EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52008XX0124(01)

A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikkében előírt értesítések – A nemzeti jog alapján alkalmazandó szankciók a külső határoknak a megnyitott határátkelőhelyeken kívüli vagy azok hivatalos nyitvatartási idején kívüli jogellenes átlépése esetén – 4. cikk (3) bekezdés

OJ C 18, 24.1.2008, p. 1–9 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

24.1.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 18/1


A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikkében előírt értesítések

A nemzeti jog alapján alkalmazandó szankciók a külső határoknak a megnyitott határátkelőhelyeken kívüli vagy azok hivatalos nyitvatartási idején kívüli jogellenes átlépése esetén – 4. cikk (3) bekezdés

(2008/C 18/01)

BELGIUM

E szankciókat a külföldieknek az ország területére való belépéséről, tartózkodásáról, letelepedéséről, valamint visszatéréséről szóló, 1980. december 15-i törvényt módosító, 2007. április 25-i törvény 3. cikke írja elő. A jogszabályt – amely új 4.a cikkel egészíti ki az 1980. december 15-i törvényt – 2007. május 10-én tették közzé a Moniteur Belge-ben.

E módosítások még nem léptek hatályba. Az említett jogszabály 48. cikke előírja, hogy a módosítások a király által meghatározott időpontban, illetve legkésőbb a Moniteur Belge-ben való közzététel szerinti hónapot követő tizenharmadik hónap első napján lépnek hatályba.

„4.a cikk –

(1)   A külső határok átlépésére vonatkozó és Belgiumot kötelező nemzetközi egyezmények vagy az európai uniós jogszabályok értelmében vett külső határokon a királyságba beutazni, illetve onnan kiutazni az engedélyezett határátkelőhelyen és az ilyen határátkelőhelyek által egyértelműen megadott hivatalos nyitvatartási idő alatt lehet.

(2)   A külföldiek kötelesek felszólítás nélkül bemutatni úti okmányaikat a királyságba való beutazáskor, illetve onnan való kiutazáskor.

(3)   Az (1) bekezdésben említett kötelezettségét megsértő külföldivel szemben a miniszter vagy képviselője 200 EUR összegig terjedő bírságot szabhat ki.

Amennyiben az 1. § szerinti kötelezettségszegés a fuvarozó gondatlanságának következménye, a fuvarozó és a külföldi együttesen és egyetemlegesen felel a bírság megfizetéséért.

A bírságot kiszabó határozat – fellebbezés benyújtására tekintet nélkül – azonnal végrehajtható.

A jogi személy polgári jogi felelősséggel tartozik az igazgatóival, ügyvezetőivel, alkalmazottaival vagy megbízottjaival szemben kiszabott közigazgatási bírság megfizetéséért.

A közigazgatási bírság a fizetendő összegnek a Letéti Hivatalnál (Caisse des Dépôts et Consignations) való letétbe helyezésével is megfizethető.

(4)   A miniszter vagy képviselője határozatát megtámadni kívánó külföldinek vagy fuvarozónak keresetet kell benyújtania az elsőfokú bírósághoz a határozat közlésétől számított egy hónapon belül.

Amennyiben az elsőfokú bíróság a fellebbezést elfogadhatónak és megalapozottnak találja, a megfizetett vagy letétbe helyezett összeget vissza kell fizetni.

Az elsőfokú bíróságnak a fenti első bekezdésben említett írásbeli fellebbezés benyújtásától számított egy hónapon belül döntést kell hoznia.

Az első bekezdés szövegét tartalmaznia kell a közigazgatási bírságot kiszabó határozatnak.

(5)   Amennyiben a külföldi vagy a fuvarozó nem fizeti meg a bírságot, az illetékes képviselő jogerőssé vált határozatát vagy az elsőfokú bíróság jogerőssé vált ítéletét közölni kell az Administration du Cadastre, de l'Enregistrement et des Domaines-nel a közigazgatási bírság behajtása érdekében.

(6)   Amennyiben a külföldi, a fuvarozó vagy képviselője a Letéti Hivatalnál letétbe helyezte a közigazgatási bírság összegét, és a fenti határidőn belül nem nyújtottak be fellebbezést az elsőfokú bírósághoz, a letétbe helyezett összeg az állam tulajdonába kerül.”

BULGÁRIA

A büntető törvénykönyv 279. cikkének (1) bekezdése értelmében „Aki a határt az országba való beutazás vagy kiutazás céljából az illetékes kormányzati szolgálat engedélye nélkül átlépi, vagy aki a határt ilyen engedély birtokában ugyan, de nem az e célra kijelölt határátkelőhelyen lépi át, öt évig terjedő szabadságvesztéssel és száztól háromszáz leváig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő”.

A visszaesés súlyosító körülmény. Visszaesés esetén a bűncselekmény egytől hat évig terjedő szabadságvesztéssel és száztól háromszáz leváig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.

CSEH KÖZTÁRSASÁG

A Cseh Köztársaság jogszabályban büntetések kiszabását írja elő a külső határoknak a határátkelőhelyeken kívüli vagy azok hivatalos nyitvatartási idején kívüli jogellenes átlépése esetére. E büntetéseket a külföldieknek a Cseh Köztársaság területén való tartózkodásáról szóló 326/1999. sz. törvény 157. §-a sorolja fel.

157. §

(1)   A külföldi bűncselekményt követ el, ha:

a)

az államhatárt határátkelőhelyen kívül lépi át;

b)

visszaél másik külföldi számára kiállított úti okmánnyal (108. §) vagy külön jogszabály alapján kiállított úti okmánnyal (21. rendelkezés);

c)

kivonja magát a tartózkodási jog ellenőrzése és a határforgalom-ellenőrzés alól;

n)

az államhatárt a határátkelőhelyen annak hivatalos nyitvatartási idején kívül vagy a határátkelőhely rendeltetését megsértve lépi át;

(2)   Az (1) bekezdés a)–e) pontjában foglalt bűncselekmény elkövetője 10 000 CZK összegig terjedő pénzbüntetéssel, az (1) bekezdés f)–n) pontjában foglalt bűncselekmény elkövetője 5 000 CZK összegig terjedő pénzbüntetéssel, az (1) bekezdés o)–w) pontjában foglalt bűncselekmény elkövetője pedig 3 000 CZK összegig terjedő pénzbüntetéssel sújtható.

DÁNIA

A külföldiekről szóló törvény 38. szakaszának (3) bekezdése szerint valamely, a Schengeni Megállapodáshoz nem csatlakozott országba való beutazás, illetve az ilyen ország elhagyása általában kizárólag az engedélyezett határátkelőhelyeken, azok nyitvatartási ideje alatt lehetséges.

Az 59. szakasz (1) bekezdésének 1. pontja szerint az a külföldi, aki az útlevél-ellenőrzés megkerülésével vagy a határátkelőhely nyitvatartási idején kívül lépi át a határt, bírsággal vagy 6 hónapig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

NÉMETORSZÁG

Tartózkodási törvény 98. § -ának (3) bekezdése, a 13. § (1) bekezdésével és a 98. § (5) bekezdésével összefüggésben

98. § Bírságra vonatkozó előírások

(1)   Szabálysértést követ el, aki gondatlanságból egy a 95. § (1) bekezdésének 1. vagy 2. pontjában vagy (2) bekezdésének 1.b) pontjában meghatározott cselekményt követ el.

(2)   Szabálysértést követ el, aki:

1.

a 4. § (5) bekezdésének 1. mondatával ellentétben nem szolgál bizonyítékkal;

2.

a 13. § (1) bekezdésének 2. mondatával ellentétben nem veti alá magát a határforgalom rendőri ellenőrzésének; vagy

3.

a 48. § (1) vagy (3) bekezdésének 1. mondatával ellentétben nem vagy nem időben mutatja be, nem vagy nem időben szolgáltatja ki, vagy nem vagy nem időben adja át az ott meghatározott okmányt vagy iratot.

(3)   Szabálysértést követ el, aki szándékosan vagy gondatlanságból:

1.

a 12. § (2) bekezdésének 2. mondata, vagy (4) bekezdése szerinti végrehajtható meghagyást vagy az 54a. § (2) bekezdése vagy a 61. § (1) bekezdésének 1. mondata szerinti területi korlátozást megsérti;

2.

a 13. § (1) bekezdésével ellentétben megnyitott határátkelőhelyen vagy a hivatalos nyitvatartási időn kívül utazik be vagy utazik ki, illetve nem rendelkezik útlevéllel vagy azt helyettesítő okmánnyal;

3.

a 46. § (1) bekezdése, az 54a. § (1) bekezdésének 2. mondata vagy (3) bekezdése, illetve a 61. § (1) bekezdésének 2. mondata szerinti végrehajtható rendelkezéssel ellentétesen cselekszik;

3a.

az 54a. § (1) bekezdésének 1. mondatával ellentétben nem, nem helyesen vagy nem időben jelentkezik;

4.

a 80. § (4) bekezdésével ellentétben nem nyújtja be az ott felsorolt kérelmek valamelyikét; vagy

5.

a 99. § (1) bekezdése 7. vagy 10. pontja szerinti valamelyik jogszabályt megsérti, amennyiben az egy bizonyos tényállásra vonatkozóan erre a bírságra vonatkozó rendelkezésre utal.

(4)   A (2) bekezdés 2. pontja és a (3) bekezdés 2. pontja szerinti esetekben a szabálysértés elkövetésének kísérlete is büntethető.

(5)   A (2) bekezdés 2. pontja szerinti szabálysértés 5 000 EUR-ig terjedő pénzbírságot, az (1) és (2) bekezdés 1. és 3. pontja és a (3) bekezdés 2. pontja szerinti szabálysértés 3 000 EUR-ig terjedő, a többi eset pedig 1 000 EUR-ig terjedő pénzbírságot vonhat maga után.

(6)   Mindez nem érinti a menekültek jogállásáról szóló megállapodás 31. cikkének (1) bekezdését.

13. § Határátlépés

(1)   A Szövetségi Köztársaság területére való beutazás és a területéről való kiutazás csak a megnyitott határátkelőhelyeken és azok hivatalos nyitvatartási ideje alatt történhet, amennyiben más jogszabály vagy államközi megállapodás alapján nem engedélyeztek kivételeket ezalól. A külföldiek kötelesek beutazáskor és kiutazáskor elismert és érvényes útlevelet vagy a 3. § (1) bekezdése szerinti helyettesítő okmányt maguknál tartani, és kötelesek magukat a határforgalom rendőri ellenőrzésének alávetni.

(2)   Egy külföldi akkor utazott be egy megnyitott határátkelőhelyen, amikor átlépte a határt és áthaladt a határátkelő állomáson. Amennyiben a határforgalom rendőri ellenőrzésével megbízott hatóságok engedélyezik egy külföldi számára, hogy egy bizonyos, átmeneti cél érdekében azelőtt áthaladjon a határátkelőhelyen, hogy döntés született volna visszairányítását illetően (e törvény 15. § -a, a menekültügyi eljárásról szóló törvény 18. és 18a. § -a), vagy ezen intézkedés előkészítése, biztosítása vagy végrehajtása folyamán, akkor nem valósul meg az 1. mondat értelmében vett beutazás mindaddig, amíg a hatóságok számára lehetséges a külföldi tartózkodásának ellenőrzése. Egyébként a külföldi beutazott, ha átlépte a határt.

ÉSZTORSZÁG

A büntető törvénykönyv (közzétéve: Riigi Teataja (Állami Közlöny) I 2001., 61., 364.; 2007., 2., 7.) 258. cikke büntetni rendeli az Észt Köztársaság államhatárának vagy ideiglenes határvonalának jogellenes átlépését.

A büntető törvénykönyv

258. § Az Észt Köztársaság államhatárának vagy ideiglenes határvonalának jogellenes átlépése

(1)   Az Észt Köztársaság államhatárának vagy ideiglenes határvonalának jogellenes átlépése, amennyiben:

1.

a határőr megállásra való felszólításának vagy egyéb utasításának figyelmen kívül hagyásával;

2.

csoportosan;

3.

nem határátlépésre kialakított helyen közlekedési eszközzel követik el;

4.

és ugyanezen cselekményért az elkövetővel szemben vétség miatt már kiszabtak büntetést, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2)   Amennyiben e cselekményt:

1.

erőszak alkalmazásával; vagy

2.

súlyos egészségkárosodást okozva követik el,

az elkövető 4–12 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A határrendszer megsértése, valamint az Észt Köztársaság államhatárának vagy ideiglenes határvonalának jogellenes átlépése esetén alkalmazandó büntetéseket az államhatárról szóló törvény (közzétéve: Riigi Teataja (Állami Közlöny) I 1994., 54., 902.; 2006., 26., 191.) 17. cikk (1) és (2) bekezdése tartalmazza:

17. § (1) bekezdése: A határrendszer megsértése

A határrendszer megsértése 200 egységig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.

17. § (2) bekezdése: Az Észt Köztársaság államhatárának vagy ideiglenes határvonalának jogellenes átlépése

Az Észt Köztársaság államhatárának vagy ideiglenes határvonalának jogellenes átlépése 200 egységig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.

GÖRÖGORSZÁG

A 3386/2005 törvény 83. cikke büntetni rendeli a jogellenes határátlépést. Azon harmadik országbeli állampolgárok, akik Görögország területére a jogszabály által előírt alaki követelmények teljesítése nélkül lépnek be vagy ezt megkísérlik, legalább három hónap szabadságvesztéssel és 1 500 EUR összegű pénzbüntetéssel büntetendők.

SPANYOLORSZÁG

A spanyol jog az alábbiak szerint szabályozza az ilyen helyzeteket, és megfelelő büntetéseket irányoz elő.

1.   A nem engedélyezett határátkelőhelyen vagy a nyitvatartási időn kívül az országba való jogellenes belépés megkísérlése közben elfogott külföldiek

A 2000. december 22-i 8/2000 organikus törvénnyel módosított, a Spanyolországban tartózkodó külföldiek jogairól, szabadságairól és társadalmi integrációjáról szóló, 2000. január 11-i 4/2000 organikus törvényt módosító, 2003. november 20-i 14/2003 organikus törvény 58. cikke ilyen helyzetekben a visszaküldés jogi konstrukcióját irányozza elő; ez olyan esetekben alkalmazandó büntetés, amikor a külföldi a 2393/2004 királyi rendelet 157. 1(B) cikke értelmében jogellenesen kísérel meg belépni az országba, de a határon vagy annak közelében elfogják.

A külföldi visszaküldése esetén az érintett személyt visszairányítják származási országába vagy abba az országba, ahonnan érkezett, éspedig a kitoloncolási eljárástól eltérő és gyorsabb közigazgatási eljárásban.

2.   Az országba jogellenesen belépett és spanyol területen belül elfogott külföldiek

A 14/2003 organikus törvény 53. cikke szerint ez olyan bűncselekmény, amely ugyanezen törvény 57. cikke értelmében a spanyol területről való kitoloncolással büntetendő.

FRANCIAORSZÁG

Az e szankciókat szabályozó francia jogi rendelkezéseket a CESEDA (Code de l'entrée et du séjour des étrangers et du droit d'asile – a külföldiek belépéséről és tartózkodásáról, valamint a menedékjogról szóló törvény) L. 621-1., L. 621-2. és R. 621-1. cikke tartalmazza, amely általában azon esetet hivatott szabályozni, amikor a harmadik országbeli állampolgár nem teljesíti a francia területre való beutazás és tartózkodás feltételeit.

Az említett cikkek egy év szabadságvesztést és 3 750 EUR összegű pénzbüntetést írnak elő. Ezenkívül az elítélt külföldit legfeljebb egy évre ki is lehet utasítani az ország területéről.

OLASZORSZÁG

Az 1930. július 24-i 1278. sz. törvény 1. cikke minden olyan személyt egységes szankcióval büntet, aki ellenőrzés elkerülése érdekében az országot engedélyezett határátkelőhelyen kívül hagyja el, még akkor is, ha útlevél vagy hasonló okmány birtokában van.

Az útlevelek kiállítását szabályozó 1185/67 törvény 24. cikke közigazgatási szankciókat irányoz elő azzal szemben, aki a nemzeti területet érvényes útlevél vagy azzal egyenértékű más okmány nélkül hagyja el (jogellenes kiutazás).

E cikk két súlyosító körülményről is rendelkezik:

érvényes okmányok nélküli kiutazás, amennyiben az útlevél kiállítását megtagadták vagy az útlevelet visszavonták,

érvényes okmányok nélküli kiutazás, amennyiben az érintett személy nem teljesíti a kiutazás feltételeit; ez esetben a személy szabadságvesztéssel vagy közigazgatási szankcióval sújtható.

CIPRUS

A külföldiekről és a bevándorlásról szóló törvény (L.178 (I)/2004) 105. fejezete 19. szakaszának (2) bekezdése kimondja, hogy a Ciprusi Köztársaságba engedély nélkül belépő bevándorló bűncselekményt követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy ötezer fontig terjedő pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel és pénzbüntetéssel is büntetendő, kivéve ha bizonyítja, hogy:

a)

e törvény hatálybalépése előtt jogszerűen lépett a köztársaság területére;

b)

éppen a legközelebbi bevándorlási hivatalba tartott, hogy ott jelentkezzék, miután légi úton érkezett a köztársaságba, és korábban nem minősítették jogellenes bevándorlónak;

c)

e törvény vagy annak alapján hozott valamely rendelet vagy más törvény értelmében kiadott, a köztársaságban való tartózkodásra jogosító engedély birtokában van; vagy

d)

miután ezen engedélye lejárt vagy azt visszavonták, nem volt ésszerű lehetősége arra, hogy a köztársaság területét elhagyja.

LETTORSZÁG

A Lett Köztársaság szabálysértési törvénykönyvének 194. cikke kimondja, hogy az államhatár, a határterület, a határsáv, a határellenőrzés vagy a határátkelőhelyek rendszerének megsértése esetén feljelentést kell tenni, vagy az elkövetőt 150 lattig (LVL) terjedő bírsággal kell sújtani, vagy 15 napig terjedő elzárást kell elrendelni.

Az államhatár jogellenes átlépésének megkísérlése 50-től 250 lattig (LVL) terjedő bírsággal sújtandó.

A Lett Köztársaság büntető törvénykönyvének 284. cikke kimondja, hogy az államhatár jogellenes átlépését szándékosan elkövető személy – amennyiben egy éven belül erre ismételten kerül sor – három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy elzárással vagy a havi minimálbér hatvanszorosát meg nem haladó pénzbüntetéssel büntetendő.

LITVÁNIA

A jogellenes határátlépés esetén alkalmazandó szankció a bűncselekmény súlyosságától függően 250 LTL összegtől 500 LTL összegig terjedő pénzbüntetés vagy 2 évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Amennyiben az államhatár jogellenes átlépése embercsempészéssel is összefügg, a bűncselekmény súlyosságától függően a szankció elérheti akár a 10 év szabadságvesztést is.

Részlet a Litván Köztársaság szabálysértési törvénykönyvéből

A 205. cikk (2) bekezdése: Az államhatár gondatlanságból elkövetett jogellenes átlépése

Az államhatár gondatlanságból elkövetett jogellenes átlépése 250 litastól 500 litasig terjedő bírsággal sújtandó.

Részletek a büntető törvénykönyvből

291. cikk: Az államhatár jogellenes átlépése

(1)   Aki az államhatárt jogellenesen átlépi, pénzbüntetéssel vagy elzárással vagy 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2)   Az a külföldi, aki azért lép be jogellenesen a Litván Köztársaságba, hogy menedékjogot kérelmezzen, mentesül az e cikk (1) bekezdésében említett büntetőjogi felelősség alól.

(3)   Az a külföldi, aki az e cikk (1) bekezdésében említett cselekményt azért követi el, hogy a Litván Köztársaság területéről jogellenesen belépjen egy harmadik országba, mentesül az e cikk (1) bekezdésében említett büntetőjogi felelősség alól, amennyiben az indokolt határozatot követően a Litván Köztársaságból vagy abba az országba utasították ki, amelynek területéről jogellenesen átlépte a Litván Köztársaság államhatárát, vagy pedig az állampolgársága szerinti országba.

292. cikk: Jogellenes embercsempészés az államhatáron keresztül

(1)   Aki a Litván Köztársaságban állandó lakóhellyel nem rendelkező külföldit jogellenesen átszállít a Litván Köztársaság államhatárán, vagy a Litván Köztársaság területén olyan külföldit szállít vagy olyan külföldinek nyújt segítséget, aki jogellenesen lépte át a Litván Köztársaság államhatárát, pénzbüntetéssel vagy elzárással vagy 6 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2)   8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki az e cikk (1) bekezdésében említett cselekményt vagyoni haszonszerzés végett vagy emberéletet veszélyeztetve követi el.

(3)   4 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az e cikk (1) bekezdésében említett cselekmények szervezője.

(4)   A jogi személy felelősséggel tartozik az e cikk szerinti cselekményekért.

LUXEMBURG

Mivel Luxemburg egyetlen külső határa a repülőtér, Luxemburg nem rendelkezett ilyen szankciókról.

MAGYARORSZÁG

Aki jogellenesen lép be a nemzeti területre, szabálysértést követ el.

Kiutasítás, valamint beutazási és tartózkodási tilalom, vagy kizárólag beutazási és tartózkodási tilalom rendelhető el közigazgatási szankcióként az idegenrendészeti eljárásban olyan külföldivel szemben, aki a be- és kiutazásra vonatkozó szabályokat megszegi vagy ezt megkísérli.

Ezenkívül a szabálysértési hatóság 100 000 HUF összegig terjedő pénzbírságot szabhat ki olyan külföldivel szemben, aki a Magyar Köztársaság államhatárát engedély nélkül vagy meg nem engedett módon lépi át. Továbbá az a kiutasított külföldi, aki engedély nélkül tartózkodik Magyarország területén, vétséget követ el, és a büntetőjog szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hivatkozott jogszabályok:

a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 32. szakasza (2) bekezdésének a) pontja,

a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 214. szakasza,

az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. kormányrendelet 22. szakaszának (1) bekezdése.

Aki a jogellenes be-/kiutazáshoz segítséget nyújt, bűncselekményt követ el.

A tiltott határátlépés megkönnyítése bűncselekmény, és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha a segítő személy vagyoni haszonszerzés végett vagy több személynek nyújt segítséget.

A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogellenes határátlépéshez való segítségnyújtást a csempészett személy sanyargatásával, fegyveresen vagy üzletszerűen követik el.

A jogellenes határátlépés elősegítésének előkészülete is bűncselekmény, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Idegenrendészeti kutasítás rendelhető el azzal a külföldivel szemben, aki a jogellenes be- vagy kiutazást (határátlépést) vagy személyek, illetve csoportok tartózkodását megszervezi vagy ahhoz segítséget nyújt, vagy embercsempészésben részt vesz; idegenrendészeti kutasítás rendelhető el továbbá azzal a külföldivel szemben is, akinek a beutazása és tartózkodása a közbiztonságot sérti vagy veszélyezteti.

Hivatkozott jogszabály:

a Btk. 218. szakasza: embercsempészés.

MÁLTA

Helyénvaló megjegyezni, hogy a bevándorlási törvény (217. fejezet) 5. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy:

„Megtagadható azon személy beléptetése, aki a fenti rendelkezések értelmében nem jogosult belépésre, vagy belépésre és tartózkodásra, vagy az állam területén való utazásra vagy átutazásra, valamint illegális bevándorlónak tekintendő, ha a bevándorlási főtisztviselő engedélye nélkül érkezik Máltára vagy tartózkodik ott.”

Ezenkívül a bevándorlási törvény 32. cikke kimondja, hogy:

„Az e törvény bármely olyan rendelkezését megsértő személy, amely tekintetében e törvény bármely más cikke értelmében nem valósul meg bűncselekmény, bűncselekményt követ el, és a Court of Magistrates által 5 000 líráig terjedő pénzbüntetésre vagy 2 évig terjedő szabadságvesztésre vagy pénzbüntetésre és szabadságvesztésre is ítélhető, kivéve ha valamely más törvény ilyen bűncselekményre szigorúbb büntetést ír elő.”

HOLLANDIA

A külföldiekről szóló törvény 108. szakaszának (1) bekezdése – összefüggésben a 46. szakasz (2) bekezdésével – kimondja, hogy a rendelkezés megsértése vagy az azzal ellentétes cselekmények hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy a 2. kategóriába eső pénzbüntetéssel büntetendő. A 4. kategóriába eső pénzbüntetés felső határa 16 750 EUR.

A külföldiekről szóló rendelet (Vreemdelingenbesluit) 4.4. cikke kimondja, hogy az országhatár átlépése kizárólag határátkelőhelyen engedélyezett.

A külföldiekről szóló 2000. évi törvény 108. szakaszának (1), (2) és (3) bekezdése

(1)

Az 5.1., 5.2. és 46.2. szakasz (preambulum és b) pont) által vagy alapján megállapított feltétel megsértése, az 56.1. szakasz megsértése, valamint a 6.1., 54., 55., 57.1., 58.1. vagy 65.3. szakasz által vagy alapján előírt kötelezettség megszegése hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy a 2. kategóriába eső pénzbüntetéssel büntetendő.

(2)

A 4.1. vagy a 4.2. szakasz által vagy alapján előírt feltétel megsértése hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy a 4. kategóriába eső pénzbüntetéssel büntetendő.

(3)

Az (1) és (2) bekezdésben foglalt jogsértések bűncselekményt valósítanak meg.

AUSZTRIA

A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 4. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a (2) bekezdésben előírt kivételek vagy a védelemre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joguknak megfelelően vezessenek be szankciókat a külső határoknak a megnyitott határátkelőhelyeken kívüli vagy azok hivatalos nyitvatartási idején kívüli jogellenes átlépése esetére. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

Az idegenrendészetről, az okmányok külföldiek számára történő kiállításáról és a beléptetési okmányok kiállításáról szóló osztrák szövetségi törvény (2005. évi idegenrendészeti törvény – FPG) 120. §-a, Osztrák Szövetségi Jogi Közlöny I 100/2005

Jogellenes tartózkodás

(1)   Az a külföldi, aki

1.

jogellenesen utazik be az Osztrák Szövetségi Köztársaság területére; vagy

2.

jogellenesen tartózkodik az Osztrák Szövetségi Köztársaság területén, szabálysértést követ el, és 2 180 EUR összegig terjedő pénzbírsággal vagy – meg nem fizetése esetén – három hétig terjedő elzárással sújtható. Elkövetési helynek a belépés helye vagy az utolsó ismert tartózkodási hely tekintendő, tömegközlekedési eszközzel történő belépés esetén pedig az a legközelebbi megálló, ahol a közlekedési vállalat menetrendje szerint a tömegközlekedési eszközből ki lehet szállni.

(2)   Aki az (1) bekezdés szerinti szabálysértést úgy követi el, hogy hasonló szabálysértésért korábban már jogerősen megbüntették, 4 360 EUR összegig terjedő pénzbírsággal vagy – meg nem fizetése esetén – hat hétig terjedő elzárással sújtható.

(3)   Nem valósul meg az (1) bekezdés 2. pontja szerinti szabálysértés,

1.

amennyiben az ország elhagyása csak egy olyan másik ország irányába lenne lehetséges, amelybe a kitoloncolás nem megengedett (50. §);

2.

amennyiben a külföldi kitoloncolási haladékot kapott;

3.

harmadik állam vízummal nem rendelkező, kedvezményezett állampolgárának ideiglenes tartózkodása esetén; vagy

4.

amíg a külföldit megfosztják személyes szabadságától.

(4)   Az (1) bekezdés 2. pontja alapján alkalmazott szankció esetén az (1) bekezdés 1. pontja szerinti szabálysértés miatt egyidejűleg nem alkalmazható szankció.

(5)   Nem valósul meg az (1) bekezdés szerinti szabálysértés, amennyiben a külföldi nemzetközi védelmet kérelmezett, és Ausztriában menedékjogot kapott, vagy elismerték a kiegészítő védelemre való jogosultságát. A szabálysértési eljárást a menekültügyi eljárás időtartamára felfüggesztik.

A határátlépésnél folytatott útlevél-ellenőrzés szabályairól szóló osztrák szövetségi törvény (határellenőrzési törvény – GrekoG) 16. §-a, Osztrák Szövetségi Jogi Közlöny 1996/435, az Osztrák Szövetségi Jogi Közlöny 2004/151-i változatában:

Büntetőjogi rendelkezések

(1)   Aki

1.

az 5. §-ban említett jelek valamelyikét engedély nélkül eltávolítja, eltakarja vagy megváltoztatja;

2.

a 10. §-ban foglalt rendelkezést megsértve lépi át a határt; vagy

3.

határellenőrzés alá tartozó személyként a határellenőrzést megkerüli; vagy

4.

határellenőrzés alá tartozó határátlépést hajtott végre vagy szándékozik végrehajtani, és nem veszi igénybe a határátlépésre kijelölt útvonalakat; vagy

5.

figyelmeztetés ellenére nem nyújt információt arról, hogy átlépte-e vagy át akarja-e lépni a határt, vagy ezzel kapcsolatosan valótlan információt ad; vagy

6.

figyelmeztetés ellenére nem tartja be a 11. § (2) bekezdésének 3. pontja szerinti utasítást, és ennek következtében a határellenőrzést megzavarja vagy menetrend szerinti közlekedési eszköz késését okozza,

feltéve, hogy a cselekmény nem meríti ki a bíróságok hatáskörébe eső valamely bűncselekmény tényállását, vagy a cselekményt más jogi rendelkezés ugyanilyen vagy súlyosabb büntetéssel fenyegeti, szabálysértést követ el, és a kerületi közigazgatási hatóság – vagy helyi hatáskörben valamely szövetségi rendőrhatóság – által 2 180 EUR összegig terjedő bírsággal vagy hat hétig terjedő elzárással sújtható. Az 5. és 6. pont kivételével a kísérlet is büntetendő.

(2)   Az (1) bekezdés 5. pontja nem alkalmazandó, ha az információszolgáltatásra kötelezett személy azért tagadja meg az információadást vagy azért nyújt valótlan információkat, mert egyébként bűncselekmény elkövetésével vádolná önmagát.

LENGYELORSZÁG

Lengyelországban e büntetéseket részletesen a lengyel büntető törvénykönyv 264. cikke tartalmazza. E büntetések a lengyel határt jogellenesen átlépő személyekkel szemben szabhatók ki.

Az ilyen személyek háromféle büntetéssel sújthatók: pénzbüntetés, a személyes szabadság korlátozása vagy 2 évig terjedő szabadságvesztés.

Aki erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával, megtévesztéssel vagy több személlyel együtt jogellenesen lépi át a lengyel határt, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A jogellenes határátlépés szervezője 6 hónaptól 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

PORTUGÁLIA

Az 1998. augusztus 8-i 244/98 törvényerejű rendelet 9. cikke kimondja, hogy „Aki Portugália területére beutazik, illetve onnan kiutazik, köteles az e célra kijelölt határátkelőhelyeket azok nyitvatartási ideje alatt igénybe venni, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül”.

Az említett törvényerejű rendelet 136. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „a külföldiek portugál területre való belépése jogellenes, amennyiben erre a 9. cikk megsértésével kerül sor”.

A 148. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy „a 9. cikk megsértése 200 EUR összegtől 400 EUR összegig terjedő bírsággal sújtandó”.

ROMÁNIA

A román államhatárról szóló 105/2001. sz. szükségállapoti kormányrendelet 70. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy:

„Az országba az államhatár jogellenes átlépésével történő belépés, illetve kilépés bűncselekmény, és 3 hónaptól 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Amennyiben az említett cselekmény célja büntetés végrehajtásának elkerülése, a cselekmény 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az e bűncselekmények elkövetésének kísérlete is büntetendő.”

SZLOVÉNIA

A Szlovén Köztársaságba való belépés jogellenes, amennyiben a külföldi:

belép az országba, noha beléptetését megtagadták,

megkerüli a határellenőrzést,

a belépéskor más személy úti okmányát vagy a belépéshez szükséges egyéb okmányát használja, illetve hamis vagy hamisított ilyen okmányt használ, vagy ha a határellenőrző szerveknek valótlan információkat szolgáltat (a Ztuj 11. cikke).

Szabálysértést követ el a Szlovén Köztársaságba jogosulatlanul belépő külföldi, és 20 000 és 100 000 SIT (83,46 és 417,29 EUR) közötti bírsággal sújtandó (a Ztuj 98. cikke).

Szabálysértést követ el az a természetes személy, aki az államhatárt a határátkelőhelyen kívül vagy a határátkelőhely rendeltetésének megsértésével, a nyitvatartási időn kívül vagy a határátkelőhely területén kívül lépi át, és legalább 100 000 SIT (417,29 EUR) összegű bírsággal sújtandó (az államhatár ellenőrzéséről szóló törvény 43. cikke (1) bekezdésének harmadik francia bekezdése, Ur. l. RS 20/2004).

Külföldiek jogellenes beutazásához, átutazásához vagy tartózkodásához való segítségnyújtás

Azon személynek, aki a külföldi számára lehetővé teszi a Szlovén Köztársaság területére való beutazást, tartózkodást vagy átutazást, vagy ehhez segítséget nyújt, tiszteletben kell tartania a külföldieknek a Szlovén Köztársaság területére való beutazására, tartózkodására vagy átutazására vonatkozó feltételek megállapításáról szóló törvény rendelkezéseit (a Ztuj 13a. és 13b. cikke).

Aki a külföldi számára az előző bekezdést megsértve teszi lehetővé a Szlovén Köztársaság területére való beutazást, átutazást vagy tartózkodást, vagy ehhez segítséget nyújt, illetve ezek valamelyikét megkísérli, 100 000 és 240 000 SIT (417,20 és 1 001,5 EUR) közötti bírsággal sújtandó.

A fenti jogsértést elkövető jogi személyek 500 000 és 1 000 000 SIT (2 086,46 és 4 172,93 EUR) közötti bírsággal, a jogi személy felelős személye pedig 150 000 és 300 000 SIT (625,94 és 1 251,88 EUR) közötti bírsággal sújtandó.

SZLOVÁKIA

A külföldiek tartózkodásáról szóló 48/2002. sz. törvény 76. szakasza szerint az államhatár jogellenes átlépése jogsértés, és 50 000 SKK összegig terjedő bírsággal sújtható (a 76. szakasz (2) bekezdése). A Szlovák Köztársaság területére engedély nélkül belépő külföldit a rendőrség kiutasítja, és legfeljebb öt, de minimum egy évre megtagadják a beléptetését (a külföldiek tartózkodásáról szóló törvény 57. szakaszának (1) bekezdése).

A 2006. január 1-jén hatályba lépett 300/2005. sz. törvény (büntető törvénykönyv) 354. szakasza (az államhatár erőszakos átlépése) kimondja, hogy „Aki erőszakkal vagy közvetlen erőszakkal való fenyegetéssel lépi át az államhatárt, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

A büntető törvénykönyv 357. szakasza kimondja, hogy „Aki a Szlovák Köztársaság területére légi járművel a nemzetközi légi járatokra vonatkozó rendelkezéseket megsértve lép be, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

A büntető törvénykönyv 355. szakasza büntetni rendeli az emberkereskedelem bűncselekményét elkövető személyeket:

Aki az államhatár jogellenes átlépését megszervezi, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (a 355. szakasz (1) bekezdése),

Aki az államhatár jogellenes átlépését pénzbeli vagy más vagyoni haszonszerzés végett szervezi meg, vagy aki az államhatár jogellenes átlépése céljából hamis úti okmányt vagy hamis személyazonosító igazolványt készít, megszerez, átad vagy tart magánál, három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (a 355. szakasz (2) bekezdése),

A 355. szakasz (3)–(5) bekezdése sorolja fel azokat a cselekményeket, amelyek esetén az említett cselekmények tekintetében kiszabott büntetés megnövelhető (akár húsz évig terjedő szabadságvesztésre is).

FINNORSZÁG

Finnország büntető törvénykönyve (39/1889) és a határsértésre vonatkozó 7. szakaszának módosításai (563/1998) kimondják, hogy:

(1)   Aki:

1.

Finnország határát érvényes útlevél vagy más úti okmány nélkül, vagy egyébként nem az erre szolgáló helyről indulva vagy nem erre szolgáló helyre érkezve, vagy törvényi tilalmat megszegve lépi át, vagy ezt megkísérli;

2.

a határátlépésre vonatkozó rendelkezéseket egyéb módon megsérti; vagy

3.

a határterületről szóló törvény (403/1947) értelmében a határterületen engedély nélkül tartózkodik, mozog vagy ott tiltott cselekményeket végez,

határsértés bűncselekményét követi el, és pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2)   Az a külföldi, akinek a beléptetését az (1) albekezdésben említett cselekmény miatt megtagadták, vagy akit ilyen okból kitoloncoltak, vagy az a külföldi, aki Finnországban menekültként menedékjogot kér vagy tartózkodási engedélyt kérelmez, nem ítélhető el határsértés bűncselekményéért. Az a külföldi, aki az (1) albekezdésben említett cselekményt azért követte el, mert a 25. fejezet 3. vagy 3a. pontjában említett emberkereskedelem áldozatává vált, szintén nem ítélhető el határsértés bűncselekményéért (650/2004).

7a. szakasz – Határsértés szabálysértése (756/2000)

(1)   Amennyiben a határsértés – a jogellenes tartózkodás vagy mozgás rövid időtartama, vagy a jogellenes cselekmény jellege vagy a cselekmény egyéb körülményei miatt – összességében csekély jelentőségű, az elkövetővel szemben határsértés szabálysértése miatt pénzbírságot kell kiszabni.

(2)   A 7. szakasz (2) bekezdésének rendelkezései az (1) bekezdésben említett cselekményekre is vonatkoznak.

SVÉDORSZÁG

A büntetéseket a külföldiekről szóló törvény 20. fejezetének 4. §-a szabályozza.

4. § Az a külföldi, aki a Schengeni Megállapodás értelmében vett külső határt szándékosan jogellenes módon átlépi, pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

IZLAND

A külföldiekről szóló 96/2002. sz. törvény 57. cikke általános büntetőjogi rendelkezést tartalmaz.

Az (1) bekezdés értelmében pénzbüntetéssel vagy hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő többek között az, aki szándékosan vagy gondatlanul megsérti a törvény rendelkezéseit, vagy a törvénnyel összhangban megállapított bármely szabályt, tilalmat, utasítást vagy feltételt. A külső határoknak a határátkelőhelyeken kívüli vagy azok hivatalos nyitvatartási idején kívüli jogellenes átlépése esetén alkalmazott büntetések e rendelkezésen alapulnak. E büntetéseknek, ahogyan a többinek is, hatékonynak és visszatartó erejűnek, valamint arányosnak kell lenniük.

NORVÉGIA

Norvégiában a bevándorlásról szóló törvény (a külföldi állampolgároknak a Norvég Királyságba való beutazásáról és ott-tartózkodásáról szóló, 1988. június 24-i 64. sz. törvény) 47. szakasza első bekezdésének a) pontja (vö. 23. szakasz második bekezdés), és a határokról szóló törvény (a határszakasz kijelölésének és őrzésének végrehajtására vonatkozó különféle intézkedésekről szóló, 1950. július 14-i 2. sz. törvény) 4. szakasza, (vö. 3. szakasz első bekezdés 3. pontja és vö. az 1950. november 7-i 4. sz. rendelet 4. szakaszának c. pontja) foglalkozik e kérdéssel.

A bevándorlásról szóló törvény szankciókról szóló 47. szakaszának első bekezdése megállapítja:

„Minden olyan személy pénzbírsággal vagy hat hónapot nem meghaladó szabadságvesztéssel, illetve mindkettővel büntethető, aki:

a)

szándékosan vagy gondatlanságból megsérti az említett törvényt, illetve a törvény alapján meghozott rendeleteket, tilalmakat, utasításokat vagy feltételeket (…)”.

A bevándorlásról szóló törvény határátlépésre és határellenőrzésre vonatkozó 23. szakaszának második bekezdése kimondja:

„Belépés és kilépés a kijelölt határátkelőhelyeken történik, amennyiben erről másképp nem rendelkeznek (…)”.

A határokról szóló törvényben meghatározott szankciók

A határokról szóló törvény 4. szakasza rendelkezik a szankciók tekintetében. Ez a következőket mondja ki:

„Minden olyan személy, aki szándékosan vagy gondatlanságból megsérti az említett jogi aktussal összhangban lévő intézkedéseket, vagy azok megsértésében közreműködik, pénzbírságra vagy három hónapot meg nem haladó szabadságvesztésre büntethető, kivéve ha szigorúbb rendelkezés alkalmazandó. Jogsértés elkövetésének kísérlete elkövetett jogsértésnek számít.

Jogsértések ismételt elkövetése, vagy az első bekezdésben említett több törvény esetében, illetve ahol súlyosbító körülmények állnak fenn, a szankció pénzbírság, vagy egy évet nem meg haladó szabadságvesztés.”

A határokról szóló törvény 3. szakasza első bekezdésének 3. pontja megállapítja:

„A királynak módjában áll a határokat részben vagy egészben érintő tilalmi rendelkezéseket hozni a következők megtiltására:

(…)

3.

Határátlépés szárazföldi, tengeri vagy légi úton az illetékes hatóság engedélye nélkül (…)”.

A fenti jogi aktus alapján kiadott, a határral kapcsolatos különböző kérdésekről szóló 1950. november 7-i 4. sz. rendelet 4. szakaszának c) bekezdése kimondja:

„A Norvégia és a Szovjetunió (Oroszország) közötti határ közelében vagy a határon tilos:

(…)

b)

átlépni a határt szárazföldi, tengeri vagy légi úton a norvég-szovjet (orosz) határszakaszért felelős norvég határbiztos engedélye nélkül (…)”.


Top