ELLENŐRZÉSI JELENTÉS

Az Európai Számvevőszék

vezetésének

Elvégeztük az Európai Számvevőszék mellékelt pénzügyi beszámolójának ellenőrzését, amely a 2012. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegből, az ezen időponttal végződő évre vonatkozó gazdasági eredménykimutatásból, a pénzforgalmi kimutatásból és a nettó eszközállomány változásairól szóló kimutatásból áll, és a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalását és egyéb magyarázó megjegyzéseket is tartalmazza, a 4. oldaltól a 16. oldalig.

A vezetők felelőssége a pénzügyi beszámolóért

A pénzügyi beszámolónak az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a költségvetési rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel összhangban történő elkészítése és valós bemutatása, valamint az akár csalásból, akár hibából eredő lényegi hibáktól mentes pénzügyi beszámoló elkészítéséhez a vezetők által szükségesnek ítélt belső kontrollrendszerek kialakítása a vezetők felelőssége.

A hites könyvvizsgáló felelőssége

A mi felelősségünk a pénzügyi beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján. A könyvvizsgálatot a „Commission de Surveillance du Secteur Financier” (a pénzügyi ágazat felügyelőbizottsága) által Luxemburgra vonatkozóan elfogadott Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardoknak megfelelően hajtottuk végre. Ezek a standardok megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint, hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy kellő bizonyosságot szerezzünk arról, hogy a pénzügyi beszámoló nem tartalmaz lényeges hibákat.

A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyíték szerzése a pénzügyi beszámolóban szereplő összegekről és információkról. A hites könyvvizsgáló megítélésén múlik, hogy milyen eljárásokat alkalmaz, például azon kockázat értékelésére, hogy vannak-e – akár csalás, akár hiba okozta – lényegi hibák a pénzügyi beszámolóban. Kockázatértékelése során a hites könyvvizsgáló tekintetbe veszi a szervezetnek a pénzügyi beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait; ezt nem azért teszi, hogy véleményt mondjon az ellenőrzött szervezet belső kontrolljának eredményességéről, hanem azért, hogy a körülményeknek megfelelően tervezze meg a könyvvizsgálati eljárásokat. A könyvvizsgálat felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e és a vezetők számviteli becslései ésszerűek-e, valamint értékelést ad a pénzügyi beszámoló általános bemutatásáról is.

Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő, és megfelelő alapot nyújt véleményünk megadásához.

Vélemény

Véleményünk szerint a pénzügyi beszámoló az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel és a költségvetési rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel összhangban valós és hű képet ad az Európai Számvevőszék 2012. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen fordulónappal végződő év pénzügyi teljesítményéről és pénzforgalmáról.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK

2012. december 31-i mérleg

(EUR)
	Megj.	2012. december 31.	2011. december 31.
Befektetett eszközök
Immateriális javak	3.1.	2 271 343	799 634
Ingatlanok, gépek és berendezések	3.2.	95 437 237	55 724 407
Hosszú lejáratú követelések		25	25
		97 708 605	56 524 066
Forgóeszközök
Rövid lejáratú követelések	3.3.	1 587 108	423 944
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	3.4.	23 625 043	48 109 130
		25 212 151	48 533 074
Összes eszköz		122 920 756	105 057 140
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Munkavállalói juttatások	3.5.	58 935 308	53 664 443
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek	3.6.	175 000	175 000
		59 110 308	53 839 443
Rövid lejáratú kötelezettségek
Rövid távú céltartalékok	3.7.	3 066 916	898 000
Egyéb kötelezettségek	3.8.	23 702 306	10 858 973
		26 769 222	11 756 973
Összes forrás		85 879 530	65 596 416
Nettó eszközök		37 041 227	39 460 724
Felhalmozódott többlet/hiány		39 460 724	33 044 880
Tárgyév gazdasági eredménye		(2 419 498)	6 415 844
Nettó eszközök		37 041 226	39 460 724

A magyarázatok a pénzügyi beszámoló szerves részét képezik.

Gazdasági eredménykimutatás a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozóan

(EUR)
	Megj.	2012	2011
A Bizottságtól más intézményeknek átutalt pénzeszközök	4.1.	117 795 049	115 620 434
Igazgatási tevékenységekből származó bevételek	4.2.	19 304 343	19 079 500
Egyéb működési bevételek	4.3.	45 439	38 707
Működési bevételek összesen		137 144 831	134 738 641
Személyi ráfordítások	4.5.	(103 441 065)	(99 838 855)
Eszközökhöz kapcsolódó kiadások	3.1-3.2. és 4.6.	(3 351 126)	(2 894 307)
Egyéb igazgatási kiadások	4.7.	(23 543 939)	(22 109 488)
Működési kiadások	4.8.	(18 586)	(52 733)
Működési kiadások összesen		(130 354 716)	(124 895 383)
Működési tevékenységek nyeresége/(vesztesége)		6 790 116	9 843 258
Pénzügyi bevételek	4.9.	59 336	380 229
Pénzügyi kiadások	4.10.	(20 025)	(20 025)
Nyugdíjak változásai (– kiadás, + bevétel)	3.5. és 4.11.	(9 248 924)	(3 787 618)
Nem működési tevékenységek nyeresége/(vesztesége)		(9 209 613)	(3 427 414)
A tárgyév gazdasági eredménye		(2 419 498)	6 415 844

A magyarázatok a pénzügyi beszámoló szerves részét képezik.

Pénzforgalmi kimutatás a 2012. december 31-én véget ért évre vonatkozóan

(EUR)
	2012	2011
A tárgyév gazdasági eredménye	(2 419 498)	6 415 844
Működési tevékenységek – Kiigazítások
Értékvesztés	209 828	244 685
Értékcsökkenés	3 139 253	2 646 567
Kockázatokra és költségekre elkülönített céltartalékok növekedése/(csökkenése)	2 168 917	898 000
Rövid lejáratú követelések (növekedése)/csökkenése	(1 164 040)	99 583
Uniós szervezetekkel szembeni követelések (növekedése)/csökkenése	876	7 712
Egyéb kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	12 852 333	3 176 197
Uniós szervezetekkel kapcsolatos kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	(9 000)	22 218
Működési tevékenységből származó nettó pénzforgalom	14 778 669	13 510 806
Befektetési műveletekből származó pénzforgalom
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése (–)	(44 535 664)	(21 019 575)
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevételek (+)	2 043	3 055
Befektetési műveletekből származó nettó pénzáramlás	(44 533 621)	(21 016 520)
Munkavállalói juttatások növekedése/(csökkenése)	5 270 865	347 058
Pénzeszközökben és pénzeszköz-egyenértékesben bekövetkezett nettó növekedés/(csökkenés)	(24 484 087)	(7 158 656)
Pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékes az év kezdetén	48 109 130	55 267 786
Pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékes az év végén	23 625 043	48 109 130

A magyarázatok a pénzügyi beszámoló szerves részét képezik.

Kimutatás a nettó eszközállomány változásairól a 2012. december 31-én végződő évre vonatkozóan

(EUR)
Nettó eszközök	2012	2011
Egyenleg az év kezdetén	39 460 724	33 044 880
A tárgyév gazdasági eredménye	(2 419 498)	6 415 844
Egyenleg az év végén	37 041 226	39 460 724

A magyarázatok a pénzügyi beszámoló szerves részét képezik.

Számviteli politika és megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz

1.    Általános bevezető

Az Európai Számvevőszéket (a továbbiakban: a Számvevőszék) az 1975. július 22-i Brüsszeli Szerződés hozta létre, és működését az Unió külső ellenőrzési szerveként 1977 októberében kezdte meg, luxembourgi székhellyel.

Az Európai Számvevőszék küldetése

A Számvevőszék a Szerződés által az Európai Unió pénzügyeinek ellenőrzése céljából létrehozott uniós intézmény. A Számvevőszék az Unió külső ellenőreként elősegíti az Unió pénzügyi gazdálkodásának javítását, és egyben az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként jár el.

Ellenőrzési szolgáltatásai révén a Számvevőszék értékeli az uniós pénzeszközök beszedését és kiadását. Megvizsgálja, hogy megfelelően tartják-e nyilván és teszik-e közzé, illetve jogszerűen és szabályszerűen hajtják-e végre a pénzügyi műveleteket, és hogy e műveletek során érvényesülnek-e a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvei. Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék egyértelmű, releváns és tárgyilagos jelentésekben teszi közzé. A Számvevőszék pénzgazdálkodási témákról véleményeket is ad ki.

A Számvevőszék előmozdítja a jobb elszámoltathatóságot és átláthatóságot, illetve segíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot az uniós költségvetés végrehajtásának felügyeletében, különösen a zárszámadás elfogadása során. A Számvevőszék elkötelezi magát amellett, hogy a közellenőrzés és közigazgatás terén a fejlődés élvonalában, hatékony szervezetként működjék.

A Számvevőszéknél a pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart.

2.    Jogalap és számviteli szabályok

2.1.   A bemutatás alapja

A Számvevőszék beszámolójának elkészítése az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, és a költségvetési rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet rendelkezései szerint történik.

2.2.   Számviteli alapelvek

A költségvetési rendelet 144. cikke szerint a pénzügyi beszámolóknak oly módon kell információt nyújtaniuk, többek között a számviteli politikákról, hogy az elegendő, releváns, összehasonlítható és érthető legyen. A költségvetési elszámolásoknak meg kell felelniük a költségvetési rendeletben lefektetett költségvetési elveknek. Valós és hű képet kell adniuk a költségvetés bevételi és kiadási műveleteiről.

A pénzügyi beszámoló elkészítése az Európai Unió számviteli szabályaival (uniós számviteli szabályok) összhangban történik, amelyek a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjain alapulnak. A számviteli szabályokat a többi intézménnyel folytatott konzultációt követően a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője fogadja el.

2.3.   Idegen pénznemben nyilvántartott egyenlegek és tranzakciók értékelése

Az idegen pénznemben lebonyolított tranzakciókat a tranzakció napján érvényes árfolyamon számítják át euróra.

Az idegen pénznemben elszámolt tranzakciókból és az idegen pénznemben nyilvántartott pénzügyi eszközök és források év végi átváltásából származó árfolyamnyereségek és -veszteségek a gazdasági eredménykimutatásban jelennek meg.

Az idegen pénznemben nyilvántartott pénzügyi eszközök és források év végi egyenlegének euróra való átváltása a december 31-én érvényes árfolyam alapján történik.

2.4.   Immateriális javak

A vásárolt számítógépes szoftverlicenceket a halmozott értékcsökkenéssel és az értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken mutatják ki. Az eszközök amortizációja négy év alatt, lineárisan történik. A saját előállítású immateriális javak aktiválására akkor kerül sor, amikor az uniós számviteli szabályok vonatkozó kritériumai teljesülnek. Az aktiválható költségek az eszköz fejlesztéséhez, gyártásához, elkészítéséhez és a vezetés igényeit figyelembevevő üzembe helyezéséhez szükséges közvetlen költségeket foglalják magukba. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, a nem aktivált fejlesztési költségeket és a karbantartási költségeket kiadásként számolják el felmerülésükkor.

2.5.   Ingatlanok, gépek és berendezések

Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása az összevont értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. Az eredeti bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez vagy előállításához közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában.

A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági előnyöket vagy szolgáltatáspotenciált valószínűsíthetően a Számvevőszék élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költségek a gazdasági eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra abban a pénzügyi időszakban, amelyben felmerültek. Mivel a Számvevőszék nem vesz fel hitelt az ingatlanok, gépek és berendezések beszerzéséhez, az ilyen beszerzésekhez kapcsolódóan nem merül fel hitelfelvételi költség.

A földterületekre és a műalkotásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:

Épületek	25 év, illetve várható hasznos élettartam
Berendezések, gépek és szerszámok	4, 8 év
Bútorzat és gépkocsipark	4, 8, 10 év
Informatikai berendezések (hardver)	4 év
Bérelt épületek berendezései	a bérlet időtartama
Egyéb szerelvények és berendezések	4, 6, 8 év

2.6.   Munkavállalói juttatások

A „Munkavállalói juttatások” tétel a számvevőszéki tagok jövőbeli nyugdíjjogosultságaiból tevődik össze. A Számvevőszék tagjainak járandóságairól szóló, 1977. október 18-i 2290/77/EK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (1) 19. cikkének megfelelően az e nyugdíjrendszerben meghatározott juttatásokat szerepeltetni kell az Unió költségvetésében, és a tagállamok közösen szavatolják e juttatások folyósítását.

A jövőben kifizetendő nyugdíjak miatti kötelezettségek könyvelése és kimutatása a „Munkavállalói juttatásokra” vonatkozó, 12. sz. uniós számviteli szabály szerint történik. A kötelezettségek kiszámítási módszere figyelembe veszi a nyugdíjrendszernek az IPSAS 25. sz. számviteli szabályában meghatározott jellemzőit.

Az IPSAS 25. sz. előírása szerint a munkaviszony megszűnte utáni juttatások költségét a jelenben kell értékelni (azaz akkor, amikor a számvevőszéki tag megszerzi nyugdíjjogosultságát). A biztosításmatematikai kötelezettségvállalást folyamatosan kell meghatározni, figyelembe véve mind az aktív életszakasz során kilátásba helyezett juttatásokat, mind pedig az előre látható fizetésemeléseket. A kötelezettségek számításához alkalmazott biztosításmatematikai értékelési modell a „kivetített jóváírási egység módszere”.

A kötelezettségből levonják azt a becsült adóösszeget, mely a jövőbeli nyugdíjkifizetéseket fogja terhelni, mivel ezek az adók bevételként visszakerülnek az Unió költségvetésébe.

A nyugdíjakat fedező kötelezettségeket a beszámoló fordulónapjára minden évben újraszámolják. A gazdasági eredménykimutatásban a tárgyévi nyugdíjkiadások az év folyamán kifizetett nyugdíjakból és a nyugdíjakat fedező kötelezettségek év végi kiigazításából áll; mindkét összegből előzetesen levonva az adókat. A biztosításmatematikai nyereségek és veszteségek a „Gazdasági eredménykimutatás”-ban szerepelnek.

Ami az esetleges „Eszközfedezetet” illeti, a Számvevőszéknek jelenleg nincsenek a nyugdíjkötelezettségek finanszírozását szolgáló eszközei.

2.7.   Céltartalékok

Céltartalékok képzésére akkor kerül sor, ha múltbeli események eredményeként a Számvevőszéknek meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme állt fenn harmadik felekkel szemben, és nagy a valószínűsége, hogy a kötelem teljesítéseséhez forráskiáramlásra lesz szükség, amelynek összegét megbízhatóan becsülni lehet. A jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege a meglévő kötelem teljesítéséhez szükséges várható kiadásoknak a beszámoló elkészítése időpontjában tett legjobb becslés.

2.8.   A kiadások kimutatása

Az Európai Unió számviteli szabályai szerint a gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a részletes működési és gyakorlati iránymutatásoknak megfelelően végzik el, amelyek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet nyújtsanak.

3.    Megjegyzések a mérleghez

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

3.1.   Immateriális javak

A 2012-es pénzügyi év során az immateriális javakban a következő változások következtek be:

(EUR)
	Bruttó könyv szerinti érték 2012. január 1.	Beszerzés	Bruttó könyv szerinti érték 2012. december 31.	Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés 2012. december 31.	Nettó könyv szerinti érték 2012. december 31.
Számítógépes szoftver	1 280 384	122 962	1 403 346	(1 066 430)	336 916
Befejezetlen immateriális javak	375 852	1 558 575	1 934 427		1 934 427
Összesen	1 656 236	1 681 537	3 337 773	(1 066 430)	2 271 343

2012-ben nem számoltak el kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket.

3.2.   Ingatlanok, gépek és berendezések

A 2012-es pénzügyi év során az „Ingatlanok, gépek és berendezések” eszközcsoportban a következő változások következtek be:

(EUR)
	Bruttó könyv szerinti érték 2012. január 1.	Beszerzés	Értékesítés	Átterhelés	Bruttó könyv szerinti érték 2012. december 31.	Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés 2012. december 31.	Nettó könyv szerinti érték 2012. december 31.
Telkek	776 631				776 631		776 631
Épületek	58 014 262	42 377		64 803 349	122 859 988	(32 625 657)	90 234 331
Berendezések és felszerelések	301 916	371 089	(20 158)		652 847	(205 087)	447 760
Informatikai berendezések (hardver)	4 334 320	660 234	(263 787)		4 730 767	(3 759 898)	970 869
Bútorzat és gépkocsipark	2 083 118	2 386 015	(22 607)		4 446 526	(1 503 520)	2 943 006
Egyéb szerelvények és berendezések	1 879 098	27 301	(14 571)		1 891 828	(1 831 287)	60 541
Befejezetlen tárgyi eszközök	25 440 337	39 367 111	—	(64 803 349)	4 099		4 099
Összesen	92 829 682	42 854 127	(321 123)	—	135 362 686	(39 925 449)	95 437 237

2012. november 15-én üzembe helyezték a K3-as épületet, és ugyanezen a napon átkönyvelték a „Befejezetlen tárgyi eszközök”-ről az „Épületek”-re (lásd: 5.3. pont).

FORGÓESZKÖZÖK

3.3.   Rövid lejáratú követelések

(EUR)
	2012. december 31.	2011. december 31.
Folyó követelések, elsősorban munkatársak nemzeti nyugdíjjogosultságainak áthozatalából adódóan	2 030	4 222
Egyéb követelések, elsősorban bér- és kiküldetési előlegfizetésből adódóan	200 942	127 949
Aktív időbeli elhatárolások ingatlanbérlésre és informatikai szerződésekre	1 382 757	289 518
Uniós szervezetekkel szemben fennálló követelések	1 379	2 255
Összesen	1 587 108	423 944

3.4.   Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

(EUR)
	2012. december 31.	2011. december 31.
Kézi pénztár	1 000	1 000
Banki folyószámla	2 627 191	1 113 170
Vagyonkezelői számla	20 996 852	46 994 960
Összesen	23 625 043	48 109 130

2010. január 27-én az Európai Számvevőszék vagyonkezelői számlát nyitott a luxemburgi Banque et Caisse d’Epargne de l’Etat banknál. E vagyonkezelői számla révén az Európai Számvevőszék kezelni tudja a K3 épület építési projektje kapcsán a költségvetési hatóság által rendelkezésére bocsátott költségvetést (lásd: 5.3. pont).

A vagyonkezelői számlát az Európai Számvevőszék csak bizonyos, a luxemburgi Banque et Caisse d’Epargne de l’Etat bankkal kötött szerződésben foglalt feltételek mellett használja.

Erről a vagyonkezelői számláról kizárólag a projektmenedzserként eljáró konzorcium operatív bankszámlájára történik kifizetés. Ezt az operatív bankszámlát a projektmenedzser kizárólag arra használja, hogy innen fizesse ki az építővállalatok számláit.

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

3.5.   Munkavállalói juttatások

A kötelezettségek számítását az Eurostat végzi, melyet szakképzett független szakértő segít a módszertan követésében és a kapcsolódó biztosításmatematikai előfeltevések meghatározásában.

A jövőben kifizetendő nyugdíjakat fedező kötelezettségek nem tartalmazzák azokat az adókat, melyek a jövőben esedékes kifizetéskor levonásra kerülnek (lásd még: 2.6. pont).

(EUR)
	2012. december 31.	2011. december 31.
Bruttó összeg	72 804 580	66 526 128
Adókulcs (%) (2)	19,05 %	19,33 %
Adó	13 869 273	12 861 685
Adózott összeg	58 935 308	53 664 443
A számvevőszéki tagokkal kapcsolatos nettó nyugdíjfizetési kötelezettségek változása	5 270 865	347 058

A tagok számára fenntartott nyugdíjrendszer egy rögzített juttatási rendszer. A meghatározott juttatások a következőek:

—	átmeneti járandóság (a megbízatás lejárta után hároméves időszakra folyósítják),

—	öregségi nyugdíj,

—	rokkantsági nyugdíj és támogatás,

—	hozzátartozói nyugellátás (a tag halála után fizetendő, függetlenül attól, hogy ez a nyugdíjba vonulás előtt vagy után történt).

A kedvezményezettek következő körére kell a kötelezettségeket kiszámolni:

—	aktív tagok,

—	átmeneti járandóságban részesülő nem aktív tagok,

—	nem aktív tagok az átmeneti időszakot követően (késleltetett nyugdíj),

—	nyugdíjba vonult tagok,

—	véglegesen megváltozott munkaképességűek,

—	ideiglenesen megváltozott munkaképességűek,

—	túlélő házastársak,

—

árvák.

A nyugdíjfizetési kötelezettség értékeléséhez gazdasági és demográfiai szempontokhoz kötött változók alkalmazására van szükség. A főbb biztosításmatematikai feltételezések a következők:

Biztosításmatematikai előfeltevés	2011. december 31.	2012. december 31.
A házas férfiak és nők közötti átlagos korkülönbség	3 év	3 év
Házasság valószínűsége férfiak esetén	Családi állapot a referencia-időpontban	Családi állapot a referencia-időpontban
Házasság valószínűsége nők esetén	Családi állapot a referencia-időpontban	Családi állapot a referencia-időpontban
Családi állapot	Az értékelés időpontjában fennálló állapot	Az értékelés időpontjában fennálló állapot
Az árvaellátás és az elvált házastársnak nyújtott ellátás együtthatója	0 %	0 %
Feltételezett nyugdíjkorhatár	65	65
A nyugdíjrendszer időtartamára becsült inflációs ráta	1,6 %	1,7 %
Nominális diszkontráta (NDR)	4,6 %	3,3 %
Reál diszkontráta (RDR)	3,0 %	1,6 %
Általános bérnövekedés (GSG)	0,0 %	0,0 %
Nyugdíjak általános újraértékelése (GPR)	0,0 %	0,0 %
Egyedi fizetésemelkedés (ISP)	Nincs (az új kinevezések kivételével)	Nincs (az új kinevezések kivételével)
Egészséges személyek élettartam-táblázata	2008 ICSLT (3)	2008 ICSLT (3)
Rokkantak élettartam-táblázata	A 3 évvel idősebb egészséges személyeknek megfelelő érték	A 3 évvel idősebb egészséges személyeknek megfelelő érték

3.6.   Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

A 175 000 EUR-s összeg a szerződés értelmében a K9 épület bérlésének befejezésekor esedékes.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

3.7.   Rövidtávú céltartalékok

2012. január 11-én a Bizottság úgy határozott, hogy eljárást indít a Bíróságon a Tanács ellen, mivel az nem fogadta el az uniós alkalmazottak díjazásának éves kiigazítását. E határozatot követően az adó és nyugdíjjárulék nélküli nettó bértömeg 1,7 %-át kitevő, szóban forgó összegre rövid lejáratú céltartalékot képeztek. Ugyanez vonatkozik a 2012. július és december közötti időszakhoz kapcsolódó 1,7 %-ot kitevő 2012-es fizetéskiegészítésre.

Egy másik rövid távú céltartalék fedezi a nyugdíjjárulékok elmaradt csökkentését, amelyeket valószínűleg meg kell téríteni az alkalmazottak részére:

—	2011. július 1-jétől: csökkenés 11,6 %-ról 11,0 %-ra.

—	2012. július 1-jétől: további csökkenés 11,0 %-ról 10,6 %-ra.

3.8.   Egyéb kötelezettségek

(EUR)
	2012. december 31.	2011. december 31.
Folyó kötelezettségek	445 830	100 012
Bérrel és a személyzettel kapcsolatos egyéb kötelezettségek	344 427	478 469
Elhatárolt kiadások	22 864 727	10 224 170
Konszolidációba bevont uniós szervezetekkel, elsősorban az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal szemben fennálló kötelezettségek	47 322	56 322
Összesen	23 702 306	10 858 973

4.    Megjegyzések a gazdasági eredménykimutatáshoz

4.1.	„A Bizottságtól más intézményeknek átutalt források”: az az összeg, amelyet a Számvevőszék a bankszámlája feltöltésére havonta lehív a Bizottságtól.

4.2.	„Igazgatási tevékenységek bevételei”: ez a címsor túlnyomórészt a számvevőszéki tagok és alkalmazottak illetményéből adó és társadalombiztosítási hozzájárulás címén levont összegeket tartalmazza.

4.3.	Az „Egyéb működési bevételek” többek között árfolyamnyereségből származnak.

4.4.	Bevételek visszterhes és nem visszterhes ügyletek révén keletkeztek, az alábbiak szerint: (EUR)   2012 2011 Visszterhes ügyletekből származó bevételek 41 910 12 301 Nem visszterhes ügyletekből származó bevételek 137 102 921 134 726 340 Összes bevétel 137 144 831 134 738 641

4.5.	A „Személyi ráfordítások” a tagok, az állandó, a szerződéses és az ideiglenes alkalmazottak illetményét tartalmazza. A korábbi tagok átmeneti járandósága, valamint a tagok nyugdíjával és átmeneti járandóságával kapcsolatos adók a „Nyugdíjak változásai” sorban szerepelnek (lásd: 4.11. pont).

4.6.	Az „Eszközökhöz kapcsolódó kiadások” a tárgyi eszközök és az immateriális javak értékcsökkenéséből/amortizációjából tevődnek össze.

4.7.	Az „Egyéb igazgatási kiadások” közé tartozó tételek közül a következők a legfontosabbak: — épületek bérlete és a járulékos költségek, — informatika és távközlés, — kiküldetési költségek, — takarítás és biztonsági szolgálat.

4.8.	A „Működési költségek” többek között az árfolyamveszteségből adódnak.

4.9.	A „Pénzügyi bevételek” a Számvevőszék folyószámlája és vagyonkezelői számlája után kapott banki kamat.

4.10.

A „Pénzügyi kiadások” a Számvevőszék folyószámlája és vagyonkezelői számlája után fizetett banki költségek.

4.11.

A „Nyugdíjak változásai” minden olyan kiadást tartalmaz, amely a számvevőszéki tagok nyugdíjával kapcsolatos. Ide értendőek tehát a tárgyév folyamán kifizetett nyugdíjak és átmeneti járandóságok és az összes jövőbeli nyugdíjfizetési kötelezettség tárgyév végi kiigazítása, amely megmagyarázza a két év közötti különbséget. (EUR)   2012 2011 A számvevőszéki tagokkal kapcsolatos nettó nyugdíjfizetési kötelezettségek változása 5 270 865 347 058 Kifizetett öregségi nyugdíj 2 590 511 2 506 455 Kifizetett hozzátartozói nyugellátások 350 485 373 724 Kifizetett átmeneti járandóságok 1 785 937 1 192 009 Kifizetett rokkantsági nyugdíjak 23 809 71 494 Tárgyév során kifizetett nyugdíjak részösszege 4 750 742 4 143 682 Korrekciós együttható 163 476 121 472 A kifizetésekből levont adók (936 159) (824 594) Nyugdíjak változásai összesen 9 248 924 3 787 618

5.    Egyéb jelentős közlések

5.1.   Függő követelések

Az alábbi banki garanciákat beszállítók adták a szerződéses kötelezettségeknek megfelelően:

(EUR)
	2012. december 31.	2011. december 31.
Utazási iroda	50 000	50 000
A K1 épület felújítása	2 500	2 500
A K3 épület projektjének irányítása	7 096 680	6 765 339
Szolgálati járművek bérlése	—	60 000
Biztosítótársaság	1 361	—
Távközlés	20 000	20 000
Összesen	7 170 541	6 897 839

5.2.   Kötelezettségvállalások jövőbeli finanszírozásra

(EUR)
	2012. december 31.	2011. december 31.
Épületek tartós bérlete	2 579 580	6 336 852
Informatikai és egyéb berendezések, valamint autók operatív lízingje	1 044 344	862 449
Részösszeg	3 623 924	7 199 301
A még fel nem használt előirányzatokra vállalt kötelezettségek (RAL), a 2012-as időbeli elhatárolások levonása után	1 385 871	8 258 004
Összesen	5 009 795	15 457 305

A RAL (Restant à liquider – „kifizetésre vár”) a költségvetési számvitel azon eleme, mely a fennálló kötelezettségvállalások értékét jelenti. Tehát a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti különbözetről van szó, mely abból adódik, hogy időbeli eltolódás van a kötelezettségvállalás keletkezése és az abból eredő kifizetés folyósítása között.

5.3.   A Számvevőszék építési projektjei

A Számvevőszék 1988-ban költözött be központi épületébe (a K1 épületbe), amelyet az alatta fekvő telekkel együtt 1990-ben meg is vásárolt. 1999-ben a Számvevőszék keretmegállapodást kötött Luxemburg állammal, amelynek értelmében 1 EUR összegért cserébe (egyszer megújítható) 49 éves használati jogot szerzett egy második telekre, hogy azon újabb épületet (a K2 épületet) emelhessen. A további bővítés, a K3 épület esetében azonban a projektkivitelezés eltérő feltételei miatt a két félnek, Luxemburg államnak és a Számvevőszéknek új keretszerződést kellett kötnie 2008. február 22-én.

A fent említett két bővítményhez (K2 és K3) kapcsolódó két telket az állam jelképes összegért, 1 EUR-ért eladta a Számvevőszéknek.

Ha a Számvevőszék valaha is azt tervezné, hogy az egyik vagy másik épületet a Közösség szervein vagy intézményein kívüli harmadik félre ruházza át, a telek tulajdonjoga 1 EUR jelképes áron visszaszáll Luxemburg államra, amelynek ezenkívül opciós joga is van az épület független szakértő által meghatározott áron történő megvételére. Amennyiben Luxemburg állam nem él ezzel az opcióval, telekhasználati jogot fog biztosítani az épület megvásárlóinak.

Luxemburgban az irodaépületekre 15 éves időtartamra adnak ki használati engedélyt; ennek leteltével korszerűsíteni kell őket, hogy megfeleljenek a mindenkori egészség- és munkavédelmi, valamint környezetvédelmi szabványoknak. Ezeket az előírt egészség- és munkavédelmi munkálatokat a K1 épületen elvégezték. A munkák befejeződtek, a végleges hivatalos jóváhagyásra 2010-ben sor került. A K2 épületet 2003 novemberében vették használatba, így annak engedélye („autorisation d’exploitation”) 2018-ig érvényes.

A K3 épület építési munkálatai 2010 márciusában kezdődtek. Az első finanszírozási részlet 55 millió EUR-t, a második 11 millió EUR-t, a harmadik részlet 2011-ben 7 millió EUR-t, a negyedik részlet első része pedig 2012-ben 3 millió EUR-t tett ki. A negyedik finanszírozási részlet egy részét 2012-ben költötték el, a különbözet pedig a „Restant à liquider” alatt szerepel (lásd: 5.2. pont).

2009. június 15-én, nyílt pályázat eredményeként, a Számvevőszék szolgáltatási szerződést kötött egy konzorciummal a K3 épület megépítésének projektmenedzseri feladataira. A projektmenedzser feladatai közé tartozik többek között az építővállalatok pályáztatása és a velük történő szerződéskötés a Számvevőszék nevében, a kivitelezés felügyelete és a számlák kifizetés előtti ellenőrzése. A projektmenedzser feladata továbbá az építővállalatok kifizetése azt követően, hogy a számlákat a Számvevőszék illetékes részlegei ellenőrizték és az utalványozást engedélyezték. Ebben az összefüggésben a projektmenedzser pénzügyi kötelezettséget vállal az építőipari vállalatok irányában. Ennek ellensúlyozására a Számvevőszék és a projektmenedzser között létrejött szerződés arra kötelezi a Számvevőszéket, hogy a költségvetés által megengedett kereten belül elegendő forrással rendelkezzék ahhoz, hogy fedezhetők legyenek a projektmenedzsernek az építőipari vállalatok irányában fennálló kötelezettségei. Ennek biztosítására a Számvevőszék vagyonkezelői szerződést kötött egy helyi bankkal, és így birtokában van annak a pénzeszköznek, amelyet a költségvetési hatóság bocsátott rendelkezésére. Az Unió pénzügyi érdekeit ugyanakkor a vagyonkezelői szerződés beiktatása védi.

2012. november 15-én használatba vették a K3 épületet.

5.4.   Peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek  (4)

Nincs

---

(1)  HL L 268., 1977.10.20., 1. o.

(2)  Kerekítve.

(3)  A nemzetközi köztisztviselők élettartam-táblázata.

(4)  10. uniós számviteli szabály: céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések.

KÖLTSÉGVETÉSI INFORMÁCIÓK A 2012-ES PÉNZÜGYI ÉVRŐL

A.   A költségvetési eredmény számítása

A tárgyév költségvetési eredményét a költségvetési teljesítés számadatai alapján számítják ki.

(EUR)
A 2012. évi előirányzatokból folyósított kifizetések	(124 667 052)
Átvitt kifizetési előirányzatokből kifizetett összegek	(11 214 098)
Célhoz kötött bevételekkel kapcsolatos előirányzatok terhére folyósított kifizetések	(186 884)
A tárgyévi visszafizetési felszólításokból 2012-ben befolyt összeg	19 388 466
2012 előtt kibocsátott költségvetési visszafizetési felszólításokból 2012-ben befolyt összeg	5 423
Korábbi évek visszafizetési felszólításaival kapcsolatos kiigazítás
2013-re áthozott kifizetési előirányzatok	(13 130 039)
A korábbi évekről áthozott előirányzatok	13 087 563
December 31-én rendelkezésre álló, célhoz kötött bevételekből származó előirányzatok előző évi áthozatalával kapcsolatos kiigazítás	474 734
Költségvetési eredmény	(116 241 886)

Sem kiegészítésre, sem pedig csökkentésre nem került sor az eredeti és a végleges költségvetés között.

B.   A gazdasági eredmény és a költségvetési eredmény egyeztetése

(EUR)
A tárgyév gazdasági eredménykimutatása	(2 419 498)
A gazdasági eredményben igen, de a költségvetési eredményben nem szereplő tételekkel kapcsolatos kiigazítás	(98 042 918)
Az előző év végi és a tárgyév végi időbeli elhatárolások közötti különbség	8 519 412
A bizottsági átvezetési számláról származó, a gazdasági eredménykimutatáshoz könyvelt összeg	(117 795 049)
Az év végén kifizetetlen, de a kiadásokhoz könyvelt számlák (6. osztály)	174 028
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése	3 351 126
Céltartalékok
Értékvesztés
2012-ben kibocsátott, a 7. osztályba tartozó visszafizetési felszólítások kapcsán be nem szedett összegek	(1 310)
Átvitt kifizetési előirányzatokből kifizetett összegek	11 214 098
Egyéb	(3 518 922)
Árfolyamkülönbözetek	13 699
A költségvetési eredményben igen, de a gazdasági eredményben nem szereplő tételekkel kapcsolatos kiigazítás	(15 779 470)
(A tárgyév során kifizetett) eszközbeszerzések	(5 003 498)
A 2012 előtt kibocsátott költségvetési visszafizetési felszólításokból a tárgyévben befolyt összeg	5 867
2013-ra áthozott kifizetési előirányzatok	(13 130 039)
Az előző évről áthozott, fel nem használt kifizetési előirányzatok törlése	1 873 466
December 31-én rendelkezésre álló, célhoz kötött bevételekből származó előirányzatok előző évi áthozatalával kapcsolatos kiigazítás	474 734
Nyugdíjkifizetések (ezek költségvetési kifizetések, de a céltartalékok terhére vannak elkönyvelve)
Egyéb
Költségvetési eredmény	(116 241 886)

FÜGGETLEN MEGBÍZHATÓSÁGI JELENTÉS

Az Európai Számvevőszék

vezetésének

Megvizsgáltuk, hogy az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) számára az Európai Bizottság által biztosított pénzügyi forrásokat a szándékolt céloknak megfelelően használták-e fel, illetve, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők által bevezetett kontrolleljárások biztosítják-e a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a 2012. január 1-jétől2012. december 31-ig terjedő időszakban rendelkezésre álló és felhasznált pénzügyi forrásokra vonatkozóan alkalmazandó szabályoknak és rendeleteknek.

A könyvvitel és a nyilvántartások vezetése, valamint a megfelelő kontrollmechanizmusok kialakítása és fenntartása a Számvevőszék vezetőinek felelőssége. A mi felelősségünk az, hogy vizsgálatunk alapján kifejtsük véleményünket.

Vizsgálatunkat úgy hajtottuk végre, hogy megfeleljen a bizonyosságot nyújtó megbízásokra vonatkozó ISAE 3000 nemzetközi standardnak („Múltbeli időszakra vonatkozó pénzügyi információk könyvvizsgálatán vagy átvilágításán kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatások”), annak a „Commission de Surveillance du Secteur Financier” (a pénzügyi ágazat felügyelőbizottsága) által elfogadott formájában. Ez a standard megköveteli, hogy a vizsgálatot úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy az kellő bizonyossággal feltárja, ha a források rendeltetésellenes felhasználása lényegesen befolyásolja a Számvevőszék könyvelését.

Munkánk során teszteléssel és mintavételes vizsgálattal elsősorban az arra irányuló bizonyítékokat vizsgáltuk, hogy:

—	a Számvevőszék számára biztosított erőforrásokat a szándékolt céloknak megfelelően használták-e fel,

—	a bevezetett kontrolleljárások biztosítják-e a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek.

A vizsgálathoz a következő szabályokat és rendeleteket használtuk kritériumokként:

—

Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére (a továbbiakban: a költségvetés) alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: költségvetési rendelet),

—	A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól,

—

Az Európai Számvevőszék 2012. január 12-én elfogadott, a Számvevőszék költségvetésének végrehajtására vonatkozó belső szabályokról szóló 6/2012. sz. határozata. Ezek a rendelkezések a Szerződések értelmében vagy az azok alapján létrejött megállapodások értelmében kialakított, a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó működési folyamatra vonatkozó eljárások részét képezik.

Különösen az alábbi belső szabályokat alkalmaztuk kritériumokként:

—

7. cikk – Aláírások – „A bevételek megállapításához és beszedéséhez, valamint az összegek lekötéséhez és a kifizetésekhez kapcsolódó tevékenységek megtervezésében, ellenőrzésében és nyilvántartásában részt vevő összes érintettnek dátumozott aláírással kell tanúsítania a folyamatban való részvételét”,

—	9. cikk – Építési projektek – „Mielőtt a Számvevőszék jóváhagyna bármilyen építési projektre vonatkozó szerződéses kötelezettségvállalást, a felelős szervezeti egységnek egy indokoló dokumentum benyújtásával kell igazolnia, hogy a projekt összeegyeztethető a pénzügyi kerettel”,

—	16. cikk – Kifizetések – „A számvitelért felelős tisztségviselő a végrehajtási szabályok 103. cikke (1) bekezdésében és 104. cikkében leírt kötelező adatok ellenőrzése után teljesíti a költségvetési rendelet 80. cikkében meghatározott kifizetési utalványokat”,

—	23. cikk, (1) bekezdés – Előirányzatok átcsoportosítása – „A költségvetési rendelet 21. cikke értelmében a meghatározott célokra vonatkozó előirányzatokat cím és alcím szerint kell meghatározni; az alcímeket pedig jogcímcsoportokra és jogcímekre kell tovább bontani”,

—	23. cikk, (2) bekezdés – Előirányzatok átcsoportosítása – „Minden átcsoportosítási kérelemben meg kell indokolni, hogy miért nem elégségesek az előirányzatok. Az átcsoportosítási kérelmet alá kell írnia az adott területért felelős igazgatónak, vagy annak távolléte estén a felelős csoportvezetőnek”,

—

24. cikk – Előirányzatok átvitele – „Az adott területért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő elkészíti azt a papíralapú vagy elektronikus felsorolást, amely megmutatja a kötelezettségvállalások rendelkezésre álló egyenlegét; ezt az e határozat 27. cikkének (3) bekezdésében hivatkozott integrált számítógéprendszerből kinyert egyenleg összegét szükség esetén ki kell igazítani a törlendő előirányzatok figyelembevételével, és az egyenlegnek az átviendő előirányzatokat kell mutatnia”,

—	26. cikk – Vagyonleltár – „A tárgyi eszközök nyilvántartását adatbázis segítségével kell vezetni”,

—

27. cikk – Minimálisan alkalmazandó vezetési és belsőkontroll-eljárások – „A vezetési és belsőkontroll-eljárásokat az engedélyezésre jogosult tisztviselők készítik el a Számvevőszék által elfogadott minimális belsőkontroll-standardokkal összhangban. Minden költségvetési műveletet az előzetes ellenőrzésért felelős személy kezel (…). (…) Az előzetes ellenőrzésért felelős személyzetnek be kell tartania a Számvevőszék által az előzetes ellenőrzési funkcióra megírt etikai kódexet valamint az engedélyező hivatalnok által kialakított eljárásokat.”

Meggyőződésünk, hogy az elvégzett vizsgálat megfelelő alapot nyújt véleményünk megfogalmazásához.

Az e jelentésben leírt munkánk alapján semmi olyan nem jutott tudomásunkra, ami miatt – minden lényeges szempontot és a fent leírt kritériumokat figyelembe véve – azt kellene hinnünk, hogy:

—	a Számvevőszék számára biztosított erőforrásokat nem a szándékolt célokra használták fel,

—	az alkalmazott kontrolleljárások nem biztosítják a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek.

Jelentésünk kizárólag az első bekezdésben meghatározott célt és az Önök tájékoztatását szolgálja, az nem használható fel semmilyen más célra, és nem adható át harmadik félnek, kivéve az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel céljából.