1.8.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 220/15

(1)

Universal Music Holdings Limited (a továbbiakban: UMHL) a Universal Music Group (a továbbiakban: Universal vagy a bejelentő fél, Egyesült Királyság) anyavállalata, a Universal International Music BV vállalat kizárólagos százalékos tulajdonában lévő leányvállalata. A Universal a világ vezető vállalata a zenei hangfelvételek terén. Tevékenységét a felvételkészítő előadók felfedezése, fejlesztése és promóciója (ez az úgynevezett „Artists & Repertoire” (előadó és repertoár) vagy A&R terület), valamint a zenei hangfelvételek nagykereskedelme terén végzi. Aktív továbbá egyéb területeken is, mint például az online zene kiskereskedelme, zeneműkiadás, előadók menedzselése, eladásösztönzés, rendezvényszervezés és az esemény helyszínéhez kapcsolódó szolgáltatások. A Universal végső soron a Vivendi SA tulajdonában van.

(2)

A Vivendi SA (a továbbiakban: Vivendi, Franciaország) a Universal végső anyavállalata. A Vivendi egy olyan nemzetközi médiavállalat, amelynek a tevékenységi köre magában foglalja a távközlést, tartalom és TV-csatornák létrehozását és terjesztését, digitális zene kiskereskedelmét, valamint videojátékokat.

(3)

Az EMI Group Global Limited (a továbbiakban: EMI Group, Egyesült Királyság) tevékenységét a felvételkészítő előadók felfedezése, fejlesztése és promóciója, valamint a zenei hangfelvételek nagykereskedelme terén végzi. Az EMI Group más területen is aktív, például a zenei kiskereskedelem, a zeneműkiadás, előadók menedzselése és eladásösztönzés terén.

(4)

2012. február 17-én a Bizottság bejelentést kapott egy összefonódási javaslatról az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke értelmében, amely javaslat szerint az UMHL vállalkozás részvények megvásárlásával az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében irányítást szerez az EMI Group zenei hanghordozókkal foglalkozó üzletága felett.

(5)

2011. november 11-én a Vivendi és a Universal egyrészről, valamint az EMI Group másrészről részvényvásárlási megállapodást kötött, amely értelmében a Universal felvásárolja az EMI Group tevékenységét az A&R, valamint a zenei felvételek nagykereskedelme terén, továbbá az EMI Group kiskereskedelmi zeneifelvétel-tevékenységeit, bizonyos korlátozott kiadói jogokat (elsősorban az EMI Christian Music Group tulajdonában lévőket), az előadók menedzselését és az eladásösztönzési tevékenységeket. E bizottsági határozat alkalmazásában a javasolt tranzakció tárgyát képező eszközökre közösen „EMI”-ként történik hivatkozás.

(6)

A javasolt tranzakció eredményeképpen az EMI vállalat kizárólag a Universal ellenőrzése alatt állna. Ezért a tranzakció az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében összefonódásnak minősül. A művelet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikke (2) bekezdésének értelmében uniós léptékű.

(7)

A bejelentés vizsgálatát követően a Bizottság 2012. március 23-án határozatot hozott, amelyben megállapította, hogy a művelet az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá esik, valamint komoly kételyeket vet fel a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltakkal való összeegyeztethetőségét illetően. A Bizottság ennélfogva az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében eljárás megindításáról határozott.

(8)

2012. június 19-én az összefonódás-ellenőrzési rendelet 18. cikke értelmében kifogásközlést intéztek a bejelentő fél felé. A Universal a kifogásközlésre 2012. július 6-án válaszolt.

(9)

A kifogásközlésben azonosított versenypiaci aggályok megválaszolására a bejelentő fél 2012. július 27-én kötelezettségvállalásokat nyújtott be. Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikke szerinti határozat meghozatalára rendelkezésre álló határidő ennélfogva az említett rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében 15 munkanappal meghosszabbításra került. A bejelentő fél 2012. augusztus 13-án újabb kötelezettségvállalásokat nyújtott be, amelyek a későbbiekben, 2012. augusztus 25-én módosításra kerültek.

(10)

A javasolt tranzakció súlypontja a zenei hangfelvételek ágazatán van, mivel ez képezi mind a Universal, mind az EMI tevékenységének központi részét. Az EGT zenei hangfelvételek piacát napjainkban négy globális lemezkiadó vállalat (Universal, Sony, EMI és Warner; együttesen az úgynevezett: „nagyok”) jelenléte, valamint jelentősen kisebb lemezkiadók (az úgynevezett „független” kiadók) nagy száma jellemzi.

(11)

A zenei hangfelvételek iparágának egésze jelentős visszaesést tapasztalt a zenei értékesítés terén az elmúlt évtized során – globális szinten és az EGT-n belül egyaránt – a zenei felvételek jogszerű digitális szolgáltatásokon, valamint digitális kalózkodáson keresztüli hozzáférhetősége miatt. A legsúlyosabban a fizikai értékesítést érintő visszaesés ellenére a zenei hangfelvételek fizikai formában történő értékesítése az EGT-n belül továbbra is körülbelül 80 %-ot tesz ki a zenei hangfelvételek értékesítésén belül. A digitális zenefelvételek értékesítése várhatóan jelentősen emelkedik majd az elkövetkező években, valamint eléri majd azt a fordulópontot, amikor meghaladja a zenefelvételek fizikai értékesítését.

(12)

A zenei hangfelvételek ágazatának értéklánca az előadók felfedezésével és fejlesztésével és a zenéjük ezt követő felvételével kezdődik, azzal a céllal, hogy kiaknázzák a folyamat során létrejövő hangfelvételek szerzői jogait: ez a tevékenység A&R néven ismert. Az A&R terén elért siker vagy kudarc kulcsfontosságú a zenei hangfelvételek piacain elért siker tekintetében.

(13)

A zenei hangfelvételek értékláncának következő szintje, amikor a lemezkiadó vállalatok a repertoárjukból nagykereskedők vagy kiskereskedők, illetve a végfelhasználók bizonyos kategóriái (nevezetesen TV- és rádió műsorsugárzók) számára értékesítenek vagy engedélyeznek.

(14)

A zenei hangfelvételek fizikai termékek (mint például CD lemezek – kislemezek, albumok/válogatásalbumok –, valamint DVD lemezek – audio és video) és digitális termékek széles körét ölelik fel, amelyeket a lemezkiadó vállalatok kiskereskedőknek értékesítenek, amelyek továbbértékesítik e termékeket a végfelhasználók számára. Továbbá a lemezkiadó vállalatok a repertoárjukat digitális hang- vagy video-adatfolyamot kínáló szolgáltatók számára is engedélyezhetik.

(15)

A fizikai kiskereskedőknek (a nagykereskedőkön túl, amelyek közvetítőként szerepelnek a lemezkiadó vállalatok és a kiskereskedők között) számos különböző kategóriája van, amelyek közül a fő típusok a hipermarketek/szupermarketek (az úgynevezett „tömeges kereskedők”), az e-kereskedők és a speciális kiskereskedők.

(16)

A digitális kiskereskedelmi csatornák esetében az online zene terjesztésének legfőbb módja a letöltés és az adatfolyam. Jelenleg a letöltések teszik ki az online bevételek nagy többségét. Az adatfolyam-szolgáltatások aránya azonban egyre növekszik, és számos piaci szereplő véli úgy, hogy az adatfolyam-bevételek a jövőben jelentősen növekedni fognak.

(17)

Az adatfolyam-technológia lehetővé tette új platformok és üzleti modellek kialakulását is az elmúlt pár évben. Az internetszolgáltatók és a mobilhálózatok üzemeltetői egyre nagyobb arányban kínálnak zenei adatfolyam-szolgáltatásokat, vagy a saját szolgáltatásaik kifejlesztésével (amelyeket gyakran távközlési előfizetésekhez kapcsolnak), vagy meglévő adatfolyam-platformokkal való együttműködés révén. Egyes adatfolyam-szolgáltatások közösségi oldalakkal is együttműködnek. Végezetül, megjelentek azok a felhőalapú zenei szolgáltatások, amelyek a felhasználóknak lehetőséget kínálnak a megszerzett zenei felvételeik távoli kiszolgálókon való tárolására.

(18)

A zenei hangfelvételek piacára vonatkozó korábbi határozataiban (2) a Bizottság soha nem határozott meg beszerzési piacot az A&R esetében. Azonban az a helyzet, hogy az A&R szolgáltatásokat különböző piaci szereplőknek (előadóknak) kínálják, valamint azok a lemezkiadó vállalatokon belül egy eltérő szervezetet jelentenek, szemben a kimenő nagykereskedelmi tevékenységekkel. Vannak továbbá bizonyos olyan versenydinamikák, amelyek speciálisan az A&R területre jellemzőek.

(19)

A Bizottság megállapította, hogy nem szükséges azt vizsgálni, hogy az A&R tevékenységeket különálló termékpiacként kell-e felfogni és elemezni, vagy hogy a zenei hangfelvételek piacát kétoldalú piacként kell-e tekinteni, ahol a lemezkiadó vállalat ereje a piac egyik oldalán (A&R) pozitív hatással van a piac másik oldalán (zenei hangfelvételek nagykereskedelme) elért piaci pozíciójára, vagy fordítva. A javasolt tranzakció versenyjogi értékelése során a Bizottság a lemezkiadó vállalatok által a zenei hangfelvételek nagykereskedelmének piacán betöltött piaci pozícióhoz hozzájáruló egyik fő tényezőként vette figyelembe a lemezkiadó vállalatok erejét az A&R terén, valamint fordítva.

(20)

A Bizottság a múltban különálló termékpiacokat azonosított a fizikai és digitális zenei hangfelvételek nagykereskedelme terén (3). A digitális zenei hangfelvételek piacán a Bizottság nyitva hagyta a kérdést, hogy vajon léteznek-e különálló termékpiacok az online alkalmazásokhoz és mobilalkalmazásokhoz, vagy letöltésre és adatfolyam-lejátszásra kínált digitális zenei hangfelvételek esetében. A Bizottság nem azonosított különálló termékpiacokat a műfaj (azaz pop, klasszikus, jazz stb.) alapján vagy az egy előadós albumokat és az összeállításokat megkülönböztetve. A piaci vizsgálat ez esetben nem fedett fel semmilyen olyan új lényeges elemet, amely igazolná a korábbi gyakorlattól való eltérést.

(21)

A Bizottság megállapította, hogy a zenei hangfelvétel és a zenei videofelvétel ugyanazon termékpiachoz tartozik a zenei hangfelvételek nagykereskedelme tekintetében (függetlenül attól, hogy fizikai vagy digitális formában van-e).

(22)

A Bizottság megállapította, hogy különálló termékpiacot kell azonosítani a zenei hangfelvételek az előállítók zeneengedélyezési vállalataitól zenei hangfelvételt licencelő végfelhasználók felé történő nagykereskedelmére. A zenei hangfelvételek kiskereskedelme tekintetében a Bizottság nem tartotta szükségesnek egy vonatkozó termékpiac meghatározásának vizsgálatát.

(23)

A korábbi állásfoglalásaival összhangban a Bizottság megállapította, hogy a gyártási és logisztikai tevékenységek kívül esnek az általa végzett vizsgálat körén. Továbbá, a Bizottság nem foglalt állást az érintett termékpiac meghatározásáról egyéb „kiegészítő” szolgáltatások esetében (mint például az előadók menedzselésével kapcsolatos szolgáltatások, az eladásösztönzés, valamint az élő előadások és rendezvényszervezési szolgáltatások). Végezetül, a Bizottság úgy határozott, hogy az online kiadói jogokat különálló termékpiacnak kell tekinteni.

(24)

A Bizottság megállapította, hogy a fizikai zenei hangfelvételek nagykereskedelmének piaca a kiterjedését tekintve nemzeti.

(25)

A digitális zenei hangfelvételek nagykereskedelme tekintetében a Bizottság nem ítélte szükségesnek a pontos földrajzi piac meghatározását, mivel a tranzakció mind EGT-szinten, mind nemzeti szinten aggályokat vetett fel.

(26)

A Bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy vizsgálja az érintett földrajzi piacot az A&R, a zenei hangfelvételek kiskereskedelme, a kiegészítő szolgáltatások és a zeneműkiadás tekintetében.

(27)

A bejelentő fél azt állította, hogy van egy közös piac, amely magába foglalja a zenei hangfelvételek nagykereskedelmét, mind fizikai, mind digitális formában, beleértve a jogszerű és a jogosulatlan zenei forrásokat is (azaz a kalózkodást is). Ezen állítás alátámasztására a bejelentő fél úgy érvelt, hogy komoly bizonyíték van az ezen zeneformák- és források (beleértve a kalóz- és jogszerű zenefelvételeket is) közötti fogyasztói helyettesítésre.

(28)

A Bizottság a korábbi határozataiban soha nem tartotta úgy, hogy a jogszerű és az illegális zenei felvételek ugyanazon termékpiachoz tartoznának. Azonban a Sony/BMG ügyben (4) végzett piaci vizsgálat felfedte, hogy a kalózkodás egyes területeken versenykényszert gyakorol a lemezkiadó vállalatokra.

(29)

A Bizottság megállapította, hogy a legális és illegális zene közötti helyettesítés fokának, valamint annak a mértéknek a megbecslése, amilyen mértékben a fogyasztók váltogatják a legális és illegális zenei felvételeket, nem fontos annak meghatározásához, hogy az illegális zenei felvételeket a zenei felvételek nagykereskedelme piaca részének kell-e tekinteni. Ez azt a tényt tükrözi, hogy – függetlenül attól, hogy a legális és illegális zene egymást helyettesítőnek tekinthető-e a végfelhasználók szempontjából – ez a két típus nem tűnik egymást helyettesítőnek a lemezkiadó vállalat közvetlen megrendelői, a fizikai és digitális zenei felvételek kiskereskedői szempontjából. Azonfelül a kalózszolgáltatások nem a lemezkiadó vállalatokkal versenyeznek. Nem végeznek tevékenységet az A&R terén, és nem aktívak a zenei hangfelvételek fizikai és digitális ügyfelek számára történő nagykereskedelmi értékesítése terén sem.

(30)

Így a Bizottság megállapította, hogy nem helyénvaló a keresleti vagy a kínálati oldalról a legális és az illegális zenei felvételeket ugyanazon érintett termékpiac részeként kezelni a zenei hangfelvételek nagykereskedelme tekintetében. Azonban ez a következtetés nincs hatással a Bizottság által a kalózkodásról, mint a lemezkiadó vállalatok árképzésére esetlegesen piacon kívüli versenykényszert gyakoroló elemre vonatkozóan végzett versenyjogi elemzésre, sem a javasolt tranzakció kapcsán meghozott határozatokra.

(31)

A Bizottság károkozási elmélete ez esetben nincs kimondva egy adott piaci részesedési küszöbérték túllépése esetén. A Bizottság egyértelművé teszi, hogy a piaci részesedés a piaci erőnek mindössze egy első jelzése, és azt az érintett piacok megfelelő általános kontextusába helyezve kell vizsgálni. Az Útmutatások a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet értelmében végrehajtott horizontális összefonódások értékeléséhez (5) („Horizontális összefonódások útmutatások”) dokumentummal összhangban a hatékony verseny jelentős hátráltatása valószínűleg fellép azokban az esetekben, amikor az egyesüléssel létrejött vállalat az összevonást követően észrevehetően nagyobb piaci részesedéssel rendelkezik a mögötte következő versenytárshoz képest. Ezért ez az a jelzés, amelyet a piaci részesedések adnak az egyesüléssel létrejött vállalat általános erejéről az egyesülést követően, valamint a relatív pozíciójáról a versenytársaihoz képest az egyesülést követően, és ebben az esetben ez a jelzés irányítja a Bizottság versenyjogi értékelését.

(32)

A vizsgálati keret ebben az esetben még fontosabb, mivel egyetlen iparági forrás sem ad teljes mértékben megbízható véleményt az egyesüléssel létrejött vállalat egyesülést követő pozíciójáról. Míg a zenei hangfelvételek iparágra vonatkozó korábbi határozataiban a Bizottság IFPI-adatokat használt, ez esetben a bejelentő fél határozottan ellenezte az IFPI-adatok használatát, úgy érvelve, hogy azok nem megbízhatóak, és alternatív „piaci részesedési” adatokat bocsátott rendelkezésre az iTunes és Spotify értékesítések alapján, valamint a GfK és az OCC által gyűjtött kiskereskedelmi értékesítési adatokat adott meg.

(33)

A Bizottság végül minden adatforrást figyelembe vett, beleértve a különböző digitális szolgáltatók által gyűjtött nagykereskedelmi adatokat is. A Bizottság továbbá relativitási gyakorlatot hajtott végre a négy legnagyobb piaci szereplő között egy hipotetikus piacon, amely csak a négy legnagyobb piaci szereplőből állt, hogy értékelhesse a Universal és az EMI többi „nagyhoz” viszonyított piaci pozícióját (a független vállalatok, bár együttesen nem jelentéktelen piaci részesedéssel bírnak, mégsem tekinthetők egyetlen szervezetként). Végezetül, a Bizottság figyelembe vette azt is, amit a slágerlistaadatok és a rádiós lejátszási adatok mutattak, bár ezek az adatok nem egyenértékűek a piaci részesedésekkel.

(34)

Az összes adatforrás elemzését követően a Bizottság megállapította, hogy a javasolt tranzakció egy domináns, „szupernagy” piaci szereplő létrejöttét eredményezné, amely kétszer (egyes tagállamokban akár háromszor vagy még nagyobb arányban) nagyobb lenne az utána következő versenytársánál EGT-szinten és számos tagállamban, valamint Izlandon és Norvégiában is. Részletesebben kifejtve elmondható, hogy a fizikai zenei hangfelvételek tekintetében az egyesüléssel létrejött vállalat mérete több mint kétszerese lenne az utána következő versenytársa méretének legalább nyolc tagállamban – Ciprus, Cseh Köztársaság, Írország, Luxemburg, Hollandia, Románia, Svédország és az Egyesült Királyság –, valamint Izlandon háromszor vagy még nagyobb arányban meghaladná a mérete az utána következő versenytársáét legalább öt további tagállamban – Belgium, Franciaország, Görögország, Lengyelország és Szlovákia –, valamint Norvégiában, és legalább négyszerese lenne a mérete az utána következő versenytársáénál Bulgáriában, Észtországban és Litvániában. Szlovéniában az egyesüléssel létrejött vállalat egyértelműen vezető pozícióban lenne a „nagyok” között. A digitális zenei hangfelvételek tekintetében az egyesüléssel létrejött vállalat mérete kétszeresen vagy még nagyobb arányban meghaladná az utána következő legnagyobb versenytársa méretét EGT-szinten és legalább tizenhat tagállamban: Ausztria, Belgium, Bulgária, Észtország, Franciaország, Görögország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Svédország és az Egyesült Királyság, valamint Izland és Norvégia esetében is.

(35)

Következésképpen az egyesüléssel létrejött vállalat messze és vitathatatlanul piacvezetővé vált volna az egyesülést követően. Strukturális szempontból, valamint a piaci részesedések és a slágerlista- és rádiós lejátszási adatok szintjén a meglévő versenydinamika – amely a piaci szereplők, de legalábbis a „nagyok” közötti bizonyos egyensúlyra épül (a Universal már most is meglévő piacvezető pozíciója ellenére) – teljes mértékben megváltozna a javasolt tranzakció nyomán, méghozzá az egyesüléssel létrejött vállalat javára.

(36)

A Bizottság megállapította, hogy az EMI az egyike a zenei hangfelvétel ágazatban a világ minden részén aktív négy „nagynak”, valamint jelentős előadói bázissal és zenei repertoárral rendelkezik, amely hatalmas mennyiségű korábbi alkotásból és erőteljes új kiadásokból áll. Az EMI továbbá valószínűleg a Universal legközelebbi versenytársa, legalábbis a klasszikus zene esetében. A javasolt tranzakció ezért egy fontos versenyerő kivetését okozná az érintett piacokról.

(37)

A Bizottság megállapította, hogy a tranzakciót követően az egyesüléssel létrejött vállalat repertoárja (továbbra is) „kötelező” lesz, ezért az ügyfelek korlátozott lehetőséggel rendelkeznek majd (ha rendelkeznek egyáltalán) másik beszállító választására, és az egyesüléssel létrejött vállalat azon képessége, hogy kihasználja ügyfeleit valószínűleg jelentősen megnövekszik majd.

(38)

A Bizottság vizsgálata megmutatta, hogy a Universal már a javasolt tranzakció előtt is képes és megfelelő ösztönzőkkel rendelkezik arra, hogy a Universal számára kedvezőbb engedélyezési feltételeket határozzon meg, összevetve a versenytársai által elért feltételekkel. Ezek a következtetések a bizonyítékok három forrásán alapulnak: i. a Universal és az EMI online platformokkal kötött vonatkozó megállapodásainak összevetése; ii. a Bizottság által végzett piaci felmérésből nyert bizonyítékok; valamint iii. az egyesülés által érintett felektől származó bizonyítékok. Az e forrásokból származó bizonyítékokat tovább erősíti a Bizottság által végzett mennyiségi elemzés.

(39)

A Bizottság először áttekintette a Universal, illetve az EMI kereskedelmi megállapodásait a legfontosabb digitális ügyfelek egy adott körével, a kulcsfontosságú kereskedelmi feltételekre (beleértve a díjazást, a digitális ügyfelek által szükséges előlegfizetések arányát, a promócióra és hirdetésre vonatkozó kötelezettségvállalásokat, valamint a leginkább kedvezményezett nemzet [„MFN”, most favoured nation] záradékok) koncentrálva. Ez az elemzés megmutatta, hogy a Universal általánosságban a digitális platformokkal folytatott tárgyalások során számos kulcsfontosságú paraméter esetében jobb feltételeket ért el az EMI vállalathoz képest, és ez az eltérés különösen szembeötlő a kisebb platformok (letöltés és adatfolyam) esetében.

(40)

A Bizottság megállapította, hogy a Universal – amely már most is a legnagyobb, zenei hangfelvételekkel foglalkozó vállalat az EGT területén – és az EMI által elért szerződéses feltételek közötti különbségek jelzik, hogy a javasolt tranzakció valószínűleg negatív hatással lenne a versenyre. Valójában a Universal egyesülést követő mérete jelentette jelentős növekedés valószínűleg még tovább javítja a Universal alkupozícióját, ezáltal potenciálisan azt eredményezve, hogy nem csupán a Universal jelenlegi feltételei terjednének ki az EMI repertoárjára, hanem általánosságban emelkednének a kombinált repertoárra vonatkozó feltételek.

(41)

A Bizottság végrehajtott továbbá egy mennyiségi elemzést is annak felmérésére, hogy az egyesüléssel létrejött vállalat megnövekedett mérete miatt a javasolt tranzakció jelent-e növekedést az egyesüléssel létrejött vállalat alkupozíciójában a digitális ügyfelekkel szemben, és ennek eredményeképpen magasabb árakhoz vezet-e ezen ügyfelek felé.

(42)

E célból a Bizottság a digitális zenefelvételek értékesítésére vonatkozó adatokat gyűjtött be hat fő digitális ügyféltől, valamint hat zenei hangfelvételekkel foglalkozó vállalattól, több tagállamból. A Bizottság ezt követően elvégezte ezen adatok mennyiségi elemzését, amely alapvetően statisztikai és ökonometriai eszközök segítségével vizsgálta, hogy van-e pozitív korreláció a zenei hangfelvételekkel foglalkozó vállalat mérete és azon képessége között, hogy jobb feltételeket érjen el a digitális ügyfeleivel kötött szerződésekben.

(43)

Ez az elemzés megmutatta, hogy i. a zenei hangfelvételekkel foglalkozó vállalat által elérhető bérleti díj a vállalat méretével növekszik (a méretet a zenei hangfelvételekkel foglalkozó vállalat jövedelmi részesedésében mérve, amely mértékben a vállalat repertoárja hozzájárul valamely online platformhoz); ii. ez a hatás különösen kifejezett a viszonylag kis méretű platformok esetében, de a jelentősebb alkupozícióval rendelkező platformok esetében is jelen van; valamint iii. pozitív kapcsolat van a zenei hangfelvételekkel foglalkozó vállalat repertoárjának mérete és az online platformokkal tárgyalások útján elért nagykereskedelmi ár között.

(44)

A Bizottság által az összeolvadó felek által a különböző digitális ügyfelekkel elért kereskedelmi feltételek elemzése és a mennyiségi elemzés alapján tett következtetéseket tovább erősítik a Bizottság által folytatott vizsgálat egésze során a digitális ügyfelek és egyéb harmadik felek által benyújtott információk, valamint a Universal bizonyos belső dokumentumai.

(45)

A Bizottság ennélfogva megállapította, hogy a zenei hangfelvételek digitális ügyfelek felé történő nagykereskedelemben elért nagyobb méretének köszönhetően az egyesüléssel létrejött vállalat valószínűleg kedvezőtlenebb kereskedelmi feltételeket – többek között magasabb árakat – érvényesítene a digitális ügyfelek felé, ha a javasolt tranzakció az eredetileg bejelentett formában szabad utat kapna.

(46)

A Bizottság úgy vélte, hogy az egyesüléssel létrejött vállalat által a javasolt tranzakciót követően a digitális zenei felvételek kiskereskedőivel szemben birtokolt piaci erő értékeléséhez szükséges figyelembe venni az egyesüléssel létrejött vállalat kombinált piaci pozícióját a zenei hangfelvételek, illetve a zenemű-kiadási ágazat terén. A Bizottság a felügyeleti részesedéseket „súlyosbító tényezőként” vette figyelembe, amelyek még kirívóbbá teszik a javasolt tranzakció versenyellenes hatásait, amelyek az összeolvasó felek zenei hangfelvételek ágazatában végzett tevékenységének kombinálásából fakadnak (amely hatások önmagukban is elegendőek a versennyel kapcsolatos aggályok felmerüléséhez). A felügyeleti részesedések bizottság általi elemzése megerősítette a Bizottság azon következtetéseit, hogy a javasolt tranzakció valószínűleg a hatékony verseny jelentős akadályozásához vezetne.

(47)

A Bizottság megállapította, hogy a javasolt tranzakció valószínűleg csökkentené az innováció mértékét, és korlátozná a fogyasztókat a választásban az alábbi két módon: i. a javasolt tranzakció erősítené a Universal alkupozícióját és azon képességét, hogy terhes engedélyezési feltételeket szabjon meg a digitális platformokra, különösen a kisebb és éppen beinduló innovatív zenei platformok esetében. Az ilyen terhes engedélyezési feltételek valószínűleg negatív hatással lennének ezen ügyfelek fejlődésére és azon képességükre, hogy földrajzilag terjeszkedjenek a különböző digitális piacokra; valamint ii. az egyesüléssel létrejött vállalat valószínűleg inkább képes lenne arra és megfelelő ösztönzőkkel rendelkezne ahhoz, hogy befolyásolja az új digitális zenei szolgáltatások üzleti modelljét és áremeléseket kényszerítsen rá a kiskereskedelmi piac(ok)ra. Ennek eredményeképpen a javasolt tranzakció a kulturális sokféleségre is negatív hatással lenne. A Bizottság ezért megállapította, hogy a javasolt tranzakció valószínűleg csökkentené az innováció mértékét és korlátozná a fogyasztókat a választásban.

(48)

A Bizottság megállapította, hogy ezek a következtetések egyaránt vonatkoznak a zenei hangfelvételek nagykereskedelmének piacára az EGT-szintjén, valamint az alábbi államok mindegyikében: Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság, valamint Izland és Norvégia.

(49)

A Bizottság azt is megvizsgálta, hogy a javasolt tranzakció biztosítja-e az egyesüléssel létrejött vállalat számára a képességet és az ösztönzést, hogy részlegesen kizárja az egyesüléssel létrejött vállalat versenytársait a fizikai és digitális zenei felvételek piacairól, valamint az A&R területéről, a verseny – és végső soron a fogyasztók és a kulturális sokszínűség – kárára.

(50)

Az ilyen kizárás potenciálisan történhet a Universal azon képessége és ösztönzése nyomán – köszönhetően a vállalat egyesülést követő nagyobb méretének –, hogy a saját előadóinak a versenytársai által kínáltnál jelentősen jobb hozzáférést garantáljon a promóciós lehetőségekhez (például kitettség a tömeges kereskedőknek és digitális ügyfeleknek, hozzáférés a válogatásokhoz és rádiós sugárzási időhöz), beleértve azt az esetet is, amikor az ilyen hatás mértéke meghaladja a tényleges piaci részesedését.

(51)

Mindezen promóciós lehetőségekhez való nagyobb arányú hozzáférés eredményezheti azt, hogy az egyesüléssel létrejött vállalat képes leszerződtetni a legjobb előadókat – akár más lemezkiadó vállalatok által kínáltnál jobb feltételekkel – azáltal, hogy nagyobb mértékű hozzáférést kínál számukra a promócióhoz. A versenytársak egyre inkább nehéznek találhatják az egyesüléssel létrejött vállalattal való versenyt az új előadók leszerződésében, ami pedig gyengíti ezen versenytársak pozícióját az ügyfelekkel szemben, mivel a repertoárjuk kevésbé vonzó lesz, ezzel szemben megerősítené az egyesüléssel létrejött vállalat pozícióját, így egy ördögi kört beindítva.

(52)

Végezetül azonban a Bizottság megállapította, hogy nincs elegendő elem ahhoz, hogy az előírt jogi szabványok szerint bizonyítsák, hogy a tranzakció valószínűleg a versenytársak kizárását eredményezné. Mindenesetre a bejelentő fél által javasolt kötelezettségvállalások – miközben megoldást kínálnak a digitális ügyfelekkel megállapított kereskedelmi feltételek kapcsán a fentiekben bemutatott versenyellenes hatásokra – az esetleges kizárással kapcsolatos aggályokra is megoldást jelentenének.

(53)

A Bizottság megállapította, hogy a kalózkodás jelenléte nem fosztja meg az egyesüléssel létrejött vállalatot azon képességétől és ösztönzésétől, hogy a javasolt tranzakciót követően gyakorolja az alkupozícióját a kiskereskedőkkel szemben. Míg a kalózkodás esetlegesen csökkentheti a teljes piac méretét, a Bizottság megállapította, hogy arra vonatkozóan nincs bizonyíték, hogy ez korlátozná a zenei hangfelvételekkel foglalkozó vállalatokat a kereskedelmi viselkedésükben jelenleg vagy az egyesülést követően.

(54)

A Bizottság megállapította, hogy az ügyfelek nem lennének olyan pozícióban, hogy vásárlói erőt fejtsenek ki az egyesüléssel létrejött vállalat piaci erejének megnövekedését ellensúlyozni kívánó tényezőként.

(55)

A Bizottság megállapította, hogy nem valószínű, hogy versenytársak időben történő és hatékony belépése a vonatkozó zeneihangfelvétel-piacokra ellensúlyozná a javasolt tranzakcióból fakadó versenyellenes hatásokat.

(56)

A Bizottság megállapította, hogy a zenei hangfelvételek nagykereskedelmének piacai esetében nem valószínű, hogy egyszerűen elérhető az együttműködés feltételeire vonatkozó közös megállapodás, figyelembe véve ezen piacok összetettségét. Az értékelés nem változik a javasolt tranzakció által okozott változást figyelembe véve.

(57)

A Bizottság megállapította, hogy a tranzakció nem ad okot nem horizontális jellegű aggályoknak a Universal és az EMI tevékenységéhez kapcsolódva a digitális kiskereskedelmi terjesztés, a fizikai felvételek kiskereskedelmi terjesztése, zenei videoszolgáltatások, elektronikus kommunikáció, TV-műsor és film előállítása és terjesztése, a játékok és interaktív szórakoztatás, valamint az események jegyvásárlási szolgáltatásai terén.

(58)

A Bizottság megállapította, hogy a javasolt tranzakció, a bejelentés szerinti formájában, jelentős mértékben akadályozná a hatékony versenyt – különösen az erőfölény kialakulásának eredményeképpen – a digitális zenei felvételek nagykereskedelmi piacain EGT-szinten, valamint a 24 tagállamban (Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság), valamint Izlandon és Norvégiában.

(59)

A bejelentő fél 2012. július 27-én hivatalos kötelezettségvállalásokat nyújtott be, amelyeket még aznap alávetettek a piaci vizsgálatnak. Összességében a piaci vizsgálat azt mutatta, hogy a 2012. július 27-i kötelezettségvállalások számos jelentős hiányossággal rendelkeznek, amelyeket kezelni kell.

(60)

A Bizottság 2012. augusztus 9-én tájékoztatta a bejelentő felet a piaci vizsgálat eredményeiről egy helyzetelemző találkozó keretében. A Bizottság által azonosított hiányosságok kijavítása érdekében – figyelembe véve a piaci vizsgálat eredményeit, valamint a bejelentő fél által a javasolt kötelezettségvállalások kapcsán rendelkezésre bocsátott további információkat – a bejelentő fél 2012. augusztus 13-án új kötelezettségváltozásokat ajánlott fel, amelyek a későbbiekben, 2012. augusztus 25-én módosításra kerültek.

(61)

A 2012. július 27-i csomaghoz képest a főbb javítások az alábbiak: i. további saját tulajdonú tartalom (angolszász repertoár, valamint dán és spanyol repertoár); ii. az EMI részesedésének hozzáadása egy korábban kihasított francia vállalatban (Play.on); iii. egész világra szóló jogokról való lemondás (szemben a 2012. július 27-i kötelezettségvállalásokban említett EGT-szerte fennálló jogokkal); iv. kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a csomag (EMIRL, Pink Floyd és a helyi vállalatok) legalább kétharmadát egyetlen vevőnek adják el; v. arra vonatkozó követelmény, hogy a vevőnek olyan csoportba tartozó vállalatnak kell lennie, amely aktív vagy korábban aktív volt a zenei hangfelvételek vagy a zeneműkiadás iparágban; vi. kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy 10 évig nem szerződtetik újra azokat az előadókat, amelyek repertoárja szerepel a csomagban; valamint vii. a 2012. július 27-i kötelezettségvállalásokban szereplő és túlságosan összetettnek és meghatározatlannak ítélt, viselkedésre vonatkozó kötelezettségvállalások helyébe egy egyszerű kötelezettségvállalás lépett arra vonatkozóan, hogy nem szerepeltetnek leginkább kedvezményezett nemzet („MFN”) záradékokat a Universal javára egyetlen jogszerű digitális szolgáltatóval kötendő egyetlen megállapodásban sem, amennyiben az ilyen megállapodás az EGT-re vonatkozik. Ezt a kötelezettségvállalást 10 éves időszakra vonatkozóan tették. A Bizottság kérésére a bejelentő fél eltávolította továbbá azt a kötelezettségvállalást, hogy felmond harmadik felekkel kötött két engedélyezési/terjesztési megállapodást.

(62)

A 2012. augusztus 25-i kötelezettségvállalások így az alábbiakból állnak: i. az egész világra szóló jogokról való lemondás bizonyos EMI és Universal eszközök esetében, amelyek egyaránt tartalmaznak angolszász és helyi repertoárt; ii. egy engedélyezési/terjesztési megállapodás felmondása, valamint iii. arra vonatkozó viselkedési kötelezettségvállalás, hogy nem alkalmaznak MFN-záradékokat az egyesüléssel létrejött vállalat digitális szolgáltatókkal kötött jövőbeni szerződéseiben.

(63)

A javasolt kötelezettségvállalási csomag az alábbi jogi személyekről/eszközökről való lemondást tartalmazza:

(64)

A végleges kötelezettségvállalások (amelyek többnyire EMI eszközöket és néhány Universal eszközt tartalmaznak) teljes mérete körülbelül az EMI EGT-n belüli üzleti tevékenységének kétharmadának felel meg.

(65)

A végleges kötelezettségvállalások piaci részesedésre tett hatása tekintetében a Bizottság ismételten kifejtette, hogy a piaci részesedések csupán előzetes jelzést adnak a piaci erőről, és önmagukban nem meghatározóak arra nézve, hogy egy tranzakció jelentősen korlátozza-e a hatékony versenyt vagy sem. E célból szükséges azonosítani egy olyan speciális piaci részesedési szintet, amely alatt kell maradnia az egyesüléssel létrejött vállalatnak, hogy ne legyen tapasztalható a hatékony verseny jelentős korlátozása.

(66)

Ezek után a Bizottság rámutat, hogy a lemondást követően az egyesüléssel létrejött vállalat teljes piaci részesedésének (beleértve a fizikai és a digitális területet is) növekménye EGT-szinten jelentősen csökkenne: a lemondási csomag körülbelül (5–10) %-os piaci részesedést jelent a digitális zenei felvételek nagykereskedelmi piacán, ami azt jelenti, hogy a Universal körülbelül (0–5) % további piaci részesedést szerezne, így a piaci részesedését EGT-szerte (30–40) %-ról (30–40) %-ra növelné.

(67)

A nemzeti szinten vett piaci részesedés tekintetében a lemondás hatékonyan csökkenti az EMI Universal vállalathoz való hozzáadása által okozott növekményt minden tagállamban, valamint Izlandon és Norvégiában is. A csomag jelentős angolszász repertoárt tartalmaz, amely minden tagállamban, valamint Izlandon és Norvégiában is érvényes. Továbbá, a Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Franciaország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Svédország esetében feladott helyi repertoár tovább csökkenti az egyesüléssel létrejött vállalat tranzakciót követő piaci részesedési szintjeit, hogy azok ne mutassanak egyértelműen jelentős növekedést a piaci erőben a Universal jelenlegi piaci erejéhez képest.

(68)

A zenei hangfelvételeket érintő lemondáson túl a bejelentő fél kötelezettséget vállalt arra, hogy felmondja terjesztési megállapodását a Ministry of Sound külső vállalattal, továbbá hogy a Ministry of Sound vállalattal a határozat elfogadásától számított tíz éves időtartam alatt nem létesít semmilyen engedélyezési/terjesztési megállapodást.

(69)

Végezetül a bejelentő fél kötelezettséget vállalt, hogy tíz éven át tartózkodik attól, hogy a Universal digitális ügyfelekkel kötött szerződéseiben bármilyen záradékot szerepeltessen, amennyiben ezek az EGT-re vonatkoznak és amelyek az adott ügyfelet arra köteleznék, hogy a Universal számára olyan kereskedelmi feltételeket garantáljon, amelyek kedvezőbbek, megegyező szintűek, vagy legalább olyan jók, mint más, zenei hangfelvételekkel foglalkozó vállalatokkal megállapodott feltételek (az MFN-kötelezettségvállalás).

(70)

A kötelezettségvállalások Bizottság általi értékelése minden rendelkezésre álló bizonyítékon alapul, beleértve a piaci vizsgálat eredményeit, valamint a bejelentő fél által a javító csomag tartalmára vonatkozóan rendelkezésre bocsátott részletes információkat, különös tekintettel az előadók szerződéseire vonatkozó részletekre (jövőbeni szállítási kötelezettségek, szerződések időtartama, megtartási időszak a katalógusokban, valamint a felügyeleti/megbízási rendelkezések). A Bizottság az elemzést az összefonódási esetekben elfogadható jogorvoslatokra vonatkozó kritériumok alapján végezte, amelyek a 139/2004/EK tanácsi rendelet és a 802/2004/EK tanácsi rendelet (6) értelmében elfogadható jogorvoslatokra vonatkozó értesítésben vannak feltüntetve.

(71)

A Bizottság megállapította, hogy a bejelentő fél által benyújtott végleges kötelezettségvállalások olyan mértékűek és természetűek, hogy fenntartható módon tudják csökkenteni a Universal piaci részesedését, így a javasolt tranzakció nyomán nem lép fel a hatékony verseny jelentős korlátozása. Ennek az az oka, hogy a csomagban található eszközök az átfedés jelentős részét teszik ki, megfelelő kombinációját adják a saját tulajdonú eszközöknek, a terjesztési/engedélyezési megállapodásoknak, valamint a válogatásoknak, továbbá jó minőségűek (azaz valószínűleg további jövedelmet generálnak majd). Továbbá az a tény, hogy a csomag kétharmadát egyetlen vevőnek adják el, amely már rendelkezik tapasztalattal az iparágban, megerősíti az elidegenítés ellensúlyozó hatásait. Az előadók számára rendelkezésre áll majd egy megerősödött versenytárs, ahová fordulhatnak, és nem növekszik a Universal azon képessége, hogy még több terhes kereskedelmi feltételt szorítson ki a digitális szolgáltatókból.

(72)

A Bizottság ezért megállapította, hogy a 2012. augusztus 25-i végleges kötelezettségvállalások megszüntetik a hatékony versenyre tett korlátozó hatást.

(73)

A versenytársak (a digitális és fizikai területen egyaránt) – a repertoárjuk „pénzre váltására” és előadók szerződtetésére és megtartására való képességük jelentős csökkenése miatti – esetleges marginalizálásából (amely végső soron a fogyasztókat károsítja az áron és a kevesebb választási lehetőségen keresztül) fakadó aggályokra szintén választ adnak a kötelezettségvállalások.

(74)

A fenti okokból kifolyólag a határozat következtetése az, hogy a tervezett összefonódás nem akadályozza jelentős mértékben a hatékony versenyt a belső piacon vagy annak jelentős részén.

(75)

Következésképpen az összefonódást – az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével és 8. cikkének (2) bekezdésével, továbbá az EGT-megállapodás 57. cikkével összhangban – a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.