23.2.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 54/40

—

úgy véli, hogy a javasolt finanszírozási szintet ezért az abszolút szükséges minimumnak kell tekinteni ahhoz, hogy megvalósuljanak azok a törekvések, amelyekről a tagállamok a Szerződésben és az Európa 2020 stratégiában az EU-t illetően megállapodtak;

—

megerősíti, hogy az RB határozottan ellenzi a makrogazdasági feltételesség bármilyen formáját;

—

támogatja, hogy kizárólag azokat az előzetes feltételeket vezessék be, amelyek a programok hatékonyabbá tételét szolgálják, és kéri, hogy az egyes tagállamok és helyi és regionális önkormányzataik közötti formális partnerségi megállapodások megkötése az Európai Bizottság által ellenőrizendő konkrét előzetes feltétel legyen;

—

megerősíti, hogy az RB ellenzi a javasolt teljesítési tartalékot; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az utólagos feltételeket és a támogatások felfüggesztésének eszközét csak világosan meghatározott feltételek között volna szabad alkalmazni, ha az eredmények messze elmaradnak az elvárásoktól;

—

támogatja azt a TPK-val kapcsolatos javaslatot, hogy vezessenek be a régiókra vonatkozó, új „átmeneti” kategóriát;

—

hangsúlyozza, hogy a támogatásfelvétel javasolt felső határa egyetlen tagállamban se eredményezzen olyan kötelezettségvállalási szinteket, amelyek alacsonyabbak a 2007–2013-as időszak (inflációval kiigazított) tényleges kiadásainak szintjénél;

—

sürgeti a helyi és regionális önkormányzatokat nagymértékű bevonását az európai összekapcsolódási eszköz keretében finanszírozott infrastrukturális projektek felügyeletébe és irányításába;

—

üdvözli, hogy a többéves pénzügyi keret jelentősen növelni szándékozik a kutatás és az innováció finanszírozását;

—

üdvözli a KAP környezetbaráttá tétele iránti elkötelezettséget, valamint a kifizetések konvergenciájára és a közvetlen kifizetések felső határértékének bevezetésére vonatkozó javaslatokat;

—

sajnálattal állapítja meg, hogy a vidékfejlesztési költségvetési keret továbbra is aránytalanul alacsony marad a közvetlen kifizetések keretéhez képest;

—

nem támogatja az EU fő kiadási területeinek, többek között a Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak vagy a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) programjának a többéves pénzügyi kereten hatályán kívül történő finanszírozását;

—

meg van róla győződve, hogy a nemzeti hozzájárulásokat az EU saját forrásainak a bevezetésével kell helyettesíteni, és támogatja az Európai Bizottság hozzáadottérték-adóra és pénzügyi tranzakciós adóra irányuló javaslatait.

Előadó

Flo CLUCAS, a liverpooli városi tanács tagja (UK/ALDE)

Referenciaszöveg

1.

üdvözli a 2011. június 29-i európai bizottsági javaslatok közzétételét a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet (a továbbiakban: TPK), a TPK végrehajtására vonatkozó tanácsi rendeletet, a költségvetési ügyekkel kapcsolatos intézményközi megállapodást és az EU saját forrásaival kapcsolatos csomagot illetően. Az RB úgy véli, hogy a javaslatok együttese megbízható keretet biztosít a jövőbeli uniós prioritások finanszírozásához, és szilárd alapot jelent a további vitákhoz;

2.

úgy véli, hogy az uniós költségvetés – ha bőségében korlátozott is – létfontosságú az EU előtt álló feladatok megoldásához. A nemzeti költségvetésekhez képest az uniós költségvetés különlegessége abban áll, hogy európai többletértéket kínál, fellendítő hatást gyakorol és a beruházási kiadások 94,5 %-os aránya mellett az adminisztratív kiadások csak 5,5 %-ot tesznek ki. Ezért az RB szerint szemléletváltásra van szükség – különösen a tagállami pénzügyminisztériumok körében –, hogy az EU alapvető feladatait ne kiadásnak, hanem befektetésnek tekintsék. Arra kellene törekedni, hogy a TPK ne csak a pénzügyi hatékonyság és eredményesség szempontjából, hanem a demokratikus kormányzás és az átláthatóság szempontjából is példamutató legyen;

3.

külön kiemeli, hogy a tagállamok jelenleg komoly gazdasági és szociális nehézségekkel küzdenek, és fontosnak tartja, hogy az uniós költségvetés, az Európa 2020 stratégia és az európai gazdasági kormányzás együtt, összehangolt módon tegyen a stabilitás, a fenntartható gazdasági növekedés, a környezetvédelem, a szociális jólét és a területi kohézió támogatásáért, valamint az európai integrációba vetett bizalom visszanyeréséért;

4.

támogatja a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó TPK alapjául szolgáló főbb elveket, köztük az eredményközpontúságot, a beruházások más forrásokból történő ösztönzését és mindenekelőtt a végrehajtás egyszerűsítését, aminek több különféle finanszírozási program összevonása is a részét képezi. Kiemelt hangsúllyal kellene kezelni azokat a csoportokat, amelyeknek nehézséget okoz az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés. Az RB ezért az alapokkal kapcsolatos információs és promóciós tevékenységek, valamint az uniós szinten rendelkezésre álló ilyen jellegű tanácsadási tevékenységek ösztönzésére hív fel;

5.

kiemeli, hogy a TPK kialakítása és végrehajtása tekintetében számottevő előnyt jelenthet a helyi és regionális önkormányzatok hozzájárulása. A közberuházások éppúgy tartoznak a helyi és regionális önkormányzatok, mint a központi kormányzat hatáskörébe. Következésképpen az önkormányzatok különösen értékes szerepet játszanak nemcsak az uniós finanszírozást élvező projektek irányításában, hanem a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítésében és a kiadásoknak a különféle alapok közötti összehangolásában is;

6.

ezért úgy véli, hogy a TPK kialakítása és végrehajtása komoly lehetőséget rejt magában a többszintű kormányzás előmozdítására. Ennek érdekében kéri, hogy az Európai Bizottság a TPK-hoz kapcsolódó új irányítási és finanszírozási formák alapvető elemeiként vegyen fontolóra új munkamódszereket és a helyi és regionális önkormányzatokkal kialakítandó új partnerségi formákat;

7.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az egyenjogúság és az egyenlőség semmilyen kiemelkedő szerepet nem kap az Európai Bizottság javaslatában; arra kéri a tagállamokat és az Európai Parlamentet, hogy olyan uniós költségvetésre törekedjenek, amely az egyenjogúságot is magában foglalja;

8.

megismétli, hogy az EU számára – ahhoz, hogy az Unió eleget tehessen az Európa 2020 stratégia céljainak és a helyi és regionális szint szükségleteinek – az uniós GNI legalább 1 %-át kitevő, (1) megbízható költségvetést kell biztosítani. Az RB úgy véli, hogy a jelenlegi javaslatok értelmében (1 billió 25 milliárd euró, azaz az uniós GNI 1,05 %-a) ez éppen hogy csak teljesül;

9.

úgy véli, hogy a javasolt finanszírozási szintet ezért az abszolút szükséges minimumnak kell tekinteni ahhoz, hogy megvalósuljanak azok a törekvések, amelyekről a tagállamok a Szerződésben és az Európa 2020 stratégiában az EU-t illetően megállapodtak. Miután az Európai Bizottság és az Európai Parlament a Régiók Bizottságának határozott támogatásával mértékletes, reálértékben a jelenlegi kerettel megegyező TPK-t javasolt, most mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a javasolt szintet a tárgyalásokon megvédjék a csökkentésekkel szemben;

10.

üdvözli, hogy a költségvetési fejezeteket átnevezték annak érdekében, hogy azok jobban tükrözzék az Európa 2020 stratégia prioritásait, de úgy véli, hogy kár volt elszalasztani az alkalmat arra, hogy a területfejlesztés támogatására szolgáló összes uniós alapot egy fejezetbe gyűjtsék;

11.

megjegyzi továbbá, hogy az Európai Bizottság nem használta ki az alkalmat egy tízéves költségvetési időtartam irányába való elmozdulásra, de üdvözli, hogy 2020-tól esetlegesen át lehet állni egy ilyen ciklusra, amely stabil, hosszabb távú finanszírozást és jobb demokratikus áttekintést biztosít;

12.

sajnálja, hogy a jelenlegi költségvetés rugalmatlan, és hangsúlyozza, hogy fontos, hogy a jövőben az előirányzatokat rugalmasabban lehessen mozgatni a költségvetési tételeken belül;

13.

sajnálja, hogy nem esik szó annak lehetőségéről, hogy a fel nem használt költségvetési előirányzatokat vagy mozgásteret átvigyék egy uniós rugalmassági tartalékba – ahelyett, hogy a pénzeszközöket visszautalnák a tagállamokba;

14.

tudomásul veszi azt a javaslatot, hogy 2016-ban terjesszenek elő „értékelést” a TPK végrehajtásáról, de hangsúlyozza, hogy ehelyett inkább teljes körű (a javasolt értékelést is magában foglaló) félidős felülvizsgálatot kellene végezni 2017-ben, amely lehetőséget adna arra, hogy a kiadásokat a felmerülő prioritások alapján bizonyos korlátok között kiigazítsák;

15.

megerősíti, hogy az RB határozottan ellenzi a makrogazdasági feltételesség bármilyen formáját, mivel ez oda vezethet, hogy a nemzeti kormányok gazdasági döntései miatt felfüggesztésre kerülnek a helyi és regionális önkormányzatoknak szánt támogatások;

16.

támogatja azonban, hogy kizárólag azokat az előzetes feltételeket vezessék be az uniós programok irányításába, amelyek nem az uniós jogszabályok végrehajtását, hanem inkább a programok hatékonyabbá tételét és a tényleges technikai és adminisztratív kapacitás felmérését szolgálják. A stratégiák, tervek vagy intézkedések előzetes feltételként való kidolgozásának követelménye azonban nem jelentheti azt, hogy a támogatások – azokat a terveket is ideértve, amelyek nem részesülnek uniós társfinanszírozásban – ezek későbbi teljesítésétől függenek, mivel ez veszélyeztetné az arányosság és a szubszidiaritás elvét;

17.

kéri, hogy az egyes tagállamok és helyi és regionális önkormányzataik közötti formális partnerségi megállapodások megkötése az Európai Bizottság által ellenőrizendő konkrét előzetes feltétel legyen;

18.

hangsúlyozza, hogy az utólagos feltételeket és a támogatások felfüggesztésének eszközét csak világosan meghatározott feltételek között volna szabad alkalmazni, ha az eredmények messze elmaradnak az elvárásoktól, emellett kéri, hogy a már jóváhagyott pénzösszegek visszakövetelésekor vegyék tekintetbe a belföldi körülményeket. Hasonlóképpen szoros együttműködést kell kialakítani a nemzeti hatóságokkal és a regionális önkormányzatokkal is ezeknek az utólagos feltételeknek a meghatározása érdekében, valamint hogy elkerülhető legyen az, hogy a támogatás felfüggesztése olyan kritériumoktól függjön, amelyek nem feltétlenül objektívek vagy mérhetőek;

19.

kiemeli, hogy az eredményekről és célokról a helyi és regionális önkormányzatokkal egyetértésben kell megállapodni, és arra kell törekedni, hogy minél kevesebb legyen az új adminisztratív teher. Az eredmények mérése felé történő elmozdulásnak oda kell vezetnie, hogy megszűnik a ráfordítások és hozamok részletes mérésének jelenlegi rendszere. A feltételek bevezetése megkívánja, hogy az érdekeltek világosabb és jobb tájékoztatást kapjanak a rendszer gyakorlati működéséről;

20.

hangsúlyozza, hogy az új uniós többéves pénzügyi keretnek teljes mértékben meg kell felelnie az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás elvének, és kéri, hogy alaposabban elemezzék az uniós költségvetésből származó támogatások segítségével finanszírozott beruházások szénlábnyomát;

21.

támogatja, hogy a javaslat szerint a kohéziós politika legyen páneurópai jellegű, azaz az összes régióra terjedjen ki, továbbá a legtöbb pénzeszközt a szegényebb régiók kapják, de a nagyobb jólétet élvező régiók számára is lehetővé kell tenni, hogy tovább dolgozzanak gondjaik megoldásán. Az RB üdvözli, hogy az Európai Bizottság kifejezetten utal a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra mint az 1. költségvetési jogcím egyik részleges felső határára, de sajnálja, hogy mozgásteret nem irányoz elő, amely pedig lehetővé tenné, hogy megnöveljék az adott részleges felső határon belüli pénzeszközöket, ha másutt a vártnál kevesebb eszközt költöttek el;

22.

megjegyzi továbbá, hogy a strukturális alapok számára javasolt összeg (336 milliárd euró az ERFA, az ESZA és a kohéziós alap számára, de az „Európai összekapcsolódási eszköz” nélkül) 3 %-kal kevesebb, mint a jelenlegi 347 milliárdos keret. Azt a célt kellene kitűzni, hogy a jelenlegi kerettel reálértékben legalábbis megegyező finanszírozást biztosítsunk a strukturális alapokhoz tartozó programok számára;

23.

elutasítja azt a javaslatot, hogy a gazdagabb régiók az ESZA-n kívüli strukturális alapokból származó „teljes” allokációjukat „mindenekelőtt” az energiaügyekre, a kkv-k fejlesztésére és az innovációra fordítsák. Alapvetően fontos ugyan, hogy minden egyes operatív programon belül legyenek bizonyos hangsúlyok, de az európai régiók változatossága és a rájuk váró feladatok különbözősége miatt az ilyen korlátozások uniós szinten nem biztosítanak hozzáadott értéket. Fontos, hogy szabadabban lehessen válogatni az Európa 2020 stratégia tematikus célkitűzéseinek gazdagabb menüjéből;

24.

megerősíti, hogy az RB ellenzi a kohéziós politika forrásai 5 %-ának teljesítéshez kötött tartalékként javasolt elkülönítését. Figyelembe véve, hogy a tartalékot előre meghatározott nemzeti keretösszegek alapján osztják el, fennáll annak a veszélye, hogy ez olyan helyzethez vezet, amely minden fél számára kedvezőtlen. Ha a teljesítési feltételeket nem teljesítik, (aminek objektív és külső okai is lehetnek), a teljesítéshez kötött tartalék céljaira elkülönített összeg egyszerűen elveszik. A program sikeres végrehajtása önmagában is elegendő jutalom, és inkább megelőző intézkedésekre, például az intézményi kapacitásépítéshez nyújtandó technikai segítségre kellene eszközöket elkülöníteni;

25.

támogatja azt a TPK-val kapcsolatos javaslatot, hogy vezessenek be új „átmeneti” kategóriát az olyan régiókra, amelyek GDP-je az uniós átlag 75 %-a és 90 %-a között van, és üdvözli azt a javaslatot, hogy hozzanak létre biztonsági hálót a konvergenciatámogatástól eleső régiók számára. Hangsúlyozza azonban, hogy a gazdasági körülményeket csak sokéves elmaradással tükröző GDP-adatok használata rontja a kohéziós politika hitelét;

26.

az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie azt a számos régiót, amelyek GDP-je a 2006–2008-as referencia-időszak óta csökkent. Ezt azáltal teheti meg, hogy kihasználja a javasolt pénzügyi keret rugalmasságait: alkalmazza a TPK végrehajtására vonatkozóan javasolt tanácsi rendelet 5. cikkében foglalt kiigazítási eljárást, és 2017-ben felülvizsgálja a többéves pénzügyi keretet. A programozási dokumentumokban tekintettel kell lenni a gazdasági visszaesés eltérő regionális hatásaira;

27.

megerősíti, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA) az uniós kohéziós politika szerves része kell, hogy maradjon. Az ESZA végrehajtása valóban eredményesebb, ha területi szinten, integrált, helyi alapú programok révén, nem pedig nemzeti szinten, különálló tematikus vagy ágazati programok útján kerül rá sor;

28.

kiemeli: fontos, hogy a nemek közötti egyenlőséget és egyenjogúságot az EU-ban és a harmadik országokban is támogassák azáltal, hogy elegendő forrást különítenek el az ESZA, az Európai Fejlesztési Alap és más szociális programok számára;

29.

üdvözli azt a javaslatot, hogy a Kohéziós Alapból elkülönített támogatás továbbra is a támogatható (azaz az uniós átlag 90 %-ánál alacsonyabb GNI-vel rendelkező) tagállamok nemzeti szintű kohéziós összfinanszírozásának egyharmadát tegye ki;

30.

támogatja az „Európai területi együttműködés” költségvetésének 9 milliárd euróról 13 milliárd euróra történő növelését, és rámutat az INTERREG és egyéb olyan programok jelentős európai hozzáadott értékére, amelyek a közös problémák és feladatok megoldása érdekében együttműködésre ösztönzik az európai régiókat;

31.

határozottan támogatja azt a javaslatot, hogy hozzanak létre közös stratégiai keretet, amely a területi dimenzióval rendelkező legfontosabb uniós alapokra vonatkozó stratégiai iránymutatások egybefogását eredményezi. A különféle alapok közös végrehajtási gyakorlatainak és eljárásainak biztosításához azonban a közös stratégiai keretnek többet kell nyújtania annál, mint hogy stratégiai szinten összehangolja az egyes alapokat;

32.

egyetért azzal a megközelítéssel, hogy a kohéziós allokációk felső határát olyan szinten állapítsák meg, amely tükrözi az aktuális végrehajtási rátát és a tényleges forrásfelvételi képességeket az egyes tagállamokban, de hangsúlyozza, hogy az új határt olyan szinten kell meghatározni, amely minden tagállam számára lehetővé teszi az eredményes kohéziós politikát; Mindenekelőtt az a fontos, hogy a támogatásfelvétel javasolt felső határa egyetlen tagállamban se eredményezzen olyan kötelezettségvállalási szinteket, amelyek alacsonyabbak a 2007–2013-as időszak (inflációval kiigazított) tényleges kiadásainak szintjénél;

33.

határozottan kéri a partnerségi elv megvalósítását, aktív támogatását és szigorú érvényesítését. Az RB a stratégiai programtervezés lehetőségeként üdvözli a partnerségi szerződések eszközét, hangsúlyozza azonban, hogy a partnerségi szerződések konkrét megvalósítása során figyelembe kell venni a szubszidiaritást és a hatáskörök tagállamokon belüli felosztását. E szerződések hatályának ezért továbbra is a kohéziós politika intézkedéseire kell korlátozódnia. A strukturális alapok programjainak és az ezekkel összefüggő partnerségi szerződéseknek az előkészítésekor, végrehajtásakor, nyomon követésekor és értékelésekor az illetékes helyi és regionális önkormányzatokat a nemzeti hatóságok egyenrangú partnereiként kell kezelni. Fontos, hogy a partnerségi megállapodások formalizálásához rendelkezésre álljon a helyi, regionális és nemzeti hatóságok közötti területi paktumok lehetősége is a nemzeti kormányokkal való együttműködésben;

34.

ismételten kéri „polgári kötvények” bevezetését és népszerűsítését a településfejlesztés támogatása érdekében. A polgári kötvényeknek köszönhetően az uniós támogatást élvező projektek további pénzügyi támogatást kaphatnának a polgároktól vagy más közpénzekből – cserébe a garantált és tisztességes haszonért;

35.

hangsúlyozza továbbá, hogy olyan helyi energiamegoldásokat kell kidolgozni, amelyek az „Intelligens városok” kezdeményezés révén elősegítik a tiszta és hatékony energiaellátást, és kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kapjanak nagyobb támogatást, különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló helyi és regionális cselekvési tervek kidolgozásához szükséges szaktanácsadáshoz. Ösztönözni kell továbbá az ötletek kölcsönös átadását. E tekintetben rámutat arra a kulcsszerepre, amelyet a Polgármesterek szövetsége tölt be, amelynek költségvetését növelni kellene, hogy bővülhessen az azzal kapcsolatos tevékenységi köre, hogy szaktanácsot nyújt a helyi és regionális önkormányzatok számára az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló cselekvési tervek kidolgozásához, és hogy foglalkozik olyan konkrétabb, az energiával és az erőforrásokkal összefüggő kihívásokkal, mint a vízgazdálkodási politika;

36.

tudomásul veszi az európai jelentőségű közlekedési, energiaügyi és IKT-infrastrukturális beruházások támogatását célzó, 40 milliárd eurós kerettel rendelkező, új „Európai összekapcsolódási eszközre” vonatkozó javaslatot és úgy véli, hogy az érintett hálózatokon a torlódások felszámolása társadalmi szempontból jelentős hozzáadott értéket képvisel. A helyi és regionális önkormányzatokat azonban nagymértékben be kell vonni az ilyen infrastrukturális projektek felügyeletébe és irányításába. Erről a jelenleg javasolt, központosított igazgatási eljárások nem rendelkeznek;

37.

emlékeztet rá, hogy támogatja, hogy infrastruktúrák finanszírozására uniós projektkötvényeket vezessenek be, és rámutat arra, hogy az ilyen kötvények igen jótékony fellendítő hatást gyakorolhatnak az EU költségvetésére. Ezeket az eszközöket azonban a strukturális alapokból történő támogatások értékes kiegészítésének kell tekinteni, és nem azok helyettesítésére kell használni;

38.

nem tartja megfelelőnek az EU jelenlegi kutatási költségvetését, ezért üdvözli, hogy a többéves pénzügyi keret jelentősen – 53 milliárd euróról 80 milliárd euróra – növelni szándékozik a kutatás és az innováció finanszírozását. Ez közelebb viszi az EU-t az Európa 2020 stratégiában szereplő azon cél eléréséhez, hogy az „Innovatív Unió” létrehozásával összhangban az EU GDP-jének 3 %-át kutatásra és innovációra fordítsák. Az RB különösképp szorgalmazza a „Tudás régiói” program megerősítését, ugyanakkor létfontosságúnak tartja, hogy felgyorsítsák a kutatási eredmények piaci alkalmazását. Az RB támogatja az olyan klasztertevékenységek és egyéb helyi partnerségek számára nyújtható támogatás növelésének elgondolását, amelyek hozzájárulnak az innovációs potenciál megerősítéséhez;

39.

támogatja a Horizont 2020 nevű, kutatási és innovációs célú közös stratégiai keret létrehozását, mivel ennek révén mód nyílna az ezen a területen alkalmazott különféle finanszírozási programok – amilyen a kutatási keretprogram (FP7) és a versenyképességi és innovációs program (CIP) – egyszerűsítésére és egyesítésére. Az RB azonban rámutat arra, hogy a kutatási és innovációs közös stratégiai keretet megfelelően össze kellene hangolni a területi alapok számára javasolt közös stratégiai kerettel;

40.

üdvözli az uniós oktatási, képzési és ifjúságügyi (beleértve a sportot is) programok finanszírozásának növelésére irányuló javaslatot, amelynek értelmében e területek költségvetése 15 milliárd euróra nőne. Ezeknek a programoknak a költségvetését ki kellene egészíteni az ESZA keretéből. Az RB különösen kedvezően fogadja azt az ésszerűsítési és egyszerűsítési törekvést, melynek alapján – egyszerűsített eljárásokkal – a különféle jelenlegi ifjúságügyi, oktatási és képzési programokat egyetlen integrált programban fognák össze. Az „Education Europe” programnak azonban nem csupán a felsőoktatási hallgatókat kellene céloznia, hanem foglalkoznia kellene az iskolai lemorzsolódás összetett jelenségével is, amelynek kezelésében a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak. Az RB ezenkívül hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív ágazatok gazdasági és társadalmi jelentősége egyre nő, és rámutat arra, hogy ezeket az ágazatokat megfelelően támogatni kell az ERFA és az ESZA keretében;

41.

sürgetően szükségesnek tartja, hogy a támogatási programok átstrukturálásakor továbbra is gondoskodjanak a fiatalok szükségleteihez igazodó ifjúsági támogatásról. Ennek az új integrált programnak a jelenlegi „Cselekvő ifjúság” program kedvező alapjaira kell épülnie. Az EU ifjúsági stratégiájával összhangban támogatnia kell az ifjúsági és szakmai csereprogramok kiépítésén túl az ifjúság megerősített közreműködését is az európai demokratikus életben;

42.

tudomásul veszi, hogy a strukturális alapokhoz hasonlóan a közös agrárpolitika (KAP) finanszírozására javasolt keret is csökken (396 milliárd euróról 372 milliárd euróra). Rámutat azonban, hogy a KAP, amely mind az 1., mind a 2. pillérre kiterjed, továbbra is nagyobb kiadási tételt képvisel a költségvetésben, mint a strukturális alapok számára javasolt 336 milliárd euró;

43.

úgy véli, hogy mivel a KAP-tól egyre inkább elvárják, hogy ne csupán az élelmiszer-szükségletekről gondoskodjék, hanem Európa legfontosabb céljainak eléréséhez is járuljon hozzá, jobban összhangba kellene hozni az Európa 2020 stratégiával annak érdekében, hogy a termelők méltányosellenszolgáltatást kapjanak olyan közjavak biztosításáért, amilyen az élelmezésbiztonság jobb megközelítése, a természeti erőforrások fenntartható kezelése, a biodiverzitás védelme, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az összes vidéki terület rehabilitációja;

44.

különösen üdvözli, hogy az Európai Bizottság nem kívánja egy külön az éghajlatváltozásra vonatkozó ágazati alap felállításával tovább szaporítani az uniós pénzügyi alapok számát, hanem inkább egy, az 1. pillér keretében eszközölt kiadások 30 %-ának környezetbarátabbá tételében megnyilvánuló integráltabb, ágazatközi megközelítés mellett döntött, hangsúlyozza azonban, hogy a környezetbarátabbá tételre vonatkozó megközelítés nem vezethet a tagállamok agár-környezetvédelmi programjainak kiüresedéséhez;

45.

üdvözli a KAP környezetbaráttá tétele iránti elkötelezettséget; kéri, hogy a KAP környezetbarátabbá tétele tartalmazzon egyértelmű, kötelező jellegű és részletes kritériumokat a kedvezményezettek számára a talajvédelem és a felszín alatti vizek hatékony felhasználása terén, valamint az összes, környezeti szempontból káros támogatás eltörlésére irányuló lépéseket;

46.

üdvözli a kifizetések konvergenciájára és a közvetlen kifizetések felső határértékének bevezetésére vonatkozó javaslatokat, amelyek eredményeképpen a tagállamok között várhatóan igazságosabb forráskiutalási rendszer alakul ki. Az RB azt a javaslatot is teljes mértékben támogatja, amely nagyobb rugalmasságot tenne lehetővé a KAP két pillére, a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés között;

47.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a mezőgazdasági ágazat válságai esetére javasolt 3,5 milliárd eurós tartalék, amely kibővítené az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap hatókörét, azt illusztrálja, hogy az Európai Bizottság előnyösebbnek tartja a válaszjellegű, mint a megelőző intézkedéseket, és úgy véli, hogy a válságok ellen a költségvetési rugalmasság fokozásával kell fellépni, nem pedig egyre több különféle, a többéves pénzügyi kerethez nem tartozó tartalék, pénzügyi alap és vészhelyzeti eszköz létrehozásával. Úgy véli e tekintetben, hogy a közös agrárpolitika életképessége nem választható el az áringadozás ellen küzdő, továbbá a termelők és a fogyasztók számára egyaránt stabil árakat garantáló piacszabályozási mechanizmusok megőrzésétől;

48.

sajnálattal állapítja meg, hogy a vidékfejlesztési költségvetési keret (90 milliárd euró) továbbra is aránytalanul alacsony marad a közvetlen kifizetések keretéhez képest, helyesli viszont, hogy az EMVA szorosabban kötődni fog a közös stratégiai keret többi területi alapjához. A KAP és a kohéziós politika nem vizsgálható egymástól elkülönítve, és az eddiginél szorosabban össze kell őket hangolni. A „tengelymegközelítés” felszámolása kapcsán az RB hangsúlyozza, hogy az egyéb, nem mezőgazdasági projekteknek, mint pl. a vidéki térségekben a társadalmi integráció elősegítésére, a szegénység visszaszorítására és a gazdaság fejlesztésére irányulóaknak (új 6. prioritás) a jövőben sem szabad kevesebb figyelmet kapniuk;

49.

kéri, hogy a leginkább rászoruló személyek számára indított élelmiszersegély-programot olyan szinten folytassák, amelyik nem alacsonyabb a jelenlegi programozási időszak szintjénél. Ha a programmal kapcsolatos hatáskör a közös agrárpolitikától az Európai Szociális Alaphoz kerül, akkor a finanszírozási eszközöket is megfelelően át kell csoportosítani a költségvetési struktúrán belül;

50.

aggódik amiatt, hogy a halászati politikának az Európai Tengerügyi és Halászati Alap keretében az integrált tengerpolitikába történő bevonása azzal járhat, hogy csökken a halászat finanszírozási szintje. A halászattal foglalkozó közösségek előtt álló kihívások fényében nem helyes egy ilyen csökkentés;

51.

hangsúlyozza a LIFE+ program értékét, és üdvözli, hogy a program finanszírozási kerete 3,2 milliárd euróra emelkedett.

52.

üdvözli az ehhez a fejezethez tartozó költségvetési javaslatokat, és hangsúlyozza a megfelelő forrásokkal ellátott bevándorlási, menekültügyi és biztonsági költségvetési keret fontosságát. Az RB különösen azt emeli ki, hogy az EU külső határait összehangoltan kell kezelni, és üdvözli azokat a javaslatokat, amelyek egy közös európai menekültügyi rendszer kiépítésére irányulnak – ez egyértelműen olyan terület, ahol az uniós szintű együttműködés jelenti az egyetlen megoldást. Megfelelő egyensúlyt kell azonban találni egyrészt a kiadások biztonsághoz (ideértve a belső biztonságot is) és határokhoz kapcsolódó területei, másrészt pedig az olyan témákban történő kiadások között, mint a migránsok beilleszkedése vagy a menedékkérők fogadási feltételei, ahol a helyi és regionális önkormányzatok egyértelmű értéktöbbletet nyújthatnak;

53.

kiemeli annak jelentőségét, hogy megfelelő forrásokat biztosítsanak az alapvető jogok, a demokrácia és az európai polgárság kialakítására irányuló erőfeszítésekben való állampolgári részvétel előmozdítására, és ezért központi jelentőséget tulajdonít annak, hogy az Európa a polgárokért programban hangsúlyozzák a partnerségeket az uniós szintű civil társadalom támogatása érdekében;

54.

úgy véli, hogy az EU biztonsága szorosan összefügg a demokrácia, a jó kormányzás és a jogállamiság mind az Unión belüli, mind pedig az EU-n kívüli országokban történő támogatásával, és hogy az EU-nak világszerte ezeknek az értékeknek az előmozdítására kell törekednie;

55.

rámutat az uniós közegészségügyi program részére javasolt 396 millió eurós keret fontosságára, és hangsúlyozza, hogy az egészségügyi szolgáltatások területén megfelelő pénzügyi forrásokat kell biztosítani a szociális, biológiai és technológiai innováció számára. Az RB megjegyzi, hogy az egészségügyi és szociális ellátásra fontos szerep járul a jövőben a foglalkoztatás jelentős hajtóerejeként, ezért hangsúlyozza, hogy az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek kezelését költségvetési prioritásnak kell tekinteni;

56.

kiemeli a Kreatív Európa Program számára javasolt 1,6 milliárd euró jelentőségét, és hangsúlyozza, hogy elegendő forrásnak kell rendelkezésre állnia valamennyi szereplő számára a kulturális és kreatív ágazatokban, amelyek számottevően hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósulásához;

57.

rámutat arra, hogy az EU-nak jelentős súlya van nemzetközi szinten, nagyobb, mintha a tagállamok súlyát összeadnánk, és hogy az EU előtt álló kihívások átfogó választ kívánnak. Az RB ezért üdvözli, hogy a szomszédsági politika és a fejlesztési együttműködés költségvetési kerete 36 milliárd euróra emelkedik;

58.

támogatja az Európai Bizottságnak az eszközök ésszerűsítésére vonatkozó javaslatát, amely a bővítés kapcsán egy egyetlen egységes előcsatlakozási eszköz létrehozásával történne;

59.

megismétli azt a kérését, hogy tegyék lehetővé az európai szomszédságpolitika tagországaiban működő helyi és regionális önkormányzatok számára, hogy pénzügyi támogatásban részesüljenek a megfelelő testületekben való részvételükért;

60.

kiemeli elkötelezettségét a szegénység visszaszorítása és elsősorban a 2015-ig teljesítendő millenniumi fejlesztési célok iránt, és támogatja azt a célkitűzést, hogy a tagállamok GNP-jének 0,7 %-át fordítsák a tengerentúli fejlesztés céljaira. Különösképpen hangsúlyozza azt a fontos szerepet, amelyet a humanitárius segélynyújtás koordinált megközelítésének biztosításában játszik az EU, és felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket fejlesztési felajánlásaik teljesítésének biztosítása érdekében;

61.

hangsúlyozza, hogy folyamatosan törekedni kell a hatékony adminisztrációhoz köthető megtakarítási lehetőségek feltárására és alkalmazására valamennyi uniós intézményben és konzultatív szervben, annak a fontos szerepnek az aláásása nélkül, amelyet ezek az intézmények és testületek játszanak az európai célok megvalósításában;

62.

kiemeli, hogy átszervezések, intézményközi együttműködés, valamint az intézményi tevékenységeknek az elektronikus megoldások integrált alkalmazása révén történő jobb szervezése révén jelentős megtakarításokat lehet elérni;

63.

nem támogatja, elviekben sem, hogy az EU fő kiadási területeinek, többek között az Európai Fejlesztési Alapnak (EFA), a Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak vagy a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) programjának a finanszírozását – amelyek más eszközökkel együtt 58 milliárd eurónyi kiadást jelentenek az Unió számára – a többéves pénzügyi kereten kívül oldják meg. Ez korlátozza a parlamentáris demokrácia működését, és árt az átláthatóságnak. Alapelv, hogy az EU valamennyi kiadási tételét, a hosszabb távra tervezetteket és azokat is, amelyek megvalósítása elmaradhat, ugyanolyan feltételekkel kell megvitatni, mint a többéves pénzügyi keretet;

64.

támogatja a kedvezmények és a korrekciók igen összetett rendszerének bejelentett egyszerűsítését, és üdvözli, hogy az átalányösszegek formájában megvalósuló új korrekciók időben korlátozottak, és üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amely a jelenlegi kedvezményrendszereket egy általános korrekciós mechanizmussal kívánja helyettesíteni. Egy ilyen korrekciós mechanizmusnak minden esetben biztosítania kell, hogy a pozíciók nem növekednek, és ennek következteképp a tagállamok között igazságos egyensúly jön létre. Egy sor korrekciós mechanizmus automatikusan érvényét veszti 2013-ban, az Egyesült Királyságnak nyújtott korrekciónak, valamint az ehhez a korrekcióhoz kapcsolódóan Németországnak, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított kedvezményeknek viszont mindezidáig nincs lejárati idejük. Az RB azonban úgy véli, hogy csak akkor lehet a korrekciós mechanizmusok felülvizsgálatát végrehajtani, ha kezelik ezeknek a hátterében álló jogos indokokat is;

65.

meg van róla győződve, hogy a nemzeti hozzájárulásokat az EU saját forrásainak a bevezetésével kell helyettesíteni, és emlékeztet arra, hogy valamennyi tagállam és nemzeti parlament csatlakozott az EUMSZ 311. cikkéhez, amelynek értelmében az EU költségvetését teljes mértékben saját forrásokból kell finanszírozni. Az RB támogatja ezért azokat a kezdeményezéseket, amelyek csökkentenék a tagállamok közvetlen hozzájárulását az EU költségvetéséhez, miközben növelnék az EU rendelkezésére álló saját forrásokat a jövőbeli kihívások kezelése érdekében;

66.

támogatja ezért a hozzáadottérték-adón alapuló új forrás bevezetésére vonatkozó európai bizottsági javaslatokat. Ezek a javaslatok bár ambiciózusak, igencsak szükségesek;

67.

üdvözli egy uniós szinten összehangolt, a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó bevezetésére irányuló javaslatot. A pénzügyi ágazat megadóztatása jelentősen hozzájárulna a nagyobb mértékű igazságossághoz, és a pénzügyi tevékenységek számának korlátozását eredményezné;

68.

úgy véli, hogy az Unió költségvetését finanszírozó bármely új rendszernek biztosítania kell a tisztesség, a gazdasági stabilitás, a szolidaritás, az átláthatóság és az egyszerűség elvét, és ezt valamennyi tagállamra alkalmazni kell. Ennek céljából alapos hatásvizsgálatra és megvalósíthatósági tanulmányra van szükség, mielőtt megállapodás születne bármilyen új saját forrásról. Ennél is fontosabb, hogy vitát kell indítani a tagállamokon belül, a helyi és regionális önkormányzatok szoros közreműködésével;

69.

üdvözli, hogy a többéves pénzügyi keret konkrét rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha elfogadására 2012 végéig nem kerülne sor, bár elismeri, hogy ez alapjában véve nem igazán hat ösztönzőleg arra, hogy a megállapodás időben megszülessen. Az RB ezért sürgeti, hogy az uniós intézmények a tervezett menetrendnek megfelelően állapodjanak meg a javaslatokról;

70.

sajnálatát fejezi ki, hogy többéves pénzügyi keret vonatkozásában az Európai Parlament a teljes együttdöntési hatáskör helyett még mindig csak a hozzájárulás hatáskörével fog rendelkezni, ami azt jelenti, hogy nem módosíthatja hivatalosan a javaslatokat. Felkéri ezért a Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy megerősített együttműködési mechanizmusok kialakítása révén biztosítsa a lehető legnagyobb mértékű közreműködést a Régiók Bizottságának és az Európai Parlamentnek;

71.

fenntartja magának a jogot, hogy a többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások előrehaladtával 2012-ben felülvizsgálhatja jelen véleményét.