók közül kettő részesült piacgazdasági elbánásban, mégpedig a Lisheng Electronic & Lighting (Xiamen) Co., Ltd és a Philips & Yaming Lighting Co., Ltd (lásd az ideiglenes rendelet (15) és az eredeti rendelet (14) preambulumbekezdését). Az összesen kilencből hat részesült egyéni elbánásban (lásd az ideiglenes rendelet (35) és az eredeti rendelet (17) preambulumbekezdését). Megjegyzendő, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban egyetlen piacgazdasági elbánásban részesülő vállalat sem működött együtt, csupán a három egyéni elbánásban részesülő.

(23)

A panaszban felsorolt kínai exportáló gyártók láthatóan nagy száma miatt a dömping meghatározására mintavételt irányoztak elő az eljárás megindításáról szóló értesítésben, összhangban az alaprendelet 17. cikkével. Annak érdekében, hogy a Bizottságnak lehetősége legyen eldönteni, vajon szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, lehetősége legyen a minta kiválasztására, minden kínai exportáló gyártót felkértek, hogy jelentkezzék a Bizottságnál, és – az eljárás megindításáról szóló értesítésnek megfelelően – nyújtson alapvető tájékoztatást a vizsgálati időszak során az érintett termékkel kapcsolatos tevékenységeiről.

(24)

A mintavételi űrlapra 17 kínai exportáló gyártó válaszolt. A vizsgálat azon információn alapult, amely két eredetileg egyéni elbánásban részesülő együttműködő exportáló gyártótól érkezett, valamint egy harmadiktól, amely eredetileg sem ilyen, sem pedig piacgazdasági elbánásban nem részesült. Mindez a kínai hatóságok jóváhagyásával történt. Ez a három exportáló gyártó adja a Kínából a Közösségbe irányuló exportmennyiség több mint 30 %-át, illetve a 0 %-os vámban részesülő kínai exportáló nélkül számított mennyiség több mint 40 %-át. E mennyiség túlnyomó többségét a két egyéni elbánásban részesülő vállalat adja, ami megerősíti, hogy a sem egyéni elbánásban, sem piacgazdasági státusban nem részesülő vállalatok részéről alacsony volt az együttműködés.

(25)

Három együttműködő exportáló gyártó telephelyén került sor ellenőrző látogatásokra:

(26)

Mivel a rendes értéket a piacgazdasági elbánás kritériumainak meg nem felelő összes gyártó esetében az analóg ország adatai alapján kell megállapítani, így ugyanazt a módszertant használták, mint az eredeti vizsgálatban. Ezért – az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban – a rendes értéket minden kínai exportáló esetében egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország gyártóitól kapott adatok alapján kell meghatározni.

(27)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben Mexikót irányozták elő, mint a Közösségbe érkező kínai export tekintetében megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot. Már az eredeti vizsgálatban is Mexikót használták analóg országnak.

(28)

Mexikó esetében azonban nem jött létre együttműködés. Kiderült ugyanis, hogy a felülvizsgálati időszak kezdete előtt leállították az érintett termék mexikói gyártását.

(29)

Ezért más, piacgazdasággal rendelkező harmadik országok – köztük Indonézia, Malajzia, India és a Koreai Köztársaság (a továbbiakban: Korea) – gyártóival kellett kapcsolatba lépni, hogy a felülvizsgálatban együttműködjenek.

(30)

A legnagyobb mértékű együttműködést Korea részéről lehetett tapasztalni, ahol két gyártó válaszolt a kérdőívekre, és hajlandó volt arra, hogy ezt követően helyszíni ellenőrzésnek is alávesse magát. Egy malajziai gyártó szintén válaszolt a Bizottság szolgálatainak kérésére, ám az elküldött adatok erősen hiányosak voltak. Egy indiai gyártó is válaszolt, de hazai eladásai nem voltak reprezentatívak. Ráadásul kiderült, hogy a számos vám – mint például a kiegyenlítő vám (countervailing duty), a különleges kiegyenlítő vám (special countervailing duty) és a „Custom educational duty” – negatívan hat az indiai piac nyitottságára. Ezért, illetve mivel a koreai piacon nem találtak jelentős versenyügyi vagy kereskedelmi akadályt, úgy vélték, hogy analóg országnak Korea a legmegfelelőbb választás.

(31)

Ezt követően számos koreai gyártóval és gyártói szervezettel vették fel a kapcsolatot, és kérték őket, hogy a kérdőív kitöltése révén működjenek együtt. A Koreai Köztársaságból két gyártó küldte vissza a kérdőívet, és működött együtt teljes mértékig a vizsgálatban. Következésképpen a számítások az ettől a két koreai gyártótól kapott, ellenőrzött információn alapulnak.

(32)

A két egyéni elbánásban részesülő, együttműködő exportáló gyártónál az exportárakat a független ügyfelek által a Közösségben ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg, az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

(33)

A rendes ár és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében – ahol alkalmazható és indokolt volt, ott – engedményeket tettek a fizikai jellemzőkből, szállításból, biztosításból, kezelésből, rakodásból és kiegészítő költségekből adódó különbségek esetében.

(34)

Dömpingkülönbözetet az egyéni elbánásban részesülő két együttműködő exportáló gyártó esetében állapítottak meg. A dömpingkülönbözet kiszámításához a rendes érték súlyozott átlagát hasonlították össze a Közösségbe irányuló export érintett termékenkénti, súlyozott átlaggal számított exportárával.

(35)

Az összehasonlítás mindkét vállalatnál 50 % fölötti dömping meglétét mutatta ki.

(36)

A dömpingkülönbözetet illetően a piacgazdasági vagy egyéni elbánásban nem részesülő vállalatok részéről alacsony szintű volt az együttműködés. Ennek ellenére legalább az előző bekezdésben említett szintű dömpingkülönbözeteket sikerült megállapítani. Ezt a fent leírt normál érték alapján tették meg, amelyet az együttműködő exportálóktól és a közösségi gazdasági szereplőktől, valamint a hivatalos statisztikákból származó – és a Bizottság rendelkezésére álló bizalmas statisztikai információkkal összevetett – árakkal hasonlítottak össze. Az összehasonlítást szintén a fent kifejtett módon végezték el.

(37)

Úgyszintén az eredeti vizsgálat során piacgazdasági elbánásban részesülő vállalatok részéről a felülvizsgálatban való együttműködés hiányának tudható be, hogy nem állapítottak meg arra mutató jelet, hogy a dömpingkülönbözet az eredetileg megállapítottól különböznék.

(38)

Ezért – elsősorban a három együttműködő exportáló gyártótól rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a vizsgálat határozottan bizonyítja a dömping folytatódását.

(39)

A három exportáló gyártó megfelelő gyártási kapacitással és készletekkel rendelkezik ahhoz, hogy továbbra is nagy mennyiségeket legyen képes értékesíteni a közösségi piacon. Ráadásul hangsúlyozni kell, hogy a közösségi piac – méreténél és az érintett termék iránti egyre fokozódó keresletnél fogva – rendkívül vonzó. Ennek megfelelően sok kínai exportáló gyártó jól fejlett terjesztési hálózatot hozott létre, amely megkönnyíti az érintett termék értékesítését. Ezt tükrözi az is, hogy a létező intézkedéseket kijátszották, ami a 866/2005/EK rendelet révén az intézkedések Vietnamra, Pakisztánra és a Fülöp-szigetekre való kiterjesztéséhez vezetett. A kínai exportáló gyártók együttműködésének mértéke is meglehetősen csekély volt (lásd följebb). Ezen kívül a felülvizsgálati időszakban azonosított dömping kiterjedése arra mutat, hogy a dömping valószínűleg folytatódnék, ha az intézkedések lejárnának.

(40)

A közösségi árak általában magasabbak voltak azoknál, amelyeket a három együttműködő kínai exportáló gyártó ért el hazai piacán, hasonló modellek esetében. Ez azt sugallja, hogy a kínai exportáló gyártóknak vonzó alternatíva lenne, ha a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén eladásaikat a Közösség irányába tolnák el.

(41)

A felülvizsgálati időszak során a harmadik országokba irányuló exportárak általában magasabbak voltak azoknál, amelyeket a három együttműködő kínai exportáló gyártó ért el hazai piacán, hasonló modellek esetében. Ugyanakkor alacsonyabbak voltak, mint az analóg országban megállapított rendes érték. Nincs ok azt feltételezni, hogy ez utóbbi modell különbözne a Közösségbe irányuló export esetében, ha az intézkedések megszűnnének. Ezek a tények ezért azt a következtetést támasztják alá, hogy fennáll a folytonosság és a legtöbb kínai export tekintetében legalábbis a dömping megismétlődésének kockázata.

(42)

A harmadik országokba irányuló kínai exportárak nagyjából megegyeztek a közösségi árszinttel. Ha azonban az intézkedések hatályukat vesztik, akkor a közösségi piac valószínűleg még vonzóbbá válik a kínai exportáló gyártók szemében.

(43)

A felülvizsgálati időszak alatt mindhárom együttműködő exportáló gyártó közel teljes kapacitásával gyártott és értékesített. Ha a piaci fejlemények úgy kívánják, új gyártósorokat is viszonylag gyorsan létre lehet hozni. Ez az, amiért a kínai gyártók valószínűleg növelnék kapacitásukat, miután az intézkedések hatályukat veszítették. A dömping tehát valószínűleg ilyen alapon folytatódnék.

(44)

Amint azt a 866/2005/EK rendelet megállapította, a fennálló intézkedéseket kijátszották Vietnamon, Pakisztánon és a Fülöp-szigeteken keresztül érkező szállítmányokkal. Ezt követően az intézkedéseket az érintett termék ezen szállítmányaira is kiterjesztették. A felfedezett kijátszási gyakorlat újra rámutat, hogy a kínai exportáló gyártók szemszögéből milyen vonzó a közösségi piac. Ez a vonzerő az intézkedések hatályvesztése után minden bizonnyal fokozni fogja a kínai gyártók exportját. Minthogy már a felülvizsgálati időszak alatt (az intézkedések mellett) dömpingelt áron történt az export, a dömping valószínűleg az intézkedések lejárta után is folytatódna, az export mennyisége pedig növekedne.

(45)

A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban valóban jelentős szinten (50 % fölött) folyt a dömping. Méretük és az érintett termék iránt fokozódó kereslet miatt a közösségi piac vonzó, és az is fog maradni. Ezenkívül a jelentősen a kínai árak fölötti közösségi árszint tovább növeli ezt a vonzerőt. Ha az intézkedések hatályukat vesztenék, a kínai gyártók valószínűleg növelnék kapacitásukat, hogy a megváltozott helyzetből hasznot húzzanak. Mindezek a tényezők együttesen rendkívül valószínűvé teszik, hogy az intézkedések hatályvesztése után a dömping folytatódna.

(46)

A fentiek alapján arra lehet következtetni, hogy a dömping valószínűleg folytatódna, miután az intézkedések hatályukat veszítették.

(47)

Kompakt fénycsöveket a Közösségben négy gyártó állít elő:

(48)

Mind a négy együttműködő gyártó multinacionális csoportok tagja, és termékek széles skálájának kifejlesztésén és gyártásán tevékenykedik. Mindannyian saját értékesítési és forgalmazási rendszerekkel rendelkeznek a Közösségben és a világ más részein is.

(49)

A vizsgálat során az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése alapján vizsgálták meg a fent említett gyártókat. A részletes eredmények (lásd melléklet) bonyolult képet adtak, az ágazat szemlátomást állandó változásban van, és a vélemények is változók: az előállított mennyiség szempontjából legnagyobb gyártó az intézkedések folytatódása mellett áll, a többiek pedig ellene.

(50)

Megjegyzendő, hogy az imént említett legnagyobb közösségi gyártó, amely a mellékletben B. vállalatként szerepel, a közösségi termelésnek körülbelül 48 %-át adja, eredménye tehát egész biztosan a közösségi termelés jelentős hányadának tekinthető. Az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése ráadásul úgy rendelkezik, hogy – amennyiben érdekei megkívánják – a Közösség még akkor is hozhat intézkedéseket, ha a panaszt visszavonták. Ez a szabály értelemszerűen egy olyan hatályvesztési felülvizsgálatra is alkalmazandó, amelyben nem a panaszt vonták vissza teljes egészében, hanem egy jelentős közösségi gyártó áll továbbra is az intézkedések mellett. Amennyiben egy gyártó a közösségi gazdasági ágazat jelentős hányadát teszi ki – és itt ez a helyzet –, akkor az ő adatai a lehető legjobb károkozási adatok.

(51)

Ezért a kár folytatódására és/vagy megismétlődésére vonatkozó elemzés céljából a támogató vállalat helyzetét analizálták. Az intézkedéseknek a többi közösségi gyártóra gyakorolt hatásáról szóló elemzés a lejjebb a „Közösségi érdek” szakaszban van leírva.

(52)

A közösségi fogyasztást a közösségi gyártók eladásai alapján állapították meg, valamint az Eurostatnak az érintett országból és más harmadik országokból való importra vonatkozó adatai alapján, adott esetben megfelelően kiigazítva.

(53)

A 8539 31 90 KN-kód alá az érintett terméktől eltérő termékek is tartozhatnak. Ennek következtében az érdekelt felektől beérkező kérdőíves válaszok és a panaszos által nyújtott információ alapján megbecsülték, hogy az ezen kód alá tartozó terméket milyen százalékos arányban importálták, majd ezt összevetették a Bizottság rendelkezésére álló bizalmas statisztikai információkkal. Miközben bizonyos esetekre nézve helytálló az az érv, hogy a teljes KN-kód-adatok hűen tükrözhetnék az érintett termék importmennyiségeit és – értékeit, az értékelést konzervatív módon végezték el, így ezeket a mennyiségeket minimalizálták. A következtetések mindenesetre megegyeznek, akár ezt a konzervatív megközelítést, akár a teljes KN-kód-adatokat alkalmazzák. A bizalmas vállalati és/vagy statisztikai információ (mint például a 10 vagy 14 számjegyű kódokból következő információk) védelme érdekében alább néhány szám 100-as indexre van vetítve, vagy ki van takarva.

(54)

A közösségi fogyasztás a következőképpen alakult:

1.   táblázat

(55)

A figyelembe vett időszakban az érintett termék fogyasztása 90 %-kal növekedett. A fogyasztás növekedését részben a fogyasztóknak szánt érintett termék importjának növekedésével fedezték. A piacon a kisebb méretű, hagyományos izzólámpákra hasonlító kompakt fénycső is terjedni kezdett, és a fogyasztókra gyakorolt nyilvánvaló – állítólag formatervezésének és alacsony árának tulajdonítható – vonzerejének köszönhetően jelentős keresletnövekedést eredményezett.

(56)

Az érintett termék kínai importjának mennyisége és piaci részesedése az alábbi 2. táblázat szerint alakult. A kiterjesztő rendelet megállapításaival összhangban a 2003-tól az intézkedések kiterjesztéséig tartó időszakban a Vietnami Szocialista Köztársaságból, a Pakisztáni Iszlám Köztársaságból és a Fülöp-szigeteki Köztársaságból szállított, 8539 31 90 KN-kód alatt nyilvántartott importot dömpingelt importként számították bele az alábbiakba. Kiemelendő, hogy ennek a beszámításnak semmiféle hatása sincs a leírt tendenciák jellegére. Mivel a Lisheng Electronics tekintetében zajló időközi felülvizsgálat (lásd fönt) még nem zárult le, fel kell tételezni, hogy az eredeti vizsgálat eredménye (vagyis hogy nem találtak dömpinget) ezen hatályvesztési felülvizsgálat esetében is érvényes.

2.   táblázat

(57)

2003-tól a felülvizsgálati időszak végéig a Kínából származó dömpingelt import 235 %-kal növekedett. Ugyanebben az időszakban a közösségi fogyasztásban a dömpingelt import részesedése 20 % és 30 % közöttiről 47 % és 57 % közöttire emelkedett.

(58)

Mindeközben a nem dömpingelt import részesedése is növekedett a közösségi piacon, bár nem akkora mértékben, mint a dömpingelt behozatalé. A felülvizsgálati időszakban a közösségi piacon a nem dömpingelt import piaci részesedése 17 % és 27 % között volt, tehát jóval a dömpingelt import piaci részesedése alatt.

(59)

Mindent egybevéve tehát a Kínai Népköztársaságból származó – dömpingelt és nem dömpingelt – import piaci részesedése a közösségi piacon körülbelül 72 % volt.

(60)

Az áralákínálás kiszámításához használt megközelítés megegyezik az ideiglenes rendelet (60) preambulumbekezdésében leírt megközelítéssel. A kínai exportáló gyártók (amelyek esetében beigazolódott a dömping) által a Közösségbe exportált kompaktfénycső-típust összehasonlították az ennek megfelelő, támogató által gyártott kompaktfénycső-típussal, és a támogató EXW-árának százalékában fejezték ki. Ennek alapján 48,2–61,5 % szintű áralákínálásra bukkantak.

(61)

A közösségi piac helyzetére vonatkozó teljes kép bemutatása érdekében az érintett terméknek a felülvizsgálatban érintett többi országból történő importjának tendenciáit is megvizsgálták.

(62)

A harmadik országokból érkező importmennyiségek, a piaci részesedések és az átlagos importárak a 3. táblázatban bemutatott módon alakultak (két fő exportáló ország van kiemelve).

3.   táblázat

(63)

2003 és a felülvizsgálati időszak vége között enyhe növekedéseket lehetett tapasztalni a malajziai és a tajvani import esetében. Összességében a harmadik országokból származó importnak is sikerült piacot találnia, jóllehet a Kínából származó import sikeresen elterjedt a közösségi piacon. Mindazonáltal a kínai importhoz képest a harmadik országokból érkező import mindössze csekély szerepet játszik.

(64)

A kis importált mennyiségek miatt az importstatisztikákból kinyert ármegállapítások néhány ország esetében nem tekinthetők reprezentatívnak, mivel alapjában véve egyértelműen a Kínából származó import esetében megállapított importárakból származnak. Nincs ok viszont azt feltételezni, hogy a harmadik országokban működő exportáló gyártók a marginálisnál jelentősebb mértékben képesek eltérni a Kínában működő exportáló gyártók által alkalmazott áraktól. Még ha ezeket az árakat reprezentatívnak is tekintenék, a korlátozott mennyiségek és a kínai exportárak és -mennyiségek jellege miatt semmi hatásuk sem lenne az alább részletezett megállapításokra.

(65)

A vizsgálat során az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően megvizsgálták az egyetlen támogató állapotát befolyásoló valamennyi gazdasági tényezőt és mutatót.

(66)

Annak figyelembevételével, hogy a számok csak egy vállalatra vonatkoznak, titokvédelmi megfontolásból az összes szám 100-as indexre kivetítve szerepel.

4.   táblázat

Termelés, beépített termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(67)

A termelés 2003–2004 közötti felfutását követően a támogató termelése 2004-től kezdődően a felülvizsgálati időszak végéig 22 %-kal esett. Mivel a beépített termelési kapacitás nem változott, 2004 óta a kapacitáskihasználás mértéke a termelés arányában, azaz 22 %-kal csökkent.

(68)

Az alacsonyabb termelési szint (és az alacsonyabb kapacitáskihasználás) oka az volt, hogy a támogató által gyártott kompakt fénycsöveket kisebb mennyiségben értékesítették a közösségi piacon.

5.   táblázat

Készletek

(69)

Mivel a szóban forgó gyártó kompakt fénycsövei iránti kereslet csökkent (lásd az előző preambulumbekezdést) a közösségben gyártott kompakt fénycsövek készleteinek szintje a vizsgált időszakban csökkentek. A készleteknek a felülvizsgálati időszakban tapasztalt megnövekedését annak fényében kell nézni, hogy a kompakt fénycsövek szezonjellegű termékek (a fényben szegény időszakok előtt, illetve azok alatt többet értékesítenek belőlük). Annak tehát, hogy 2005 és a felülvizsgálati időszak között növekedtek a készletek, részben szezonális okai vannak. Ez ugyanakkor bizonyos mértékben annak is betudható, hogy a felülvizsgálati időszakban kisebb mennyiséget értékesítettek a közösségben készült kompakt fénycsövekből.

(70)

A közösségben készült kompakt fénycsövek értékesítési mennyisége, a közösségi fogyasztás piaci részesedése és növekedése

6.   táblázat

(71)

A támogató által a közösségben gyártott kompakt fénycsövek értékesítési mennyisége a vizsgált időszak első éveiben abszolút értelemben viszonylag stabil maradt. A felülvizsgálati időszakban azonban 20 %-os csökkentés volt tapasztalható az értékesítésben.

(72)

A közösségi fogyasztással összevetve a támogató által a közösségben gyártott kompakt fénycsövek értékesítési mennyisége csökkent.

7.   táblázat

Értékesítési árak

(73)

A közösségben gyártott kompakt fénycsövek átlagos értékesítési ára a vizsgált időszakban csökkent. Az egységenkénti átlagos értékesítési ár 12 %-kal csökkent a figyelembe vett a vizsgált időszakban.

8.   táblázat

Az alkalmazottankénti foglalkoztatás, bérek és termelékenység

(74)

A munkavállalók száma a vizsgált időszak során végig csökkent, ami közvetlen következménye a termelés Közösség határain belüli csökkenésének.

(75)

A bérköltségek a munkavállalók számának csökkenésével összhangban csökkentek.

(76)

A termelésben foglalkoztatottak termelékenysége a vizsgált időszakban 11 %-kal csökkent, azaz a termelésben foglalkoztatottak száma az előállított kompakt fénycsövek mennyiségéhez képest jobban csökkent.

(77)

A tényleges dömpingkülönbözetek mértékének a támogatóra gyakorolt hatását illetően megállapítható, hogy tekintettel az érintett országokból származó behozatal mennyiségére és áraira, ez a hatás nem elhanyagolható.

(78)

Az előzőek fényében nem vonható le olyan következtetés, hogy a támogató teljes egészében felépült volna a korábbi dömping hatásaiból.

9.   táblázat

Jövedelmezőség, a beruházás megtérülése és pénzforgalom

(79)

Valamennyi fenti teljesítménymutató arról a tendenciáról tanúskodik, hogy a jövedelmezőség hanyatlásba fordult. Az elfogadható pénzügyi teljesítmény állapota után (a dömpingellenes intézkedések 2001. évi kivetését követően) a támogatónak a vizsgált időszak első éveiben része volt kiegyensúlyozott pénzügyi teljesítményből is. A Kínából származó importált kompakt fénycsövek gerjesztette versengés következtében azonban az értékesítés mennyisége és az átlagos értékesítési árak csökkentek és negatívan hatottak a támogató pénzügyi teljesítményére. A hatályos dömpingellenes intézkedések ellenére a támogatónak veszteségei voltak a vizsgált időszakban.

10.   táblázat

Beruházások és a tőkebevonási képesség

(80)

A befektetések színvonala a vizsgált időszakban összességében csökkent. Azt is meg kell említeni, hogy az érintett termékre irányuló befektetések szintje általában alacsony volt, amit az is tanúsít, hogy a vizsgált időszakban a beépített gyártási kapacitás nem változott.

(81)

A támogató nem számolt be arról, hogy tőkebevonási képességeivel nehézségei lettek volna.

(82)

A vizsgált időszakot a kínai import növekedése jellemezte, ami részben a támogató pénzügyi teljesítményének kárára következett be a Közösségben előállított kompakt fénycsövek tekintetében. Az eladott mennyiségek és az eladott érték egyaránt csökkent, míg a jövedelmezőség olyan alacsony szintet ért el, hogy a felülvizsgálati időszakban a vállalt veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni.

(83)

Világos tehát, hogy amennyiben a dömpingellenes intézkedéseket hagyják lejárni, a támogató pénzügyi teljesítménye a közösségben előállított kompakt fénycsövek tekintetében romlani fog.

(84)

A támogató gyártó hangsúlyozta, annak érdekében, hogy megvédhesse magát a behozatal által támasztott versenytől és megőrizhesse a közösségi piacon elért részesedését, a támogató az érintett országból kezdett kompakt fénycsöveket importálni.

(85)

Az import mennyisége a közösségi piacon értékesített teljes mennyiségnek csupán egy viszonylag kis részét alkotja.

(86)

A vizsgált időszakban a támogató exportteljesítménye romlott. A magyarázat részben az, hogy egyes exportpiacokon a támogató megváltoztatta azt a helyet, ahonnan a kompakt fénycsöveket szállítja, és a közösségi termelésről az exportpiachoz közelebbi helyszínekre állt át.

(87)

Az exportértékesítésben az átlagos egységár meglehetősen stabil volt a vizsgált időszakban, a felülvizsgálati időszak vége felé árcsökkenési tendenciával.

(88)

A vizsgálat kimutatta, hogy a kínai exportőrök kapacitása jelentős és könnyen növelhető. Emellett a közösségi árszínvonal a többi piacéhoz képest továbbra is vonzó, és a Közösségben jól kiépített elosztási csatornák jöttek létre a kínai export céljaira. A kínai export ennek következtében valószínűsíthetően növekedhet.

(89)

A tapasztalt jelentős dömping és alákínálás, valamint a harmadik országokba irányuló kínai export gyakorlata azt mutatja, hogy a közösségbe irányuló export fent említett mennyiségeit a támogató árai és költségei alá beállított dömpingárakon fogják realizálni.

(90)

Ezeknek a mennyiségeknek és áraknak az összekapcsolódó hatásai valószínűleg a támogató helyzetének romlásához fognak vezetni. Ha a támogató erre az értékesítések (és egyúttal a termelés) visszafogásával, vagy az árak csökkentésével, vagy mindkettővel reagál, a pénzügyi romlás jelentős lesz.

(91)

A vizsgálat nem derített fényt egyéb olyan tényezőre, amely kételyeket támasztana a dömpingelt exportnak a támogató helyzetére gyakorolt hatását illetően. Egyebek között az a valószínű, hogy az intézkedések hatályának megszűnésekor a Kínából származó dömpingelt behozatal teret nyer a más forrásokból származó termékekkel szemben, beleértve a többi közösségi gyártót és a 0 %-os vámban részesülő kínai termelőt is. Még akkor is, ha erre nem kerülne sor, a dömpingelt kínai behozatal méretei és árszínvonala olyan nagyságot érne el, hogy a nem dömpingelt forrásokból származó behozatal minden valószínűség szerint nem fogja megszakítani az oksági összefüggést. Emellett nem tártak fel további olyan tényezőket, amelyeket kárt okozónak lehetne minősíteni. Így arra sincsenek bizonyítékok, hogy az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésében felsorolt valamely tényező merülne fel, és főleg nem olyan, amely jelentőségénél fogva megszakíthatná a dömping és a károkozás közötti oksági kapcsolatot.

(92)

Azonkívül nem lehet úgy tekinteni, hogy a támogató gyártó által bonyolított behozatalnak lényegi hatása lenne a károkozás folytatódásának valószínűségére. Ebben a tekintetben a Bizottság azt állapította meg, hogy a behozatal annak következménye volt, hogy a támogatónak termékskálája kiegészítésére volt szüksége.

(93)

Ezen az alapon a Bizottság azt a megállapítást teszi, hogy megvan az esélye a kárt okozó dömping folytatódásának és ismétlődésének, ha a Kínai Népköztársaságból származó kompakt fénycsövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztenék.

(94)

A Bizottság először is arra emlékeztet, hogy az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése (lásd a fenti (50) preambulumbekezdést) ráadásul úgy rendelkezik, hogy – amennyiben érdekei megkívánják – a Közösség még akkor is hozhat intézkedéseket a Közösség érdekében, ha a panaszt visszavonták. Ez a lehetőség a Közösség számára leginkább a megszűnés felülvizsgálatának keretében áll nyitva, amelynek során a legnagyobb közösségi gyártó továbbra is intézkedések mellett van, még akkor is, ha a többi gyártó a folytatódásukkal szemben foglal állást. Emiatt, és továbbra is az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálták, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása a Közösség egészének érdekeit szolgálnák-e, és ha igen, melyik időszakra nézve. A Közösség érdekének meghatározásakor az összes eltérő érdek figyelembevételéből indultak ki. A jelenlegi vizsgálat olyan helyzetet elemez, amelyben a dömpingellenes intézkedések már 2001 óta érvényben vannak, és emiatt a helyzet lehetővé teszi a jelenlegi dömpingellenes intézkedések által az érintett felekre gyakorolt indokolatlan negatív hatások értékelését.

(95)

Ezen az alapon megvizsgálták, hogy a káros dömping folytatódását vagy megismétlődését valószínűsítő következtetések ellenére léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra a következtetésre vezetnének, hogy ebben az egyedi esetben nem áll a Közösség érdekében az intézkedések fenntartása.

(96)

A fenti D. szakaszban vázoltak alapján valószínűsíthető a dömping folytatódása és megismétlődése, amennyiben visszavonnák az intézkedéseket.

(97)

Az intézkedések visszavonása esetén fennáll a veszteséget okozó helyzet folytatódásának valószínűsége. A gyártóüzemek jelenleg több szár embert foglalkoztatnak. Emiatt az lenne a panaszt támogató közösségi gyártó érdeke, hogy az érintett országból érkező dömpingelt exporttal szembeni dömpingellenes intézkedéseket ismét bevezessék.

(98)

Általános téren hangsúlyozni kell, hogy a közösségi gyártók behozatali tevékenysége folytán a vámok meglétének tevékenységük egészére nézve negatív hatása volt. Az importhoz kötődő dömpingellenes vámokból eredő költségeken túl az intézkedések azt is megakadályozták, hogy optimalizálják termékskálájuk összetételét, értékesítési portfóliójukat és ennek következményeként termelékenységüket is. Ezek az intézkedések kihatnak a befektetési, a termelési, a K + F témájú és egyéb stratégiai döntésekre is. Mindez olyan negatív hatásokat jelent, amelyeket fontos figyelembe venni ebben a tanulmányban.

(99)

Emlékeztetünk „A” vállalat azon bejelentésére, hogy stratégiájuknak az is része, hogy európai termelésük mellett forrásnak tekintik Kínát is. Ebből az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések ismételt bevezetése nem szolgálná ezen gyártó érdekét.

(100)

Két másik közösségi gyártó (amelyek „C”, illetve „D” vállalat néven szerepelnek a mellékletben) egyaránt ellenezte az intézkedések ismételt bevezetését. Noha mindkét vállalat kínai forrásokból szerzi be a kompakt fénycsöveket, továbbra is jelentős mértékben termelnek a Közösségben. Emiatt nem zárható ki, hogy a dömpingellenes intézkedések ne ütköznének – különösen nem középtávon – e két gyártó érdekeibe.

(101)

Számos beszállító, amelyekre a közösségi gazdasági ágazatba irányuló szállításainak jelentős része esik, a vizsgálat folyamán együttműködött a Bizottsággal. Egy kivételével valamennyi beszállító támogatta az intézkedések folytatását, és hangot adott az üzletvesztés miatti aggodalmának, amennyiben a közösségi kompakt fénycsőgyártás léte lenne a tét. Ezek a beszállítók Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Szlovákiában és Magyarországon több száz főt foglalkoztatnak.

(102)

Emiatt levonhatjuk azt a következtetést, hogy a beszállítóknak az lenne az érdekük, hogy az érintett országból érkező dömpingelt exporttal szembeni dömpingellenes intézkedéseket ismét bevezessék.

(103)

A Bizottság kérdőíveket küldött az érintett termék 8 importőrének és értékesítőjének. Válasz csupán az érintett terméknek az érintett országból a Közösségbe érkező teljes importjának alig több mint 1 %-át képviselő 3 importőrtől érkezett. Az érintett termék mindhárom vállalat számára fontos, és az érintett termék forgalma az egyes vállalatok teljes forgalmának 10–70 %-ának felel meg. A forgalomnak várhatóan nőnie kell, a termék fogyasztásának középtávon várható emelkedésére tekintettel. Egy a kiskereskedelmi ágazatot képviselő vállalat is hallatott magáról.

(104)

Az importőrök közül kettő és a kiskereskedelmi ágazatot képviselő egy vállalat egyértelműen szembehelyezkedett az intézkedések folytatásával, míg a harmadik importőr a hatályban lévő intézkedéseket részben előnyösnek, részben hátrányosnak minősítette. Mindhárman megerősítették, hogy a Közösség függ az érintett termék kínai importjától, miután a közösségi termelés nem képes kielégíteni a piaci keresletet. Hangsúlyozták továbbá, hogy a közösségi fogyasztás várhatóan jelentősen meg fog növekedni. Azt is elismerték ugyanakkor, hogy a hatályban lévő intézkedések megakadályozták, hogy a C-fokozatú rossz minőségű spektrállámpák jelentős mértékben bekerüljenek a közösségi piacra. Tekintettel arra, hogy a fogyasztók számára nehézséget okozna megkülönböztetni őket a jobb minőségű B-fokozatú lámpáktól, az intézkedések eltörlése azzal járna, hogy az érintett importőrök üzlete szempontjából központi jelentőségű B-fokozatú lámpák nehezen birkóznának meg a versennyel.

(105)

Több érdekelt fél is azzal érvelt, hogy a dömpingellenes vám ellentétes a Közösség energiatakarékossági politikájával, mivel az a fogyasztókat érintő kiskereskedelmi árak túlzott emelkedéséhez vezetett, és ezzel visszavetették az energiatakarékos lámpák (kompakt fénycsövek) értékesítését. Ezzel szemben egy fél azt hozta fel, hogy az intézkedések megszűnése káros lenne a Közösség környezetvédelmi politikájára, mivel a Kínában gyártott kompakt fénycsövek több higanyt tartalmaznak, és ezért amikor megszabadulnak tőlük, sokkal negatívabb hatással vannak a környezetre, mint azok, amelyeket a Közösségben gyártottak.

(106)

A dömpingellenes intézkedések azoknak a tisztességtelen versenyelőnyöknek a kezelésére szolgálnak, amelyek a Közösség dömpingelt importtal történő elárasztásából fakadnak. Emiatt az egyéb közösségi politikák léte önmagában nem zárná ki a vámok kivetését és folytatódását, ha erre lenne szükség.

(107)

A vizsgálat ugyanakkor azt is kimutatta, hogy az európai piacon gyorsan nőtt az érintett termék fogyasztása és kereslete, és az utóbbi emelkedése vélhetően annak az egyenes következménye, hogy az európai fogyasztók érdeklődése fokozottan fordul energiakiadásaik csökkentése felé, ez pedig hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. Az is világos, hogy a hatályban lévő intézkedéseknek jelentős kihatásuk van a Közösségben az érintett termék kiskereskedelmi áraira. Ez azt jelentette, hogy azok a fogyasztók, akik potenciálisan átállnának az izzólámpák használatáról az érintett termék használatára, ezt nem tehették meg, tekintettel a termékek kiskereskedelmi árai közötti jelentős különbségre, főként, hogy ezt a különbséget egyebek között a hatályban lévő intézkedések is fokozták. Ennek érdekében az ezzel az üggyel kapcsolatos közösségi érdek értékelése során ugyancsak figyelembe kell venni azt is, hogy az érintett termékekből elegendő mennyiségben és méltányos árakon kell ellátni a piacot.

(108)

Ezt a szempontot az energiatakarékos világítótestek használatának elterjesztését célzó közösségi politika figyelembevételével kell vizsgálni, és ez egyértelműen a fent felsorakoztatott érveket erősíti.

(109)

A piacon várható fejlemények figyelembevételekor igen valószínűnek látszik, hogy az intézkedések fenntartása közép- és hosszú távon jelentős terheket róna a fogyasztókra.

(110)

A közlésre reagálva a panaszt támogató közösségi termelő azzal érvelt, hogy a hatályban lévő intézkedéseknek nem volt jelentős áremelő hatása a közösségi fogyasztói árakra nézve. Ezzel az érveléssel kapcsolatban rá kell mutatni, hogy bár egyes modellek ára valóban lefelé mozdult az intézkedések bevezetése óta, nem lehet viszont letagadni, hogy az akár 66 %-ot is elérő vámoknak, amelyeket később az intézkedések kijátszásával behozott termékekre is kiterjesztettek, felfelé mozdíthatták az árakat. Ráadásul azokban a tagállamokban, amelyekben a közösségi kiskereskedelmi piac a legnagyobb, a támogató saját adatai alapján az öt modell közül háromnak magasabb volt az ára 2006 kezdetén, mint 2001 kezdetén. A mellékletben „A” vállalatként említett vállalat állítása szerint nem világos, hogy a panaszos visszavonta-e panaszát. Amint azt korábban is leszögeztük, a panaszt támogató közösségi gyártó fenntartja panaszát.

(111)

Egyes érdekelt felek azt is hangsúlyozták, hogy az intézkedések a Közösség érdekei ellen hatnak, mivel a közösségi gyártók nem rendelkeznek a kereslet kielégítésére képes kapacitással, és ezért a piac ellátáshoz behozatalra van szükség.

(112)

A dömpingellenes intézkedéseknek nem céljuk sem a behozatal megtiltása a Közösség piacára, sem pedig a kompakt fénycsövek szállításának korlátozása. Amint az fentebb is látható, a hatályban lévő intézkedések nem ártottak az exportnak. Mi több, a vizsgált időszakban a növekvő felhasználás nemcsak a Kínából érkező behozatal piaci részesedése tekintetében, de abszolút értelemben is emelkedéshez vezetett. Az azonban világos, hogy középtávon az intézkedések fennmaradásából eredő hatások sokkal jelentősebb kihatással lesznek a szállításokra.

(113)

Egyes érintett felek továbbá úgy nyilatkoztak, hogy a hatályban lévő intézkedések torzítják a versenyt a közösségi piacon, mivel csupán néhány gazdasági szereplő tudja a kompakt fénycsöveket 0 %-os vagy nagyon alacsony vámmal sújtott kínai gyártótól beszerezni. Más gazdasági szereplők piachoz jutása igen korlátozott, mivel csak magas vámokkal sújtott gyártóktól tudnak importálni.

(114)

Nem feledhető, hogy az alaprendelet 21. cikke is utal annak szükségességére, hogy a kárt okozó dömping kereskedelemtorzító hatásait orvosolni kel. Az intézkedések ezt szolgáló bevezetése hozzásegít az exportőrök dömpingből eredő előnyének ellensúlyozásához. A vámok tehát egyrészt segítenek fenntartani az azonos működési feltételeket a közösségi gyártók, a harmadik országok exportőrei és az érintett ország exportőrei között, amelyeknél nem tapasztaltak dömpinget, másrészt azok között az exportőrök között, amelyekről bebizonyosodott, hogy dömpinggyakorlatot folytatnak. Az, hogy egyes exportőrökre magasabb vámot vetettek ki, mint másokra, egyszerűen a különböző exportőrök közötti eltérő dömpingkülönbözetet tükrözi és emiatt nem jár megkülönböztetéssel és nem torzítja a más és más kínai forrásokhoz hozzájutó importőrök közötti versenyt. A vizsgálat emellett azt is igazolta, hogy a közösségi gazdasági szereplők számos közösségi kompaktfénycső-gyártótól, valamint az érintett országból és harmadik országokból is beszerezhetik készleteiket, és a Bizottság nem jutott olyan bizonyítékhoz, amely alátámaszthatta volna azt a követelést, hogy egyes gazdasági szereplőket kizárnának a piachoz való hozzáférésből. A fentiekre való tekintettel azt a következtetést lehet levonni, hogy az intézkedések folytatódásának a kiskereskedelmi árak és a kínálat tekintetében különösen rövid és hosszú távon jelentős kihatása lesz a fogyasztókra.

(115)

Az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy különös gondot kell fordítani a kárt okozó dömping kereskedelemtorzító hatásainak felszámolására, és egy gyártót, amelyre a közösségi termelés jelentős része esik, valóban sújtják a vizsgálat során megállapított kárt okozó dömping hatásai. Ezzel szemben állnak ugyanakkor azok a súlyos megfontolások, amelyek ahhoz a következtetéshez vezettek, hogy a Közösségnek érdeke az intézkedések megszüntetése, hiszen a gyorsan növekvő kereslet fenntartásában a Közösség nagymértékben függ a kínai importtól, egyes közösségi gyártók maguk sem támogatják az intézkedések folytatódását, és a tapasztalatok szerint az intézkedések jelentősen mértékben hatnak a fogyasztói árakra és ennek révén a fogyasztók azzal kapcsolatos döntésére, hogy kompakt fénycsöveket vásároljanak-e, vagy kevésbé gazdaságos izzólámpákat.

(116)

Az összes érintett érdek figyelembevételével az a következtetés vonható le, hogy a kapcsolatos érdekek eredője az intézkedés megszüntetése felé mutat. A folytatódást támogató gyártó érdekeire vonatkozó fent felsorolt megfontolásokra való tekintettel, és azokat a szóban forgó érdekekkel – különösen a többi közösségi gyártóiéval – ütköztetve a Közösség érdekeit rövid távon az intézkedések újabb kiigazítási időszakra való fenntartása szolgálja. Ezért tehát az intézkedéseket további egy évre fenn kell tartani, majd meg kell szüntetni. Ezt követően a fogyasztókra és a többi gazdasági szereplőre gyakorolt negatív hatások már nem egyeztethetők össze azokkal az előnyökkel, amelyek az intézkedésekből a közösségi gyártókra nézve származnának.

(117)

Minden érdekelt felet tájékoztattak azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján az érvényes intézkedéseket egy év múlva megszüntetik. Megállapították számukra azt az időtartamot is, ameddig észrevételeiket és igényeiket benyújthatják a velük közölt információkkal kapcsolatban. A nyilvánosságra hozatal kapcsán tett észrevételek egyike sem változtat az e rendeletben foglalt következtetéseken.

(118)

A fentiekből az következik, hogy a dömpingellenes intézkedéseket egy év elteltével megszüntetik,

17.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 272/21

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

17.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 272/23

(1)

A termelő tagállam egyedi rendelkezései által szabályozott hagyományos gyakorlat esetében az adott tagállam a szokásos szabálytól eltérve, kifejezett felhatalmazással és megfelelő ellenőrzés mellett engedélyezheti, hogy meghatározott termőhelyről származó minőségi bort állíthassanak elő úgy, hogy a bor készítéséhez használt alaptermékhez egy vagy több olyan borászati terméket adnak hozzá, amely nem arról a meghatározott termőhelyről származik, amelynek neve a bor megnevezésében szerepel. Annak érdekében, hogy a szóban forgó, a 753/2002/EK bizottsági rendelet (2) 31. cikkének (3) bekezdésében előírt eltérésnek a lejárta ne járjon hátránnyal a gazdasági szereplőkre és az illetékes hatóságokra nézve, engedélyezni kell a lejárati idő újbóli meghosszabbítását.

(2)

A 753/2002/EK rendelet II. melléklete felsorolja a földrajzi jelzést magukban foglaló és a borok címkéin feltüntethető szőlőfajtaneveket és szinonimáikat. Az említett mellékletet ki kell egészíteni a Romániában használt megfelelő kifejezésekkel.

(3)

Az adminisztratív terhekre való tekintettel és a kereskedelemben esetleg bekövetkező bármiféle fennakadás elkerülése érdekében ezt a rendeletet 2007. július 1-jétől kell alkalmazni.

(4)

A 753/2002/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.

A 31. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

2.

A II. melléklet helyébe e rendelet I. melléklete lép.

17.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 272/29

(1)

2007. június 15. óta a tej- és tejtermékágazatban az export-visszatérítések rögzítéséről szóló, 2007. június 14-i 660/2007/EK bizottsági rendelet (2) arról rendelkezik, hogy nincs lehetőség export-visszatérítésekre a tej- és tejtermékek esetében, beleértve a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1999. április 15-i 800/1999/EK bizottsági rendelet (3) 36. és 44. cikkében említett szállítmányokat is.

(2)

A 800/1999/EK rendelet 37. cikke értelmében a tagállamok engedélyezhetik az exportőröknek olyan eljárás lefolytatását, amelynek során a rendelet 36. és 44. cikkében említett, az egyes hónapokban berakodott szállítmányokra alkalmazandó visszatérítés mértékének meghatározásához a hónap utolsó napját veszik figyelembe. A 2007. június 1. és 14. közötti időszakra vonatkozóan tehát nem lehet meghatározni az ezen eljárás szerint teljesített tej- és tejtermékszállítmányokra alkalmazandó visszatérítés mértékét.

(3)

A 660/2007/EK rendelet hatálybalépése előtt, a 800/1999/EK rendelet 37. cikkében előírt eljárás alá tartozó szállítmányok visszatérítési jogosultságára ez nem vonatkozik. A visszatérítés meghatározásához tehát a 800/1999/EK rendelet 37. cikkének (2) bekezdésétől eltérve meg kell állapítani az ilyen célra alkalmazandó időpontot.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,