EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A Lisszaboni Szerződés

A Lisszaboni Szerződés

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról

MI A SZERZŐDÉS CÉLJA?

  • Megreformálja az uniós intézmények működését és döntéshozataluk módját, hogy alkalmassá tegye őket az egymást követő bővítésekkel 28 tagúvá vált EU számára.
  • Megreformálja az EU belső és külső politikáit, és az Európai Parlament jogalkotási hatáskörének kibővítésével nagyobb fokú demokráciát biztosít az uniós döntéshozatalban.

FŐBB PONTOK

Intézményi változások

Az Európai Parlament

  • mostantól az uniós polgárok képviselőiből áll, nem az uniós országok népeinek képviselőiből, mint korábban, ezáltal erősebb demokratikus kapcsolatot kialakítva az Európai Parlament képviselői és az elektori testület között;
  • a rendes jogalkotási eljárás alkalmazásán keresztül fokozott jogalkotói hatalmat élvez. A Lisszaboni Szerződés ezt 40 új jogalkotási területre bővíti, ezzel 73-ra emeli azon területek számát, ahol a Parlament a Tanáccsal egyenrangú félként fogad el jogszabályokat;
  • képviselői többségének szavazatával megválasztja az Európai Bizottság elnökét;
  • képviselőinek maximális száma 751.

Az Európai Tanács

Az uniós országok állam- vagy kormányfőiből áll, ezáltal nagyobb folytonosságot és koherenciát biztosít az EU-nak. Hivatalosan olyan uniós intézményként ismerik el, amely meghatározza az EU általános politika irányait és prioritásait.

Többségi szavazattal elnököt választ egyszer meghosszabbítható 30 hónapos mandátumra, amely felváltja a korábbi 6 hónapos egymást váltó elnökséget.

A Tanács

Jogszabályok elfogadásakor új többségi szavazási szabályokat alkalmaz. A többségi szavazáshoz legalább az uniós országok 55%-ának szavazatára van szükség, akik az EU lakosságának legalább 65%-át képviselik. Egy javaslat blokkolásához legalább 4 országnak ellene kell szavaznia.

Ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskozik és szavaz, nyilvánosak.

Az Európai Bizottság

A Bizottság elnöke:

  • az európai választások kimenetele alapján választják meg;
  • felelős a bizottság tagjainak kinevezéséért, a tárcáik szétosztásáért, és felkérheti a bizottság valamely tagját, hogy nyújtsa be lemondását.

Az Európai Unió Bírósága

Illetékessége kiterjed az uniós politika valamennyi területére, kivéve a közös kül- és biztonságpolitikát.

Az Európai Központi Bank (EKB)

Az EKB-t mostantól hivatalosan is uniós intézményként ismerik el azzal, hogy szerepel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 13. cikkének felsorolásában.

Közös kül- és biztonságpolitika

A szerződés:

Egyéb változások

Uniós politikák

A korábbi pilléres szerkezetet felváltja a hatáskörök új megosztása:

  • kizárólagos: azon területek, amelyeken az EU önállóan alkot jogszabályokat, a tagállamok pedig végrehajtják őket (az Európai Unió működéséről szóló szerződés [az EUMSZ] 3. cikke);
  • megosztott: azon területek, amelyeken az uniós országok alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejű intézkedéseket, ha azt az EU nem tette meg (az EUMSZ 4. cikke);
  • támogató: azon területek, amelyeken az EU a nemzeti politikák támogatására, koordinálására vagy kiegészítésére fogad el intézkedéseket (az EUMSZ 6. cikke);
  • ezenkívül a határellenőrzésre, menedékjogra, bevándorlásra, valamint igazságügyi és rendőrségi együttműködésre vonatkozó valamennyi politika uniós hatáskörbe került szemben a korábbi kormányközi felelősségi körrel.

A demokrácia megerősítése

A szerződés:

  • megerősíti a 3 alapelvet – a demokratikus egyenlőség* elvét, a képviseleti demokrácia* elvét és a részvételi demokrácia* elvét;
  • bevezeti a polgári kezdeményezést, ami a Lisszaboni Szerződés egyik legnagyobb újítása, amellyel (bizonyos feltételek mellett) legalább egymillió polgár felhívhatja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot (az EUSZ 11. cikke);
  • az Alapjogi Chartát kötelező erejűvé teszi, és a szerződésekkel azonos jogi kötőerővel ruházza fel (az EUSZ 6. cikke)
  • a nemzeti parlamenteknek nagyobb beleszólást engedélyez az uniós határozathozatalba (az EUSZ 12. cikke);
  • a rendes jogalkotási eljárás (korában együttdöntési eljárás) vált alapértelmezett jogalkotási eljárássá, ahol az Európai Parlament a Tanáccsal egyenrangú társjogalkotó (az EUMSZ 294. cikke);
  • bevezeti a jogalkotási aktusok és a nem jogalkotási aktusok közötti különbséget a határozathozatali eljárástól függően (az EUMSZ 297.cikke);
  • bevezeti a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat (az EUMSZ 290. cikke) és a végrehajtási jogi aktusokat (az EUMSZ 291. cikke). Az előbbi a Bizottságot hatáskörrel ruházza fel, hogy általános hatályú nem jogalkotási aktusokat fogadjon el egy jogalkotási aktus kiegészítésére (azonban nem az elengedhetetlen elemekre vonatkozóan). Az utóbbi keretet biztosít a Bizottság intézkedéséhez a korábbi a komitológiai eljárás keretében.

Kilépés az EU-ból

A szerződés első alkalommal rendelkezik hivatalos eljárásról arra az esetre, ha egy uniós ország ki akarna lépni az EU-ból (az EUSZ 50. cikke – lásd a következő összefoglalót: az 50. cikk alkalmazására vonatkozó tárgyalások az Egyesült Királysággal (1)).

MIKORTÓL HATÁLYOS A SZERZŐDÉS?

A szerződést 2007. december 13-án írták alá, és 2009. december 1-jén lépett hatályba.

HÁTTÉR

A Lisszaboni Szerződést nagyban az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés ihlette. Az alkotmány célja az volt, hogy egy egységes szöveggel az EU alapító szerződéseinek helyébe lépjen. Az alkotmányt 2004. október 29-én, Rómában írták alá. Ahhoz, hogy hatályba lépjen, az alkotmányt mind a (abban az időpontban) 27 uniós országnak meg kellett erősítenie (17 erősítette meg). Franciaországban és Hollandiában 2005-ben a népszavazáson azonban elutasították.

A Lisszaboni Szerződés ezzel szemben módosítja a szerződéseket, úgy, ahogy azt az Amszterdami és a Nizzai Szerződések tették. Az alkotmány létrehozásáról szóló szerződésben terezett intézményi és politikai reformok többsége a Lisszaboni Szerződésben is megtalálható.

KULCSFOGALMAK

Demokratikus egyenlőség: az EU-nak tiszteletben kell tartania a polgárai egyenlőségére vonatkozó elvet, akiknek egyenlő figyelmet kell kapniuk intézményeitől, szerveitől, hivatalaitól és ügynökségeitől (az EUSZ 9. cikke).
Képviseleti demokrácia: az uniós polgárokat közvetlenül képviseli uniós szinten az Európai Parlament.
Részvételi demokrácia: az uniós polgárok jogosultak részt venni az uniós döntésekben és kapcsolatba lépni az uniós intézményekkel, például párbeszéd útján olyan civil társadalmi szervezetek segítségével, amelyeknek tagjai.

FŐ DOKUMENTUM

Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról, amelyet Lisszabonban, 2007. december 13-án írtak alá (HL C 306., 2007.12.17., 1–271. o.)

utolsó frissítés 15.12.2017



(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.

Top