This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013AE1697
Opinion of the European Economic and Social Committee on the ‘Green Paper on unfair trading practices in the business to business food and non-food supply chain in Europe’ COM(2013) 37 final
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Zöld könyv az európai vállalatközi élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc mentén alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról (COM(2013) 37 final)
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Zöld könyv az európai vállalatközi élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc mentén alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról (COM(2013) 37 final)
HL C 327., 2013.11.12, p. 26–32
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
12.11.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 327/26 |
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Zöld könyv az európai vállalatközi élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc mentén alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról
(COM(2013) 37 final)
2013/C 327/06
Előadó: Igor ŠARMÍR
2013. március 18-án az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Uniót létrehozó szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:
Zöld könyv az európai vállalatközi élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc mentén alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról
COM(2013) 37 final.
A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2013. június 27-én elfogadta véleményét.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. július 10–11-én tartott 491. plenáris ülésén (a július 11-i ülésnapon) 140 szavazattal 1 ellenében, 9 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.
1. Következtetések és ajánlások
1.1 |
Az EGSZB tudomásul veszi a zöld könyv Európai Bizottság általi közzétételét, és úgy véli, hogy az kedvező és határozott elmozdulást tükröz az Európai Bizottság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos megközelítésében. |
1.2 |
Az EGSZB véleménye szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazása nem csupán „tisztességtelen” és „etikátlan”, hanem egyúttal ellentétes az alapvető jogelvekkel, valamint a kínálati és a keresleti oldal érdekeivel. Mivel tulajdonképpen a jelentős piaci erőfölénnyel való visszaélésről van szó, javasoljuk a „visszaélésszerű kereskedelmi gyakorlatok” kifejezés használatát, amely például a francia és az angol nyelvben is elterjedt. |
1.3 |
Az EGSZB szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok jelenlegi alkalmazási köre és előfordulásának mértéke főként az elmúlt évtizedekben lezajlott fúziók és felvásárlások eredménye. |
1.4 |
Az EGSZB meglátása szerint az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum eddigi eredményei homályosak, és a javasolt megközelítések nem elégségesek a tisztességtelen gyakorlatok problémájának megoldásához. Ennélfogva szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság mielőbb terjesszen elő újabb kezdeményezéseket. |
1.5 |
Noha az EGSZB-nek nincs kétsége afelől, hogy tisztességtelen gyakorlatok bármely szerződéses viszony keretében alkalmazhatók, meggyőződése, hogy egyrészről a nagy élelmiszer-áruházak, másrészről a termelő és élelmiszer-ipari kkv-k közötti ügyletek esetében különösen súlyos a helyzet. Itt ugyanis a visszaélések másutt nem tapasztalható formákat és méreteket öltenek. |
1.6 |
Az EGSZB-nek különösen örömére szolgál, hogy zöld könyvében az Európai Bizottság rendkívül egyenlőtlen viszonyok esetén nyíltan megkérdőjelezi a tényleges szerződési szabadság meglétét, ami összhangban áll az EGSZB véleményével. |
1.7 |
Az EGSZB megállapítja, hogy az Európai Bizottság zöld könyve pontosan ismerteti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok lényegét és főbb típusait. Ugyanakkor az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak egységes, a 2005/29/EK irányelvben foglaltakhoz hasonló fogalommeghatározást kell kínálnia a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozóan, mivel egyfajta hasonlóság áll fenn a zöld könyvben említett gyakorlatok és a „megtévesztő marketinggyakorlatok” (1) között. |
1.8 |
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok jelentősége nagyobb „félelem uralta légkörben”, amikor a gyengébb szerződő fél tart attól, hogy ügyfélként elveszíti az erősebb felet. Többek között ez az eset áll fenn, amikor a nagyobb kereskedők tisztességtelenül nyomást gyakorolnak beszállítóikra, és/vagy túl magas árakat szabnak meg a beszállítók, és ennek következtében a fogyasztók számára. |
1.9 |
Az EGSZB véleménye szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok következményei nem korlátozódnak a vállalatközi ügyletekre, és nem is csak a gyengébb szerződő feleket érintik. Áldozatául esnek a fogyasztók, valamint a „nemzetgazdasági érdekek” is, amit a zöld könyv nem hangsúlyoz eléggé. |
1.10 |
Az EGSZB úgy véli, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megfékezését célzó, több tagállamban elfogadott jogszabályok jól szemléltetik, hogy a jelenlegi helyzet elfogadhatatlan. Noha ezek a jogszabályok különböző okok miatt nem hozták meg a kívánt eredményt, tévedés lenne azt állítani, hogy semmit nem sikerült elérni. Sikernek számít például az átláthatóbb haszonelosztás, ahogy a legfelháborítóbb zsarolási gyakorlatok megszüntetése is. |
1.11 |
Az EGSZB-nek nincs oka feltételezni, hogy e jogszabályok tagállami elfogadása sérti az áruk Unión belüli szabad mozgását, de előfordulhatnak korlátozások. Mindenesetre egyik jogszabály sem protekcionista jellegű, és egyformán alkalmazandók a belföldi és a más tagállamokból származó vállalkozásokra. |
1.12 |
Az EGSZB javasolja, hogy ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal összefüggő problémák kezelésének módja további megfontolások tárgyát képezi, akkor mindig a szerződési szabadság bizonyos kapcsolatokban tapasztalható hiányából kell kiindulni. |
1.13 |
Az EGSZB javasolja, hogy az egyenlőtlen kereskedelmi kapcsolatok szabályozását célzó jövőbeni javaslatok vegyék figyelembe a „félelem tényezőt”. Biztosítani kell a szerződő felek közötti, az egymással való tisztességes bánásmódhoz elkerülhetetlenül szükséges egyensúlyt. Ennélfogva a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozásának elsődleges célja nemcsak a gyengébb szerződő fél védelme, hanem a nemzetgazdasági érdek védelme is kell, hogy legyen. Ez azt jelentené például, hogy az érintett élelmiszer-ipari beszállítóknak nem kell aktívan részt venniük a közigazgatási és jogi eljárásokban. |
1.14 |
Az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság tegyen jogszabályi javaslatot a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmára. A javaslatnak az erősebb szerződő fél által legjellemzőbben alkalmazott és a saját rendes költségeinek és kockázatának a gyengébb félre történő áthárítását célzó ilyen gyakorlatok indikatív jegyzékén kell alapulnia. |
1.15 |
Az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság az elmúlt évtizedek során szerzett konkrét tapasztalatok alapján, a nemzeti versenyhatóságokkal együttműködve végezze el a jelenlegi – nyilvánvalóan idejétmúlt – versenyszabályok gyökeres felülvizsgálatát, hogy tisztességes és releváns információcserén alapuló tisztességes verseny jöjjön létre az ágazatban, valamennyi tényleges erőfölény figyelembevétele mellett. |
2. Bevezetés
2.1 |
A zöld könyv különbséget tesz az élelmiszer-ellátási és a nemélelmiszer-ellátási/-forgalmazási láncok között, ami teljes mértékben indokolt, mivel az előbbiek a többihez képest sajátos, megkülönböztető jegyekkel rendelkeznek. |
2.2 |
Az ellátási/forgalmazási láncokba tartozó vállalatok körében az elmúlt két évtizedben jelentős konszolidáció történt, aminek nyomán a valóságban oligopóliumok jöttek létre. Az élelmiszer-ellátási/-forgalmazási láncokat illetően ez különösen igaz a kiskereskedelmi ágazatban, valamivel kevésbé jellemző a feldolgozóiparban, és az elsődleges mezőgazdasági termelés területén érvényesül a legkevésbé. Ennek következtében az élelmiszer-ellátási láncon belül súlyos egyensúlyhiány alakult ki, mivel az oligopóliumok a jóval széttagoltabb kereskedelmi partnereikkel szemben rendkívül fölényes alkupozícióban vannak. |
2.3 |
Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a felmerült strukturális egyenlőtlenségek nyomán bizonyos esetekben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmaznak, valamint hogy ezek a gyakorlatok sokszor nem csupán a tisztességet, a becsületet és az etikát sértik, hanem egyúttal az alapvető jogelvekkel is ellentétesek. |
2.4 |
A zöld könyv tévesen állítja, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megvitatására uniós szinten először 2009-ben került sor. Ebben az évben szerepelt a témakör első alkalommal az Európai Bizottság hivatalos napirendjén. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság azonban már 2005-ben fontos véleményt (2) tett közzé, amelyben – akkoriban, amikor a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kérdése még tabutémának számított – a kiskereskedelmi láncok magatartásának több kifogásolható elemére is felhívta a figyelmet, és bírálta ezeket. Meg kell említeni továbbá az Európai Unióban működő nagy élelmiszer-áruházak hatalmi visszaéléseinek vizsgálatáról és jogorvoslásáról (3) szóló, 2007. évi írásbeli nyilatkozatot, amely közvetlenül felszólította az Európai Bizottságot arra, hogy tegye meg a helyzet orvosolásához szükséges lépéseket. |
2.5 |
Az EGSZB meglátása szerint az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum eddigi eredményei némileg bizonytalanok, mivel a bevált gyakorlatok javasolt végrehajtási kerete nem vezetett megállapodáshoz a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezeléséről, amivel kapcsolatban mások mellett három európai biztos is sajnálatát fejezte ki (4). |
2.6 |
Az Európai Versenyhatóságok Hálózatának (ECN) jelentése megerősíti, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazása – különösen az élelmiszeriparban – valóság. Ez összhangban áll az EGSZB azon meggyőződésével, hogy a nagy élelmiszer-áruházak által az élelmiszer-termelő és -feldolgozó kkv-kkal szembeni erősebb gazdasági pozícióval való visszaélés nagyságrendekkel komolyabb probléma, mint más szerződéses viszonyok esetében. Erre további bizonyíték, hogy évek óta kizárólag ezek a – nagy kiskereskedelmi láncokat ellátó – élelmiszer-beszállítók tesznek panaszt. |
2.7 |
Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottság azon kijelentését, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok nem csupán a két vállalat közötti szerződéses viszonyokra, hanem magára az EU gazdaságára is káros hatással vannak. |
3. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok meghatározása
3.1 A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fogalma
3.1.1 |
Ez idáig hivatalosan fel sem merült, hogy a kereskedelmi kapcsolatokban kétséges lehetne a szerződési szabadság megléte – még a nagy élelmiszer-áruházak és az élelmiszer-termelő kkv-k között sem. Nem sokkal ez előttig a nagy élelmiszer-áruházak és a hatóságok egyaránt előszeretettel erre a szabadságra hivatkozva érveltek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozása ellen, amely állítólag korlátozta volna ezt a szabadságot. Az EGSZB szerint komoly jelentőséggel bír, hogy a zöld könyv felhagyott ezzel a megközelítéssel, és nyíltan elismeri, hogy amennyiben két szerződő partner gazdasági hatalma számottevően eltér, nem beszélhetünk tényleges szerződési szabadságról. |
3.1.2 |
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára a szerződési szabadság hiányának ezen elismerése alapfeltétele annak, hogy hatékony átfogó megoldásokat találhassunk az ellátási/forgalmazási hálózaton belül – mindenekelőtt az élelmiszerek esetében – fennálló egyensúlyhiányokból fakadó problémákra. |
3.1.3 |
A zöld könyv e részében az Európai Bizottság pontosan ismerteti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok lényegét és főbb típusait. Különösen a nagy élelmiszer-áruházak és az élelmiszer-beszállítók közötti kapcsolatokban a gyengébb félnek nincs valódi alternatívája, mivel a piacon rendkívül kevés jelentős ügyfél található, és ennél is fontosabb, hogy valamennyien igen hasonlóan bánnak a beszállítókkal. |
3.1.4 |
A zöld könyvben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban említett példák rávilágítanak arra, hogy egyes felvásárlók semmilyen eszköztől sem riadnak vissza annak érdekében, hogy a másik fél kárára további, teljességgel indokolatlan előnyökre tegyenek szert. Ennek egyik formája a fiktív szolgáltatásokért vagy a másik fél számára értékkel nem bíró kéretlen szolgáltatásokért történő fizetés. |
3.1.5 |
Az EGSZB a következő válaszokat adja a zöld könyv e részében feltett kérdésekre:
|
3.2 Példák tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra
3.2.1 |
Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság ebben a részben több nemzeti versenyhatóság információira épít. Az említett hatóságokon túl különösen javasoljuk a francia és cseh hatóságokkal való együttműködést, mivel ezek közvetlen tapasztalattal rendelkeznek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó saját nemzeti jogszabályaik végrehajtása terén. A monopóliumellenes hatóságok az általuk végzett ellenőrzések során jogosultak a számviteli dokumentumok (szerződések, számlák, bankkivonatok stb.) vizsgálatára, amelyekkel közvetlenül bizonyítható a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazása. |
3.2.2 |
Az egyesült királysági, spanyol és ír versenyhatóságok által szolgáltatott példák rámutatnak, hogy számos alkalmazott gyakorlatot tévedés volna pusztán „etikátlannak” minősíteni, mivel azok nyilvánvalóan átlépik a jogszerűség határát (különösen „zaklatás és megfélemlítés” esetén). |
3.3 A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok potenciális hatásai
3.3.1 |
Kétségtelen, hogy az erősebb fél által a gyengébb féllel szemben alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kedvezőtlen hatást váltanak ki, logikus következményük pedig a termelési beruházás és innováció elfojtása. A fogyasztókat érintő hatás ugyanakkor az EGSZB szerint nem kapott megfelelő hangsúlyt, mivel az jóval túlmutat az innováció akadályozásán. Ez a rész azonban egyáltalán nem említi a nemzetgazdasági érdekek veszélybe kerülését, amelyre a zöld könyv korábban már utalt. Ez a veszély a közép- és kelet-európai országokban a legnyilvánvalóbb, ahol a nagy élelmiszer-áruházak teljes egészében más tagállambeli vállalatok kezében vannak. Tekintettel arra, hogy a belföldi termelők – túlnyomórészt kkv-k – képtelenek teljesíteni a gyakran uzsorajellegű feltételeket, a régió agrár-élelmiszeripari ágazata az összeomlás szélére került, és az élelmiszer-termelés terén hagyományosan önellátó országokban nagymértékben csökkent az élelmezésbiztonság. A belföldi termelést így a gyakran rendkívül kétes minőségű importtermékek váltják fel. |
3.3.2 |
Az EGSZB a következő válaszokat adja a zöld könyv e részében feltett kérdésekre:
|
4. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó jogi keretek
4.1 |
A hatályos tagállami és uniós szintű jogi keretek vizsgálata alapján két ténymegállapítás tehető. Elsőként az, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok egyes erős gazdasági szereplők általi alkalmazása mára köztudott és vitathatatlan tény, és a megfelelő hatóságok több tagállamban is megállapították, hogy a jelenlegi helyzet szabályozást tesz szükségessé. |
4.2 |
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok jelenlegi mértéke – különösen a nagy kiskereskedelmi láncok és az élelmiszer-termelők közötti ügyleteken belül – mindenekelőtt arról tanúskodik, hogy a versenyjogi szabályozás idejétmúlt. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok egyes formái a versenykörnyezet súlyos torzulására és olyan tényleges erőfölények meglétére világítanak rá, amelyeket a monopóliumokra vonatkozó hatályos jogszabályok nem orvosolnak. |
4.3 |
A versenyjogi szabályozás felülvizsgálatán túl az EGSZB úgy véli, teljességgel indokolt uniós szinten betiltani egyes meghatározott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazását, és ezáltal megteremteni a heterogén jogi környezet szükséges harmonizációját. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozása és a monopóliumokra vonatkozó felülvizsgált jogszabály között azonban logikai összefüggésnek kell lennie azt biztosítandó, hogy a szankciók csak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat magukban foglaló szerződések logikus kezdeményezőit – tehát az erőfölénnyel rendelkező feleket – sújtsák. |
4.4 |
E harmonizált szabályozás csak akkor lehet eredményes, ha figyelembe veszi a „kilistázás veszélyét”, és ennélfogva azt, hogy a gyengébb szerződő felek, különösen a nagy élelmiszer-áruházaknak szállító kkv-k nem tudnak panaszt tenni. Nem elég csak a B2B-kapcsolatokra jellemző problémákat kezelni – ennél átfogóbb intézkedésekre van szükség. |
4.5 |
Az EGSZB a következő válaszokat adja a zöld könyv e részében feltett, még megválaszolatlan kérdésekre:
|
5. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni szabályok érvényesítése
5.1 Érvényesítési mechanizmusok nemzeti szinten
5.1.1 |
Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság véleményével, mely szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni, nemzeti szinten végrehajtott jelenlegi mechanizmusok általánosságban nem megfelelőek. Ez elsősorban annak tudható be, hogy nem veszik figyelembe a tényleges szerződési szabadság hiányából és a kilistázás veszélyéből fakadó félelem uralta légkört. Ezeket a problémákat ez idáig Franciaországban sikerült a legeredményesebben kezelni, ahol a felügyelő hatóság nem hivatalos információk alapján és saját kezdeményezésre is eljárhat. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása emellett a nemzetgazdasági érdek védelmén, nem pedig a gyengébb szerződő fél védelmén alapul. |
5.1.2 |
Míg egyes tagállamok jogszabályban rendelkeznek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazása elleni küzdelemről, máshol nincs ilyen jogszabály. Ezenfelül az egyes jogszabályok között igen jelentős eltérések figyelhetők meg. Kétségtelen, hogy ez a két tényező bizonyos mértékben akadályozza a határokon átnyúló kereskedelmet (16. kérdés). |
5.1.3 |
Az EGSZB véleménye szerint az alkalmazandó jogszabályok különbségeiből fakadó kedvezőtlen hatások kezelése szempontjából az egyetlen ésszerű közös megközelítés a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazására vonatkozó harmonizált jogszabály elfogadása lenne (17. kérdés). |
5.2 Érvényesítési mechanizmusok uniós szinten
5.2.1 |
Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon állításával, mely szerint uniós szinten jelenleg nem létezik konkrét mechanizmus a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Meggyőződése továbbá, hogy a „félelem tényező” leküzdése érdekében az e területen illetékes nemzeti hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy saját kezdeményezésre eljárhassanak, névtelen és nem hivatalos panaszokat fogadhassanak és szankciókat alkalmazhassanak (18. kérdés). |
6. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok típusai
6.1 |
Az EGSZB egyetért azzal, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc mentén egyaránt előfordulnak, ugyanakkor – a fentiekkel összhangban – meggyőződése, hogy a helyzet a nagy élelmiszer-áruházak és a termelő kkv-k közötti ügyletek terén a legrosszabb. |
6.2 |
A listázást illetően egyáltalán nem világos, hogy a leendő beszállító által fizetendő díjért milyen ellenszolgáltatás jár. Az esetek döntő többségében még e díj kifizetése – amely a kereskedelmi ügyletek bármely formájának szükséges előfeltétele – sem szavatolja a beszállító számára azt, hogy a felvásárló valóban átveszi a szóban forgó árukat, és nem fogja minden ok nélkül kilistázni a szállítót. |
6.3 |
A beszállítói engedmények a nagy kiskereskedelmi láncok jelenlegi gyakorlatának rutinszerű velejárói. Az EGSZB úgy véli, hogy ezek általános haszna legalábbis kétséges. Egyrészről a beszállítói engedmények a tényleges erőfölénnyel való visszaélés jelei, mivel azok mögött gyakran kéretlen és fiktív szolgáltatások húzódnak; másrészről erősen átláthatatlanná teszik a haszon elosztását. A beszállítói engedmények nyomán a beszállítók (és a külső megfigyelők) nehezen tudnak megbizonyosodni arról, hogy valójában mekkora összeget kaptak a szállított árukért. A valóságban az áru szállítására vonatkozó rendelésnek előfeltétele a felvásárló által kínált szolgáltatások elfogadása. Az EGSZB nézete szerint a felvásárló által a beszállító részére biztosított tényleges és indokolt szolgáltatások díját bele kell építeni az élelmiszer vételárába. |
6.4 |
Az EGSZB a következő válaszokat adja a zöld könyv e részében feltett, még megválaszolatlan kérdésekre:
|
Kelt Brüsszelben, 2013. július 11-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
Henri MALOSSE
(1) Lásd a „Megtévesztő marketinggyakorlatok” című EGSZB-véleményt (HL C 271., 2013.9.19., 61–65. o.).
(2) Lásd: HL C 255., 2005.10.14., 44. o.
(3) A 0088/2007. sz. írásbeli nyilatkozat az Európai Unióban működő nagy élelmiszer-áruházak hatalmi visszaéléseinek vizsgálatáról és jogorvoslásáról.
(4) Az Európai Bizottság sajtóközleménye, Brüsszel, 2012. december 5., Az élelmiszer-ellátási lánc működésének javítása.
(5) Consumers International, The relationship between supermarkets and suppliers: What are the implications for consumers? [A nagy élelmiszer-áruházak és a beszállítók közötti kapcsolat: milyen következményekre számíthatnak a fogyasztók?], 2012.
(6) Az információ a franciaországi Versenypolitikai, Fogyasztóügyi és Csalás-ellenőrzési Főigazgatóságtól származik.
MELLÉKLET
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményéhez
Az alábbi módosító indítvány, mely a szavazatok több, mint egynegyedét megszerezte, elutasításra került a plenáris ülés vitái során (az eljárási szabályzat 54.cikkének harmadik bekezdése):
1.10. pont
A következőképpen módosítandó:
Az EGSZB úgy véli, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megfékezését célzó, több tagállamban elfogadott jogszabályok jól szemléltetik, hogy a jelenlegi helyzet elfogadhatatlan. Noha ezek a jogszabályok különböző okok miatt nem hozták meg a kívánt eredményt, tévedés lenne azt állítani, hogy semmit nem sikerült elérni. Sikernek számít például az átláthatóbb haszonelosztás, Messze vagyunk még azonban az átláthatóságtól az árképzés terén, ahogy a legfelháborítóbb zsarolási gyakorlatok megszüntetése is várat még magára .
Indokolás
Szóban történik.
A szavazás eredménye:
Mellette |
: |
54 |
Ellene |
: |
63 |
Tartózkodik |
: |
27 |