EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.5.30.

COM(2018) 380 final

2018/0202(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA)

{SEC(2018) 273 final}
{SWD(2018) 289 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•Okok és célok

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) eredetileg a 2007–2013 közötti programozási időszakra hozták létre az 1927/2006/EK rendelettel 1 . Létrehozásának célja az volt, hogy olyan eszköz álljon az Unió rendelkezésére, amellyel szolidaritását fejezheti ki, illetve támogatást nyújthat azoknak a munkavállalóknak, akik a globalizálódás miatt a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következtében kerültek elbocsátásra, és akik elbocsátása erősen negatív hatással volt a regionális vagy helyi gazdaságra. Az aktív munkaerőpiaci intézkedések társfinanszírozásával az EGAA célja az, hogy megkönnyítse a komoly gazdasági zavarok által sújtott területek, ágazatok, körzetek vagy térségek munkavállalóinak a munkaerőpiacra való visszatérését.

A 2008. évi pénzügyi és gazdasági válság mértékére és kialakulásának gyorsaságára tekintettel a Bizottság Az európai gazdasági fellendülés tervében 2 kilátásba helyezte az 1927/2006/EK rendelet felülvizsgálatát. Az EGAA végrehajtásának első évein alapuló néhány állandó változás mellett e felülvizsgálat 3 fő célja az EGAA hatályának 2009. május 1-jétől 2011. december 30-ig tartó meghosszabbítása volt. A Bizottság szándéka az volt, hogy az EGAA által lehetővé tegye az Unió számára, hogy kifejezze szolidaritását és támogatást nyújtson azoknak a munkavállalóknak, akik közvetlenül a pénzügyi és gazdasági világválság miatt veszítették el állásukat, valamint a társfinanszírozás mértékét 50 %-ról 65 %-ra emelje, így csökkentve a tagállamok terheit.

Az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben az EGAA hatályát kiterjesztette. Ennek az volt a célja, hogy az eszközt ne csak az 546/2009/EK rendelet szerinti, a globális pénzügyi és gazdasági válság elhúzódása által okozott súlyos gazdasági zavar következtében történt elbocsátásokra, hanem bármilyen újabb globális pénzügyi és gazdasági válság esetén is alkalmazni lehessen. Az EGAA-t tehát olyan esetekben is igénybe lehet venni, amelyekben előre nem látott válságok a helyi, regionális vagy nemzeti gazdaság komoly zavarát idézik elő. Ilyen előre nem látott válság lehet például a jelentős kereskedelmi partnerek gazdaságának recessziója vagy a pénzügyi rendszer 2008. évihez hasonló összeomlása. Annak biztosítására, hogy a munkavállalók számára munkaszerződésüktől vagy jogviszonyuktól függetlenül elérhető legyen az EGAA-ból származó támogatás, a „munkavállaló” fogalmát kiterjesztették. Ennek értelmében nemcsak az 1927/2006/EK rendeletben szereplő, határozatlan időtartamú munkaviszonyt létesítő szerződéssel rendelkező munkavállalókat foglalta magában, hanem a határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalókat, a kölcsönzött munkavállalókat, valamint a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások tulajdonos-ügyvezetőit és az önálló vállalkozókat is. Továbbá bizonyos körülmények között a tagállamok az EGAA-kérelmeiben elbocsátott munkavállalóként szerepelhettek a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok is. Ezt az ifjúsági munkanélküliség magas szintje indokolta, továbbá az, hogy a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok még nehezebben találnak munkát, amikor a munkaerőpiacon komoly zavarok következnek be, például a nagy szerkezetátalakítások miatt.

E javaslat elsődleges célja annak biztosítása, hogy az EGAA a 2020. december 31. utáni időszakban időbeli korlátozás nélkül folytassa működését, mivel a többéves pénzügyi keret felső határain kívüli eszköz.

Annak érdekében, hogy az EGAA érvényes európai szintű eszköz maradjon, a munkavállalók számára az EGAA-ból nyújtandó támogatásra akkor lehet kérelmet benyújtani, amikor az elbocsátások száma elér egy minimális küszöböt. Az 1309/2013/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatták, hogy egy adott referencia-időszakon belül célszerű 250 fős elbocsátási küszöbértéket megállapítani, különösen amennyiben kisebb munkaerőpiacokon vagy kivételes helyzetekben alacsonyabb számú elbocsátás esetén is benyújtható kérelem. A 250 fős küszöbérték alacsonyabb mint a 2014–2020-as programozási időszakra megállapított küszöbérték. Ennek oka, hogy egyre ritkábbak a nagyon nagymértékű csoportos létszámcsökkentések, valamint, hogy 250 fő elbocsátása a legtöbb régióban jelentős hatással jár. További oka, hogy sok tagállamban a munkavállalók nagy részét kis- és középvállalkozások (kkv-k) foglalkoztatják.

2017. november 17-én, az Európában jelentkező szociális kihívásokra válaszul, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdették a szociális jogok európai pillérét 5 . A munka világának változó realitásait figyelembe véve az Uniónak fel kell készülnie a globalizáció és a digitalizáció jelenlegi és jövőbeni kihívásaira. Ez a növekedés inkluzívabbá tételével, valamint a foglalkoztatási és szociális politikák fejlesztésével érhető el. A szociális jogok európai pillérében foglalt elvek átfogó iránymutatási keretként szolgálnak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) számára, és lehetővé teszik, hogy az Unió a nagyobb szerkezetátalakítások esetén a megfelelő elveket ültesse át a gyakorlatba.

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere jelenti a nemzeti reformprioritások meghatározásának és végrehajtásuk felügyeletének keretét. A tagállamok e reformprogramok támogatására kidolgozzák saját többéves nemzeti beruházási stratégiáikat. Ezeket a stratégiákat, melyek a nemzeti és/vagy uniós támogatásra ajánlott, prioritást élvező beruházási projektek felvázolására és koordinálására irányulnak, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt terjesztik elő. Ezenkívül az uniós finanszírozást koherens módon kell felhasználni, és maximalizálni kell az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alapból, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az európai beruházásstabilizáló funkcióból és adott esetben az InvestEU Alapból származó pénzügyi támogatás hozzáadott értékét.

Napjainkban a globalizáció a világpiacok egyre növekvő összekapcsoltságát és kölcsönös függését idézi elő. A nyitott kereskedelem, a technológiai változások és más tényezők – például a karbonszegény gazdaságra való átállás – közötti viszonyok és kölcsönös egymásra hatásuk miatt egyre nehezebb az elbocsátásokat okozó egyetlen konkrét tényezőt azonosítani. Ha az EGAA változatlan marad, paradox módon épp a globalizáció legújabb trendjei miatt lehetne kevesebb kérelemre és lelassult felhasználásra számítani. Nagy valószínűséggel az is további hatást gyakorolt az alap felhasználására, hogy az igen nagy volumenű szerkezetátalakítási (több mint 500 fő elbocsátásával járó) esetek száma az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent. Ezért a jövőben az EGAA csak akkor lesz igénybe vehető, ha egy szerkezetátalakítás jelentős hatással jár, amely feltétel a fent említett minimális küszöbérték, azaz 250 munkavállaló elbocsátása esetén tekintendő teljesültnek.

Annak ellenére, hogy az ifjúsági munkanélküliség szintje még mindig magas, a tapasztalatok szerint más eszközök, nevezetesen az Európai Szociális Alap alkalmasabb lehet a NEET-fiatalok támogatására. A fiatalok támogatásának EGAA-kérelmekhez történő kötése úgy tekinthető, hogy fokozza az egyenlőtlenséget, mivel kizárná a rászoruló fiatalok többségét.

Az EGAA olyan munkaerőpiaci intézkedésekre összpontosul, amelyek célja, hogy az elbocsátott munkavállalók biztos munkahelyek révén gyorsan újra beilleszkedjenek a munka világába. Az 1309/2013/EU rendelethez hasonlóan ez a javaslat az EGAA-ból aktív munkaerőpiaci intézkedéscsomagra nyújtandó pénzügyi hozzájárulásról rendelkezik. Az intézkedések elsődleges célja testre szabott támogatást nyújtani a munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedéshez, nagyobb hangsúlyt helyezni a digitális készségek elsajátítására, és minden lehetséges esetben támogatni a mobilitást. Passzív intézkedések nem finanszírozhatóak az EGAA-ból. Ellátásokat csak akkor lehet nyújtani, ha azok ösztönzik az elbocsátott munkavállalók aktív munkaerőpiaci intézkedésekben való részvételét. A valóban aktív munkaerőpiaci intézkedések és az „aktivált” támogatások közötti észszerű egyensúly biztosítása érdekében a támogatások mértéke az összehangolt aktív munkaerőpiaci intézkedéscsomagban korlátozott.

Az EGAA az egyik olyan speciális eszköz marad, amely lehetővé teszi, hogy az Unió reagálni tudjon előre nem látható körülményekre, ezért a többéves pénzügyi keret felső határain kívül van helyezve. A döntéshozatali folyamat hossza és eljárási követelményei miatt azonban nem elég hatékony. Az EGAA-val kapcsolatban álló valamennyi fél közös érdeke, hogy az EGAA-támogatások iránt benyújtott kérelem és a kifizetés időpontja között eltelt idő a lehető legrövidebb legyen, valamint hogy az eljárások egyszerűsödjenek: a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy amint teljesítik a vonatkozó követelményeket, azonnal nyújtsanak be hiánytalan kérelmet; a Bizottságnak a hiánytalan kérelem benyújtását követően rövid időn belül értékelnie kell a kérelmet és dönteni kell a támogathatóságról, a költségvetési hatóságnak pedig haladéktalanul meg kell hoznia az EGAA-ból való finanszírozásra vonatkozó döntését.

Mivel a kérelmek teljes egészében azon fognak alapulni, hogy a szerkezetátalakítás jelentős hatással jár-e, amit a 250 elbocsátott munkavállalóban megállapított küszöbérték határoz meg, nem lesz szükség a jelenlegi és a korábbi programozási időszakok kiterjedt követelményeinek alkalmazására, amelyek gyakran akadályozták a tagállamokat abban, hogy pályázzanak. Ezáltal a tagállamra nehezedő adminisztratív terhek és a Bizottságra nehezedő, a jogosultságok ellenőrzésével kapcsolatos terhek is csökkenteni fognak. Ez a hozzájárulásról való döntést nagyban megkönnyíti, és felgyorsítja.

Az alap végrehajtása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagállamok csak valódi vészhelyzet esetén kérik annak igénybevételét. Bár a küszöbérték jelenleg 500 elbocsátott munkavállaló, a pályázatokban szereplő, referencia-időszak alatt állásukat elvesztett munkavállalók száma széles sávban mozog, a 108-tól a 6120 főig 6 . A potenciálisan nagyobb számú EGAA-kérelmek kockázatának mérséklése érdekében az EGAA magasabb éves maximális összeggel 7 fog működni, és a referencia-időszak is lerövidül (az ágazati kérelmekre vonatkozóan) kilencről hat hónapra. Annak ellenére, hogy akadályok megszüntetése miatt az alap nagyobb mértékű felhasználására lehet számítani, úgy tűnik, a tagállamok általi túlzott mértékű felhasználásának kockázata nem áll fenn.

Az év elején felmerülő igények fedezése érdekében a Bizottság az éves költségvetési eljárás keretében továbbra is javaslatot tesz majd arra, hogy az érintett költségvetési sorban rendelkezésre álljon egy minimális összeg kifizetési előirányzatokban.

Az EGAA-ból nyújtandó támogatás a tagállamok erőfeszítéseit egészíti ki nemzeti, regionális és helyi szinten. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz kapcsolódó okok miatt az EGAA nem léphet olyan intézkedések helyébe, amelyeket uniós alapokból és a többéves pénzügyi keretben szereplő programokból már finanszíroznak. Az EGAA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulás tagállami intézkedések vagy olyan intézkedések helyébe sem léphet, amelyek a nemzeti jogszabályok vagy kollektív megállapodás értelmében a munkaerőt elbocsátó vállalkozás feladatkörébe tartoznak.

A javaslatban szereplő költségvetési eljárás az intézményközi megállapodástervezet 9. pontját követi. Az eljárás lehetőség szerint lerövidül és egyszerűsödik.

Tekintve, hogy az EGAA-ból társfinanszírozott intézkedések végrehajtása a tagállamokkal való megosztott irányítással történik, a pénzügyi hozzájárulás kifizetési mechanizmusa továbbra is összhangban lesz azokkal a mechanizmusokkal, amelyeket az uniós költségvetés ezen irányítási módjára alkalmaznak. A finanszírozási megállapodásoknak ugyanakkor tükrözniük kell a tagállamok által végrehajtandó intézkedések hatáskörét a benyújtott kérelmeiknek megfelelően.

•Összhang a meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslat ambiciózusabb célt tűzött ki, és az éghajlat-politikai szempontok erőteljesebb érvényesítését javasolja az összes uniós programban, annak érdekében, hogy az uniós kiadások legalább 25 %-a hozzájáruljon az éghajlat-politikai célok eléréséhez. Az alap ezen átfogó cél eléréséhez való hozzájárulását egy uniós éghajlati markerrendszeren keresztül kell nyomon követni, megfelelő szintű bontásban, ideértve a pontosabb módszerek alkalmazását, amennyiben rendelkezésre állnak. A Bizottság továbbra is évente tájékoztatást nyújt az éves költségvetéstervezet keretében a kötelezettségvállalási előirányzatokat illetően.

Annak támogatása érdekében, hogy az alap hozzájárulását az éghajlat-politikai célkitűzésekhez teljes körűen ki lehessen használni, a Bizottság törekszik arra, hogy az alap előkészítése, végrehajtása, felülvizsgálata és értékelési folyamatai során megfelelő intézkedéseket határozzon meg.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és különösen a 175. cikkének harmadik bekezdése.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt aktus: rendelet.

3.A VISSZAMENŐLEGES ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok visszamenőleges értékelése / célravezetőségi vizsgálata

2021. december 31-ig várható a jelenlegi rendelet utólagos értékelése. A 2014–2020-as EGAA-időszakról készült azonban egy félidős értékelés 10 , amelynek eredményeit figyelembe vették.

Az EGAA 2014–2020 félidős érdekélése szerint az EGAA kialakítása javításra szorul. A jövőre nézve számos kihívással kell foglalkozni.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk azt mutatják, hogy az EGAA kialakítását felül kell vizsgálni vagy jobban meg kell határozni. Ennek olyan szempontokra is ki kell terjednie, mint az alap pontos hatóköre és igénybevételének kritériumai. A szubszidiaritás elvével összhangban az EGAA-támogatás igénybevétele minden esetben csak akkor igazolható, ha a szerkezetátalakítás jelentős hatást gyakorol a gazdaságra és a munkaerőpiacra. A „jelentős hatás” fogalma azonban nincs egyértelműen meghatározva. Ez különösen igaz a kisebb létszámcsökkentések esetében, amelyek nem érik el az 500 elbocsátott munkavállalóban megállapított jelenlegi (a 2014–2020 közötti időszakban érvényes) küszöbértéket. A vidéki területeken az ilyen esetek például az EGAA-rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eltérés alapján is támogathatók lehetnének, de a tagállamok nem biztosak abban, hogy hogyan tudják bizonyítani a jelentős hatást. Számos, a végrehajtásban érintett szereplő ezért alacsonyabb küszöbértéket javasolt.

A „globalizáció” és a „válság” kifejezések sincsenek egyértelműen definiálva. A tagállamok gyakran nem tudják biztosan, hogy mely kritérium alapján kell benyújtaniuk a kérelmet. Annak megállapítása, hogy valójában mi váltotta ki az elbocsátásokat és hogy ebből következően jogosult-e egy tagállam támogatásra pályázni, továbbá mindennek az igazolása rendszerint az egyik legfőbb akadály a kérelem benyújtásában. E nehézségekre tekintettel, és figyelembe véve, hogy a technológiai változások miatt több munkahely szűnik meg (ezek az elbocsátott munkavállalók ugyanolyan kihívásokkal szembesülnek, mint a globalizáció miatt elbocsátott munkavállalók, mivel készségeik elavultak vagy feleslegessé váltak), megoldást jelenthetne, ha valamennyi nagymértékű, jelentős hatással járó leépítés az EGAA hatálya alá tartozna. Az értékelés arra enged következtetni, hogy ezáltal az EGAA jobban illeszkedne a jövőbeli gazdasági kihívásokhoz, és méltányosabb is lenne, mivel nemcsak az elbocsátott munkavállalók egy konkrét csoportjára irányulna. Az ilyen változások az igénybevétel lehetőségének az EU-13-akra való kiterjesztésével az EGAA kiegyensúlyozottabb felhasználását eredményeznék (ezek a tagállamok jelenleg ritkán veszik igénybe az EGAA-támogatásokat). Nem kellene többé bizonyítékokat szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy a munkahelymegszűnéseket a globalizáció vagy a válság okozta. Mivel ez a pályázati szakasz két leginkább időigényes lépése, ez az egyszerűsítés több héttel felgyorsítaná az EGAA-támogatás igénybevételét, mivel nagyobb háttérellenőrzésekre már nem lenne szükség. A kiterjesztett hatály és az alacsonyabb küszöbérték több lehetőséget is kínálna a kisebb tagállamok számára, hogy támogatásra pályázzanak.

Ami a nyomonkövetési és jelentéstételi követelményeket illeti, az értékelés megállapította, hogy az EGAA eredményességének hatékonyabb elemzéséhez a tagállamoknak részletesebb nyomonkövetési adatokat kell gyűjteniük, különösen a munkavállalók (és azok szakmai és oktatási háttere), foglalkoztatási viszonyuk és elhelyezkedés esetén a foglalkoztatási típus tekintetében.

Úgy tűnik továbbá, hogy az EGAA-t jobban össze kell hangolni más uniós szakpolitikákkal. Az értékelés szerint az EGAA-támogatásokat jobban be kell integrálni „a változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keretbe”, és összehangoltabb megközelítést kell kialakítani mind a szerkezetátalakításokat megelőző felkészítő intézkedésekkel, mind pedig olyan egyszeri válaszintézkedésekkel, mint például amelyeket az EGAA jelenleg társfinanszíroz. Ez az EGAA tevékenységi körének kiszélesítését vagy olyan egyéb uniós eszközökkel való szorosabban összehangolt megközelítés kialakítását jelentheti, mint például az ESZA+. Annak ellenére, hogy az EGAA és az ESZA+ kialakítása között egyértelmű kiegészítő jelleg mutatkozik, a tagállamok könnyebben integrálhatnák az EGAA-támogatást egy átfogó szerkezetátalakítási támogatási csomagba. A munkaerőpiaci átmenetek intenzív humántőke-beruházásokat igényelnek mind proaktív felkészítő intézkedések, mind reaktív intézkedések formájában.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A fent említett félidős értékelés központi elemét alkotta az érdekeltekkel folytatott kiterjedt konzultáció, ideértve a nyílt, internetalapú konzultációkat, a célzott konzultációkat és fókuszcsoport-találkozókat.

A Bizottság is szervezett találkozókat az érdekelt felekkel, ahol megvitatták a lehetséges változásokat a 2020. utáni EGAA kialakításában. A megbeszélésekre 2017 októberében és 2018 márciusában került sor az EGAA-kapcsolattartók rendszeres találkozóin és hálózatépítő szemináriumain, valamint az EGAA-kapcsolattartók egy rendkívüli találkozóján 2018 januárjában, amelyet teljes egészében a 2020. utáni változások megvitatásának szenteltek.

•Külső szakvélemény

A félidős értékelés összeállításához a Bizottság külső tanácsadót bízott meg az értékelési tanulmány elkészítésével.

•Hatásvizsgálat

Hatásvizsgálat elvégzésére került sor. A hatásvizsgálat, amely a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó szabályozási javaslatának része, a következő alapokra terjed ki:

–az Európai Szociális Alap (ESZA – az európai strukturális és beruházási alapok (ESB-alapok) egyike) és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK);

–a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD);

–az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA);

–az EU egészségügyi programja; valamint

–a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI).

Az alapra vonatkozó hatásvizsgálat következő lehetőségeket értékelte:

1. lehetőség: az ESZA, az IFK, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, az EaSI és az az EU egészségügyi programja összevonása 

–Mind az értékelések, mind az érdekeltekkel folytatott konzultációk eredményei alapján ez volt az előnyben részesített alternatíva. Az irányító hatóságok véleménye szerint az alapok széleskörű integrációja a szociálpolitikát felölelő területeken növelné a stratégiai beavatkozásaik észszerűsítésére irányuló kapacitásaikat. Ez fokozná a beavatkozások rugalmasságá a beavatkozások tervezésekor és megkönnyítené a szociális jogok európai pillérét alkotó elvek megvalósítását. A kedvezményezettek megerősítették, hogy további kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a finanszírozott programok és projektek közötti szinergiák fokozásában;

2. lehetőség: az ESZA, az IFK, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, az EaSI, az az EU egészségügyi programja és az EGAA összevonása 

–Ez csak az alapok számának mesterséges csökkentését eredményezné. Az EGAA igen egyedi célkituzései, szakpolitikai nyilvánossága és költségvetési rugalmassága veszne el, ha összevonnák az ESZA+ programmal. Ezt az érdekeltek a konzultációs folyamat keretében megerősítették 11 ;

3. lehetőség: az alapok megosztott irányítása (pl. az EaSI és az EU egészségügyi programja kizárásával, de az EGAA megtartásával)

–Ez azt jelentené, hogy elveszne az EGAA, mint a globalizáció által gyakorolt káros hatásokat csökkentő uniós szintű sürgősségi eszköz nagy láthatósága. Az EaSI-nak az ESZA+-ba történő beolvasztásából adódó potenciális rugalmasság és szinergikus hatás is elveszne;

4. lehetőség: a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap külön alapként való megtartása, de a két program (anyagi támogatás és társadalmi befogadás) összevonása

–Ez több szinergiát tenne lehetővé az alapvető anyagi támogatás típusú és a társadalmi befogadási intézkedések között, miközben érvényben maradnának a jelenlegi végrehajtási szabályok. Nem lehetne azonban egyértelműen meghúzni ezek és az ESZA-típusú társadalmi befogadási intézkedések közötti választóvonalat.

5. lehetőség: az összes ESB-alap összevonása

–Ez hátráltatná a szakpolitikai végrehajtást, mivel nem lehetne a végrehajtási szabályokat a támogatott politikák sajátos követelményeihez igazítani. Nem növelné a szinergiákat és a koherenciát más humán tőkealapokkal.

•Egyszerűsítés

tárgytalan

•Alapjogok

tárgytalan

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az EGAA a többéves pénzügyi keret felső határain kívül eső speciális eszközök egyike, amelynek maximális összege 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig 200 millió EUR (2018-as árakon).

Működését az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodástervezet 9. pontja szabályozza.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az EGAA teljesítményének felügyeletét meg kell erősíteni az EGAA-rendeletben szereplő, kimeneti és eredménymutatókat alkalmazó közös nyomonkövetési rendszerre vonatkozó rendelkezések bevezetésével. A sikert elsősorban az újrafoglalkoztatási ráta mutatja, vagyis azoknak az aránya, akik az EGAA-támogatás igénybevétele után munkát találtak.

A tagállamok számára elő kell írni, hogy a végrehajtó szervekkel kötött szerződéseikben tüntessenek fel közös kimeneti és eredménymutatókat. Az EGAA-finanszírozási határozatok által jelenleg bevezetett követelmények beillesztésre kerülnek az EGAA-rendeletbe, azaz a kedvezményezettek foglalkoztatási viszonyaira vonatkozó adatokat akkor kell megadni, amikor az adott tagállam a zárójelentést egy évvel később benyújtja. Ez magában foglalja a foglalkoztatás típusára és minőségére (pl. állandó / nem állandó) és aa műveletek eredményeképpen a kedvezményezettek foglalkoztathatóságában bekövetkezett változásokra (például a megszerzett képesítésekre) vonatkozó információkat . Az összegyűjtött adatoknak a nemzeti hatóságok által végzett felméréseken és szolgáltatott adatokon kell alapulniuk. Ez lehetővé teszi annak felmérését, hogy a segítségnyújtás milyen mértékben javította a kedvezményezettek foglalkoztathatóságát és változtatta meg foglalkoztatási státuszukat, és ezáltal annak megállapítását, hogy az EGAA hatékonyan működik-e.

Figyelembe véve a korábbi értékelések eredményeit és a Számvevőszék jelentéseit, esetspecifikus célmeghatározást kell bevezetni. Ezeknek a céloknak figyelembe kell venniük az esetek sajátosságait és a múltbeli esetek összehasonlíthatóságának mértékét. A céloknak a kedvezményezettek reintegrációs rátájára kell vonatkozniuk. Ezek a jelentéstételhez és az értékeléshez szükségesek, de nem kötődnek szankcionálási mechanizmusokhoz vagy eredményalapú kifizetésekhez. A szükséghelyzeteket az jellemzi, hogy váratlanul, gyakran gyorsan változó és kiszámíthatatlan körülmények között fordulnak elő. Az eredményalapú kifizetések csak akkor lennének igazságosak, ha az eredmények közvetlenül a nyújtott támogatásnak lennének tulajdoníthatók, és nem függnének nagy mértékben külső tényezőktől is. A záró jelentésekben azonban a tagállamoknak indokolással alátámasztott elemzést kell nyújtaniuk arról, hogy milyen mértékben érték el a célokat. Az értékelések azt mutatják, hogy az eredményorientáltság nem jelent problémát. Az emberek foglalkoztatásba történő visszailleszkedésének elősegítése és/vagy foglalkoztathatóságuk növelése mindig is a tagállamokat leginkább aggasztó kérdések egyike volt. Az eredmények mérése azonban az adatok hiányos rendelkezésre állása miatt nem mindig volt lehetséges.

Az EGAA félidős értékelése azt mutatta, hogy a jövőbeli értékeléseket úgy kell ütemezni, hogy biztosan elegendő adat álljon rendelkezésre. Ezért a jobb szabályozásról szóló iránymutatással összhangban a jövőbeli értékelések időpontja jobban fog illeszkedni az EGAA végrehajtási ciklusához. Ez azt jelenti, hogy négyévente kell értékelést végezni.

Az értékeléseket a 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 12 22. és 23. pontjával összhangban kell elvégezni, amelyben a három intézmény megerősítette, hogy a meglévő jogszabályok és a szakpolitika értékelése képezi a további intézkedési lehetőségek hatásvizsgálatainak alapját. Az értékelések a program mutatói/célkitűzései és annak részletes elemzése alapján vizsgálják a program hatásait, hogy az mennyire releváns, hatékony, eredményes, továbbá elegendő uniós hozzáadott értéket képvisel-e, és összhangban áll-e más uniós szakpolitikákkal. Magukban foglalják a hiányosságok/problémák azonosítására, illetve a fellépések vagy azok eredményeinek további javítására és kiaknázásuk/hatásuk maximalizálására vonatkozó tanulságokat.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javasolt rendelettervezet 2. és 3. cikke meghatározza az EGAA küldetését és célkitűzéseit. A jelenlegi 1309/2013/EU rendelettől abban különbözik, hogy a küldetés kifejezetten kitér az EGAA által a szociális jogok európai pillérének vonatkozó elveihez való hozzájárulásban játszott szerepre. A célkitűzések továbbá egyértelművé teszik, hogy az EGAA minden váratlan és jelentős szerkezetátalakítás esetében igénybe vehető, ami kellő rugalmasságot biztosít a jelenlegi és jövőbeli gazdasági kihívások kezelésére.

Az 5. cikk meghatározza a beavatkozási kritériumokat. Az elbocsátások javasolt új küszöbe legalább 250 elbocsátott munkavállaló, míg a jelenlegi rendeletben legalább 500 elbocsátott munkavállaló szerepel. Ennek célja, hogy jobban tükrözze a valóságot számos régióban, amelyekben a 250 munkavállaló elbocsátásával járó szerkezetátalakítások már jelentős hatást gyakorolnak a munkaerőpiacra. Azt is figyelembe kell venni, hogy összességében csökken a nagymértékű létszámleépítések aránya. A szöveg új rendelkezéssel egészült ki, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy akkor is igénybe vegyék az EGAA-támogatást, ha az elbocsátások ugyanabban a régióban, de különböző gazdasági ágazatokban fordulnak elő. Különösen a kevésbé népes régiókban fordulhat elő, hogy a különböző ágazatokban, de egy időben bekövetkező elbocsátási hullám jelentős hatást gyakorol a munkaerőpiacra. A szöveg új rendelkezéssel egészült ki arról is, hogy az EGAA, mint kereskedelemorientált alap, nem vehető igénybe, ha a közszektorbeli elbocsátások a költségvetési megszorítások közvetlen következményei. Ez azt is tükrözi, hogy az EGAA nem az elbocsátó vállalkozásoknak nyújt támogatást, amelyek ebben az esetben az EGAA-támogatást kérelmező tagállam hatóságai lennének.

A 8. cikk meghatározza a támogatható intézkedéseket. A jelenlegi rendelet módosítása értelmében kötelezővé kell tenni a digitális korban szükséges készségek terjesztését. A munkaerőpiaci követelmények fényében ez elengedhetetlen. A kínált intézkedéseknek a kedvezményezett személyes szükségletein és képzettségén kell alapulniuk.

A Bizottság technikai segítségnyújtásának a rendeletjavaslat végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedésre ki kell terjednie. A rendeletjavaslat 12. cikke szerint ennek összege az EGAA éves maximális összegének 0,5 %-áig terjedhet. Ez magasabb, mint a jelenlegi programozási időszakra megállapított összeg, mivel specifikus segítséget kapnak azok a tagállamok, amelyek kevesebb tapasztalattal rendelkeznek az EGAA végrehajtásában vagy általában a szerkezetátalakítások esetén biztosított segítségnyújtásban. Ez további intézkedéseket is tartalmazna a hálózatépítés erősítése és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréje érdekében.

Az EGAA-intézkedések végrehajtásának egységes időtartama 24 hónap lesz. A rendeletjavaslat 15. cikke azonban kimondja, hogy a 24 hónapot az EGAA igénybevételére vonatkozó határozat elfogadásának időpontjától kell számítani, nem pedig az EGAA-támogatás iránti kérelem időpontjától. Ennek célja, hogy tükrözze azt a helyzetet, hogy sok tagállam rendelkezik olyan költségvetési eljárásokkal, amelyek nem teszik lehetővé számukra, hogy vállalják az ilyen intézkedések előfinanszírozásának kockázatát anélkül, hogy tudnák, hogy a támogatást ténylegesen megkapják-e. Ha azonban egy tagállam hajlandó vállalni ezt a kockázatot, az intézkedések az elbocsátások bejelentésének időpontjától kezdve támogathatók, amint ez a jelenlegi rendeletben is szerepel.

2018/0202 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 13 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményér 14 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikkében és 10. cikkében foglalt horizontális elveket, ideértve az EUMSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét az alapok végrehajtása során tiszteletben kell tartani, az Európai Unió Alapjogi Chartáját figyelembe véve. A tagállamoknak és a Bizottságnak törekednie kell az egyenlőtlenségek felszámolására, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására, a nemi dimenzió integrálására, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés megszüntetésére. Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, a környezet minőségének megőrzésével, védelmével és javításával kapcsolatos cél Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet.

(2)2017. november 17-én, az Európában jelentkező szociális kihívásokra válaszul, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen kihirdették a szociális jogok európai pillérét 15 . A munka világának változó realitásait figyelembe véve az Uniót fel kell készíteni a globalizáció és a digitalizáció jelenlegi és jövőbeni kihívásaira a növekedés inkluzívabbá tételével, valamint a foglalkoztatási és szociális politikák fejlesztésével. A pillér húsz fő elve három kategóriába sorolható: esélyegyenlőség és munkavállalási jog; tisztességes munkafeltételek; szociális védelem és társadalmi befogadás. A szociális jogok európai pillére átfogó iránymutatási keretként szolgál az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) számára, és lehetővé teszi, hogy az Unió a nagyobb szerkezetátalakítások esetén a megfelelő elveket átültesse a gyakorlatba.

(3)2017. június 20-án a Tanács támogatta „az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje” 16 című dokumentumra az Unió által adott választ 17 – Európa fenntartható jövőjét. A Tanács hangsúlyozza: a fenntartható fejlesztési célokat mindhárom (a gazdasági, a társadalmi és a környezeti) vetület tekintetében meg kell valósítani, mégpedig kiegyensúlyozott és integrált módon. A fenntartható fejlesztési célokat az európai szakpolitikai keretben érvényesíteni kell, és az Uniónak a globális kihívások kezelését célzó szakpolitikáiban ambiciózusnak kell lennie. A Tanács üdvözölte a Bizottság 2016. november 22-i, „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért – Európai fellépés a fenntarthatóságért” című közleményét, amely az első lépést jelenti egyrészt a fenntartható fejlesztési célok horizontális érvényesítése felé, másrészt a fenntartható fejlődés szempontjainak mint alapvető fontosságú irányelveknek az összes uniós szakpolitikában – többek között a pénzügyi eszközökön keresztül történő alkalmazása felé.

(4)2018 februárjában a Bizottság közleményt fogadott el „Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában” 18 címmel. A Bizottság ebben hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek támogatnia kell Európa egyedülálló szociális piacgazdasági modelljét. Ezért a foglalkoztatási lehetőségek javítása és a készségek – különösen a digitalizációval összefüggésben felmerülő – hiányának kezelése kiemelkedő jelentőséget kap. A költségvetési rugalmasság lényeges alapelve lesz a következő többéves pénzügyi keretnek. A rugalmassági mechanizmusok érvényben maradnak, hogy az Unió reagálni tudjon előre nem látható eseményekre, valamint a költségvetési forrásokat ott lehessen felhasználni, ahol azokra a legsürgetőbb szükség van.

(5) Az Európa jövőjéről szóló fehér könyvben 19 a Bizottság aggodalmát fejezi ki az elszigetelődéspárti mozgalmak, a nyitott kereskedelem előnyeivel kapcsolatos növekvő kétségek és általában az Unió szociális piacgazdaságát illetően.

(6)A Bizottság „ Vitaanyag a globalizáció előnyünkre fordításáról ” című dokumentumában 20 kifejti, hogy a jól képzett munkaerő iránti kereslet növekedésének és az alacsonyan képesítést igénylő munkahelyek csökkenésének fő kiváltó oka a kereskedelemhez kapcsolódó globalizáció és a technológiai fejlődés kombinációja. A nyitott kereskedelem és a világpiacok integrációja óriási általános előnyökkel jár, ezeket a negatív mellékhatásokat azonban kezelni kell. Mivel a globalizáció jelenlegi előnyei már így is egyenlőtlenül oszlanak meg a lakosság és a régiók között, és jelentős hatást gyakorolnak a hátrányosan érintettekre, fennáll annak a veszélye, hogy az egyre gyorsuló műszaki haladás tovább erősíti ezeket a hatásokat. Ezért a szolidaritás és a fenntarthatóság elveivel összhangban biztosítani kell, hogy a globalizáció előnyeinek megoszlása méltányosabb módon történjen, összeegyeztetve a gazdasági nyitást és műszaki haladást a szociális védelemmel.

(7)A „Vitaanyag az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről” 21 című dokumentumában a Bizottság hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli gazdasági és társadalmi különbségeket. Ezért az egyenlőségbe, az oktatásba és képzésbe, valamint az egészségügybe történő beruházások elsődleges fontosságúak.

(8)A globalizáció és a technológiai változások valószínűleg tovább növelik a világpiacok összekapcsoltságát és kölcsönös függését. A munkaerő-újraelosztás ennek a gazdasági változásnak egy központi és elengedhetetlen eleme. Az elbocsátott és az elbocsátás által fenyegetett munkavállalóknak nyújtott támogatásnak kiemelkedő jelentősége van abban, hogy a változás előnyeinek elosztása méltányosan történhessen. „A változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keret” 22 az az uniós szakpolitikai eszköz, amely létrehozza a vállalati szerkezetátalakításra való felkészüléssel és annak kezelésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok keretét. Átfogó keretet biztosít a gazdasági kiigazítás és szerkezetátalakítás, valamint foglalkoztatási és társadalmi hatásaik által jelentett kihívások megfelelő politikai eszközökkel történő kezelésére. Arra is felszólítja a tagállamokat, hogy az uniós és nemzeti finanszírozást oly módon használják fel, hogy a szerkezetátalakítás társadalmi hatását, különösen a foglalkoztatásra gyakorolt káros hatásokat hatékonyabban csökkentsék. Az érintett munkavállalók támogatását célzó fontosabb uniós eszközök az Európai Szociális Alap+ (ESZA+), amely megelőző jelleggel kíván támogatást nyújtani, valamint az EGGA, amely váratlanul bekövetkező fontosabb szerkezetátalakítások esetén kínál segítségnyújtást.

(9)Az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23 a 2007. január 1.–2013. december 31. közötti pénzügyi keret időtartamára létrehozta az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot, hogy az Unió kifejezhesse a globalizálódás miatt a világkereskedelemben bekövetkezett változások következtében elbocsátott munkavállalók iránti szolidaritását és támogatást nyújtson a munkaerőpiacra való gyors újbóli beilleszkedésükhöz.

(10)Az európai gazdasági fellendülés tervének keretében az 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24 2009-ben kibővítette az 1927/2006/EK rendelet hatályát, hogy az a globális pénzügyi és gazdasági válság eredményeként elbocsátott munkavállalókra is vonatkozzon.

(11)Az 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25 a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben az EGAA hatályát kiterjesztette, hogy azt ne csak az 546/2009/EK rendelet szerinti, a globális pénzügyi és gazdasági válság elhúzódása által okozott súlyos gazdasági zavar következtében történt elbocsátásokra, hanem bármilyen újabb globális pénzügyi és gazdasági válság esetén is alkalmazni lehessen.

(12)A Bizottság elvégezte az EGAA félidős értékelését, hogy megállapítsa, milyen mértékben teljesültek az EGAA célkitűzései. Az EGAA hatékonynak bizonyult abban a tekintetben, hogy az elbocsátott munkavállalók körében magasabb visszailleszkedési arányt siekrült elérni, mint az előző programozási időszakban. Az értékelés azt is megállapította, hogy az EGAA uniós hozzáadott értéket hozott létre. Ez különösen igaz a volumenhatásaira, ami azt jelenti, hogy az EGAA-támogatás nemcsak a kínált szolgáltatások számát és sokszínűségét növeli, hanem azok intenzitását is. Ezenkívül az EGAA-beavatkozásokra nagy figyelem irányul, és nyilvánosság számára közvetlenül is jól látható a beavatkozások uniós hozzáadott értéke. Ennek ellenére számos kihívást azonosítottak. Egyrészt az alap igénybevételéhez szükséges eljárást túl hosszúnak ítélték. Ezenkívül számos tagállam számolt be problémáról az elbocsátásokat kiváltó esemény kiterjedt háttérelemzésének összeállításával kapcsolatban. Annak, hogy a tagállamok potenciálisan EGAA-támogatásra jogosult ügyekben mégsem pályáztak támogatásra, pénzügyi és intézményi kapacitással kapcsolatos okai voltak. Az egyik ok egész egyszerűen a szakemberhiány, mivel a tagállamok az EGAA-esetek tekintetében csak a végrehajtáshoz igényelhetnek technikai segítséget. Mivel az elbocsátások váratlanul következhetnek be, fontos, hogy a tagállamok azonnal tudjanak reagálni, és késedelem nélkül nyújthassanak be kérelmet. Másrészt egyes tagállamokban az intézményi kapacitás megerősítésére irányuló erőfeszítések szükségesek az EGAA-esetek hatékony és eredményes végrehajtásának biztosításához. Az 500 elbocsátott munkavállalóban megállapított küszöbértéket túl magasnak ítélték, különösen az alacsony népsűrűségű régiókban 26 .

(13)A Bizottság hangsúlyozza, hogy az EGAA továbbra is fontos szerepet tölt be, hiszen olyan rugalmas eszköz, amely támogatja az elbocsátott munkavállalókat és segíti őket abban, hogy minél előbb új munkahelyet találjanak. Az Uniónak ezután is specifikus, egyszeri támogatást kell nyújtania, hogy megkönnyítse a komoly gazdasági zavarok által sújtott területek, ágazatok, körzetek vagy munkaerőpiacok elbocsátott munkavállalóinak munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedését. Mivel a nyitott kereskedelem, a technológiai változások és más tényezők – például a karbonszegény gazdaságra való átállás – közötti viszonyok és kölcsönös egymásra hatásuk miatt egyre nehezebb az elbocsátásokat okozó konkrét tényezőt azonosítani, a jövőben az EGAA igénybevétele csak a jelentős hatással járó szerkezetátalakítási esemény meglétéhez lesz kötve. Tekintettel céljára, amely nem más, mint sürgős helyzetben és váratlan körülmények között támogatást nyújtani, kiegészítve az ESZA+ által kínált megelőző jellegű támogatást, rugalmas, speciális eszközként a többéves pénzügyi keret felső határain kívül kell maradnia, amint az a Bizottság közleményében szerepel. Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és melléklete 27

(14)Ahogy fentebb is szerepel, az EGAA európai jellegének fenntartása érdekében a támogatási kérelmet nagyobb, a helyi vagy regionális gazdaságra jelentős hatással járó szerkezetátalakítások esetén lehet indítani. Ezt a hatást az egy bizonyos referencia-időszak alatt bekövetező elbocsátások minimális számában kell meghatározni. A félidős értékelés eredményeit figyelembe véve a küszöböt 250, egy négyhónapos (illetve ágazati esetekben 6 hónapos) referencia-időszakban megszűnő munkahelyben kell megállapítani. Figyelembe véve, hogy az elbocsátások különböző ágazatokban, de ugyanazon a régióban bekövetkező hulláma ugyanolyan jelentős hatást gyakorol a helyi munkaerőpiacra, regionális kérelmek is benyújthatók. Kisméretű munkaerőpiacok – mint például kisméretű tagállamok vagy az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiók – esetében, vagy kivételes helyzetekben azonban alacsonyabb számú elbocsátás esetén is be lehet nyújtani kérelmet.

(15)Az Unió elbocsátott munkavállalókkal és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókkal vállalt szolidaritásának kifejezése érdekében a személyre szabott szolgáltatáscsomag és annak végrehajtási költségei társfinanszírozási arányának az adott tagállam ESZA+ társfinanszírozási arányával egyenlőnek kell lennie.

(16)Az EGAA-hoz rendelet költségvetés egy részét a Bizottságnak az EU, Euratom [az új költségvetési rendelet száma] európai parlamenti és tanácsi rendelet 28 (a továbbiakban: költségvetési rendelet) szerint a tagállamokkal megosztott irányításban kell végrehajtania. Ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak az EGAA megosztott irányításban történő végrehajtása során tiszteletben kell tartaniuk a költségvetési rendeletben foglalt elveket, azaz a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetés-mentesség elvét.

(17)A globalizációval kapcsolatos tendenciák, a szerkezetátalakítás és az EGAA igénybevétele értékelésének elősegítése érdekében a dublini székhelyű, az élet- és munkakörülmények javítását szolgáló európai alapítványon (Eurofound) belül létrehozott Európai Változásfigyelő Központ minőségi és mennyiségi elemzésekkel támogatja a Bizottságot és a tagállamokat.

(18)Az elbocsátott munkavállalók és a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozók számára munkaszerződésük vagy munkaviszonyuk jellegétől függetlenül egyenlő hozzáférést kell biztosítani az EGAA-hoz. E rendelet alkalmazásában ezért lehetséges EGAA-kedvezményezettnek kell tekinteni az elbocsátott munkavállalókat és a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókat.

(19)Az EGAA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulásoknak elsősorban olyan aktív munkaerőpiaci intézkedésekre kell irányulniuk, amelyek a kedvezményezetteknek a munkaerőpiacra való gyors és fenntartható újbóli beilleszkedését célozzák, akár eredeti tevékenységi ágazatukon belül, akár azon kívül. Az intézkedéseknek tükrözniük kell a várható helyi és regionális munkaerőpiaci igényeket. Adott esetben azonban az elbocsátott munkavállalók mobilitását is támogatni kell annak érdekében, hogy máshol találjanak új állást, Különös figyelmet kell fordítani a digitális korban szükséges készségek fejlesztésére. Törekedni kell arra, hogy az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomagban lehetőleg korlátozott mértékben legyenek pénzbeli juttatások. A vállalkozásokat ösztönözni lehetne az EGAA által támogatott intézkedések nemzeti társfinanszírozásában való részvételre.

(20)Az aktív munkaerő-piaci szakpolitikai intézkedések összehangolt csomagjának összeállításakor a tagállamoknak az olyan intézkedéseket kell előnyben részesíteniük, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak majd a kedvezményezettek foglalkoztathatóságához. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a pénzügyi hozzájárulás felhasználásáról szóló záró jelentés határidejét megelőző hathónapos időszakon belül a tevékenységekben részt vevő kedvezményezett közül a lehető leghamarabb a lehető legtöbben újra fenntartható módon beilleszkedjenek a munkaerőpiacra.

(21)Az aktív munkaerőpiaci szakpolitikai intézkedések összehangolt szolgáltatási csomagjának összeállításakor a tagállamoknak külön figyelmet kell szentelniük a hátrányos helyzetben lévő kedvezményezettekre, köztük a fiatal és az idősebb munkanélküliekre és azokra, akiket szegénység fenyeget, mivel e csoportok különleges problémákkal küzdenek a munkaerőpiacra történő visszailleszkedésük tekintetében. Az EGAA felhasználása során tiszteletben kell tartani és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőség elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, amelyek az Unió alapértékei közzé tartoznak.

(22)A kedvezményezettek hatékony és gyors támogatása érdekében a tagállamoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük azért, hogy az EGAA pénzügyi támogatásra vonatkozóan hiánytalan kérelmeket nyújtsanak be. Amennyiben a Bizottság a kérelem értékeléséhez további információkat kér, a kiegészítő információk benyújtására határidőt kell megszabni.

(23)A kedvezményezettek és az intézkedések végrehajtásáért felelős szervek érdekeit szem előtt tartva a kérelmező tagállamnak a kérelmezési folyamat összes érintettjét folyamatosan tájékoztatnia kell a kérelem előrehaladásáról.

(24)A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően az EGAA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulás nem léphet olyan támogatási intézkedések helyébe, amelyek az Unió alapjai, illetve más uniós szakpolitikák vagy programok keretében a kedvezményezettek számára rendelkezésre állnak, hanem ahol lehet, ki kell egészítenie azokat.

(25)Az EGAA-val kapcsolatos ügyekről és eredményekről folytatott tájékoztatási és kommunikációs tevékenység vonatkozásában külön rendelkezéseket kell előirányozni.

(26)E rendelet végrehajtásának elősegítése érdekében a kiadások attól az időponttól kezdve támogathatók, amikor a tagállam megkezdi a személyre szabott szolgáltatások nyújtását, vagy amikor az EGAA felhasználásával kapcsolatos igazgatási kiadás a tagállamnál felmerült.

(27)A különösen az év első hónapjaiban felmerülő igények fedezése érdekében, amikor különösen nehéz a más költségvetési sorból való átcsoportosítás, az éves költségvetési eljárás során megfelelő összegű kifizetési előirányzatot kell hozzáférhetővé tenni az EGAA költségvetési sorában.

(28)[Az EGAA költségvetési keretét a többéves pénzügyi keret és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2. december 2013-i intézményközi megállapodás 29 (a továbbiakban: intézményközi megállapodás) határozza meg].

(29)A kedvezményezettek érdekében a támogatást a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb módon hozzáférhetővé kell tenni. Az EGAA döntéshozatali folyamatában érintett tagállamoknak és uniós intézményeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük, hogy csökkentsék a kérelmek feldolgozásának idejét és egyszerűsítsék az eljárásokat, ezzel biztosítva az EGAA igénybevételéről szóló határozatok zökkenőmentes és gyors elfogadását. Ezért a jövőben a költségvetési hatóság határoz a Bizottság által benyújtott átcsoportosítási kérelmekről, és az EGAA igénybevételéhez nem lesz szükség többé bizottsági javaslatra.

(30)Amennyiben egy vállalkozás megszűnik, az elbocsátott munkavállalók számára segítséget lehet nyújtani abban, hogy részben vagy teljes egészében átvegyék a korábbi munkaadójuk tevékenységeit.

(31)Annak érdekében, hogy az Európai Parlament elvégezhesse a politikai ellenőrzést és a Bizottság folyamatosan nyomon tudja követni az EGAA-támogatás révén elért eredményeket, a tagállamoknak záró jelentést kell benyújtaniuk az EGAA felhasználásáról.

(32)Továbbra is a tagállam felel a pénzügyi hozzájárulás felhasználásáért és az uniós finanszírozás révén támogatott tevékenységek irányításáért és ellenőrzéséért, a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (a költségvetési rendelet) 30 vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. A tagállamoknak indokolniuk kell, hogyan használták fel az EGAA-ból kapott pénzügyi hozzájárulást. Mivel az EGAA-műveleteket rövid időszak alatt hajtják végre, a jelentéstételi kötelezettségeknek tükrözniük kell az EGAA beavatkozásainak különleges jellegét.

(33)A tagállamoknak továbbá meg kell előzniük, fel kell tárniuk, és hatékonyan kezelniük kell a kedvezményezettek által elkövetett minden szabálytalanságot, ideértve a csalásokat. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel 31 , a 2988/95/Euratom, EK 32 és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel 33 összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel 34 összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló (EU) 2017/1371 irányelv 35 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket. A tagállamoknak meg kell hozniuk az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy minden olyan személy vagy szervezet, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együttműködjön az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. A tagállamoknak jelentést kell tenniük a Bizottság felé a szabálytalanságokról, többek között a csalásokról és azok nyomon követéséről, valamint az OLAF- vizsgálatok nyomon követéséről.

(34)A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben igazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség nyomozást és büntetőeljárást indíthat az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységek esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(35)Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok vonatkoznak. Ezeket a szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, amely meghatározza különösen a költségvetés támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak, illetve közvetett irányítás útján történő létrehozásának és végrehajtásának eljárását, és előírja a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének a tagállamokban a jogállamisággal kapcsolatos általános hiányosságok esetén való védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság elvének tiszteletben tartása alapvető előfeltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és hatékony uniós finanszírozás.

(36)A jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése értelmében a programot különös nyomonkövetési követelmények révén gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőeket. Ezek a követelmények – adott esetben – tartalmazhatnak mérhető mutatókat, amelyek alapul szolgálhatnak a program helyszínen kifejtett hatásainak értékeléséhez.

(37)Tekintettel az éghajlatváltozás kezelésének fontosságára a Párizsi Megállapodás végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban, ez a program hozzájárul majd az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban történő érvényesítéséhez, valamint annak az általános célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 25 %-a éghajlat-politikai célok eléréséhez járuljon hozzá. Az alap előkészítése és végrehajtása során releváns intézkedéseket fognak azonosítani, és azokat az alap értékelésének keretében felülvizsgálják.

(38)Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az abban a cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

(39)Tekintve, hogy a gazdaság digitális átalakulása megköveteli, hogy a munkaerő bizonyos szintű digitális készségekkel rendelkezzen, a digitális korban szükséges készségek terjesztése a személyre szabott szolgáltatások minden csomagjának kötelező horizontális eleme kell, hogy legyen.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA).

Meghatározza az EGAA célkitűzéseit, az uniós finanszírozás formáit és az ilyen finanszírozás nyújtásának szabályait, ideértve a tagállamok által a 7. cikkben meghatározott kedvezményezettek részére az EGAA-ból juttatott célzott pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmekre vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Küldetés

Az EGAA hozzájárul a globalizációból és a technológiai fejlődésből származó előnyök méltányosabb elosztásához azáltal, hogy segíti az elbocsátott munkavállalókat a strukturális változásokhoz való alkalmazkodásban. Az EGAA ezáltal hozzájárul a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtásához, valamint a régiók és a tagállamok között a társadalmi és gazdasági kohézió előmozdításához.

3. cikk

Célkitűzések

(1)A program általános célkitűzése, hogy a váratlanul bekövetkező fontosabb szerkezetátalakítások miatt elbocsátott munkavállalók és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozók iránt szolidaritást fejezzen ki, illetve számukra az 5. cikkben meghatározottak szerint támogatást nyújtson.

(2)Az EGAA konkrét célkitűzése, hogy támogatást nyújtson a váratlanul – különösen a globalizációval összefüggő kihívások, például a világkereskedelem változásai, kereskedelmi viták, pénzügyi vagy gazdasági válságok, az alacsony szénigényű gazdaságra történő átállás, vagy a digitalizálás vagy automatizálás miatt – bekövetkező fontosabb szerkezetátalakítások esetén. Különös hangsúlyt kapnak a hátrányos helyzetű csoportok segítését célzó intézkedések.

4. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)„elbocsátott munkavállaló”: olyan munkavállaló, akinek a munkaviszonya létszámcsökkentés következtében idő előtt megszűnt, és azt gazdasági okokból nem újítják meg;

b)„önálló vállalkozó”: olyan vállalkozó, aki kevesebb mint 10 munkavállalót foglalkoztat;

c)„kedvezményezett”: az EGAA-ból társfinanszírozott intézkedésekben részt vevő személy.

d)„szabálytalanság”: az alkalmazandó jognak egy az EGAA végrehajtásában érdekelt gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő bármely megsértése, amelynek eredményeként az Unió költségvetése indokolatlan kiadási tételekkel történő megterhelés miatt kárt szenved vagy szenvedhet.

5. cikk

Beavatkozási kritériumok

(1)A tagállamok az e cikkben meghatározott rendelkezésekkel összhangban nyújthatnak be az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet az elbocsátott munkavállalókat és az önálló vállalkozókat célzó intézkedésekre.

(2)Az EGAA-ból olyan jelentős szerkezetátalakítások esetén lehet pénzügyi hozzájárulást nyújtani, amelyek az alábbiakat eredményezik:

a)legalább 250 munkavállaló elbocsátása vagy önálló vállalkozó tevékenységének megszűnése egy négyhónapos referencia-időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban, ideértve a tevékenységeknek a vállalkozás beszállítóinál vagy az ellátási lánc következő szintjein álló termelők körében történt megszűnését;

b)legalább 250 munkavállaló elbocsátása vagy önálló vállalkozó tevékenységének megszűnése egy hathónapos referencia-időszak alatt, különösen az olyan kis- és középvállalkozásoknál, amelyek mindegyike ugyanabban a NACE Rev. 2. rendszer szerint meghatározott gazdasági ágazatban végzi tevékenységét, és egyetlen, illetve két egymással határos NUTS II szintű régióban találhatók, vagy kettőnél több, egymással határos NUTS II szintű régióban találhatók, és e régiók között van kettő, amelyben az érintett munkavállalók, illetve önálló vállalkozók száma együttesen több mint 250;

c)legalább 250 munkavállaló elbocsátása vagy önálló vállalkozó tevékenységének megszűnése egy hathónapos referencia-időszak alatt, különösen az olyan kis- és középvállalkozásoknál, amelyek ugyanabban vagy különböző, a NACE Rev. 2. rendszer szerint meghatározott gazdasági ágazatban végzik tevékenységüket, és egyetlen NUTS 2 szintű régióban találhatók.

(3)Kisméretű munkaerőpiacok esetében vagy a kérelmező tagállam által kellőképpen alátámasztott kivételes esetben, különösen a kkv-kat érintő kérelmek tekintetében, ha az elbocsátások súlyos hatással járnak a foglalkoztatottságra és a helyi vagy regionális gazdaságra, akkor is elfogadható az e cikk értelmében vett pénzügyi támogatásra benyújtott kérelem, ha az (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott kritériumok nem teljesülnek maradéktalanul. A kérelmező tagállam kérelmében ismerteti, hogy az (1) bekezdés a), b), vagy c) pontjában szereplő támogatási kritériumok közül melyik nem teljesül maradéktalanul. A kivételes esetben nyújtott hozzájárulások aggregált összege nem haladhatja meg az alap éves felső határának 15%-át.

(4)Az EGAA nem vehető igénybe abban az esetben, ha a munkavállalók elbocsátása a tagállam által végrehajtott olyan költségvetési megszorítások eredményeképpen történik, amelyek állami finanszírozástól függő ágazatokat érintenek.

6. cikk

Az elbocsátások és a tevékenységmegszüntetések számának kiszámítása

(1)A kérelmező tagállam meghatározza azt a módszert, amely alapján az 5. cikk alkalmazásában kiszámítják a 4. cikkben meghatározott munkavállalók és önálló vállalkozók számát.

(2)A kérelmező tagállam az alábbi időpontok egyikére vonatkozóan elvégzi az (1) bekezdésben említett számítást:

a)a tervezett csoportos létszámcsökkentésről munkáltató által a 98/59/EK tanácsi irányelv 36 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően az illetékes hatóság részére küldött írásbeliértesítés időpontja;

b)a munkáltató által a munkavállaló elbocsátásáról vagy munkaszerződésének megszüntetéséről adott személyre szóló értesítés időpontja;

c)a munkaszerződés tényleges megszüntetésének vagy lejáratának időpontja;

d)a kölcsönvevő vállalkozáshoz történő kikölcsönzés vége; illetve

e)önálló vállalkozók esetében a tevékenység nemzeti jognak vagy adminisztratív rendelkezéseknek megfelelő megszűnésének időpontja

Az a) pontban említett esetekben a kérelmező tagállam az értékelés Bizottság általi befejezését megelőzően kiegészítő információkat nyújt a Bizottság részére az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti létszámcsökkentés tényleges számáról.

7. cikk

Támogatható kedvezményezettek

A kérelmező tagállam a 8. cikk szerint az EGAA-ból társfinanszírozott, személyre szabott szolgáltatásokat nyújthat a támogatható kedvezményezetteknek, akik az alábbiak lehetnek:

a)az 5. cikkben meghatározott referencia-időszakon belül, a 6. cikknek megfelelően kiszámított számú elbocsátott munkavállaló, illetve tevékenységét megszüntető önálló vállalkozó;

b)az 5. cikkben meghatározott referencia-időszakon kívül, a 6. cikknek megfelelően kiszámított számú elbocsátott munkavállaló, illetve tevékenységét megszüntető önálló vállalkozó; azaz a referencia-időszak kezdete előtt 6 hónappal, vagy a referencia-időszak vége és az értékelés Bizottság általi befejezésének időpontja között.

Az első albekezdés b) pontjában említett munkavállalók és önálló vállalkozók támogathatónak tekintendők, feltéve, hogy egyértelmű ok-okozati összefüggés mutatható ki az elbocsátásokat a referencia-időszak alatt kiváltó eseménnyel.

8. cikk

Támogatható intézkedések

(1)Az EGAA-ból pénzügyi hozzájárulás nyújtható olyan aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez, amelyek a célcsoportot alkotó kedvezményezettek, és különösen a hátrányos helyzetű, idős vagy fiatal munkanélküliek munkaerőpiacra való vagy önálló vállalkozóként történő újbóli beilleszkedését célzó összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag részét képezik.

A digitális ipari korban szükséges készségek terjesztése a személyre szabott szolgáltatások minden csomagjának kötelező horizontális eleme. A képzés szintjét az adott kedvezményezett képesítéseihez és szükségleteihez kell igazítani.

Az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag magában foglalhatja különösen a következőket:

a)személyre szabott képzés és átképzés, többek között az információs és kommunikációs technológiákkal és a digitális korban szükséges egyéb ismeretekkel kapcsolatosan megszerzett tapasztalat igazolása, munkakereséshez nyújtott támogatás, pályaválasztási (pályaorientációs) tanácsadás, tanácsadói szolgáltatások, mentorálás, kiszervezéshez nyújtott segítség, vállalkozásösztönzés; az önálló vállalkozás, a vállalkozásalapítás és a vállalkozás alkalmazottak által történő átvételének segítése, valamint együttműködési tevékenységek;

b)különleges, korlátozott időre szóló intézkedések, pl. munkakereséshez nyújtott anyagi juttatás, munkáltatóknak nyújtott munkaerő-felvételi ösztönzők, mobilitási támogatás, képzési támogatás vagy napidíj, beleértve a gondozóknak nyújtott juttatásokat.

A b) pont szerinti intézkedések költsége nem lépheti túl az ebben a bekezdésben felsorolt, összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag teljes költségének 35 %-át.

Az önálló vállalkozáshoz, vállalkozásalapításhoz, valamint a vállalkozás alkalmazottak által történő átvételéhez kapcsolódó beruházás költsége elbocsátott munkavállalóként nem haladhatja meg a 20 000 EUR-t.

A személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakításakor fel kell mérni a jövőbeli munkaerőpiaci kilátásokat és a szükséges készségeket. Az összehangolt csomagnak összeegyeztethetőnek kell lennie az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulással, középpontjában a digitális ipari korban szükséges készségek terjesztésének kell állnia és figyelembe kell vennie a helyi munkaerőpiaci keresletet.

(2)A következő intézkedések nem jogosultak az EGAA-ból pénzügyi hozzájárulásra:

a)az (1) bekezdés b) pontjában említett különleges, korlátozott időre szóló intézkedések, amelyek nem függnek a célcsoportot alkotó, munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő kedvezményezettek tevékeny részvételétől;

b)olyan intézkedések, amelyek a nemzeti jog vagy kollektív megállapodás alapján a vállalkozások feladatkörébe tartoznak.

Az alap által támogatott intézkedések nem helyettesítik a passzív szociális védelmi intézkedéseket.

(3)A személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagját a célcsoportot alkotó kedvezményezettekkel vagy képviselőikkel, vagy a szociális partnerekkel egyeztetve kell elkészíteni.

(4)A kérelmező tagállam kezdeményezésére az EGAA-ból pénzügyi hozzájárulás nyújtható előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységekre.

9. cikk

Kérelmek

(1)A kérelmező tagállam az 5. cikk (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott kritériumok teljesítésének időpontjától számított 12 héten belül kérelmet nyújt be a Bizottságnak.

(2)A kérelem benyújtásától vagy adott esetben attól a naptól számított két héten belül, hogy a Bizottság rendelkezésére áll a kérelem fordítása – a kettő közül a későbbi időpontban –, a Bizottság igazolja a kérelem kézhezvételét és tájékoztatja a tagállamot minden olyan kiegészítő információról, amelyre a kérelem értékeléséhez szüksége van.

(3)Amennyiben a Bizottság kiegészítő információkat kér, a tagállam a kérés időpontját követő tíz munkanapon belül válaszol. A fenti határidőt a Bizottság az érintett tagállam indokolt kérésére tíz munkanappal meghosszabbítja.

(4)A tagállam által nyújtott információk alapján a Bizottság a hiánytalan kérelem vagy adott esetben a kérelem fordításának kézhezvételétől számított 60 munkanapon belül lezárja annak értékelését, hogy a kérelem megfelel-e a pénzügyi hozzájárulás feltételeinek. Kivételes esetben, ha a Bizottság nem tudja betartani e határidőt, írásban kell indokolnia a késedelem okait.

(5)A kérelemnek tartalmaznia kell a következő információkat:

a)az elbocsátások számának a 6. cikk szerinti kiszámítása , ideértve a számítási módot is;

b)annak megerősítése, hogy amennyiben az elbocsátó vállalkozás a leépítések után folytatja tevékenységét, eleget tesz az elbocsátásokra vonatkozó jogi követelményeknek;

c)a munkavállalók elbocsátásához vezető események rövid leírása;

d)adott esetben az elbocsátó vállalkozások, a beszállítók vagy felhasználói termelői kör, az ágazatok és a célcsoportot alkotó kedvezményezettek kategóriáinak azonosítása nem és korcsoport szerinti bontásban;

e)az elbocsátások várható hatása a helyi, a regionális és az országos gazdaságra és foglalkoztatásra;

f)az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag és a kapcsolódó költségek leírása, amely tartalmazza a hátrányos helyzetű, idősebb és fiatalabb kedvezményezettek segítésére irányuló foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató intézkedéseket is;

g)annak bemutatása, hogy a változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keret ajánlásait milyen mértékben vették figyelembe, továbbá hogy az összehangolt, személyre szabott szolgáltatások és a kapcsolódó kiadások hogyan egészítenek ki más tagállami vagy uniós alapokból finanszírozott tevékenységeket, valamint tájékoztatás olyan tevékenységekről, amelyek a nemzeti jog vagy kollektív szerződések értelmében az érintett vállalkozások számára kötelezőek;

h)a célcsoportot alkotó kedvezményezetteknek nyújtandó összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag egyes elemeinek, továbbá bármiféle előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységnek a becsült költségvetése;

i)értékelési célokból a kedvezményezettek hat hónappal a végrehajtási időszak végét követően mért újrafoglalkoztatási arányára vonatkozó, a tagállam által meghatározott, indikatív esetspecifikus célértékek;

j)a 8. cikkben meghatározottak alapján a célcsoportot alkotó kedvezményezetteknek szánt, személyre szabott szolgáltatások, illetve az EGAA felhasználására irányuló tevékenységek kezdetének vagy tervezett kezdetének időpontja;

k)adott esetben a célcsoportot alkotó kedvezményezettekkel vagy képviselőikkel, a szociális partnerekkel, a helyi és regionális hatóságokkal vagy más érintett érdekelt felekkel folytatott konzultáció során követett eljárás;

l)az EGAA-ból igényelt támogatásnak az állami támogatásra vonatkozó uniós eljárási és anyagi szabályoknak való megfelelőségéről szóló nyilatkozat, valamint nyilatkozat arról, hogy a személyre szabott szolgáltatások miért nem lépnek olyan intézkedések helyébe, amelyek a nemzeti jog vagy kollektív megállapodás alapján a vállalkozások feladatkörébe tartoznak;

m)a tagállami előfinanszírozás vagy társfinanszírozás és adott esetben egyéb társfinanszírozások forrásai.

10. cikk

Kiegészítő jelleg, megfelelés és koordináció

(1)Az alapból nyújtott pénzügyi hozzájárulás nem léphet az olyan intézkedések helyébe, amelyek a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében a vállalkozások felelősségi körébe tartoznak.

(2)A változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keret ajánlásaival összhangban a kedvezményezettek részére nyújtott támogatás kiegészíti a tagállamok nemzeti, regionális és helyi szintű intézkedéseit, beleértve azokat is, amelyeket uniós alapokból társfinanszíroznak.

(3)Az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás az ahhoz szükségesre korlátozódik, hogy a célcsoportot alkotó egyes kedvezményezettek számára átmeneti, egyszeri támogatást biztosítson. Az EGAA által támogatott intézkedéseknek meg kell felelniük az uniós és nemzeti jognak, az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat is ideértve.

(4)A Bizottság és a kérelmező tagállam hatáskörüknek megfelelően biztosítják az uniós alapokból nyújtott támogatások koordinációját.

(5)A kérelmező tagállam biztosítja, hogy az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulásban részesülő egyedi intézkedések más uniós pénzügyi eszközökből ne részesüljenek támogatásban.

11. cikk

A nemek közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség

A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy a férfiak és a nők közötti egyenlőség elve és a nemi dimenzió szempontjainak érvényesítése szerves részét képezze az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás felhasználása egyes szakaszainak, és azokat a felhasználás szakaszai során előmozdítsák.

A Bizottság és a tagállamok megtesznek minden megfelelő lépést, hogy az EGAA-hoz való hozzáférésnél, valamint a pénzügyi hozzájárulás felhasználásának különböző szakaszaiban megelőzzenek bármilyen hátrányos megkülönböztetést, amely nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapul.

12. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

(1)A Bizottság kezdeményezésére az EGAA éves felső határának 0,5 %-a erejéig az alap felhasználható a végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési intézkedésekre, ideértve a vállalati információtechnológiai rendszereket, a kommunikációs tevékenységeket, valamint az olyan tevékenységeket, amelyek elősegítik az EGAA láthatóságát és egyéb adminisztratív és technikai segítségnyújtási intézkedéseket. Az ilyen intézkedések a jövőbeni és az előző programozási időszakokra is kiterjedhetnek.

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott felső határra figyelemmel a Bizottság a költségvetési rendelet 31. cikkével összhangban az érintett költségvetési sorokra történő előirányzat-átcsoportosítás iránti kérelmet nyújt be technikai segítségnyújtás céljára.

(3)A Bizottság a technikai segítségnyújtást saját kezdeményezésére közvetlen vagy közvetett irányítással hajtja végre a költségvetési rendelet [62. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontja] alapján.

(4)A Bizottság a technikai segítségnyújtás keretében tájékoztatást és iránymutatást is nyújt a tagállamoknak az EGAA felhasználása, nyomon követése és értékelése kapcsán. A Bizottság az EGAA felhasználásáról tájékoztatást és egyértelmű iránymutatást nyújt az európai és nemzeti szociális partnereknek is. Az iránymutatások magukban foglalhatják munkacsoportok létrehozását is, amennyiben egy tagállamban súlyos gazdasági zavarok lépnek fel.

13. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és közzététel

(1)A tagállamok elismerik az uniós finanszírozás eredetét, és gondoskodnak annak láthatóságáról azáltal, hogy következetes, hatékony és célzott információkat juttatnak el többféle közönségnek, köztük a kedvezményezetteknek, a helyi és regionális hatóságoknak, a szociális partnereknek, a médiának és a nyilvánosságnak.

A tagállamok a [közös rendelkezésekről szóló rendelet VIII. mellékletével] összhangban használják az EU jelképét , és azt egy, a támogatásra utaló egyszerű mondattal együtt tüntetik fel („az Európai Unió finanszírozásával/társfinanszírozásával”).

(2)A Bizottság az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhető online megjelenést biztosít, és azt rendszeresen frissíti, hogy naprakész információkat nyújtson az EGAA-ról, útmutatást adjon a kérelmek benyújtásához, valamint információkkal szolgáljon az elfogadott és elutasított kérelmekről és az Európai Parlament és a Tanács költségvetési eljárásban betöltött szerepéről.

(3)A Bizottság az EGAA hatékonyságának növelése, valamint az uniós polgárok és munkavállalók körében való ismertségének biztosítása érdekében tapasztalatokon alapuló tájékoztatási és kommunikációs tevékenységet végez az EGAA-val kapcsolatos ügyekről és eredményekről.

A tagállamok biztosítják, hogy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek kérésére minden kommunikációs és tájékoztató anyag elérhető legyen, és az ilyen anyagokra az Uniónak jogdíjmentes, nem kizárólagos és visszavonhatatlan engedélyt adnak, és az azokhoz fűződő minden korábbi meglévő jogosultságot is megadjanak. Az engedély a következő jogokat biztosítja az Uniónak:

•    belső használat, azaz a kommunikációs és tájékoztató anyagok reprodukálásának, másolásának és az EU és az uniós tagállamok intézményei, szervei és ügynökségei és azok alkalmazottai számára történő hozzáférhetővé tételének a joga;

•    a kommunikációs és tájékoztató anyagok reprodukálása bármilyen módon és formában, egészben vagy részben;

•    a kommunikációs és tájékoztató anyagok nyilvánossághoz történő közvetítése a kommunikáció bármilyen eszközével;

•    a kommunikációs és tájékoztató anyagoknak (vagy azok másolatának) a nyilvánosságra hozatala bármilyen formában;

•    a kommunikációs és tájékoztató anyagok tárolása és archiválása;

•    a kommunikációs és tájékoztató anyagokkal kapcsolatos jogok licenciába adása harmadik felek részére;

Az Unió számára további jogok biztosíthatók.

(4)Az e rendelet alapján kommunikációs tevékenységekre elkülönített források hozzájárulnak az Unió politikai prioritásai intézményi kommunikációjához is, feltéve, hogy e tevékenységek kapcsolódnak e rendelet 3. cikkben foglalt általános célkitűzéseihez.

14. cikk

A pénzügyi hozzájárulás meghatározása

(1)A Bizottság a 9. cikkel összhangban elvégzett értékelés alapján, és különösen a célcsoportot alkotó kedvezményezettek számát, a javasolt intézkedéseket és a becsült költségeket figyelembe véve értékeli az adott esetben rendelkezésre álló források keretein belül az EGAA-ból adható pénzügyi hozzájárulás összegét, és a lehető legrövidebb időn belül javaslatot tesz rá.

(2)Az EGAA társfinanszírozási arányát az adott tagállamban alkalmazott legmagasabb ESZA+ társfinanszírozási arányhoz kell igazítani.

(3)Amennyiben a 9. cikkel összhangban elvégzett értékelés alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a pénzügyi hozzájárulás nyújtásának e rendelet szerinti feltételeiteljesülnek, azonnal megindítja a 16. cikkben meghatározott eljárást.

(4)Amennyiben a 9. cikkel összhangban elvégzett értékelés alapján a Bizottság megállapítja, hogy a pénzügyi hozzájárulás nyújtásának e rendelet szerinti feltételei nem teljesülnek, erről azonnal értesíti a kérelmező tagállamot.

15. cikk

Támogathatósági időszak

(1)A kiadások a 9. cikk (5) bekezdésének j) pontja szerinti kérelemben meghatározott azon időponttól támogathatók az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulásból, amelyen az érintett tagállam a 8. cikk (1), illetve (4) bekezdésével összhangban megkezdi vagy amelyen meg kellene kezdenie a személyre szabott szolgáltatások nyújtását a célcsoportot alkotó kedvezményezetteknek, illetve azon időponttól kezdve, amikor az EGAA felhasználására irányuló igazgatási kiadások felmerülnek.

(2)A tagállam amint lehetséges, de legkésőbb a pénzügyi hozzájárulásról szóló határozat hatálybalépésétől számított 24 hónapon belül végrehajtja a 8. cikkben meghatározott támogatható intézkedéseket.

(3)A végrehajtási időszak a 9. cikk (5) bekezdésének j) pontja szerint a kérelemben meghatározott azon időpontoktól kezdődik, amikor az érintett tagállam a 8. cikk szerint megkezdi a személyre szabott szolgáltatások nyújtását a célcsoportot alkotó kedvezményezetteknek az EGAA végrehajtása céljából, és a pénzügyi hozzájárulásról szóló határozat hatálybalépésétől számított 24 hónappal ér véget.

(4)Amennyiben a kedvezményezett olyan oktatásban vagy képzésben vesz részt, amelynek időtartama két év vagy több, az ilyen tanfolyammal kapcsolatos kiadások a záró jelentés benyújtásának a 20. cikk (1) bekezdésében említett határidejéig támogathatókfeltéve, hogy az adott kiadások az említett időpontot megelőzően felmerültek.

(5)A 8. cikk (4) bekezdése szerinti kiadások a záró jelentés 20. cikk (1) bekezdése szerinti benyújtásának határidejéig támogathatók.

16. cikk

Költségvetési eljárás és végrehajtás

(1)Ha a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az EGAA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulás feltételei teljesülnek, a költségvetési rendelet 31. cikkével összhangban az érintett költségvetési sorokra történő átcsoportosítás iránti kérelmet nyújt be.

(2)Az átcsoportosítási kérelmet a pályázat támogathatóságának vizsgálatáról szóló összefoglalónak kell kísérnie.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktus formájában pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatot fogad el, amely abban az időpontban lép hatályba, amikor a Bizottság értesül a költségvetési átcsoportosítás Európai Parlament és a Tanács általi jóváhagyásáról. Ez a határozat a költségvetési rendelet 110. cikke értelmében finanszírozási határozatnak minősül.

17. cikk

A pénzügyi hozzájárulás kifizetése és felhasználása

(1)A pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatnak a 16. cikk (3) bekezdése szerinti hatálybalépését követően a Bizottság, főszabály szerint 15 munkanapon belül egyösszegű, 100 %-os előfinanszírozási kifizetés formájában kifizeti az érintett tagállam részére a pénzügyi hozzájárulást. Az előfinanszírozást akkor számolják el, amikor a tagállam a 20. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtja az igazolt költségnyilatkozatot. Az el nem költött összeget a Bizottság részére vissza kell téríteni.

(2)Az (1) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulást a költségvetési rendelet 63. cikkével összhangban, megosztott irányítás keretében kell végrehajtani.

(3)A finanszírozás részletes technikai feltételeit a Bizottság a pénzügyi hozzájárulásról szóló, a 16. cikk (3) bekezdésében említett határozatban rögzíti.

(4)Az érintett tagállam a személyre szabott szolgáltatási csomagban foglalt tevékenységek végrehajtása során a tevékenységek módosítására vonatkozó javaslatot nyújthat be a Bizottságnak, és a tevékenységeket a 8. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt más támogatható intézkedésekkel egészítheti ki, feltéve, hogy a módosítások kellően indokoltak és a teljes összeg nem haladja meg a 16. cikk (3) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulást. A Bizottság értékeli a javasolt módosításokat, és egyetértése esetén ennek megfelelően módosítja a pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatot.

(5)Az érintett tagállam számára rugalmasságot kell biztosítani, hogy a költségvetési jogcímek között átcsoportosíthasson összegeket a 16. cikk (3) bekezdése szerinti pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatban foglaltak szerint. Ha az átcsoportosítás mértéke egy vagy több jogcím esetében meghaladja a 20 %-ot, a tagállam előzetesen értesíti a Bizottságot.

18. cikk

Az euró használata

Az e rendelet szerinti kérelmekben, pénzügyi hozzájárulásokról szóló határozatokban és jelentésekben, valamint a kapcsolódó dokumentumokban szereplő összegeket mindig euróban kell feltüntetni.

19. cikk

Mutatók

(1)    A 3. cikkben meghatározott egyedi programcélkitűzések megvalósítása terén tett előrelépésekről történő jelentéstételhez használandó mutatókat a melléklet tartalmazza.

(2)    A teljesítményjelentési rendszer biztosítja, hogy a program végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében a tagállamokra vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(3)    A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a mellékletben szereplő mutatók módosítására, amennyiben azt az alap hatékony felhasználása érdekében szükségesnek ítéli.

20. cikk

Záró jelentés és lezárás

(1)A 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott időszak végét követő hat hónapon belül az érintett tagállam záró jelentésben számol be a Bizottságnak a pénzügyi hozzájárulás felhasználásáról, és ezen belül tájékoztatást ad:

a)az intézkedések típusairól és főbb eredményeiről, beszámolva a kihívásokról, a levont tanulságokról, a más uniós alapokkal való szinergiákról és komplementaritásról, jelezve adott esetben a változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keret ajánlásaival összhangban más uniós vagy nemzeti programokból finanszírozott intézkedésekkel való komplementaritást;

b)azon szervezetek nevéről, amelyek a tagállamban végrehajtják az intézkedéscsomagot;

c)a 19. cikkben meghatározott mutatókról;

d)a kedvezményezettek körében hat hónappal a végrehajtási időszak végét követően végzett felmérés eredményeiről, amely a következőkre terjed ki: a kedvezményezettek foglalkoztathatóságában észlelt változás, illetve azok körében, akik elhelyezkedtek, további információ az új munkahely minőségéről, például a munkaórák, a felelősségi szint és a munkabér szintjének változása az előző munkahellyel összehasonlítva, valamint az az ágazat, amelyben a munkavállaló elhelyezkedett és ezen információk bontása nem, korcsoport és képzettségi szint szerint;

e)arról, hogy az elbocsátó vállalkozás – a mikrovállalkozások és a kkv-k kivételével – az előző öt évben részesült-e állami támogatásban vagy az Unió Kohéziós Alapjából vagy strukturális alapjaiból finanszírozott támogatásban;

f)a kiadásokat alátámasztó elszámolásról.

(2)A 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott időszak lejártát követő tizenkilenc hónapon belül az érintett tagállam benyújtja a melléklet 3. pontjában meghatározott hosszabb távú eredménymutatóról tájékoztatást nyújtó egyszerű adatkészletet.

(3)A Bizottság az (1) bekezdésben előírt valamennyi információ kézhezvételét követő hat hónapon belül az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás végső összegének, valamint adott esetben a 24. cikkel összhangban az érintett tagállam részéről esedékes összeg megállapításával lezárja a pénzügyi hozzájárulást. A lezárás feltétele a (2) bekezdésben említett hosszabb távú eredménymutató megadása.

21. cikk

Kétéves jelentés

(1)A Bizottság 2021. augusztus 1-jéig és azt követően kétévente átfogó, mennyiségi és minőségi jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az e rendelet és az 1309/2013/EU rendelet alapján az előző két évben végzett tevékenységekről. A jelentés mindenekelőtt az EGAA által elért eredményeket mutatja be és elsősorban a benyújtott kérelmekkel, az elfogadott határozatokkal, a finanszírozott tevékenységekkel – és ezen belül a mellékletben meghatározott mutatókról szóló statisztikákkal és az ilyen intézkedések és az egyéb uniós alapokból, különösen az ESZA+-ból támogatott tevékenységek közötti kiegészítő jelleggel –, valamint a pénzügyi támogatás lezárásával kapcsolatban nyújt tájékoztatást, dokumentálja továbbá azokat a kérelmeket, amelyeket elegendő előirányzat vagy a támogathatóság hiánya miatt elutasítottak vagy csökkentett tartalommal fogadtak el.

(2)A jelentést tájékoztatás céljából a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és a szociális partnerek is megkapják.

22. cikk

Értékelés

(1)A Bizottság négyévente saját kezdeményezésére és a tagállamokkal szorosan együttműködve értékeli az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulásokat.

(2)Az (1) bekezdésben említett értékelés eredményeit tájékoztatásul az Európai Parlament, a Tanács, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és a szociális partnerek is megkapják. Az értékelésekben megfogalmazott ajánlásokat figyelembe kell venni a foglalkoztatáshoz és a szociális ügyekhez kapcsolódó új programok kialakításakor vagy a meglévő programok továbbfejlesztésekor.

(3)Az (1) bekezdésben említett értékeléseknek tartalmazniuk kell a pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó statisztikákat, tagállamonkénti bontásban.

(4)Annak érdekében, hogy az EGAA végrehajtásának alakulását hatékonyan lehessen értékelni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosítására vonatkozóan a mutatók felülvizsgálata és/vagy kiegészítése céljából, amikor azt szükségesnek ítéli, valamint hogy kiegészítse ezt a rendeletet a monitoring és értékelési keretelvek kidolgozására vonatkozó rendelkezésekkel.

23. cikk

Irányítás és pénzügyi ellenőrzés

(1)A Bizottság uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősségi körének sérelme nélkül, az EGAA-ból támogatott intézkedések irányításáért és azok pénzügyi ellenőrzéséért a tagállamok felelősek. A tagállamok intézkedései a következő lépéseket foglalják magukban:

a)meggyőződnek arról, hogy az irányítási és kontrollrendszer oly módon jött létre és azt oly módon alkalmazzák, hogy az uniós alapok hatékony és szabályszerű felhasználása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően biztosított legyen;

b)biztosítják, hogy az összehangolt, személyre szabott szolgáltatáscsomagot nyújtó szervekkel kötött szerződések előírják a nyomonkövetési adatok szolgáltatását;

c)meggyőződnek arról, hogy a finanszírozott tevékenységeket megfelelően hajtották végre;

d)biztosítják, hogy a támogatott kiadások alapjául szolgáló ellenőrizhető igazoló dokumentumok jogszerűek és szabályosak legyenek;

e)megelőzik, feltárják és korrigálják a szabálytalanságokat, köztük a csalásokat, valamint – adott esetben a késedelmi kamatokkal együtt – visszafizettetik a jogosulatlanul kifizetett összegeket. A tagállamok jelentik a Bizottságnak a szabálytalanságokat, ideértve a csalásokat is.

(2)A költségvetési rendelet [63. cikke (3) bekezdésének?] alkalmazásában a tagállamok kijelölik az EGAA által támogatott tevékenységek irányításáért és ellenőrzéséért felelős szerveket. Az e rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében említett záró jelentés benyújtásakor a kijelölt szervek benyújtják a Bizottságnak a költségvetési rendelet [63. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésében?]meghatározott információkat a pénzügyi hozzájárulás felhasználásáról.

Amennyiben az 1309/2013/EU rendelet szerint kijelölt hatóságok kellő garanciát nyújtanak arra, hogy a kifizetések jogszerűek és szabályosak, és elszámolásuk is a szabályoknak megfelelően történt, az érintett tagállam értesítheti a Bizottságot, hogy e hatóságok kijelölése e rendelet szerint megerősítésre került. Ebben az esetben az érintett tagállam megjelöli, hogy mely hatóságok kijelölése került megerősítésre , és azok milyen funkciókat látnak el.

(3)Szabálytalanság megállapítása esetén a tagállamok elvégzik az előírt pénzügyi korrekciókat. A tagállam által végzett korrekciók a pénzügyi hozzájárulás részleges vagy teljes visszavonásából állnak. A tagállam visszafizettet minden, a feltárt szabálytalanság következtében jogosulatlanul kifizetett összeget, visszafizeti azt a Bizottságnak, és amennyiben az összeget az érintett tagállam a rendelkezésre álló időn belül nem fizeti vissza, késedelmi kamat is esedékessé válik.

(4)A Bizottság az Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó hatáskörében minden szükséges lépést megtesz annak ellenőrzése érdekében, hogy a finanszírozott tevékenységek megvalósítására a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kerüljön sor. A kérelmező tagállam feladata, hogy zavartalanul működő irányítási és kontrollrendszerekkel rendelkezzen. A Bizottság megbizonyosodik arról, hogy e rendszereket létrehozták.

E célból, a Számvevőszék hatáskörének, illetve a tagállamok által a nemzeti törvényeikkel, rendeleteikkel és igazgatási rendelkezéseikkel összhangban végzett vizsgálatoknak a sérelme nélkül, a Bizottság tisztviselői, illetve alkalmazottai az EGAA által finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatban legalább egy munkanappal korábban történő értesítés mellett helyszíni ellenőrzést végezhetnek, beleértve a szúrópróbaszerű ellenőrzést is. Amennyiben segítségre van szükségre, a Bizottság értesíti a kérelmező tagállamot. Az érintett tagállam tisztviselői vagy alkalmazottai részt vehetnek ezeken az ellenőrzéseken.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben az (1) bekezdés e) pontját kiegészíti a jelentendő szabálytalanságok eseteinek és a benyújtandó adatokra vonatkozó kritériumoknak a meghatározásával.

(6)A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a 26. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban, hogy e cikk egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében meghatározza a szabálytalanságok bejelentésének formátumát.

(7)A tagállam gondoskodik róla, hogy a felmerült kiadásokkal kapcsolatos igazoló dokumentumok az EGAA-ból kapott pénzügyi hozzájárulás lezárását követő három évig a Bizottság és a Számvevőszék számára hozzáférhetők maradjanak.

24. cikk

A pénzügyi hozzájárulás visszafizettetése

(1)Abban az esetben, ha az összegangolt, személyre szabott szolgáltatáscsomag tényleges költsége kevesebb mint a pénzügyi hozzájárulás 16. cikk alapján megállapított összege, a Bizottság – miután a tagállamnak lehetőséget biztosított észrevételek benyújtására – a tagállamot a pénzügyi hozzájárulás megfelelő részének visszafizetésére kötelezi.

(2) Ha a szükséges ellenőrzések elvégzése után a Bizottság megállapítja, hogy a tagállam nem tett eleget a pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatban vagy a 23. cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettségeknek, lehetőséget biztosít az adott tagállamnak, hogy észrevételeket tegyen. Amennyiben nem sikerül megállapodni, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, és a szóban forgó intézkedésre az EGAA-ból juttatott hozzájárulás részleges vagy teljes visszavonásával elvégzi a szükséges pénzügyi korrekciókat. E határozat meghozatalára a tagállamtól kapott észrevételek beérkezését követő 12 hónappal kerül sor. Az érintett tagállam visszafizettet minden, a feltárt szabálytalanság következtében jogosulatlanul kifizetett összeget, visszafizeti azt a Bizottságnak, és amennyiben az összeget az érintett tagállam a rendelkezésre álló időn belül nem fizeti vissza, késedelmi kamat is esedékessé válik.

25. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 19. cikk (3) bekezdésében és a 23. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására szóló felhatalmazása e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődően határozatlan időre szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 19. cikk (3) bekezdésében és a 23. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 19. cikk (3) bekezdése és a 23. cikk (5) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam elteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

26. cikk
Bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

27. cikk

Átmeneti rendelkezés

Az 1309/2013/EU rendelet továbbra is alkalmazandó a 2020. december 31-ig benyújtott kérelmekre. Továbbra is alkalmazandó az érintett ügyekre azok lezárásáig.

28. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Rendelkezéseit a 2021. január 1-től benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

JAVASLATOKAT KÍSÉRŐ PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

(1)A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ új intézkedés 

◻ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 37  

☑ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre 

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

☑ határozott időtartam

–☑    2021.01.01-től

–☑    Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatokra, 2021-től 2031-ig a kifizetési előirányzatokra

◻ határozatlan időtartam

–ÉÉÉÉ-tól/től ÉÉÉÉ-ig, azt követően: rendes ütem.

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 38  

☑ Bizottság általi közvetlen irányítás

–☑ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

☑ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételei

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb igazgatási kiadások teljes kerete az ESZA+-hoz tartozó pénzügyi kimutatásban található.

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☑    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–☑    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–☑    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

◻    a javaslat más bevételre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel költségvetési tételhez van-e rendelve ◻    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

(2)    COM(2008) 800 végleges, 2008.11.26.

(3)    546/2009/EK rendelet (HL L 167., 2009.6.29., 26. o).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 1309/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(5)     https://ec.europa.eu/commission/priorities/deeper-and-fairer-economic-and-monetary-union/european-pillar-social-rights_hu .

(6)    A 2007–2013-as finanszírozási időszakban a küszöbérték 1000 elbocsátott munkavállaló volt. Az 2014–2020-as finanszírozási időszakra 500 főben megállapított alsó küszöbérték nem eredményezte a pályázatok számának jelentős növekedését. Számos pályázat alkalmazta a kivételes körülményekre vonatkozó záradékot; ezek kevesebb elbocsátáson alapultak, amelyek azonban jelentős hatást gyakoroltak az érintett régióra.

(7)    A sürgősségi segítségnyújtási alap felhasználása függ a vészhelyzetek számától, amelyeket nehéz előre látni. Amennyiben a súlyos gazdasági visszaesés teljes felhasználáshoz vezetne, a lehetséges következményeket a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatakor meg kell vitatni.

(8)    https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/communication-new-modern-multiannual-financial-framework_en.pdf

(9)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „A változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keret” (COM(2013) 882 final, 2013.12.13.).

(10)    A Bizottság jelentése az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) félidős értékeléséről (COM(2018) 297 final, 2018.5.16.), és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) félidős értékeléséről (SWD(2018)192 final, 2018.5.18.)

(11)

   Lásd a humántoke-beruházások hatásvizsgálatának háttértanulmányát, A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (folyamatban): „Az EGAA irányításában részt vevo különbözo érdekelt felek általában nem tartották célszerunek az EGAA integrálását A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Foigazgatósága alapjaiba.”

(12)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13.; HL L 123, 2016.5.12, 1–14. o.

(13)    HL C ...,… , … o.

(14)    HL C ...,… , … o.

(15)     https://ec.europa.eu/commission/priorities/deeper-and-fairer-economic-and-monetary-union/european-pillar-social-rights_hu .

(16)     http://eu-un.europa.eu/eu-response-2030-agenda-sustainable-development-sustainable-european-future/ .

(17)     https://sustainabledevelopment.un.org/post2015/transformingourworld .

(18)    https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/communication-new-modern-multiannual-financial-framework_en.pdf

(19)     https://ec.europa.eu/commission/white-paper-future-europe-reflections-and-scenarios-eu27_en .

(20)     https://ec.europa.eu/commission/publications/reflection-paper-harnessing-globalisation_hu .

(21)     https://ec.europa.eu/commission/publications/reflection-paper-future-eu-finances_hu .

(22)    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK – „A változásra való felkészülésre és a szerkezetátalakításra vonatkozó uniós minőségi keret” (COM(2013) 882 final, 2013.12.13.).

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács 1927/2006/EK rendelete (2006. december 20.) az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról ( HL L 406., 2006.12.30., 1. o. ).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 546/2009/EK rendelete (2009. június 18.) az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról ( HL L 167., 2009.6.29., 26. o. ).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács 1309/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(26)    COM(2018) 297 final és az azt kísérő SWD(2018) 192 final.

(27)    A Bizottság szolgálati munkadokumentuma (2018) 171 final és melléklete COM (2018) 321 final.

(28)    HL L […], […], […]. o.

(29)    A hivatkozást naprakésszé kell tenni .

(30)    A hivatkozást naprakésszé kell tenni.

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(32)    A Tanács 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(33)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(34)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(36)    A hivatkozást ellenőrizni kell/naprakésszé kell tenni: A Tanács 98/59/EK irányelve (1998. július 20.) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről ( HL L 225., 1998.8.12., 16. o. ).

(37)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(38)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(39)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(40)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(41)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(42)    A fenti adatok az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapra minden egyes évben rendelkezésre álló maximális összegeket jelzik

(43)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(44)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(45)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(46)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(47)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.5.30.

COM(2018) 380 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
az Európai Parlament és a Tanács rendelete

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA)

MELLÉKLET

Az EGGA-pályázatok közös kimeneti mutatói és eredménymutatói

Minden személyes adatot 1 társadalmi nem szerinti bontásban kell tárolni (nő, férfi, nem bináris).

1.A kedvezményezettekre vonatkozó közös kimeneti mutatók

–munkanélküli*,

–inaktív*,

–alkalmazott*,

–önálló vállalkozó*,

–30 éven aluli*,

–54 éven felüli*,

–alsó középfokú vagy annál alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkező (ISCED 0-2)*,

–felső középfokú (ISCED 3) vagy posztszekunder (ISCED 4) végzettséggel rendelkező*,

–felsőfokú (ISCED 5–8) végzettséggel rendelkező*,

A kedvezményezettek teljes száma a foglalkoztatási viszonyra 2 vonatkozó közös kimeneti mutatók alapján, automatikusan kerül kiszámításra.

Az EGAA-ból társfinanszírozott intézkedések kedvezményezettjeire vonatkozó ezen adatokat szerepeltetni kell a záró jelentésben a 20. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint.

2.A kedvezményezettekre vonatkozó közös eredménymutatók

–azon EGAA-kedvezményezettek százalékos aránya, akik 6 hónappal a végrehajtási időszak végét követően foglalkoztatásban állnak (a munkaszerződés típusa szerinti bontásban: teljes munkaidőben/részmunkaidőben, határozott időre/határozatlan időre szóló szerződéssel) vagy önálló vállalkozók*,

–azon EGAA-kedvezményezettek százalékos aránya, akik 6 hónappal a végrehajtási időszak végét követően képesítéssel rendelkeznek*,

–azon EGAA-kedvezményezettek százalékos aránya, akik 6 hónappal a végrehajtási időszak végét követően oktatásban vagy képzésben vesznek részt*,

Ezeket az adatokat a 20. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint a záró jelentésben kell benyújtani, és (a 20. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározottak szerint) az illetékes hatóságok által szolgáltatott adatok és a kedvezményezettek körében végzett felmérések alapján kell gyűjteni. Az említett adatoknak a kedvezményezetteknek a közös kimeneti mutatók révén jelentett teljes számára ki kell terjedniük (1). A százalékos arányoknak tehát erre az összesített számra kell vonatkozniuk.

3.A kedvezményezettekre vonatkozó hosszabb távú közös eredménymutató

–azon EGAA-kedvezményezettek százalékos aránya, akik 18 hónappal a költségvetési rendeletben meghatározott végrehajtási időszak végét követően foglalkoztatásban állnak, ideértve az önálló vállalkozást*.

Ezeket az adatokat a végrehajtási időszak végét követő tizenkilencedik hónap végéig kell megadni. Az adatoknak a közös kimeneti mutatók (1) révén jelentett kedvezményezettek teljes számára ki kell terjedniük. A százalékos arányoknak tehát erre az összesített számra kell vonatkozniuk. A több mint 1000 kedvezményezettet érintő nagyobb eseteknél az adatgyűjtés történhet a kedvezményezettek kimeneti mutató (1) útján jelentett teljes számának reprezentatív mintája alapján is.

(1)    Az irányító hatóságok olyan rendszert állítanak fel, amely számítógépes formában rögzíti és tárolja az egyes résztvevőkre vonatkozó adatokat. A tagállamok által bevezetett adatfeldolgozási szabályoknak összhangban kell lenniük a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.) rendelkezéseivel és különösen annak 4., 6. és 9. cikkével. A *-gal jelölt mutatók vonatkozásában megadott adatok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően személyes adatoknak minősülnek. Az adatfeldolgozás az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges (lásd az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontját).

(2)    munkanélküli, inaktív, alkalmazott, önálló vállalkozó