EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52018PC0171
Proposal for a DIRECTIVE OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL amending Directive 2004/37/EC on the protection of workers from the risks related to exposure to carcinogens or mutagens at work
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról
COM/2018/0171 final - 2018/081 (COD)
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.4.5.
COM(2018) 171 final
2018/0081(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról
{SWD(2018) 87 final}
{SWD(2018) 88 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
A javaslat indokai és céljai
E javaslat célja, hogy öt rákkeltő vegyi anyagnak való foglalkozási expozíció csökkentése révén javítsa a munkavállalók egészségvédelmét, hogy tisztább helyzetet teremtsen a munkavállalók, a munkaadók és a jogalkalmazók számára, valamint hogy hozzájáruljon a gazdasági szereplők kiegyenlítettebb versenyfeltételeinek kialakításához.
Az Unió helyzetét értékelő 2017. évi beszédében 1 Jean-Claude Juncker elnök hangsúlyozta a társadalmi töredezettség és a szociális dömping elkerülésének szükségességét Európában az erőfeszítések egyesítése és a szociális jogok európai pillérének megvalósítása révén 2 . Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által a göteborgi Szociális Csúcstalálkozón 2017. november 17-én közösen bejelentett pillért a jobb uniós munka- és életkörülmények felé történő megújított közelítési folyamat iránytűjeként hozták létre. A pillér meghatározza a munkavállalók egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezethez való jogát, amely egyik fő alapelvként magában foglalja a rákkeltő anyagokkal szembeni védelmet is. A munkavállalók egészségének védelme a rákkeltő és mutagén anyagoknak történő foglalkozási expozíció folyamatos csökkentése révén a Juncker-féle Bizottság konkrét cselekvése ezen kulcsfontosságú prioritás megvalósításában. Ez világosan megjelenik a Bizottság „Biztonságosabb és egészségesebb munkahely mindenkinek” című közleményében 3 .
Ezenkívül az EU 2018–2019-es jogalkotási prioritásait megfogalmazó közös nyilatkozat is tartalmaz az Európai Unió szociális dimenziójához kapcsolódó intézkedést, a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló irányelvre irányuló javaslat formájában 4 .
A jogalkotók szándéka ezen fontos munka folytatása azzal, hogy javaslatot nyújtanak be egyéb rákkeltő és mutagén anyagokra vonatkozó kötelező határértékek bevezetésére vonatkozóan.
A rák az EU 28 tagállamában a legfőbb munkával kapcsolatos egészségi probléma, amely szinte ugyanannyi kárt okoz a munkavállalók életében és egészségében, mint a sorban következő két probléma együttesen (váz- és izomrendszeri megbetegedések és keringési problémák) 5 . A rákkeltő és mutagén anyagoknak történő magas munkahelyi expozíció negatív hatása azonban sokkal szélesebb körű. A rákos megbetegedéseken kívül egyéb széles körű jelentős egészségügyi problémákat is okozhat, köztük légzőszervi megbetegedéseket és neurológiai rendellenességeket. Mindez szenvedéssel, az életminőség romlásával, a jóllét megrendülésével jár, és a legrosszabb esetben halálos kimenetelt jelent a munkavállalók és közeli hozzátartozóik számára.
Az Európai Bizottság lépéseket tett ezen problémák megoldása érdekében két jogalkotási javaslat elfogadásával a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv) 6 2016 májusában 7 és 2017 januárjában 8 történő aktualizálásával, összesen 20 rákkeltő anyaggal bővítve a listát. Mindkét javaslat mellé mellékelték a vonatkozó hatásvizsgálatokat 9 . Ezen javaslatok egyikét a társjogalkotók 2017 december 12-én fogadták el az (EU) 2017/2398 10 irányelvként, a másodikat pedig jelenleg tárgyalja a Tanács és a Parlament. A Tanács az általános megközelítését 2017. június 15–16-i ülésén 11 fogadta el, a Parlament álláspontja az első olvasat kapcsán pedig 2018 első negyedében várható.
A harmadik, jelenlegi javaslathoz az Európai Bizottság 2017-ben kétlépcsős konzultációt folytatott az európai szociális partnerekkel 12 , először az Európai Unió cselekvéseinek lehetséges irányát tekintve az irányelv további felülvizsgálatai, másodszor annak lehetséges tartalma vonatkozásában, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 154. cikkének megfelelően.
A szociális partnerek, a munkavállalói és munkaadói szervezetek megerősítették, hogy az irányelv harmadik módosítására kiválasztott következő öt rákkeltő anyag kiemelt fontosságú a munkavállalók védelme tekintetében, és ösztönözték a Bizottságot, hogy folytassa az előkészítő munkát a foglalkozási expozíciós határértékek (OEL) létrehozása vonatkozásában a következő anyagok tekintetében:
(1)az irányelv hatálya alá eső kadmium és annak szervetlen vegyületei;
(2)az irányelv hatálya alá eső berillium és szervetlen berilliumvegyületek;
(3)az irányelv hatálya alá tartozó arzénsav és sói, valamint szervetlen arzénvegyületek;
(4)formaldehid;
(5)4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) 13 .
Ezt a tagállamok hatóságai, a munkavállalói és munkaadói szervezetek újból megerősítették a háromoldalú munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság keretén belül.
Az irányelv 16. cikke értelmében a rendelkezésre álló adatok alapján, beleértve a tudományos és műszaki adatokat, az irányelv III. mellékletében határértékeket állapítanak meg minden olyan rákkeltő anyag és mutagén vonatkozásában, amelyek tekintetében ez lehetséges. Az irányelv 17. cikkének (1) bekezdése értelmében az irányelv III. melléklete az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésében előírt eljárással (rendes jogalkotási eljárás) összhangban módosítható.
Az irányelv egy sor általános minimumkövetelményt határoz meg annak érdekében, hogy megszüntesse, illetve csökkentse a hatálya alá tartozó összes rákkeltő anyagnak és mutagénnek való expozíciót. A munkáltatóknak fel kell ismerniük és fel kell mérniük a munkavállalókat érintő minden olyan kockázatot, amely bizonyos rákkeltő anyagoknak (és mutagéneknek) való munkahelyi expozícióból eredhet, és amennyiben e kockázatok valóban fennállnak, meg kell előzniük az expozíciós helyzeteket. Amennyiben ez műszakilag lehetséges, az adott eljárást vagy vegyi anyagot egy nem veszélyes vagy kevésbé veszélyes eljárással vagy anyaggal kell helyettesíteni. Ha az efféle helyettesítés műszakilag nem megoldható, a rákkeltő vegyi anyagokat az expozíció megelőzése érdekében a műszakilag lehetséges mértékben zárt rendszerben kell előállítani és használni. Amennyiben ez műszakilag nem lehetséges, a munkavállalók expozícióját a műszakilag lehetséges legalacsonyabb szintre kell csökkenteni. Ez az ún. minimalizálási kötelezettség, amelyet az irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdése ír elő.
Ezen általános minimumkövetelményeken kívül az irányelv világosan kimondja, hogy azon rákkeltő és mutagén anyagok tekintetében, amelyek esetében ez lehetséges, a belélegzésen keresztüli expozíciós útra vonatkozó foglalkoztatási expozíciós határértékek (a továbbiakban: OEL-ek) meghatározása a munkavállalók védelmét célzó mechanizmus szerves része 14 . Határértékeket kell megállapítani azon vegyi anyagok tekintetében, amelyekre vonatkozóan még ilyenek nincsenek, és valahányszor újabb tudományos adatok lehetővé teszik, felül kell vizsgálni azokat 15 . A konkrét rákkeltő és mutagén anyagokra vonatkozó OEL-ek az irányelv III. mellékletében találhatók. A III. melléklet jelenleg tizennégy 16 bejegyzést tartalmaz.
A rákkeltő és mutagén anyagoknak történő munkahelyi expozíció uniós OEL-ek felállításával való csökkentése ténylegesen hozzájárul a rákos esetek, valamint az ezen anyagok által okozott egyéb jelentős, nem rákos jellegű egészségügyi problémák megelőzéséhez. Következésképpen javítja a munkavállalók és közeli hozzátartozóik életminőségét és jóllétét, meghosszabbítja a munkával töltött életszakaszt, hozzájárul az EU jobb termelékenységéhez és versenyképességéhez, valamint javítja az egyenlő feltételeket az EU-n belül a vállalkozások számára. A becslések szerint a javaslat elfogadása hosszú távon több mint 1 000 000 uniós munkavállaló munkakörülményeit javítaná, és több mint 22 000 munkával kapcsolatos megbetegedést (rákos és nem rákos esetek) előzne meg 17 .
A rendelkezésre álló információk – ideértve a tudományos adatokat – megerősítik, hogy szükség van arra, hogy a III. mellékletet ezen rákkeltő anyagok foglalkozási expozíciós határértékeivel kiegészítsék, valamint megerősítette a 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) esetében a „bőr” megjegyzés, a formaldehid esetében a bőrszenzibilizációra vonatkozó megjegyzés, a berillium és szervetlen összetevői esetében pedig a „bőr” és légzőszervi szenzibilizációra vonatkozó megjegyzés hozzáadását is 18 .
Ennek alapján konkrét intézkedések alkalmazását javasoljuk a III. mellékletben további öt rákkeltő anyagra vonatkozó határérték meghatározására vonatkozóan, a megfelelő megjegyzésekkel kiegészítve a fentiek alapján a 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin), a formaldehid és a berillium és szervetlen vegyületei esetében.
Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A 2004/37 számú irányelv módosítására irányuló jelenlegi kezdeményezés összhangban van a szociális jogok európai pillérével. Végrehajtja a pillér 10. alapelvét (egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezet), közvetlenül hozzájárulva a munkavállalók egészségének és biztonságának magas szintű védelméhez.
A Bizottság a 2017. január 10-i, „Biztonságosabb és egészségesebb munkahely mindenkinek” című közleménye a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén kulcsfontosságú prioritásként határozta meg a jogi szabályozás korszerűsítését a rákkeltő és mutagén anyagoknak történő expozíció OEL-jeinek aktualizálása révén.
A munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló 89/391/EGK irányelv (a továbbiakban: keretirányelv) 19 és a vegyi anyagokkal kapcsolatos munkahelyi kockázatokról szóló 98/24/EK irányelv 20 általános jogszabályként alkalmazandók az irányelvben foglalt ennél szigorúbb és/vagy konkrétabb rendelkezések sérelme nélkül.
Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A munkakörülmények javítása, a munkavállalók súlyos balesetektől és foglalkozási megbetegedésektől való megóvása, valamint egészségük védelme a munkával töltött évek alatt – ezek mind meghatározó elvek, összhangban a Juncker elnök politikai iránymutatásában megfogalmazott azon törekvéssel, hogy Európa szociális szempontból a lehető legjobb („AAA”) minősítést kapja. Ez kedvező hatással van a termelékenységre és a versenyképességre is, és nagyban hozzájárul ahhoz a célkitűzéshez is, hogy a munkavállalók az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia jegyében több évet töltsenek munkaviszonyban 21 .
A javaslat célkitűzései összhangban vannak az Európai Unó Alapjogi Chartájában 22 meghatározott alapvető jogokkal, különösen a 2. cikkel (élethez való jog), valamint a 31. cikkel (tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jog).
E javaslatban lévő öt rákkeltő anyagból két anyag (arzénsav és sói, valamint a 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) 23 ) megtalálhatók a REACH-rendelet XIV. mellékletében 24 , következésképpen engedélykötelesek a forgalmazás vagy a használat előtt. A kadmium különös aggodalomra okot adó anyagnak számít, és felkerült a REACH-rendelet 59. cikke (1) bekezdésében meghatározott jelöltlistára a REACH-rendelet XIV. mellékletébe történő esetleges beemelés céljából. A berillium és a formaldehid jelenleg nem számítanak különös aggodalomra okot adó anyagoknak, valamint nem tartoznak a REACH-rendelet korlátozásai alá. A formaldehiddel kapcsolatban azonban a Bizottság szolgálatai felkérték az ECHA-t egy XV. melléklet szerinti dokumentáció előkészítésére a formaldehid és a formaldehidet kibocsátó anyagok keverékekben és fogyasztói felhasználásra készült árukban lévő esetleges korlátozása vonatkozásában. A XV. melléklet szerinti dokumentáció előkészítésével párhuzamosan az ECHA-t felkérték arra is, hogy gyűjtse a meglévő információkat a formaldehid és a formaldehidet kibocsátó anyagok munkahelyi potenciális expozíciójának felmérése érdekében, ideértve az ipari és a professzionális felhasználást is 25 .
Az irányelv és a REACH-rendelet kiegészítik egymást. Általános jogszabályként az irányelv hatálya alá területre is vonatkozó keretirányelv úgy rendelkezik, hogy nem érinti az olyan meglévő vagy jövőbeni nemzeti és uniós rendelkezéseket, amelyek kedvezőbbek a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének védelme szempontjából. A REACH pedig azt állapítja meg, hogy nem érinti a munkavállalók védelmével kapcsolatos jogszabályokat, köztük az irányelvet sem.
Ami a formaldehidet illeti, az (EU) 2018/183 bizottsági végrehajtási rendelet 26 szabályozza a formaldehid takarmány-adalékanyagként történő egyedi felhasználását, arra a következtetésre jutva, hogy – figyelembe véve többek között a rendelkezésre álló helyettesítési lehetőségeket, valamint az elővigyázatosság elvét – e felhasználás engedélyezésének feltételei nem teljesülnek.
A határértékek bevezetése az irányelv keretén belül a következő okok miatt javasolt:
–Az irányelv a munkahelyeken használt összes vegyi anyag minden felhasználását lefedi az anyagok egész életciklusán keresztül, és hatálya alá tartozik a munkavállalók összes rákkeltő anyagnak való expozíciója, bármely munkafolyamat során, akár szándékosan vagy véletlenül szabadultak fel ezek az anyagok, és függetlenül attól, hogy forgalmazzák-e azokat, avagy sem.
–A munkáltatók által a 2004/37/EK irányelv szerint végzendő kockázatértékelésnek munkahely- és folyamatspecifikusnak kell lennie, és a munkavállalók halmozott – tehát a munkahelyen jelen lévő valamennyi rákkeltő és mutagén anyag viszonylatában fennálló – expozíciójára is figyelemmel kell lennie.
–A rákkeltő és mutagén anyagokra vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékeket jól megalapozott eljárás során határozták meg – a társjogalkotók végső jóváhagyásával – a rendelkezésre álló információk, a tudományos és műszaki adatok és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció alapján.
–A foglalkozási expozíciós határértékek az irányelv és a vegyi kockázatok kezelését célzó szélesebb körű egészségvédelmi megközelítés fontos részét képezik.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
Jogalap
Az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy az Európai Parlament és a Tanács [az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdésének]„a)–i) pontjában említett területeken irányelvek útján fokozatosan alkalmazandó minimumkövetelményeket fogadhat el, figyelembe véve az egyes tagállamokban fennálló feltételeket és műszaki szabályokat. Ezek az irányelvek nem írhatnak elő olyan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi korlátozásokat, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését”. Az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében az Unió támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit különösen a következő területen: „a munkakörnyezet javítása a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében”.
A 2004/37/EK irányelvet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 153. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján fogadták el, a munkavállalók egészségének és biztonságának javítása érdekében. A 16. cikk úgy rendelkezik, hogy az EUMSZ 153. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárással határértékeket kell megállapítani minden olyan rákkeltő anyag és mutagén vonatkozásában, amelyek tekintetében ez lehetséges.
E javaslat célkitűzése a munkavállalók egészségvédelmi szintjének megerősítése az EUMSZ 153. cikkének (1) bekezdése a) pontjával összhangban az irányelv III. mellékletében lévő határértékek és megjegyzések formájában. Az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének b) pontja ezért megfelelő jogalapot képez a Bizottság által előterjesztett javaslat tekintetében.
Az EUMSZ 153. cikkének (2) bekezdése értelmében különösen a munkakörnyezetnek a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében történő javítása a szociálpolitika olyan vonatkozása, melynek terén az EU a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik.
Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Mivel a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető kockázatok az egész EU-ban jórészt hasonlóak, az EU-nak egyértelmű szerepe van a tekintetben, hogy támogatnia kell a tagállamokat e kockázatok kezelésében.
A jogalkotási javaslat előkészítése során gyűjtött adatok szerint jelentős eltérések vannak a tagállamok között a javaslat tárgyát képező rákkeltő anyagokra és mutagénekre vonatkozó határértékek meghatározása tekintetében 27 .
Bár a javasolt irányelvben lévő öt rákkeltő anyagra vonatkozóan még nincsenek uniós OEL-ek, a védelem nemzeti szinten igencsak változatos képet mutat. Minden anyagra vonatkozóan eltérő nemzeti OEL-ek vonatkoznak, míg egy sor tagállam még nem határozott meg egyetlen OEL-t sem a szóban forgó anyagokra vonatkozóan 28 .
Az eltérő nemzeti OEL-ek a munkavállalók eltérő szintű uniós védelméhez vezettek, és torzítják a versenyt is. Megtörténik, hogy az egyik tagállamban működő vállalkozásoknak jóval alacsonyabb szintű (azaz szigorúbb) OEL-eknek kell megfelelniük, mint egy másik tagállamban működő vállalkozásoknak, és megnövekedett költségeik léphetnek fel a végintézkedésekbe vagy védelmi berendezésekbe történő beruházás vonatkozásában. Ezenkívül ezek a nemzeti szintű eltérések (jogi/adminisztratív/szervezeti) bonyodalmakat okozhatnak a párhuzamosan különböző tagállamokban működő vállalkozások életében.
Ilyen körülmények között pusztán tagállami intézkedésekkel nem lehet elérni, hogy az összes uniós munkavállaló egészségvédelme minden tagállamban legalább minimális követelmények szintjén biztosított legyen a szóban forgó rákkeltő anyagoknak való expozíció jelentette kockázatokkal szemben.
A védelem eltérő szintjei arra is ösztönözhetik a vállalkozásokat, hogy alacsonyabb normákkal rendelkező tagállamokba helyezzék termelési létesítményeiket. Az eltérő munkaügyi normák mindenesetre hatással vannak a versenyképességre, mert a gazdasági szereplőkre különböző költségeket rónak. Ez az egységes piacra gyakorolt hatás csökkenthető lenne azáltal, hogy a munkavállalók védelmét szolgáló egyértelmű és konkrét minimumkövetelményeket vezetnek be a tagállamokban.
E javaslat ezenkívül a határokon átnyúló foglalkoztatás terén is nagyobb rugalmasságra ösztönöz, hiszen a munkavállalókat biztosítani lehet majd afelől, hogy egészségüket valamennyi tagállamban ugyanolyan szintű minimumkövetelmények és védelmi szintek védik.
Ebből az következik, hogy a célok eléréséhez uniós szinten meghozott intézkedésre van szükség, az EUSZ 5. cikke (3) bekezdésének megfelelően.
Az irányelv módosítása csak uniós szinten lehetséges a szociális partnerek kétszakaszos (munkáltatók és munkavállalók), az EUMSZ 154. cikkének megfelelően végzett konzultációját követően.
Arányosság
E javaslat nagy lépést jelent azon célok elérése felé, hogy javuljanak a munkavállalók életfeltételei és munkakörülményei.
A javasolt határértékek megállapítása során társadalmi-gazdasági megvalósíthatósági tényezőket is figyelembe vettek, miután hosszas és intenzív megbeszéléseket folytattak minden érdekelt féllel (a munkavállalói és munkáltatói szövetségek és a kormányok képviselőivel).
Az EUMSZ 153. cikke (4) bekezdésének megfelelően e javaslat rendelkezései nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy pl. alacsonyabb határértékek formájában szigorúbb védintézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, mindaddig, amíg azok a Szerződésekkel összeegyeztethetők. Az EUMSZ 153. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a szociális partnereket együttes kérelmükre irányelvek végrehajtásával bízhassák meg, amely irányelvek elfogadására az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének megfelelően, azaz az adott területen bevett nemzeti szabályozás tiszteletben tartásával került sor.
Az EUSZ 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt arányosság elvének megfelelően e javaslat tehát nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
A jogi aktus típusának megválasztása
Az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint a munkavállalók egészsége és biztonsága területén „irányelvek útján” minimumkövetelményeket lehet elfogadni.
3.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Kétszakaszos konzultáció az európai szociális partnerekkel az EUMSZ 154. cikkének megfelelően
E jogalkotási javaslathoz, amely az irányelvnek a Juncker-féle Bizottság által javasolt harmadik módosítását képezi, a Bizottság 2017 során kétszakaszos konzultációt folytatott az európai szociális partnerekkel az EUMSZ 154. cikke (2) bekezdésének megfelelően, összegyűjtve a véleményüket e téren az uniós cselekvés lehetséges irányát és tartalmát illetően az irányelv III. mellékletében lévő kötelező érvényű OEL-ek megállapítása és/vagy felülvizsgálata, valamint az irányelv jövőbeli felülvizsgálata tekintetében.
Az első szakaszban történő konzultációk során megerősítést nyert, hogy uniós szintű intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az előírások EU-szerte szigorodjanak, és a munkavállalók expozíciójának kérdését megfelelően kezelni lehessen.
A konzultációra válaszoló három munkavállalói szervezet közül mindegyik elismerte a meglévő jogszabályok fontosságát és a további cselekvések szükségességét. Széles körben egyetértettek a konzultációs dokumentumban leírt problémákkal, és megerősítették a munkavállalók rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek történő expozíciójával kapcsolatos egészségügyi kockázatokkal szembeni védelem fontossága iránti elkötelezettségét, hangsúlyozva az új anyagok III. mellékletbe történő folyamatos beemelésének szükségességét. Ezenfelül hangsúlyozták, hogy a beemelt anyagok számát ki kell terjeszteni, hogy 2020-ra elérje az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ) által célul kitűzött 50 OEL-t.
A konzultációra reagáló négy munkaadói szervezet támogatta a munkavállalók hatékony védelmét a munkahelyi rákkal szemben, ideértve az uniós szintű kötelező erejű OEL-ek bevezetését. A konzultációs dokumentumokban megnevezett problémák tekintetében a munkaadók elviekben – bizonyos körülmények között – támogatták az irányelv további felülvizsgálatait. Véleményük szerint kötelező erejű OEL-eket kizárólag elsőbbséginek minősülő anyagok esetében kell bevezetni. Az OEL-ek bevezetési folyamatának tudományos tényeken, műszaki és gazdasági kivitelezhetőségen, társadalmi-gazdasági hatásvizsgálaton és a hárompárti munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság véleménye alapján kell alapulnia.
Következésképpen a Bizottság elindította a második konzultációs szakaszt a szociális partnerekkel. A konzultációs dokumentum megvizsgálta a munkavállalók rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel szembeni védelmére vonatkozó lehetséges uniós cselekvéseket.
A konzultáció második szakaszában válaszoló három munkavállalói szervezet elismerte a meglévő jogszabályi keret további korszerűsítésének fontosságát a javasolt bizottsági cselekvéssel összhangban és ezen túl a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak való kitettség folyamatos kezelése céljából. Megismételték a rákkeltő anyagokra és mutagénekre vonatkozó 50 OEL 2020-ig történő meghatározására vonatkozó célkitűzés szükségességét.
A konzultáció második szakaszában válaszoló négy munkaadói szervezet megerősítette a munkavállalók foglalkozási eredetű rákos megbetegedések hatékony védelmére irányuló cselekvések iránti támogatását, ideértve az uniós szintű kötelező erejű OEL-ek bevezetését, hangsúlyozta azonban, hogy olyan értékek meghatározására van szükség, amelyek arányosak és műszaki szinten megvalósíthatóak. Míg a munkaadók egyetértettek azzal, hogy a Bizottság elsőbbségi anyagokra vonatkozó kritériumai relevánsak, kiemelték, hogy be kell emelni a műszaki és gazdasági megvalósíthatóság kritériumait is.
A szociális partnerekkel történő konzultációból kiderült, hogy helyénvaló lenne új OEL-eket bevezetni öt rákkeltő anyagra vonatkozóan az irányelv harmadik módosítása révén.
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal történő konzultáció
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság az irányelv harmadik módosítása vonatkozásában minden elsőbbségi anyag tekintetében véleményeket fogadott el 29 . A bizottság javasolta, hogy minden elsőbbségi anyagra vonatkozóan kötelező erejű OEL-ekkel egészítsék ki a III. mellékletet, valamint bizonyos anyagokhoz releváns megjegyzéseket („bőr” megjegyzés, légzőszervi szenzibilizáció és bőrszenzibilizáció) fűzzenek 30 . Ezenfelül kiemelte a bizonyos OEL-ek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos rövid távú kihívásokat.
Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Az irányelv határértékeinek felülvizsgálatával vagy új határértékek felállításával a Bizottság egyedi eljárást követ, amelynek során tudományos szakvéleményt kér, valamint konzultációt folytat a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal. A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedéseket feltétlenül megalapozott tudományos érvekkel kell alátámasztani, különösen a rákkeltő anyagokat és mutagéneket illetően. E tekintetben az általános tudományos szakvélemény vonatkozásában és a 2017. január 10-i, „Biztonságosabb és egészségesebb munkahely mindenkinek” című közleményében a Bizottság tanácsot kér a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottságtól (SCOEL) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottságától (RAC) 31 . A Bizottság egyéb helyen fellelhető tudományos információkat is megvizsgálhat, amennyiben az adatok megfelelően átfogóak és nyilvánosan hozzáférhetőek (pl. IARC-monográfiák, nemzeti tudományos bizottságok).
A jelen kezdeményezésben található anyagok tekintetében a tudományos szakvéleményt a SCOEL (kadmium és szervetlen vegyületei, berillium és szervetlen vegyületei, formaldehid) és a RAC (arzénsav és sói, valamint szervetlen arzénvegyületek és 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin)) nyújtotta.
Ez összhangban van a REACH REFIT-felülvizsgálattal 32 , amely a tudományos szakvélemények nyújtásának korszerűsítésére összpontosított. Ezenfelül a Bizottság 2018. március 5-i, a REACH-rendelet működésével kapcsolatos közleménye 33 a RAC szerepének megerősítését javasolja a foglalkozási expozíciós határértékekkel kapcsolatos tudományos vélemények nyújtása tekintetében.
Ebben a javaslatban mindkét bizottság szigorú tudományos bizonyítékok alapján értékeli a vegyi anyagok munkavállalókra gyakorolt egészségi hatásait. A Bizottság munkáját különösen a rendelkezésre álló legújabb tudományos adatok értékelésében és a vegyi kockázatoknak kitett munkavállalók védelmét szolgáló foglalkozási expozíciós határértékek megállapításában támogatták, amelyeket a 98/24/EK tanácsi irányelv és az Irányelv szerint uniós szinten kell meghatározni.
Hatásvizsgálat
E javaslatot hatásvizsgálat kíséri. A Szabályozói Ellenőrzési Testület megvizsgálta a hatásvizsgálatot és 2018. február 23-án fenntartásokat tartalmazó kedvező véleményt adott róla 34 .
A hatásvizsgálatban a következő lehetőségeket vizsgálták meg különböző határértékek és/vagy megjegyzések („bőr” megjegyzés, valamint légzőszervi szenzibilizáció és bőrszenzibilizáció) vonatkozásában mind az öt rákkeltő anyag esetében:
·Nem kerül sor további uniós intézkedések meghozatalára a kezdeményezés tárgyát képező vegyi anyagok vonatkozásában – alapforgatókönyv (1. lehetőség).
·Az alapforgatókönyvön kívül az OEL-eket a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság által javasolt szinten és egy vagy két kiegészítő referenciaponton (pl. a tagállamok által alkalmazott legszigorúbb határértéken) is megvizsgálták.
A korai szakaszban számos egyéb lehetőséget elvetettek, mivel aránytalannak vagy kevésbé hatékonynak voltak tekinthetők a kezdeményezés célkitűzéseinek elérésében; ilyen volt többek között a rákkeltő vegyi anyagok használatának betiltása; ágazatspecifikus tudományos információk és iránymutatások nyújtása a munkaadók számára az irányelv által előírt kötelezettségeknek való megfelelésük támogatása érdekében; piaci alapú eszközök javasolása, például támogatások, adókedvezmények nyújtása vagy a társadalombiztosítási járulék csökkentése a vállalkozások arra történő ösztönzése érdekében, hogy megfeleljenek az egészségvédelmi és biztonsági előírásoknak; az iparág önszabályozásának előmozdítása, például önkéntes termékfelügyeleti programok vagy a szociális partnerek közötti autonóm megállapodások; az OEL-ek szabályozása egyéb uniós eszközök (pl. a REACH rendelet) keretében; vagy a legszigorúbb nemzeti OEL közvetlen elfogadása.
Minden vegyi anyag tekintetében elemezték a különböző szakpolitikai lehetőségek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait. A tanulmány eredményei a jelen javaslathoz csatolt hatásvizsgálatban jelennek meg. A szakpolitikai lehetőségek összehasonlítása és az előnyben részesített lehetőség kiválasztása az alábbi kritériumok alapján történt: eredményesség, hatékonyság és egységesség. A rák lappangási idejének megfelelő figyelembevétele érdekében a várható költségeket és hasznokat, csakúgy mint a rákos megbetegedések által okozott terheket 60 éves időszakra számították ki. Minden elemző lépést a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatással összhangban végeztek el 35 .
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság véleményeiből származó intézkedéseket e javaslatban található minden vegyi anyag tekintetében szakpolitikai választott lehetőségként tartották meg, ideértve az átmeneti időszakok bevezetését három anyag (kadmium, berillium és arzénsav) esetében. Ami a kadmiumot illeti, a választott érték azonnali elfogadása negatív hatással lehet néhány, rendkívül alacsony számú üzleti egységre, bizonyos munkahelyek megszűnésével együtt. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság 36 által javasolt hétéves átmeneti időszak segít ezen kihívás mérséklésében. A berillium esetében a munkaadók érdekcsoportja aggályát fejezte ki, hogy a választott érték azonnali elérése műszaki szempontból kihívást jelenthet. A tanácsadó bizottság ezért ötéves átmeneti időszakot 37 javasolt. Ezen anyagok esetében a magasabb értékű átmeneti időszak lehetővé tenné a vállalatok számára a változások előrejelzését, a javítások fokozatos bevezetését és a szükséges beruházások megtervezését, elkerülve ezzel a bezárásokat vagy a munkahelyek megszűnését. Az arzénsav vonatkozásában az ágazatnak műszaki jellegű kihívásokkal kell megküzdenie a tanácsadó bizottság 38 által meghatározott választott érték végrehajtása tekintetében, következésképpen átmeneti időszakra van szükség a réz kohósítása esetében. A fenti javaslat és a külső tanulmány adatainak elemzése alapján a Bizottság megfelelőnek tartja, hogy három érintett anyag esetében átmeneti időszakokat vezessenek be 39 .
Ami a munkavállalókra gyakorolt hatást illeti, a figyelembe vett öt anyag választott szakpolitikai alternatívája várhatóan előnyökkel jár az elkerült munkával összefüggő megbetegedések és rákos esetek, valamint a kapcsolódó, pénzben kifejezett pozitív egészségügyi hatások vonatkozásában, csökkentve az olyan negatív hatásokat, mint a dolgozók és az ápolást végző családtagjaik szenvedését, a csökkentett életminőséget vagy az aláásott jóllétet.
A becslések szerint a javaslat elfogadása azzal járna, hogy hosszabb távon több mint 1 000 000 uniós munkavállaló részesülhetne a különböző típusú, például a tüdőt, a húgyhólyagot, a vesét, az orr-garati csatornát és egyéb szerveket érintő rákos megbetegedéseket okozó rákkeltő és mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak való kitettség jobb megelőzésében és a velük szembeni védelemben, és így 22 000 megbetegedési eset volna megelőzhető 40 .
Ami a munkaadókra gyakorolt hatást illeti, a legtöbb rákkeltő anyag esetében a vállalkozások költségei várhatóan csak kisebb kiigazításokra korlátozódnak, amelyeket különleges esetekben kell megtenni a teljes mértékű megfelelés biztosítása érdekében. A javaslat nem jár tájékoztatási kötelezettséggel, ennélfogva nem növeli a vállalkozások adminisztratív terheit. Ezenkívül a végintézkedésekbe történő beruházások segítik a vállalatokat a személyzethiánnyal és csökkent termelékenységgel kapcsolatos költségek elkerülésében, amelyeket ellenkező esetben a megbetegedések váltanának ki.
Ami a tagállamokra/nemzeti hatóságokra gyakorolt hatást illeti, tekintettel a veszélyes anyagnak kitett munkavállalókat sújtó tetemes gazdasági költségekre, e javaslat hozzájárulna a tagállamok szociális ellátórendszerei által viselt pénzügyi veszteségek enyhítéséhez. Gazdasági szempontból elsősorban az egész EU-ban egyaránt érvényes határértékek alkalmazási köre és megfelelősége döntő abból a szempontból, hogy ki fedezi a foglalkozási megbetegedések költségeit.
A tagállami adminisztratív és végrehajtási költségek az egyes vegyi anyagok jelenlegi státuszától függően eltérőek lehetnek a különböző tagállamokban, de várhatóan nem lesznek számottevők. Ezenkívül az uniós szintű OEL-ek létrehozása bizonyos tagállamokban csökkentheti az egyes rákkeltő anyagok külön vizsgálatának szükségességét, ezzel megszüntetve az azonos feladatok ismétléséhez kapcsolódó hatékonyság hiányát.
A vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottságának (SLIC) munkája során szerzett tapasztalatok alapján, valamint tekintettel arra, ahogyan a különböző tagállamokban a végrehajtási tevékenységeket lebonyolítják, nem túl valószínű, hogy az irányelv új határértékekkel való kiegészítése hatással lenne az ellenőrző látogatások összköltségeire. Ezeket többnyire a javaslattól függetlenül tervezik meg, gyakran egy adott évben beérkezett panaszok következtében és/vagy egy adott hatóság által meghatározott ellenőrzési stratégiáknak megfelelően, amelyek azokkal a releváns ágazatokkal kapcsolatosak, ahol az érintett vegyi anyagok jelen vannak. Meg kell jegyezni azt is, hogy az OEL-ek megléte a maximális expozíciós szintek bevezetésével megkönnyíti az ellenőrök munkáját azzal, hogy hasznos eszközt nyújt a megfelelőség ellenőrzésére.
Járulékos adminisztratív költségek adódhatnak abból, hogy a hatóságoknak tájékoztatást és képzést kell biztosítaniuk személyzetüknek az irányelv felülvizsgálatával kapcsolatban, valamint át kell dolgozniuk a megfelelőségi ellenőrzőlistákat. Ezek a költségek azonban elenyészőek a nemzeti végrehajtási hatóságok általános működési költségeihez képest.
Az egyes lehetőségek összehasonlítása és a költség-haszon elemzés alapján megállapítható, hogy a javaslat révén összességében véve észszerű költségek mellett elérhetők a kitűzött célok, és a javaslat megfelelő.
Az alacsonyabb OEL-ek alkalmazása várhatóan nem jár megnövekedett környezeti kibocsátásokkal, ennélfogva a javaslat nem jár jelentős környezeti hatásokkal.
Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A kkv-kra gyakorolt hatás
A javaslat a mikrovállalkozások és a kkv-k vonatkozásában nem irányoz elő enyhébb szabályrendszert. A rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek való foglalkozási expozíció jelentette kockázatok megszüntetésére, illetve minimalizálására irányuló kötelezettség alól az irányelv szerint a kkv-k sem kaptak felmentést.
Számos olyan rákkeltő anyag vonatkozásában, amely e kezdeményezésnek is tárgyát képezi, már vannak nemzeti szinten megállapított határértékek, még ha azok szintje a tagállamok között igen eltérő is. Az ebben a javaslatban megállapított határértékek azokra a kkv-kra semmilyen hatással nem lesznek, amelyek olyan tagállamokban tevékenykednek/találhatók, ahol a nemzeti szinten megállapított határértékek megegyeznek a javasolt értékekkel, vagy alacsonyabbak azoknál. Gazdasági hatás jelentkezik azonban azokban a tagállamokban (és az ezekben működő gazdasági szereplők vonatkozásában), amelyekben jelenleg magasabb foglalkozási expozíciós határértékek érvényesek a javaslatban lévő rákkeltő anyagok tekintetében.
A legtöbb rákkeltő anyagot illetően a vállalkozások (köztük kkv-k) működési költségeire gyakorolt hatás korlátozott lesz, mert a teljes megfeleléshez csak kisebb kiigazításokat kell végezni. A javaslat nem jár tájékoztatási kötelezettséggel, és nem növeli a vállalatok adminisztratív terheit. Ezenkívül bizonyos anyagok esetében a megállapított átmeneti időszakok segítik a kkv-kat abban, hogy kezeljék az egyedi műszaki kihívásokat, valamint hogy megfelelő időben előre elkezdjék a beruházások tervezését.
Az EU versenyképességére, illetve a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatás
A kockázatok megelőzése és a biztonságosabb és egészségesebb munkakörülmények megteremtése nemcsak a jobb munkahelyek és munkahelyi körülmények szempontjából, hanem a versenyképesség előmozdítása érdekében is kulcsfontosságú. A munkavállalók egészségének megőrzése közvetlen és mérhető pozitív hatást gyakorol a termelékenységre, és hozzájárul a szociális ellátórendszerek fenntarthatóbbá tételéhez. A javaslat rendelkezéseinek végrehajtása kedvező hatással lesz az egységes piacon folyó versenyre. Az eltérő nemzeti határértékekkel lévő tagállamokban található vállalkozások közötti versenyképességi különbségek az ilyen anyagok uniós szintű határértékeinek bevezetésével csökkenthetők.
A javaslat valószínűleg nem lesz jelentős hatással az uniós cégek külső versenyképességére. Míg a nem uniós országok széles körű expozíciós határértékeket állapítottak meg, a választott határértékek nem térnek el jelentősen a nemzetközi gyakorlattól (pl. Egyesült Államok, Kanada, Japán, Dél-Korea és Ausztrália).
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat nem igényli kiegészítő költségvetési és személyzeti forrásoknak az EU költségvetéséből, illetve az EU által létrehozott szervekből való átcsoportosítását.
5.EGYÉB ELEMEK
Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Előirányozásra kerül a foglalkozási megbetegedések számának és az ezekhez kapcsolódó, foglalkozási eredetű rákos megbetegedéseknek figyelemmel kísérése az elérhető adatforrások felhasználásával 41 , valamint a foglalkozási eredetű rákos megbetegedéseknek a gazdasági szereplők (pl. a termelékenység csökkenéséből adódó) és a szociális ellátórendszerek szintjén jelentkező költségeinek nyomon követése.
A beállított határértékek nemzeti jogba való átültetésére vonatkozóan kétszakaszos megfelelőségi értékelést (átültetési és megfelelési ellenőrzéseket) végeznek. A javasolt módosítások gyakorlati végrehajtásának értékelését a Bizottság végzi a 89/391/EGK irányelv 17. cikkének a) pontjában leírt időszaki értékelés keretében. Az alkalmazás és a jogérvényesítési eljárás nyomon követését a nemzeti hatóságok, különösen a nemzeti munkaügyi felügyelő szervek végzik.
Uniós szinten a vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottsága (SLIC) továbbra is tájékoztatja a Bizottságot a 2004/37/EK irányelv végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati nehézségekről, ideértve a kötelező erejű határértékeknek való megfeleléssel összefüggő problémákat. Ezen túlmenően a SLIC továbbra is értékeli a bejelentett eseteket, információcserét folytat és megosztja a bevált gyakorlatokat ezzel kapcsolatban, és szükség esetén támogató jogérvényesítési eszközöket (pl. iránymutatást) dolgoz ki.
Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
A tagállamok az irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseik szövegét, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot kötelesek elküldeni a Bizottságnak. A javaslatban meghatározott minimumkövetelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében egyértelmű információkra van szükség ezen új rendelkezések átültetésével kapcsolatban. A magyarázó dokumentumok rendelkezésre bocsátásából eredő további adminisztratív terhek nem aránytalanok (lévén egyszeri kötelezettség, amely nem teszi szükségessé sok szervezet bevonását). E magyarázó dokumentumok megszövegezése tagállami szinten hatékonyabban lehetséges.
A fentiekre való tekintettel azt javasoljuk, hogy a tagállamok vállalják, hogy értesítik a Bizottságot az átültető intézkedéseikről oly módon, hogy benyújtanak az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot.
A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
1. cikk
A III. melléklet öt új anyaggal egészül ki, bővítve a kötelező erejű uniós határértékek listáját, amelyet a 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) esetében a „bőr” megjegyzés, a formaldehid esetében a bőrszenzibilizációra vonatkozó megjegyzés, a berillium és szervetlen összetevői esetében pedig a „bőr” és légzőszervi szenzibilizációra vonatkozó megjegyzés egészít ki.
2– 4. cikk
A 2–4. cikk a nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó szokásos rendelkezéseket tartalmazza. A 3. cikk megállapítja az irányelv hatálybalépésének időpontját.
Melléklet
A mellékletben használt „határérték” kifejezés jelentését az irányelv 2. cikkének c) pontja határozza meg. A határértékek a belélegzésen keresztüli expozíciós útra vonatkoznak, és megadják, hogy egy adott vegyi anyagnak legfeljebb mekkora lehet a koncentrációja a levegőben, amelyet a munkavállalók expozíciója egy meghatározott időszak alatt átlagban nem haladhat meg.
A „bőr” megjegyzést minden olyan vegyi anyag megkapta, amely esetében a bőrön át történő felszívódás a RAC szerint jelentős mértékben hozzájárulhat a szervezet összterheléséhez és következésképpen a lehetséges élettani hatásokkal kapcsolatos aggodalmakhoz, nevezetesen a 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) esetében. A „bőr” megjegyzés a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetőségét jelöli. A „bőrszenzibilizáció” megjegyzést két olyan vegyi anyag kapta meg, amely esetében az expozíció a SCOEL szerint problémás bőrreakciókat okozhat: ez a két anyag a formaldehid és a berillium, valamint ez utóbbinak szervetlen vegyületei. A „légzőszervi szenzibilizáció” megjegyzést egy olyan vegyi anyag kapta meg, amely esetében a belégzéssel történő expozíció a SCOEL szerint problémás légúti reakciókat okozhat: ez az anyag a berillium, valamint ennek szervetlen vegyületei. A munkáltatók kötelesek ezeket a megjegyzéseket figyelembe venni a kockázatértékelés során, valamint akkor is, amikor egy adott rákkeltő anyaggal vagy mutagénnel kapcsolatban megelőzési és védelmi intézkedéseket hajtanak végre az irányelv szerint.
2018/0081 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, összefüggésben annak 153. cikke (1) bekezdésének a) pontjával,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 42 ,
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A szociális jogok európai pillérének 10. alapelve 43 – amelyet 2017. november 17-én jelentettek be Göteborgban – előírja, hogy minden dolgozónak joga van az egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezethez. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság magas védelmi szintjéhez való jog, valamint a dolgozók professzionális igényeihez igazított munkakörnyezet, amely lehetővé teszi a számukra a munkaerő-piaci részvételük meghosszabbítását, magában foglalja a munkahelyi rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel szembeni védelmet is.
(2)A 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 44 célja, hogy a munkájuk során rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek kitett munkavállalók számára védelmet nyújtson az expozícióból eredő egészségügyi és biztonsági kockázatokkal szemben. A 2004/37/EK irányelv egységes szintű védelmet biztosít a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelem tekintetében, mégpedig egy olyan általános elvi keret révén, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy biztosítsák a minimumkövetelmények egységes alkalmazását. A rendelkezésre álló információkon, köztük tudományos és műszaki adatokon, a gazdasági megvalósíthatóságon, alapos társadalmi-gazdasági hatásvizsgálaton, valamint az expozíciós mérési protokollok és technikák társadalmi-gazdasági hatásain és munkahelyen való elérhetőségén alapuló, kötelező erejű foglalkozási expozíciós határértékek fontos elemei a munkavállalók védelmét szolgáló, a 2004/37/EK irányelvben megállapított általános rendelkezéseknek. A 2004/37/EK irányelvben meghatározott minimumkövetelmények célja a munkavállalók uniós szintű védelmének biztosítása. A tagállamok szigorúbb kötelező erejű foglalkozási expozíciós határértékeket határozhatnak meg.
(3)A foglalkozási expozíciós határértékek a 2004/37/EK irányelv szerinti kockázatkezelés körébe tartoznak. E határértékek betartása nem érinti a munkáltatóknak a 2004/37/EK irányelv alapján fennálló egyéb kötelezettségeit, különösen azokat, amelyek a rákkeltő anyagok és mutagének munkahelyen történő alkalmazásának csökkentésére, a munkavállalók rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek való kitettségének megelőzésére és csökkentésére, valamint az e célból végrehajtandó intézkedésekre vonatkoznak. Ezen intézkedéseknek – a műszakilag lehetséges mértékben – ki kell terjedniük a rákkeltő anyag vagy mutagén olyan anyaggal, keverékkel vagy eljárással való helyettesítésére, amely nem veszélyes vagy kevésbé veszélyes a munkavállalók egészségére, zárt rendszerek alkalmazására, illetve a munkavállalókat érintő expozíció szintjének csökkentésére irányuló egyéb intézkedésekre. Ebben az összefüggésben bizonytalanságok esetén rendkívül fontos figyelembe venni az elővigyázatosság elvét.
(4)A legtöbb rákkeltő anyag és mutagén esetében nem lehetséges tudományosan azon szinteket azonosítani, amelyek alatt az expozíció nem eredményez káros hatásokat. Noha a rákkeltő anyagok és mutagének tekintetében a határértékek munkahelyeken történő, a 2004/37/EK irányelv szerinti meghatározása nem szünteti meg teljes egészében a munkahelyi expozícióból eredően a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő kockázatokat (fennmaradó kockázat), mindenképpen hozzájárul az ilyen expozícióból eredő kockázatok jelentős csökkentéséhez, a 2004/37/EK irányelv szerinti fokozatos és célirányos megközelítésnek megfelelően. Más rákkeltő anyagok és mutagének esetében lehetséges tudományosan azon szinteket azonosítani, amelyek alatt az expozíció várhatóan nem eredményez káros hatásokat.
(5)Egyes rákkeltő anyagok vagy mutagének esetében a munkavállalók expozíciójának maximális szintjeit olyan értékek határozzák meg, amelyeket a 2004/37/EK irányelv értelmében nem szabad túllépni.
(6)Ez az irányelv megerősíti a munkavállalók munkahelyi egészségvédelmét és biztonságát. A rendelkezésre álló információk fényében a 2004/37/EK irányelvben új határértékeket kell megállapítani, ideértve az új tudományos és műszaki adatokat, valamint a kutatási eredményeken alapuló bevált gyakorlatokat, technikákat és munkahelyi expozíciós mérési protokollokat. Ezen információknak lehetőség szerint tartalmazniuk kell a dolgozók egészségére vonatkozó fennmaradó kockázatokat, a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság (SCOEL) ajánlásait és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottságának (RAC) véleményeit, valamint a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság (ACSH) véleményeit. Az uniós szinten közzétett, a fennmaradó kockázattal kapcsolatos információk értékes forrásként szolgálnak a rákkeltő és mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak való kitettség korlátozását célul kitűző jövőbeli munka vonatkozásában. Az említett információk átláthatóságát a jövőben is ösztönözni kell.
(7)A lehető legnagyobb védelem biztosítása érdekében minden rákkeltő anyag és mutagén esetében a belégzésen kívül figyelembe kell venni más felszívódási utakat is, ideértve a bőrön keresztüli felszívódás lehetőségét. Az ezen irányelvben előírt, a 2004/37/EK irányelv III. mellékletével kapcsolatos módosítások a 2004/37/EK irányelv korszerűsítésére irányuló kezdeményezés hosszú távú folyamatának újabb lépését jelentik.
(8)A javaslatban a rákkeltő anyagok egészségre gyakorolt hatásainak értékelését a SCOEL és a RAC releváns tudományos szakértői véleménye alapján dolgozták ki.
(9)A SCOEL, amelynek tevékenységeit a 2014/113/EU bizottsági határozat szabályozza 45 , támogatja a Bizottságot, különösen a legújabb tudományos adatok azonosításában, értékelésében és részletes elemzésében, valamint a dolgozók azon vegyi anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékek javasolásában, amelyeket a 98/24/EK tanácsi irányelv 46 és a 2004/37/EK irányelv előírásainak megfelelően uniós szinten kell meghatározni.
(10)Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendeletének 47 értelmében a RAC adja ki a vegyi anyagok emberi egészségre és a környezetre jelentett kockázataival kapcsolatos ECHA-véleményt. A RAC az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 77. cikke (3) bekezdése c) pontjában előírt módon e javaslattal kapcsolatban is elkészítette véleményét.
(11)A kadmium és számos szervetlen vegyülete megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak, tehát a 2004/37/EK irányelv értelmében rákkeltő anyagnak minősülnek. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján a rákkeltő anyagok ezen csoportjának tekintetében helyénvaló határértéket meghatározni. Ezért helyénvaló a kadmium és szervetlen vegyületeire vonatkozóan a 2004/37/EK irányelv értelmében határértéket meghatározni. Ezenfelül a kadmiumot, a kadmium-nitrátot, a kadmium-hidroxidot és a kadmium-karbonátot különös aggodalomra okot adó anyagként azonosították az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkének a) pontja értelmében, és felvették őket azon rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében említett jelöltlistára a REACH-rendelet értelmében történő engedélyezésre.
(12)A kadmium esetében a 0,001 mg/m3 határértéknek való rövid távú megfelelés bizonyos ágazatok esetében nehéznek bizonyulhat. Ezért egy hétéves átmeneti időszakot kell bevezetni, amelynek során 0,004 mg/m3 határérték alkalmazandó.
(13)A berillium és a legtöbb szervetlen berilliumvegyület megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak, ezek tehát a 2004/37/EK irányelv értelmében rákkeltő anyagnak minősülnek. A rákkeltő tulajdonságokon kívül a berilliumról ismeretes, hogy krónikus berilliózist (CBD) és berilliumszenzibilizációt (BeS) vált ki. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján a rákkeltő anyagok ezen csoportjának tekintetében lehetséges határértéket meghatározni. Ezért helyénvaló a berillium és a szervetlen berilliumvegyületekre vonatkozóan a 2004/37/EK irányelv értelmében határértéket meghatározni, valamint „bőr” és légzőszervi szenzibilizációra vonatkozó megjegyzést hozzáfűzni.
(14)A berillium esetében a 0,0002 mg/m3 határértéknek való rövid távú megfelelés bizonyos ágazatok esetében nehéznek bizonyulhat. Ezért egy ötéves átmeneti időszakot kell bevezetni, amelynek során 0,0006 mg/m3 határérték alkalmazandó.
(15)Az arzén és sói, valamint a legtöbb szervetlen arzénvegyület megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1A. kategória) való besorolás kritériumainak, ezek tehát a 2004/37/EK irányelv értelmében rákkeltő anyagnak minősülnek. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján e rákkeltő anyagcsoport tekintetében helyénvaló határértéket meghatározni. Ezért helyénvaló az arzénsav és sói, valamint a szervetlen arzénvegyületek tekintetében a 2004/37/EK irányelv értelmében határértéket meghatározni. Ezenfelül az arzénsavat, a diarzén-pentaoxidot és a diarzén-trioxidot különös aggodalomra okot adó anyagként határozták meg az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkének a) pontja értelmében, és felvették őket a rendelet XIV. mellékletébe a használat előtti engedélyköteles anyagok listájára.
(16)Az arzénsav esetében a 0,01 mg/m3 határérték tekintetében a rézkohósítási ágazatban a megfelelés nehézségekbe ütközhet, ezért kétéves átmeneti időszakot kell bevezetni.
(17)A formaldehid megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak, tehát a 2004/37/EK irányelv értelmében rákkeltő anyagnak minősül. A formaldehid helyi hatású genotoxikus rákkeltő anyag. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján e rákkeltő anyag tekintetében lehetséges hosszú és rövid távú határértéket meghatározni. A formaldehid egyúttal kontaktallergén is a bőrrel való érintkezés során (bőrszenzibilizáló). Ezért helyénvaló a formaldehid számára határértéket meghatározni, valamint bőrszenzibilizációra vonatkozó megjegyzést hozzáfűzni. Ezenkívül a Bizottság kérésére az ECHA gyűjti a meglévő információkat a formaldehid és a formaldehidet kibocsátó anyagok munkahelyi potenciális expozíciójának felmérése érdekében, ideértve az ipari és a professzionális felhasználást is 48 .
(18)A 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak, tehát a 2004/37/EK irányelv értelmében rákkeltő anyagnak minősül. A 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) esetében a bőrön keresztüli jelentős behatolás lehetőségét állapították meg. Ezért helyénvaló a 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) tekintetében határértéket meghatározni, valamint „bőr” megjegyzést hozzáfűzni. Ezenfelül ezt az anyagot különös aggodalomra okot adó anyagként határozták meg az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkének a) pontja értelmében, és felvették a rendelet XIV. mellékletébe a forgalomba hozatal vagy használat előtti engedélyköteles anyagok listájára. A rendelkezésre álló információk, köztük a tudományos és műszaki adatok alapján a 4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) tekintetében lehetséges a határérték meghatározása.
(19)A Bizottság konzultált a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 154. cikkének megfelelően kétszakaszos, uniós szintű konzultációt folytatott a szociális partnerekkel is. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság véleményeket fogadott el e javaslat minden elsőbbségi anyagára vonatkozóan, és mindegyik esetében kötelező erejű foglalkozási expozíciós határértéket javasolt, néhányuk esetében támogatva a releváns megjegyzéseket 49 .
(20)Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket, különösen az annak 2. cikkében és 31. cikkében meghatározott élethez való jogot és a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jogot.
(21)A munkavállalók hatékony védelme érdekében az ebben az irányelvben foglalt határértékek az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 50 végrehajtásának fényében folyamatosan felülvizsgálat tárgyát képezik majd, különösen a 2004/37/EK irányelvben foglalt határértékek és a veszélyes vegyi anyagoknak az említett rendelet szerinti származtatott hatásmentes szintjei közötti kölcsönhatások figyelembevételének céljával.
(22)Mivel ezen irányelv céljait – nevezetesen a munkavállalók munkakörülményeinek javítását és egészségük védelmét a rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek való kitettségből eredő egyedi kockázatokkal szemben – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(23)Ezen irányelv végrehajtásakor a tagállamok nem írhatnak elő olyan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi korlátozásokat, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését. Ezért a tagállamok – elkerülendő, hogy a rendelkezések aránytalanul sújtsák a kis- és középvállalkozásokat – felkérést kapnak annak értékelésére, hogy az átültető jogi aktusuk milyen hatást gyakorol a kis- és középvállalkozásokra, különös figyelemmel a mikrovállalkozásokra és az adminisztratív teherre, és hogy tegyék közzé ezeknek az értékeléseknek az eredményeit.
(24)Mivel ezen irányelv tárgya a munkavállalók munkahelyi egészségének és biztonságának védelme, azt legkésőbb a hatálybalépésének időpontjától számított két éven belül át kell ültetni.
(25)A 2004/37/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2004/37/EK irányelv IV. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
1.A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek [két év...] 51 -ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
2.A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
elnök elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.4.5.
COM(2018) 171 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról
{SWD(2018) 87 final}
{SWD(2018) 88 final}
MELLÉKLET
A III. melléklet a következőképpen módosul: Az A. pont a következő táblázattal egészül ki:
|
Az anyag neve |
EK-szám ( I ) |
CAS-szám ( II ) |
Határértékek |
Megjegyzés |
Átmeneti intézkedések |
|||||
|
8 óra ( III ) |
Rövid távú ( IV ) |
|||||||||
|
mg/m3 ( V ) |
ppm ( VI ) |
f/ml ( VII ) |
mg/m3 |
ppm |
f/ml |
|||||
|
Kadmium és szervetlen vegyületei |
− |
− |
0,001 |
− |
− |
− |
− |
− |
Határérték: 0 004 mg/m3 202z.yyyy.xx-ig [7 év] |
|
|
Berillium és szervetlen berilliumvegyületek |
− |
− |
0,0002 |
− |
− |
− |
− |
− |
bőr- és légzőszervi szenzibilizáció ( VIII ) |
Határérték: 0,0006 mg/m3 202z.yyyy.xx-ig [5 év] |
|
Az arzénsav és sói, valamint szervetlen arzénvegyületek |
− |
− |
0,01 |
− |
− |
− |
− |
− |
− |
A rézkohósítási ágazat esetében a határérték 202z.yyyy.xx-én [2 év] lép hatályba |
|
formaldehid; |
200-001-8 |
50-00-0 |
0,37 |
0,3 |
− |
0,738 |
0,6 |
− |
bőrszenzibilizáció ( IX ) |
|
|
4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin) |
202-918-9 |
101-14-4 |
0,01 |
− |
− |
− |
− |
− |
bőr ( X ) |
|
() Az EK-szám, azaz az EINECS-, ELINCS- vagy NLP-szám az anyag Európai Unión belüli hivatalos száma, az 1272/2008/EK rendelet VI. melléklete 1. részének 1.1.1.2. pontjában meghatározottak szerint.
() CAS-szám: A Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (Chemical Abstract Service) által adott nyilvántartási szám.
() Nyolcórás referenciaidőre vonatkoztatott idővel súlyozott mért vagy számított átlag (TWA).
() Rövid távú expozíciós határérték (STEL). Olyan határérték, amely felett nem fordulhat elő expozíció, és amely 15 perces időtartamra vonatkozik, ha másképpen nem határozzák meg.
() mg/m3 = milligramm per köbméter 20 °C-os és 101,3 kPa-os levegőben (760 higanymilliméter nyomás).
() ppm = milliomodrész adott térfogatnyi levegőben (ml/m3).
() f/ml = szálak egy milliliterben.
() Az anyag a bőr és a légutak szenzibilizációját okozhatja.
() Az anyag bőrszenzibilizációt okozhat.
() Bőrrel való érintkezés útján jelentősen hozzájárulhat a teljes test terheléséhez.
