52011DC0022

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2011.1.27.

COM(2011) 22 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

a tagállamok túlzott hiány esetén követendő eljárásainak jelenlegi helyzetérőlés a túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről szóló 2010. július 13-i tanácsi ajánlásokra válaszul Ciprus, Finnország, Bulgária és Dánia által tett intézkedések értékelésérőlSEC(2011) 113 véglegesSEC(2011) 114 véglegesSEC(2011) 115 véglegesSEC(2011) 116 végleges

BEVEZETÉS ÉS HÁTTÉR

A Stabilitási és Növekedési Paktum előírja, hogy a Bizottságnak kezdeményeznie kell a túlzott hiány esetén követendő eljárást, ha egy tagállamban a hiány meghaladja az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) meghatározott, a GDP 3%-ában kifejezett referenciaértéket. Az EU-tagállamok többségének államháztartási hiánya jelenleg meghaladja a GDP 3 %-ában megállapított referenciaértéket. A hiány és az adósságállomány gyakran jelentős mértékű növekedésének okát a 2008–2009 közötti példa nélküli globális pénzügyi válság és gazdasági visszaesés összefüggésében kell vizsgálni. A Bizottság – miután felismerte, hogy a költségvetési politikának kiemelkedő jelentősége van – 2008 novemberében közzétette európai gazdaságélénkítési tervét, amelyben költségvetési ösztönzők alkalmazását indítványozta; a tervet az Európai Tanács 2008. decemberben jóváhagyta.

2009 októberében az Európai Tanács – kihasználva a gazdaság élénkülésének első jeleit – ambiciózus költségvetési exitstratégiát hagyott jóvá, amelyet a Stabilitási és Növekedési Paktum következetes végrehajtásának keretében össze kell hangolni az egyes tagállamok között és a költségvetési ösztönzőket idejében meg kell szüntetni. Amennyiben a Bizottság előrejelzései továbbra is azt mutatják, hogy a gazdaság egyre erőteljesebben élénkül, és a folyamat önfenntartóvá válik, valamennyi európai uniós tagállamban legkésőbb 2011-ben meg kell kezdeni a költségvetési konszolidációt. Figyelembe kell venni az egyes országok sajátos helyzetét és számos országban korábban meg lehet kezdeni a konszolidációt. Ezen túlmenően a költségvetési konszolidáció tervezett ütemét ambiciózusan kell megállapítani, és a legtöbb tagállamban strukturális értelemben jóval meg kell haladnia az évente a GDP 0,5 %-ában megjelölt referenciaértéket. Végül, a költségvetési kilépést támogató jelentős politikák közé tartoznak a megerősített nemzeti költségvetési keretek, amelyekkel alátámasztható a konszolidációs stratégiák és a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság elősegítését célzó intézkedések hitelessége, ahogy a Stabilitási és Növekedési Paktum hangsúlyozza. Emellett fokozni kell a strukturális reformok érdekében tett erőfeszítéseket a termelékenység növelése és a hosszú távú beruházások támogatása érdekében. A gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének létrehozása és az EU gazdaságirányításának folyamatban lévő reformja támogatja ezt a konszolidációs folyamatot.

A Bizottság szolgálatainak 2010. őszi előrejelzése megerősítette, hogy a reálgazdaság több negyedévben a javulás jeleit mutatta, ugyanakkor bizonytalanságok maradnak fenn. Egymást váltják a növekedéshez való visszatérésbe vetett bizalom és a visszaesés időszakai, részben az államadósság-piachoz társított kockázatok miatt. Az európai gazdaságok jelentős kiigazítás előtt állnak. A pénzügyi szektor helyzete még nem rendeződött, terhelhetősége még nem állt helyre és egyes területek állami támogatásra szorulnak. Ebben az összefüggésben az ECOFIN-Tanács 2010. május 9-i megállapodása és a pénzügyi védőhálók létrehozása fontos lépést jelent az euroövezet és az EU gazdasági stabilitásának megóvása terén.

Ezek alapján a Bizottság 2011. január 12-én az éves növekedési jelentéssel elindította a gazdaságpolitikai koordináció első európai szemeszterét. Az európai szemeszter a makrogazdasági kilátásokról és a költségvetési tervekről szóló stabilitási és konvergenciaprogramok, valamint az Európa 2020 stratégia célkitűzései felé tett előrehaladásról szóló nemzeti reformprogramok időzítésének és értékelésének összehangolásához nyújt keretet. Az éves növekedési jelentés integrált megközelítést helyez a középpontba, amely összefogja a gazdasági stabilitást erősítő szigorú költségvetési konszolidáció, a magasabb szintű foglalkoztatásra irányuló munkaerő-piaci reformok és a növekedést serkentő intézkedések iránti igényt. Konkrétabban valamennyi tagállamnak, különösen pedig azoknak, amelyek ellen túlzotthiány-eljárás folyik, a közkiadások növekedését szigorúan a középtávú GDP-növekedés rátája alatt kell tartaniuk, miközben prioritásként kell kezelniük az olyan területekre irányuló, a fenntartható növekedést elősegítő kiadásokat, mint a kutatás, az oktatás és az energia. Ezen túlmenően azoknak a tagállamoknak, amelyek ellen túlzotthiány-eljárás folyik, meg kell határozniuk a kiadások pályáját és a túlzott hiány leépítése céljából tervezett átfogó intézkedéseket. Végül a jelentős strukturális költségvetési hiánnyal, nagyon magas államadóssággal vagy jelentős pénzügyi zavarokkal szembenéző tagállamoknak 2011-ben jelentős erőfeszítéseket kell tenniük. Azokban az esetekben, amikor a gazdasági növekedés vagy a bevételek szintje a vártnál magasabb, a költségvetési konszolidációt fel kell gyorsítani.

A TAGÁLLAMOK TÚLZOTT HIÁNY ESETÉN KÖVETENDő ELJÁRÁSAINAK JELENLEGI HELYZETE

Észtországon, Luxemburgon és Svédországon kívül jelenleg minden tagállammal szemben túlzott hiány esetén követendő eljárás folyik. Az eljárás az érintett tagállamok által hozott intézkedések pozitív értékelését követően tizenkilenc tagállam esetében függőben van[1]. A jelenleg rendelkezésre álló információ alapján a legtöbben jó úton haladnak hiányuk csökkentése felé, a Tanács ajánlásaival összhangban. Mindazonáltal a jelenlegi pozitív értékelés ellenére a Bizottság úgy véli, hogy néhány érintett tagállamban továbbra is számos kockázat áll fenn.

Ami a többi tagállamot illeti, a Bizottság elvégezte a Ciprus, Finnország, Bulgária és Dánia által hozott intézkedések értékelését az 1467/97/EK rendelet[2] 9. cikke (3) bekezdésével összhangban (lásd a 3. szakaszt és a mellékletet). Írország esetében, amelyre vonatkozóan a Tanács december 7-én adta ki legutóbbi, a 126. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlását, a Bizottság hasonló értékelést végez majd az ajánlásban előírt június 7-i határidőt követően.

A Stabilitási és Növekedési Paktumban előírtaknak megfelelően a Bizottság továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a költségvetés alakulását és megteszi a szükséges ajánlásokat a Tanácsnak arra vonatkozóan, hogy további lépéseket tegyen a túlzotthiány-eljárás keretében, ha egy tagállamban nem hajtanak végre valamely intézkedést, vagy az elégtelennek bizonyul, a Szerződésnek és az 1467/97/EK rendeletnek megfelelően.

A Bizottság szolgálatainak 2010. őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány csökkenni fog, az EU-ban a GDP 6,8%-át kitevő 2010. évi értékről a GDP 5,1%-ára 2011-ben, az euróövezetben pedig 6,3%-ról 4,6%-ra. A tagállamok által tett, a strukturális hiány (a ciklikus hatásoktól és az átmeneti szakpolitikai intézkedésektől megtisztított hiány) javulásában kifejezett költségvetési erőfeszítés a becslések szerint 2011-ben az EU-ban GDP-arányosan 1 százalékpontot tesz ki (az euróövezetben pedig 1,1 százalékpontot). A strukturális (azaz tartós) intézkedésekre helyezett hangsúly a fontos a Tanács azon ajánlásának fényében, miszerint a tagállamoknak hiteles és fenntartható módon a GDP 3%-a alá kell csökkenteniük az államháztartási hiányt.

Az előrejelzések szerint néhány tagállam (Németország, Hollandia, Finnország, Bulgária és Málta) a Tanács által meghatározott határidőre vagy még azelőtt, az előrejelzési időszakon belül megszünteti a túlzott hiányt. A legtöbb esetben a 2011. évi költségvetési erőfeszítés (jelentősen) túllépi a Tanács által a túlzotthiány-eljárás keretében ajánlott éves átlagos költségvetési erőfeszítést. Ausztriában és Dániában a hiány a becslések szerint már 2012-ben, a Tanács által meghatározott határidő előtt egy évvel megközelíti a referenciaértéket. Ausztriában a decemberi kiegészítő intézkedések még közelebb vinnék a hiányt a referenciaértékhez.

A strukturális egyenleg 2011. évi javulása a legtöbb esetben nagyjából összhangban van az ajánlott költségvetési erőfeszítéssel, amelyet a kivételes körülményekre tekintettel általában éves átlagban kifejezve adtak meg a korrekció határidejéig. 2011-ben Portugália, Spanyolország, Franciaország és Románia strukturális egyenlegének javulása az előrejelzések szerint meghaladja az előírt éves átlagos költségvetési erőfeszítést. Az Egyesül Királyságban a strukturális egyenleg javulása a tervek szerint összhangban lesz az előírt éves átlagos költségvetési erőfeszítéssel. A jelenlegi információk alapján elérhetőnek tűnik a fennmaradó, ahhoz szükséges éves átlagos költségvetési erőfeszítés, hogy Románia 2012-re, Portugália, Spanyolország, Franciaország 2013-ra, az Egyesült Királyság pedig a 2014/15. költségvetési évre megszüntesse a túlzott hiányt.

Olaszországban és Szlovéniában a strukturális egyenleg javulása 2010-ben és 2011-ben egyaránt valamivel elmarad az előírt éves átlagos költségvetési erőfeszítéstől, az államháztartási hiány pedig magasabb a stabilitási program legutóbbi aktualizálásában feltételezettnél (különösen Szlovéniában). Korlátozottnak és elérhetőnek tűnik a fennmaradó, ahhoz szükséges éves átlagos költségvetési erőfeszítés, hogy Olaszország 2012-re, Szlovénia pedig 2013-ra megszüntesse a túlzott hiányt. Szlovákia esetében a 2010. évi költségvetési fejlemények a stabilitási program legutóbbi aktualizált változatában feltételezettnél sokkal rosszabbnak bizonyultak. A 2011. évi költségvetés azonban jelentős konszolidációs intézkedéscsomagot tartalmaz, amely várhatóan visszaállítja a költségvetési konszolidációt a megfelelő pályára. A Cseh Köztársaság esetében a Tanács ajánlásában 2010-re az államháztartási egyenlegben kifejezett célt tűzött ki, amely az őszi előrejelzés szerint teljesül, amit viszont a konvergenciaprogram legutóbbi aktualizált változatában tervezettnél valamivel gyorsabb csökkenés követ, a javuló ciklikus feltételek nyomán. Jóllehet 2011-ben a strukturális egyenleg javulása az előírt éves átlagos költségvetési erőfeszítés alatt marad, az ahhoz szükséges kiegészítő éves átlagos költségvetési erőfeszítés, hogy a hiány határidőre a GDP 3%-a alá csökkenjen, mindenképpen teljesíthető.

A 2010. évi őszi előrejelzést követően Ciprus és Lettország további intézkedéseket fogadott el, amelyek által a költségvetési helyzet összhangba kerül a tanácsi ajánlásokkal. Litvánia esetében az előrejelzés még nem tartalmazza a költségvetés készenléti záradékának hatását, amely pótköltségvetést vált ki abban az esetben, ha a túlzotthiány-eljárásban kitűzött célok megvalósulása veszélybe kerül. Belgium esetében (ahol a 2010. évi költségvetési eredmény a vártnál jobb volt) az előrejelzés még nem tartalmazza a 2011. évi költségvetést, de a hatóságok időközben bejelentették azon kötelezettségvállalásukat, hogy a hiányt 2011-ben 4% alá szorítják, ami jobb a legutóbbi aktualizált stabilitási programban vártnál.

Görögországgal kapcsolatosan a Tanács 2010. májusban az EUMSZ 126. cikke (9) bekezdése és 136. cikke alapján felszólítást tartalmazó módosított határozatot fogadott el, amelyben a túlzott hiány megszüntetésének határidejeként 2014-et határozta meg. Görögországnak 2010-ben a GDP 8%-át, 2011-ben 7,6%-át, 2012-ben 6,5%-át, 2013-ban 4,9%-át és 2014-ben 2,6%-át kitevő hiányt kell elérnie. E célból a 2009–2014 közötti időszakban a strukturális egyenleget a GDP legalább 10%-ával kell javítani. December 9-i közleményében a Bizottság megállapította, hogy Görögország kielégítően teljesíti a májusi tanácsi határozatot.

Összességében a 2010. őszi előrejelzés és az előrejelzés közzététele utáni információk fényében a Bizottság szerint a fent említett tagállamok mindegyike esetében megfelelőnek bizonyulnak a túlzott hiány megszüntetésére hozott intézkedések.

Azon tagállamok esetében, ahol a 2011. évi (és adott esetben a 2010. évi) költségvetési erőfeszítés az előírt éves átlagos erőfeszítés alatt marad, a konszolidációs időszak fennmaradó részére megvalósíthatónak tűnik a kiegészítő erőfeszítés. Mindazonáltal minél nagyobb költségvetési kiigazításra van szükség, annál fontosabb a csúszások elkerülése, és a szükséges költségvetési intézkedéseknek az időszak elejére ütemezése.

A Bizottság mindenekelőtt felszólítja azon tagállamokat, amelyeknek a kiigazítási erőfeszítése eddig a Tanács által ajánlott éves átlagos erőfeszítés alatt volt, hogy fokozzák konszolidációs erőfeszítéseiket és szükség esetén támasszák alá konszolidációs stratégiájukat határozott, konkrét strukturális intézkedésekkel, különösen az új európai szemeszter keretében áprilisban a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtandó stabilitási és konvergenciaprogramok előkészítése során.

Magyarország esetében az őszi előrejelzés szerint a hiány 2011-ben a GDP 4,7%-a lesz. Mindazonáltal a nyugdíjrendszer később elfogadott változtatásainak egyszeri hatása révén a nominális költségvetési hiány 2011-ben a GDP 3%-a alá csökkenhet. Ettől függetlenül a strukturális egyenleg 2011-ben tovább romlik, ami miatt a költségvetés 2012-ben újra a GDP körülbelül 5%-át kitevő hiányhoz tér vissza, ha nem hoznak kiegészítő intézkedéseket. Ahhoz, hogy biztosítható legyen a Tanács által meghatározott határidőre, 2011-re a túlzott hiány fenntartható megszüntetése, 2011-től jelentős kiegészítő konszolidációs erőfeszítésekre lenne szükség. Lengyelországban a 2010-re előre jelzett hiány 7,9%, amely 1,0 százalékponttal magasabb a 2010. évi konvergenciaprogramban tervezettnél, és strukturális javulás sem mutatkozik. A 2010. őszi előrejelzést követően Lengyelország kiegészítő intézkedéseket jelentett be, amelyek elfogadásuk esetén 2011-ben nagyjából összhangba hozhatják a költségvetési erőfeszítést az ajánlott éves átlagos költségvetési erőfeszítéssel. Jelentős kiegészítő konszolidációs erőfeszítésekre lenne szükség a 2011 és 2012 közötti időszakban ahhoz, hogy a Tanács által meghatározott határidőre, 2012-re az államháztartási hiány a GDP 3%-a alá csökkenjen. A fentiek fényében Rehn biztos levelet címzett Magyarországhoz és Lengyelországhoz, amelyben a tanácsi ajánlások teljes mértékű betartása iránti elkötelezettségük ismételt megerősítését, valamint a kötelezettségvállalás alátámasztásához szükséges tartós, konkrét és egyedi intézkedések minél előbbi bejelentését kérte.

A CIPRUS, FINNORSZÁG, BULGÁRIA ÉS DÁNIA ÁLTAL TETT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

Az 1467/97/EK tanácsi rendelet 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően, amely szerint a Szerződés 126. cikke (7) bekezdésének megfelelő ajánlás nyomán a tagállam számára intézkedések meghozatalára megállapított határidő lejártát követően „… a Bizottságnak értesítenie kell a Tanácsot arról, hogy a hozott intézkedéseket elegendőnek tekinti-e a túlzott hiánynak a Tanács által szabott határidőn belüli kiigazításához szükséges előrehaladás biztosításához, feltéve, hogy azokat teljes mértékben végrehajtják, valamint hogy a gazdasági helyzet az előrejelzéseknek megfelelően alakul ”, ez a szakasz (és a közlemény melléklete) értékeli a túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről szóló 2010. július 13-i tanácsi ajánlásokra válaszul Ciprus, Finnország, Bulgária és Dánia által tett intézkedéseket. Ezek az ajánlások a Bizottság szolgálatainak 2010. tavaszi előrejelzésén és a költségvetési exitstratégia egyeztetett elvein alapultak. A Tanács az ajánlásokra választ jelentő intézkedések megtételének határidejéül 2011. január 13-át tűzte ki.

Az 1467/97/EK rendeletnek és a módosított magatartási kódexnek[3] megfelelően egy adott tagállam által tett intézkedéseket akkor kell eredményesnek tekinteni, ha a tagállam az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlással összhangban járt el. A magatartási kódex megállapítja, hogy az intézkedések eredményességének értékelésénél mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az érintett tagállam az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélküli, ciklikusan kiigazított egyenlege tekintetében elérte-e a Tanács által eredetileg javasolt éves javulást. Azt is kijelenti, hogy ha a megfigyelt kiigazítás alacsonyabbnak bizonyul az ajánlottnál, ennek okait alaposan meg kell vizsgálni. Többéves kiigazítás esetén a magatartási kódex úgy rendelkezik, hogy az értékelésnek főként azokra az intézkedésekre kell összpontosítania, amelyeket a túlzott hiány megállapítását követő évben történő megfelelő költségvetési kiigazítás biztosítása érdekében tettek.

Mindezt figyelembe véve a Bizottság értékelte a Ciprus, Finnország, Bulgária és Dánia által a Tanács 2010. július 13-i ajánlásaira válaszul hozott intézkedéseket. A jelenleg elérhető információk alapján úgy tűnik, hogy a Ciprus, Finnország, Bulgária és Dánia által tett intézkedések megfelelő előrelépést jelentenek a túlzott hiánynak a Tanács által meghatározott határidőn belül történő kiigazítása felé. A Bizottság megítélése szerint ezen tagállamok esetében ezért jelenleg nincs szükség további lépésekre a túlzott hiány esetén követendő eljárásban. Az egyes országokra vonatkozó részletes értékelést ezen közlemény melléklete tartalmazza.

A Bizottság a Szerződéssel és a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseivel összhangban továbbra is szorosan nyomon követi Ciprus, Finnország, Bulgária és Dánia költségvetésének alakulását.

MELLÉKLET

CIPRUS

A túlzott hiány esetén követendő eljárás és a legújabb ajánlások

A túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében tett 2010. áprilisi bejelentés szerint az államháztartási hiány Cipruson a 2008. évi 0,9%-os többletről indulva 2009-ben elérte a GDP 6,1%-át. Ez a súlyos gazdasági visszaesés, és (az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban) a gazdasági visszaesésre válaszul hozott diszkrecionális intézkedések eredménye, de visszavezethető a GDP-növekedés sokkal kevésbé adóintenzív szerkezete miatti nagyobb összetételi hatásokra is. Ezzel párhuzamosan a bruttó államadósság a GDP 56,2%-át tette ki, ami a GDP 60%-ának megfelelő referenciaérték alatt marad, azonban növekvő tendenciát mutat. Ennek ismeretében a Tanács 2010. július 13-án úgy határozott, hogy Cipruson túlzott hiány áll fenn, és az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelően a túlzott államháztartási hiány 2012-ig történő megszüntetéséről szóló ajánlást címzett Ciprushoz[4]. Ajánlásában a Tanács 2011. január 13-át jelölte meg az eredményes intézkedések megtételének határidejeként.

A Tanács Ciprusnak különösen azt ajánlotta, hogy középtávú intézkedésekkel hiteles és fenntartható módon csökkentse a GDP 3 %-a alá az államháztartási hiányt. Ciprusnak ezért: a) annak érdekében, hogy 2012-ig a referenciaérték alá tudja csökkenteni a hiányt, 2010-ben meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket, amelyekkel a GDP legfeljebb 6 %-ára kell szorítania a hiányt és meg kell alkotnia egy kiadásoldali konszolidációs stratégiát; b) e célból a 2011–2012 közötti időszakban legalább a GDP 1,5 %-át kitevő éves átlagos költségvetési erőfeszítést kell biztosítania, amelynek ahhoz is hozzá kell járulnia, hogy a bruttó államadósság aránya újra csökkenő pályára kerüljön, amely elegendő elsődleges többlet visszaállításával megfelelő ütemben közelít a referenciaértékhez; és c) a konjunkturális feltételek figyelembevételével meg kell határoznia és következetesen végre kell hajtania a túlzott hiány 2012-ig történő megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, és a jelenleg vártnál kedvezőbb gazdasági vagy költségvetési feltételek esetén fel kell gyorsítania a hiány csökkentését.

Az ajánlás szerint továbbá a kiigazítással járó kockázatok csökkentése érdekében Ciprusnak erősítenie kell a középtávú költségvetési keret kötelező jellegét és javítania kell a költségvetés végrehajtásának évközi ellenőrzését. Emellett a ciprusi hatóságoknak ajánlották, hogy az elöregedéssel kapcsolatos kiadások előrevetített növekedésének megfékezése érdekében a nyugdíj- és egészségügyi kiadások visszafogására irányuló reformintézkedések végrehajtásával javítsák az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát. Végül a ciprusi hatóságoknak a költségvetési erőfeszítésen túl minden – többek között a kedvezőbb gazdasági feltételekből adódó – alkalmat meg kell ragadniuk arra, hogy felgyorsítsák a bruttó államadósság arányának csökkenését a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték felé.

A Tanács Ciprus számára 2011. január 13-át jelölte meg határidőként arra, hogy a hiánynak 2012-ig a referenciaérték alá történő csökkentése érdekében 2010-ben eredményesen megtegye a szükséges intézkedéseket, amelyekkel a GDP legfeljebb 6 %-ára szoríthatják a 2010. évi hiányt és megalkosson egy kiadásoldali konszolidációs stratégiát, a 2011–2012 közötti időszakban legalább a GDP 1,5%-ának megfelelő éves átlagos költségvetési erőfeszítést biztosítva.

A Bizottság a 2011. évi költségvetés és egy költségvetési konszolidációs intézkedéscsomag együttes, december 16-i, kormány általi elfogadását követően értékeli a megtett intézkedéseket, a Bizottság szolgálatainak a költségvetés-tervezetet már figyelembe vevő 2010. őszi előrejelzése alapján.

A megtett intézkedések értékelése

A Bizottság szolgálatainak 2010. őszi előrejelzése – a költségvetés-tervezetet is magában foglaló, akkoriban rendelkezésre álló információk alapján – úgy becsülte, hogy a költségvetési hiány az előző évihez hasonló szinten, a GDP 5,9%-án stabilizálódni látszik 2010-ben, mivel a bevételek kismértékű növekedését teljes mértékben ellensúlyozza a kiadások emelkedése. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a központi kormányzat és a társadalombiztosítási alapok 2010. január–november időszakot érintő összevont beszámolóinak nemrég közzétett pénzforgalmi adatai alátámasztják a vártnál alacsonyabb költségvetési hiányra vonatkozó becslést, mivel a hiány csökkenését jelzik, 2009 ugyanazon időszakához képes 0,5 százalékpontos javulással.

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a 2010. évi költségvetési eredmény várhatóan összhangban lesz a Tanács azon ajánlásával, miszerint a 2010. évi hiányt a GDP legfeljebb 6%-ára kell csökkenteni. Emellett a hiány csökkenése valamelyest felgyorsult, mivel a gazdasági feltételek a tanácsi ajánlás kibocsátásának időpontjában várthoz képest kedvezőbben alakultak.

Az abban az időben rendelkezésre álló 2011. évi költségvetés-tervezet alapján a Bizottság szolgálatainak 2010. őszi előrejelzésében[5] 2011-re a GDP 5,7%-át kitevő hiány szerepelt.

A 2011. évi költségvetés[6] a GDP 5,4%-át kitevő hiányt céloz meg, a valamivel a GDP 6%-a alá becsült 2010. évi hiány alapján. A költségvetés a bevételi oldalon nem foglal magában kiegészítő intézkedéseket, eltekintve az ösztönző intézkedések részét képező adókedvezmény megszüntetésétől, és a kőolajtermékek jövedéki adójának múlt július óta hatályos harmonizálásától. Ezeket azonban részben ellensúlyozza az egyéb folyó bevételek csökkenése. Kiadási oldalon a költségvetés az operatív kiadások csökkentése, valamint az állami beruházások és foglalkoztatás korlátozása révén megtakarításokra törekszik. Ezeket az elemeket azonban teljes mértékben ellensúlyozza a közszféra béreinek, a kamatkifizetéseknek és a szociális kiadásoknak az emelkedése.

A ciprusi hatóságok a költségvetés elfogadásával egyidejűleg költségvetési konszolidációs csomagot fogadtak el annak érdekében, hogy a túlzott államháztartási hiány megszüntetéséről szóló, tavaly júliusi (a túlzotthiány-eljárásban a 126. cikk (7) bekezdése szerinti) tanácsi ajánlással összhangban a GDP 4,5%-ára csökkentsék a költségvetési hiányt. A Stavrakis pénzügyminiszter által 2011. január 7-én Rehn biztosnak címzett levélben kifejtettek szerint a hatóságok a csomagból eredő konszolidációt GDP-arányosan 1 százalékpontra becslik, amelyből 0,6 százalékpont bevételi oldali, tartós jellegű. Emellett a koalíciós partnerek megállapodtak egy kiegészítő intézkedéscsomagban, amelyet 2011. februárban nyújtanak be a parlamenthez jóváhagyásra. A hatóságok becslései szerint ez 2011-ben GDP-arányosan további 0,6 százalékpontos konszolidációt eredményez, bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedésekkel egyaránt.

A Bizottság szolgálatainak 2010. őszi előrejelzése nem tartalmazza a nemrég elfogadott konszolidációs intézkedéscsomagot, mivel ez az adatszolgáltatás zárónapján nem állt rendelkezésre. Az előrejelzés alapján a strukturális egyenleg (a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélküli egyenleg) 2011-ben GDP-arányosan 0,75 százalékponttal javul, a 2010. évi semleges hatás után. A fent említett költségvetési konszolidációs csomag elfogadása ebben a formában GDP-arányosan 1 százalékponttal javítaná mind az államháztartási, mind a strukturális egyenleget. A GDP-arányosan 0,6 százalékpontot kitevő, függőben lévő további intézkedéscsomag elfogadása várhatóan hasonló hatással járna. Összességében az államháztartási és a strukturális egyenleg javulása 2011-ben GDP-arányosan körülbelül 2,25 százalékpont lenne. A 2010. évi vártnál (GDP-arányosan 0,4 százalékponttal) alacsonyabb hiány bázishatásának köszönhetően az államháztartási egyenleg várhatóan a GDP 3,75%-ának felel meg 2011-ben.

A hiánycélok eléréséhez azonban kockázatok társulnak, amelyek főleg abból a bevett gyakorlatból erednek, hogy az év folyamán pótköltségvetéseket fogadnak el. Számottevő kockázatot jelent a szociális juttatások csúszása is, amelyet az a nyomás okoz, hogy a közvetettadó-emelkedés hatását és az infláció vártnál magasabb növekedése esetén a bérindexálás (COLA) által a közszféra béreire gyakorolt hatást enyhítő intézkedéseket fogadjanak el. Mindemellett kockázatok társulnak a bejelentett, de még el nem fogadott konszolidációs intézkedések költségvetési hatásához is, az érintett felektől eredő nyomás miatt.

Ennek ismeretében a Bizottság megállapítja, hogy Ciprus biztosította a 2011-ben GDP-arányosan legalább 1,5 százalékpontot kitevő költségvetési erőfeszítést és eredményes intézkedéseket tett a jelenlegi túlzott hiány 2012. évi megszüntetése érdekében. Mindazonáltal a Ciprus által elfogadott költségvetési konszolidációs intézkedések többsége bevételoldali, annak ellenére, hogy a Tanács kiadásoldalra összpontosító konszolidációs stratégiát ajánlott.

A 2010. őszi előrejelzésben a Bizottság szolgálatai úgy becslik, hogy Ciprus bruttó adósság-GDP aránya a magasabb elsődleges hiány miatt 2011-re 65,2%-ra emelkedik. A ciprusi hatóságok előrejelzése szerint az államadósság 2010-ben a GDP közel 62 %-ára növekszik a 2009. évi 58%-ról, főként az elsődleges hiány negatív hatása miatt. 2011-re a hatóságok az adósságarány enyhe emelkedését jósolják, 63,8%-ra, szintén az elsődleges hiány okán. Mindazonáltal a költségvetési konszolidációs csomag elfogadása az elsődleges hiány visszafogása révén várhatóan a 2010. évihez hasonló szinten stabilizálja az adósság-GDP arányt 2011-ben. A konszolidációs intézkedések 2012. évi folytatása a növekedés felgyorsulásával társulva hozzájárulhat az adósság csökkenő tendenciájának visszaállításához.

A Bizottság szolgálatai által készített előrejelzések és az azok zárónapja után hozott intézkedések fényében megállapítható, hogy az előrejelzés időszakában Ciprus várhatóan visszaállítja csökkenő pályára a bruttó államadósság mértékét.

Végül, nem számoltak be előrehaladásról a költségvetési irányítás megerősítése terén, például Ciprus hároméves középtávú költségvetési keretének gyorsított végrehajtásával vagy kötelező jellegének megerősítésével kapcsolatosan. Továbbra is tárgyalások folynak a nyugdíjrendszer további reformjára irányuló tervekről.

Következtetés

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy a Ciprus által tett intézkedések megfelelő előrelépést jelentenek a túlzott hiánynak a Tanács által meghatározott határidőn belül történő kiigazítása felé. Mindenekelőtt Ciprus intézkedéseket tett a túlzott hiány 2012-ig való megszüntetése érdekében, miközben a tanácsi ajánlásokkal összhangban 2011-ben megfelelő költségvetési erőfeszítést biztosít.

Mindazonáltal a hiánycélok elérésének vannak kockázatai, amelyek főként abból a bevett gyakorlatból erednek, hogy az év folyamán pótköltségvetéseket fogadnak el, de a szociális juttatások lehetséges csúszása, és a bérindexálásnak (COLA) a közszféra béreire gyakorolt hatása miatt is. E kockázatok fényében a ciprusi hatóságoknak szorosan figyelemmel kell kísérniük a költségvetés alakulását és késznek kell lenniük korrekciós intézkedések elfogadására, ha e kockázatok bekövetkeznének.

Emellett a Bizottság véleménye szerint Ciprusnak hatékonyabban kell erősítenie a középtávú költségvetési keret kötelező jellegét, és a tanácsi ajánlásokkal összhangban olyan intézkedéseket kell bevezetnie, amelyek célja a ciprusi államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása.

A fenti értékelés alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy jelenleg nincs szükség további lépésekre a Ciprusra vonatkozó túlzott hiány esetén követendő eljárásban. A Bizottság a Szerződéssel és a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseivel összhangban továbbra is szorosan nyomon követi Ciprus költségvetésének alakulását.

Táblázat: Kulcsfontosságú makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása

2008 | 2009 | 2010 | 2011 |

Reál-GDP (%-os változás) | BIZ | 3,6 | -1,7 | 0,5 | 1,5 |

CY | 3,6 | -1,7 | 0,6 | 1,5 |

SP | 3,6 | -1,7 | 0,5 | 1,5 |

Kibocsátási rés (a potenciális GDP %-ában) | BIZ2 | 3,1 | -1,2 | -2,2 | -1,8 |

CY | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

SP1 | 2,9 | -1,3 | -2,4 | -2,5 |

Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában) | BIZ | 0,9 | -6,0 | -5,9 | -5,7 |

CY | 0,9 | -6,0 | -5,9 | -5,4 |

SP | 0,9 | -6,1 | -6,0 | -4,5 |

Elsődleges egyenleg (a GDP %-ában) | BIZ | 3,7 | -3,4 | -3,6 | -3,3 |

CY | 3,7 | -3,4 | -3,6 | -3,0 |

SP | 3,7 | -3,6 | -3,7 | -2,1 |

Ciklikusan kiigazított egyenleg (a GDP %-ában) | BIZ | -0,3 | -5,5 | -5,1 | -5,0 |

CY | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

SP1 | -0,2 | -5,6 | -5,1 | -3,5 |

Strukturális egyenleg3 (a GDP %-ában) | BIZ | -0,3 | -5,7 | -5,7 | -5,0 |

CY | n.a. | n.a. | n.a. | n.a. |

SP | -0,2 | -5,6 | -5,2 | -3,6 |

Bruttó államadósság (a GDP %-ában) | BIZ | 48,3 | 58,0 | 62,2 | 65,2 |

CY | 48,3 | 58,0 | 61,9 | 63,8 |

SP | 48,4 | 56,2 | 61,0 | 63,2 |

Megjegyzések: |

1 Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programok szerint, ahogy a Bizottság szolgálatai a programokban szereplő információk alapján újraszámították. |

2 A 2009–2012 közötti időszakra vonatkozóan 2,5%-os, 1,5%-os, 1,1%-os és 1,1%-os becsült potenciális növekedés alapján. |

3 Ciklikusan kiigazított egyenleg, az egyszeri és más átmeneti intézkedések nélkül. Az egyszeri és más átmeneti intézkedések a legutóbbi program szerint 2009-ben a GDP 0,3%-át, 2010-ben pedig a GDP 0,7%-át teszik ki; valamennyi hiánycsökkentő. |

Forrás: |

a stabilitási program 2010. áprilisi aktualizált változata (SP); a Bizottság szolgálatainak 2010. őszi előrejelzése (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai |

FINNORSZÁG

2.1. A túlzott hiány esetén követendő eljárás és a legújabb ajánlások

A gazdasági visszaesés hatása és a diszkrecionális költségvetési ösztönzők az államháztartás romlásához vezettek Finnországban. A túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében a pénzügyminisztérium által tett 2010. áprilisi bejelentés szerint a hatóságok 2010-ben a GDP 4,1%-át kitevő államháztartási hiányt céloztak meg. A Bizottság szolgálatainak tavaszi előrejelzése valamivel kisebb, 2010-ben a GDP 3,8%-át kitevő hiányt várt. Ennek ismeretében a Tanács 2010. július 13-án úgy határozott, hogy Finnországban túlzott hiány áll fenn, és az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelően a túlzott államháztartási hiány 2011-ig történő megszüntetéséről szóló ajánlást címzett Finnországhoz[7]. Ajánlásában a Tanács 2011. január 13-át jelölte meg az eredményes intézkedések megtételének határidejeként.

A Tanács ajánlása szerint Finnországnak hiteles és fenntartható módon a GDP 3 %-a alá kell csökkentenie az államháztartási hiányt. E célból a finn hatóságoknak a) 2010-ben a stabilitási program legújabb változatában tervezettek szerint kell végrehajtaniuk a költségvetési intézkedéseket, és ezzel egyidejűleg gondoskodniuk kell arról, hogy a GDP 3 %-ának megfelelő referenciaérték tervezett túllépése korlátozott és átmeneti jellegű maradjon; b) 2011-ben a GDP legalább 0,5 %-át jelentő költségvetési erőfeszítést kell biztosítaniuk; és c) intézkedéseket kell meghatározniuk annak érdekében, hogy a túlzott hiány 2011-re tervezett megszüntetése biztosított legyen.

Emellett a Tanács felkérte Finnországot annak biztosítására, hogy a túlzott hiány megszüntetése után is folytassák a költségvetési egyenlegre irányuló középtávú célkitűzés – a GDP 0,5%-át kitevő strukturális többlet – megvalósítására irányuló költségvetési konszolidációt.

A Bizottság értékeli a megtett intézkedéseket, a Bizottság szolgálatainak a 2011. évi költségvetési intézkedéseket tartalmazó 2010. őszi előrejelzése, valamint a pénzügyminisztérium 2010. december 20-i aktualizált előrejelzése alapján.

2.2. A megtett intézkedések értékelése

Az államháztartás romlását követően – jelentős mértékű államháztartási többletről a 2009-ben jegyzett 2,5%-os hiányra – a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében tett 2010. áprilisi bejelentés a hiány további bővülését jelezte, 2010-ben a GDP 4,1%-ára. Mind a Bizottság szolgálatainak, mind a hatóságoknak a legújabb előrejelzése szerint 2010-ben a hiány szélesedése sokkal korlátozottabb lesz. A Bizottság szolgálatai és a hatóságok későbbi előrejelzéseikben a 2010. évi és az azt követő évek gazdasági és pénzügyi kilátásait is pozitív irányba módosították, tükrözve a gazdasági tevékenységeknek a 2010 második negyedéve óta megfigyelt erőteljes fellendülését. A túlzotthiány-eljárás elindítását követően ugyan nem jelentettek be kimondottan 2010-re vonatkozó jelentős adóügyi vagy kiadási intézkedéseket, a gazdasági környezet javulása mégis automatikusan megnövelte az adóbevételeket. A Bizottság szolgálatainak 2010. őszi előrejelzése 2010-re a GDP 3,1%-át kitevő hiányt jósol, amely a 2010 tavaszán várthoz képest javítja a következő évek kilátásait. Ez sokkal jobb eredmény a túlzotthiány-eljárás keretében a hatóságok által tett – a Tanács 2010. július 13-i ajánlásait alátámasztó – 2010. áprilisi bejelentésben megcélzott, a GDP 4,1%-át kitevő hiánynál. Hasonlóképpen, a pénzügyminisztérium 2010. decemberi aktualizált előrejelzése 2010-ben a GDP 3,2%-át kitevő hiányt vár (a túlzotthiány-eljárás keretében 2010. októberben tett bejelentés szerint a hiány a GDP 3,3%-a lesz).

A költségvetési politika 2010-ben összességében expanzív volt. A Bizottság szolgálatainak 2010. őszi előrejelzése szerint a strukturális egyenleg 2010-ben 1 százalékponttal gyengült, ami az abban az évben végrehajtott költségvetési ösztönző program hatását tükrözi. Az ösztönző programot a stabilitási program legújabb, 2010. februári aktualizált változatában tervezettek szerint, és a Tanács ajánlásának megfelelően hajtották végre.

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Finnország követte a Tanács ajánlásait, és gondoskodott arról, hogy a GDP 3 %-ának megfelelő referenciaérték tervezett túllépése korlátozott és átmeneti jellegű maradjon.

A 2011. évi hiányra vonatkozó kilátások nagymértékben javultak a 2010. februári aktualizált stabilitási program óta, amely erre az évre a GDP 3,0%-ának megfelelő hiányt jelzett előre. A Bizottság szolgálatainak 2010. őszi előrejelzése szerint 2011-ben a hiány a GDP 1,6%-a lesz. A hatóságok legújabb, 2010. december 20-i előrejelzése szerint 1,3%-os lesz a hiány-GDP arány (ehhez hasonlóan a túlzotthiány-eljárás szerinti 2010. októberi bejelentés 1,4%-os hiányt célzott meg). Ennek a 2010. tavaszi előrejelzésekhez viszonyított javulásnak a legnagyobb részét a vártnál jobb 2010. évi gazdasági és költségvetési eredmény magyarázza, amelynek hatása 2011-re is átnyúlik. Mindazonáltal diszkrecionális adóemelésre is sor került 2010 folyamán, amely az államháztartási egyenleget 2011-ben megközelítőleg a GDP 0,6%-át kitevő mértékben javítja. Jóllehet nem jelentettek be kivételes költségvetési csökkentéseket, a kiadásnövekedés várhatóan mégis lassul, mivel a korábbi ösztönző csomagból eredő néhány beruházási projekt fokozatosan lezárul, és a helyi önkormányzatok valószínűleg költségvetési megtakarításokkal reagálnak a finanszírozási nehézségekre. A központi és a helyi kormányzatok egyaránt folytatják az állami szektor termelékenységének fokozására irányuló hosszú távú programok végrehajtását, ami a személyzeti költségek terén is hozhat megtakarításokat.

A bizottsági előrejelzés a strukturális egyenleg valamivel kevesebb, mint 1 százalékpontos javulását várja 2011-ben. Ez a becslés nagyjából megfelel a 2011. évi diszkrecionális intézkedések alulról felfelé mért nagyságának.

Ennek ismeretében a Bizottság megállapítja, hogy Finnország biztosítja a GDP-arányosan legalább 0,5 százalékpontot kitevő költségvetési erőfeszítést 2011-ben és eredményes intézkedéseket tett a jelenlegi túlzott hiány 2011. évi megszüntetése érdekében.

2.3. Következtetés

A jelenlegi információk alapján úgy tűnik, hogy a Finnország által tett intézkedések megfelelő előrelépést jelentenek a túlzott hiánynak a Tanács által meghatározott határidőn belül történő kiigazítása felé. Mindenekelőtt Finnország intézkedéseket tett a túlzott hiány 2011-ig való megszüntetése érdekében, miközben a tanácsi ajánlásokkal összhangban 2011-ben megfelelő költségvetési erőfeszítést biztosít.

A fenti értékelés alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy jelenleg nincs szükség további lépésekre a Finnországra vonatkozó túlzott hiány esetén követendő eljárásban. A Bizottság a Szerződéssel és a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban továbbra is szorosan nyomon követi Finnország költségvetésének alakulását.

Táblázat: Kulcsfontosságú makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása

BULGÁRIA

3.1. A túlzott hiány esetén követendő eljárás és a legújabb ajánlások

Bulgáriában a gazdasági visszaesés hatása és a 2009. év közepén tartott parlamenti választásokat megelőzően a leköszönő kormány által tett jelentős kötelezettségvállalásokból eredő kiadásnövekedés az államháztartás romlását váltotta ki. A növekedés kevésbé adóintenzív összetétele felé való eltolódással párosulva ez Bulgáriában 2009-ben a GDP 3,9%-át kitevő hiányhoz vezetett, a 2008. évi 1,8%-os többlethez képest[8]. Ennek ismeretében a Tanács 2010. július 13-án úgy határozott, hogy Bulgáriában túlzott hiány áll fenn, és az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelően a túlzott államháztartási hiány 2011-ig történő megszüntetéséről szóló ajánlást címzett Bulgáriához[9]. Ajánlásában a Tanács 2011. január 13-át jelölte meg az eredményes intézkedések megtételének határidejeként.

A Tanács Bulgáriának különösen azt ajánlotta, hogy legkésőbb 2011-ig hiteles és fenntartható módon csökkentse a GDP 3 %-a alá az államháztartási hiányt. A felkérés szerint Bulgária hatóságainak ezért: a) meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a 2010. évi hiány ne lépje túl a GDP 3,8 %-át kitevő tervezett mértéket; b) 2011-ben a GDP legalább 0,75 %-át jelentő költségvetési erőfeszítés megvalósítását kell biztosítaniuk; és c) meg kell határozniuk, és végre kell hajtaniuk azokat az intézkedéseket, amelyek a túlzott hiány 2011-ig történő megszüntetéséhez szükségesek. A kiigazításhoz kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében az ajánlás szerint Bulgáriának meg kell erősítenie a költségvetési irányítást és az átláthatóságot azáltal, hogy megszilárdítja a pénzügyminisztérium kiadásellenőrzését, erősíti a középtávú költségvetési keret kötelező jellegét, valamint javítja a költségvetés év közbeni végrehajtásának ellenőrzését.

A Tanács a bolgár kormány számára 2011. január 13-át tűzte ki határidőként az eredményes lépések megtételéhez, valamint a túlzott hiány megszüntetéséhez szükséges intézkedések meghatározásához.

A Bizottság értékeli a megtett intézkedéseket, a Bizottság szolgálatainak a 2011. évi költségvetésben tervezett intézkedéseket magában foglaló 2010. őszi előrejelzése alapján, valamint a bolgár hatóságok által 2010. december végén és 2011. januárban rendelkezésre bocsátott kiegészítő információk figyelembevételével.

3.2. A megtett intézkedések értékelése

A Bizottság szolgálatainak 2010. őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány aránya a 2009-ben a GDP 4,7 %-át kitevő értékről 2010-ben a GDP 3,8 %-ára csökken, ami megfelel a tanácsi ajánlásokat alátámasztó, 2010. évi módosított költségvetésben meghatározott célnak. Ez az előrejelzés annak ismeretében készült, hogy a gazdasági kilátások a Bizottság szolgálatainak 2010. tavaszi – a 2010. július 13-i tanácsi ajánlás alapjául szolgáló – előrejelzése óta nagyjából változatlanok. Emellett az előrejelzés egyszeri hiánynövelő tételt tartalmaz, amely harmadik országok adósságának az elengedéséből ered (a GDP 0,1%-a) és magában foglalja a módosított 2010. évi költségvetésben tervezett folyó adóbevételek és tőkekiadás-megtakarítások elmaradását. A hatóságok legutóbbi előrejelzése szerint a 2010. évi hiány aránya valamivel jobb, a GDP 3,6%-a lesz. A Bizottság szolgálatainak előrejelzése szerint a strukturális egyenleg 2010-ben megközelítőleg a GDP 1,5 %-ával javul.

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a 2010. évi költségvetési eredmény várhatóan összhangban lesz a Tanács azon ajánlásával, hogy 2010-ben érjék el a módosított 2010. évi költségvetésben meghatározott, a GDP 3,8%-át kitevő hiánycélt.

A Bizottság szolgálatainak 2010. őszi előrejelzése 2011-re a GDP 2,9%-át kitevő hiányt jósol, ami a GDP 0,9%-át kitevő éves hiánycsökkentést jelent, változatlan politika feltételezése mellett, a gazdasági kilátások várt javulása és a 2011. évi költségvetésben tervezett költségvetési konszolidációs intézkedések óvatos értékelése alapján. A hatóságok várakozásai szerint a hiány valamivel alacsonyabb, a GDP 2,5%-a lesz, és ez a különbség főként a gazdasági tevékenységre vonatkozó optimistább előrejelzéssel magyarázható. A hatóságok ezt a költségvetési célt az államháztartási bevételek emelése révén próbálják elérni, amelyet a várt gazdasági fellendülés és bevételnövelő intézkedések, valamint a kiadásnövekedés visszafogása és a kiadások fokozottabb hatékonysága támaszt alá. Strukturális szempontból a Bizottság szolgálatainak előrejelzése szerint a strukturális egyenleg 2011-ben a GDP 0,75 %-ával javul.

A 2011. évi hiánycél elérésének kockázatai főként a 2011. évi költségvetési előrejelzések alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyvhöz kapcsolódnak. A lassabb gazdaságélénkülés kevésbé bevételintenzív növekedési összetétellel társulva az óvatos költségvetési bevételbecslések ellenére váratlan bevételkiesésekhez vezethet. Kiadási oldalon a 2011. második felére ütemezett helyi önkormányzati és elnöki választások további nyomást gyakorolhatnak a kiadásokra. E kockázatok fényében a bolgár hatóságoknak szorosan nyomon kell követniük a költségvetés alakulását és készen kell állniuk arra, hogy e kockázatok bármelyikének bekövetkezése esetén korrekciós intézkedéseket tegyenek.

Ennek ismeretében a Bizottság megállapítja, hogy Bulgária biztosította a GDP-arányosan 0,75 százalékpontot kitevő költségvetési erőfeszítést és eredményes intézkedéseket tett a jelenlegi túlzott hiány 2011. évi megszüntetése érdekében.

Végül, a költségvetési irányítás terén történt némi előrelépés, és volt néhány kezdeményezés az állami kiadások hatékonyságának fokozására. A szociális partnerek megegyeztek a nyugdíjrendszer további reformjára vonatkozó közép- és hosszú távú intézkedésekről, amelyek végrehajtásához további jogalkotási fellépésre van szükség.

3.3. Következtetés

A jelenlegi információk alapján úgy tűnik, hogy a Bulgária által tett intézkedések megfelelő előrelépést jelentenek a túlzott hiánynak a Tanács által meghatározott határidőn belül történő kiigazítása felé. Bulgária megtette az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a túlzott hiányt 2011-ig megszüntesse, mégpedig annak elkerülésével, hogy a 2010. évi hiány túllépje a GDP 3,8 %-át kitevő tervezett mértéket és azáltal, hogy a megfelelő költségvetési erőfeszítést jogszabályilag rögzítette a 2011. évi költségvetésben, a Tanács ajánlásával összhangban.

Emellett a Bizottság véleménye szerint Bulgáriának hatékonyabban kell erősítenie középtávú költségvetési keretének kötelező jellegét, a tanácsi ajánlásokkal összhangban

A fenti értékelés alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy jelenleg nincs szükség további lépésekre a Bulgáriára vonatkozó túlzott hiány esetén követendő eljárásban. A Bizottság a Szerződéssel és a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban továbbra is szorosan nyomon követi Bulgária költségvetésének alakulását.

Táblázat: Kulcsfontosságú makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása

DÁNIA

4.1. A túlzott hiány esetén követendő eljárás és a legújabb ajánlások

A gazdasági visszaesés hatása és a diszkrecionális költségvetési ösztönzők az államháztartás romlásához vezettek Dániában. Az államháztartási egyenleg a 2008. évben a GDP 3,2%-át kitevő többletről indulva 2009-ben a GDP 2,7%-át kitevő hiányba fordult át, amely várhatóan a GDP 5,5%-ára szélesedik 2010-ben. Ennek ismeretében a Tanács 2010. július 13-án úgy határozott, hogy Dániában túlzott hiány áll fenn, és az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelően a túlzott államháztartási hiány 2013-ig történő megszüntetéséről szóló ajánlást címzett Dániához[10]. Ajánlásában a Tanács 2011. január 13-át jelölte meg az eredményes intézkedések megtételének határidejeként.

A Tanács ajánlása szerint Dániának középtávú intézkedésekkel hiteles és fenntartható módon a GDP 3 %-a alá kell csökkentenie az államháztartási hiányt. A dán hatóságoknak ezért: a ) a konvergenciaprogram legújabb aktualizált változatában előirányzottaknak megfelelően kell végrehajtaniuk a költségvetési intézkedéseket 2010-ben, és 2011-ben meg kell kezdeniük a konszolidációt, hogy a hiány 2013-ig a referenciaérték alá csökkenjen; b) a 2011–2013 közötti időszakban legalább a GDP 0,5%-ának megfelelő éves átlagos költségvetési erőfeszítést kell biztosítaniuk; és c) a konjunkturális feltételek figyelembevételével meg kell határozniuk és következetesen végre kell hajtaniuk a túlzott hiány 2013-ig történő megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, és a jelenleg vártnál kedvezőbb gazdasági vagy költségvetési feltételek esetén fel kell gyorsítaniuk a hiány csökkentését.

A Bizottság értékeli a megtett intézkedéseket, a Bizottság szolgálatainak 2010. őszi előrejelzése alapján, valamint a 2011. évi költségvetés, a kormány decemberi előrejelzése és a kormány által május 25-én bejelentett konszolidációs intézkedések fényében. Az értékelés figyelembe veszi a dán pénzügyminisztérium által 2011. január 13-án a megtett eredményes intézkedésekkel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott információkat is.

4.2. A megtett intézkedések értékelése

A Bizottság szolgálatainak 2010. őszi előrejelzése szerint az államháztartási egyenleg 2010 és 2012 között 1,6 százalékponttal javul (a GDP -5,1%-áról 2010-ben a GDP -3,5%-ára 2012-re). A dán hatóságok legutóbbi (2010. decemberi) makrogazdasági előrejelzése szerint a hiány aránya 2010-ben a GDP 3,6%-a lesz[11], amely 2011-ben a GDP 4,7%-ára emelkedik, mielőtt a GDP 3,4%-ára csökkenne 2012-ben, ami így már a Tanács által meghatározott határidő előtt egy évvel megközelítené a referenciaértéket.

2010. májusban a dán kormány megkapta a parlament támogatását a túlzotthiány-eljárás keretében tett ajánlások teljesítése érdekében kialakított konszolidációs intézkedéscsomaghoz. Az intézkedések közé tartozik a korábban tervezett adócsökkentések elhalasztása, és különféle adóhatárok automatikus indexálásának (az úgynevezett § 20 szerinti szabályozás ) 2014-ig való felfüggesztése, a munkanélküliségi juttatások időtartamának megreformálása és négy évről kettő évre rövidítése, valamint a szakszervezeti tagdíjak levonására vonatkozó felső határ bevezetése. Emellett 2011 és 2013 között a kormányzati fogyasztás növekedését is korlátozzák. A májusi konszolidációs csomag intézkedéseit a Tanács ajánlásának megfelelően már törvénybe foglalták. Ezen túlmenően a 2011. évi költségvetés megerősíti a kormány azon szándékát, hogy visszafogja a kormányzati fogyasztás növekedését. A helyi önkormányzatok finanszírozási módjának és kiadásaik ellenőrzési módjának módosítása várhatóan csökkenti a kiadástúllépések kockázatát[12].

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Dánia követte a Tanács ajánlásait, hogy a konvergenciaprogram legújabb aktualizált változatában előirányzottaknak megfelelően hajtsa végre a költségvetési intézkedéseket 2010-ben, és 2011-ben kezdje meg a konszolidációt.

Az említett intézkedések alapján várható éves átlagos konszolidációs erőfeszítés a 2011–2013 közötti időszakban nagyjából a GDP 0,5 %-át teszi ki, ami összhangban lenne a Tanács ajánlásával. Mindazonáltal, bár az előrejelzések szerint 2012-ig a költségvetési egyenleg határozottan javul, a strukturális egyenleg a becslések szerint valamelyest romlik az időszakban. Az alapul szolgáló potenciális kibocsátásnövekedés 2010–2013-ban, a közösen megállapított módszertannak megfelelő becslések szerint igen alacsony, ami szokatlan és a jelenlegi körülmények között bizonytalanságokat jelezhet a dán potenciális kibocsátás kiszámításában.

A fent említett konszolidációs intézkedésekre tekintettel a Bizottság a jelenlegi helyzetben nem lát okot arra, hogy az éves átlagos strukturális egyenlegben kifejezett, ajánlott költségvetési erőfeszítés ne lenne elérhető középtávú keretben 2011 és 2013 között. Ezért úgy véli, hogy Dánia a jelenlegi információk alapján eredményes intézkedéseket hozott a jelenlegi túlzott hiány 2013. évi megszüntetése érdekében.

4.3. Következtetés

A jelenlegi információk alapján úgy tűnik, hogy a Dánia által tett intézkedések megfelelő előrelépést jelentenek a túlzott hiánynak a Tanács által meghatározott határidőn belül történő kiigazítása felé. Dánia mindenekelőtt a konvergenciaprogram legújabb aktualizált változatában előirányzottaknak megfelelően végrehajtotta a költségvetési intézkedéseket 2010-ben, és a tanácsi ajánlásokkal összhangban 2011-ben megkezdte a konszolidációt.

A fenti értékelés alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy jelenleg nincs szükség további lépésekre a Dániára vonatkozó túlzott hiány esetén követendő eljárásban. A Bizottság a Szerződéssel és a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban továbbra is szorosan nyomon követi Dánia költségvetésének alakulását.

1. táblázat: Kulcsfontosságú makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása

[1] A Tanács minden egyes tagállamra vonatkozóan tájékoztatást kapott az ajánlásban megadott hat hónapos határidőt követően meghozott intézkedések értékeléséről. Az összes bizottsági közlemény, valamint minden tagállam esetében a (múltbeli és folyamatban lévő) túlzotthiány-eljárásokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok megtalálhatók a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/economy_finance/sgp/deficit/countries/index_en.htm.

[2] HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

[3] „A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának részletes leírása, valamint iránymutatások a stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmára és formájára vonatkozóan”, amelyet az ECOFIN-Tanács 2009. november 10-én hagyott jóvá. A dokumentum az alábbi weboldalon olvasható: http://ec.europa.eu/economy_finance/sgp/deficit/legal_texts/index_en.htm.

[4] A Cipruson fennálló túlzott hiányra vonatkozó eljárással kapcsolatos valamennyi dokumentum megtalálható a következő weboldalon: http://ec.europa.eu/economy_finance/sgp/deficit/countries/cyprus_en.htm

[5] A Bizottság szolgálatainak 2010. őszi előrejelzését 2010. november 29-én tették közzé. Az adatszolgáltatás zárónapja 2010. november 15. volt.

[6] A parlament 2010. december 16-án elfogadta a 2011. évi költségvetést.

[7] A Finnországra vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok a következő weboldalon találhatóak:http://ec.europa.eu/economy_finance/sgp/deficit/countries/finland_en.htm

[8] A túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében tett 2010. októberi bejelentéssel a 2008. és 2009. évi államháztartási egyenleg eredménye a GDP 1,7%-át kitevő többletre, illetve 4,7%-át kitevő hiányra módosult. Ennek fő okai közt szerepeltek módszertani változások bizonyos adóbevételek időben kiigazított készpénzalapú könyvelésének bevezetése tekintetében, valamint a 2010. második felében feltárt néhány további kormányzati kötelezettség.

[9] A Bulgáriára vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok a következő weboldalon találhatók:http://ec.europa.eu/economy_finance/sgp/deficit/countries/bulgaria_en.htm

[10] A Dániára vonatkozó, a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok a következő weboldalon találhatók: : http://ec.europa.eu/economy_finance/sgp/deficit/countries/denmark_en.htm

[11] A dán kormány szerinti 2010. évi költségvetési egyenleg alacsonyabb a Bizottság szolgálatainak 2010. őszi előrejelzésénél, elsősorban a nyugdíjhozam-adókból származó bevételek átmeneti és váratlan megugrása miatt, amely nem szerepelt a Bizottság szolgálatainak előrejelzésében.

[12] Két további folyamatban lévő kezdeményezésnek lehet valószínűsíthető költségvetési hatása az elkövetkező években. Az első a hallgatói ösztöndíjak reformja, amelyről jelenleg tárgyalnak, és amely lerövidítheti a hallgatói ösztöndíjak időtartamát. A reform tehát várhatóan tovább csökkenti a kormányzati kiadásokat. Másodikként a kormány javasolta a korkedvezményes nyugdíjazási rendszer 2034-ig történő megszüntetését, amelynek várhatóan pozitív lesz a hosszú távú fenntarthatóságra gyakorolt hatása, de rövid távon költségeket okoz a költségvetésnek. Ez a reform mindenekelőtt jelentős egyszeri hatással járhat a 2012. évi költségvetési egyenlegre nézve. Ez az egyszeri költség nem lenne hatással a túlzott hiány 2013-ig való megszüntetésére. E két kezdeményezés költségvetési hatását jelenleg lehetetlen megfelelően számszerűsíteni.