52014PC0344

INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A Bizottság az Európai Unió űripari politikájáról szóló, „Az űrágazatban rejlő gazdasági növekedési potenciál kibontakoztatása” című, 2013. februári közleményében[1] az űripari politika egyik célkitűzéseként egy átfogó szabályozási keret megteremtését jelölte ki a jogszabályok összhangjának javítása, valamint az űrrepüléssel kapcsolatos termékek és szolgáltatások európai piaca kialakulásának ösztönzése érdekében. A közlemény ezzel összefüggésben közelebbről egy olyan lehetséges jogalkotási kezdeményezésre utal, amely a nagy felbontású műholdas adatok kereskedelmi célokra történő előállítását és terjesztését célozná. A Tanács a fent említett közleményre vonatkozó, 2013. május 30-i következtetéseiben elismeri, hogy a világűrrel kapcsolatos tevékenységek biztonságának, védelmének és fenntarthatóságának, valamint gazdasági fejlődésének előmozdítása érdekében meg kell vizsgálni a hatályban lévő jogi keretet, és felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, szükség van-e egy, az űrrel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó jogalkotási keret kidolgozására a belső piac megfelelő működésének biztosításával összefüggésben.

A fentiekkel összhangban az irányelvre irányuló jelen javaslat a műholdas Föld-megfigyelési adatok Unión belüli, kereskedelmi célú terjesztésére vonatkozik, valamint közelebbről arra a kérdésre, hogy meg kell határozni és ellenőrizni kell az adatok olyan külön kategóriáját alkotó nagy felbontású műholdas adatokat (high resolutions satellite data, HRSD), amely kereskedelmi célú terjesztés esetén differenciált szabályozási rendszert igényel. A javaslat a nagy felbontású műholdas adatok és a kapcsolódó szolgáltatások belső piaca megfelelő működésének és fejlesztésének biztosítására törekszik egy valamennyi tagállamra kiterjedő, átlátható, pártatlan és következetes jogi keret megteremtésével. Erre az irányelvre azért van szükség, mivel az EU szintjén nincs kifejezett jogi garancia arra vonatkozóan, hogy a kereskedelmi szolgáltatóknak az Unión belül ingyen és korlátozás nélkül kellene terjeszteniük a műholdas adatokat, kivéve a nagy felbontású műholdas adatként meghatározható adatok terjesztését, amelyet azért kell ellenőrizni, mert ezen adatok engedély nélküli kezelése potenciálisan komoly kockázattal jár. Ezenkívül a nagy felbontású műholdas adatok kezelésére, valamint az ezen adatokra épülő szolgáltatásokra és termékekre vonatkozó nemzeti szintű szabályozás tekintetében sem létezik közös megközelítés. Ennek következtében Európában a szabályozási keret széttagolt, a koherencia, az átláthatóság és a kiszámíthatóság hiánya jellemzi, ez pedig akadályozza a piac teljes körű kibontakozását. Emellett ahogy nő a nagy felbontású adatok kezelésére képes tagállamok száma, ez valószínűleg tovább súlyosbítja a hatályos szabályozási keret széttagoltságának problémáját, és ezáltal újabb akadályokat teremt a belső piacon és még jobban akadályozza a versenyképességet.

E problémák leküzdése céljából ez a javaslat a műholdas adatok terjesztésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítését célozza meg az összhang megteremtése érdekében. Segít csökkenteni az ágazatot gátló bürokratikus akadályokat, és megkönnyíti a jogszabályi követelményeknek való megfeleléshez szükséges erőfeszítéseket. Javulni fog az üzlet kiszámíthatósága, mivel egyértelműbbek lesznek a vállalkozások alapítására és működtetésére vonatkozó feltételek. Csökkenni fognak az üzleti veszteségek, amelyek az adatszerzésre vonatkozó egyértelmű és kiszámítható feltételek hiányából fakadhatnak, és új üzleti lehetőségeket lehet majd kiaknázni. A javaslatnak jelentős pozitív hatása lesz a nagy felbontású műholdas adatokat előállító vállalkozások alapítására és működtetésére, valamint az adatok értékesítésére.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Mintegy két év alatt a Bizottság közvetlenül vagy külső szakértőket bevonva, az űrrel kapcsolatos és térinformatikai tevékenységekben érintett valamennyi tagállami intézményi szereplővel és az értéklánc számos szereplőjével konzultációt folytatott a javaslathoz kapcsolódó kérdésekről.

A Bizottság által megrendelt két tanulmány, amelyben külső tanácsadók elemezték a nagy felbontású műholdas adatokra vonatkozó, hatályban lévő szabályozási keretet, más források mellett alapul szolgált a Bizottság hatásvizsgálatához. A tanulmányok megállapították, hogy eltérő szabályok és megközelítések vonatkoznak a nagy felbontású műholdas adatok terjesztésére.

Német és francia szakértők tájékoztatták a Bizottságot a két országban megvalósított megfelelő szabályozási rendszerekről (eddig csupán Németország és Franciaország fogadott el kifejezetten a nagy felbontású műholdas adatokkal összefüggő műszaki kapacitásról szóló jogszabályt). Ugyanakkor a szakértők üdvözölték a közös uniós keret gondolatát. 2012 márciusában a világűrrel foglalkozó jogi szakértők részvételével munkaértekezletre került sor, amelynek során megerősítést nyert, hogy a műholdas adatokra vonatkozó szabályozási keretrendszer igen széttagolt Európában. A Bizottság 2012 márciusa és 2013 októbere között többször is bemutatta a nagy felbontású műholdas adatokra vonatkozó észrevételeit az űrpolitikával foglalkozó szakértői csoportnak (SPEG), amelyet tagállami űrszakértők alkotnak. A szabályozási beavatkozás kérdése és megvalósításának lehetőségei megvitatásra kerültek.

2013 júniusában és júliusában konzultációra került sor az érdekelt felekkel, amely egy, az adat-viszonteladóknak küldött online kérdőívből, valamint az adatszolgáltatók és az adat-viszonteladók véleményének felmérésére szolgáló nyilvános meghallgatásból állt.

Ezeknek a konzultációknak a legfőbb tanulságai az alábbiak szerint foglalhatók össze:

– Az ágazat képviselői és különösen az adat-viszonteladók megerősítették, hogy a műholdas adatok és különösen a nagy felbontású műholdas adatok elosztására vonatkozó hatályos jogi keret nem átlátható, nem kiszámítható, és nem biztosít egyenlő bánásmódot, ennélfogva akadályozza a piac teljes kibontakozását. A túlnyomó többség úgy ítéli meg, hogy egy e helyzet megoldására tett intézkedés javítaná az üzleti környezetet.

– A tagállamok általában véve nyitottak egy, a kis felbontású adatok szabad forgalmazására kifejezett garanciákat nyújtó, a műholdas adatok terjesztésére vonatkozó közös uniós megközelítés elfogadására, , különösen pedig a nagy felbontású műholdas adatokkal összefüggő biztonsági és piaci kérdések hatékony és integrált kezelésének biztosítására. Az alkalmazott intézkedéseknek arányosnak kell lenniük, és biztosítaniuk kell a szükséges mértékű biztonságot. A tagállamok azt is hangsúlyozták, hogy a biztonsági vonatkozású döntésekért a végső felelősséget továbbra is a nemzeti hatóságoknak kell viselniük.

Az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat az alapforgatókönyvön kívül három szakpolitikai lehetőséget határoz meg, amelyek a Föld-megfigyelési adatoknak az Európai Unióban való kezelésére és terjesztésére szolgáló keret létrehozásával törekednek a kitűzött cél elérésére: 1. lehetőség – Alapforgatókönyv, 2. lehetőség – Ajánlások és iránymutatások, 3. lehetőség – Alap-jogiaktus és 4. lehetőség – Kibővített hatályú jogi aktus.

Az azonosított problémák, többek között az átláthatóság, a kiszámíthatóság és az egyenlő bánásmód hiánya abból fakad, hogy nem létezik egységes fogalommeghatározás a nagy felbontású műholdas adatokra, hiányoznak a keretkritériumok annak eldöntésére, hogy bizonyos nagy felbontású műholdas adatokat bizalmasnak kell-e tekinteni vagy sem, nincsenek sem egyértelmű engedélyezési eljárások, sem szabad forgalmazásra vonatkozó garanciák, sem pedig olyan egyértelmű követelmények, amelyek teljesítésével nagy felbontású műholdas adatok szolgáltatójává lehet válni. Az alapforgatókönyv kivételével valamennyi szakpolitikai lehetőség e kérdések megoldására törekszik. A 3. és a 4. lehetőség között a hatályban van különbség, mivel a 4. lehetőség magában foglalja az adatszolgáltató státusz megszerzéséhez szükséges engedélyezést, míg a 3. lehetőség ezt a tagállamokra hagyja.

Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség a 3. lehetőség, amely megfelelő mértékű gazdasági, stratégiai és társadalmi előnyöket nagymértékű hatékonysággal és eredményességgel ötvöz, ugyanakkor a lehető legnagyobb mozgásteret hagyja a tagállamoknak arra, hogy területükön ellenőrizzék az adatszolgáltató vállalkozásokat.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Mivel a kezdeményezés a belső piac létrehozásának és működésének biztosítása érdekében rendelkezik a harmonizációról, az irányelv megfelelő jogalapja az EUMSZ 114. cikke.

A Szerződés szóban forgó rendelkezése általában két különböző típusú helyzetben alkalmazandó:

– amennyiben a jogi aktus hozzájárul az alapvető szabadságok gyakorlását gátló lehetséges akadályok felszámolásához;

– amennyiben a jogi aktus hozzájárul a versenyben az eltérő nemzeti szabályok miatt várhatóan kialakuló jelentős torzulások megszüntetéséhez.

Az EUMSZ 114. cikke szerinti javaslatok vizsgálatára vonatkozó gyakorlati normát az ítélkezési gyakorlat határozza meg, amely kimondja, hogy a támogatott intézkedéseknek valóban arra kell szolgálniuk, hogy javítsák a belső piac létrehozására és működésére vonatkozó feltételeket, és az ilyen hatásuknak ténylegesen lehetségesnek kell lennie[2].

Ez a javaslat az alábbi okok miatt összhangban áll az EUMSZ 114. cikkének alkalmazásából eredő követelményekkel:

– Először is a kis felbontású műholdas adatok szabad forgalmazására vonatkozó kifejezett garanciák révén tisztázódik, hogy a meghatározás hatályán kívül eső minden adat „üzleti felhasználásra kész” adatnak minősül, amely haladéktalanul, szabadon forgalmazható, ami lehetővé teszi, hogy az üzleti ciklusok akadálytalanul működjenek (5. cikk);

– Másrészt a nagy felbontású műholdas adatok egységes műszaki paramétereinek meghatározásával (4. cikk) lehetővé válik a részletes jogi rendszer egységes alkalmazási körének meghatározása, és a nagy felbontású műholdas adatok belső piacának mint a Föld-megfigyelési piac sajátos részének körülhatárolása. Továbbá ha tisztázzuk, hogy mely típusú vagy minőségű műholdas adatok sérthetnek biztonsági érdekeket, amely adatokat ennélfogva bizonyos feltételek mellett szabad csak terjeszteni, meg tudjuk határozni a köz védelmének biztosítására legalkalmasabb eljárási követelményeket;

– Harmadrészt ez az irányelv – a szabályozási keret koherenciáját, átláthatóságát és kiszámíthatóságát fokozva – a nagy felbontású műholdas adatok Unióbeli szabad forgalmazását gátló, a nemzeti joghatósággal összefüggő akadályokat kívánja megszüntetni/megelőzni a szűrési, illetve engedélyezési eljárásokkal. A tervek szerint a nagy felbontású műholdas adatok ezen irányelv szerint jóváhagyott terjesztését a későbbiekben nem lehet felülvizsgálni, akadályozni vagy korlátozni, amennyiben a terjesztés megfelel a végrehajtott szűrési vagy engedélyezési eljárásnak (lásd a 6. cikk (3) bekezdését);

– Negyedrészt ez a pozitív integrációra törekvő javaslat rendelkezik a nagy felbontású műholdas adatok terjesztésére vonatkozó alapeljárásokról, és előmozdítja, hogy az adatszolgáltatók valamennyi uniós adat-viszonteladót egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítsenek, megakadályozza a verseny valószínű torzulását, ezenkívül növeli a nagy felbontású műholdas adatok terén létező piaci lehetőségeket (lásd a 7. és a 8. cikket).

A javaslat céljára választott szabályozási megközelítés a részleges harmonizáció. Megerősíti a kis felbontású műholdas adatok szabad forgalmazásának elvét, és a nagy felbontású műholdas adatokra vonatkozó tagállami jogszabályoknak csupán korlátozott számú, olyan kulcsfontosságú szabályozási elemét célozza meg, amelyek megfelelő mértékben ki vannak dolgozva ahhoz, hogy össze lehessen őket hangolni.

A jogszabályok tervezett közelítése ezért korlátozott, és tiszteletben tartja mind a szubszidiaritás, mind az arányosság elvét (lásd az EUMSZ 5. cikkének (3)–(4) bekezdését).

Így különösen:

– a szubszidiaritás tekintetében a javaslat a műholdas adatok Unión belüli terjesztésére vonatkozó egységes megközelítést kialakítva, valamint a kis és a nagy felbontású műholdas adatokat a javasolt műszaki fogalommeghatározások alapján megkülönböztetve megteremti az uniós dimenziót. A javaslat továbbá a nagy felbontású műholdas adatok terjesztésének értékelésére szolgáló, tranzakciókon és metaadatokon alapuló egységes megközelítést, valamint átlátható eljárásokat állapít meg, míg a nem szabályozott kérdéseket (mint például az adatszolgáltatók engedélyezését és ellenőrzését) a nemzeti tagállamok hatáskörébe utalja, hogy azok a nemzeti szabályozási hagyományaiknak megfelelően rendezzék azokat,

– az arányosság tekintetében az összehangolandó szabályozási elemek körültekintő kiválasztásával a javaslat biztosítja, hogy az uniós fellépés arányos legyen a feltárt problémákkal, és az előírt intézkedések valóban a legmegfelelőbbek legyenek az irányelvjavaslat 1. cikkében megállapított célkitűzések elérésére.

Figyelembe véve, hogy számos működési kérdés tekintetében a nemzeti jogalkotás a megfelelő, ugyanakkor a tagállamok jogos biztonsági érdekei indokolttá teszik a nemzeti jogszabályok közötti bizonyos fokú eltéréseket, egy olyan rendelet, amely egy mindenre kiterjedő uniós rendszerrel váltja fel a hatályban lévő tagállami jogszabályokat, sem nem indokolt, sem nem kívánatos a tagállamok számára.

Következésképpen egy irányelv jelentené azt a kellő jogalkotási rugalmasságot, amellyel biztosítható, hogy a szabályozási intézkedés a Föld-megfigyelési műholdas adatok kereskedelmi hasznosítására szolgáló rendszernek csak a legrelevánsabb és kellően kidolgozott szabályozási elemeinek harmonizációjára korlátozódjon.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A javaslat nincs hatással az operatív költségvetésre. A mellékelt pénzügyi kimutatás bemutatja a javaslat költségvetésre gyakorolt hatását.

2014/0176 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a Föld-megfigyelési műholdas adatok kereskedelmi célú terjesztéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[3],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A Bizottság „Az Európai Unió űripari politikája – az űrágazatban rejlő gazdasági növekedési potenciál kibontakoztatása” című, 2013. február 28-i közleményében[4] az űripari politika egyik célkitűzéseként egy átfogó szabályozási keret megteremtését jelölte ki a jogszabályok összhangjának javítása, valamint az űrrepüléssel kapcsolatos termékek és szolgáltatások uniós piaca kialakulásának ösztönzése érdekében. A közlemény ezzel összefüggésben közelebbről egy olyan lehetséges jogalkotási kezdeményezésre utal, amely a nagy felbontású műholdas adatok kereskedelmi célokra történő előállítását és terjesztését célozná.

(2)       A Tanács az uniós űripari politikáról szóló közleményre vonatkozó, 2013. május 30-i következtetéseiben elismeri, hogy a világűrrel kapcsolatos tevékenységek biztonságának, védelmének és fenntarthatóságának, valamint gazdasági fejlődésének biztosítása érdekében meg kell vizsgálni a hatályban lévő jogi keretet, és üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy megvizsgálja, szükség van-e egy, az űrrel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó jogalkotási keret kidolgozására a belső piac megfelelő működésének biztosításával összefüggésben és betartva a szubszidiaritás elvét.

(3)       Az 1159/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet[5] megengedi, hogy a GMES és a Kopernikusz programokkal összefüggő adatok ki legyenek zárva ezen irányelv hatályából.

(4)       A nagy felbontású műholdas adatok kereskedelmi szereplők általi terjesztését eddig azok a tagállamok szabályozták egyedileg, amelyekben a szereplők be vannak jegyezve.

(5)       A nagy felbontású műholdas adatok kezelésére, valamint az ezen adatokra épülő szolgáltatásokra és termékekre vonatkozó nemzeti szintű szabályozás tekintetében nem létezik közös megközelítés. Ennek következtében az Unióban a szabályozási keret széttagolt, a koherencia, az átláthatóság és a kiszámíthatóság hiánya jellemzi, ez pedig akadályozza a piac teljes körű kibontakozását.

(6)       Egyre emelkedik azon tagállamok száma, amelyek képesek nagy felbontású műholdas adatokat kezelni, a nemzeti szabályozási keretrendszerek pedig egyre inkább eltérnek egymástól. Ennek következtében a szabályozási keret széttagoltsága újabb akadályokat teremt a belső piacon és még jobban akadályozza a versenyképességet.

(7)       E problémák leküzdése érdekében ezen irányelv várhatóan biztosítania fogja a nagy felbontású műholdas adatok és azok származékos termékei belső piacának megfelelő működését és fejlesztését egy, az egész Unióra kiterjedő, átlátható, pártatlan és következetes jogi keret megteremtésével. A nagy felbontású műholdas adatok terjesztésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítése az adatok terjesztésének ellenőrzésére irányuló eljárások koherenciájának biztosítása érdekében csökkenteni fogja az ágazatot gátló bürokratikus akadályokat, és megkönnyíti a jogszabályi követelményeknek való megfelelést. Az irányelv javítani fogja az üzlet kiszámíthatóságát, mivel egyértelműbbek lesznek a vállalkozások alapítására és működtetésére vonatkozó feltételek.

(8)       A nagy felbontású műholdas adatok, valamint a származékos termékek és szolgáltatások működő belső piaca elősegítené egy versenyképes űr- és szolgáltatási ágazat kialakulását az Unióban, maximalizálná az uniós vállalatok azon lehetőségeit, hogy innovatív Föld-megfigyelési rendszereket és szolgáltatásokat fejlesszenek ki és biztosítsanak, valamint ösztönözné a nagy felbontású műholdas adatok felhasználását. Ezért egy olyan, a nagy felbontású műholdas adatokra vonatkozó egységes uniós szabványra van szükség, amely egyben a nagy felbontású műholdas adatok nem szándékos nyilvánosságra kerüléséből eredő kockázatokat is tükrözi.

(9)       A nagy felbontású műholdas adatokra vonatkozó egységes uniós szabvány bevezetése érdekében meg kell határozni a nagy felbontású műholdas adatok fogalmát, és e fogalommeghatározásnak a Föld-megfigyelési adatok előállításához használt Föld-megfigyelési rendszernek, a rendszer érzékelőinek és az érzékelők üzemmódjainak műszaki jellemzőin kell alapulnia. A Föld-megfigyelési rendszernek, a rendszer érzékelőinek és az érzékelők üzemmódjainak olyan műszaki jellemzőit kell figyelembe venni, mint a spektrális felbontás, a spektrális lefedettség, a térbeli felbontás, a radiometriás felbontás, az időbeli felbontás és a helymeghatározás pontossága. A fogalommeghatározásnak azon kell alapulnia, hogy a globális piacokon rendelkezésre állnak-e hasonló Föld-megfigyelési adatok, valamint figyelembe kell vennie az Unió vagy a tagállamok érdekeinek – köztük a bel- és a külbiztonsági érdekek – esetleges sérelmét, amely a Föld-megfigyelési adatok terjesztéséből származhat. E fogalommeghatározás alapján nemcsak a nagy felbontású, hanem más Föld-megfigyelési műholdas adatokat is meg lehet határozni, és garantálható ezen adatok szabad forgalmazása, mivel nem sértik a fent említett érdekeket.

(10)     A nagy felbontású műholdas adatok terjesztésével összefüggő valamennyi releváns változó értékelésének lehetősége elvileg pontos értékelést tesz lehetővé, ami ösztönzi a nagy felbontású műholdas adatok felhasználását, és így a lehető legnagyobb kereskedelmi előnyt biztosítja az érintett vállalkozások számára. Biztonsági szempontból eredményesebb magának a terjesztésnek az értékelése, mint egy csupán a nagy felbontású műholdas adatokon alapuló értékelés.

(11)     A nagy felbontású műholdas adatoknak az első piacra lépéskor, egy külön erre a célra kidolgozott átvilágítási eljárás során való átvilágítása garantáltan ösztönzi a nagy felbontású műholdas adatok felhasználását, megerősíti az uniós Föld-megfigyelési piacokat, ugyanakkor megelőzi az Unió, illetve egy vagy több tagállam érdekeinek sérelmét. Az átvilágítási eljárás során alkalmazandó kritériumoknak a nagy felbontású műholdas adatok terjesztésének valamennyi lényeges tényezőjét figyelembe kell venniük annak érdekében, hogy e kritériumokat meghatározva és az eredményként kapott normákat a legmegfelelőbb eljárásban egyesítve a tagállamok a legalkalmasabb feltételeket tudják megállapítani. A kritériumoknak le kell írniuk a tervezett terjesztés metaadatait, ami biztosítja, hogy az átvilágítást maguknak a nagy felbontású műholdas adatoknak az értékelése nélkül, így a szóban forgó adatok tényleges előállítása és terjesztése előtt el lehessen végezni. Az átvilágítási eljárás – különösen átláthatósága és az egyértelmű eredmények előállítására való képessége révén, amelyek gyors és automatikus végrehajtást tesznek lehetővé – hatékony szűrőrendszer, amely ösztönzi fogja a nagy felbontású műholdas adatok kereskedelmi célú felhasználását, valamint az érintett vállalkozásokat.

(12)     Annak érdekében, hogy az üzleti és az adminisztratív igényeket a lehető legeredményesebben és leghatékonyabban lehessen kielégíteni, a tagállamok lehetővé tehetik, hogy az átvilágítási eljárást maga az érintett adatszolgáltató vagy valamely más megfelelő magánjogi szervezet hajtsa végre.

(13)     Míg az átvilágítási eljárásra vonatkozó egyes kritériumok és operatív szabályok az esetek nagy többségében lehetővé tennék a nagy felbontású műholdas adatok terjesztését, továbbra is szükség lenne egy engedélyezési eljárásra, amelynek során eseti alapon, az adott eset összes körülményét figyelembe véve mélyreható értékelésre kerülne sor, hogy ösztönözni lehessen a nagy felbontású műholdas adatok terjesztését. Ez az irányelv felsorolja azokat az érdekeket, amelyek egy elutasítás alapját képezhetik.

(14)     Az ezen irányelvnek való megfelelés érdekében a tagállamok által bevezetett közigazgatási eljárások és különösen az engedélyezési eljárás tekintetében a tagállamoknak szabályszerű közigazgatási eljárást kell lefolytatniuk.

(15)     A harmadik országok által működtetett Föld-megfigyelési rendszerek által előállított nagy felbontású műholdas adatok szabad forgalmazásának biztosítása érdekében ezen irányelv megállapítja, hogy a tagállamok mely feltételek mellett nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják a szóban forgó adatok szabad forgalmát.

(16)     Ezen irányelv a rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezést is tartalmaz annak érdekében, hogy lépést tartson a technológiai fejlődéssel és a világpiacokon rendelkezésre álló nagy felbontású műholdas adatok kínálatával.

(17)     Annak érdekében, hogy a Bizottság figyelemmel kísérhesse a végrehajtási folyamatot, a tagállamok számára elő kell írni, hogy lássák el a Bizottságot a szükséges információkkal ahhoz, hogy felmérje a nagy felbontású műholdas adatok uniós piacának alakulását.

(18)     Ez az irányelv nem érinti a tagállamok külpolitikai és nemzetbiztonsági hatáskörét, és nem is értelmezhető olyan módon, amely megakadályozná a tagállamokat abban, hogy hatáskörüket gyakorolják e téren vagy figyelembe vegyék az Unió biztonsági és külpolitikai érdekeit.

(19)     Ezen irányelv rendelkezései nem sérthetik a szerződési jog és bármely más területre vonatkozó egyéb jog – többek között a versenyjog, a szellemi vagy ipari tulajdonjog, a titoktartás, az üzleti titok, a magánszféra védelme, valamint a fogyasztói jogok – általános szabályainak alkalmazását.

(20)     Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvét[6] kell alkalmazni a nagy felbontású Föld-megfigyelési műholdas adatokat kereskedelmi célokra terjesztő szolgáltatásra. A 2006/123/EK irányelv, illetve ezen irányelv valamely rendelkezése közötti ellentmondás esetén ezen irányelv rendelkezései az irányadók.

(21)     Ez az irányelv nem vonatkozik a műhold üzemeltetője és az adatszolgáltató közötti bármely olyan szolgáltatásra, amely lehetővé teszi, hogy az adatszolgáltató hozzáférjen a nagy felbontású műholdas adatokhoz. Amennyiben az adatszolgáltató szolgáltatást nyújt a Föld-megfigyelési rendszernek, a vonatkozó szerződést a hatályos közbeszerzési jogszabályok szerint kell odaítélni az adatszolgáltatónak.

(22)     Az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében való védelméről, valamint az ilyen adatok áramlásáról szóló uniós jogszabályokat, különösen a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[7] és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[8] alkalmazni kell.

(23)     Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a Föld-megfigyelési adatok belső piaca működésének biztosítását – mint arról a meglévő tagállami szabályozások eltérései és széttagoltsága is tanúskodik – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ugyanakkor ez a cél a bürokratikus akadályok csökkentése és a vállalkozások feltételeinek javítása révén uniós szinten jobban megvalósítható, az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően hozott uniós intézkedések arányosnak tekinthetők. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(24)     A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának[9] megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentumok megküldését indokoltnak tekinti,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk Cél és tárgy

(1) Ezen irányelv célja a Föld-megfigyelési adatok belső piacának megvalósítása a terjesztésükre vonatkozó egyes szabályok összehangolása révén.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében ez az irányelv szabályokat és eljárásokat állapít meg a Föld-megfigyelési műholdas adatok terjesztésére vonatkozóan.

2. cikk Hatály

(1) Ezt az irányelvet a Föld-megfigyelési rendszerek által előállított Föld-megfigyelési adatok terjesztésére kell alkalmazni.

(2) Ez az irányelv nem érinti a Föld-megfigyelési rendszerek által előállított következő Föld-megfigyelési adatok terjesztését:

a)      a GMES programmal összefüggő, az 1159/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet[10] és a 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[11] szerinti adatok, amelyekre a megfelelő adat- és információkezelési politika vonatkozik;

b)      a Copernicus programmal összefüggő, a [COM NB][12] és a 377/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[13] szerinti adatok, amelyekre a Copernicus program adat- és információkezelési politikája vonatkozik.

(3) Ez az irányelv nem vonatkozik az (1) bekezdésben említett műholdas adatok terjesztésére, amennyiben az ilyen terjesztés az Európai Unió vagy egy vagy több tagállam által vagy nevében vagy felügyelete alatt történik biztonsági és védelmi célból.

3. cikk Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.           „Föld-megfigyelési rendszer”: olyan Föld körüli pályán mozgó közlekedési rendszer, műhold vagy műholdak konstellációja, amely egy vagy több érzékelő segítségével képes arra, hogy Föld-megfigyelési adatokat állítson elő;

2.           „Föld-megfigyelési adatok”: egy Föld-megfigyelési rendszer egy vagy több érzékelője által előállított jelekből feldolgozott adatok, valamint az azokból származtatott információk, függetlenül a feldolgozottságuk fokától, valamint tárolásuk és ábrázolásuk típusától;

3.           „nagy felbontású műholdas adatok”: a 4. cikkben meghatározott Föld-megfigyelési adatok;

4.           „adatszolgáltató”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely közvetlenül vagy egy Föld-megfigyelési rendszer üzemeltetőjén keresztül hozzáfér olyan nagy felbontású műholdas adatokhoz, amelyek nem estek át a 7. és a 8. cikkben említett átvilágítási és engedélyezési eljáráson, és ügyfele kérésére vagy saját kezdeményezésre terjeszti azokat;

5.           „érzékelő”: egy Föld-megfigyelési rendszer olyan része, amely valamely spektrumtartományba tartozó elektromágneses hullámokat vagy nehézségi erőtereket rögzít és ezáltal Föld-megfigyelési adatokat állít elő;

6.           „érzékelő üzemmódja”: az, ahogyan egy vagy több érzékelő adott Föld-megfigyelési adatszerzés tekintetében Föld-megfigyelési adatokat állít elő;

7.           „terjesztés”: az a cselekmény, amelynek során egy adatszolgáltató harmadik fél számára hozzáférhetővé teszi a Föld megfigyelése nyomán előállított nagy felbontású műholdas adatokat;

8.           „bizalmas adatok terjesztése”: olyan terjesztés, amely különféle mértékben sértheti az Unió vagy a tagállamok érdekeit, köztük bel- és külbiztonsági érdekeit.

4. cikk A nagy felbontású műholdas adatok meghatározása

A nagy felbontású műholdas adatok meghatározása pontos műszaki előírások alapján történik. Ezeket a műszaki előírásokat a melléklet tartalmazza.

5. cikk A Föld-megfigyelési adatok terjesztése

A tagállamok nem tiltják meg és nem korlátozzák vagy akadályozzák más módon a nagy felbontású műholdas adatoktól eltérő adatok terjesztését vagy szabad forgalmát azzal az indokkal, hogy terjesztésük bizalmasnak minősül.

6. cikk A nagy felbontású műholdas adatok terjesztése

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a tagállamok valamelyikének területéről működtetett Föld-megfigyelési rendszer által előállított nagy felbontású műholdas adatokat területükön ne terjesszék az illetékes nemzeti hatóságok megfelelő ellenőrzése nélkül.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben területükön adatszolgáltató működik, az (1) bekezdésben említett adatok terjesztése a 7. és a 8. cikkben megállapított átvilágítási, illetve engedélyezési eljárás szerint történjen.

(3) A tagállamok nem tiltják meg és nem korlátozzák vagy akadályozzák a nagy felbontású műholdas adatok szabad forgalmát azzal az indokkal, hogy terjesztésük bizalmasnak minősül, amennyiben az említett terjesztés a 7. cikkben és a 8. cikkben megállapított eljárások szerint jóváhagyásra került.

7. cikk Átvilágítási eljárás

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy területükön a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatok terjesztése átvilágítási eljárás hatálya alá tartozzon.

(2) Az átvilágítási eljárás eredményétől függ, hogy a terjesztés nem bizalmasnak minősül és végrehajtható további engedély nélkül, vagy bizalmasnak minősül és a 8. cikk szerint engedélyt igényel.

(3) Az átvilágítási eljárás, amelynek lehetővé kell tennie egy metaadatokon alapuló előzetes vizsgálatot, a tervezett terjesztés tekintetében az alábbi kritériumok vizsgálatából áll:

a)      a Föld-megfigyelési adatokat igénylő fél kiléte;

b)      azon személyek és személyek kategóriái, akik hozzáférhetnek a Föld-megfigyelési adatokhoz;

c)      az érzékelő működési és feldolgozási üzemmódjának eredményeként kapott Föld-megfigyelési adatok által jelentett információk jellemzői;

d)      a célterület, amelyre a Föld-megfigyelési adatok vonatkoznak;

e)      a Föld-megfigyelési adatok előállításának ideje, valamint az adatok előállítása és tervezett terjesztése közti időeltérés;

f)       azok a földi vevőállomások, amelyeknek a műhold továbbítja a Föld-megfigyelési adatokat.

(4) A tagállamok meghatározzák a (3) bekezdésben meghatározott kritériumokat, és megállapítják az arra vonatkozó operatív szabályokat, hogy ezeket a kritériumokat miként kell az átvilágítási eljárás keretében kombinálni. A kritériumokat és az operatív szabályokat a következők alapján kell megállapítani:

a)      rendelkezésre állnak-e hasonló Föld-megfigyelési adatok a világpiacokon;

b)      az uniós vagy tagállami érdekek – köztük a bel- és a külbiztonsági érdekek – esetleges sérelme, amely a Föld-megfigyelési adatok terjesztéséből származhat.

(5) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kritériumok és az operatív szabályok nyilvánosan hozzáférhetők legyenek, megkülönböztetésmentesen legyenek meghatározva és megállapítva, és ne adjanak mérlegelési lehetőséget arra vonatkozóan, hogy a terjesztés bizalmas-e vagy sem.

(6) A tagállamok meghatározzák az átvilágítási eljárás elvégzéséért felelős megfelelő magán- vagy állami szervezetet. Ez a szervezet haladéktalanul értesíti a kérelmező felet az átvilágítási eljárás eredményéről.

8. cikk Engedélyezési eljárás

(1) A tagállamok engedélyezési eljárást állapítanak meg, amellyel az illetékes nemzeti hatóság engedélyezheti a 7. cikkben meghatározott átvilágítási eljárás szerint bizalmasnak minősülő terjesztést.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a bizalmas terjesztést végrehajtani kívánó adatszolgáltató kérelmet nyújt be az illetékes tagállami hatósághoz.

(3) Az illetékes tagállami hatóság elutasíthatja a nagy felbontású műholdas adatok terjesztésének engedélyezésére irányuló kérelmet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az említett terjesztés sértheti a következők valamelyikét:

a)      az Unió vagy egy tagállam alapvető biztonsági érdekei;

b)      az Unió vagy egy tagállam alapvető külpolitikai érdekei;

c)      az Unió vagy egy tagállam alapvető közbiztonsági érdekei.

(4) Ha az illetékes tagállami hatóság megállapítja, hogy a kérelem elutasítására vonatkozó, a (3) bekezdésben felsorolt jogalapok egyike sem alkalmazható, akkor engedélyezi a szóban forgó terjesztést.

(5) A kérelem engedélyezése során az illetékes tagállami hatóság előírhat bizonyos feltételeket a (3) bekezdésben megállapított célok elérése érdekében. Az ilyen feltételek objektív kritériumokon kell, hogy alapuljanak, és nem lehetnek megkülönböztető jellegűek.

(6) A kérelem engedélyezése során az illetékes tagállami hatóság határozhat úgy, hogy konzultál a nagy felbontású műholdas adatok első terjesztése által érintett tagállam illetékes hatóságával.

(7) A tagállamok egyetlen közigazgatási eljárásban engedélyezhetik az adatok rendszeres időközönként történő terjesztését vagy nagy célterületet képviselő adatok terjesztését.

(8) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes tagállami hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a (2) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított hét napon belül meghozza a (3) bekezdésben említett határozatot. Az illetékes tagállami hatóság értesíti az adatszolgáltatót a határozatról.

(9) A tagállamok lehetőséget biztosítanak az illetékes tagállami hatóság (3) és (5) bekezdésben említett határozatai elleni fellebbezésre.

(10) A tagállamok díjat számíthatnak fel a (2) bekezdésben említett kérelmek után, de annak ésszerű mértékűnek és az illetékes tagállami hatóság engedélyezési eljárásának költségeivel arányosnak kell lennie.

9. cikk Harmadik országokból származó nagy felbontású műholdas adatok

A tagállamok nem tiltják meg és nem korlátozzák vagy akadályozzák a harmadik országokban működtetett Föld-megfigyelési rendszerek által előállított nagy felbontású műholdas adatok szabad forgalmát azzal az indokkal, hogy azok bizalmasnak minősülnek, amennyiben a nagy felbontású műholdas adatok terjesztése jóváhagyásra került, és azt ténylegesen felügyeli azon tagállam illetékes tagállami hatósága, amelyben a harmadik országból származó nagy felbontású műholdas adatokat terjesztő adatszolgáltató székhellyel rendelkezik.

10. cikk Illetékes tagállami hatóságok

(1) A tagállamok kijelölik az ezen irányelv végrehajtásáért felelős illetékes tagállami hatóságot vagy hatóságokat.

(2) A 8. cikk alkalmazásában az illetékes tagállami hatóság azon tagállam illetékes tagállami hatósága, amelyben az adatszolgáltató székhellyel rendelkezik.

11. cikk A tagállamok beszámolója

(1) A tagállamok a következő információkat megküldik a Bizottságnak:

a)      a területükről működtetett, nagy felbontású műholdas adatokat előállító Föld-megfigyelési rendszerek és a megfelelő műhold-üzemeltetők listája;

b)      a területükön működő adatszolgáltatók listája;

c)      a 10. cikkben említett kijelölt illetékes tagállami hatóságok.

(2) A tagállamok évente statisztikai adatokat továbbítanak a Bizottságnak a 7. cikkben említett átvilágítási eljárásról és a 8. cikkben említett engedélyezési eljárásról, és ennek során többek között a következő információkat juttatják el:

a)      az átvilágított adattranzakciók összes száma;

b)      az átvilágítási eljárások hány százalékánál állapították meg azt, hogy a terjesztés nem bizalmas, és hány százalékánál azt, hogy bizalmas;

c)      a Föld-megfigyelési adatokat igénylő felek hány százaléka belföldi, hány százaléka külföldi, de uniós tagállambeli, illetve hány százaléka Unión kívüli országbeli a 7. cikk (3) bekezdésének a) pontjának megfelelően;

d)      az engedély iránti kérelmek száma összesen;

e)      a terjesztési engedélyek iránti elutasított kérelmek százaléka.

(3) A tagállamok az (1) és a (2) bekezdésben említett információkat elektronikus formátumban biztosítják.

12. cikk Felülvizsgálat

A Bizottság a 13. cikkben előírt átültetési határidőtől számított három éven belül jelentést küld az Európai Parlament és a Tanács részére ezen irányelv végrehajtásáról.

13. cikk Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2017. december 31-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

14. cikk Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

15. cikk Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

EGYSZERŰSÍTETT PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

(felhasználandó a Bizottság bármely olyan, általános jelentőséggel bíró belső határozata esetében, amely költségvetési hatást eredményez az igazgatási, illetve az emberi erőforrásra vonatkozó előirányzatok tekintetében, kivéve, ha ettől eltérő pénzügyi kimutatás alkalmazása indokolt – a belső szabályok 27. cikke)

1.   A határozattervezet címe:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a Föld-megfigyelési műholdas adatok kereskedelmi célú terjesztéséről

2.   Érintett szakpolitikai terület(ek) és a tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) keretébe tartozó kapcsolódó tevékenység(ek):

Szakpolitikai területek: Űrpolitika és belső piac

ABB: Emberi erőforrások és egyéb igazgatási kiadások

3.   Jogalap

      ¨ Igazgatási autonómia                      X Egyéb (kérjük, részletezze): EUMSZ 114. cikk

4.   Leírás és indokok:

A Bizottságnak az Európai Unió űripari politikájáról szóló, „Az űrágazatban rejlő gazdasági növekedési potenciál kibontakoztatása” című, 2013. februári közleményével összhangban a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság irányelvjavaslatot készített a műholdas Föld-megfigyelési adatok kereskedelmi célú terjesztéséről. Az irányelv a kereskedelmi célú műholdas adatok és a kapcsolódó szolgáltatások belső piaca megfelelő működésének és fejlesztésének biztosítására törekszik egy valamennyi tagállamra kiterjedő, átlátható, kiszámítható, pártatlan és koherens jogi keret megteremtése révén.

5.   Időtartam és becsült pénzügyi hatás:

5.1.        Alkalmazási időszak:

¨      Meghatározott időtartamra vonatkozó határozat: [dátum]-tól/től [dátum]-ig hatályos határozat

X      Határozatlan időtartamra vonatkozó határozat: 2015.1.1-jétől kezdődő hatállyal

5.2.        Becsült költségvetési hatás:

              A határozattervezet a következőket vonja maga után:

¨      megtakarítás

X      többletköltség (kérjük, jelölje meg a többéves pénzügyi keret érintett fejezetét vagy fejezeteit):           5. fejezet

Töltse ki a mellékletben található táblázatot az igazgatási, illetve az emberi erőforrásokra vonatkozó előirányzatok tekintetében becsült pénzügyi hatásról. Amennyiben a határozattervezet határozatlan időtartamra vonatkozik, a költségeket fel kell tüntetni a kialakítás minden évére és a teljes körű működés minden évére (a teljes/éves költségre vonatkozó oszlopban).

5.3.        Harmadik féltől származó hozzájárulás a határozattervezet finanszírozásához:

Ha a javaslat a tagállamok vagy egy más szerv (kérjük, nevezze meg az adott szervet) általi társfinanszírozást igényel, kérjük, tüntesse fel a társfinanszírozás becsült szintjét, amennyiben az ismert.

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| n. év || n+1. év || n+2. év || n+3. év || n+4. év || n+5. év || n+6. év || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozás forrását/a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

5.4.        A számadatok magyarázata:

A személyzeti költségek átlagos összege az alábbi oldal alján található: http://www.cc.cec/budg/pre/legalbasis/pre-040-020_preparation_en.html

A javaslatnak nincs költségvetési vonzata az operatív előirányzatok vagy az igazgatási előirányzatok tekintetében. A költségvetési vonzat az emberi erőforrásokkal kapcsolatos és egyéb igazgatási kiadásokra korlátozódik, amelyek a Bizottságnál a javasolt jogi eszköz értelmében rá rótt kötelezettségei teljesítésének – azaz a jogalkotási aktusok nyomon követésének, értékelésének és adott esetben felülvizsgálatának vagy aktualizálásának – biztosításával összefüggésben merülnek fel. A költségvetési vonzat összességében igen elenyésző, csak körülbelül 0,3 M EUR összeget ér el a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret során.

6.   A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség:

X       A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

¨      A javaslat megkívánja a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozását.

¨      A javaslat maga után vonja a rugalmassági eszköz igénybevételét vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatát[14].

7.   A megtakarítások és a többletköltségek hatása a források elosztására:

X       A forrásokat a szolgálatokon belüli átcsoportosítás útján kell előteremteni.

¨      A forrásokat már hozzárendelték az érintett szolgálatokhoz.

¨      A források a következő éves elosztási eljárás keretében igénylendők.

A szükséges emberi és igazgatási erőforrásokat az irányító főigazgatóság számára az éves elosztási eljárás keretében juttatható összegből kell biztosítani, figyelembe véve a költségvetési korlátokat.

MELLÉKLET:

A BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁS (megtakarítások és többletköltségek) AZ IGAZGATÁSI, ILLETVE AZ EMBERI ERŐFORRÁSRA VONATKOZÓ ELŐIRÁNYZATOK TEKINTETÉBEN

TME=teljes munkaidős egyenérték              XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím                                                                                                     millió EUR (3 tizedesjegyig)

Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állomány (TME)/év || N. év (2014) || n+1. év || n+2. év || n+3. év || n+4. év || n+5. év || n+6. év || Összesen

5. fejezet || TME || Előirányzat || TME || Előirányzat || TME || Előirányzat || TME || Előirányzat || TME || Előirányzat || TME || Előirányzat || TME || Előirányzat || ||

Létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők, illetve ideiglenes alkalmazottak)

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || || || || || || || 0,25 || 0,033 || 0,25 || 0,033 || 0,25 || 0,033 || 0,25 || 0,033 || 1 AD || 0,132

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || || || || || || || || || || ||

Külső munkatársak ||

XX 01 02 01 (a teljes keretből) || || || || || || || || || || || || || || || ||

XX 01 02 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || || || || || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || || || || || || || || || ||

5. FEJEZET részösszege || || || || || || || 0,25 || 0,033 || 0,25 || 0,033 || 0,25 || 0,033 || 0,25 || 0,033 || 1 || 0,132

Az 5. fejezeten kívüli tételek ||

Létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők, illetve ideiglenes alkalmazottak)

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || || || || || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || || || || || || || || || || ||

Külső munkatársak

XX 01 04 yy || || || || || || || || || || || || || || || ||

- a központban || || || || || || || || || || || || || || || ||

- a küldöttségeknél || || || || || || || || || || || || || || || ||

XX 01 05 02 (közvetett kutatás) || || || || || || || || || || || || || || || ||

10 01 05 02 (közvetlen kutatás) || || || || || || || || || || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || || || || || || || || || ||

Az 5. fejezeten kívüli tételek részösszege || || || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || || || || || ||

A szükséges emberi és igazgatási erőforrásokat az irányító főigazgatóság számára az éves elosztási eljárás keretében juttatható összegből kell biztosítani, figyelembe véve a költségvetési korlátokat.

Egyéb igazgatási előirányzatok       XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím                                                                                                                         millió EUR (3 tizedesjegyig)  

|| n. év || n+1. év || n+2. év || n+3. év || n+4. év || n+5. év || n+6. év || ÖSSZESEN

5. fejezet || || || || || || || ||

Központ: || || || || || || || ||

XX 01 02 11 01 – Kiküldetési és reprezentációs költségek || || || || 0,004 || 0,004 || 0,004 || 0,004 || 0,016

XX 01 02 11 02 – Konferenciákkal és ülésekkel kapcsolatos költségek || || || || || || || ||

XX 01 02 11 03 – Bizottságok || || || || || || || ||

XX 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk || || || || || || || 0,15 || 0,15

XX 01 03 01 03 – IKT felszerelések[15] || || || || || || || ||

XX 01 03 01 04 – IKT szolgáltatások2 || || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (szükség esetén kérjük megnevezni) || || || || || || || ||

Küldöttségek: || || || || || || || ||

XX 01 02 12 01 – Kiküldetési, konferencia- és reprezentációs költségek || || || || || || || ||

XX 01 02 12 02 – A személyzet továbbképzése || || || || || || || ||

XX 01 03 02 01 – Ingatlanok vásárlása, bérlése és ezzel kapcsolatos kiadások || || || || || || || ||

XX 01 03 02 02 – Felszerelések, berendezés, készlet és szolgáltatások || || || || || || || ||

5. FEJEZET részösszege || || || || 0,004 || 0,004 || 0,004 || 0,154 || 0,166

Az 5. fejezeten kívüli tételek || || || || || || || ||

XX 01 04 yy – Technikai és igazgatási segítségnyújtás (a külső munkatársakat nem számítva) az operatív előirányzatokból (korábbi BA-tételek) || || || || || || || ||

- a központban || || || || || || || ||

- a küldöttségeknél || || || || || || || ||

XX 01 05 03 – A közvetett kutatással kapcsolatos egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

10 01 05 03 – A közvetlen kutatással kapcsolatos egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (szükség esetén kérjük megnevezni) || || || || || || || ||

Az 5. fejezeten kívüli tételek részösszege || || || || || || || ||

VÉGÖSSZEG || || || || 0,037 || 0,037 || 0,037 || 0,187 || 0,298

A szükséges emberi és igazgatási erőforrásokat az irányító főigazgatóság számára az éves elosztási eljárás keretében juttatható összegből kell biztosítani, figyelembe véve a költségvetési korlátokat.

[1]               COM(2013) 108 final.

[2]               C–380/03. sz. Tobacco Advertising II ügy (EBHT 2006., I–11573. o., 80–81. szakasz.

[3]               HL C […], […], […]. o.

[4]               COM(2013) 108 final.

[5]               A Bizottság 2013. július 12-i 1159/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) szóló 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a GMES-felhasználókra vonatkozó nyilvántartásbavételi és engedélyezési feltételek és a különös GMES-adatokhoz és a GMES-szolgáltatásokból származó információkhoz való hozzáférés korlátozására vonatkozó kritériumok meghatározása révén történő kiegészítéséről (HL L 309., 2013.11.19., 1. o.).

[6]               Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376, 2006.12.27., 36. o.).

[7]               Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

[8]               Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

[9]               HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

[10]             A Bizottság 2013. július 12-i 1159/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) szóló 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a GMES-felhasználókra vonatkozó nyilvántartásbavételi és engedélyezési feltételek és a különös GMES-adatokhoz és a GMES-szolgáltatásokból származó információkhoz való hozzáférés korlátozására vonatkozó kritériumok meghatározása révén történő kiegészítéséről (HL L 309., 2013.11.19., 1. o.).

[11]             Az Európai Parlament és a Tanács 2010. szeptember 22-i 911/2010/EU rendelete az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) és annak kezdeti működéséről (2011–2013) (HL L 276., 2010.10.20., 1. o.).

[12]            

[13]             Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 3-i 377/2014/EU rendelete a Kopernikusz-program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 122., 2014.4.24., 44. o).

[14]             Lásd a 2007–2013-as időszakra vonatkozó intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[15]             IKT: információs és kommunikációs technológiák

MELLÉKLET Műszaki előírás

A 4. cikkben említett műszaki előírások a Föld-megfigyelési adatok előállításához használt Föld-megfigyelési rendszernek, a rendszer érzékelőinek és az érzékelők üzemmódjainak alábbi műszaki jellemzői:

a)           2,5 méteres vagy annál pontosabb térbeli felbontás (a geometriai struktúrák felismerésére és megkülönböztetésére való képesség bármelyik térbeli irányban);

b)           a 8–12 mikrométeres spektrális (termális infravörös) tartományban 5 méteres vagy annál pontosabb térbeli felbontás;

c)           az 1 milliméter–1 méteres spektrális (mikrohullámú) tartományban 3 méteres vagy annál pontosabb térbeli felbontás;

d)           a spektrális csatornák (hiperspektrális érzékelők) száma > 49 és a térbeli felbontás 10 méter, vagy

e)           a jellemző helymeghatározási pontosság 5 méteres vagy annál nagyobb pontosság.