Közigazgatási együttműködés az adózás területén

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

16/2012/EU irányelv az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

A 2011/16/EU irányelv (a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv, DAC) a következőkre vonatkozó szabályokat állapítja meg:

• a nemzeti adóhatóságok közötti közigazgatási együttműködés biztosítása;
• az adózással kapcsolatos információk elektronikus cseréje;
• az Európai Unió (EU) tagállamai és az Európai Bizottság közötti együttműködés koordinálása és értékelése.

Az (EU) 2023/2226 módosító irányelv (más néven DAC8 ) módosítja a 2011/16/EU irányelv bizonyos vonatkozásait. Az irányelv kötelező automatikus információcserét vezet be a kriptoeszköz-szolgáltatók számára.

FŐBB PONTOK

A 2011/16/EU az összes adóra vonatkozik az alábbiak kivételével:

• hozzáadottérték-adó (héa) vagy vámtételek;
• az egyéb uniós jogszabályok által szabályozott jövedéki adók;
• kötelező társadalombiztosítás;
• hatóságok által kiadott tanúsítványokért és dokumentumokért fizetendő díjak;
• közüzemi díjak.

Az (EU) 2021/514 módosító irányelv tisztázza, hogy a héa és más közvetett adók a 2011/16/EU irányelv hatálya alá tartoznak. A tagállamok között közölt információk ennélfogva a héa és egyéb közvetett adók megállapítására, kezelésére és beszedésére is felhasználhatók.

A tagállamok kijelölnek egy hatóságot az irányelv felügyeletére. E hatóság létrehoz egy központi kapcsolattartó hivatalt, amelynek szerepe:

• kapcsolattartás a Bizottsággal és a nemzeti partnerekkel;
• információkérések feldolgozása.

Információcsere megkeresésre

Az eljárás a következőket írja elő:

• az egy másik hatóság (megkereső hatóság) által megkeresett hatóság megosztja azokat az információkat, amelyek a birtokában vannak vagy amelyekről később szerez tudomást;
• amennyiben lehetséges, a Bizottság által kidolgozott számítógépes formanyomtatványokat kell használni;
• a megkereső hatóságnak a következőket kell közölnie:
  • a kérelme alapjául szolgáló adózási indokokat,
  • az általa kért információkat;
• a megkeresett hatóság:
  • elektronikus úton 7 munkanapon belül visszaigazolja a kérelem beérkezését,
  • összegyűjti az információkat, abban az esetben is, ha arra a maga adózási céljából nincs szükség,
  • a lehető leghamarabb, de legkésőbb három hónapon belül (vagy ha az információ már a birtokában van, két hónapon belül) megadja az információkat,
  • egy hónapon belül válaszol, ha további részletekre van szüksége, ha nem rendelkezik az információval, vagy ha elutasítja annak megosztását a kereskedelmi titoktartásra vagy közpolitikai okokra hivatkozva, vagy azért, mert a 2011 januárja előtti adókkal kapcsolatos.

Valamely tagállam hatóságai minden évben automatikusan információt cserélnek valamely másik tagállam hatóságaival az utóbbi tagállamnak az előbbi tagállam területén tartózkodó állampolgáraival kapcsolatban. Ezek az információk a következőkkel kapcsolatosak:

• munkaviszonyból származó jövedelem;
• a vezető tisztségviselők tiszteletdíja;
• életbiztosításokból származó jövedelem;
• nyugdíjak;
• ingatlan tulajdonjoga és ingatlanból származó jövedelem;
• jogdíjak (ezt a DAC7 irányelv vezette be);
• az osztalékbevételtől eltérő, nem letéti jellegű osztalékbevétel (ezt a DAC8 irányelv vezette be).

A tagállamok:

• arra törekednek, hogy a fenti információkkal együtt 2024. január 1-jétől feltüntessék a magánszemély adóazonosító számát is;
• évente tájékoztatják a Bizottságot a kicserélt információkról, amelyek eredetileg a fent említett kategóriák közül kettőre terjednek ki, de 2026. január 1 -jétől kezdődően legalább ötre terjednek majd ki;
• előírják, hogy a DAC2 szerinti információt szolgáltató nemzeti hatóság („adatszolgáltató pénzügyi intézmény”) tartsa be az I. és II. mellékletben meghatározott részletes pénzügyi és személyi jelentési és átvilágítási szabályokat, és automatikusan végezze el az alábbiak cseréjét:
  • a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokkal és az előzetes ármegállapításokkal kapcsolatos információk (a DAC3 szerint),
  • a multinacionális vállalatcsoportokat érintő országonkénti jelentések, amelyek adatokat tartalmaznak minden olyan adójogrendszerre vonatkozóan, ahol a csoport tevékenykedik, valamint az adózás előtti nyereségre vonatkozóan (az előírt adatokat a III. melléklet sorolja fel) (a DAC4 szerint),
  • a több mint egy tagállamot, illetve egy tagállamot és egy nem uniós országot érintő, határokon átnyúló, bejelentendő konstrukciók (a DAC6 szerint);
• előírják, hogy a DAC7 hatálya alá tartozó digitális platformok („platformüzemeltetők”) jelentést tegyenek egy tagállamban, és alkalmazzák az V. mellékletben foglalt jelentéstételi és átvilágítási szabályokat a szolgáltatásaikat igénybe vevő eladók esetében az alábbiakra vonatkozóan:
  • lakáscélú és kereskedelmi ingatlanok bérbeadása,
  • személyi szolgáltatások,
  • áruk értékesítése,
  • közlekedési eszköz bérbeadása;
• évente statisztikai adatokat küldenek az automatikus információcseréről;
• az automatikus információcsere keretében szerzett információkat legalább 5 éven át megőrzik;
• nyomon követik és értékelik az igazgatási együttműködést, és eredményeiket évente megosztani a Bizottsággal;
• meghatározzák a jogszabály megsértése esetén alkalmazandó szankciókat.

Önkéntes információcsere

A nemzeti hatóságok társhatóságaik számára önként biztosítják a tájékoztatást, amint lehetséges, de legkésőbb 1 hónapon belül, amennyiben úgy gondolják, hogy:

• adóveszteség keletkezhetett egy másik tagállamban;
• egy személy az egyik tagállamban olyan adókedvezményben részesült, amely növelheti az adókötelezettségét egy másik tagállamban;
• üzleti kapcsolatok két személy között különböző tagállamokban eredményezhetnek adómegtakarításokat egyikük vagy mindkettőjük számára;
• egy vállalkozáscsoportokon belüli mesterséges nyereségátvitel adómegtakarítást eredményezhet;
• olyan tájékoztatást kapnak egy másik hatóságtól, amely fontos lehet az adott tagállambeli adókötelezettség megállapításában.

Kiegészítő igazgatási együttműködés

A nemzeti hatóságok:

• kérelmezhetik, hogy tisztviselőik valamely más tagállam területén elvégzett vizsgálatokban részt vehessenek;
• megállapodhatnak arról, hogy két vagy több tagállamban egyidejű ellenőrzést folytassanak le olyan személyeknél, akik vagy amelyek tekintetében mindegyikük érdekelt;
• visszajelzést kérhetnek az általuk szolgáltatott információkról, valamint évente visszajelzést adhatnak a partnereikkel történő automatikus információcserével kapcsolatban.

Az információk

• tagállamok közötti közlésére hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkoznak;
• az alábbi célokra használhatók fel:
  • a hozzáadottérték-adóval, egyéb közvetett adókkal, vámokkal, továbbá a pénzmosás elleni és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzeti jogszabályok végrehajtása;
  • a kölcsönös segítségnyújtási megállapodások hatálya alá tartozó egyéb adók és illetékek értékelése;
  • a potenciálisan büntetések kiszabásához vezető bírósági és közigazgatási eljárások támogatása;
• megoszthatók nem uniós országgal, amennyiben az információkat eredetileg szolgáltató tagállam ebbe beleegyezik;
• amennyiben nem uniós országtól érkeznek és potenciálisan hasznosnak lehetnek, megoszthatók egy másik tagállammal (ha az információkat eredetileg szolgáltató ország ebbe beleegyezik).

A Bizottság elektronikus és automatizált eszközöket biztosít a tagállamoknak annak ellenőrzésére, hogy egy adott személy adóazonosító száma helyes-e.

Ez az irányelv 2011. március 3-án hatályon kívül helyezte a 77/799/EGK irányelvet.

Az (EU) 2023/2226 módosító irányelv a következők előírásával terjeszti ki az adózás területén történő közigazgatási együttműködést a kriptoeszközökre:

• a kriptoeszköz-szolgáltatóknak eleget kell tenniük a VI. mellékletben meghatározott részletes adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségeknek;
• a nemzeti hatóságok automatikusan megosztják a szolgáltatóktól kapott információkat uniós társhatóságaikkal az adott naptári év végétől számított 9 hónapon belül; az első információcserére 2026. január 1-jén kerül sor.

Előírja továbbá, hogy a nemzeti hatóságok az alábbi adatokat közöljék:

• az „adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy” esetében a személy neve, lakcíme, az illetősége szerinti tagállam, az adóazonosító száma, születési helye és ideje;
• kriptoeszköz-szolgáltató esetében a szolgáltató neve, címe, adóazonosító száma és – ha rendelkezésre áll – a regisztráció során kiadott egyedi azonosító száma;
• kriptoeszköz-ügyletek esetében például a kifizetett összeg, az egységek száma és a piaci érték.

A jogszabály előírja, hogy a Bizottság:

• meghatározza az információcsere során használandó számítógépesített formanyomtatványokat;
• határozza meg a kriptoeszköz-üzemeltetők regisztrációjához és azonosításához szükséges gyakorlati és technikai intézkedéseket;
• 2025. december 31-ig hozza létre a kriptoeszköz-üzemeltetők nyilvántartását.;
• 2026. december 31-ig adjon hozzáférést a tagállamoknak egy biztonságos központi adattárhoz.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK EZEK A SZABÁLYOK?

A 2011/16/EU irányelvet 2013. január 1-jéig kellett átültetni a nemzeti jogba, kivéve a 8. cikk rendelkezéseit, amelyeket 2015. január 1-jéig kellett átültetni.

Az (EU) 2023/2226 módosító irányelv 2026. január 1-jén lép hatályba, bár egyes cikkei nem alkalmazandók 2030. január 1-jéig.

HÁTTÉR

• Az adófizetők mobilitása, a határokon átnyúló ügyletek száma és az új pénzügyi eszközök megjelenése terén tapasztalható fejlődés tükrében a nemzeti adóhatóságoknak fokozniuk kell a közigazgatási együttműködést az adózási fegyelem biztosítása, valamint az adókijátszás, adókikerülés és az adócsalás visszaszorítása céljából.
• További információk:
  • Közigazgatási együttműködés a (közvetlen) adózás terén az EU-ban (Európai Bizottság)

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1–12. o.)

A 2011/16/EU irányelv későbbi módosításait belefoglalták az eredeti dokumentumba. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2023/823 végrehajtási rendelete (2023. április 13.) a 2011/16/EU tanácsi irányelv egyes rendelkezéseinek egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága és egy nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) hatáskörrel rendelkező hatósága között létrejött megállapodásban szereplő információk egyenértékűségének értékelése és meghatározása tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 103., 2023.4.18., 1–4. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1113 rendelete (2023. május 31.) a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról (HL L 150., 2023.6.9., 1–39. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelete (2023. május 31.) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L 150., 2023.6.9., 40–205. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács (EU) 2023/2226 irányelve (2023. október 17.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról (HL L 2023., 2023.10.24.)

A Tanács (EU) 2022/2523 irányelve (2022. december 14.) az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról (HL L 328., 2022.12.22., 1–58. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság (EU) 2015/2378 végrehajtási rendelete (2015. december 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv bizonyos rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és az 1156/2012/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 332., 2015.12.18., 19–45. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 24.01.2024