24.10.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 309/1

(1)

Az Unió és a Kirgiz Köztársaság közötti együttműködés alapját az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás (2) (PEM) képezi, amely 1999-ben lépett hatályba. Az Unió az általános preferenciarendszernek megfelelő bánásmódot biztosít a Kirgiz Köztársaság számára.

(2)

A kirgiz gazdaságot 2009-ben a nemzetközi pénzügyi válság, majd 2010. júniusában etnikai zavargások sújtották. Ezen események akadályozták a gazdaság működését, és azt eredményezték, hogy az államnak jelentős összegeket kellett az újjáépítésre és a társadalmi segítségnyújtásra fordítania, ami számottevő külső és költségvetési finanszírozási rést teremtett.

(3)

A 2010 július 27-én Biskekben tartott magas szintű adományozói konferencián a nemzetközi közösség 1,1 milliárd USD összegű válsághelyzeti támogatást ígért a Kirgiz Köztársaság gazdasági helyreállításának elősegítése érdekében. A konferencián az Unió bejelentette, hogy kész 117,9 millió EUR összegig terjedő pénzügyi támogatást nyújtani.

(4)

A Tanács a Külügyek Tanácsa formáció keretében ülésezve, a Kirgiz Köztársaságról szóló, 2010. július 26-i következtetéseiben üdvözölte az új kirgiz kormánynak a demokratikus intézményi keret létrehozására irányuló erőfeszítéseit, és felkérte a Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson támogatást, többek között új támogatási programok formájában a Kirgiz Köztársaság hatóságai számára reformprogramjaik végrehajtásához, továbbá járuljon hozzá az ország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődéséhez.

(5)

A Kirgiz Köztársaság kialakulóban lévő parlamentáris demokráciájának nyújtott uniós politikai és gazdasági támogatás politikai üzenetet hordozna, miszerint az Unió határozottan támogatja a közép-ázsiai demokratikus reformokat; ez összhangban van a Közép-Ázsiára vonatkozó (2007–2013-as) stratégiában meghatározott, a régióval kapcsolatos uniós szakpolitikával és a Közép-Ázsiáról szóló, 2012. június 25-i tanácsi következtetésekkel.

(6)

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozatával összhangban – amelyet a Grúziának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról szóló határozattal (3) egy időben fogadtak el – az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak feltétel nélküli és célhoz nem kötött fizetésimérleg-támogatás formájában nyújtott rendkívüli pénzügyi eszköznek kell lennie, amelynek célja a kedvezményezett fenntartható külső pénzügyi helyzetének helyreállítása és egy olyan szakpolitikai program végrehajtásának támogatása, amely olyan erőteljes kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmaz, amelyek javítják a fizetési mérleget, különösen a programidőszakon belül, és megerősítik az Unióval kötött vonatkozó megállapodások és programok végrehajtását.

(7)

A Nemzetközi Valutalap (IMF) pénzügyi támogatást nyújt a Kirgiz Köztársaság gazdaságának kiigazításához és a reformok végrehajtásához. 2011 júniusában a kirgiz hatóságok és az IMF megállapodást kötöttek egy, az országnak három évre nyújtandó, nem elővigyázatossági jellegű kibővített hitelkeretről (a továbbiakban: az IMF-program) 66,6 millió különleges lehívási jog (SDR) értékben. Az IMF 2013. júniusban jóváhagyta e program negyedik felülvizsgálatát. Az IMF-program célkitűzései összhangban vannak az uniós makroszintű pénzügyi támogatás céljával, vagyis azzal, hogy enyhítse a fizetési mérlegben rövid távon fennálló nehézségeket, valamint hogy támogassa az uniós makroszintű pénzügyi támogatás céljának megfelelő, erőteljes kiigazítási intézkedések végrehajtását.

(8)

Az Unió a 2011–2013-as időszakra a Fejlesztési Együttműködési Eszköz keretében összesen 33 millió EUR ágazati költségvetési támogatást is nyújt a Kirgiz Köztársaságnak, hogy előmozdítsa a szociális védelem, az oktatás és az államháztartás irányítása terén végrehajtandó reformokat.

(9)

A Kirgiz Köztársaság 2010-ben a romló gazdasági helyzet és kilátások fényében makroszintű pénzügyi támogatást kért az Uniótól.

(10)

Tekintettel a Kirgiz Köztársaságnak az Unió szempontjából betöltött stratégiai szerepére, valamint a régió stabilitásában játszott döntő szerepére, kivételesen úgy tekintendő, hogy a Kirgiz Köztársaság uniós makroszintű pénzügyi támogatásra jogosult.

(11)

Tekintettel arra, hogy a Kirgiz Köztársaság az általa végrehajtott erőteljes gazdasági stabilizációs és reformprogramok ellenére az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított forrásokat beszámítva is jelentős külső finanszírozási réssel rendelkezik, a Kirgiz Köztársaságnak nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás (a továbbiakban: az uniós makroszintű pénzügyi támogatás) a jelenlegi kivételes körülmények között megfelelő válasznak tekinthető a Kirgiz Köztársaság azon kérésére, hogy az IMF-program mellett az Unió is támogassa a gazdasági stabilizációt.

(12)

Indokolt, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás célja a Kirgiz Köztársaság fenntartható külső finanszírozási helyzetének visszaállítása, és ezáltal gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatása legyen.

(13)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét a Kirgiz Köztársaság fennálló külső finanszírozási igényének teljes körű számszerű értékelése alapján kell meghatározni, figyelembe véve az ország saját forrásokból történő finanszírozási képességét, és különösen a rendelkezésére álló nemzetközi tartalékokat. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak ki kell egészítenie az IMF és a Világbank programjait és forrásait. A támogatás összegének meghatározása figyelembe veszi a multilaterális támogatóktól várható pénzügyi hozzájárulást, az Unió és a más támogatók közti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségességét, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek a Kirgiz Köztársaságban már előzetesen megtörtént alkalmazását és a teljes uniós szerepvállalás hozzáadott értékét is.

(14)

Tekintettel a Kirgiz Köztársaság fennálló külső finanszírozási igényére, az egy főre eső jövedelem és a szegénységi mutatók alapján mért gazdasági fejlettségi szintjére, a saját forrásokból történő finanszírozási képességére és különösen a rendelkezésére álló nemzetközi tartalékokra, valamint az adósságállomány fenntarthatóságának elemzése alapján megállapított visszafizetési képességre, a támogatás egy részét vissza nem térítendő támogatás formájában kell nyújtani.

(15)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső fellépés és az egyéb vonatkozó uniós politikák különféle területein kitűzött alapelvekkel, célokkal és meghozott intézkedésekkel.

(16)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell segítenie a Kirgiz Köztársasággal szembeni uniós külpolitikát. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek során a Bizottság szolgálatainak és az Európai Külügyi Szolgálatnak mindvégig szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét.

(17)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia az Unióval közösen vallott értékekkel, többek között a demokráciával, a jogállamisággal, a felelősségteljes kormányzással, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység visszaszorításával, valamint a nyitott, szabályokon alapuló és tisztességes kereskedelemmel összefüggésben a Kirgiz Köztársaság által tett kötelezettségvállalásokhoz.

(18)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy a Kirgiz Köztársaság tiszteletben tartsa a demokratikus mechanizmusokat, többek között a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. Ezenfelül az uniós makroszintű pénzügyi támogatás konkrét célkitűzéseinek fokozniuk kell az államháztartás-irányítási rendszerek hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát a Kirgiz Köztársaságban. A Bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell az előfeltételek megvalósulását és a célkitűzések teljesítését is.

(19)

Az Unió uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekeinek hatékony védelme céljából a Kirgiz Köztársaságnak megfelelő intézkedéseket kell hoznia a támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely egyéb szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem vonatkozásában. Ezen túlmenően rendelkezni kell a Bizottság által végzendő ellenőrzésekről és a Számvevőszék által végzendő auditokról.

(20)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása az Európai Parlament és a Tanács hatáskörének sérelme nélkül történik.

(21)

A vissza nem térítendő támogatások formájában nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás összegeinek és a hitelek formájában nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás összegeinek összhangban kell lenniük a többéves pénzügyi keretben megállapított költségvetési előirányzatokkal.

(22)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. Annak biztosítására, hogy az Európai Parlament és a Tanács nyomon követhesse e határozat végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell őket a támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

(23)

Ezen határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kell gyakorolni.

(24)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás egyetértési megállapodásban megállapított gazdaságpolitikai feltételektől függően adható meg. A végrehajtás egységes feltételeinek biztosítása és a hatékonyság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e feltételeket a 182/2011/EU rendelettel összhangban a tagállamok képviselőiből álló bizottság felügyelete alatt tárgyalja meg a kirgiz hatóságokkal. Az említett rendelet értelmében általában véve tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a rendeletben meghatározottaktól eltérő esetekben. Figyelembe véve a 90 millió EUR összeghatárnál nagyobb mértékű támogatás potenciálisan jelentős hatásait, az említett értékhatár feletti műveletekre helyénvaló a vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni. Figyelemmel a Kirgiz Köztársaságnak nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegére, a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az egyetértési megállapodás elfogadására, valamint a támogatás csökkentésére, felfüggesztésére és megszüntetésére.

(25)

Az IMF szerint a Kirgiz Köztársaság a „feltörekvő, illetve fejlődő gazdaságok” kategóriájába tartozik; a Világbank szerint a Kirgiz Köztársaság az alacsony jövedelmű gazdaságok és az Nemzetközi Fejlesztési Társuláshoz tartozó országok csoportjának tagja; az UN-OHRLLS (5) szerint a Kirgiz Köztársaság a kontinentális elszigeteltségben lévő fejlődő országok kategóriájába tartozik; az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottság szerint a Kirgiz Köztársaság az egyéb alacsony jövedelmű országok jegyzékén szerepel. Ennélfogva a Kirgiz Köztársaság az EUMSZ 208. cikke értelmében fejlődő országnak tekintendő, ami indokolja az EUMSZ 209. cikkének e határozat jogalapjául vételét,

a)

a 2. cikkben foglalt előfeltétel;

b)

a nem elővigyázatossági jellegű IMF-hitelkeret által támogatott, erőteljes kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó szakpolitikai program végrehajtása terén elért tartósan kielégítő eredmény; valamint

c)

az egyetértési megállapodásban szereplő gazdaságpolitikai feltételek megadott időkereten belüli teljesítése.

a)

annak biztosítása, hogy a Kirgiz Köztársaság rendszeresen ellenőrizze az uniós költségvetésből nyújtott finanszírozás megfelelő felhasználását, megtegye a megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok és a csalások elkerüléséhez, és szükség esetén jogi lépéseket tegyen az e rendelet alapján nyújtott, jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetése érdekében;

b)

az Unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítása, különösen az uniós makroszintű pénzügyi támogatást érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok megelőzését és az ellenük való küzdelmet illetően meghozandó egyedi intézkedések előírása, összhangban a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (10), a 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel (11), valamint a 883/2013/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12);

c)

a Bizottságnak – az Európai Csalás Elleni Hivatalt is beleértve – vagy képviselőinek kifejezett felhatalmazása ellenőrzések, ezen belül helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatására;

d)

a Bizottság és a Számvevőszék kifejezett felhatalmazása arra, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának időtartama alatt és azt követően is ellenőrzéseket hajtsanak végre, ideértve dokumentumok ellenőrzését és helyszíni ellenőrzéseket, például működési értékeléseket;

e)

annak biztosítása, hogy amennyiben megállapításra kerül, hogy a Kirgiz Köztársaság a makroszintű pénzügyi támogatás kezelésével kapcsolatban csalást vagy korrupciós cselekményt követ el, illetve olyan más jogellenes tevékenységet folytat, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit, az Uniónak jogában álljon a vissza nem térítendő támogatás teljes visszafizettetése és/vagy a hitel lejárat előtti visszafizettetése.

a)

megvizsgálja az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása terén elért eredményeket;

b)

értékeli a Kirgiz Köztársaság gazdasági helyzetét és kilátásait, valamint a 3. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai intézkedések végrehajtása terén elért előrelépést;

c)

megvilágítja az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai feltételek, a Kirgiz Köztársaság aktuális gazdasági és költségvetési eredményei, valamint a Bizottságnak az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részleteinek felszabadítására vonatkozó határozatai közötti összefüggést.