52005PC0280(01)

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 30.06.2005

COM(2005) 280 végleges

2005/0124 (CNS)

2005/0125 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének a tevékenységeinek az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében említett területeken való folytatására történő felhatalmazásáról {SEC(2005)849}

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

1) A JAVASLATOK HÁTTERE

- A javaslatok indokai és célkitűzései

Az alapvető jogok tiszteletben tartása és érvényesülésük elősegítése az Európai Unió, valamint tagállamai alapvető elvei és fő célkitűzései közé tartoznak. Az alapvető jogok a közösségi jog általános elvei közé sorolhatók, és ennek megfelelően kiterjed rájuk a bírósági felülvizsgálat. Jelentőségük hangsúlyt kapott az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2000. évi kihirdetésével. Az alapjogok érvényesüléséhez megfelelő irányító mechanizmusok szükségesek annak biztosítása érdekében, hogy a politikák kialakításakor és a döntéshozatal során teljes mértékben figyelembe vegyék e jogokat az Unióban. E célkitűzés megvalósításához nem csak megfelelő jogi keretre, hanem helyes struktúrákra és a megfelelő erőforrások rendelkezésre bocsátására is szükség van.

2003. december 13-án a tagállamok képviselői az Európai Tanács ülésén hangsúlyozták az emberi jogok érvényesülésére vonatkozó adatok gyűjtésének és elemzésének fontosságát az Unió e területen folytatandó politikájának meghatározására tekintettel, és megállapodtak abban, hogy a meglévő Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának (EUMC) alapjaira építve, és mandátumának kiterjesztésével azt Emberi Jogi Ügynökséggé alakítják. A Bizottság egyetértését fejezte ki, és jelezte, hogy javaslatot kíván benyújtani az EUMC létrehozásáról szóló, 1997. június 2-i 1035/97/EK tanácsi rendelet ennek megfelelő módosítása érdekében.

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének az Európai Unióban való erősítéséről szóló, 2004. november 4–5-én elfogadott Hágai Program fogalmazta meg az Emberi Jogi Ügynökség gondolatát. 2004. december 16–17-én az Európai Tanács az EU Emberi Jogi Ügynökségének létrehozására irányuló megállapodás további végrehajtására szólított fel, mely fontos szerepet fog játszani az EU emberi jogi politikája koherenciájának és következetességének erősítésében. A „Stratégiai célkitűzések 2005–2009, Európa 2010: Partnerség Európa megújulásáért – fellendülés, szolidaritás és biztonság” című közleménynek megfelelően, melyet a Bizottság 2005. január 26-án fogadott el, az alapvető jogok védelmének egy Európai Alapjogi Ügynökség létrehozásával elsődleges prioritást kell élveznie az európai fellépésben.

Az Európai Parlament a 2005. május 26-án elfogadott, „Az alapvető jogok érvényesülésének elősegítése és védelme: a nemzeti és európai intézmények – ideértve az Alapjogi Ügynökséget is – szerepéről” szóló jelentésében felkérte a Bizottságot, hogy az Ügynökségre vonatkozóan terjesszen elő jogalkotási javaslatot.

A javaslat célja az EUMC mandátumának kiterjesztése, valamint az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozása. Uniós szinten felállít továbbá egy alapjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői központot. Egy ügynökség létrehozásával a Charta kézzelfoghatóbbá válik, és a Chartával fennálló szoros kapcsolatot az Ügynökség neve is tükrözi.

- Általános összefüggések

Alapjogi Ügynökséggé alakítása érdekében az EUMC mandátumának kiterjesztésére vonatkozó döntés összhangban van az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés 2., 6. és 7. cikkében megfogalmazott, az alapvető jogok tiszteletben tartására és erősítésére vonatkozó külön kötelezettségvállalásaival.

Az Ügynökség létrehozásával folytatódik azon politika, mely az EUMC számára kitűzött célokkal kezdődött; ez utóbbi feladatai közé tartozik jelenleg is, hogy eszközöket biztosítson az uniós intézmények és a tagállamok számára azon kötelezettségük teljesítéséhez, hogy az uniós politikák kialakítása és végrehajtása során tiszteletben tartsák az alapvető jogokat. E célból az EUMC fő feladata, hogy a rasszizmusra és az idegengyűlöletre vonatkozóan adatokat gyűjtsön és elemezzen, valamint megvizsgálja az eseteket.

Hivatalba lépésekor a jelenlegi Bizottság vállalta, hogy elősegíti az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartását, és mihamarabb megteszi az első lépéseket az Európai Alapjogi Ügynökség létrehozása érdekében. A kezdeményezést tartalmazta a Bizottság 2005. évi munkaprogramja.

Jogi okokból a Bizottság az Ügynökség létrehozására két külön javaslatot nyújt be: egy, az Európai Közösséget létrehozó szerződésen alapuló rendeletjavaslatot, valamint egy, az Európai Unióról szóló szerződésen alapuló határozatjavaslatot, mely megbízza az Ügynökséget az EUSz. VI. címében említett területekkel kapcsolatos feladatokkal. Ezen indokolás mindkét javaslatra vonatkozik.

- A javaslat által érintett területet szabályozó hatályos rendelkezések

Az EUMC működését jelenleg az 1035/97/EK rendelet szabályozza. Ezt a javasolt rendelet hatályon kívül helyezi.

A hatályos rendelkezések és a javaslatok közötti fő különbség az, hogy a javaslatok kiterjesztik a rasszizmust és idegengyűlöletet lefedő alkalmazási kört úgy, hogy az a Chartában említett alapvető jogok valamennyi területére kiterjedjen azon területek sérelme nélkül, melyeken már más közösségi ügynökségek tevékenykednek. A fő feladatok ugyanazok maradnak, azonban pontosabb meghatározást nyernek.

Az EUMC 2002. évi értékelésében foglalt következtetéseket figyelembe kell venni. E következtetések megkövetelik az adatok gyűjtésének középpontba helyezését, a nemzeti hatóságokkal való szorosabb együttműködést, az Unió prioritásaival összefüggő munkákra való összpontosítást, az igazgatás erősítését, valamint a hatékonyság növelését.

A javaslat figyelembe vesz olyan horizontális szabályokat is, mint a pénzügyi igazgatás, az iratokhoz való hozzáférés és a közösségi ügynökségek.

- Az Unió más politikáival és célkitűzéseivel való koherencia

Valamennyi uniós politikának tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat. Az Ügynökség azáltal, hogy alapjogi kérdésekben szakmai segítséget és támogatást nyújt, javítani fogja más uniós politikák minőségét.

2) AZ ÉRDEKELT FELEKKEL VALÓ KONZULTÁCIÓ ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

- Az érdekelt felekkel való konzultáció

A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása

A Bizottság 2004. október 25-én közleményt adott ki az Alapjogi Ügynökségről, melyben nyilvános konzultációt indított egy ilyen ügynökség megbízatásáról, jogairól, tematikus területeiről, feladatairól és felépítéséről. A konzultáció két részből állt: egy írásbeli konzultációból és egy szóbeli meghallgatásból.

Az írásbeli konzultációt a közleménynek a „Szabadság, biztonság és igazságügyek” internetes oldalon való közzétételével nyitották meg, a hozzászólásokat e-mailben 2004. december 17-ig lehetett megküldeni. Mintegy száz válasz érkezett. A hozzászólásokat tíz tagállam, európai és nemzetközi szervek, emberi jogokkal és esélyegyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervek, akadémikusok, magánszemélyek, valamint csaknem 60 nem kormányzati szervezet nyújtotta be.

A nyilvános meghallgatásra 2005. január 25-én került sor. Azon több mint 200 bejelentett résztvevő – a fent említett érdekelt felek képviselői – jelent meg.

A konzultációval kapcsolatos valamennyi dokumentumot, ideértve az írásbeli válaszokat, az azokat értékelő jelentést, valamint a meghallgatásról készített jelentést is, közzétették a „Szabadság, biztonság és igazságügyek” internetes oldalon, és a következő címen érhetők el:

http://europa.eu.int/comm/justice_home/fsj/rights/fsj_rights_agency_en.htm

A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja

Az Ügynökség létrehozásának gondolata egyhangúlag kedvező fogadtatásban részesült. Egyhangúan hangsúlyozták azt is, hogy az Ügynökségnek az EU intézményeitől, a tagállamoktól, valamint a nem kormányzati szervezetektől függetlennek kell lennie. A legtöbb hozzászóló felhívta a figyelmet arra, hogy el kell kerülni a nemzeti és nemzetközi szinten már folyó munkával való átfedéseket. Az Ügynökségnek a szinergiahatás elve alapján kell kialakítania a többi szervhez – különösen az Európa Tanácshoz – való viszonyát.

Széles körű volt az egyetértés abban a kérdésben is, hogy a Charta legyen az Ügynökség megbízatásának hivatkozási alapja. Az érdekelt felek kérték továbbá, hogy a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelem a jövőbeni Ügynökség egyik fő tevékenysége maradjon. A földrajzi hatályt illetően bizonyos fokú egyetértés volt a tekintetben, hogy az Ügynökségnek az Unióra és tagállamaira kell összpontosítania. Azonban számos érdekelt fél más javaslatot is tett, mint például az Ügynökség megbízatásának kiterjesztését a tagjelölt országokra.

Az EUSz. 7. cikkére tekintettel az Ügynökség lehetséges hatáskörének a kérdésében eltértek az álláspontok: míg a tagállamok e kérdésben általában nagyon óvatosak voltak, a nem kormányzati szervezetek szerint az Ügynökségnek e tekintetben fontos szerepet kellene játszania.

Sok hasznos javaslat érkezett az Ügynökség feladatai vonatkozásában, úgymint adatgyűjtés; adatfeldolgozás, tekintettel az adatok egyes tagállamokban való jobb összehasonlíthatóságára; az összegyűjtött adatok elemzése; jelentések, vélemények és adott esetben ajánlások készítése; hálózati együttműködés; valamint az alapvető jogok érvényesülésének proaktív elősegítése a nyilvánosság tudatosságának erősítésével, az Ügynökség eredményeinek terjesztésével és oktatási anyagok készítésével.

E javaslat figyelembe veszi azon fent említett kérdéseket, melyekben széles körű egyetértés született.

- Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása

Külső szakértők bevonására nem volt szükség.

- Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat keretében a politikai célkitűzések elérése érdekében öt politikai választási lehetőséget vizsgáltak meg. Úgy találták, hogy a „status quo” választása nem ruházná fel a Chartát megfelelő jelentőséggel, és nem kezelné a jelenlegi helyzetben fennálló problémákat, melyeket az értékelő jelentés részletesen bemutat.

Két választási lehetőség csupán megfigyelői feladatokat irányzott elő: a „célzott megfigyelési ügynökség” az EU politikáival legszorosabb kapcsolatban levő, korlátozott számú tematikus területen gyűjtene információkat az alapvető jogokról. A megbízatás „szakmai támogatást” jelentene. Az „általános megfigyelési ügynökség” nagyjából hasonló lenne, de több tematikus területet fedne le. E választási lehetőségek a jelenlegi helyzetben fennálló problémákat kezelnék ugyan, de csak korlátozott mértékben. Az első esetben az adatminőség csak csekély mértékben javulna. A második nem lenne hatékony, és fennállna a források elaprózódásának veszélye. Átfedné továbbá más nemzetközi, európai és nemzeti szervezetek munkáját. A nyilvános konzultáció során kifejtett vélemények e választási lehetőségek hatékonysága vonatkozásában tértek el egymástól. A második esetben meggyengülhetne a rasszizmusra és idegengyűlöletre való összpontosítás.

A „lehető legátfogóbb megfigyelő és értékelő ügynökség” választási lehetőségben az Ügynökség – többek között az EUSz. 7. cikke szerinti célok érdekében – az alapvető jogok érvényesülését az Unió politikai keretén belül és kívül is figyelemmel kísérné. A politikai célok megvalósítása tekintetében ez nagyon hatékony választási lehetőség lenne. Figyelembe kell azonban venni a Közösség hatásköreinek jogi korlátait. Másrészt e választási lehetőség nagyon súlyos pénzügyi kötelezettségvállalást vonna maga után. Széles alkalmazási köre miatt fennállna az Ügynökség munkával való túlterheltségének veszélye is, és átfedné más intézmények munkáját. Meggyengülhetne a rasszizmusra és idegengyűlöletre való összpontosítás. A nyilvános konzultáció eredményei alapján egy ilyen megbízatás súrlódást okozhat az EU, a tagállamai, valamint a nemzetközi szervezetek között.

E megfontolások arra engednek következtetni, hogy „az uniós politikák célzott megfigyelési és értékelő ügynöksége” választási lehetőség alkalmas leginkább a politikai célkitűzések elérésére, valamint az azonosított problémák kezelésére. A célkitűzések elérése vonatkozásában ez hatékony választási lehetőség, viszont csak közepes pénzügyi költségekkel jár, és nagyfokú politikai elfogadottságot élvez. E választási lehetőség esetén az Ügynökség megbízatása – elvileg a Chartában felsorolt valamennyi jogra való hivatkozással – magában foglalná az alapvető jogokkal kapcsolatos adatok gyűjtését és elemzését, azonban rendszeres időszakonként meghatároznák az uniós jog alkalmazási körébe eső azon tematikus területeket, amelyeken az Ügynökség felléphet.

A Bizottság elvégezte a munkaprogramban feltüntetett hatásvizsgálatot. A jelentés hozzáférhető a következő internetes oldalon:

http://europa.eu.int/comm/justice_home/fsj/rights/fsj_righs_agency_en/htm

3) A JAVASLAT JOGI ELEMEI

- A javasolt intézkedés összefoglalása

Az Ügynökség megbízatásának hivatkozási alapja a Charta. Az Ügynökség feladata, hogy tevékenységeit a közösség hatáskörein belül a rendelettel összhangban folytassa; az alkalmazási kört azonban az egyidejűleg javasolt tanácsi határozattal kiterjesztik a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos ügyekre is.

Az Ügynökség vizsgálja, hogy az Unióban, a tagállamokban – az uniós jog végrehajtása során –, valamint az Ügynökségben részt vevő tagjelölt országokban, illetve esetleges tagjelölt országokban tiszteletben tartják-e az alapvető jogokat. Ezen túlmenően a Bizottság felkérheti az Ügynökséget információk nyújtására és elemzések készítésére olyan harmadik országok vonatkozásában, amelyekkel a Közösség társulási megállapodásokat vagy olyan megállapodásokat kötött, amelyek az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, vagy amelyekkel ilyen megállapodások megkötése érdekében tárgyalásokat kezdett vagy szándékozik kezdeni.

Az Ügynökség célja, hogy a Közösség, valamint – a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben – a tagállamok érintett intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei számára az alapvető jogokkal kapcsolatosan támogatást és szakmai segítséget nyújtson annak érdekében, hogy segítségükre legyen az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásában, amikor hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseiket meghatározzák. A tematikus tevékenységi területeket egy olyan többéves keretben állapítják meg, amelyet egy, a politikai felelősséggel tartozó közösségi intézményeket is magában foglaló végrehajtási rendelettel határoznak meg, és így lehatárolják az Ügynökség munkaterületét. Mindez a hatékonyságot szolgálja, és figyelembe veszi a Közösség azon ügynökségei mérlegelési jogkörének szigorú korlátait, amelyek technikai feladatokat látnak el, és nem dolgoznak ki saját politikai programot. E tematikus területeken belül az Ügynökség – teljes függetlenségben – adatokat gyűjt az Unió intézkedéseinek az alapvető jogokra gyakorolt hatásáról, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartására és érvényesülésük elősegítésére vonatkozó bevált gyakorlatokról, és ezen adatokat értékeli, továbbá véleményeket dogoz ki az alapvető jogok politikai fejlődéséről, erősíti a nyilvánosság tudatosságát, elősegíti a civil társadalommal folytatott párbeszédet, valamint összehangolja az alapvető jogok területén érintett különböző feleket, és hálózatot alakít ki közöttük. Hangsúlyozni kell, hogy az Ügynökség nem rendelkezik vitarendezési mechanizmussal.

A Tanács, amennyiben szükségesnek ítéli, az Ügynökségtől szakértői véleményt kérhet, ha az EUSz. 7. cikke szerinti eljárásban a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy a Bizottság javaslata alapján jár el. Az Ügynökség azonban nem ellenőrzi rendszeresen és állandóan a tagállamokat a 7. cikkben foglalt célok érdekében.

Az Ügynökség kiegészíti az alapvető jogok érvényesülésének figyelemmel kísérésére szolgáló nemzetközi, európai és nemzeti mechanizmusokat. A hatásvizsgálati jelentés 7. fejezetében foglaltaknak megfelelően szorosan együtt kell működnie az érdekelt szervezetekkel és szervekkel a szinergiahatások elérése érdekében. A statisztikai munkát a közösségi statisztikai program keretében kidolgozott intézkedésekkel összhangban kell végezni. Az együttműködés, valamint az átfedések elkerülése érdekében az Ügynökség szoros intézményi kapcsolatot alakít ki az Európa Tanáccsal, valamint az érdekelt közösségi ügynökségekkel és uniós szervekkel, különösen a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével, melyre vonatkozóan a Bizottság 2005. március 8-án javaslatot terjesztett elő. A hatáskörök kölcsönös tiszteletben tartását, valamint az e szervek közötti megfelelő szinergiahatásokra való törekvést mindenekelőtt a többéves keretben foglalt rendelkezések biztosítják.

A javaslat figyelembe veszi a Bizottság által 2005. február 25-én elfogadott, az európai szabályozási ügynökségek keretszabályáról szóló intézményközi megállapodás tervezetében megállapított irányvonalakat. Mindazonáltal figyelemmel ezen uniós Ügynökség függetlenségére és sajátos feladataira, az Ügynökség alapjául szolgáló EUMC által folytatott tevékenység folytonosságának szükségességére, valamint az Európa Tanáccsal és az alapvető jogok érvényesülését figyelemmel kísérő nemzeti szervekkel együtt elérendő szinergiahatásokból adódó előnyök érdekében a javaslat fenntartja a jelenlegi EUMC különleges felépítését az igazgatóság vonatkozásában. Ennek megfelelően fenntartja azt a gyakorlatot, hogy az egyes tagállamok, az Európa Tanács és az Európai Parlament egy-egy független szakértőt nevez ki. Ez az összetétel megfelelően biztosítja mind a közösségi intézményektől, mind a tagállamok kormányaitól való függetlenséget, mely ezen Ügynökség alapvető jogok területén fennálló sajátos feladatainak szükségszerű feltétele, továbbá széles körű szakértelmet biztosít a közösségi politikák és az Európa Tanács általi megközelítés vonatkozásában. Mivel az Európai Parlament által kinevezett szakértőnek is függetlennek kell lennie a Parlamenttől, és azzal semmilyen kapcsolatban nem állhat, e tagnak az Ügynökség irányításában való részvétele nem összeegyeztethetetlen a Parlament költségvetés-ellenőrzési funkciójával. Az Európa Tanács által kinevezett tag szavazati joga olyan módon korlátozott, hogy ne sérüljön a közösségi szervek intézményi autonómiájára vonatkozó elv.

- Jogalap

A javasolt rendelet jogalapja az EKSz. 308. cikke. A Közösség általános célkitűzése annak biztosítása, hogy saját fellépései teljes mértékben tiszteletben tartsák az alapvető jogokat. Az Ügynökség létrehozása elősegíti e célkitűzés megvalósítását, éspedig anélkül, hogy a Szerződés e célból különös hatáskörökről rendelkezne.

Az Ügynökséget az EUSz. VI. címében említett területekkel kapcsolatos feladatokkal megbízó tanácsi határozatra vonatkozó javaslat jogalapja az EUSz. 30., 31. és 34. cikke.

- A szubszidiaritás elve

Érvényesül a szubszidiaritás elve, mivel a javaslat nem esik a Közösség kizárólagos hatáskörébe.

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok a következő okok miatt nem tudják kielégítően megvalósítani:

Az Ügynökség fő tevékenységei a következőkre terjednek ki: információgyűjtés és -elemzés Unió-szerte, vélemények kidolgozása és információterjesztés, segítve ezzel az Uniót abban, hogy fellépései során teljes mértékben tiszteletben tartsa az alapvető jogokat. E feladatok valódi európai dimenziójából szükségszerűen következik, hogy az Ügynökség célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani.

A javaslat célkitűzéseit a következő okok miatt lehet közösségi fellépéssel hatékonyabban megvalósítani:

Az Ügynökségnek az információgyűjtésre és -elemzésre olyan egységes rendszert kell alkalmaznia, amely biztosítja az adatok összeegyeztethetőségét és összehasonlíthatóságát, és ezáltal lehetővé teszi az Európában fennálló helyzet módszertanilag helyes összehasonlító elemzését. Ez sikeresen csak uniós szintű fellépéssel valósítható meg.

Az Ügynökség európai szinten eljárva olyan információkat nyújt majd, amelyek alapján értékelhető lesz a tagállamokban, illetve az azok között folytatott politikák hatékonysága, és így további hozzáadott értéket biztosít a politikák kialakításában és azok céljainak meghatározásában.

A javaslat alkalmazási köre azon területekre korlátozódik, melyeken a célkitűzéseket kizárólag a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani.

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének.

- Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következő okok miatt:

Mivel egy már létező szerv szolgál alapul, lehetségessé válik a már megszerzett szakértelem és tapasztalat felhasználása, és így a célkitűzéseknek a legmegfelelőbb módon való megvalósítása.

A hatásvizsgálat szerint az Ügynökség létrehozására választott politikai lehetőség, figyelembe véve az Ügynökség munkájának célkitűzését – vagyis az EU valamennyi polgára és az ott élő személyek jogainak tiszteletben tartását biztosító ideális feltételek kialakítását –, megfelelő költség-haszon arány elérését teszi lehetővé a javasolt források biztosítása során.

- A jogi eszközök megválasztása

A javasolt eszközök: rendelet, határozat.

Más eszközök a következő okok miatt nem lennének megfelelőek:

A rendelet a megfelelő jogi eszköz egy közösségi ügynökség létrehozására.

Az Ügynökség felhatalmazására, hogy tevékenységeit az EUSz. VI. címében említett területeken folytassa, a tanácsi határozat a legmegfelelőbb jogi eszköz.

4) KÖLTSÉGVETÉSI KIHATÁSOK

Az EUMC éves költségvetése 8,2 millió EUR; személyzete 37 főből áll. A javaslat szerint az Ügynökség egy jelentősen kiterjesztett megbízatás alapján 2007. január 1-jén kezdené meg munkáját. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ügynökség létrehozása két-három évig tart, és várhatóan a megbízatás jelentősebb kiterjesztése is hasonló időt fog igénybe venni. A javaslat ezért a 2007–2013-as időszakra folyamatosan emelkedő költségvetési forrást irányoz elő az elkerülhetetlen átmeneti időszak figyelembe vétele érdekében. Az indikatív finanszírozási terv a következőképpen alakul: 2007-es költségvetés: 16 millió EUR; 2008: 20 millió EUR; 2009: 21 millió EUR; 2010: 23 millió EUR; 2011: 26 millió EUR; 2012: 28 millió EUR; 2013: 29 millió EUR. A javasolt teljes létszám 100 fő.

5) TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

- Egyszerűsítés

A javaslat rendelkezik a jogszabályi rendelkezések egyszerűsítéséről.

Hatályon kívül helyezi az 1652/2003/EK tanácsi rendelettel már módosított 1035/97/EK rendeletet. Az említett rendelet hatályon kívül helyezése egyszerűsíti a jogszabályi rendelkezéseket, és világosabbá teszi azokat.

- Jelenlegi jogszabályok hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadása hatályos jogszabály hatályon kívül helyezését eredményezi.

- Felülvizsgálati/módosító/megszüntetési záradék

A javaslat felülvizsgálati záradékot tartalmaz.

2005/0124 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 308. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[2],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[3],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[4],

mivel:

(1) Az Európai Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban.

(2) Az Európai Unió Alapjogi Chartája[5] megerősíti azon jogokat, melyek különösen a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettségeiből, az Európai Unióról szóló szerződésből és a közösségi szerződésekből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményből[6], a Közösség és az Európa Tanács által elfogadott szociális chartából, továbbá az Európai Közösségek Bíróságának, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából erednek.

(3) A Közösségnek, valamint a közösségi jog végrehajtása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat.

(4) Az Unió alapjogi kérdéseinek alaposabb ismerete, valamint a széles körű tudatosság elősegíti az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásának biztosítását. E célkitűzés megvalósításához hozzájárulna egy olyan közösségi ügynökség létrehozása, melynek feladata az lenne, hogy alapjogi kérdésekben információkkal és adatokkal szolgáljon. Ezenkívül az emberi jogok védelmét és érvényesülésük elősegítését szolgáló hatékony intézmények létrehozása a nemzetközi és európai közösségek egyik közös értéke, ahogyan erre az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1997. szeptember 30-i R(97)14. ajánlása is rámutat.

(5) A tagállamoknak az Európai Tanács keretében ülésező képviselői 2003. december 13-án megegyeztek a jelenlegi, az 1997. június 2-i 1035/97/EK tanácsi rendelettel[7] létrehozott Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának továbbfejlesztésében, valamint egy Emberi Jogi Ügynökséggé való alakítása érdekében a megbízatásának kiterjesztésében.

(6) A Bizottság egyetértését fejezte ki, és jelezte, hogy javaslatot kíván benyújtani az 1035/97/EK tanácsi rendelet ennek megfelelő módosítása érdekében. Ezt követően a Bizottság 2004. október 25-én kiadta az Alapjogi Ügynökségről szóló közleményét[8], amely alapján széles körű nyilvános konzultációra került sor.

(7) Ennek megfelelően a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjára épülve létre kell hozni az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét, hogy az a Közösség és tagállamai érdekelt intézményeit és hatóságait az alapvető jogokkal kapcsolatosan információkkal lássa el, valamint támogatást és szakmai segítséget nyújtson annak érdekében, hogy segítségükre legyen az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásában, amikor hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseiket meghatározzák.

(8) Az Ügynökség létrehozásakor megfelelő figyelmet kell fordítani az európai szabályozási ügynökségek keretszabályának, melyet a Bizottság a 2005. február 25-i intézményközi megállapodástervezetben[9] javasolt.

(9) Az Ügynökségnek a munkája során hivatkoznia kell az alapvető jogokra, ahogyan azokat az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdése meghatározza, és mindenekelőtt az Alapjogi Charta rögzíti. Az Ügynökség nevének ki kell fejeznie a Chartával fennálló szoros kapcsolatot. Az Ügynökség tematikus tevékenységi területeit egy többéves keretben kell meghatározni, így határolva le az Ügynökség munkáját, amelynek az általános intézményi elvekkel összhangban nem kell kidolgoznia saját politikai alapjogi programot.

(10) Az Ügynökségnek objektív, megbízható és összehasonlítható információkat kell gyűjtenie az alapvető jogok helyzetének fejlődéséről, ezen információkat elemeznie kell az alapvető jogok megsértésének okai, következményei és hatásai szempontjából, valamint meg kell vizsgálnia e kérdések kezelésének helyes gyakorlatait. A hálózatok kialakítása az aktív információgyűjtés és -elemzés hatékony eszköze.

(11) A Szerződésben megállapított jogalkotási és bírósági eljárások sérelme nélkül, az Ügynökségnek biztosítani kell a jogot, hogy az uniós intézmények és – a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben – a tagállamok számára véleményt nyilvánítson saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament, a Tanács illetve a Bizottság kérésére.

(12) A Tanácsnak rendelkeznie kell a lehetőséggel, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerint megindított eljárásokban az Ügynökség szakmai támogatását kérje.

(13) Az Ügynökségnek évente jelentést kell benyújtania az alapvető jogok helyzetéről az Unióban, továbbá arról, hogy az EU intézményei, szervei és ügynökségei, valamint az uniós jog végrehajtása során a tagállamok hogyan tartják tiszteletben azokat. Továbbá az Ügynökségnek tematikus jelentéseket kell készítenie az uniós politikák vonatkozásában kiemelt jelentőségű témákban.

(14) Az Ügynökségnek intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy a nagy nyilvánosság még inkább tudatában legyen alapvető jogainak, valamint az azok kikényszerítésére általában rendelkezésre álló lehetőségeknek és különböző mechanizmusoknak, anélkül azonban, hogy maga az Ügynökség foglalkozna egyedi panaszokkal.

(15) Az Ügynökségnek a lehető legszorosabban együtt kell működnie valamennyi érdekelt közösségi programmal, szervvel és ügynökséggel, valamint uniós szervvel a párhuzamos munkavégzés elkerülése érdekében, mindenekelőtt a jövőbeni Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete vonatkozásában.

(16) Az Ügynökségnek szorosan együtt kell működnie az Európa Tanáccsal. Ezen együttműködésnek biztosítania kell az Ügynökség és az Európa Tanács tevékenységei közötti átfedések elkerülését különösen a szinergiahatásokat biztosító mechanizmusok kialakításával, úgymint kétoldalú együttműködési megállapodás kötése, valamint az Európa Tanács által kinevezett független, megfelelően meghatározott szavazati joggal rendelkező személy részvétele az Ügynökség irányításában, az EUMC-ben jelenlegi gyakorlatával megegyezően.

(17) Tekintettel az Ügynökség sajátos feladataira, valamennyi tagállamnak ki kell neveznie egy független szakértőt az igazgatóságba. Az igazgatóság összetételének biztosítania kell az Ügynökség függetlenségét mind a közösségi intézményektől, mind a tagállamok kormányaitól, továbbá a lehető legszélesebb körű szakértelemmel kell rendelkeznie az alapvető jogokra vonatkozóan.

(18) Az Európai Parlament jelentős szerepet játszik az alapvető jogok területén. Ki kell neveznie egy független személyt az Ügynökség igazgatósága tagjának.

(19) A valamennyi érdekelt féllel való hatékony együttműködés kialakítása céljából létre kell hozni egy konzultatív fórumot annak biztosítása érdekében, hogy a polgári társadalom alapvető jogok területén tevékeny szociális szereplői pluralista képviselettel rendelkezzenek az Ügynökség struktúráiban.

(20) Az Ügynökségnek alkalmaznia kell a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozóan a 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[10] foglalt, továbbá a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelmére vonatkozóan a 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[11] foglalt, valamint a nyelvekre vonatkozóan az 1958. április 15-i 1. rendeletben[12] és az 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendeletben[13] foglalt közösségi jogi rendelkezéseket.

(21) Az Ügynökségre alkalmazni kell az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[14] 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet[15], valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[16].

(22) Az Ügynökségnek jogi személyiséggel kell rendelkeznie, továbbá a Megfigyelőközpont által vállalt valamennyi jogi és pénzügyi kötelezettség, a Megfigyelőközpont által kötött megállapodások, valamint a Megfigyelőközpont személyzetével kötött munkaszerződések tekintetében a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja jogutódjának tekintendő. Az Ügynökség székhelyének továbbra is Bécsben kell lennie, ahogyan erről a tagállamok kormányai képviselőinek a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja székhelyének meghatározásáról szóló, 1997. június 2-i határozata[17] rendelkezik.

(23) Mivel az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat[18] 2. cikke szerinti általános hatályú intézkedések, az ilyen intézkedéseket az említett határozat 5. cikkében előírt szabályozási eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(24) Mivel a meghozandó intézkedés célkitűzéseit – vagyis európai szinten összehasonlítható és megbízható információk és adatok rendelkezésre bocsátását annak érdekében, hogy segítsék az uniós intézményeket és a tagállamokat az alapvető jogokat tiszteletben tartásában – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és így a javasolt intézkedés annak terjedelme és hatása miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az arányosság elvének megfelelően, melyet ugyancsak az említett cikk rögzít, e rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(25) Az Ügynökség hozzájárulása annak biztosításához, hogy az alapvető jogokat a közösségi jog keretében teljes mértékben tiszteletben tartsák, valószínűleg segíteni fogja a Közösség célkitűzéseinek megvalósítását. E rendelet elfogadásához a 308. cikken kívül a Szerződés nem rendelkezik hatáskörökről.

(26) A Tanácsnak rendelkeznie kell azzal a lehetőséggel, hogy az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján elfogadjon egy olyan határozatot, amelyben felhatalmazza az Ügynökséget, hogy tevékenységeit az említett cím hatálya alá tartozó területeken is folytassa.

(27) Mivel az Ügynökség létrehozásához az 1035/97/EK tanácsi rendeletet lényegesen módosítani kellene, így a világosság érdekében új rendeletnek kell a helyébe lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

TÁRGY, CÉL, HATÁLY, FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEK

1. CIKK

Tárgy

Létrejön az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség).

2. cikk

Cél

Az Ügynökség célja, hogy a Közösség, valamint – a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben – a tagállamok érintett intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei számára az alapvető jogokkal kapcsolatosan támogatást és szakmai segítséget nyújtson annak érdekében, hogy segítségükre legyen az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásában, amikor hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseiket meghatározzák.

3. cikk

Hatály

(1) Az Ügynökség a feladatait a Közösségnek az Európai Közösséget létrehozó szerződésben foglalt hatáskörein belül a 2. cikkben meghatározott cél megvalósítása érdekében látja el.

(2) Az Ügynökség feladatai ellátása során hivatkozik az alapvető jogokra, ahogyan azokat az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdése meghatározza, és mindenekelőtt a az Európai Unió 2000. december 7-én Nizzában kihirdetett Alapjogi Chartája rögzíti.

(3) A (4) bekezdés, a 4. cikk (1) bekezdése e) pontja, valamint a 27. és a 28. cikk sérelme nélkül, tevékenységei ellátása során az Ügynökség figyelemmel kíséri az alapvető jogok helyzetét az Európai Unióban, valamint a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben a tagállamokban.

(4) A 27. cikk sérelme nélkül az Ügynökség a Bizottság kérésére információkat szolgáltat és elemzéseket végez a kérelemben meghatározott alapjogi kérdésekben olyan harmadik országok – különösen az európai szomszédságpolitikában érintett országok – tekintetében, amelyekkel a Közösség társulási megállapodásokat vagy olyan megállapodásokat kötött, amelyek az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, vagy amelyekkel ilyen megállapodások megkötése érdekében tárgyalásokat kezdett vagy szándékozik kezdeni.

4. cikk

Feladatok

(1) A 2. cikkben meghatározott cél megvalósítása érdekében az Ügynökség:

a) összegyűjti, tárolja, elemzi és terjeszti a tagállamok, az uniós intézmények, a közösségi ügynökségek, kutatóközpontok, nemzeti szervek, nem kormányzati szervezetek, valamint érintett harmadik országok és nemzetközi szervezetek által közölt releváns, objektív, megbízható és összehasonlítható információkat és adatokat, ideértve a kutatások és megfigyelések eredményeit is;

b) a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködve módszereket dolgoz ki az adatok európai szintű összehasonlíthatóságának, objektivitásának és megbízhatóságának javítása érdekében;

c) tudományos kutatást és adatfelvételt végez, előkészítő tanulmányokat és megvalósíthatósági tanulmányokat készít, ilyen munkákban részt vesz vagy támogatja azokat, adott esetben – amennyiben prioritásaival és éves munkaprogramjával összeegyeztethető – az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére is. Szakértői értekezleteket is szervez, és ha szükséges, eseti munkacsoportokat állít fel.

d) az uniós intézmények, valamint – a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben – a tagállamok számára általános témákban következtetéseket és véleményeket dolgoz ki saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament, a Tanács, illetve a Bizottság kérésére.

e) szakértelmét a Tanács rendelkezésére bocsátja, amikor a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése alapján független személyeket kér fel arra, hogy készítsenek jelentést valamely tagállamban fennálló helyzetről, vagy amikor a 7. cikk (2) bekezdése szerinti javaslatot nyújtanak be hozzá, és a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének e bekezdései szerinti eljárásnak megfelelően eljárva az Ügynökségtől ilyen szakmai támogatást kér;

f) éves jelentést tesz közzé az alapvető jogok helyzetéről, a helyes gyakorlatokból vett példákra is rávilágítva;

g) elemzései, kutatásai és adatfelvételei alapján tematikus jelentéseket tesz közzé;

h) tevékenységeiről éves jelentést tesz közzé;

i) erősíti az együttműködést a polgári társadalom – ideértve a nem kormányzati szervezeteket is –, a szociális partnerek, kutatási központok, az érdekelt nemzeti hatóságok képviselői, valamint az alapvető jogokkal foglalkozó más érdekelt személyek és szervek között, különösen hálózat kialakításával, az európai szintű párbeszéd elősegítésével, valamint adott esetben nemzeti szintű vitákban vagy üléseken való részvétellel;

j) az érdekelt felekkel európai szinten konferenciákat, kampányokat, kerekasztal-találkozókat, szemináriumokat és üléseket szervez munkájának elősegítése és eredményeinek terjesztése érdekében; és

k) a nagy nyilvánosság tudatosságának erősítése érdekében kommunikációs stratégiát fejleszt ki, a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentációt állít össze és oktatási anyagokat készít, elősegítve az együttműködést, és elkerülve a más információs forrásokkal való átfedést.

(2) Az Ügynökség által az (1) bekezdésben említett feladatok végrehajtása során megfogalmazott következtetések, vélemények és jelentések nem vonatkoznak a Bizottság által a Szerződés 250. cikke alapján benyújtott javaslatok jogszerűségének kérdésére, az intézmények jogalkotási eljárásokban hozott állásfoglalásaira, valamint az aktusok jogszerűségének kérdésére a Szerződés 230. cikke értelmében. Nem foglalkoznak azon kérdéssel sem, hogy a Szerződés 226. cikke értelmében egy tagállam nem teljesítette a Szerződésből eredő valamely kötelezettségét.

5. cikk

Tevékenységi területek

(1) A Bizottság a 29. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban egy többéves keretet fogad el az Ügynökség számára. A keret:

a) öt évre szól;

b) meghatározza az Ügynökség tematikus tevékenységi területeit, ideértve minden esetben a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelmet;

c) összhangban van az Unió prioritásaival, ahogyan azokat a Bizottság stratégiai célkitűzései meghatározzák;

d) megfelelően figyelembe veszi az Ügynökség pénzügyi és humán erőforrásait; és

e) rendelkezéseket tartalmaz a tematikus átfedések elkerülése érdekében más közösségi szervek, hivatalok és ügynökségek megbízatására figyelemmel.

(2) Az Ügynökség a többéves keretben meghatározott tematikus területeken végzi feladatait. Ez nem érinti azt a lehetőséget, hogy az Ügynökség a 3. cikk (4) bekezdése, valamint a 4. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontja értelmében az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság e tematikus területeket nem érintő megkereséseire válaszoljon, feltéve, hogy pénzügyi és humán erőforrásai ezt lehetővé teszik.

(3) Az Ügynökség az éves munkaprogramja alapján, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi és humán erőforrásokra figyelemmel végzi feladatait.

(4) A 11. cikk (4) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott éves munkaprogramnak összhangban kell lennie a Bizottság éves munkaprogramjával, ideértve a kutatási munkáit és a közösségi statisztikai program keretében tett statisztikai intézkedéseit is.

2. FEJEZET

MUNKAMÓDSZEREK ÉS EGYÜTTMűKÖDÉS

6. CIKK

Munkamódszerek

(1) Az Ügynökség kialakítja és koordinálja a szükséges információs hálózatokat. Az egyes tagállamokban működő különféle szervezetek és szervek szakértelmére támaszkodva, valamint figyelembe véve azt a körülményt, hogy az adatgyűjtésben a nemzeti hatóságoknak is részt kell venniük, a hálózatoknak objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal kell szolgálniuk.

(2) Tevékenységei folytatása során az Ügynökség a párhuzamos munkavégzés elkerülése, valamint a források lehető leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében figyelembe veszi a már rendelkezésre álló információkat, bármilyen forrásból származnak is, de különösen a következők által tevékenységeik során már megszerzett információkat:

a) a Közösség intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei;

b) a tagállamok intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei; és

c) az Európa Tanács és más nemzetközi szervezetek.

(3) Az Ügynökség szerződéses kapcsolatokat alakíthat ki, különösen alvállalkozói megállapodásokat köthet más szervezetekkel a rájuk bízott feladatok elvégzése érdekében. Az Ügynökség a megfelelő együttműködés és a közös fellépések elősegítése érdekében támogatást is nyújthat, különösen a 8. és 9. cikkben említett nemzeti, európai és nemzetközi szervezeteknek.

7. cikk

Az érdekelt közösségi szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel fennálló kapcsolatok

Az Ügynökség tevékenységeit megfelelően egyezteti az érdekelt közösségi szervek, hivatalok és ügynökségek tevékenységeivel. Az együttműködés feltételeit adott esetben szándéknyilatkozatban kell lefektetni.

8. cikk

Szervezetekkel való együttműködés tagállami és európai szinten

(1) Feladatai elvégzése érdekében az Ügynökség együttműködik olyan kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, valamint szervekkel, melyek tagállami vagy európai szinten alapjogi kérdésekben hatáskörrel rendelkeznek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés igazgatási szabályainak összhangban kell lenniük a közösségi joggal, és azokat az igazgatóság az igazgató által benyújtott tervezet alapján fogadja el azután, hogy a Bizottság arról véleményt nyilvánított. Amennyiben a Bizottság e szabályokkal nem ért egyet, az igazgatóság újra megvizsgálja, szükség esetén módosítja, és az összes tag kétharmados többségével elfogadja azokat.

9. cikk

Együttműködés az Európa Tanáccsal

Az Ügynökség tevékenységeit egyezteti az Európa Tanács tevékenységeivel, különösen a 5. cikk szerinti munkaprogramja tekintetében. A Közösség ennek érdekében a Szerződés 300. cikkében előírt eljárásnak megfelelően megállapodást köt az Európa Tanáccsal, hogy ez utóbbi és az Ügynökség között szoros együttműködést alakítsanak ki. E megállapodás előírja az Európa Tanács kötelezettségét, hogy a 11. cikkel összhangban az Ügynökség igazgatóságába kinevezzen egy független személyt.

3. FEJEZET

SZERVEZET

10. CIKK

Az Ügynökség szervei

Az Ügynökség szervei a következők:

a) az igazgatóság;

b) a végrehajtó bizottság;

c) az igazgató;

d) a fórum.

11. cikk

Igazgatóság

(1) Az igazgatóság az alapvető jogok, valamint a közszektor szervezeteinek irányítása terén megfelelő tapasztalattal rendelkező következő személyekből áll:

a) az egyes tagállamok által kinevezett egy-egy független személy;

b) egy, az Európai Parlament által kinevezett független személy;

c) egy, az Európa Tanács által kinevezett független személy; és

d) a Bizottság két képviselője.

Az a) pontban említett személyek:

– egy független nemzeti emberi jogi intézmény irányításában felelősségteljes feladatokat látnak el; vagy

– az alapvető jogok területén más független intézményeknél vagy szerveknél alapos szakértelmet szereztek.

Az igazgatóság valamennyi tagját képviselheti egy, a fenti követelményeknek megfelelő póttag.

Az Ügynökség az igazgatóság tagjainak listáját közzéteszi, és a honlapján rendszeresen frissíti.

(2) Az igazgatóság kinevezett tagjainak megbízatása öt évre szól. Egyszer megújítható.

Ha azonban valamely tag már nem felel meg a kinevezése alapjául szolgáló követelményeknek, erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és az Ügynökség igazgatóját. Az érintett fél a hivatali idő fennmaradó részére új tagot nevez ki.

(3) Az igazgatóság két és fél évre megválasztja elnökét és alelnökét; a megbízatás egyszer megújítható.

Az igazgatóság minden tagja, illetve távollétében helyettese, egy szavazattal rendelkezik.

(4) Az igazgatóság biztosítja, hogy az Ügynökség a rábízott feladatokat elvégezze. Az igazgatóság az Ügynökség tervező és ellenőrző szerve. Feladatai közé tartozik különösen, hogy:

a) elfogadja az Ügynökség éves munkaprogramját az Ügynökség igazgatója által benyújtott tervezet alapján azután, hogy a Bizottság arról véleményt nyilvánított. A programnak összhangban kell lennie a rendelkezésre álló pénzügyi és humán erőforrásokkal. Az éves munkaprogramot meg kell küldeni az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára;

b) elfogadja a 4. cikk (1) bekezdésének f) és h) pontjában említett éves jelentéseket, amelyek összehasonlítják az elért eredményeket az éves munkaprogram célkitűzéseivel; e jelentéseket legkésőbb június 15-ig meg kell küldeni az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Számvevőszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére;

c) kinevezi és szükség esetén felmenti az Ügynökség igazgatóját;

d) elfogadja az Ügynökség éves költségvetés-tervezetét és végleges költségvetését;

e) fegyelmi jogkört gyakorol az igazgatóval szemben;

f) a 19. cikk (5) bekezdésével összhangban elkészíti az Ügynökség bevételeire és kiadásaira vonatkozó éves becslést, és azt megküldi a Bizottságnak;

g) elfogadja az Ügynökség eljárási szabályzatát az igazgató által benyújtott tervezet alapján azután, hogy a Bizottság arról véleményt nyilvánított;

h) a 20. cikk (11) bekezdésével összhangban elfogadja az Ügynökség pénzügyi szabályzatát az igazgató által benyújtott tervezet alapján azután, hogy a Bizottság arról véleményt nyilvánított;

i) a 23. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadja az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatának, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeinek végrehajtásához szükséges intézkedéseket; és

j) a 16. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadja az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásához szükséges eljárásokat.

(5) A (4) bekezdés a), b), c), d), g) és h) pontjában említett feladatok kivételével az igazgatóság a végrehajtó bizottságra ruházhatja feladatait.

(6) Az igazgatóság a határozatait a leadott szavazatok egyszerű többségével hozza, kivéve a (4) bekezdés a), c), d) és e) pontjában említett határozatokat, melyek esetén valamennyi tag kétharmados többsége szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Európa Tanács által kinevezett személy csak a (4) bekezdés a) és b) pontjában említett határozatok meghozatalakor szavazhat.

(7) A rendkívüli kiegészítő ülések sérelme nélkül az igazgatóságot évente egyszer az elnök hívja össze. Az elnök saját kezdeményezésére vagy az igazgatóság tagjai egyharmadának kérésére rendkívüli üléseket hív össze.

(8) A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének igazgatója megfigyelőként részt vehet az igazgatóság ülésein. Más érdekelt közösségi ügynökségek és uniós szervek igazgatói az igazgatóság meghívására megfigyelőként szintén részt vehetnek az üléseken.

12. cikk

Végrehajtó bizottság

(1) Az igazgatóságot a végrehajtó bizottság segíti. A végrehajtó bizottság az igazgatóság elnökéből és alelnökéből, valamint a Bizottság két képviselőjéből áll.

(2) A végrehajtó bizottságot – amennyiben szükséges – az elnök hívja össze annak érdekében, hogy az előkészítse az igazgatóság határozatait, segítséget nyújtson az igazgatónak és tanácsokkal lássa el őt. Határozatait egyszerű többséggel hozza.

(3) Az igazgató szavazati jog nélkül vesz részt a végrehajtó bizottság ülésein.

13. cikk

Igazgató

(1) Az Ügynökséget a Bizottság által javasolt jelöltek listája alapján az igazgatóság által kinevezett igazgató vezeti. Az igazgatót érdemei, igazgatási és irányítási képességei, valamint az alapvető jogok területén szerzett tapasztalatai alapján nevezik ki. Kinevezése előtt az igazgatóság által kiválasztott jelöltet felkérhetik az Európai Parlament illetékes bizottsága előtti nyilatkozattételre és az e bizottság tagjai által feltett kérdések megválaszolására.

(2) Az igazgató megbízatásának időtartama öt év. A Bizottság javaslata alapján és az értékelést követően legfeljebb 5 éves időszakra egyszer meghosszabbítható. Az értékelésben a Bizottság különösen az első megbízatás ideje alatt elért eredményeket, azok elérésének módját, valamint az elkövetkező évekre az Ügynökségre rótt feladatokat, és a vele szemben támasztott követelményeket vizsgálja.

(3) Az igazgató felelős a következőkért:

a) a 4. cikkben említett feladatok ellátása;

b) az Ügynökség éves munkaprogramjának elkészítése és végrehajtása;

c) valamennyi személyzeti kérdés, különösen a 23. cikk (2) bekezdésében előírt hatáskörök gyakorlása;

d) napi igazgatási kérdések;

e) az Ügynökség költségvetésének végrehajtása a 20. cikkel összhangban; és

f) az Ügynökség célkitűzéseihez viszonyított teljesítményére vonatkozó hatékony ellenőrzési és értékelési eljárások végrehajtása a szakmailag elismert előírásoknak megfelelően. Az igazgató évente jelentést tesz az igazgatóságnak az ellenőrző rendszer eredményeiről.

(4) Az igazgató saját tevékenységéért az igazgatóságnak tartozik felelősséggel, és szavazati jog nélkül vesz részt annak ülésein.

(5) Az igazgatót hivatali idejének lejárta előtt a Bizottság javaslatára az igazgatóság mentheti fel.

14. cikk

Alapjogi fórum

(1) A fórum az alapvető jogokért, valamint a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős nem kormányzati szervezetek képviselőiből, szakszervezetek és munkáltatói szervezetek, érdekelt szociális és szakmai szervezetek, egyházak, vallási, filozófiai és nem felekezeti szervezetek, valamint egyetemek képviselőiből, szakértőkből, továbbá európai és nemzetközi szervek, illetve szervezetek képviselőiből áll.

(2) A fórum tagjait az igazgatóság által meghatározandó nyílt kiválasztási eljárásban választják ki. A tagok számának felső határa 100 fő. Megbízatásuk öt évre szól és egy alkalommal megújítható.

(3) Az igazgatóság tagjai nem lehetnek a fórum tagjai, de annak ülésein részt vehetnek.

(4) A fórum lehetővé teszi az alapjogi kérdésekre vonatkozó információcserét és az ismeretgyűjtést. Szoros együttműködést biztosít az Ügynökség és az érdekelt felek között.

(5) A fórum:

– javaslatokat tesz a 11. cikk (4) bekezdésének a) pontja alapján elfogadandó éves munkaprogram kidolgozására; és

– visszajelzéseket ad, és a 11. cikk (4) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott, az alapvető jogok helyzetéről szóló éves jelentés alapján intézkedéseket javasol.

(6) A fórum elnöke az igazgató. A fórum évente vagy az igazgatóság kérésére ülésezik. Működésének szabályait az Ügynökség eljárási szabályzata tartalmazza, amelyet nyilvánosságra hoznak.

(7) Az Ügynökség biztosítja a fórum részére a szükséges technikai és logisztikai támogatást, valamint ülései során titkárságot biztosít a részére.

4. FEJEZET

MűKÖDÉS

15. CIKK

Függetlenség és közérdek

(1) Az Ügynökség feladatait teljes függetlenségben végzi.

(2) Az igazgatóság tagjai, az igazgató és a fórum tagjai vállalják, hogy a köz érdekében járnak el. E célból kötelezettségvállalási nyilatkozatot tesznek.

Az igazgatóságnak a 11. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja alapján kinevezett tagjai, az igazgató, valamint a fórum tagjai vállalják, hogy függetlenül járnak el. E célból érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, melyben vagy kijelentik, hogy nincsenek olyan érdekeltségeik, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket, vagy megnevezik azokat a közvetlen vagy közvetett érdekeltségeiket, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket.

Mindkét nyilatkozatot évente, írásban kell megtenni.

16. cikk

Dokumentumokhoz való hozzáférés

(1) Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni.

(2) Az igazgatóság az Ügynökség működésének megkezdését követő hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásához szükséges szabályokat.

(3) Az Ügynökségnek az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke szerint hozott határozatai ellen a Szerződés 195., illetve 230. cikke értelmében az ombudsmanhoz lehet panasszal fordulni, illetve keresetet lehet benyújtani az Európai Közösségek Bíróságához.

17. cikk

Adatvédelem

Az Ügynökségre a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni.

18. cikk

Igazgatási felügyelet

Az Ügynökség működése az ombudsman felügyelete alá tartozik a Szerződés 195. cikkének rendelkezéseivel összhangban.

5. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

19. CIKK

A költségvetés kidolgozása

(1) Az Ügynökség bevételeire és kiadásaira vonatkozó becslést minden pénzügyi évre vonatkozóan el kell készíteni, és azt az Ügynökség költségvetésében fel kell tüntetni. A pénzügyi év egybeesik a naptári évvel.

(2) Az Ügynökség költségvetésében feltüntetett bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük egymással.

(3) Az Ügynökség bevételei a többi pénzügyi forrás sérelme nélkül a következőkből állnak:

a) Az Európai Unió általános költségvetésébe (a Bizottságra vonatkozó szakasz) felvett közösségi támogatás; és

b) a nyújtott szolgáltatásokért kapott kifizetések.

E bevételeket kiegészíthetik:

a) a tagállamoktól származó önkéntes hozzájárulások; és

b) a 8., 9. vagy a 27. cikkben említett szervezetektől, illetve harmadik országoktól származó pénzügyi hozzájárulások.

(4) Az Ügynökség kiadásai magukban foglalják a személyzet illetményét, az igazgatási és infrastrukturális költségeket, valamint működési kiadásokat.

(5) Az igazgatótanács az igazgató által kidolgozott tervezet alapján évente elkészíti az Ügynökség következő pénzügyi évi bevételeire és kiadásaira vonatkozó becslést. Az előzetes létszámtervet is magában foglaló becslést az igazgatóság legkésőbb március 31-ig továbbítja a Bizottság részére.

(6) A becslést a Bizottság továbbítja az Európai Parlament és a Tanács (a továbbiakban: költségvetési hatóság) felé az Európai Unió előzetes költségvetési tervezetével együtt.

(7) A becslés alapján a Bizottság felveszi az Európai Unió előzetes költségvetési tervezetébe azokat a becsült összegeket, amelyeket a létszámtervre vonatkozóan szükségesnek ítél meg, illetve az általános költségvetést terhelő támogatás összegét, és ezt a Szerződés 272. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszti.

(8) A költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökség részére a támogatásra vonatkozó előirányzatokat. A költségvetési hatóság elfogadja az Ügynökség létszámtervét.

(9) Az Ügynökség költségvetését az igazgatóság fogadja el. Az Ügynökség költségvetése az Európai Unió általános költségvetésének elfogadását követően válik véglegessé. Adott esetben azt megfelelően kiigazítják.

(10) Az igazgatóság a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot bármilyen olyan projekt végrehajtására irányuló szándékáról, amelyek jelentős pénzügyi kihatással lehetnek az Ügynökség költségvetésének finanszírozására, különösen ingatlannal kapcsolatos projektek, például épületek bérlése vagy megvétele esetében. Erről értesíti a Bizottságot.

Amennyiben a költségvetési hatóság valamely tagja közölte véleményadási szándékát, továbbítania kell véleményét az igazgatóság részére a projekt bejelentésétől számított hat héten belül.

20. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1) Az Ügynökség költségvetését az igazgató hajtja végre.

(2) Minden egyes pénzügyi évet követően legkésőbb március 1-ig az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője eljuttatja a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjéhez az előzetes beszámolót az adott pénzügyi év költségvetési és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentéssel együtt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője összevonja az intézmények és a decentralizált szervek előzetes beszámolóit az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (a költségvetési rendelet) 128. cikkének megfelelően.

(3) Minden egyes pénzügyi évet követően legkésőbb március 31-ig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője továbbítja az Ügynökség előzetes beszámolóját a Számvevőszék részére az adott pénzügyi év költségvetési és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentéssel együtt. Az adott pénzügyi év költségvetési és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentést továbbítani kell az Európai Parlament és a Tanács részére is.

(4) A Számvevőszék által a költségvetési rendelet 129. cikkével összhangban az Ügynökség előzetes beszámolójára tett észrevételek kézhezvételekor az igazgató saját felelősségi körén belül kidolgozza az Ügynökség végleges beszámolóját, és azt továbbítja az igazgatóság részére véleményezés céljából.

(5) Az igazgatóság véleményt ad az Ügynökség végleges beszámolójáról.

(6) Az igazgató minden egyes pénzügyi évet követően legkésőbb július 1-jéig továbbítja a végleges beszámolót és az igazgatóság véleményét az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Számvevőszék részére.

(7) A végleges beszámolót közzé kell tenni.

(8) Az igazgató legkésőbb szeptember 30-ig megküldi a Számvevőszék számára annak észrevételeire adott válaszát. E választ az igazgatóságnak is megküldi.

(9) A költségvetési rendelet 146. cikkének (3) bekezdésével összhangban az igazgató benyújt az Európai Parlamenthez annak kérésére minden olyan információt, amelyre az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás szabályszerű alkalmazásához szükség van.

(10) Az Európai Parlament a Tanács javaslata alapján minősített többséggel eljárva az n + 2. év április 30-a előtt mentesíti az igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtása alól.

(11) Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályzatot a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatóság fogadja el. A pénzügyi szabályzat a 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettől csak abban az esetben térhet el, ha ezt az Ügynökség működése kifejezetten megköveteli, és ahhoz a Bizottság előzetesen hozzájárult.

21. cikk

A csalás elleni küzdelem

(1) A csalás, a korrupció és az egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem céljából az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit az Ügynökségre korlátozás nélkül alkalmazni kell.

(2) Az Ügynökség csatlakozik az OLAF által végrehajtott belső vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és késedelem nélkül meghozza a teljes személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(3) A finanszírozásra vonatkozó határozatok és az azokból következő végrehajtási megállapodások és eszközök kifejezetten kikötik, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzést végezhet az ügynökségi finanszírozás jogosultjainál és a szétosztásért felelős ügynököknél.

6. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

22. CIKK

Jogállás és székhely

(1) Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkezik.

(2) Az Ügynökség valamennyi tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Különösen ingó- és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat.

(3) Az Ügynökséget az igazgató képviseli.

(4) Az Ügynökség a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának jogutóda. Az Ügynökségre száll a Megfigyelőközpont valamennyi joga, valamint jogi és pénzügyi kötelezettsége. A Megfigyelőközpont által e rendelet elfogadása előtt kötött munkaszerződések továbbra is érvényben maradnak.

(5) Az Ügynökség székhelye Bécsben van.

23. cikk

Személyzet

(1) Az Ügynökség személyzetére az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit, valamint e személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az Európai Közösségek intézményei által közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni.

(2) Személyzete tekintetében az Ügynökség gyakorolja a kinevező hatóságra ruházott jogköröket.

(3) Az igazgatóság a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei 110. cikkében meghatározott rendelkezésekkel összhangban.

(4) Az igazgatóság elfogadhat olyan rendelkezéseket, melyek lehetővé teszik a tagállamok nemzeti szakértőinek az Ügynökségnél kiküldöttként történő foglalkoztatását.

24. cikk

Nyelvi szabályok

(1) Az Ügynökségre az 1958. április 1-jei 1. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

25. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

26. cikk

A Bíróság hatásköre

(1) Az Ügynökség szerződéses felelősségére a kérdéses szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

A Bíróság az Ügynökség által kötött szerződésben foglalt választottbírósági kikötés alapján rendelkezik hatáskörrel.

(2) Szerződésen kívüli felelősség esetén az Ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti az Ügynökség vagy személyzete által feladatuk teljesítése során okozott kárt.

Az ilyen jellegű kártérítési viták esetén a Bíróság rendelkezik hatáskörrel.

(3) Az Ügynökség ellen indított peres eljárásokban a Szerződés 230. vagy 232. cikkében előírt feltételek szerint a Bíróság rendelkezik hatáskörrel.

27. cikk

Tagjelölt vagy esetleges tagjelölt országok részvétele

(1) Az Ügynökségben részt vehetnek olyan országok, amelyek a Közösséggel társulási megállapodást kötöttek, és amelyeket az Európai Tanács az Unióhoz való csatlakozás tekintetében tagjelölt országnak vagy esetleges tagjelölt országnak nyilvánított, amennyiben az érintett társulási tanács egy ilyen részvételről határoz.

(2) Ebben az esetben a részvétel feltételeit az érintett társulási tanács határozata állapítja meg. A határozat megállapítja az adott országnak nyújtandó szakmai segítséget és támogatást, különösen azt, hogy ezen országok milyen módon, mértékben és formában vesznek részt az Ügynökség munkájában, ideértve az Ügynökség általi kezdeményezésekben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket is. A határozatnak összhangban kell lennie e rendelettel, valamint az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatával és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeivel. A határozatnak rendelkeznie kell arról, hogy a részt vevő ország kinevezhet egy, a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyekre vonatkozó feltételeket teljesítő független személyt, aki az igazgatóságban szavazati jog nélkül, megfigyelőként vesz részt.

(3) Az Ügynökség az alapvető jogok azon országokban fennálló helyzetével, amelyek e cikkel összhangban az Ügynökség munkájában részt vesznek, olyan mértékben foglalkozik, amennyire az az érintett társulási megállapodás tekintetében releváns. E célból a 4. és 5. cikket hasonlóképpen kell alkalmazni.

28. cikk

Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe szerinti tevékenységek

E rendelet nem sérti a Tanács arra vonatkozó lehetőségét, hogy az Európai Unióról szóló szerződés VI. címével összhangban eljárva felhatalmazza az Ügynökséget, hogy az e rendelet szerinti tevékenységeit az Európai Unióról szóló szerződés VI. címének hatálya alá tartozó területeken is folytassa.

7. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. CIKK

Eljárás

(1) A Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottság segíti, amelynek elnöke a Bizottság képviselője.

(2) E bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. cikkében foglalt szabályozási bizottsági eljárást kell alkalmazni a határozat 7. cikkének (3) bekezdésére is figyelemmel.

(3) Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdése szerinti időszak egy hónap.

30. cikk

Átmeneti szabályok

(1) A Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpont igazgatósága tagjainak jelenlegi hivatali ideje 2006. december 31-én jár le. A Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 11. cikkel összhangban létrehozott igazgatóság 2007. január 1-jén megkezdje tevékenységét.

(2) A Bizottság a 13. cikk (1) bekezdése szerinti, az Ügynökség igazgatójának kinevezésére irányuló eljárást e rendelet hatálybalépése után haladéktalanul megindítja.

(3) Az igazgatóság a Bizottság javaslata alapján és a (2) bekezdésben említett kinevezési eljárástól függően legfeljebb 18 hónappal meghosszabbíthatja a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának jelenlegi hivatali idejét.

(4) Amennyiben a Megfigyelőközpont igazgatója a (3) bekezdésben foglaltaknak nem kíván vagy nem tud eleget tenni, az igazgatóság ugyanezen feltételekkel ideiglenes igazgatót nevez ki.

31. cikk

Értékelések

(1) Az Ügynökség előzetesen és utólagosan rendszeresen értékeli azon tevékenységeit, amelyek jelentős kiadásokkal járnak. Ezen értékelések eredményeiről értesíti az igazgatóságot.

(2) Az Ügynökség évente továbbítja a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetele szempontjából lényeges információkat.

(3) Az Ügynökség legkésőbb 2009. december 31-ig megrendeli a működésének első három éve alatt elért eredmények független külső értékelését az igazgatóság által a Bizottsággal egyetértésben adott megbízás alapján. Az értékelés figyelembe veszi az Ügynökség feladatait és munkamódszereit, valamint az Ügynökség hatását az alapvető jogok védelmére és érvényesülésük elősegítésére, továbbá magában foglalja a szinergiahatások, valamint a feladatok esetleges kiterjesztése pénzügyi hatásainak elemzését is. Az értékelés figyelembe veszi a nemzeti és közösségi szinten érdekelt felek álláspontját is.

Az értékelés elemzi továbbá az Ügynökség feladatai, hatáskörei, tevékenységi területei vagy struktúrája esetleges módosításának vagy kiterjesztésének szükségességét, ideértve különösen azon strukturális módosításokat, melyek a szabályozási ügynökségekre vonatkozó horizontális szabályokkal való összhang biztosításához szükségesek e szabályok hatálybelépése esetén.

(4) Az igazgatóság a Bizottsággal egyetértésben meghatározza a rendszeresen elvégzendő következő külső értékelések ütemezését és terjedelmét.

32. cikk

Felülvizsgálat

(1) Az igazgatótanács megvizsgálja a 31. cikkben említett értékelés következtetéseit, és szükség esetén ajánlásokat nyújt be a Bizottsághoz az Ügynökség, annak munkamódszerei vagy feladatköre módosítására vonatkozóan. A Bizottság az értékelő jelentést és az ajánlásokat továbbítja az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére, és közzéteszi azokat.

(2) Az értékelő jelentés és az ajánlások megvizsgálása után a Bizottság javaslatokat nyújthat be az e rendelet általa szükségesnek ítélt módosításaira vonatkozóan.

33. cikk

Az Ügynökség működésének megkezdése

Az Ügynökség 2007. január 1-jén kezdi meg működését.

34. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1035/97/EK rendelet 2007. január 1-jétől kezdődően hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

35. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

2005/0125 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének a tevékenységeinek az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében említett területeken való folytatására történő felhatalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 30. és 31. cikkére, valamint 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára[19],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[20],

mivel:

(1) A Szerződés 6. cikke szerint az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban, továbbá a közösségi jog általános elveiként tiszteletben tartja az alapvető jogokat, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból erednek.

(2) Az Uniónak a Szerződésben megállapított célja a tagállamok állampolgárai jogainak és érdekeinek fokozottabb védelme, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartása és fejlesztése, a béke és a szabadság megőrzése és erősítése, valamint a demokrácia elősegítése a tagállamok alkotmányos hagyományaiban és jogában, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben elismert alapvető jogok alapján.

(3) A Szerződés 29. cikke szerint az Unió célja, hogy a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területein a tagállamok közös fellépésének kidolgozásával, valamint a rasszizmus és idegengyűlölet megelőzésével és az ezek elleni küzdelemmel biztosítsa a polgárok magas szintű biztonságát egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségében.

(4) A 2006/[NUMBER]/EK tanácsi rendelet[21] létrehozza az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét azzal a céllal, hogy a Közösség és tagállamai érdekelt intézményei és hatóságai számára az alapvető jogokkal kapcsolatosan támogatást és szakmai segítséget nyújtson annak érdekében, hogy segítségükre legyen az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásában, amikor hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseiket meghatározzák.

(5) E határozat jelenti az Ügynökség arra vonatkozó felhatalmazásához szükséges jogalapot, hogy a Szerződés VI. címében – „A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezések” – említett területeken ugyanazon feladatokat ugyanazon feltételekkel ellássa.

(6) A Szerződés VI. címe szerinti intézkedésekre hivatkozással a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakítása megköveteli az egyének alapvető jogainak biztosítását. Ennek megfelelően a Szerződés 30. és 31. cikke, valamint 34. cikke (2) bekezdésének c) pontja jelenti e javaslat megfelelő jogalapját,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 2006/[NUMBER]/EK tanácsi rendelet 28. cikkével összhangban a Tanács felhatalmazza az Európai Alapjogi Ügynökséget a 2006/[NUMBER]/EK rendeletben meghatározott tevékenységeinek a Szerződés VI. címének hatálya alá tartozó területeken való folytatására.

2. cikk

A 2006/[NUMBER]/EK rendelet 2–32. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni az Ügynökség e határozat szerinti tevékenységeire. A 2006/[NUMBER]/EK rendelet e rendelkezéseiben a közösségi jogra való hivatkozásokat a Szerződés VI. címe szerinti területekre vonatkozó uniós jogra való hivatkozásként kell értelmezni. Az érdekelt közösségi szervekre, ügynökségekre és hivatalokra való hivatkozásokat a VI. címben vagy az alapján létrehozott érdekelt uniós szervekre való hivatkozásként is kell értelmezni.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

LEGISLATIVE FINANCIAL STATEMENT

Name of the Proposals

Proposal for a Council Regulation establishing a European Union Agency for Fundamental Rights and Proposal for a Council Decision empowering the European Union Agency for Fundamental Rights to pursue its activities in areas referred to in Title VI of the Treaty on European Union.

ABM / ABB FRAMEWORK

Policy Area(s) concerned and associated Activity/Activities:

- Police area: 18 Area of freedom, security and justice

- Activity: 18 04 Citizenship and fundamental rights

Budget lines

3.1. Budget lines:

Financial perspectives 2007-2013: Heading 3

Current nomenclature:

- 18.04 05 01: European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia - Subsidy to titles 1 & 2

- 18 04 05 02: European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia – Subsidy to title 3

3.2. Duration of the action and of the financial impact: 1 January 2007 – 31 December 2013

From 2007 onwards the allocation of appropriations will depend on the new financial perspective 2007-2013.

3.3. Budgetary characteristics:

Budget line | Type of expenditure | New | EFTA contribution | Contributions from applicant countries | Heading in financial perspective |

18.04 05 | Non-comp | Diff[22] | NO | NO | YES/NO (open, in accordance with bilateral agreements) | No 3 |

SUMMARY OF RESOURCES

4.1. Financial Resources

The following figures, both in terms of financial and human resources, have been allocated in full respect of the cost-effectiveness principle, supported by the analysis carried out during the ex-ante evaluation[23].

4.1.1. Summary of commitment appropriations (CA) and payment appropriations (PA)

EUR million (to 3 decimal places)

TOTAL PA including cost of Human Resources | a+b+c+d+e | 16,262 | 20,365 | 21,368 | 24,030 | 26,834 | 28,538 | 30,338 | 167.735 |

Co-financing details

If the proposal involves co-financing by Member States, or other bodies (please specify which), an estimate of the level of this co-financing should be indicated in the table below (additional lines may be added if different bodies are foreseen for the provision of the co-financing):

EUR million (to 3 decimal places)

To improve definitions, existence and comparability of data on fundamental rights. | Provision of comparable data on fundamental rights in the annual report. Satisfaction rates of data users |

To objectively review and analyse existing reports, studies, judgements and other evidence on fundamental rights pertaining to the EU policy. | Existence of reports reviewing the ‘state of the art’ in the latest research Existence of publicly available online resource library |

To develop a strong analytical capacity and act as a centre of expertise on fundamental rights. | Citation rates (how often Agency’s outputs are mentioned in other documents) |

To monitor the application of fundamental rights standards in practice by the EU institutions, bodies and agencies. | Quality of annual and thematic reports - regular surveys of users |

To monitor the application of fundamental rights standards on the ground by Member States when they are implementing Community law. | Quality of annual and thematic reports - regular surveys of users |

To identify good practice in respecting and promoting fundamental rights by the EU institutions, bodies and agencies and Member States. | Quality of annual and thematic reports - regular surveys of users |

To express opinions on fundamental rights policy developments in the EU. | Perception of the quality and relevance of the opinions by the EU institutions |

To raise public awareness of fundamental rights. | Level of awareness of citizens – public opinion surveys Use of Agency’s website, downloading of its reports |

To promote dialogue with civil society, coordinate and network with various actors in the field of fundamental rights. | Existence of networks Effectiveness of networks – surveys of participants |

To provide effective assistance and expertise to the Union institutions and relevant authorities of the Member States | Citation rates (how often the Union institutions and national authorities exploit the results of the work of the Agency as starting point for necessary measures) |

- 5.4. Method of Implementation (indicative)

Show below the method(s)[28] chosen for the implementation of the action.

x Centralised Management

ٱ Directly by the Commission

x Indirectly by delegation to:

ٱ Executive Agencies

x Bodies set up by the Communities as referred to in Art. 185 of the Financial Regulation

ٱ National public-sector bodies/bodies with public-service mission

ٱ Shared or decentralised management

ٱ With Member states

ٱ With Third countries

ٱ Joint management with international organisations (please specify)

MONITORING AND EVALUATION

6.1. Monitoring system

The Director will be responsible for the implementation of effective monitoring and evaluation of the performance of the Agency against its objectives according to professionally recognised standards and shall report annually to the Management Board on the results of the evaluation.

The Director will prepare an annual report on the activities of the Agency which will compare, in particular, the results achieved with the objectives of the annual Work Programme; this report, following adoption by the Management Board, will be forwarded by 15 June at the latest to the European Parliament, the Council, the Commission and the Court of Auditors.

The Agency should also be subject to periodic external evaluation. The first external evaluation should be carried out after three years of operation. Such an external evaluation, in addition to questions of efficiency and effectiveness, should also consider the following questions:

- the Agency’s place in, and contribution to, the system of European governance (as a means of delivering Community policy objectives);

- the consistency of the Agency’s activities with those of other international organisations, such as the Council of Europe, OSCE and UN, and other relevant European bodies, such as the European Institute for Gender Equality;

- the value added by the Agency as a type of implementation of Community policy (compared to “in-house” implementation by Commission departments);

- the longer-term impact of the Agency’s activities on citizens and their level of awareness of their fundamental rights.

Table 2 suggests several indicators which can be used to evaluate the progress made by the Agency towards achieving each of the objectives described above. They include both output indicators (e.g. provision of comparable data) and impact indicators (e.g. rising public awareness).

Table 2 Potential monitoring and evaluation indicators of the Agency

Objectives | Potential monitoring indicators |

To improve definitions, existence and comparability of data on fundamental rights. | Provision of comparable data on fundamental rights in the annual report Satisfaction rates of data users |

To objectively review and analyse existing reports, studies, judgments and other evidence on fundamental rights pertaining to the EU policy. | Existence of reports reviewing the ‘state of the art’ in the latest research Existence of publicly available online resource library |

To develop a strong analytical capacity and act as a centre of expertise on fundamental rights. | Citation rates (how often Agency’s outputs are mentioned in other documents) |

To monitor the application of fundamental rights standards in practice by the Union institutions, bodies and agencies. | Quality of annual and thematic reports - regular surveys of users |

To monitor the application of fundamental rights standards on the ground by Member States when they are implementing Community law. | Quality of annual and thematic reports - regular surveys of users |

To identify good practice in respecting and promoting fundamental rights by the Union institutions, bodies and agencies and Member States. | Quality of annual and thematic reports - regular surveys of users |

To express opinions on fundamental rights policy developments in the EU. | Perception of the quality and relevance of the opinions by the Union institutions Citation rates (how often Agency’s outputs are mentioned in the measures taken by Union institutions) |

To raise public awareness of fundamental rights. | Level of awareness of citizens – public opinion surveys Use of Agency’s website, downloading of its reports |

To promote dialogue with civil society, coordinate and network with various actors in the field of fundamental rights. | Existence of networks Effectiveness of networks – surveys of participants |

To work in a complementary way and to avoid overlap with the relevant international organisations, in particular with the Council of Europe, and with the relevant Community agencies and Union bodies when pursuing its objectives | Low level of overlapping outputs (reports, surveys, campaigns) Number of cooperation projects Effectiveness of cooperation – surveys of international organisations, Community agencies and Union bodies |

To provide effective assistance and expertise to the Union institutions and relevant authorities of the Member States | Citation rates (how often the Union institutions and national authorities exploit the results of the work of the Agency as starting point for necessary measures) |

6.2. Evaluation

6.2.1. Ex-ante evaluation

The ex-ante evaluation supporting this proposal was conducted in late 2004 and early 2005 by the Commission departments in charge of the policy area of fundamental rights, in particular DG Justice, Freedom and Security. It is based mainly on the Preparatory Study for impact assessment and ex-ante evaluation of the Fundamental Rights Agency, 2005[29] and on the Meta-Evaluation Report on the Community Agency System, 2003[30] and the evaluation of the functioning of the European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia.[31] These studies allowed for a comprehensive identification of existing needs; the formulation of objectives and respective indicators; the scoping of different policy options as regards mandate and structure of the Agency, including alternative zero and their potential results; the evaluation of the value added by Community-level action; assessment of associated risks, also on the basis of similar experiences in the past; the definition of monitoring and evaluation systems; and a preliminary cost effectiveness analysis, covering estimations on appropriations, human resources and other administrative expenditure.

6.2.2. Measures taken following an intermediate/ex-post evaluation and risk assessments (lessons learned from similar experiences in the past)

The establishment of the European Union Agency for Fundamental Rights takes account of similar experience in the establishment of other Community agencies. Table 3 presents a description of a number of lessons learnt in the establishment and operation of those agencies and possibilities for addressing the risks in the work of the Agency, based on the experiences of establishing Community agencies in the past.[32].

Table 3 Main risks in the work of the Agency

Risk | What could be done about addressing the risk? (lessons from the past) |

Difficulties in major extension of the mandate of the EUMC | Master plan, including a feasibility study, planning of team, infrastructure etc. |

Failure to ensure high quality (e.g. as regards comparability) of the data collected and of the results of its analysis | Ensure that the staffing of the research unit within the Agency is sufficient in the establishment phase Monitor closely (on an annual basis) the quality of outputs delivered by the Agency |

Lack of focus in collecting data | Mechanism of consultation with main stakeholders, mapping of existing data and mapping of needs |

Incomplete coverage of Member States in establishing the network of national focal points | Flexibility in financing could mean that the Agency could give grants to organisations to act as a national focal point for a ‘trial period’ and build capacity of data collection locally |

Lack of close work with Member States in providing comparable or compatible data | Ensure that the establishment of a liaison network with the officials from the Member State governments is taken as a prime task in the establishment phase Establish a formal liaison network with national statistical institutes and other stakeholders |

Lack of effectiveness in disseminating the outputs of work | Clear and targeted communications strategy identifying key audiences and best ways to reach them |

Lack of engagement with the Union institutions Lack of clarity on primary beneficiaries of the Agency[33] | Agency has an obligation to respond quickly to requests for information and assessment from EU Institutions Agency’s outputs need to reflect EU priorities and needs |

Difficulty of producing tailor made and timely outputs matching the Union institutions’ needs | Good communication between the Agency and Union institutions (memorandum of understanding, regular informal meetings, consultation over annual work programmes) |

Risk of duplicating the work of other institutions | Good communication between 1) the Agency and the Union institutions; 2) the Agency and the Council of Europe and other international organisations such as the OSCE and the UN, and 3) the Agency and relevant Community agencies and Union bodies (memorandums of understanding, regular informal meetings, consultation over annual work programmes) |

High expectations from non-governmental organisations and citizens | Clarity in the Communication Strategy about objectives and tasks of the Agency |

Failure to get good value for money | Focus on the objective and keep good contacts with all the stakeholders, including Union institutions, while acting in fully independence |

Failure to respect all rules for financial procedure laid down in the Financial Regulation | Set down and implement 24 internal control standards Ensure that there is sufficiently staff with financial expertise and experience |

6.2.3. Terms and frequency of future evaluation

By the end of the third year following the entry into force of this Regulation, the Agency is to commission an independent external evaluation of its achievements, on the basis of terms of reference drawn up by the Management Board in agreement with the Commission. The Commission is to transmit the evaluation report accompanied by the recommendations of the Management Board to the European Parliament, the Council, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions and make them public. After assessment of the evaluation report and the recommendations, the Commission may submit any proposal for amendments to this Regulation which it deems necessary.

Anti-Fraud Measures

The financial rules applicable to the Agency are to be adopted by the Management Board following consultation with the Commission. They may not depart from Commission Regulation (EC, Euratom) No 2343/2002 of 19 November 2002 on the framework Financial Regulation for the bodies referred to in Article 185 of Council Regulation (EC, Euratom) No 1605/2002 on the Financial Regulation applicable to the general budget of the European Communities[34]. In accordance with Art.71 of Commission Regulation 2343/2002, the Agency is to have an internal auditing function that must be performed in compliance with the relevant international standards while the Commission's internal auditor will exercise the same powers with respect to the Agency as with respect to Commission departments.

All measures developed by the Agency are to form part of its Multiannual Framework, adopted by the Commission in accordance with a comitology procedure, and of its annual Work Programme agreed by the Management Board. The Director will be accountable for the management of his/her activities to the Management Board. In addition, controls by the Commission or the Court of Auditors of the European Communities may be carried out on the basis of documents or on the spot.

Details of Resources

8.1. Resources included in reference amount

Information below is indicative. It will be developed after a more detailed examination, taking into account the final tasks and needs of the Agency as regards the human and administrative resources.

8.1.1. Number and type of human resources – title 1

Types of post | Staff to be assigned to management of the action using existing and/or additional resources (number of posts/FTEs) |

- For 2007 the full cost per official or temporary staff is € 108,000. This amount includes personnel costs and administrative expenditure (buildings, IT, etc). From 2008 an annual deflator of 2 % is used.

- 15 new persons will be recruited for the first year on average by mid year so the number of new staff is half of 15 for calculation purposes. For 2007, the calculation is (37 + 7,5) * 108.000 =€ 4.806.000

8.1.2. Description of tasks deriving from the action

- Collect information and data on fundamental rights situation, policies and practices within the European Union through administrations, NGOs, experts; carry out surveys, when necessary;

- Record this information eventually in a common database;

- Analyse the information gathered directly or by experts, publish and disseminate results of such analysis,

- Develop methods to improve the comparability, objectivity and reliability of data on fundamental rights at Community level; develop analyse and evaluate relevant methodological tools; develop common standards for the establishment and collection of those data,

- Prepare and organise meetings of experts on legal, economical and social aspects of fundamental rights;

- Organise conferences, round tables and meetings at European level on topics directly relevant for fundamental rights;

- Organise campaigns for promotion of fundamental rights in the European medias;

- Edit, publish and distribute results of studies and other information (annual report, magazine, posters, videos, CD ROM, etc.), in formats that take into account also the needs of disabled persons;

- Edit publish and distribute reports and conclusions based on the results of the studies and meetings organised;

- Set up and coordinate an internet information network on issues related to fundamental rights: the Agency is to establish permanent cooperation with the relevant academic, research, governmental and non-governmental organisations at national level in each Member State;

- Disseminate best practices and the results of concrete cooperation, be it through the organization of conferences and seminars, the publication of booklets or other information materials and/ or the use of electronic means of communication;

- Develop training material on fundamental rights for Member States’ administrations and organisations involved in fundamental rights policies or wishing to develop actions in this field,

- Launch call for tenders and proposals for the relevant actions, manage contracts and grant agreements, proceed to commitments and payments, evaluate results and outputs,

- Organise meetings of the Management Board, Executive Board and the Fundamental Rights Forum.

8.1.3. Sources of human resources (statutory)

(When more than one source is stated, please indicate the number of posts originating from each of the sources)

The European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia currently has 37 posts, of which 15 are A*, 13 B* and 9 C* posts. The contracts of the current holders of these posts will be continued in the framework of the Agency.

X Posts currently allocated for the European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia to be replaced or extended ( 37 )

( Posts pre-allocated within the APS/PDB exercise for year n

X Posts to be requested in the next APS/PDB (2007) procedure ( 15 )

( Posts to be redeployed using existing resources within the managing service (internal redeployment)

( Posts required for year n although not foreseen in the APS/PDB exercise of the year in question

8.1.4 Objectives of the proposal in terms of their financial cost –title 3

(The subsidy of administrative expenditure – title 2 will cover the operational objectives 4 and 5 under heading of 18 04 05 01 the Community budget)

Commitment appropriations in EUR million (to 3 decimal places)

Other technical and administrative assistance |

- intra muros |

- extra muros |

Total Technical and administrative assistance |

8.2 Resources not included in reference amount

8.2.1. Financial cost of human resources and associated costs not included in the reference amount

EUR million (to 3 decimal places)

Type of human resources | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012-2013 |

Officials and temporary staff (18 04 05 01) | 0.162 (1.5 x 0,108) | 0.165 (1.5 x 110) | 0.168 (1.5 x 0,112) | 0.230 (2 x 0,115) | 0.234 (2 x 0,117) | 0.238 (2 x 0,119)2 |

Staff financed by Art XX 01 02 (auxiliary, END, contract staff, etc.) |

Total cost of Human Resources and associated costs (NOT in reference amount) | 0.162 | 0.165 | 0.168 | 0.23 | 0.234 | 0.238 |

This is the cost of the staff devoted to evaluation, control and coordination of the Agency within the Commission.

Calculation – Officials and Temporary agents In 2007-2009, 1,5 officials/year are allocated to the tasks of control, budget drafting and funding and coordination between the Commission and the Agency. Later, when the Agency will be reaching its full capacity, there is a need for 2 officials/year for these tasks. See details in table 8.2.1. The estimation of the workload is based on the experience with existing agencies, in particular the EUMC. The staff needed is A-grade officials. |

Calculation – Staff financed under art. XX 01 02 No such staff foresee, ref. table 8.2.1. |

8.2.2 Other administrative expenditure not included in reference amount

EUR million (to 3 decimal places)

XX 01 02 11 02 – Meetings & Conferences |

.57XX 01 02 11 03 – Committees[37] |

XX 01 02 11 04 – Studies & consultations |

XX 01 02 11 05 – Information systems |

Total Other Management Expenditure (XX 01 02 11) |

Other expenditure of an administrative nature (specify including reference to budget line) |

Total Administrative expenditure, other than human resources and associated costs (NOT included in reference amount) | 0,2 | 0,2 | 0,2 | 0,2 | 0,2 | 0,2 | 1,400 |

Calculation – Other administrative expenditure not included in reference amount |

The needs for human and administrative resources will be covered within the allocation granted to the managing service in the framework of the annual allocation procedure.

[1] HL C […]., […]., […]. o.

[2] HL C […]., […]., […]. o.

[3] HL C […]., […]., […]. o.

[4] HL C […]., […]., […]. o.

[5] Kihirdetésére 2000. december 7-én Nizzában került sor; HL C 364., 2000.12.18., 1. o.

[6] Aláírására 1950. november 4-én Rómában került sor.

[7] HL L 151., 1997.6.10. Az 1652/2003/EK rendelettel (HL L 245., 2003.9.29., 33. o.) módosított rendelet.

[8] COM(2004)693 végleges, 2004.10.25.

[9] COM(2005)59 végleges, 2005.2.25.

[10] HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

[11] HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[12] HL 17., 1958.10.6., 385/58. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

[13] HL L 314., 1994.12.7., 1. o. A legutóbb az 1645/2003/EK rendelettel módosított rendelet, HL L 245., 2003.9.29., 13. o.

[14] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[15] HL L 357., 2002.12.21., 72. o., a következő helyesbítéssel: HL L 2., 2003.1.7., 39.o.

[16] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[17] HL C 194., 1997.6.25., 4. o.

[18] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[19] HL C […]., […]., […]. o.

[20] HL C […]., […]., […]. o.

[21] HL C […]., […]., […]. o.

[22] Differentiated appropriations

[23] The evaluation procedure was supported by the preparatory study for the impact assessment and ex-ante evaluation of Fundamental Rights Agency, conducted by the European Policy Evaluation Consortium (EPEC), accessible athttp://europa.eu.int/comm/justice_home/news/consulting_public/fundamental_rights_agency/index_en.htm.

[24] Expenditure within chapter xx 01 other than articles xx 01 04 or xx 01 05.

[25] See points 19 and 24 of the Interinstitutional agreement.

[26] Additional columns should be added if necessary i.e. if the duration of the action exceeds 6 years

[27] This covers the Union after the expected accession of Bulgaria and Romania, since the Agency should be operational at the time when these countries have joined the Union.

[28] If more than one method is indicated please provide additional details in the "Relevant comments" section of this point.

[29] Conducted by European Policy Evaluation Consortium (EPEC), February 2005)

[30] European Commission, Budget Directorate General, 15/9/2004

[31] Communication from the Commission on the activities of the European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia, together with proposals to recast Council Regulation (EC) 1035/97, COM(2003) 483, 5.08.2004

[32] The table is primarily based on: the external EUMC evaluation report from 2002; EPEC visit to EUMC in February 2005; and the Meta-Evaluation of the Community Agency system carried out by DG Budget in 2003.

[33] This was an issue also raised in the course of public consultation.

[34] OJ L 357, 21.12.2002, p. 72 with Corrigendum in OJ L 2, 7.1.2003, p. 39.

[35] As described under Section 5.3

[36] Reference should be made to the specific legislative financial statement for the Executive Agency(ies) concerned.

[37] Specify the type of committee and the group to which it belongs.