52023PC0147

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

1.1.Szakpolitikai háttér

Az energiaárak 2021-ben és 2022-ben jelentősen megemelkedtek. Ennek oka a gázellátás – különösen Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdetét követő – csökkenése és az energia fegyverként való felhasználása, valamint a vízenergia és az atomenergia belföldi hiányosságai voltak. Az áremelkedések másik oka a világgazdaság COVID19-világjárvány utáni fellendülése nyomán megnövekedett energiakereslet. Az áremelkedések hatása a háztartások, az ipar és a vállalkozások számára hamar érzékelhetővé vált az EU egész területén, és a kormányok azonnal lépéseket tettek a megnövekedett árak visszaszorítása érdekében. Európai szinten az Unió gyorsan létrehozott egy energiaárakra vonatkozó eszköztárat 1 , amely a magas árak kezelését célzó intézkedéseket tartalmaz, különösen a legkiszolgáltatottabb fogyasztók számára (többek között jövedelemtámogatással, adókedvezményekkel, gáztakarékossági és -tárolási intézkedésekkel), valamint meghirdette a REPowerEU tervet 2 további intézkedésekkel és finanszírozási forrásokkal az energiahatékonyság javítására és a megújuló energia használatának előmozdítására az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében. A fent említett intézkedéseket egy ideiglenes állami támogatási rendszer 3 létrehozása követte, amely a magas árak hatásának mérséklését, egy hatékony földgáztárolási rendszer kialakítását 4 , a gáz 5 és villamos energia 6 tekintetében hatékony keresletcsökkentési intézkedések meghozatalát, a megújuló energiaforrások és a villamosenergia-hálózatok engedélyezési eljárásainak felgyorsítását 7 , valamint a gáz- és a villamosenergia-piacokon az extraprofit kiküszöbölését célzó árkorlátozó rendszerek kidolgozását 8 célozta.

Ezek a rövid távú intézkedések segítették a tagállamokat az energiaválság azonnali hatásainak kezelésében. A válság azonban megmutatta a fogyasztók és az ipar sebezhetőségét, valamint az energiaárak hirtelen emelkedésével szembeni ellenálló képességünk hiányát. A vállalkozások és a polgárok túlzottnak ítélték a fosszilis alapú energiatermelés villamosenergia-árakra gyakorolt hatását, míg a tagállamok azon képessége, hogy hosszabb távú szerződésekkel visszaszorítsák a rövid távú árakat, elégtelennek tűnt. Ezért az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszédében 9 bejelentette, hogy a villamosenergia-piac szerkezetének alapvető reformjára van szükség.

Bár az EU belső energiapiacán Európa-szerte jelentős növekedés és fejlődés figyelhető meg, a közelmúltbeli energiaválság rávilágított arra, hogy az energiapiaci szerkezet rövid távú kialakítása elvonhatja a figyelmet a szélesebb körű, hosszabb távú céloktól. A rövid távú árak fogyasztói számlákon való megjelenése több ársokkhoz vezetett, és sok fogyasztó energiaszámlája megháromszorozódott vagy megnégyszereződött, még olyankor is, amikor a szél- és napenergia költségei csökkentek; a hirtelen változó és magasba szökő árak hatására néhány szolgáltató csődbe ment; az energiaigényes ágazatokban számos ipari vállalkozás volt kénytelen bezárni. Ezért a javaslat olyan intézkedéscsomagot tartalmaz, amelynek célja a rövid határidős piacok és a fogyasztók által fizetett villamosenergia-számlák közötti puffer létrehozása, elsősorban a hosszabb távú szerződéskötés ösztönzése révén, a rövid határidős piacok működésének javítása, a megújuló energiaforrások jobb integrálása és a rugalmasság szerepének növelése, valamint a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása és a fogyasztók védelme érdekében.

A közelmúltbeli áringadozások rávilágítottak a villamosenergia-hálózat rugalmasságának hiányára is, mivel az árakat túl gyakran a gáztüzelésűalapú villamosenergia-termelés határozza meg, és általában hiányzik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, rugalmas kínálat, keresletoldali válasz és energiatárolás. A szél- és napenergia fokozottabb rendszerbe integrálásával, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, rugalmas technológiákra lesz szükség a változó kínálat és a változó kereslet kiegyensúlyozásához. E javaslattal párhuzamosan a Bizottság ajánlásokat tesz a tárolási innováció, technológiák és kapacitások fejlesztésére.

Általánosabban, a villamos energia árának a fosszilis tüzelőanyagok árára való érzékenysége rávilágított arra, hogy fel kell gyorsítani a megújuló energiák szélesebb körű alkalmazását, és növelni kell a villamosenergia-hálózat rugalmasságát a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás érdekében. A REPowerEU terv előmozdítja a megújuló energia használatát, és ezzel fellendíti a gazdasági növekedést és a minőségi munkahelyteremtést. A terv az európai zöld megállapodás azon törekvésére épül, hogy az innováció és a klímasemleges gazdaságra való átállás révén javítsa Európa versenyképességét, és szorosan igazodik a Bizottság zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervéhez. A közelmúltbeli áringadozások, az összehangolatlan szabályozói intézkedések, valamint a piacra lépés hálózati és szabályozási korlátai miatt szükséges beruházások megkönnyítése érdekében alapvető reformra van szükség. Végezetül az Európa jövőjéről szóló konferencia végeredményéről szóló jelentésben a polgárok arra kérték az uniós intézményeket, hogy hozzanak intézkedéseket „Az európai energiabiztonság fokozása és az EU energiafüggetlenségének megerősítése”, valamint „Az EU külföldi szereplőktől való függőségének csökkentése a gazdasági szempontból stratégiai jelentőségű ágazatokban” – beleértve az energiaügyet is – célkitűzés megvalósítása érdekében 10 .

1.2.A javaslat célkitűzései

A javaslat a fogyasztók, az ipar és a befektetők részéről a fosszilis tüzelőanyagok magas ára által generált, ingadozó rövid távú árakkal kapcsolatban megfogalmazott aggályokkal foglalkozik. A javaslat a villamosenergia-piac szerkezetét optimalizálja azzal, hogy a rövid határidős piacokon nagyobb szerepet kapnak a hosszabb távú eszközök, amely lehetővé teszi, hogy több rögzített árú szerződés álljon a fogyasztók rendelkezésére, és megkönnyíti a tiszta technológiákba történő beruházásokat. Ez végső soron azt eredményezi majd, hogy kevesebb fosszilistüzelőanyag-termelésre lesz szükség, és a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia alacsony működési költségei miatt egy jövőbeli fosszilistüzelőanyag-válság esetén a fogyasztók alacsonyabb áron juthatnak villamos energiához.

A javaslat olyan intézkedéseket javasol, amelyek megvédik a fogyasztókat az említett áringadozásoktól, nagyobb szerződés-kínálatot és közvetlenebb hozzáférést biztosítanak számukra a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiához. A vállalkozások – különösen a dekarbonizációs módszereket alkalmazó vállalkozások – beruházási feltételeinek javítása érdekében a javaslat olyan intézkedéseket javasol, amelyek energiavásárlási megállapodásokkal és az energiaszolgáltatók esetében körültekintőbb kötelezettségek előírásával ellensúlyozzák a rövid távú, hirtelen áremelkedések hatásait. Emellett intézkedéseket javasol az ingadozó teljesítményű megújuló energiaforrások és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások rövid határidős piaci integrációjának javítására. Ez magában foglalja a keresletoldali válasz és a tárolás alkalmazását ösztönző intézkedéseket, nem fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó rugalmassági megoldások egyéb formái mellett. A javaslat emellett javítja és egyértelműbbé teszi a fejlesztők hosszabb távú szerződésekhez (állam által támogatott, például a különbözeti szerződésekhez, vagy magánszerződésekhez, például az energiavásárlási megállapodásokhoz) való hozzáférését annak érdekében, hogy biztonságos és stabil bevételeket biztosítson a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiafejlesztők számára, valamint hogy csökkentse a kockázati és beruházási költségeket, ugyanakkor magas árak idején kiküszöbölje az extraprofit lehetőségét.

Bár a piac jelenlegi szerkezete évtizedek alatt hatékony, egyre integráltabb piacot hozott létre, az energiaválság számos hiányosságot tárt fel az alábbiakkal kapcsolatban: i. nincsenek megfelelő eszközök a fogyasztók, köztük a vállalkozások magas rövid távú árakkal szembeni védelmére; ii. a fosszilis tüzelőanyagok árának a villamosenergia-árakra gyakorolt túlzott hatása, valamint az alacsony költségű megújuló energiaforrások és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia nem tükröződik jobban a villamosenergia-számlákon; iii. a szélsőséges áringadozás és a szabályozási intézkedések hatása a beruházásokra; iv. a gázalapú villamosenergia-termeléstől való függőség csökkentéséhez megfelelő nem fosszilis rugalmasság (például tárolás vagy keresletoldali válasz) hiánya; v. a szolgáltatói szerződéstípusok korlátozott választéka; vi. a megújuló energiához energiamegosztáson keresztül történő közvetlen hozzáférés nehézségei; és vii. az energiapiac hatékony nyomon követésének szükségessége a piaci visszaélésekkel szembeni jobb védelem érdekében.

A fogyasztóknak az ingadozó árakkal szembeni védelme érdekében a javaslat rendelkezik a rögzített árú szerződésekhez, valamint a dinamikus árú szerződésekhez, a több szerződéshez való jogról, valamint a szerződésekkel kapcsolatos jobb és világosabb tájékoztatáshoz való jogról. A fogyasztók több szerződési ajánlat közül választhatják majd ki a körülményeinek leginkább megfelelőbbet. Ily módon a fogyasztók, köztük a kisvállalkozások is biztonságos, hosszú távon rögzített árakon köthetnek szerződést a hirtelen ársokkok hatásainak enyhítése érdekében, és/vagy dönthetnek úgy, hogy dinamikus árképzésű szerződést kötnek a szolgáltatókkal, ha ki akarják használni az árak változékonyságát, és akkor használnak villamos energiát, amikor olcsóbb (pl. elektromos autók töltésére vagy hőszivattyúk használatára). A dinamikus és a rögzített árképzés együttes alkalmazása lehetővé teszi, hogy a fogyasztók továbbra is a piaci ösztönzőkhöz igazítsák villamosenergia-igényüket, ugyanakkor nagyobb biztonságot nyújt azok számára is, akik megújuló energiaforrásokba (például a napelemekbe) és a költségek stabilitásába kívánnak beruházni. Az energiaszegénységben élő és kiszolgáltatott fogyasztók védelmére vonatkozó jelenlegi kereten kívül a javaslat válság idején lehetővé teszi szabályozott kiskereskedelmi árak alkalmazását háztartások és a kkv-fogyasztók esetében, és az ellátási ágazat stabilizálása érdekében előírja a szolgáltatók számára, hogy a termelőkkel kötött határidős szerződések (a jövőbeli árak rögzítése) sűrűbb alkalmazása révén tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a felszökő árakkal szemben, a tagállamokat pedig arra kötelezi, hogy végső menedékes szolgáltatói rendszert hozzanak létre. A javaslat azzal segíti elő a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, hogy megteremti a megújuló energia közvetlen megosztásának jogát, anélkül, hogy energiaközösségeket kellene létrehozni. A fokozott energiamegosztás (például egy tetőtéri napelemből származó többlettermelés megosztása a szomszéddal) növelheti az alacsony költségű megújuló energiaforrások használatát, és megkönnyítheti a megújuló energiaforrásokhoz való közvetlen hozzáférést azon fogyasztók számára, akik egyébként nem férnének hozzá.

Az energiaköltségek stabilitásának és kiszámíthatóságának fokozása, és ezáltal a túlzott áringadozásokkal küzdő uniós gazdaság versenyképességének növelése érdekében a javaslat célja a stabilabb hosszú távú szerződések és piacok piacra jutásának megkönnyítése. Az energiavásárlási megállapodások – a termelő (jellemzően megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású) és a fogyasztó közötti hosszú távú magánszerződések – védelmet nyújthatnak az áringadozással szemben, de jelenleg többnyire csak a nagy energiafogyasztók számára elérhetők nagyon kevés tagállamban. Ennek a piacnak a növekedését akadályozza az a kockázat, hogy a fogyasztók nem mindig tudnak villamos energiát vásárolni a teljes időszak alatt. Ennek orvoslása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az energiavásárlási megállapodások piacára való belépési korlátokkal szembesülő és pénzügyi nehézségekkel nem küzdő vállalatok hozzáférhessenek az energiavásárlási megállapodások vevői nemteljesítésével kapcsolatos pénzügyi kockázatok csökkentésére szolgáló eszközökhöz, beleértve a piaci árra épülő garanciarendszereket is. Az említett megállapodások piacának további növekedését elősegítendő a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiával kapcsolatos projektek fejlesztői, akik állami támogatási pályázaton vesznek részt, a termelés egy részét energiavásárlási megállapodás keretében értékesíthetik. Emellett a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy e pályázatok egyes értékelési kritériumait a piacralépési korlátokkal szembesülő ügyfelek energiavásárlási megállapodások piacához való hozzáférésének előmozdítására alkalmazzák. Végezetül a szolgáltatók megfelelő fedezeti kötelezettsége is növelheti az energiavásárlási megállapodások iránti keresletet (ami a jövőbeli árak rögzítésének egyik módja).

Az állami támogatás bizonyos formái a kormány által garantált minimálárat biztosítanak az energiatermelőnek, ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a termelő még akkor is a teljes piaci árat kapja, ha ez a piaci ár nagyon magas. A közelmúltbeli magas árak következtében az (olcsó) állam által támogatott energia nagy része profitált a magas piaci árakból. Ennek megfékezése és az árak stabilizálása érdekében a beruházási támogatást „kétirányú” (kétirányú különbözeti szerződésként) kell strukturálni, amely minimumárat és maximális árat is meghatároz, így a felső határt meghaladó bevételeket visszafizetik. A javaslat a villamosenergia-termelésre irányuló új beruházásokra vonatkozik, amelyek az új villamosenergia-termelő létesítményekbe történő beruházásokat, a meglévő villamosenergia-termelő létesítmények átalakítását célzó beruházásokat, a meglévő villamosenergia-termelő létesítmények bővítését vagy élettartamuk meghosszabbítását célzó beruházásokat foglalják magukban. A javaslat előírja továbbá, hogy ezt a pénzt a magas árak hatásának enyhítése érdekében az összes villamosenergia-fogyasztónak a fogyasztásuk arányában történő támogatására kell fordítani.

A volatilis árakkal szembeni védelem másik eszköze a hosszú távú szerződések („forwardszerződések”) alkalmazása, amelyek rögzítik a jövőbeli árakat. Ez a piac sok tagállamban alacsony likviditású, de Unió-szerte fejleszthető lenne, hogy több szállító vagy fogyasztó tudjon védekezni a túlzott áringadozások ellen hosszabb időn keresztül. A javaslat regionális referenciaárakat hoz létre egy központon keresztül az árak átláthatóságának növelése érdekében, és egy évnél hosszabb átviteli jogok biztosítására kötelezi a rendszerüzemeltetőket, hogy amennyiben a felek között régiókon vagy határokon átnyúló határidős szerződés jön létre, biztosítani tudják a villamos energia átvitelét.

Végül a piaci versenyképesség és az árak átláthatósága érdekében meg kell erősíteni a szabályozó hatóságok azon képességét, hogy felügyeljék az energiapiac integritását és átláthatóságát.

A harmadik célkitűzés a megújuló energiával kapcsolatos beruházások fellendítése annak biztosítása érdekében, hogy az európai zöld megállapodás céljaival összhangban háromszorosára emeljék a megújuló energiaforrások alkalmazását. Ez részben a hosszú távú szerződések piacának javításával érhető el. A villamosenergia-vásárlási megállapodások és a különbözeti szerződések nemcsak stabil árakat biztosítanak a fogyasztók számára, hanem megbízható bevételeket is biztosítanak a megújulóenergia-szolgáltatók számára. Ez enyhíti pénzügyi kockázataikat és jelentősen csökkenti tőkeköltségeiket. Kedvező körforgást hoz létre, amelyben a stabil bevételek csökkentik a költségeket és növelik a megújuló energia iránti keresletet.

A megújuló energiaforrások jobb befektetést jelentenek, ha villamosenergia-termelési képességüket nem csökkentik hálózati műszaki korlátok. Minél rugalmasabb a rendszer (gyorsan beindítható vagy leállítható termeléssel, tárolással, amely képes a villamos energiát a rendszerbe felvenni vagy a rendszerbe helyezni, vagy reagálni képes fogyasztókkal, akik növelhetik vagy csökkenthetik energiaigényüket) az árak annál stabilabbak lehetnek, és annál több megújuló energiát képes integrálni a rendszer. Ezért a javaslat előírja, hogy a tagállamok mérjék fel villamosenergia-rendszereik rugalmassági szükségleteit, és határozzanak meg célkitűzéseket ezen igények teljesítésére. A tagállamok kapacitásmechanizmusokat is kidolgozhatnak vagy azokat átdolgozhatják az alacsony kibocsátású rugalmassági megoldások előmozdítása érdekében. A javaslat emellett lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a nem fosszilis rugalmassági megoldásokra – például keresletoldali válaszra és tárolásra – szabott új támogatási rendszereket vezessenek be.

A rendszerüzemeltetőknek fokozott szerepet kell játszaniuk a megújuló energiaforrások hálózatba való integrálásában, részben azáltal, hogy növelik a hálózati csatlakozási kapacitás rendelkezésre állását övező átláthatóságot. Először is, az egyértelműbb információk javítanák a megújulóenergia-fejlesztők azon képességét, hogy megújuló energiaforrásokat fejlesszenek azokon a területeken, ahol a hálózat kevésbé túlterhelt. Másodszor, a megújuló energiaforrásokkal hatékonyabban és kiegyensúlyozottabban lehet kereskedni a rendszerben, ha a piaci szereplők közötti kereskedésre a „valós időhöz” közelebb kerülhet sor. Ha a villamosenergia-szállításra vonatkozó ajánlatokat a fogyasztás előtti órák helyett percekkel a fogyasztás előtt teszik meg, a szél- és napenergia-termelők ajánlatai pontosabbak, több szél- és napenergia használható fel, és csökkennek a rendszer „kiegyenlítési költségei”. Így a kereskedési határidők közelebb kerülnek a valós időhöz.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javasolt kezdeményezés szorosan kapcsolódik az európai zöld megállapodásra vonatkozó csomag keretében előterjesztett jogalkotási javaslatokhoz, és kiegészíti azokat, valamint felgyorsítja a REPowerEU tervben meghatározott dekarbonizációs célkitűzések megvalósítását, különös tekintettel a megújuló energiáról szóló irányelv (RED II) felülvizsgálatára irányuló javaslatra, amely a megújuló energia előmozdításával foglalkozó fő uniós eszköz. A javasolt kezdeményezés kiegészítő jellegű, mivel célja, hogy felgyorsítsa a megújuló energia szélesebb körű alkalmazását. A javaslat stabilabb hosszú távú bevételi forrásokat kíván biztosítani a megújuló energiaforrásokkal és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiával kapcsolatos további beruházások elindítása érdekében, miközben javítja a rövid határidős piacok működését, amelyek kulcsfontosságúak a megújuló energiaforrások villamosenergia-rendszerbe való integrálása szempontjából. A javaslat célja továbbá, hogy lehetővé tegye az energiamegosztást, amellyel elősegíti a fogyasztók piaci részvételét, és előmozdítja az energetikai átmenet felgyorsítását.

Az energiafogyasztás árjelzések, energiahatékonysági intézkedések vagy önkéntes erőfeszítések révén történő csökkentése gyakran a legolcsóbb, legbiztonságosabb és legtisztább módja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk enyhítésének, az ellátásbiztonság támogatásának és az energiaszámlák csökkentésének. A javaslat megkönnyíti a fogyasztók aktív piaci részvételét és a keresletoldali válaszok kidolgozását. Lehetővé teszi azt is, hogy a nem fosszilis energiaforrásokkal kapcsolatos rugalmassági megoldások (például a kereslet rugalmassága, a tárolás) egyenlő feltételek mellett versenyezzenek, és így a rövid határidős piacokon fokozatosan csökkentsék a földgáz szerepét. Ezért a javaslat összhangban áll a megújuló energiáról, az épületek energiahatékonyságáról és az energiahatékonyságról szóló irányelv 11 REPowerEU-tervet 12 kísérő módosításaiban javasolt, 2030-ra vonatkozó energiahatékonysági cél 13 %-ra történő emelésével.

Fontos kapcsolat áll fenn a javaslat és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv között is, amely az európai zöld megállapodásban meghatározott épület és felújítási célok megvalósításának fő uniós eszköze. A javaslat szorosan kapcsolódik különösen az egyedi mérésre és a keresletoldali válaszokra vonatkozó rendelkezésekhez, az európai zöld megállapodásra vonatkozó csomag részeként és az uniós napenergia-stratégiáról szóló közleményben kifejtett bizottsági javaslat mellett, amely a fotovoltaikus napenergia fokozatos kötelező integrálására irányul annak érdekében, hogy a köz-, kereskedelmi és lakóépületek klímasemlegessé váljanak.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslatnak a fogyasztók védelmére és a tudatos fogyasztói magatartás kialakítására, az uniós ipar versenyképességének javítására, valamint a megújuló energiaforrásokba és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások fellendítésére irányuló célkitűzései teljes mértékben összhangban állnak az európai zöld megállapodás keretével, valamint koherensek és kiegészítik a jelenlegi kezdeményezéseket, többek között a párhuzamosan elfogadásra kerülő nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabályra irányuló jogalkotási javaslatot. A javaslat választ ad a 2023. február 1-jén közzétett „A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora” című bizottsági közleményben 13 , azonosított problémákra, nevezetesen arra, hogy a magas energiaárak súlyosan gyengítették számos vállalat versenyképességét, és hogy a hosszú távú árszerződések fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a villamosenergia-felhasználók számára lehetővé tegyék a kiszámíthatóbb és alacsonyabb megújulóenergia-költségeket. Végül, de nem utolsósorban a jogalkotási javaslat kiegészíti a vonatkozó pénzügyi piaci szabályozások, például a piaci visszaélésekről szóló rendelet 14 folyamatban lévő felülvizsgálatát. A javaslat a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlásra is épít, amelyben a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy továbbra is mozgósítsanak állami és magán pénzügyi támogatást a megújuló energiába való beruházás, a mobilitási kihívások kezelése és a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó költségmegtakarítási lehetőségek előmozdítása érdekében 15 .

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 194. cikkének (2) bekezdésén alapul, amely jogalapot biztosít olyan intézkedésekre irányuló javaslatokhoz, amelyek célja többek között az energiapiac működésének biztosítása, az energiahatékonyság és az energiatakarékosság előmozdítása, valamint az új és megújuló energiaforrások fejlesztése 16 . Az energiaügy területén az EU az EUMSZ 4. cikke (2) bekezdésének i) pontja értelmében megosztott hatáskörrel rendelkezik.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az uniós szintű fellépés szükségessége

Az energiaár-válság példátlan jellege ráirányította a figyelmet az uniós villamosenergia-piacokra. Annak ellenére, hogy Unió-szerte növekszik az alacsony költségű megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya, a fosszilis tüzelőanyagokból előállított villamos energia továbbra is hatással van az energiaszámlákra. Az uniós háztartások és vállalkozások ugrásszerűen emelkedő energiaárakkal szembesültek a válság idején.

A probléma az Uniós egészét érinti, amelyet csak uniós szintű fellépéssel lehet kezelni. Az uniós villamosenergia-piacok fokozott integrációja szorosabb koordinációt igényel a nemzeti szereplők között, a piacok nyomon követése és a piacfelügyelet tekintetében is. A villamosenergia-ágazatban végrehajtott nemzeti szakpolitikai intézkedések közvetlen hatást gyakorolnak a szomszédos tagállamokra a kölcsönös energiafüggőség, a hálózatok összekapcsolása és a villamosenergia-piac folyamatban lévő integrációja miatt. A villamosenergia-rendszer működésének, valamint a határokon átnyúló kereskedelemnek és beruházásoknak a fenntartása, illetve a megújulóenergia-termelésen alapuló integráltabb és energiahatékonyabb energiarendszerre való energetikai átállás összehangolt módon történő felgyorsítása érdekében közös megközelítésre van szükség.

A javasolt módosítások egyensúlyt teremtenek a tagállamok kötelezettségei és a tagállamok számára biztosított rugalmasság között a kitűzött fő célkitűzések elérése érdekében, nevezetesen annak biztosításához, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia alacsonyabb költsége tükröződjön a fogyasztói számlákon, és hogy felgyorsuljon a megújuló energia használatának elterjedése.

Ezenkívül a javasolt intézkedésekben kitűzött cél az egyes tagállamok szintjén nem valósítható meg, és csak uniós szintű fellépéssel érhető el, mivel a javasolt fellépés szükségessé teszi a villamosenergia-piaci szerkezet (EU) 2019/943 villamosenergia-rendeletben és az (EU) 2019/944 villamosenergia-irányelvben meghatározott, meglévő uniós szintű keretének, valamint a meglévő REMIT-keretnek a módosítását.

•Uniós hozzáadott érték

A jelenlegi villamosenergia-piaci szerkezet hiányosságainak kezelését célzó uniós fellépés hozzáadott értéket képvisel, mivel hatékonyabb és eredményesebb, mint az egyes tagállamok intézkedései, és ezáltal elkerülhetők a széttagolt megközelítésből eredő hátrányok. A feltárt hiányosságok kezelésére javasolt intézkedések ambiciózusabbak és költséghatékonyabbak lesznek, ha közös jogi és szakpolitikai kereten alapulnak. Emellett a tagállami szintű fellépés csak a villamosenergia-piaci szerkezetre vonatkozó, a villamosenergia-rendeletben és a villamosenergia-irányelvben, valamint a REMIT-rendeletben meghatározott, meglévő uniós szintű keret korlátain belül lenne lehetséges, és nem lenne képes megvalósítani a keret szükséges módosításait. Következésképpen e kezdeményezés célkitűzéseit a tagállamok maguk nem tudják megvalósítani, és az uniós szintű fellépés hozzáadott értéket képvisel.

•Arányosság

A villamosenergia-rendelet, a villamosenergia-irányelv, a REMIT-rendelet és az ACER-rendelet javasolt módosításai arányosnak tekinthetők.

A hosszú távú szerződések, például az energiavásárlási megállapodások és a kétirányú különbözeti szerződések alkalmazásának ösztönzése céljából javasolt intézkedések növelhetik a vállalkozások és a nemzeti közigazgatási szervek adminisztratív költségeit és terheit. A tervezett gazdasági hatások azonban szükségesek és arányosak az említett hosszú távú szerződések alkalmazásának ösztönzése szempontjából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az európai háztartások és vállalatok energiaszámlái, valamint az alacsony változó költségekkel járó, nem fosszilis tüzelőanyag-technológiák bevételei függetlenebbé váljanak a rövid határidős piacok áringadozásaitól, és ezáltal hosszabb távon stabilabbak legyenek.

A piacok likviditásának és integrációjának javítását célzó tervezett intézkedések rövid távon szintén lehetnek ilyen hatással a vállalkozásokra, hiszen azoknak igazodniuk kell az új energiakereskedelmi rendelkezésekhez. Mindezek azonban szükségesnek tekinthetők a tervezett célkitűzések megvalósításához, nevezetesen a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia jobb integrációjának biztosításához és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségnek a rugalmasság érdekében történő csökkentéséhez, valamint végső soron a fogyasztók számára alacsonyabb költségeket jelentő Unión belüli szén-dioxid-semlegesség eléréséhez. Az intézkedések arányban állnak a célkitűzésekkel, mivel a vállalkozásokra gyakorolt hatás minimálisnak tűnik a jelenlegi kerethez képest, és a reform gazdasági előnyei messze felülmúlják az adminisztratív átszervezés minden rövid vagy hosszú távú hatását.

A kitűzött célokkal arányos az is, hogy nem irányoznak elő a villamosenergia-rendelet és a villamosenergia-irányelv meglévő rendelkezéseit módosító intézkedéseket, amennyiben a meglévő rendelkezésekkel kapcsolatban azonosított problémákat az említett rendelkezések alkalmazásával vagy végrehajtásával meg lehet oldani. Az egyik ilyen eset a villamosenergia-rendelet IV. fejezetében szereplő, az erőforrások megfelelőségére vonatkozó intézkedésekhez, különösen a kapacitásmechanizmusok tagállamok általi bevezetésének folyamatához kapcsolódik, amely a vonatkozó rendelkezések módosítása nélkül egyszerűsíthető.

A tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, a fogyasztók jogainak és védelmének megerősítését célzó tervezett intézkedések kibővítik a szolgáltatókra és a hálózatüzemeltetőkre háruló feladatköröket és kötelezettségeket. A többletterhek azonban szükségesek és arányosak annak a célkitűzésnek az eléréséhez, hogy a fogyasztók számára jobb tájékoztatás és többféle ajánlat álljon rendelkezésre, hogy a villamosenergia-számlákat függetleníteni lehessen az energiapiacok rövid távú mozgásától, valamint hogy a kockázatok egyformán érintsék a szolgáltatókat és a fogyasztókat.

A REMIT-keretrendszer javítását célzó tervezett intézkedések a REMIT-rendelet hatályának kiterjesztése miatt növelhetik bizonyos piaci szereplők jelentéstételi kötelezettségeit. Ezek az intézkedések szükségesek az átláthatóság és a nyomonkövetési kapacitások növelésére irányuló célkitűzés eléréséhez, valamint a határokon átnyúló ügyek kivizsgálásának és végrehajtásának hatékonyabbá tételéhez az EU-ban, hogy a fogyasztók és piaci szereplők megbízhassanak a villamosenergia-piacok integritásában, hogy a kialakuló árak a kereslet és a kínálat tisztességes és versenyen alapuló egymásra hatását tükrözzék, valamint hogy a piaci visszaélésekből ne lehessen haszonra szert tenni Az intézkedések arányosak az említett célkitűzéssel, mivel a piac nyomon követésének és felügyeletének minőségi javulásából fakadó előnyök felülmúlnak minden rövid vagy hosszú távú igazgatási kiadást.

Végezetül a javasolt intézkedéscsomag összességében megfelelőnek tekinthető, tekintettel arra az átfogó követelményre, hogy a klímasemlegesség a fogyasztók számára a legkevesebb költséggel járjon, ugyanakkor biztosítva legyen az ellátás biztonsága.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat módosítani fogja a villamosenergia-rendeletet, a villamosenergia-irányelvet, a REMIT-rendeletet, az ACER-rendeletet és a megújulóenergia-irányelvet. Mivel a javaslat korlátozott számú új rendelkezés hozzáadását és az említett eszközök korlátozott számú rendelkezésének módosítását célozza, a módosító jogi aktus alkalmazása helyénvaló. Ugyanezen okból helyénvalónak tűnik egy módosító rendelet alkalmazása a meglévő irányelvek és rendeletek módosítására.

3.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

E kezdeményezés előkészítéseként a Bizottság 2023. január 23. és 2023. február 13. között nyilvános konzultációt folytatott. A konzultáció mindenki előtt nyitva állt.

A Bizottság a konzultáció során 1369 választ kapott. Ezek közül több mint 700 polgároktól, mintegy 450 vállalkozásoktól és vállalkozói szövetségektől, mintegy 40 nemzeti vagy helyi közigazgatási szervektől vagy nemzeti szabályozó hatóságtól, mintegy 70 pedig hálózatüzemeltetőtől érkezett. Emellett mintegy 20 energiaközösség, 15 szakszervezet és 20 fogyasztói szervezet vett részt a konzultációban. Nem kormányzati szervezetektől, szellemi műhelyektől, kutató- vagy egyéb tudományos szervezetektől is jelentős számban érkeztek válaszok. Az érdekelt felek véleményének összefoglalása az e jogalkotási kezdeményezést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban található.

Emellett a Bizottság 2023. február 15-én célzott online konzultációt szervezett az érdekelt felekkel, amelyen mintegy 70 piaci szereplő, nem kormányzati szervezetek, hálózatüzemeltetők, az ACER és nemzeti szabályozók, szellemi műhelyek és tudományos szakemberek vettek részt. A konzultáció összességében rávilágított arra, hogy az érdekelt felek úgy vélik, hogy:

–Meg kell őrizni a rövid távú piacokat és a határalapú árképzés szerinti árképzési mechanizmust, mivel jól működnek és megfelelő árjelzéseket biztosítanak. A rövid távú (másnapi és napon belüli) piacok az uniós energiaügyi jogszabályok évek óta tartó végrehajtásából eredően fejlettek.

–A rövid távú piacok mellett olyan kiegészítő eszközöket kell létrehozni, amelyek ösztönzik a hosszabb távú árjelzéseket, mint például a Bizottság által folytatott konzultáció során jelzettek, különösen az energiavásárlási megállapodások, a különbözeti szerződések és a továbbfejlesztett határidős piacok. Megfelelő egyensúlyt kell teremteni a különböző eszközök között. Mindazonáltal nem szabad kötelezővé tenni a rendszerek használatát, és meg kell őrizni a megfelelő szerződések megválasztásának szabadságát.

–Elismerték a nem fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó rugalmassági megoldások – például a keresletoldali válasz és a tárolás – előnyeit, különösen a megújuló energiaforrások növekvő részarányával összefüggésben. Ezek piaci részvételét elő kell segíteni.

–A jövőbeli villamosenergia-piacoknak a megújuló energia magas részarányához kell alkalmazkodniuk. Emellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a helyi dimenzióra és a hálózatfejlesztésre. A nyilvános konzultáció során bemutatott megoldások alkalmasak lehetnek az említett kihívások kezelésére.

–A fogyasztóvédelem és az energia megfizethetősége alapvető fontosságú, de ugyanilyen fontos a keresletoldali válasz jelzéseinek megőrzése is. Lehetővé kell tenni és ösztönözni kell az olyan kialakulóban lévő megoldásokat, mint az energiaközösségek, az energia-önellátás és az energiamegosztás.

•Bizottsági szolgálati munkadokumentum

Tekintettel a kezdeményezés sürgősségére, hatásvizsgálat helyett szolgálati munkadokumentum készült. Az e javaslatot alátámasztó bizottsági szolgálati munkadokumentum ismerteti a háztartások és a vállalkozások által tapasztalt magas energiaárakra vonatkozó strukturális megoldásra, valamint a háztartások és a vállalkozások számára biztonságos, tiszta és megfizethető energia jövőbeli biztosítására irányuló bizottsági javaslatok magyarázatát és indokait, továbbá bemutatja a javasolt intézkedések relevanciájára vonatkozóan rendelkezésre álló bizonyítékokat.

A bizottsági szolgálati munkadokumentum megállapítja, hogy a javasolt reformcsomag várhatóan jelentősen javítani fogja az európai villamosenergia-piac szerkezetét és működését. A csomag hozzájárul a zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához, emellett számba veszi az energiaválság által feltárt hiányosságokat, és igyekszik orvosolni azokat.

A dokumentum rámutat arra, hogy a reform a fogyasztók és a rövid határidős piacok közötti puffer beiktatásával elősegíti a jelenlegi magas és ingadozó árakkal szembesülő fogyasztók védelmét és a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását. A javaslat függetleníti egymástól a villamosenergia-piacon működő fosszilis tüzelőanyag-technológiák magas árait és a fogyasztók és a vállalkozások energiaszámláit. Az energiavásárlási megállapodások, különbözeti szerződések és határidős piacok formájában elérhető hosszú távú szerződéskötési lehetőségek biztosítják, hogy a villamosenergia-számlákon szereplő összeg rövid határidős piacoknak kitett része jelentősen csökkenjen. Emellett a szolgáltatókra vonatkozó fedezeti kötelezettség és a rögzített árú szerződések kínálására vonatkozó kötelezettség bevezetése jelentősen csökkenteni fogja a villamosenergia-árak ingadozásának számlákra gyakorolt hatását. A fogyasztók a szerződéskötés előtt jobb tájékoztatást kapnak majd az ajánlatokról, a tagállamok pedig kötelesek lesznek végső menedékes szolgáltatót kijelölni. Emellett válsághelyzetben lehetővé válik szabályozott kiskereskedelmi árak alkalmazása. Új elemként jelenik meg az energiamegosztás joga, amely erősíti a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását és a megújuló energia decentralizált alkalmazását, mivel nagyobb ellenőrzést tesz lehetővé a fogyasztók számára energiaszámláik felett.

A bizottsági szolgálati munkadokumentum kifejti, hogy a reform hogyan fogja növelni az uniós ipar versenyképességét oly módon, hogy az teljes mértékben kiegészítse a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabályt. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az energiavásárlási megállapodások piacai megfelelő feltételek mellett fejlődhessenek, hosszú távon biztosítva ezáltal az ipar számára a megfizethető és tiszta villamos energiához való hozzáférést. A határidős piacok fejlődésével az ipar és a szolgáltatók akár három évvel korábban is hozzáférhetnek a határokon átnyúló megújuló energiaforrásokhoz, ami jelentős előrelépés a jelenlegi helyzethez képest. Összességében a megújuló energiaforrásokra vonatkozó állami támogatási rendszerek erősítik a tagállamok energiafüggetlenségét és a megújuló energiaforrások hálózati elterjedését, miközben helyi szinten támogatják a munkahelyteremtést és készségek fejlesztését.

A dokumentum igazolja, hogy a reform elősegíti a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítását, valamint a szilárd termelési kapacitásokban és a rugalmassági megoldásokban rejlő lehetőségek teljes kiaknázását, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a megújuló energiaforrások egyre magasabb szintű integrálását. A Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy mérjék fel villamosenergia-hálózatuk rugalmassági igényeit, és engedélyezzék új támogatási rendszerek bevezetését a keresletoldali válasz és a tárolás terén. A javaslat emellett további lehetőségeket vet fel a megújuló energiaforrások határokon átnyúló és nemzeti szintű, a valós időhöz közeli kereskedelme tekintetében. Ily módon a piac jobban tudja támogatni a megújuló energiaforrások integrációját és az olyan rugalmassági megoldások üzleti megalapozottságát, amelyek hozzájárulhatnak az energiaellátás biztonságához.

Végezetül a bizottsági szolgálati munkadokumentum ismerteti, hogy a javaslat mennyiben tesz eleget az Európai Tanács azon kérésének, hogy az energiaválsággal összefüggésben a Bizottság értékelje a villamosenergia-piaci szerkezet optimalizálásának lehetséges módjait. Célja a fogyasztók védelmének biztosítása hosszabb távú szerződések révén a fogyasztók és a rövid határidős villamosenergia-piacok közötti puffer közbeiktatásával, és az említett rövid határidős piacok megújuló energiaforrások és rugalmassági megoldások tekintetében történő hatékonyabbá tétele, jobb szabályozói felügyelet mellett. Ez a javaslat biztosítja, hogy a piaci szabályok továbbra is alkalmasak legyenek a villamosenergia-ágazat költséghatékony dekarbonizációjának előmozdítására és az energiaár-ingadozással szembeni ellenálló képességének növelésére.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

E jogalkotási javaslat és a bizottsági szolgálati munkadokumentum elkészítése a bizottsági szolgálati munkadokumentum lábjegyzeteiben hivatkozott számos anyagon, valamint a nyilvános konzultációra adott válaszokon alapul.

•Alapjogok

Ez a javaslat kihatással lehet számos, az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított alapjogra, különösen a következőkre: a vállalkozás szabadsága (16. cikk) és a tulajdonhoz való jog (17. cikk). A fentieknek megfelelően azonban, amennyiben a javasolt intézkedések korlátozzák e jogok gyakorlását, ezek a hatások a javaslat célkitűzéseinek eléréséhez szükségesek és arányosak, és ezért a Charta által megengedett jogok jogszerű korlátozását jelentik.

Másrészről a javaslat megerősíti az olyan alapvető jogok védelmét, mint a magán- és a családi élet tiszteletben tartása (7. cikk), a személyes adatok védelméhez való jog (8. cikk), a megkülönböztetés tilalma (21. cikk), az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés (36. cikk), a magas színvonalú környezetvédelem uniós politikákba történő beépítése (37. cikk) és a hatékony jogorvoslathoz való jog (47. cikk), különösen a tudatos fogyasztói magatartás kialakítására, a fogyasztók jogaira és védelmére vonatkozó számos rendelkezés révén.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A villamosenergia-irányelv, a villamosenergia-rendelet, a REMIT-rendelet és az ACER-rendelet javasolt módosításai elsősorban a jelenlegi villamosenergia-piaci szerkezet energiaválsággal összefüggésben fennálló hiányosságainak kezelése, valamint az Unió éghajlat-politikai törekvéseihez való költséghatékony hozzájárulás szempontjából szükségesnek vélt kérdéseket érintik. A módosítások nem jelentik az említett eszközök teljes felülvizsgálatát.

A javaslat – a fentieknek megfelelően arányos módon – növelheti a nemzeti közigazgatási szervekre és vállalkozásokra vonatkozó adminisztratív követelményeket. Például a hosszú távú szerződések, például az energiavásárlási megállapodások és a kétirányú különbözeti szerződések alkalmazásának ösztönzése céljából javasolt intézkedések növelhetik a vállalkozások és a nemzeti közigazgatási szervek adminisztratív költségeit és terheit. A tervezett gazdasági hatások azonban kedvezőek lesznek a vállalkozások és a fogyasztók számára.

A tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, a fogyasztók jogainak és védelmének megerősítését célzó tervezett intézkedések kibővítik a szolgáltatókra és a hálózatüzemeltetőkre háruló feladatokat és kötelezettségeket azzal a céllal, hogy javítsák a kínálatot, növeljék a védelmet és megkönnyítsék a fogyasztók, különösen a háztartások aktív piaci részvételét. A további terhek azonban minimálisak, mivel ezeket a kereteket Európa-szerte alkalmazzák, ezért a szabályok egyszerűsítésére van szükség.

A REMIT-keretrendszer javítását célzó tervezett intézkedések – arányos módon – növelhetik bizonyos piaci szereplők jelentéstételi kötelezettségeit. E kötelezettségek terhei azonban minimálisnak tekinthetők a jelenlegi kerethez képest, ugyanis a piac nyomon követésének és felügyeletének minőségi javulásából fakadó előnyök felülmúlnak minden rövid vagy hosszú távú igazgatási kiadást.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az uniós villamosenergia-piaci szerkezet javításáról szóló javaslat költségvetési hatása az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) és az Energiaügyi Főigazgatóság forrásait érinti, amelyeket a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás ismertet. Lényegében az ACER által 2025-től kezdődően teljesítendő új feladatokhoz további 4 teljes munkaidős egyenértékre és a megfelelő pénzügyi forrásokra lesz szükség. Az Energiaügyi Főigazgatóság munkaterhelése 3 teljes munkaidős egyenértékkel fog nőni.

A REMIT-rendeletet módosító javaslat költségvetési hatása az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) és az Energiaügyi Főigazgatóság forrásait érinti, amelyeket a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás ismertet. Lényegében az ACER által 2025-től kezdődően teljesítendő új feladatokhoz – különösen a megerősített vizsgálati hatáskörök tekintetében – fokozatosan további 25 teljes munkaidős egyenértékre, valamint a megfelelő pénzügyi forrásokra lesz szükség, bár a kiegészítő személyzet nagy része díjakból kerül finanszírozásra. E célból módosítani kell az ACER-nek a REMIT-rendelet keretében végzett feladatokért fizetendő díjakról szóló, 2020. december 17-i (EU) 2020/2152 bizottsági határozatot. Az Energiaügyi Főigazgatóság munkaterhelése 2 teljes munkaidős egyenértékkel fog nőni.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság fogja figyelemmel kísérni, hogy a tagállamok és egyéb szereplők megfelelően ültetik-e át, illetve betartják-e a végül elfogadásra kerülő intézkedéseket, és – amennyiben szükséges – végrehajtási intézkedéseket hoz. A nyomon követés és a végrehajtás céljából a Bizottság munkáját különösen az ACER fogja támogatni, különösen a REMIT-rendelettel kapcsolatban. A Bizottság emellett az ACER-rel és a nemzeti szabályozó hatóságokkal is együtt fog működni a villamosenergia-rendelettel és a villamosenergia-irányelvvel kapcsolatban.

Ezenkívül a végrehajtás megkönnyítése érdekében a Bizottság konkrét kérdések esetén rendelkezésre áll majd a tagállamokkal folytatandó kétoldalú találkozókra és egyéb megbeszélésekre.

•A javaslatok konkrét rendelkezéseinek magyarázata

A villamosenergia-rendelet módosításai pontosítják a rendelet hatályát és tárgyát, kiemelve a torzulásoktól mentes piaci jelzések fontosságát a nagyobb rugalmasság biztosítása érdekében, valamint a hosszú távú beruházások szerepét a fogyasztók – köztük az energiaigényes iparágak, a kkv-k és a háztartások – villamosenergia-számláit érintő rövid távú piaci áringadozások enyhítésében. A módosítások egyértelműsítik a másnapi és a napon belüli piacokon folytatott kereskedés egyes fő elveit. A módosított rendelet új szabályokat ír elő a keresletoldali válaszmegoldások szállításirendszer-üzemeltetők általi, csúcskiegyenlítő termék formájában történő biztosítására vonatkozóan, valamint olyan rendelkezéseket határoz meg, amelyek lehetővé teszik a szállításirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők számára, hogy egyedi fogyasztásmérő eszközökből származó adatokat használjanak fel. Új szabályokat állapít meg a határidős villamosenergia-piacokra vonatkozóan azok likviditásának javítása érdekében. Az új szabályok célja többek között a hosszabb távú szerződések szerepének és alkalmazásának pontosítása és az ilyen szerződések létrejöttének ösztönzése energiavásárlási megállapodások és kétirányú kompenzációs különbözeti szerződések formájában. A módosított rendelet új szabályokat ír elő a rugalmassági igények tagállamok általi felmérésére, illetve lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy rugalmassági támogatási rendszereket vezessenek be, és hogy az ilyen rendszerek kialakítására vonatkozó elveket meghatározzák. Emellett új átláthatósági követelményeket vezet be a szállításirendszer-üzemeltetők számára az új hálózati csatlakozások számára rendelkezésre álló kapacitás tekintetében.

A villamosenergia-irányelv módosításai új szabályokat írnak elő a fogyasztók védelmére és a tudatos fogyasztói magatartás kialakítására vonatkozóan. A szolgáltató szabad megválasztására vonatkozó módosítás új követelményeket vezet be annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók – egyetlen csatlakozási ponton több mérő (más néven egyedi mérők) elhelyezésének engedélyezésével – több szolgáltatóval is leszerződhetnek a telephelyükön.

A tudatos fogyasztói magatartásra és a fogyasztók védelmére vonatkozó módosítások biztosítják, hogy a fogyasztók a szerződések közül a körülményeiknek leginkább megfelelőt tudják kiválasztani, biztosítva, hogy minden fogyasztó legalább egy rögzített idejű, rögzített áras ajánlattal rendelkezzen. Ezen túlmenően a fogyasztók a szerződéskötést megelőzően egyértelmű tájékoztatást kell, hogy kapjanak az említett ajánlatokkal kapcsolatban.

A háztartások, valamint a kis- és középvállalkozások számára a módosítás új jogot is biztosít, nevezetesen az energiamegosztásban való részvételre vonatkozóan, azaz, hogy az aktív fogyasztók saját maguk használhatják fel az egészben vagy részben tulajdonukban lévő vagy általuk bérelt létesítményekben előállított vagy külső helyen tárolt, vagy egy másik aktív fogyasztó által számukra továbbított megújuló energiát.

A fogyasztók számára fontos új biztosítékok is bevezetésre kerülnek a villamosenergia-ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében, ideértve a tagállamok azon kötelezettségét is, hogy végső menedékes szolgáltatókat jelöljenek ki, akik felelősséget vállalnak a kieső szolgáltatók fogyasztóiért, valamint hogy védelmet biztosítanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók számára a hálózatról való lekapcsolással szemben. A szolgáltatóknak kockázatkezelést kell végezniük a nemteljesítés kockázatának csökkentése érdekében, megfelelő fedezeti stratégiák végrehajtásával. Ezeket a nemzeti szabályozó hatóságok fogják felügyelni.

A villamos energiáról szóló irányelv módosításai új átláthatósági követelményeket vezetnek be az elosztórendszer-üzemeltetők számára az új hálózati csatlakozások számára rendelkezésre álló kapacitás tekintetében. A módosított irányelv pontosítja a szabályozó hatóságok szerepét az (EU) 2016/1719 rendelettel összhangban létrehozott egységes felosztási platform tekintetében.

A REMIT-rendelet módosításai a REMIT hatályát hozzáigazítják a jelenlegi, változó piaci körülményekhez, kiterjesztve többek között az adatszolgáltatás hatályát az új kiegyenlítő villamosenergia-piacokra és az összekapcsolt piacokra, valamint az algoritmikus kereskedésre. A módosított rendelet szorosabb, szilárdabb és rendszeresebb együttműködést biztosít az energia- és pénzügyi szabályozók, köztük az ACER és az ESMA között a származtatott nagykereskedelmi energiatermékek tekintetében. Javítani fogja továbbá a bennfentes információk gyűjtésének folyamatát és a piac átláthatóságát az ACER által végzett felügyeleti szerep javítása és a bennfentes információk fogalommeghatározásának kiigazítása révén. A REMIT-rendelet módosításai fokozzák az adatszolgáltató felek, például a regisztrált jelentéstételi mechanizmusok, és a hivatásszerűen ügyleteket bonyolító személyek felügyeletét. A módosítások javítják az ACER, az érintett nemzeti hatóságok és a Bizottság közötti adatmegosztási lehetőségeket. A módosított REMIT-rendeletben az ACER fontosabb szerepet kap a jelentős, határokon átnyúló ügyek kivizsgálásában a REMIT-rendelet megsértése elleni küzdelem érdekében. A módosítás meghatározza továbbá a szabályozó hatóságok által nemzeti szinten megállapított bírságok harmonizálásának keretét.

Az ACER-rendelet módosításainak célja az ACER szerepének pontosítása az (EU) 2016/1719 rendelettel összhangban létrehozott egységes kiosztási platform, valamint a villamosenergia-rendeletben a határidős piacokra és a rugalmasságtámogatási rendszerekre vonatkozóan bevezetett új szabályok tekintetében. A módosított rendelet pontosan meghatározza továbbá az ACER szerepét és hatásköreit a REMIT-rendelet módosításával összhangban. Az átdolgozott megújulóenergia-irányelv (RED II) módosításának célja, hogy pontosítsa a megújuló energiaforrásokra irányuló közvetlen ártámogatási rendszerek tagállamok által bevezethető típusaira vonatkozó szabályok alkalmazási körét.

2023/0076 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon folytatott piaci manipulációval szemben az Unió számára biztosított védelem javítása érdekében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A belső villamosenergia- és gázpiacokon folyó nyílt és tisztességes versenynek, valamint az egyenlő versenyfeltételek piaci szereplők számára történő biztosításának előfeltétele a nagykereskedelmi energiapiacok integritása és átláthatósága. Az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet átfogó keretet („REMIT”) hoz létre e célkitűzés elérése érdekében. A nyilvánosság által a működő energiapiacok iránt tanúsított bizalom erősítése és az Uniónak a piaci manipulációra irányuló kísérletekkel szembeni eredményes védelme érdekében módosítani kell az 1227/2011/EU rendeletet az elégtelen átláthatóság és nyomonkövetési kapacitások további növelése, valamint a határokon átnyúló potenciális piaci visszaélések kivizsgálásának és a kapcsolódó jogérvényesítési intézkedéseknek a hatékonyabbá tétele és ily módon a jelenlegi keretben azonosított hiányosságok orvoslása céljából.

(2)Az energiapiacokon forgalmazott pénzügyi eszközök, köztük az energiapiaci származtatott termékek jelentősége egyre nagyobb. A pénzügyi piacok és a nagykereskedelmi energiapiacok közötti kapcsolat egyre szorosabbá válása következtében az 1227/2011/EU rendeletet jobban össze kell hangolni a pénzügyi piacokra vonatkozó jogszabályokkal, például az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 17 , többek között a piaci manipuláció és a bennfentes információ fogalmának meghatározása tekintetében. Konkrétabban, a piaci manipulációra vonatkozóan az 1227/2011/EU rendeletben megadott fogalommeghatározást némileg ki kell igazítani annak érdekében, hogy tükrözze az 596/2014/EU rendelet 12. cikkében foglaltakat. E célból a piaci manipulációnak az 1227/2011/EU rendelet szerinti fogalommeghatározását oly módon kell átszövegezni, hogy a fogalommeghatározás magában foglalja az olyan ügyletben való részvételt vagy az olyan vételi vagy eladási megbízás adását, valamint a nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos bármely egyéb olyan magatartást: i. amely ténylegesen vagy valószínűsíthetően hamis vagy félrevezető jelzéseket ad a nagykereskedelmi energiatermékek kínálata, kereslete vagy ára tekintetében; ii. amelynek útján egy személy vagy több, egymással együttműködve fellépő személy ténylegesen vagy valószínűsíthetően mesterséges szinten rögzíti egy vagy több nagykereskedelmi energiatermék árát, vagy iii. amely olyan fiktív eszköznek vagy a megtévesztés vagy félrevezetés egyéb olyan formájának az alkalmazásával jár együtt, amely ténylegesen vagy valószínűsíthetően hamis vagy félrevezető jelzéseket ad a nagykereskedelmi energiatermékek kínálata, kereslete vagy ára tekintetében.

(3)A bennfentes információ fogalmának meghatározását szintén hozzá kell igazítani az 596/2014/EU rendelet vonatkozó fogalommeghatározásához. Amennyiben a bennfentes információ szakaszokban végbemenő folyamatra vonatkozik, a folyamat egyes szakaszai épp úgy bennfentes információnak minősülhetnek, mint a folyamat egésze. Egy időben elhúzódó folyamat valamely köztes lépése önmagában is tekinthető körülmények olyan együttesének vagy olyan eseménynek, amely fennáll, illetve amelynek bekövetkezte vagy előfordulása reálisnak tekinthető az adott időpontban fennálló tényezők átfogó felmérése alapján. Mindazonáltal elő kell írni, hogy a szóban forgó fogalom nem értelmezendő úgy, hogy a körülmények adott együttese vagy az adott esemény által az érintett pénzügyi eszközök árfolyamára gyakorolt hatás jelentőségét figyelembe kell venni. Egy köztes lépés akkor tekintendő bennfentes információnak, ha önmagában megfelel az e rendeletben a bennfentes információra vonatkozóan megállapított kritériumoknak.

(4) Ez a rendelet nem érinti az 596/2014/EU, a 600/2014/EU és a 648/2012/EU rendeletet, a 2014/65/EU irányelvet és az európai versenyjognak az e rendelet hatálya alá tartozó gyakorlatokra való alkalmazását.

(5)A nemzeti szabályozó hatóságok és a hatáskörrel rendelkező nemzeti pénzügyi hatóságok közötti információmegosztás mind a nagykereskedelmi energiapiacok, mind a pénzügyi piacok vonatkozásában központi eleme az együttműködésnek és az esetleges jogsértések felderítésének. A hatáskörrel rendelkező hatóságok között az 596/2014/EU rendelet alapján nemzeti szinten folytatott információcsere fényében kötelezni kell a nemzeti szabályozó hatóságokat arra, hogy az általuk kapott releváns információkat osszák meg a nemzeti pénzügyi és versenyhatóságokkal.

(6)Az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség, illetve az ACER) számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben az információk kereskedelmi vagy biztonsági szempontból nem, illetve már nem érzékenyek, a piaci szereplők és a szélesebb nyilvánosság rendelkezésére bocsássa őket a piaci ismeretek gyarapítása érdekében. Ennek magában kell foglalnia azt a lehetőséget, hogy az ACER a nagykereskedelmi energiapiacok átláthatóságának javítása érdekében az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően közzétegye a szervezett kereskedési helyekre, a bennfentes információk közzétételére szolgáló platformokra és a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusokra vonatkozó információkat, feltéve, hogy ez nem torzítja a versenyt az érintett energiapiacokon.

(7)Azokat a szervezett kereskedési helyeket, amelyek a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontja szerinti pénzügyi eszköznek minősülő nagykereskedelmi energiatermékek kereskedelmével kapcsolatos tevékenységeket végeznek, az említett irányelv követelményeinek megfelelően engedélyezni kell.

(8)A kereskedési technológia használata az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül és a nagykereskedelmi energiapiacokon is egyre elterjedtebbé vált. Számos piaci szereplő alkalmaz algoritmikus kereskedést és nagyfrekvenciájú algoritmikus technikákat, minimális emberi beavatkozással vagy emberi beavatkozás nélkül. Az 1227/2011/EU rendelet alkalmazási körét ki kell terjeszteni az e gyakorlatokból eredő kockázatok kezelésére.

(9)Az 1227/2011/EU rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségek teljesítése és az Ügynökséghez beérkező adatok megfelelő minősége rendkívül fontos ahhoz, hogy az 1227/2011/EU rendelet céljának elérése érdekében biztosítani lehessen az esetleges jogsértések hatékony nyomon követését és felderítését. A kereskedési adatok minőségével, formátumával, megbízhatóságával és költségével kapcsolatos következetlenségek káros hatással vannak az átláthatóságra, a fogyasztóvédelemre és a piaci hatékonyságra. Ahhoz, hogy az Ügynökség hatékonyan el tudja látni feladatait és funkcióit, alapvető fontosságú, hogy a rendelkezésére bocsátott információk pontosak és hiánytalanok legyenek.

(10)Az Ügynökség piacfelügyeleti tevékenységének javítása és a teljesebb körű adatgyűjtés érdekében szükség van a jelenlegi jelentéstételi rendszer továbbfejlesztésére. Az adatgyűjtés hiányosságainak kiküszöbölése érdekében a gyűjtött adatok körét ki kell terjeszteni az összekapcsolt piacokra, az új kiegyenlítő piacokra, a kiegyenlítő piacokra vonatkozó szerződésekre és az Unióban potenciálisan átadható termékekre. A szervezett kereskedési helyeket kötelezni kell arra, hogy az Ügynökség rendelkezésére bocsássák az ajánlati könyvekhez kapcsolódó teljes adatkészletet. Az ajánlatikönyv-szolgáltatókat célszerű egyúttal olyan, foglalkozásszerűen ügyleteket kötő személyekként is kijelölni, akik kötelesek nyomon követni és bejelenteni a feltételezett jogsértéseket.

(11)A bennfentes információk közzétételére szolgáló platformoknak (a továbbiakban: közzétételi platformok) fontos szerepet kell játszaniuk a bennfentes információk hatékony és megfelelő időben történő közzétételében. Az információk könnyen hozzáférhetővé tétele és az átláthatóság fokozása érdekében kötelezővé kell tenni a bennfentes információk közzétételét az e célra létrehozott platformokon. A közzétételi platformok iránti bizalom biztosítása érdekében rendelkezni kell engedélyezésükről és nyilvántartásba vételükről.

(12)Az Ügynökség számára történő adatszolgáltatás egyszerűsítése és hatékonyabbá tétele érdekében az információkat nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusokon keresztül kell rendelkezésre bocsátani, és az Ügynökségnek engedélyeznie kell e mechanizmusok működését. A nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusoknak mindenkor meg kell felelniük az engedélyezés feltételeinek és az adatvédelmi jogszabályoknak. Az Ügynökségnek továbbá nyilvántartást kell létrehoznia az Unióban működő valamennyi ilyen mechanizmusról.

(13)A bennfentes információkon alapuló kereskedés potenciális eseteinek felderítését és az összegyűjtött információk megfelelő minőségének biztosítását szolgáló nyomon követés megkönnyítése érdekében a bennfentes információk gyűjtését össze kell hangolni a kereskedési adatok szolgáltatásának jelenlegi folyamataival.

(14)A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő és teljesítő személyek kötelesek bejelenteni a bennfentes kereskedelemre és a piaci manipulációra vonatkozó rendelkezéseket sértő gyanús ügyleteket. Az ilyen jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségének megerősítése érdekében a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő személyeket kötelezni kell arra is, hogy bejelentsék a gyanús megbízásokat és a bennfentes információk közzétételére vonatkozó kötelezettség potenciális megsértését. A közvetlen elektronikus hozzáférést biztosító szolgáltatókat és az összesített ajánlati könyvet kezelő szolgáltatókat foglalkozásszerűen ügyleteket kötő személyeknek kell tekinteni.

(15)A kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló (EU) 2015/1222 bizottsági rendelet lehetővé teszi harmadik országok részvételét az uniós egységes másnapi és napon belüli piac-összekapcsolásban a villamosenergia-ágazatban. Mivel a piacösszekapcsolás-üzemeltető egy meghatározott algoritmust használ a vételi és az eladási ajánlatok optimális megfeleltetésére, előfordulhat, hogy az uniós egységes másnapi és napon belüli piac-összekapcsolásban részt vevő harmadik országban kiadott kereskedési megbízások nyomán olyan szerződés kerül megkötésre, amely alapján a villamosenergia-ellátás Unión belüli átadással valósul meg. A nagykereskedelmi energiatermék e rendelet szerinti fogalommeghatározását ki kell terjeszteni azokra az uniós egységes másnapi és napon belüli piac-összekapcsolásban részt vevő harmadik országokban kiadott kereskedési megbízásokra, amelyek Unión belüli átadást eredményezhetnek.

(16)Az Unióba irányuló LNG-szállítások árának pontos, objektív és megbízható értékelése érdekében az Ügynökségnek össze kell gyűjtenie a napi LNG-árértékelés megállapításához szükséges összes LNG-piaci adatot. Az árértékelést az Unióba irányuló LNG-szállításokkal kapcsolatos ügyletek összességének figyelembevételével kell megállapítani. Az ACER-t fel kell hatalmazni arra, hogy ezeket a piaci adatokat az Unióba irányuló LNG-szállításban részt vevő valamennyi szereplőtől bekérje. Minden ilyen szereplőt kötelezni kell arra, hogy az LNG-piacra vonatkozóan rendelkezésére álló valamennyi adatot a valós időhöz olyan közel szolgáltassa az ACER-nek, amennyire csak technikailag lehetséges, vagy az ügylet megkötését vagy az ügylet megkötésére irányuló vételi vagy eladási ajánlat közzétételét követően. Az ACER által készített árértékelésnek a legteljesebb adatkészleten kell alapulnia, beleértve az ügyleti árakat, valamint 2023. március 31-től az Unióba irányuló LNG-szállításokra vonatkozó vételi és eladási ajánlati árakat is. Ennek az objektív árértékelésnek, valamint a más piaci referenciaárakhoz képest megállapított különbözetnek az LNG-referenciaérték formájában való napi közzététele megnyitja az utat ahhoz, hogy azt a piaci szereplők önkéntes alapon alkalmazzák szerződéseikben és ügyleteikben referenciaárként. Megállapítását követően az LNG-árértékelés és az LNG-referenciaérték referencia-kamatlábként is szolgálhat az LNG árának vagy az LNG-ár és más gázárak közötti árkülönbségnek a fedezésére használt származtatott ügyletek esetében.

(17)A feladatok és a felelősségi körök átruházása hatékony eszköz lehet a feladatok megkettőzésének visszaszorítása, az együttműködés előmozdítása és a piaci szereplőkre nehezedő terhek csökkentése tekintetében. Ezért egyértelmű jogalapot kell biztosítani az ilyen hatáskör-átruházáshoz. Lehetőséget kell biztosítani a nemzeti szabályozó hatóságoknak arra, hogy feladatokat és felelősségi köröket ruházzanak át egy másik nemzeti szabályozó hatóságra. Lehetővé kell tenni konkrét feltételek bevezetését és a hatáskör-átruházás hatályának a határokon átnyúló tevékenységeket folytató piaci szereplők vagy csoportok hatékony felügyeletéhez szükséges mértékre való korlátozását. Hatáskör-átruházás esetén annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy a hatáskört az adott ügyben való eljárásra legalkalmasabb hatóságra kell ruházni.

(18)Egységes és erősebb keretre van szükség annak érdekében, hogy megelőzhető legyen a tagállamokban a piaci manipuláció és az 1227/2011/EU rendelet más módon történő megsértése. Az említett rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankcióknak arányosnak, hatékonynak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és tükrözniük kell a jogsértések típusát, figyelembe véve a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalmának elvét. A közigazgatási szankciók, a kényszerítő bírságok és a felügyeleti intézkedések a hatékony jogérvényesítési rendszer kiegészítő elemei. A nagykereskedelmi energiapiac harmonizált felügyeletéhez elengedhetetlen, hogy következetes megközelítés érvényesüljön a nemzeti szabályozó hatóságok körében.

(19)Az 1227/2011/EU rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek felügyelete és a velük kapcsolatos jogérvényesítés eddig a tagállamok felelősségi körébe tartozott. A piaci visszaélések egyre inkább határokon átnyúló jellegűek, és gyakran számos tagállamot érintenek. A határokon átnyúló piaci visszaélésekkel szembeni jogérvényesítési intézkedések joghatósági kihívást jelenthetnek azon nemzeti szabályozó hatóság meghatározásával kapcsolatban, amely a legalkalmasabb az adott vizsgálat lefolytatására.

(20)A több különböző, határokon átnyúló elemet és az Unión kívül letelepedett piaci szereplőket is érintő piaci visszaélési ügyek szintén különösen nagy kihívást jelentenek a jogérvényesítés szempontjából. A jelenlegi felügyeleti rendszer nem felel meg a piaci integráció elérni kívánt szintjének. Kezelni kell azon problémát, hogy nincs olyan mechanizmus, amely biztosítaná a lehető legjobb felügyeleti határozatok meghozatalát a határokon átnyúló ügyekben, amelyek esetében a nemzeti szabályozó hatóságok és az Ügynökség közös fellépése jelenleg bonyolult megoldásokat igényel, és a felügyeleti rendszerek széttagoltak. Ezért szükség van egy hatékony és eredményes felügyeleti és vizsgálati rendszer létrehozására az ilyen típusú piaci visszaélések tekintetében, mivel ezeket uniós szintű sajátosságaik miatt nem lehet kizárólag tagállami fellépéssel kezelni.

(21)E rendelet megsértésének azon eseteit, amelyek határokon átnyúló dimenzióval rendelkeznek, uniós szinten egységes eljárás keretében kell kivizsgálni. A határokon átnyúló ügyek összetettsége, valamint annak szükségessége, hogy elegendő források álljanak rendelkezésre az ilyen ügyek kezeléséhez, elengedhetetlenné teszi az Ügynökség bevonását, különösen az integráltabb energiapiacokon. Az 1227/2011/EU rendelet hatálybalépése óta az Ügynökség jelentős tapasztalatokra tett szert az uniós nagykereskedelmi energiapiacok figyelemmel kísérése és az e piacok integritásának és átláthatóságának biztosításához szükséges releváns adatok gyűjtése terén. Az Ügynökséget fel kell hatalmazni arra, hogy e tapasztalatokra támaszkodva vizsgálatokat végezzen az 1227/2011/EU rendelet rendelkezéseinek megsértése elleni küzdelem érdekében. Az Ügynökséget kötelezni kell arra, hogy ezeket a vizsgálatokat a nemzeti szabályozó hatóságokkal együttműködve végezze el, a szóban forgó hatóságok jogérvényesítési tevékenységeinek támogatása és kiegészítése céljából. Az Ügynökség által végzett vizsgálatokkal összefüggésben rendelkezni kell arról is, hogy szükség esetén az érintett nemzeti szabályozó hatóságok működjenek együtt egymással az Ügynökség támogatásában.

(22)Az Ügynökséget fel kell hatalmazni arra, hogy helyszíni ellenőrzések végzése és a vizsgálat alatt álló személyekhez intézett információkérések útján vizsgálatokat végezzen, különösen azokban az esetekben, amikor az 1227/2011/EU rendelet feltételezett megsértése egyértelműen határokon átnyúló dimenzióval bír. A helyszíni ellenőrzések elvégzése és a vizsgálat alatt álló személyekhez intézett információkérések kiadása kapcsán az Ügynökségnek szorosan és aktívan együtt kell működnie az érintett nemzeti szabályozó hatóságokkal, ezeknek pedig teljes körű segítséget kell nyújtaniuk az Ügynökségnek, többek között azon esetekben, amikor valamely személy megtagadja a vizsgálatnak való alávetését vagy a kért információk megadását. Fontos teljes mértékben tiszteletben tartani az Ügynökség vizsgálatainak alávetett személyek számára biztosítandó eljárási garanciákat és e személyek alapvető jogait. Biztosítani kell a vizsgálatnak alávetett személyek által benyújtott információk bizalmas kezelését, és az ilyen információk cseréjét az alkalmazandó uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban kell lebonyolítani.

(23)Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1227/2011/EU rendelet módosításai

Az 1227/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

[1.] Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

„(2) E rendelet a nagykereskedelmi energiapiacokon folytatott kereskedésre alkalmazandó. E rendelet nem érinti a 2014/65/EU irányelvnek, valamint a 600/2014/EU és a 648/2012/EU rendeletnek a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott pénzügyi eszközökkel folytatott tevékenységek tekintetében történő alkalmazását és az európai versenyjognak az e rendelet hatálya alá tartozó gyakorlatokra való alkalmazását.”;

b) az 1. cikk (3) bekezdése a következő második albekezdéssel egészül ki:

„Az Ügynökség, a nemzeti szabályozó hatóságok, az ESMA és a tagállamok hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságai kötelesek rendszeresen, legalább negyedévente megosztani egymással az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az e rendelet hatálya alá tartozó nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos esetleges megsértésére vonatkozó releváns információkat és adatokat.”

[2.] A 2. cikk a következőképpen módosul:

a) az 1. pont a következőképpen módosul:

a második albekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

„e) olyan, az ügyfél vagy az ügyfél nevében eljáró más személyek által átadott, az ügyfél nagykereskedelmi energiatermékeket érintő, folyamatban lévő megbízásaira vonatkozó konkrét információ, amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik egy vagy több nagykereskedelmi energiatermékhez.”;

b) a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az információ konkrétnak tekintendő, ha létező vagy alapos okkal feltételezhetően létrejövő körülményekre, illetve olyan eseményre vonatkozik, amely megtörtént vagy alapos okkal feltételezhető, hogy meg fog történni, és elég specifikus ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az ilyen körülményeknek vagy eseménynek a nagykereskedelmi energiatermékek árára gyakorolt lehetséges hatásáról. Az információ konkrétnak tekinthető abban az esetben is, ha olyan, időben elhúzódó folyamatra vonatkozik, amelynek célja bizonyos körülmények vagy esemény előidézése, vagy amely bizonyos körülmények vagy esemény felmerüléséhez, illetve bekövetkezéséhez vezet, beleértve a jövőbeli körülményeket és eseményeket is; ezenkívül konkrétnak tekinthető az információ akkor is, ha a szóban forgó folyamat azon köztes lépéseire vonatkozik, amelyek összefüggenek az említett jövőbeli körülmények vagy esemény előidézésével, illetve az ilyen körülmények felmerülésével vagy az ilyen esemény bekövetkezésével.

Egy időben elhúzódó folyamat valamely köztes lépése abban az esetben tekintendő bennfentes információnak, ha önmagában kielégíti a bennfentes információ e cikkben meghatározott kritériumait.

Az (1) bekezdés alkalmazásában az olyan információ, amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorolna a nagykereskedelmi energiatermékek árára, olyan információ, amelyet az észszerűen eljáró befektető nagy valószínűséggel felhasználna a befektetési döntése meghozatalához.”;

c) a 2. pont a) alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„2. »piaci manipuláció«:

a) olyan ügyletben való részvétel, olyan vételi vagy eladási megbízás adása, illetve a nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos bármely egyéb olyan magatartás:

i. amely ténylegesen vagy valószínűsíthetően hamis vagy félrevezető jelzéseket ad a nagykereskedelmi energiatermékek kínálata, kereslete vagy ára tekintetében;

ii. amelynek útján egy személy vagy több, egymással együttműködve fellépő személy ténylegesen vagy valószínűsíthetően mesterséges szinten rögzíti egy vagy több nagykereskedelmi energiatermék árát, kivéve, ha az ügyletben részt vevő, illetve a vételi vagy eladási megbízást adó személy bizonyítja, hogy magatartását jogos indokok vezérelték, és az érintett ügylet vagy megbízás megfelel az érintett nagykereskedelmi energiapiacon érvényesülő elfogadott piaci gyakorlatoknak; vagy

iii. amely olyan fiktív eszköznek vagy a megtévesztés vagy félrevezetés egyéb olyan formájának az alkalmazásával jár együtt, amely ténylegesen vagy valószínűsíthetően hamis vagy félrevezető jelzéseket ad a nagykereskedelmi energiatermékek kínálata, kereslete vagy ára tekintetében;

vagy”

d) a 2. pont a b) alpont végére beillesztendő „vagy” szó után a következő c) alponttal egészül ki:

„c) valamely referenciaértékre vonatkozóan hamis vagy félrevezető információk továbbítása vagy hamis vagy félrevezető adatok közlése, ha az információt továbbító vagy az adatokat közlő személy tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az információk vagy az adatok hamisak vagy félrevezetőek, továbbá bármely egyéb, referenciaérték kiszámításának manipulálásához vezető magatartás.”;

e) a 2. pont vége a következő albekezdéssel egészül ki:

„A piaci manipuláció fogalma nemcsak egy jogi személy magatartására alkalmazható, hanem – az európai uniós vagy a nemzeti joggal összhangban – azon természetes személyek magatartására is, akik részt vesznek a tevékenységeknek az érintett jogi személy javára történő lebonyolítására irányuló döntések meghozatalában.”;

f) a 4. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„4. »nagykereskedelmi energiatermékek«: a következő szerződések és származtatott termékek, függetlenül attól, hogy hol és hogyan kereskednek velük:

a) azok a villamosenergia- vagy földgázellátásra vonatkozó szerződések, amelyek esetében az átadásra az Unión belül kerül sor, illetve azok a villamosenergia- vagy földgázellátásra vonatkozó szerződések, amelyek Unión belüli átadást eredményezhetnek;”

g) a 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7. »piaci szereplő«: minden olyan személy – beleértve az átvitelirendszer-, illetve szállításirendszer-üzemeltetőket, valamint a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő, saját számlás kereskedést folytató személyeket is –, aki egy vagy több nagykereskedelmi energiapiacon ügyleteket köt, például kereskedési megbízást ad;”

h) a cikk szövege a következő 8a. ponttal egészül ki:

„8a. »foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személy«: olyan személy, aki foglalkozásszerűen nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos megbízásokat kap vagy közvetít, vagy nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos ügyleteket teljesít;”

i) a cikk szövege a következő 10a. ponttal egészül ki:

„10a. »az Ügynökség« vagy »ACER«: az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége;”

j) a cikk szövege a következő pontokkal egészül ki:

„16. »nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus« vagy »RRM«: olyan személy, akit e rendelet alapján nyilvántartásba vettek azon szolgáltatás nyújtása céljából, hogy a piaci szereplők nevében bejelentse az Ügynökségnek az ügyletek részleteit, ideértve a kereskedési megbízásokat is, valamint az alapvető adatokat;

17. »bennfentes információk közzétételére szolgáló platform« vagy »közzétételi platform«: olyan személy, akit e rendelet alapján nyilvántartásba vettek azon szolgáltatás nyújtása céljából, hogy működtessen egy bennfentes információk közzétételére és a közzétett bennfentes információknak a piaci szereplők nevében az Ügynökség számára történő bejelentésére szolgáló platformot;

18. »algoritmikus kereskedés«: olyan, nagykereskedelmi energiatermékekkel folytatott kereskedés, amelynek során a megbízások egyedi paramétereit – például azt, hogy kezdeményezni kell-e egy megbízást, mi legyen a megbízás időzítése, ára vagy mennyisége, és hogyan történjen a megbízás kezelése annak benyújtása után – egy számítógépes algoritmus határozza meg automatikusan, vagyis korlátozott emberi beavatkozással vagy emberi beavatkozás nélkül; nem tartoznak ide azok a rendszerek, amelyek kizárólag a megbízások egy vagy több szervezett kereskedési helyre irányítására, kereskedelmi paraméterek meghatározása nélküli megbízások feldolgozására, a megbízások megerősítésére vagy a teljesített ügyletek kereskedést követő feldolgozására szolgálnak;

19. »közvetlen elektronikus hozzáférés«: olyan mechanizmus, amelynek keretében egy szervezett kereskedési hely tagja, résztvevője vagy ügyfele lehetővé teszi kereskedési kódjának használatát egy másik személy számára abból a célból, hogy az adott személy elektronikusan továbbíthasson valamely nagykereskedelmi energiatermékre vonatkozó megbízásokat közvetlenül a szervezett kereskedési helyre; ide tartoznak azok a mechanizmusok is, amelyek keretében a személy az érintett tag, résztvevő vagy ügyfél infrastruktúráját vagy bármiféle, a tag, a résztvevő vagy az ügyfél által biztosított csatlakozási rendszert alkalmazva továbbítja a kereskedési megbízásokat (közvetlen piaci hozzáférés), valamint azok a mechanizmusok, amelyek esetében a szóban forgó személy nem használ ilyen infrastruktúrát (szponzorált hozzáférés);

20. »szervezett kereskedési hely«: valamely energiatőzsde, energiabróker, energiakapacitási platform vagy bármely más, foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személy, ideértve az összesített ajánlati könyvet kezelő szolgáltatókat, de kizárva az olyan, tisztán kétoldalú kereskedést, amely során az ügyleteket minden esetben két természetes személy köti, saját számlára;

21. »LNG-kereskedés«: LNG vételére vagy eladására vonatkozó olyan ajánlatok vagy ügyletek: a) amelyek Unión belüli átadást kötnek ki; vagy b) amelyek Unión belüli átadást eredményeznek; vagy c) amelyek során az egyik szerződő fél újragázosítja az LNG-t egy uniós terminálon;

22. »LNG-piaci adatok«: LNG-kereskedésre vonatkozó, az 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott megfelelő adatokat tartalmazó vételi, eladási vagy ügyleti nyilvántartások;

23. »LNG-piaci szereplő«: lakó- vagy bejegyzési helyétől függetlenül bármely természetes vagy jogi személy, aki/amely LNG-kereskedést folytat;

24. »LNG-árértékelés«: az LNG-kereskedés napi referenciaárának az ACER által meghatározandó módszertan szerinti megállapítása;

25. »LNG-referenciaérték«: a napi LNG-árértékelés és a TTF Gas Futures front-month szerződésének teljesítési ára közötti, az ICE Endex Markets B.V. által napi rendszerességgel megállapított különbözet meghatározása.”

[3.] A 3. cikk (1) bekezdése a következő második albekezdéssel egészül ki:

„Szintén bennfentes kereskedésnek minősül a bennfentes információnak az információhoz kapcsolódó nagykereskedelmi energiatermékre szóló megbízás visszavonása vagy módosítása révén történő felhasználása akkor, ha az érintett személy a bennfentes információhoz a megbízást követően jutott hozzá.”

[4.] A 4. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki:

„A piaci szereplőknek a bennfentes információkat a bennfentes információk közzétételére szolgáló platformokon (a továbbiakban: közzétételi platformok) keresztül kell közzétenniük. A közzétételi platformoknak biztosítaniuk kell, hogy a bennfentes információ olyan módon kerüljön közzétételre, amely lehetővé teszi a gyors hozzáférést – beleértve az áttekinthető alkalmazásprogramozási felületen keresztüli hozzáférést is –, valamint az információk nyilvánosság általi teljes körű, helyes és kellő időben történő értékelését.”;

b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A bennfentes információnak a 714/2009/EK vagy a 715/2009/EK rendelettel, illetve az említett rendeletek alapján elfogadott iránymutatásokkal és üzemi és kereskedelmi szabályzatokkal összhangban – akár összesített formában – történő közzététele a nyilvánosság teljes körű és hatékony tájékoztatásának tekintendő, de nem feltétlenül minősül kellő időben történő közzétételnek e cikk (1) bekezdésének értelmében.”

[5.] A rendelet szövege a következő 4a. cikkel egészül ki:

„4a. cikk

A közzétételi platformok engedélyezése és felügyelete

(1)A közzétételi platformoknak nyilvántartásba kell vetetniük magukat az Ügynökségnél. A közzétételi platformok csak azt követően kezdhetik meg működésüket, hogy az Ügynökség megvizsgálta, hogy megfelelnek-e e cikk követelményeinek, és engedélyezte a működésüket. A közzétételi platformok nyilvántartásának nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie, és tartalmaznia kell az azon szolgáltatásokra vonatkozó információkat, amelyek tekintetében az egyes platformokat nyilvántartásba vették. Az Ügynökségnek rendszeresen ellenőriznie kell, hogy a közzétételi platformok megfelelnek-e e rendeletnek. Abban az esetben, ha az Ügynökség az (5) bekezdéssel összhangban visszavonta valamely platform nyilvántartásba vételét, a visszavonást annak időpontjától számítva öt éven át szerepeltetni kell a nyilvántartásban.

(2)A közzétételi platformoknak megfelelő szabályozásokkal és mechanizmusokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy a 4. cikk (1) bekezdése alapján szolgáltatandó bennfentes információkat észszerű üzleti alapon nyilvánosságra hozzák, és ezt a valós időhöz olyan közel tegyék meg, amennyire csak technikailag lehetséges. Az információkat minden célra díjmentesen hozzáférhetővé kell tenni. A közzétételi platformoknak hatékonyan és következetesen kell terjeszteniük ezeket az információkat, olyan módon, amely biztosítja a bennfentes információkhoz való gyors hozzáférést, megkülönböztetésmentes alapon, és olyan formátumban, amely megkönnyíti a bennfentes információknak a más forrásokból származó hasonló adatokkal való egyeztetését.

(3)A közzétételi platform által a (2) bekezdésnek megfelelően nyilvánosságra hozott bennfentes információknak a bennfentes információ típusától függően legalább a következő adatokat kell magukban foglalniuk:

a)az üzenet azonosítója és az esemény státusza;

b)az esemény közzétételének napja, időpontja, kezdete és leállítása;

c)a piaci szereplő neve és azonosítója;

d)az érintett ajánlattételi övezet vagy egyensúlytartási zóna;

e)továbbá adott esetben:

f)a rendelkezésre nem állás típusa és az esemény típusa;

g)a mértékegység;

h)a rendelkezésre nem álló, a rendelkezésre álló és a beépített vagy műszaki kapacitás;

i)a rendelkezésre nem állás oka;

j)a tüzelőanyag típusa;

k)az érintett eszköz vagy egység és azonosító kódja.

(4)A közzétételi platformoknak az ügyfelekkel kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzésére kidolgozott, hatékony igazgatási mechanizmusokat kell működtetniük és fenntartaniuk. Azoknak a közzétételi platformoknak, amelyek egyben piacműködtetők vagy piaci szereplők is, minden összegyűjtött bennfentes információt megkülönböztetéstől mentes módon kell kezelniük, és megfelelő mechanizmusokat kell működtetniük és fenntartaniuk a különböző üzleti funkciók szétválasztása érdekében.

A közzétételi platformoknak rendelkezniük kell a bennfentes információk továbbítására használt eszközök biztonságát garantáló, megbízható biztonsági mechanizmusokkal, amelyek minimalizálják az adatsérülés és a jogosulatlan hozzáférés kockázatát, és megelőzik a bennfentes információk kiszivárgását azok közzététele előtt. A közzétételi platformoknak megfelelő erőforrásokat kell fenntartaniuk és tartalékrendszerekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy szolgáltatásaikat mindenkor kínálni tudják és fenn tudják tartani.

A közzétételi platformoknak rendelkezniük kell olyan rendszerekkel, amelyek révén gyorsan és hatékonyan ellenőrizhető a bennfentes információkról szóló jelentések teljessége, feltárhatók a hiányosságok és a nyilvánvaló hibák, és kérelmezhető az ilyen hibás jelentések újbóli továbbítása.

(5)Az Ügynökség visszavonhatja egy adott közzétételi platform nyilvántartásba vételét, ha a szóban forgó platform:

a)12 hónapon belül nem használja fel az engedélyt, kifejezetten lemond az engedélyről, vagy az előző hat hónapban nem nyújtott semmilyen szolgáltatást;

b)a nyilvántartásba vételt hamis nyilatkozat tételével vagy bármely egyéb szabálytalan módon érte el;

c)már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján nyilvántartásba vették;

d)súlyosan és rendszeresen megsértette e rendeletet.

A nyilvántartásba vétel visszavonása esetén az érintett közzétételi platform köteles gondoskodni a szabályos helyettesítésről, beleértve az adatok más közzétételi platformoknak történő átadását és az adatszolgáltatási folyamatok más közzétételi platformokhoz történő átirányítását.

Az Ügynökség köteles indokolatlan késedelem nélkül értesíteni a közzétételi platform székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságát a szóban forgó platform nyilvántartásba vételének visszavonására vonatkozó határozatról.

(6)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a következőket:

a)azok az eszközök, amelyek alkalmazásával a közzétételi platformoknak meg kell felelniük a bennfentes információkkal kapcsolatban a (2) bekezdésben említett kötelezettségnek;

b)a (2) bekezdésnek megfelelően közzétett bennfentes információk tartalma, oly módon, hogy lehetővé váljon az e cikkben előírt információk közzététele;

c)a (4) bekezdés végrehajtásához kapcsolódó konkrét szervezeti követelmények.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

[6.] A rendelet szövege a következő 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

Algoritmikus kereskedés

(1)Az algoritmikus kereskedést folytató piaci szereplőnek az általa működtetett üzleti tevékenységnek megfelelő, hatékony rendszerekkel és kockázat-ellenőrzési mechanizmusokkal kell rendelkeznie annak biztosítása érdekében, hogy kereskedési rendszerei reziliensek legyenek és elegendő kapacitással rendelkezzenek, megfelelő kereskedési küszöbértékek és limitek hatálya alá tartozzanak, és megakadályozzák a hibás kereskedési megbízások kiküldését vagy a rendszerek egyéb, potenciálisan rendellenes piaci helyzetet teremtő vagy ilyen helyzet kialakulását elősegítő működését. A piaci szereplőnek hatékony rendszerekkel és kockázat-ellenőrzési mechanizmusokkal kell rendelkeznie annak biztosítására is, hogy a kereskedési rendszerek megfeleljenek e rendeletnek és azon szervezett kereskedési hely szabályainak, amelyhez kapcsolódik. A piaci szereplőnek olyan, hatékony üzletmenet-folytonossági mechanizmusokkal kell rendelkeznie, amelyek alkalmasak a kereskedési rendszereiben fellépő bármely hiba kezelésére, továbbá gondoskodnia kell rendszerei teljes körű teszteléséről és megfelelő ellenőrzéséről annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó rendszerek e bekezdés követelményeinek mindenkor megfeleljenek.

(2)A valamely tagállamban algoritmikus kereskedést folytató piaci szereplőnek értesítenie kell e kereskedésről a tagállama nemzeti szabályozó hatóságait és az Ügynökséget.

A piaci szereplő tagállamának nemzeti szabályozó hatósága kötelezheti a piaci szereplőt arra, hogy rendszeresen vagy eseti jelleggel adjon leírást algoritmikus kereskedési stratégiáinak jellegéről, a kereskedési rendszerre érvényes kereskedési paraméterekről vagy limitekről, az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesítésének biztosítására bevezetett alapvető megfelelési, illetve kockázat-ellenőrzési mechanizmusokról, valamint a kereskedési rendszereinek a tesztelésére vonatkozó adatokról.

A piaci szereplőnek gondoskodnia kell az e bekezdés értelmében szolgáltatandó információk nyilvántartásáról, és biztosítania kell, hogy e nyilvántartás lehetővé tegye nemzeti szabályozó hatósága számára az e rendeletnek való megfelelés nyomon követését.

(3)Azon piaci szereplőknek, amelyek közvetlen elektronikus hozzáférést biztosítanak valamely szervezett kereskedési helyhez, erről értesíteniük kell a székhelyük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait és az Ügynökséget.

A piaci szereplő székhelye szerinti tagállam nemzeti szabályozó hatósága kötelezheti a piaci szereplőt arra, hogy rendszeres vagy eseti jelleggel adjon leírást az (1) bekezdésben említett rendszerekről és ellenőrzési mechanizmusokról, és bizonyítsa ezek alkalmazását.

(4)Ez a cikk nem érinti a 2014/65/EU irányelv szerinti kötelezettségeket.”

[7.] A 7. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ACER – a bennfentes információk alapján folytatott kereskedelem és a piaci manipuláció, illetve a piaci manipulációra irányuló kísérlet eseteinek észlelése és megelőzése érdekében – köteles folyamatosan nyomon követni a nagykereskedelmi energiatermékek kereskedelmét. Ennek keretében a 8. cikkben foglaltaknak megfelelően gyűjti a nagykereskedelmi energiapiacok elemzéséhez és nyomon követéséhez szükséges adatokat.”

[] A rendelet szövege a következő 7a–7d. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

Az ACER árértékeléssel és referenciaértékekkel kapcsolatos feladatai és hatásköre

(1) Az ACER-nek sürgősen napi LNG-árértékelést kell készítenie és közzétennie, amelynek kezdő időpontja nem eshet 2023. január 13-nál későbbre. Az LNG-árértékelés készítéséhez az ACER köteles rendszeresen összegyűjteni és feldolgozni az ügyletekre vonatkozó LNG-piaci adatokat. Az árértékelés elkészítése során adott esetben figyelembe kell venni a regionális különbségeket és a piaci viszonyokat.

(2) Az ACER-nek legkésőbb 2023. március 31-ig meg kell állapítania és közzé kell tennie egy napi LNG-referenciaértéket, amelyet a napi LNG-árértékelés és az ICE Endex Markets B.V. által naponta megállapított, a TTF Gas Futures front month szerződésének teljesítési ára közötti különbözet határoz meg. Az LNG-referenciaérték megállapítása céljából az ACER köteles szisztematikusan összegyűjteni és feldolgozni az összes LNG-piaci adatot.

(3) E rendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) pontjától eltérve az e rendeletben előírt, a piaci szereplőkre vonatkozó kötelezettségek és tilalmak alkalmazandók az LNG-piaci szereplőkre. Az e rendelettel és az 1348/2014/EU végrehajtási rendelettel az ACER-re ruházott hatáskörök az LNG-piaci szereplőkkel kapcsolatban is alkalmazandók, beleértve a titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket is.

7b. cikk

Az LNG-árértékelés és -referenciaérték közzététele

(1) Az LNG-árértékelést naponta, legkésőbb közép-európai idő szerint 18:00 óráig közzé kell tenni a végleges ügyleti ár értékelése céljából. 2023. március 31-től az LNG-árértékelés közzétételén túl az ACER-nek naponta, legkésőbb közép-európai idő szerint 19:00 óráig vagy a technikailag lehetséges legrövidebb időn belül közzé kell tennie az LNG-referenciaértéket is.

(2) E cikk alkalmazásában az ACER igénybe veheti harmadik fél szolgáltatásait.

7c. cikk

Az LNG-piaci adatok benyújtása az ACER-nek

(1) Az LNG-piaci szereplőknek az LNG-piaci adatokat az 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően naponta, szabványosított formátumban, magas színvonalú átviteli protokollon keresztül kell benyújtaniuk az ACER számára, a napi LNG-árértékelés közzététele (közép-európai idő szerint 18:00 óra) előtt – amennyire technikailag lehetséges – a valós időhöz legközelebbi időpontban.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza azt az időpontot, ameddig az LNG-piaci adatokat az LNG-árértékelés (1) bekezdésben említett napi közzététele előtt be kell nyújtani. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Adott esetben az ACER-nek a Bizottsággal folytatott konzultációt követően iránymutatást kell kiadnia a következőkről:

a) a bejelentendő információk, valamint az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó ügyletek és alapvető adatok aktuális részletei, beleértve a vételi és eladási ajánlatokat; és

b) az előírt LNG-piaci adatok szolgáltatásához szükséges adatok benyújtásához alkalmazandó eljárás, szabvány és elektronikus formátum, valamint műszaki és szervezési követelmények.

(4) Az LNG-piaci szereplőknek az előírt LNG-piaci adatokat díjmentesen és az ACER által létrehozott jelentéstételi csatornákon keresztül kell benyújtaniuk az ACER-nek, lehetőség szerint a már meglévő és rendelkezésre álló eljárásokat igénybe véve.

7d. cikk

Az üzletmenet folytonossága

Az ACER köteles rendszeresen felülvizsgálni, aktualizálni és közzétenni az LNG-árértékeléssel és az LNG-referenciaértékekkel kapcsolatos módszertanát, továbbá az LNG-piaci adatok bejelentéséhez, valamint az LNG-árértékeléseinek és LNG-referenciaértékeinek a közzétételéhez használt módszertant, figyelembe véve az LNG-piac adatszolgáltatóinak véleményét.”

[8.] A 8. cikk a következőképpen módosul:

a) a cikk szövege a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szervezett kereskedési helyeken kezdeményezett, megkötött vagy teljesített, a kereskedési megbízásokat is magukban foglaló ügyletek nyilvántartásaira vonatkozó jelentéstétel céljából az említett kereskedési helyeknek az Ügynökség rendelkezésére kell bocsátaniuk az ajánlati könyvre vonatkozó adatokat, vagy az Ügynökség kérésére hozzáférést kell biztosítaniuk számára az ajánlati könyvhöz annak érdekében, hogy nyomon követhesse a kereskedést.”;

b) a (2) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A piaci visszaélések felderítése érdekében a szóban forgó jogi aktusoknak figyelembe kell venniük a meglévő ügyletjelentési rendszereket a kereskedési tevékenység nyomon követése céljából.”

c) a (3) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A (4) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott azon személyeknek, akik a 600/2014/EU rendelet vagy a 648/2012/EU rendelet alapján már szolgáltattak ügyletekre vonatkozó információkat, az érintett ügyletekre vonatkozóan nincs kettős információszolgáltatási kötelezettségük.”

d) a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d) a szervezett kereskedési hely, a vételi és az eladási ajánlatok egyeztetésére szolgáló rendszer vagy más, foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személy”;

ii. a bekezdés szövege a következő második albekezdéssel egészül ki:

„Az információkat nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusokon keresztül kell rendelkezésre bocsátani.”;

e) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A piaci szereplők – a nagykereskedelmi energiapiacokon zajló kereskedelem nyomon követése céljából – kötelesek tájékoztatni az ACER-t és a nemzeti szabályozó hatóságokat a villamos energia és a földgáz termelésére, tárolására, fogyasztására, átvitelére és szállítására szolgáló létesítmények kapacitásáról és használatáról, illetve az LNG-létesítmények kapacitásáról és használatáról, többek között e létesítmények tervezett vagy nem tervezett rendelkezésre nem állásáról, valamint a 4. cikknek megfelelően közzétett bennfentes információkról. A piaci szereplők jelentéstételi kötelezettségét, amennyiben lehetséges, minimalizálni kell a szükséges információk vagy információrészek meglévő forrásokból történő beszerzése révén.”

[9.] A 9. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Azok a piaci szereplők, amelyek a 8. cikk (1) bekezdése értelmében az ACER-nek bejelentendő ügyleteket kötnek, kötelesek nyilvántartásba vetetni magukat azon tagállam nemzeti szabályozó hatóságánál, amelyben letelepedtek vagy lakóhellyel rendelkeznek. A valamely harmadik országban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett piaci szereplőknek be kell jelenteniük egy irodát egy olyan tagállamban, amelyben tevékenységet folytatnak, és nyilvántartásba kell vetetniük magukat az adott tagállam nemzeti szabályozó hatóságánál.”;

[10.] A rendelet szövege a következő 9a. cikkel egészül ki:

„9a. cikk

A nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok engedélyezése és felügyelete

(1)Az Ügynökségnek az e cikkben foglaltak szerint előzetesen engedélyeznie kell a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok (a továbbiakban: RRM-ek) működését.

Az Ügynökség abban az esetben engedélyezi a felek RRM-ként való működést, ha:

a)az RRM az Unióban letelepedett jogi személy; és

b)az RRM megfelel az e cikkben meghatározott követelményeknek.

Az RRM-ként való működésre vonatkozó engedélynek az Unió egész területére nézve hatályosnak és érvényesnek kell lennie, és lehetővé kell tennie az adott mechanizmust működtető szolgáltató számára, hogy Unió-szerte biztosítsa azokat a szolgáltatásokat, amelyek tekintetében engedélyt kapott.

Az engedélyezett RRM-eknek mindenkor meg kell felelniük az e cikkben említett engedélyezési feltételeknek. Az engedélyezett RRM-eknek indokolatlan késedelem nélkül értesíteniük kell az ACER-t az engedélyezési feltételek tekintetében bekövetkezett bármely lényeges változásról.

Az Ügynökségnek nyilvántartást kell vezetnie az Unióban működő valamennyi RRM-ről. A nyilvántartásnak nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie és információkat kell tartalmaznia azokról a szolgáltatásokról, amelyekre vonatkozóan az egyes RRM-eket engedélyezték, továbbá a nyilvántartást rendszeresen naprakésszé kell tenni. Abban az esetben, ha az Ügynökség a (4) bekezdéssel összhangban visszavonta valamely RRM engedélyét, a visszavonást annak időpontjától számítva öt éven át közzé kell tenni a nyilvántartásban.

(2)Az Ügynökségnek rendszeresen ellenőriznie kell, hogy az RRM-ek megfelelnek-e e rendeletnek. E célból az RRM-ek kötelesek évente jelentést tenni az Ügynökségnek tevékenységeikről.

(3)Az RRM-eknek rendelkezniük kell megfelelő szabályozásokkal és mechanizmusokkal a 8. cikkben előírt információknak a lehető leggyorsabban, de legkésőbb az e cikk (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott határidő lejártáig történő jelentéséhez.

Az RRM-eknek az ügyfelekkel kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzésére kidolgozott, hatékony igazgatási mechanizmusokat kell működtetniük és fenntartaniuk. Azoknak az RRM-eknek, amelyek egyben szervezett kereskedési helyek vagy piaci szereplők is, minden összegyűjtött információt megkülönböztetéstől mentes módon kell kezelniük, és megfelelő mechanizmusokat kell működtetniük és fenntartaniuk a különböző üzleti funkciók szétválasztása érdekében.

Az RRM-eknek rendelkezniük kell az információk továbbítására használt eszközök biztonságát és hitelesítését garantáló, megbízható biztonsági mechanizmusokkal, amelyek minimalizálják az adatsérülés és a jogosulatlan hozzáférés kockázatát, és megelőzik az információk kiszivárgását, ezáltal mindenkor fenntartva az adatok bizalmas jellegét. Az RRM-eknek megfelelő erőforrásokat kell fenntartaniuk és tartalékrendszerekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy szolgáltatásaikat a 8. cikk (2) és (6) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott ütemezésnek megfelelően kínálhassák és tarthassák fenn.

Az RRM-eknek rendelkezniük kell olyan rendszerekkel, amelyek révén hatékonyan ellenőrizhető az ügyletjelentések teljessége, feltárhatók a piaci szereplők által elkövetett kihagyások és nyilvánvaló hibák, és amennyiben ilyen hibára vagy kihagyásra derül fény, erről részletes tájékoztatás nyújtható a piaci szereplőknek, valamint kérelmezhető az ilyen hibás jelentések újraküldése.

Az RRM-eknek rendelkezniük kell továbbá olyan rendszerekkel is, amelyek segítségével képesek feltárni a saját maguk által elkövetett hibákat és kihagyásokat, kijavítani azokat, és továbbítani – vagy adott esetben újból továbbítani – a helyes és hiánytalan ügyletjelentéseket az Ügynökség részére.

(4)Az Ügynökség visszavonhatja egy adott RRM engedélyét, ha a szóban forgó RRM:

a)18 hónapon belül nem használja fel az engedélyt, kifejezetten lemond az engedélyről, vagy az előző 18 hónapban nem nyújtott semmilyen szolgáltatást;

b)az engedélyt hamis nyilatkozat tételével vagy bármely egyéb szabálytalan módon szerezte meg;

c)már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján az engedélyezésére sor került;

d)súlyosan és rendszeresen megsértette e rendeletet.

Azon RRM, amelynek az engedélyét visszavonták, köteles gondoskodni a szabályos helyettesítésről, beleértve az adatok más RRM-eknek történő átadását és az adatszolgáltatási folyamatok más RRM-ekhez történő átirányítását.

Az Ügynökség adott esetben köteles indokolatlan késedelem nélkül értesíteni az RRM székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságát a szóban forgó mechanizmus engedélyének visszavonására vonatkozó határozatról.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a következőket:

a)azok az eszközök, amelyek alkalmazásával az RRM-eknek meg kell felelniük az (1) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségnek; és

b)a (2) és a (3) bekezdés végrehajtásához kapcsolódó konkrét szervezeti követelmények.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

[11.] A 10. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ACER köteles kialakítani azokat a mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a 7. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk alapján hozzá beérkező információk Uniós szinten történő megosztását a Bizottsággal, a nemzeti szabályozó hatóságokkal, a hatáskörrel rendelkező pénzügyi piaci hatóságokkal, a nemzeti versenyhatóságokkal, az ESMA-val és más érintett hatóságokkal. E mechanizmusok kialakítása előtt az ACER-nek konzultálnia kell az említett hatóságokkal.”;

b) a cikk szövege a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

(1a) A nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek kialakítani azokat a mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a 7. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk alapján hozzájuk beérkező információk nemzeti szinten történő megosztását a hatáskörrel rendelkező pénzügyi piaci hatóságokkal, a nemzeti versenyhatóságokkal, a nemzeti adóhatóságokkal, az EUROFISC-kel és más érintett hatóságokkal. E mechanizmusok kialakítása előtt a nemzeti szabályozó hatóságoknak konzultálniuk kell az Ügynökséggel és az említett felekkel.”;

c) a cikk szövege a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A nemzeti szabályozó hatóságok az e cikk (1a) bekezdésében említett mechanizmusokhoz csak azoknak a hatóságoknak adhatnak hozzáférést, amelyek úgy alakították ki rendszereiket, hogy a nemzeti szabályozó hatóság képes legyen megfelelni a 12. cikk (1) bekezdésében előírt követelményeknek.”

[13.] A 12. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság, a nemzeti szabályozó hatóságok, a tagállamok hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságai, a nemzeti adóhatóságok, az EUROFISC, a nemzeti versenyhatóságok, az ESMA és az egyéb érintett hatóságok – többek között az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően – kötelesek biztosítani a 4. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (5) bekezdése vagy a 10. cikk alapján hozzájuk beérkező információk bizalmas kezelését, integritását és védelmét, továbbá lépéseket tenni az ezen információkkal való visszaélések megelőzésére.”;

b) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A 17. cikk értelmében az ACER dönthet úgy, hogy az általa birtokolt információkat részlegesen hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára, amennyiben gondoskodik arról, hogy ne kerülhessenek nyilvánosságra és ne legyenek módosíthatók olyan információk, amelyek konkrét piaci szereplőkre, konkrét ügyletekre vagy adott kereskedési helyszínekre vonatkoznak, és üzleti szempontból érzékenyek. Az ACER nem akadályozható meg abban, hogy az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően a szervezett kereskedési helyekre, a közzétételi platformokra és az RRM-ekre vonatkozó információkat tegyen közzé.”;

[14.] A 13. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek biztosítani a 3. és 5. cikkben foglalt tilalmak, valamint a 4., a 8., a 9. és a 15. cikkben foglalt kötelezettségek alkalmazását.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük a nemzeti nagykereskedelmi energiapiacaikon végrehajtott valamennyi cselekmény kivizsgálására és e rendeletnek az említett cselekmények vonatkozásában történő végrehajtására, függetlenül attól, hogy a szóban forgó cselekményeket végrehajtó, a 9. cikk (1) bekezdése szerint nyilvántartásba vett piaci szereplő hol rendelkezik lakóhellyel, illetve hol telepedett le.

Minden egyes tagállam biztosítja, hogy a nemzeti szabályzó hatósága rendelkezzen az említett feladatai elvégzéséhez szükséges vizsgálati és jogérvényesítési hatáskörökkel. Ezeket a hatásköröket az arányosság elvének szem előtt tartásával kell gyakorolni.

A szóban forgó hatáskörök gyakorolhatók:

a)közvetlenül;

b)más hatóságokkal együttműködésben; vagy

c)a hatáskörrel rendelkező igazságügyi szervekhez benyújtott kérelem útján.

Adott esetben a nemzeti szabályozó hatóságok a 8. cikk (4) bekezdésének d) pontja szerinti szervezett kereskedési hellyel, vételi és az eladási ajánlatok egyeztetésére szolgáló rendszerrel vagy más, foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személlyel együttműködve gyakorolhatják vizsgálati hatáskörüket.”;

b) a cikk szövege a következő (3)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e rendeletben foglalt rendelkezések megsértése elleni küzdelem, a nemzeti szabályozó hatóságok jogérvényesítési tevékenységeinek támogatása és kiegészítése, valamint annak elősegítése érdekében, hogy e rendelet alkalmazása Unió-szerte egységesen valósuljon meg, az Ügynökség vizsgálatokat végezhet a 13a. és a 13b. cikk által, illetve e cikkeknek megfelelően ráruházott hatáskörök gyakorlása révén.

(4) Az Ügynökség abban az esetben gyakorolhatja a ráruházott hatásköröket a 3. és az 5. cikkben meghatározott tilalmak, valamint a 4. cikkben meghatározott kötelezettségek alkalmazásának biztosítása céljából, ha:

a)olyan cselekmények végrehajtására kerül vagy került sor, amelyek nagykereskedelmi energiatermékek legalább három tagállamban történő átadására irányulnak; vagy

b)olyan cselekmények végrehajtására kerül vagy került sor, amelyek nagykereskedelmi energiatermékek legalább két tagállamban történő átadására irányulnak, és az e cselekményeket végrehajtó természetes vagy jogi személyek legalább egyike olyan, harmadik országban lakóhellyel rendelkező vagy harmadik országban letelepedett személy, aki vagy amely a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba van véve; vagy

c)a hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóság – a 16. cikk (5) bekezdésében említett eltérések sérelme nélkül – nem hozza meg haladéktalanul az Ügynökség által hozzá intézett, a 16. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett kérés teljesítéséhez szükséges intézkedéseket; vagy

d)az e rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott releváns információk valószínűleg jelentős hatást gyakorolnak legalább három tagállamban történő átadásra szánt nagykereskedelmi energiatermékek árára.

(5) Az Ügynökség abban az esetben gyakorolhatja a ráruházott hatásköröket a 15. cikkben meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében, ha az adott személyek olyan ügyleteket kötnek vagy teljesítenek foglalkozásszerűen, amelyek legalább három tagállamban történő átadásra szánt nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatosak.

(6) Hatásköreinek gyakorlása során az Ügynökségnek figyelembe kell vennie azokat a vizsgálatokat, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóság e rendelet alapján ugyanazon ügyek tekintetében folytat vagy már elvégzett, valamint a vizsgálat határokon átnyúló hatását.

(7) A hatásköreinek a (4) bekezdés alapján történő gyakorlása céljából tett intézkedések lezárását követően az Ügynökségnek jelentést kell készítenie. A jelentést a titoktartási követelmények figyelembevételével nyilvánosságra kell hozni. Ha az Ügynökség megállapítja e rendelet megsértését, erről tájékoztatja az érintett tagállam vagy tagállamok nemzeti szabályozó hatóságait, és felszólítja őket arra, hogy a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően tegyék meg a megfelelő intézkedéseket a jogsértéssel kapcsolatban. Az Ügynökség ajánlásokat tehet az érintett nemzeti szabályozó hatóságoknak bizonyos nyomonkövetési intézkedésekre vonatkozóan, és szükség esetén tájékoztathatja a Bizottságot.”

[15.] A rendelet szövege a következő 13a–13d. cikkel egészül ki:

„13a. cikk

Az Ügynökség által végzett helyszíni ellenőrzések

(1)Az Ügynökségnek az érintett tagállam illetékes hatóságaival szoros együttműködésben helyszíni ellenőrzéseket kell előkészítenie és végrehajtania.

(2)Az e rendeletben előírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében az Ügynökség a vizsgálat által érintett személyek helyiségeiben minden szükséges helyszíni ellenőrzést elvégezhet. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő lefolytatásának és hatékonyságának biztosításához ez szükséges, az Ügynökség előzetes bejelentés nélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést.

(3)Az Ügynökség tisztviselői és az általa helyszíni ellenőrzés végzésére felhatalmazott más személyek az Ügynökség által a (6) bekezdés alapján elfogadott vizsgálati határozat hatálya alá tartozó személyek bármely helyiségébe beléphetnek, és rendelkeznek az e cikkben említett valamennyi hatáskörrel. Jogukban áll továbbá az ellenőrzés idejére és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely helyiséget, ingatlant és üzleti könyvet vagy nyilvántartást.

(4)Az Ügynökségnek az ellenőrzés előtt kellő időben értesítenie kell az ellenőrzésről azon tagállam nemzeti szabályozó hatóságát és más érintett hatóságait, amelyben az ellenőrzésre sor kerül. Az e cikk szerinti ellenőrzéseket el kell végezni, amennyiben az illetékes hatóság megerősítette, hogy nem emel kifogást a szóban forgó ellenőrzésekkel szemben.

(5)Az Ügynökség tisztviselői és az általa helyszíni ellenőrzés végzésére felhatalmazott más személyek hatáskörüket az ellenőrzés tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával gyakorolják.

(6)Az e cikkben említett személyek kötelesek alávetni magukat az Ügynökség által elfogadott határozattal elrendelt helyszíni ellenőrzéseknek. A határozatban fel kell tüntetni az ellenőrzés tárgyát és célját, az ellenőrzés megkezdésének időpontját, az (EU) 2019/942 rendelet alapján igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket, valamint azon jogot, hogy a határozat a Bírósággal felülvizsgáltatható. Az Ügynökség az ilyen határozat elfogadása előtt köteles konzultálni annak a tagállamnak a nemzeti szabályozó hatóságával, amelyben az ellenőrzésre sor kerül.

(7)Azon tagállam nemzeti szabályozó hatóságának tisztviselői, amely tagállamban az ellenőrzésre sor kerül, illetve az említett hatóság által felhatalmazott vagy kijelölt személyek az Ügynökség kérésére aktívan segítik az Ügynökség tisztviselőit és az általa felhatalmazott más személyeket. E célból megilletik őket az e cikkben meghatározott hatáskörök. A nemzeti szabályozó hatóság tisztviselői kérésre szintén részt vehetnek a helyszíni ellenőrzésben.

(8)Amennyiben az Ügynökség tisztviselői, valamint az általa felhatalmazott vagy kijelölt személyek megállapítják, hogy valamely személy akadályozza az e cikk alapján elrendelt vizsgálat elvégzését, az érintett tagállam nemzeti szabályozó hatósága – adott esetben a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező jogérvényesítő hatóság bevonásával – megadja számukra vagy más illetékes nemzeti szabályozó hatóságok számára a szükséges segítséget a helyszíni ellenőrzés elvégzéséhez.

(9)Ha az (1) bekezdésben előírt helyszíni ellenőrzéshez vagy a (7) és a (8) bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz az alkalmazandó nemzeti jog szerint valamely igazságügyi hatóság engedélyére van szükség, az Ügynökségnek ezt az engedélyt is kérelmeznie kell. Az Ügynökség ilyen engedélyt elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhet.

(10)Amennyiben az Ügynökség a (9) bekezdésben említett engedély iránti kérelmet nyújt be, a nemzeti igazságügyi hatóságnak meg kell győződnie a következőkről:

a)az Ügynökség határozata hiteles; és

b)a meghozandó intézkedések a helyszíni ellenőrzés tárgyát figyelembe véve arányosak, és nem önkényesek vagy túlzottak.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában a nemzeti igazságügyi hatóság részletes magyarázatot kérhet az Ügynökségtől, különösen azon indokokra vonatkozóan, amelyek alapján az Ügynökség feltételezi a 13. cikk (3) bekezdésében említett jogsértés megtörténtét, valamint a feltételezett jogsértés súlyosságára és a vizsgálat tárgyát képező személy érintettségének jellegére vonatkozóan. Az (EU) 2019/942 rendelet 28. cikkétől eltérve az Ügynökség határozatát csak a Bíróság vizsgálhatja felül.

13b. cikk

Információkérés

(1)Az Ügynökség kérésére minden személy köteles rendelkezésre bocsátani az Ügynökség e rendeletben előírt kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges információkat. Kérésében az Ügynökségnek:

a)a kérés jogalapjaként ezt a cikket kell megjelölnie;

b)meg kell határoznia a kérés célját;

c)meg kell határoznia, hogy milyen információkra van szükség, és azokat milyen adatformátumban kell megadni;

d)meg kell állapítania egy, a kéréssel arányos határidőt, amelyen belül az információkat rendelkezésre kell bocsátani;

e)tájékoztatnia kell a személyt arról, hogy az információkérésre adott válasz nem lehet helytelen vagy félrevezető.

(2)Az (1) bekezdésben említett információkérések céljából az Ügynökség jogosult határozatok kibocsátására. Ezekben a határozatokban az Ügynökség az (1) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenően köteles feltüntetni azt is, hogy az (EU) 2019/942 rendelet 28. és 29. cikkével összhangban a határozat ellen fellebbezés nyújtható be az Ügynökség fellebbezési tanácsához, és a határozat felülvizsgáltatható a Bírósággal.

(3)Az (1) bekezdésben említett személyeknek vagy képviselőiknek meg kell adniuk a kért információkat. A személyek teljes mértékben felelősek azért, hogy a szolgáltatott információk hiánytalanok és helyesek legyenek, és ne legyenek félrevezetők.

(4)Amennyiben az Ügynökség tisztviselői, valamint az általa felhatalmazott vagy kijelölt személyek megállapítják, hogy valamely személy megtagadja a kért információk átadását, az érintett tagállam nemzeti szabályozó hatósága megadja számukra vagy más illetékes nemzeti szabályozó hatóságok számára a szükséges segítséget a (3) bekezdésben említett kötelezettség teljesítésének biztosításához, többek között szankcióknak az alkalmazandó nemzeti jog alapján történő kiszabása révén.

(5)Amennyiben az Ügynökség tisztviselői, valamint az általa felhatalmazott vagy kijelölt személyek megállapítják, hogy valamely személy megtagadja a kért információk átadását, az Ügynökség a rendelkezésre álló információk alapján is levonhat következtetéseket.

(6)Az Ügynökség haladéktalanul megküldi az (1) bekezdés szerinti kérelem vagy a (2) bekezdés szerinti határozat egy példányát az érintett tagállamok nemzeti szabályozó hatóságainak.

13c. cikk

Eljárási garanciák

(1)Az Ügynökségnek a helyszíni ellenőrzések és az információkérés során teljeskörűen tiszteletben kell tartania a piaci szereplőkre vonatkozó eljárási garanciákat, beleértve a következőket:

a)az önvádra kötelezés tilalma;

b)a választott személy által nyújtott segítséghez való jog;

c)a helyszíni ellenőrzés végzésének helye szerinti tagállam bármely hivatalos nyelvének használatához való jog;

d)azon jog, hogy észrevételeket fűzzenek az őket érintő tényekhez;

e)a meghallgatásról készült jegyzőkönyv másolatához és jóváhagyásához, illetve a jegyzőkönyvvel kapcsolatos észrevételek tételéhez való jog.

(2)Az Ügynökségnek a piaci szereplő mellett, illetve ellen szóló bizonyítékok gyűjtését, a helyszíni ellenőrzéseket és az információkérést objektív és pártatlan módon, valamint az ártatlanság vélelmének elvével összhangban kell végeznie.

(3)Az Ügynökségnek a helyszíni ellenőrzések és az információkérés során teljeskörűen tiszteletben kell tartania az alkalmazandó titoktartási és uniós adatvédelmi szabályokat.

13d. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1)Az e rendeletben meghatározott vonatkozó követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak és az Ügynökségnek segítséget kell nyújtaniuk egymásnak.”

[15.] A 15. cikk a következőképpen módosul:

„15. cikk

A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek kötelezettségei

Ha valamely, foglalkozásszerűen nagykereskedelmi energiatermékekre vonatkozó ügyleteket kötő vagy teljesítő személy olyan kereskedési megbízást vagy ügyletet észlel (ideértve ezek visszavonását és módosítását is), amelyről észszerűen feltehető, hogy sérti a 3., a 4., illetve az 5. cikkben foglalt rendelkezéseket, akkor köteles haladéktalanul értesíteni az Ügynökséget és az érintett nemzeti szabályozó hatóságot.

A foglalkozásszerűen nagykereskedelmi energiatermékekre vonatkozó ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek kötelesek olyan hatékony mechanizmusokat és eljárásokat kialakítani és fenntartani, amelyek:

a) feltárják a 3., a 4. vagy az 5. cikkben foglalt rendelkezések megsértésének eseteit;

b) garantálják, hogy az említett személyeknek az e cikk alkalmazásában felügyeleti tevékenységet végző alkalmazottai tekintetében nem áll fenn összeférhetetlenség, és hogy a szóban forgó alkalmazottak független módon járnak el.”

[16.] A 16. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés negyedik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Egy adott tagállam nemzeti szabályozó hatóságai, hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságai, nemzeti versenyhatóságai és nemzeti adóhatóságai megfelelő együttműködési formákat alakíthatnak ki a vizsgálat és a jogérvényesítés eredményességének és hatékonyságának biztosítása, valamint egy, a vizsgálatra, a bírósági eljárásokra, valamint e rendelet és a vonatkozó pénzügyi és versenyjog érvényesítésére vonatkozó, összehangolt és következetes megközelítés kialakítása érdekében.”;

b) a (2) bekezdés szövege a következő harmadik albekezdéssel egészül ki:

„A nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek legkésőbb 30 nappal az e rendelet megsértésére vonatkozó végleges határozat elfogadása előtt tájékoztatni az Ügynökséget, és megküldeni számára az ügy összefoglalását és a tervezett határozatot. Az Ügynökségnek nyilvános jegyzéket kell vezetnie az e rendelet szerinti határozatokról, amelyben fel kell tüntetni a határozat dátumát, a szankcionált személyek nevét, e rendelet jogsértés által érintett cikkét és az alkalmazott szankciót. E közzététel céljából a nemzeti szabályozó hatóságoknak a határozat kibocsátásától számított hét napon belül az Ügynökség rendelkezésére kell bocsátaniuk ezeket az információkat.”;

c) a (3) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

„e) Az Ügynökség és a nemzeti szabályozó hatóságok tájékoztatják a hatáskörrel rendelkező nemzeti adóhatóságokat és az EUROFISC-et minden olyan esetben, amikor annak alapos gyanúját észlelik, hogy egy nagykereskedelmi energiapiacon bárki olyan cselekményeket hajt vagy hajtott végre, amelyek valószínűsíthetően adócsalásnak minősülnek.”

[16.] A szöveg a következő 16a. és 16b. cikkel egészül ki:

„16a. cikk

A feladatok és a felelősségi körök átruházása

(1)Az e cikkben foglalt feltételek mellett a nemzeti szabályozó hatóságok a megbízott hozzájárulásával átruházhatnak feladatokat és felelősségi köröket más nemzeti szabályozó hatóságokra. A tagállamok külön szabályokat határozhatnak meg a felelősségi körök átruházására vonatkozóan, amelyeknek meg kell felelni, mielőtt nemzeti szabályozó hatóságaik ilyen hatáskör-átruházási megállapodásokat kötnek, és az átruházás hatályát a piaci szereplők vagy csoportok hatékony felügyeletéhez szükséges mértékre korlátozhatják.

(2)A nemzeti szabályozó hatóságoknak tájékoztatniuk kell az Ügynökséget az általuk megkötni kívánt hatáskör-átruházási megállapodásokról. A megállapodásokat legkorábban egy hónappal az Ügynökség tájékoztatását követően léptethetik hatályba.

(3)Az Ügynökség a tájékoztatását követő egy hónapon belül véleményezheti a megkötni kívánt hatáskör-átruházási megállapodást.

(4)Az összes érintett fél megfelelő tájékoztatása érdekében az Ügynökség köteles erre alkalmas eszközökkel közzétenni a nemzeti szabályozó hatóságok által kötött hatáskör-átruházási megállapodásokat.

16b. cikk

Iránymutatások és ajánlások

(1)Az Unión belüli következetes, hatékony és eredményes felügyeleti gyakorlatok kialakítása, valamint az uniós jog közös, egységes és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az Ügynökségnek az összes nemzeti szabályozó hatóságnak vagy az összes piaci szereplőnek címzett iránymutatásokat és ajánlásokat kell kibocsátania, továbbá ajánlásokat kell kiadnia egy vagy több nemzeti szabályozó hatóságnak, illetve egy vagy több piaci szereplőnek a 4a., a 8. és a 9a. cikk alkalmazására vonatkozóan.

(2)Az Ügynökségnek adott esetben nyilvános konzultációkat kell folytatnia az általa kiadott iránymutatásokról és ajánlásokról, és elemeznie kell az ilyen iránymutatások és ajánlások kibocsátásával járó lehetséges költségeket és hasznokat. E konzultációknak és elemzéseknek arányosnak kell lenniük az iránymutatások, illetve ajánlások hatókörével, jellegével és hatásával.

(3)A nemzeti szabályozó hatóságok és a piaci szereplők kötelesek minden erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy megfeleljenek a szóban forgó iránymutatásoknak és ajánlásoknak.

(4)Az egyes iránymutatások, illetve ajánlások kibocsátásától számítva két hónapon belül minden nemzeti szabályozó hatóságnak vissza kell jeleznie, hogy megfelel-e vagy meg kíván-e felelni az adott iránymutatásnak vagy ajánlásnak. Ha valamely nemzeti szabályozó hatóság nem felel meg vagy nem kíván megfelelni az iránymutatásnak vagy ajánlásnak, erről tájékoztatnia kell az Ügynökséget, ismertetve az indokokat is.

(5)Az Ügynökségnek közzé kell tennie azokat az információkat, amelyek szerint a nemzeti szabályozó hatóság nem felel meg vagy nem kíván megfelelni az iránymutatásnak vagy ajánlásnak. Az Ügynökség dönthet úgy is, hogy közzéteszi a nemzeti szabályozó hatóság által az iránymutatásnak vagy ajánlásnak való meg nem felelésre vonatkozóan megadott indokokat. A nemzeti szabályozó hatóságot az ilyen közzétételről előzetesen értesíteni kell.

(6)Amennyiben az iránymutatás vagy ajánlás előírja, a piaci szereplőknek egyértelmű és részletes jelentést kell tenniük arról, hogy megfelelnek-e az iránymutatásnak vagy ajánlásnak.

(7)Az Ügynökségnek az általa kiadott iránymutatásokat és ajánlásokat bele kell foglalnia az (EU) 2019/942 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének k) pontjában említett jelentésbe.”;

[18.] A 17. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A büntetőjog hatálya alá tartozó esetek, valamint e rendelet más rendelkezései és a vonatkozó más uniós jogi aktusok sérelme nélkül a (2) bekezdésben meghatározott személyek a feladataik ellátása keretében kapott bizalmas információkat más személynek vagy hatóságnak kizárólag összefoglaló vagy összesített adatok formájában és kizárólag oly módon adhatják át, hogy abból konkrét piaci szereplőre ne lehessen következtetni.”

[19.] A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértéséért alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megteszik az összes szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. A szankcióknak arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, továbbá tükrözniük kell az elkövetett jogsértés jellegét, időtartamát és súlyosságát, a fogyasztóknak okozott kárt, valamint a bennfentes információk felhasználása és a piaci manipuláció nyomán a kereskedésben elérhető nyereség mértékét.

A büntetőjogi szankcióknak és a nemzeti szabályozó hatóságok 13. cikk szerinti felügyeleti hatáskörének sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak a nemzeti szabályozó hatóságok számára arra, hogy megfelelő közigazgatási szankciókat és más közigazgatási intézkedéseket fogadjanak el e rendelet megsértésének a 13. cikk (1) bekezdésében említett eseteivel kapcsolatban.

A tagállamok részletes tájékoztatást nyújtanak e rendelkezésekről a Bizottságnak és az Ügynökségnek, és haladéktalanul értesítik őket a rendelkezések minden későbbi módosításáról.

(2) A tagállamok a nemzeti joggal, valamint a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalmának elvével összhangban biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörrel rendelkezzenek legalább a következő közigazgatási szankciók és közigazgatási intézkedések elrendelése tekintetében e rendelet rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban:

a)az érintett személyt a jogsértés megszüntetésére kötelező határozat elfogadása;

b)a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének visszaszolgáltatása, ha az érintett összeg meghatározható;

c)nyilvános figyelmeztetések vagy értesítések kiadása;

d)kényszerítő bírság kiszabásáról szóló határozat elfogadása;

e)közigazgatási bírság kiszabásáról szóló határozat elfogadása;

jogi személy esetében olyan közigazgatási bírság kiszabása, amelynek felső határa legalább:

i. az előző üzleti év teljes forgalmának 15 %-a a 3. és az 5. cikk megsértése esetén;

ii. az előző üzleti év teljes forgalmának 2 %-a a 4. és a 15. cikk megsértése esetén;

iii. az előző üzleti év teljes forgalmának 1 %-a a 8. és a 9. cikk megsértése esetén;

természetes személy esetében olyan közigazgatási bírság kiszabása, amelynek felső határa legalább:

i. 5 000 000 EUR a 3. és az 5. cikk megsértése esetén;

ii. 1 000 000 EUR a 4. és a 15. cikk megsértése esetén;

iii. 500 000 EUR a 8. és a 9. cikk megsértése esetén.

Az e) pontban foglaltak ellenére a bírság összege nem haladhatja meg az érintett jogi személy előző üzleti évben elért éves forgalmának 20 %-át. Természetes személyek esetében a bírság összege nem haladhatja meg az előző naptári évben elért éves jövedelem 20 %-át. Amennyiben az érintett személy közvetlenül vagy közvetve pénzügyi előnyhöz jutott a jogsértésből, a bírság összegének legalább a szóban forgó előny összegével egyenlőnek kell lennie.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok nyilvánosságra hozhassák az e rendelet megsértéséért elrendelt intézkedéseket és kiszabott szankciókat, amennyiben a nyilvánosságra hozatal nem okoz aránytalan kárt az érintett feleknek.”

2. cikk

Az (EU) 2019/942 rendelet módosításai

Az (EU) 2019/942 rendelet a következőképpen módosul:

[1.] A 6. cikk (8) bekezdését el kell hagyni.

[2.] A 12. cikk c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c) lefolytatja és koordinálja az 1227/2011/EU rendelet 13., 13a., 13b. és 16. cikke szerinti vizsgálatokat.”

[3.] A 32. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ACER számára díjat kell fizetni a piaci szereplők vagy a nevükben adatokat szolgáltató szervezetek által az 1227/2011/EU rendelet 8. cikke alapján jelentett információk összegyűjtéséért, kezeléséért, feldolgozásáért és elemzéséért, valamint a bennfentes információknak az 1227/2011/EU rendelet 4. és 4a. cikke szerinti közzétételéért. A díjakat nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok és a bennfentes információk közzétételére szolgáló platformok alkalmazásával kell befizetni. Az e díjakból származó bevételek fedezhetik az ACER azon költségeit is, amelyek az 1227/2011/EU rendelet 13., 13a., 13b. és 16. cikke szerinti felügyeleti és vizsgálati hatáskörök gyakorlásával kapcsolatban merülnek fel.”

3. cikk

Az 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításai

Az 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

[1.] A rendelet szövege a következő 7a. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

Az LNG-piaci adatok minősége

(1)Az LNG-piaci adatoknak a következőket kell magukban foglalniuk:

a)a szerződés felei, beleértve a vétel/eladás jelzését;

b)az adatszolgáltató fél;

c)az ügyleti ár;

d)a szerződéses mennyiségek;

e)a szerződés értéke;

f)az LNG-szállítmány érkeztetésére rendelkezésre álló időkeret;

g)a teljesítés feltételei;

h)a teljesítési pontok;

i)az időbélyegző adatai az alábbiak mindegyikére vonatkozóan:

i. a vételi vagy eladási ajánlat benyújtásának dátuma és időpontja;

ii. az ügylet dátuma és időpontja;

iii. a vételi ajánlat, az eladási ajánlat vagy az ügylet bejelentésének dátuma és időpontja;

iv. az LNG-piaci adatok ACER általi kézhezvétele.

(2)Az LNG-piaci szereplőknek az LNG-piaci adatokat az alábbi mértékegységekben és pénznemekben kell az ACER rendelkezésére bocsátaniuk:

a)az ügyleti, vételi és eladási egységárakat a szerződésben meghatározott pénznemben és EUR/MWh-ban kell bejelenteni, és azoknak adott esetben tartalmazniuk kell az alkalmazott átváltási árfolyamokat;

b)a szerződéses mennyiségeket a szerződésekben meghatározott mértékegységekben és MWh-ban kell bejelenteni;

c)az érkeztetésre rendelkezésre álló időkeretet UTC-formátumú teljesítési időpontként kell megadni;

d)a teljesítési pontot egy, az ACER jegyzékében szereplő – így például az 1227/2011/EU rendelet és az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet értelmében jelentéstételre kötelezett LNG-létesítmények jegyzékében említett – érvényes azonosítóval kell jelölni; az időbélyegzővel kapcsolatos információkat UTC-formátumban kell bejelenteni; (adott esetben kereszthivatkozásokkal helyettesítendő)

e)adott esetben meg kell adni – teljes egészében – a hosszú távú szerződésben szereplő azon árképletet, amelyből az árat levezették.

(3)Az ACER-nek iránymutatást kell kiadnia azon kritériumokra vonatkozóan, amelyek alapján az egyetlen adatszolgáltató egy adott referencia-időszakban benyújtott LNG-piaci adatok jelentős részéért felel, valamint arra vonatkozóan, hogy ezt a helyzetet miként kell kezelni a napi LNG-árértékelése és LNG-referenciaértékei tekintetében.”

4. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS – „ÜGYNÖKSÉGEK”

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS – „ÜGYNÖKSÉGEK”

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) .../... rendelete az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon folytatott piaci manipulációval szemben az Unió számára biztosított védelem javítása érdekében történő módosításáról.

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Szakpolitikai terület: Energia

Tevékenység: Az európai zöld megállapodás

1.3.A javaslat a következőre irányul:

X új intézkedés

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 18

X jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

Lásd az indokolást.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

Lásd alább „A javaslat/kezdeményezés indoklása” szakaszt.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A kiegészítő források lehetővé teszik az ACER és az Energiaügyi Főigazgatóság számára, hogy az e javaslatban foglalt követelményeknek megfelelően végezzék az uniós jogszabályok szerinti megbízatásuk teljesítéséhez szükséges feladatokat.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

A kezdeményezés előrehaladásának és eredményeinek nyomon követéséről ld. az indokolást.

a) Eredményesség és időszerűség: a mutatóknak lehetővé kell tenniük a teljesítmény nyomon követését azáltal, hogy rendszeres tájékoztatást nyújtanak az előrehaladásról és a programidőszak során elért eredményekről.

b) Hatékonyság: a folyamatokat optimalizálni kell az adatgyűjtés és -feldolgozás tekintetében, elkerülve a szükségtelen vagy párhuzamos információkéréseket.

c) A mutatók relevanciája és a kapcsolódó adminisztratív terhek korlátozásának szükségessége.

d) Egyértelműség: a mutatókat világos és érthető formában, alátámasztó metaadatokkal és olyan formában kell elkészíteni, amely megkönnyíti a megfelelő értelmezést és az érdemi kommunikációt.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

ACER

1. konkrét célkitűzés: A nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok és a bennfentes információk közzétételére szolgáló platformok engedélyezésének és felügyeletének hatásköre

A jogalkotási javaslat értelmében az ACER felel majd a bennfentes információk közzétételére szolgáló platformok (a továbbiakban: közzétételi platformok) és a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok (a továbbiakban: RRM-ek) engedélyezéséért és felügyeletéért, ami túlmutat az említett szervezetek jelenlegi nyilvántartásba vételén.

A felügyeleti feladatok a közzétételi platformok és RRM-ek engedélyezéséből, illetve a napi felügyeletből állnának, és így összhangban lennének az ESMA kereskedési adattárakhoz, jóváhagyott jelentéstételi mechanizmusokhoz és egyéb adatszolgáltatási szolgáltatásokhoz kapcsolódó felügyeleti hatáskörével. Az ACER közvetlen vizsgálati hatáskörökkel is rendelkezik majd a közzétételi platformok és RRM-ek vonatkozásában, illetve további hatásköröket kap az adatgyűjtés hatókörének pontosabb meghatározását segítő iránymutatások és ajánlások kidolgozására.

A közzétételi platformok és RRM-ek viszonylag új struktúrák, és a nyilvántartásba vételek száma várhatóan magas lesz. Tekintettel az RRM-ek és közzétételi platformok nagy számára (az előbbiből 2023. január 1-jétől 104, az utóbbiból 19 létezik), továbbá az új jogi keretre is figyelemmel, az ACER-nek fokoznia kell az említett új felügyeleti tevékenységekkel kapcsolatos erőfeszítéseit. Az Ügynökségnek ezért e szervezetek felügyelete céljából további szakosodott személyzetet kell felvennie. Ez a humánerőforrás-igény 5 teljes munkaidős egyenértékre becsülhető (beleértve 1 informatikai szakértőt az adott üzleti informatikai rendszerek működtetésének és kiberbiztonságának biztosítására).

2. konkrét célkitűzés: A gyanús ügyletről vagy megbízásról szóló jelentések uniós szintű központosítása az ACER-nél, illetve a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek uniós szintű nyomon követése az ACER által

A REMIT jelenleg hatályos 15. cikke a piaci visszaélések lehetséges eseteire vonatkozó információk uniós szintű decentralizálódását eredményezte, mivel a nemzeti szabályozó hatóságok nem kötelesek megosztani a 15. cikk alapján kapott, gyanús ügyletről vagy megbízásról szóló jelentéseket a többi nemzeti szabályozó hatósággal vagy az ACER-rel (még ha egyes hatóságok ezt meg is teszik). Egyúttal emiatt az ACER felügyeleti csoportja sem tudta hasznosítani az említett jelentésekben foglalt információkat egy uniós szintű nyomonkövetési stratégia kidolgozása céljából.

A REMIT javasolt módosításai az ACER-t bízzák meg azzal, hogy a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyektől uniós szinten begyűjtsék a gyanús ügyletről vagy megbízásról szóló jelentéseket (az ACER mint központi platform).

Az e tevékenységhez szükséges emberi erőforrások kiszámítása érdekében az ACER megbecsülte a 2024–2026-os időszakban várhatóan beérkező jelentések számát, a 2022. évre vonatkozóan ismert jelentésmennyiségből kiindulva (melyek többségükben az Ügynökségnek bejelentett ügyek részét képezték), majd ezt a számot korrigálta a 15. cikk kiterjesztett hatályának megfelelően (ami immár magába foglalja a 4. cikk esetleges megsértéseit és valamennyi ilyen jelentést is). Az ACER becslése szerint a gyanús ügyletről vagy megbízásról szóló jelentések száma az elmúlt 6 évben megfigyelt éves növekedés 2/3-ával fog nőni. Az ACER-hez várhatóan beérkező ilyen jelentések becsült száma 2024-ben 236, 2025-ben 248, 2026-ban pedig 260 lehet.

Az e tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok teljesítésére az ACER 2 további teljes munkaidős egyenértéket irányoz elő.

Ami a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyeket illeti, az ACER feladata lesz annak az ellenőrzése, hogy az egész EU-ra kiterjedő (azaz a különböző tagállamokban található három vagy több szállítási övezetben termékeket kínáló) ilyen személyek hatékony intézkedéseket és eljárásokat alkalmaznak-e a REMIT-rendelet 3., 4. és 5. cikke megsértésének azonosítására.

Az e tevékenységhez szükséges emberi erőforrások kiszámításához az ACER megbecsülte az olyan, foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek számát, amelyeket az ACER-nek 2025-től 2027-ig nyomon kell követnie. Az ACER a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek jelenlegi jegyzékéből indult ki, és azonosította közülük azokat, amelyek megfelelnek az új 15. cikkben foglalt kritériumoknak (azaz amelyek legalább három tagállamban bonyolítanak vagy teljesítenek ügyleteket). Az ACER úgy számol, hogy várhatóan 34 foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyt fog nyomon követni (azaz az összes ilyen személynek kevesebb mint 30 %-át).

Az e tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok (a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek ellenőrzése és koordinációja) teljesítéséhez a becslések szerint további 1 teljes munkaidős egyenértékre van szükség.

3. konkrét célkitűzés: Az ACER kiegészítő hatásköre a REMIT esetleges megsértésének kivizsgálása és a jogérvényesítés tekintetében

A REMIT úgy módosul, hogy az ACER meghatározott körülmények között (legalább három, különböző tagállamokban szállított termék érintettsége; vagy két vagy több, különböző tagállamokban szállított termék érintettsége úgy, hogy a cselekményeket végző jogi vagy természetes személy egy harmadik tagállamban vagy az EU-n kívül van bejegyezve vagy letelepedve), biztosítani tudja, hogy a 3. és 5. cikkben meghatározott tilalmak és a 4. cikkben meghatározott kötelezettségek teljesüljenek.

E hatáskörök új feladatokat eredményeznek az Ügynökség számára, amelyek magukban foglalják a vizsgálat megindításához, az információgyűjtéshez (információkérések feldolgozása, szóbeli meghallgatások, ellenőrzések szervezése stb.), az információelemzéshez, illetve a jogsértésekre vonatkozó előzetes következtetésekhez (jelentések) kapcsolódó valamennyi eljárási feladatot.

2022 végén 13 olyan ügy volt folyamatban, amely megfelelne e kritériumnak (a teljes ügyállomány mintegy 3,7 %-a), ebből 9-et 2022-ben jelentettek be. Az ACER joghatósága alá tartozó új ügyek számának éves növekedési üteme a 2024–2026-os időszakban a becslések szerint 13,6 %/év lesz, ami az azonos típusú esetek kapcsán 2017 és 2022 között megfigyelt éves növekedési ráta kétharmadának felel meg. E feltételezések alapján az ACER joghatósága alá tartozó ügyek száma 2024-ben 19-re, 2025-ben 21-re, 2026-ban pedig 24-re becsülhető. Ugyanakkor az ACER-nek mérlegelési jogköre lesz a tekintetben is, hogy kivizsgálja a fenti kritériumoknak megfelelő, legjelentősebb eseteket.

A Versenypolitikai Főigazgatóság által végzett hasonló feladatokkal kapcsolatos tapasztalatok alapján a tevékenységhez kapcsolódó részfeladatok teljesítéséhez az ACER-nek a becslések szerint 11 további teljes munkaidős egyenértékre van szüksége.

Figyelembe véve a szakképzett személyzet felvételével kapcsolatos esetleges nehézségeket is, az összesen 19 további teljes munkaidős egyenérték 2025-től 2027-ig fokozatosan kerül bevezetésre.

Általános költségek

A fent ismertetett további teljes munkaidős egyenértékek nem tartalmazzák az adminisztratív feladatokhoz kapcsolódó költségeket. 30 %-os általános költségarány alkalmazásával ez további 6 teljes munkaidős egyenértéket jelent, amely 3 AST és 3 AST/SC szerződés formájában valósulhat meg, lehetőség szerint a kölcsönzött munkaerő helyettesítésére. E további teljes munkaidős egyenértékekre többek között a többletszemélyzet felvételéhez van szükség, ezért 2025-től van szükség rájuk.

ENER

Az Energiaügyi Főigazgatóságon jelenleg kevesebb mint 0,5 teljes munkaidős egyenértéknyi munkát fordít a REMIT-re. Tekintettel a REMIT megnövekedett jelentőségére a jelenlegi energiaválság kontextusában, az ENER munkaterhe növekedett, ezért körülbelül 2 teljes munkaidős egyenértékre van szükség.

Lásd az indokolást.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A korábbi jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy az ACER létszámigénye könnyen alábecsülhető. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a 2009-es harmadik energiaügyi csomaghoz kapcsolódóan kialakult helyzet – amikor is a létszámigény alábecslése strukturális létszámhiányt eredményezett (amelyre csak a 2022. évi uniós költségvetés kínált átfogó megoldást) – e javaslat esetében a létszámigény becslése több évre előre szól.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

A kezdeményezés az európai zöld megállapodás részeként szerepel a Bizottság 2023. évi munkaprogramjában.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

A megadott teljes munkaidős egyenértéket képviselő munkatársakra a további feladatok ellátásához van szükség, míg a meglévő feladatok belátható időn belül nem fognak csökkenni. A javaslat értelmében állandó jelleggel kiterjesztésre kerül az ACER-nek az LNG-referenciaérték végrehajtásával kapcsolatos hatásköre (5 teljes munkaidős egyenérték a 2022. október 18-i COM(2022)549 bizottsági javaslatot kísérő munkaerő-felmérés szerint).

A további teljes munkaidős egyenértékek finanszírozásához a jogilag lehetséges mértékben az ACER REMIT szerinti feladatait fedező meglévő díjrendszert fogják igénybe venni. E célból a javaslat kiterjeszti az ACER díjbeszedési hatáskörét az újonnan bevezetett közzétételi platformokra, és egyértelművé teszi, hogy az ACER megerősített vizsgálati és végrehajtási hatásköreinek gyakorlása során felmerülő költségek is fedezhetők díjakból. A 32. cikk (1) bekezdése jelenlegi a) pontjának törlése nem csökkenti az ACER bevételeit, eddig ugyanis nem alkalmazták ezt a záradékot, mivel az esetek alacsony száma miatt a díjrendszer felállításának és végrehajtásának adminisztratív költségei aránytalanok lennének.

A díjakról szóló határozat 19 felülvizsgálatának függvényében a becslések szerint a további teljes munkaidős egyenértékeknek mintegy 2/3-a fedezhető a díjakból.

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

 A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

 Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

X határozatlan időtartam

beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütem

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i) 20

X Bizottság általi közvetlen irányítás

 végrehajtó ügynökségek

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

X Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

 nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

 az EBB és az Európai Beruházási Alap

X a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

 közjogi szervek

 magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

 a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi biztosítékokat nyújtó szervek

 az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Pénzügyi szabályzata értelmében az ACER-nek a tervezési dokumentuma összefüggésében éves munkaprogramot kell benyújtania, amely minden egyes elvégzett tevékenység tekintetében tartalmazza a pénzügyi és humán erőforrások részleteit.

Az ACER havonta jelentést tesz az Energiaügyi Főigazgatóságnak a költségvetés végrehajtásáról, beleértve a kötelezettségvállalásokról és a kifizetésekről költségvetési címek szerint, valamint a betöltetlen álláshelyek arányáról a személyzet típusa szerint.

Emellett az Energiaügyi Főigazgatóság közvetlenül képviselteti magát az ACER irányító szerveiben. Az Energiaügyi Főigazgatóság az igazgatótanácsba delegált képviselői révén az éves ülések alkalmával tájékoztatást kap a költségvetés és a létszámterv felhasználásáról.

Végezetül szintén a pénzügyi szabályokkal összhangban, az ACER-nek az igazgatótanács és az éves tevékenységi jelentés keretében éves jelentéstételi követelményeknek kell eleget tennie a tevékenységei és az erőforrások felhasználása vonatkozásában.

Az Energiaügyi Főigazgatóság által közvetlenül végrehajtott feladatok a Bizottság és a végrehajtó ügynökségek által alkalmazott éves tervezési és nyomonkövetési ciklust követik, beleértve az eredményekkel kapcsolatos, az Energiaügyi Főigazgatóság éves tevékenységi jelentésén keretében történő jelentéstételt is.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

Bár az ACER-nek új területen kell szakértelmet kialakítania, a legköltséghatékonyabb, ha az e javaslat szerinti új feladatok végzésére egy olyan meglévő ügynökség kap megbízást, amely jelenleg is hasonló feladatokat lát el.

Az Energiaügyi Főigazgatóság a Bizottság 2017. évi belső ellenőrzési keretrendszere részeként kontrollstratégiát dolgozott ki az ACER-rel fenntartott kapcsolatainak irányítására. Az ACER 2018 decemberében felülvizsgálta és elfogadta saját belső ellenőrzési keretrendszerét.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A fő kockázatot az e javaslat által előidézett munkateherre vonatkozó téves becslések jelentik, mivel a javaslat új feladatokat vezet be. Ezt a kockázatot el kell fogadni, mivel – amint azt a tapasztalatok is mutatják – ha az eredeti javaslat nem tartalmaz elegendő emberi erőforrást, akkor ezt a helyzetet később nagyon nehéz orvosolni.

Az, hogy a javaslat több új feladatot is tartalmaz, csökkenti ezt a kockázatot; bár előfordulhat, hogy egyes jövőbeli feladatok munkaterhelését alábecsülik, más feladatok esetében ez ellenkezőleg alakulhat, ami teret enged az esetleges jövőbeli átcsoportosításoknak.

Az ACER jelenlegi megbízatásához kapcsolódó további feladatok várhatóan nem eredményeznek további célzott ellenőrzéseket az ACER-nél, ezért a kontrollköltségeknek a kezelt források értékéhez viszonyított aránya nem változik.

Hasonlóképpen, az Energiaügyi Főigazgatóság számára kijelölt feladatok sem vezetnek további ellenőrzésekhez vagy az ellenőrzési költségek arányának változásához.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

Az ACER a Bizottság megközelítésével összhangban alkalmazza a decentralizált uniós ügynökségekre vonatkozó, csalás elleni elveket.

2019 márciusában az ACER új csalás elleni stratégiát fogadott el, amely hatályon kívül helyezte az ACER igazgatótanácsának 13/2014. sz. határozatát. A hároméves időszakra kiterjedő új stratégia a következő elemeken alapul: éves kockázatértékelés, az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályok, az érzékeny funkciók kezelésére vonatkozó politika és eljárás, valamint etikai és feddhetetlenségi intézkedések.

Az Energiaügyi Főigazgatóság 2020-ban felülvizsgált csalás elleni stratégiát fogadott el. Ez a stratégia a Bizottság csalás elleni stratégiáján, valamint a csalásnak leginkább kitett területek, a már meglévő ellenőrzések és az Energiaügyi Főigazgatóság csalásmegelőzési, -felderítési és -helyreállítási kapacitásának javításához szükséges intézkedések azonosítására belsőleg elvégzett célzott kockázatértékelésen alapul.

Az ACER szabályzata és a közbeszerzésre vonatkozó szerződéses rendelkezések is biztosítják, hogy a Bizottság szolgálatai, köztük az OLAF, ellenőrzéseket és helyszíni ellenőrzéseket végezhessenek az OLAF által ajánlott általános rendelkezésekkel összhangban.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff. 21

EFTA-országoktól 22

tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 23

más harmadik országoktól

egyéb címzett bevétel

02 10 06 és az ITER költségvetési sora

Diff./Nem diff.

IGEN/NEM

Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől

más harmadik országoktól

egyéb címzett bevétel

[XX.YY.YY.YY]

IGEN/NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

[Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

ACER			2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.	ÖSSZESEN
1. cím 24 :	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)		0,684	0,946	1,288		2,918
	Kifizetési előirányzatok	(2)		0,684	0,946	1,288		2,918
2. cím:	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)
	Kifizetési előirányzatok	(2a)
3. cím 25 :	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(3 a)
	Kifizetési előirányzatok	(3b)
ACER előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3a		0,684	0,946	1,288		2,918
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3b		0,684	0,946	1,288		2,918

A többéves pénzügyi keret
fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.	ÖSSZESEN
Főigazgatóság: ENER
□Humánerőforrás			0,342	0,342	0,342		1,026
□Egyéb igazgatási kiadások
Energiaügyi Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok		0,342	0,342	0,342		1,026

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉHEZ 26
tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,342

1,026

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2024. év 27	2025. év	2026. év	2027. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.	ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok		1,026	1,288	1,630		3,944
	Kifizetési előirányzatok		1,026	1,288	1,630		3,944

3.2.2.Az ACER előirányzataira gyakorolt becsült hatás

 A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

 A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Összegek, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket



N.
év

N+1.
év

N+2.
év

N+3.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.

ÖSSZESEN

KIMENETEK

Típus 28

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS… 29

- Kimenet

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS …

- Kimenet

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZKÖLTSÉG

Adott esetben az összegek az ügynökségnek nyújtott uniós hozzájárulásnak és az ügynökség egyéb bevételeinek (díjak és illetékek) összegét tükrözik.

3.2.3.Az ACER humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

 A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig) Adott esetben az összegek az ügynökségnek nyújtott uniós hozzájárulásnak és az ügynökség egyéb bevételeinek (díjak és illetékek) összegét tükrözik.

2024.
év

2025.
év

2026.
év

2027.
év

ÖSSZESEN

Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat)	0,855	1,710	2,565	5,130
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat)	0,513	0,513	0,513	1,539
Ideiglenes alkalmazott (AST/SC besorolási fokozat)	0,513	0,513	0,513	1,539
Szerződéses alkalmazottak	0,091	0,273	0,364	0,728
Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

1,972

3,009

3,955

8,936

Létszámigény (teljes munkaidős egyenértékben):

2024. év

2025.
év

2026.
év

2027.
év

ÖSSZESEN

Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat)	0	5	10	15	15
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat)	0	3	3	3	3
Ideiglenes alkalmazott (AST/SC besorolási fokozat)		3	3	3	3
Szerződéses alkalmazottak	0	1	3	4	4
Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

A jelzett teljes munkaidős egyenértéket képviselő munkatársak felvételének tervezett időpontja az adott év január 1-je.

Ebből uniós hozzájárulásból finanszírozott 30 :

2024.
év

2025.
év

2026.
év

2027.
év

ÖSSZESEN

Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat)	0	2	3	5	5
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat)		1	1	1	1
Ideiglenes alkalmazott (AST/SC besorolási fokozat)		1	1	1	1
Szerződéses alkalmazottak			1	1	1
Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

3.2.3.2.Az ügynökségért felelős főigazgatóság becsült humánerőforrás-szükségletei

 A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

 A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
·A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 és 20 01 02 02 (a központban és a bizottsági képviseleteken)			2	2	2
20 01 02 03 (a küldöttségeknél)
01 01 01 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

□ Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 31
20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)
Költségvetési sor(ok) (kérjük megnevezni) 32	- a központban 33
	- a küldöttségeknél
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
10 01 05 02 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN			2	2	2

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

 A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

X A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

A kezdeményezés a jelenlegi energiaválság nyomán vált szükségessé, ezért a többéves pénzügyi keret fejezeteinek számításakor még nem vehették figyelembe. Mivel ez a konkrét kezdeményezés új, át kell programozni mind az ACER-nek nyújtott hozzájárulásra vonatkozó, mind pedig az Energiaügyi Főigazgatóságon belüli többletmunkát támogató költségvetési sort. Amennyiben azok a díjakból nem fedezhetők, az ACER-re gyakorolt, az e pénzügyi kimutatásban részletezett költségvetési hatások az ITER költségvetési sorában előirányzott kiadások kompenzációs csökkentése révén kerül kiegyenlítésre.

 A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 34 .

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

	N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

X A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

 A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

 a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

 a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 35
		N. év	N+1. év	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az emelkedő energiaárak kezelése: a cselekvés és a támogatás eszköztára (COM(2021) 660 final).

(2) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – REPowerEU terv, COM(2022) 230.

(3) A Bizottság közleménye: állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából, C 131 I/01, C/2022/1890.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1032 rendelete (2022. június 29.) az (EU) 2017/1938 és a 715/2009/EK rendeletnek a földgáztárolás tekintetében történő módosításáról (HL L 173., 2022.6.10., 17. o.).

(5) A Tanács (EU) 2022/1369 rendelete (2022. augusztus 5.) a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedésekről (HL L 206., 2022.8.8., 1. o.).

(6) A Tanács (EU) 2022/1854 rendelete (2022. október 6.) a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról (HL L 261., 2022.10.7., 1. o.).

(7) A Tanács (EU) 2022/2577 rendelete (2022. december 22.) a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítását célzó keret meghatározásáról (HL L 335., 2022.12.29., 36. o.).

(8) A Tanács (EU) 2022/1854 rendelete (2022. október 6.) a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról (HL L 261., 2022.10.7., 1. o.).

(9) SPEECH/22/5493.

(10) Jelentés az Európa jövőjéről szóló konferencia végeredményeiről – 3. és 17. javaslat

(11) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 irányelv, az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról, COM(2022) 222 final.

(12) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – REPowerEU terv, COM(2022) 230 final.

(13) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora, COM(2023) 62 final .

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(15) A Tanács 2022. június 16-i 2022/C 243/04 ajánlása.

(16) Az EUMSZ 194. cikkének (1) bekezdése.

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(18) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(19) A Bizottság (EU) 2020/2152 határozata (2020. december 17.) az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján jelentett információ összegyűjtéséért, kezeléséért, feldolgozásáért és elemzéséért fizetendő díjakról.

(20) Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx

(21) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(22) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(23) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(24) Az 1. cím alatti kiadások az uniós hozzájárulásból finanszírozandó személyi állománynak felelnek meg. A szükséges állomány fennmaradó kétharmadát díjakból és illetékekből kell finanszírozni.

(25) A 3. cím alatt a 2025–2027-es időszakra előirányzott 4,2 millió EUR összegű kiadást díjakból és illetékekből kell finanszírozni.

(26) A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

(27) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(28) A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(29) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések…”) feltüntetett célkitűzés.

(30) Az ACER az (EU) 2020/2152 bizottsági határozat 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden évben meghatározza azokat a költségeket, beleértve a személyzeti költségeket is, amelyek a díjakból finanszírozhatók, és az eredményeket ismerteti a tervezési dokumentuma tervezetében. Az (EU) 2019/942 rendelet 20. cikkével összhangban a Bizottság véleményt nyilvánít az ACER tervezési dokumentumának tervezetéről, beleértve az ügynökség arra vonatkozó javaslatait is, hogy mely költségek fedezhetők a díjakból, és hogy ezáltal milyen mértékben csökkenthetők az uniós költségvetésre nehezedő terhek.

(31) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(32) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(33) Elsősorban az uniós kohéziós politikai alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) tekintetében.

(34) Lásd a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet 12. és 13. cikkét.

(35) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.