16.5.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 115/47

1.1

üdvözli az Európai Bizottság keretprogram létrehozására irányuló javaslatát a 2007–2013 időszakra, „Szolidaritás és a migrációs áramlások kezelése” területen;

1.2

elismeri a világméretű migráció jelentőségét és méreteit, valamint fontosságát a sokszínűség és a fejlődés szempontjából, különösen a helyi közösségekben, Az RB teljes mértékben egyetért a bevándorlás-, menekült- és integrációs politika Európai Unión belüli koordinálásának fontosságával. A jelenlegi, kibővült Unióban ennek még nagyobb a jelentősége;

1.3

elismeri a közösségi indíttatású, átfogó és fenntartható politika jelentőségét a migrációs áramlások kezelése terén, ideértve a határok biztonságát, a nemzetközi védelemre szoruló személyek hatékony védelmét, az európai területen illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok hatékony hazatelepítését, illetve a legális migránsok gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai életbe való beilleszkedésének segítését;

1.4

hangsúlyozza, hogy a jogszabályok kidolgozása és végrehajtása nemzeti hatáskörbe tartozik, míg a bevándorlók befogadásának, letelepítésének és beilleszkedésének megkönnyítése főleg a regionális és helyi szint feladata. Az RB ezért különösen kiemeli a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepét, amelyek hatáskörébe a tervezés, elhelyezés, oktatás és munkaerőpiac tartozik, ami közvetlen hatással van a beilleszkedésre és elősegítheti a szociális kohéziót, a társadalmi integrációt és a társadalmak fenntarthatóságát;

1.5

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok azt remélik, kulcsfontosságú láncszemet képezhetnek a szolidaritási láncban, és a pénzügyi együttműködés intézkedéseinek szigorításával, valamint a határokon átívelő, a migrációs áramlások kezelésére irányuló regionális és országos együttműködés ösztönzését szolgáló közös stratégia kidolgozásával hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a migráció okai megszűnjenek. A migráció, bevándorlás és a beilleszkedés területén meglévő hatásköreik, valamint az infrastruktúrák működtetőjeként vagy tulajdonosaként beöltött szerepük előtérbe állítja e hatóságokat a migrációs áramlások megelőzésének, finanszírozásának és kezelésének folyamataiban;

1.6

hangsúlyozza, hogy az Európai Unió számos részén az adóbevételeket országos szinten szedik be, míg a bevándorlással összefüggő kirekesztés gazdasági terhe helyi szinten jelentkezik. A különböző szintek egymással folytatott párbeszédének hiánya akadálya lehet a gazdasági erőforrások lehető legjobb felhasználásának. A terhek ilyen jellegű megosztása kiegészíthetné az uniós szintű tevékenységet, és eredményeket hozhatna a területen;

1.7

1.8

1.9

hangsúlyozza, hogy a bevándorlás nem elegendő ahhoz, hogy hosszú távon megoldja az EU munkaerőhiányát, és utal az idősebb emberek munkaerő-piaci szerepvállalásáról szóló véleményére;

1.10

Gazdasági, szociális és politikai okokból egyaránt sürgető szükség van olyan stratégiák kidolgozására, melyek a munkaerőpiacon kívül rekedt bevándorlók jelentős csoportját célozzák meg;

1.11

Intézkedésekre szólít fel az EU-ba illegálisan belépett és ott tartózkodó nagyszámú munkavállaló problémájának hatékony kezelésére. Olyan intézkedéseket kell fontolóra venni, és olyan mechanizmusokat kell bevezetni, melyek lehetővé teszik a jelenlegi bevándorlási jogszabályokat megszegő bevándorlók számára, hogy késlekedés nélkül legalizálják helyzetüket, különösen abban az esetben, ha illegális helyzetük a tagállamok közigazgatási hiányosságaiból vagy geopolitikai körülményeiből fakad. Ezek különleges és egyszeri intézkedések legyenek, és kombinálni kell őket a) az érdekelt felek tisztességes fogadására vonatkozó normákkal, b) azzal az elvvel, hogy az illegális bevándorlás elfogadhatatlan, c) az emberkereskedelem elleni erőteljes küzdelemmel, d) a legális munkaerő-vándorlást támogató hatékony struktúrák és politikák elfogadásával;

1.12

hangsúlyozza, hogy méltányolni és támogatni kell a bevándorlónak azt az igényét, hogy munkából tartsa el magát. A vállalkozói réteg és a kisvállalkozások a gazdasági szempontok mellett a kedvező társadalmi fejlődéshez is hozzájárulnak. Egy cég birtoklásának és vezetésének lehetősége kihat a beilleszkedésre is, ezért a közpénzekből fokozottan támogatandó;

1.13

üdvözli, hogy az Unión belül egyre nagyobb mértékben elismerésre talál a bevándorlók kreativitása és vállalkozói szelleme. A vállalkozók és az új vállalkozások számának növekedése meghatározó a beilleszkedési folyamat sikeréhez, és fontos hozzájárulást jelent a lisszaboni stratégia megvalósításához;

1.14

hangsúlyozza a nem kormányzati szervezetek helyi és regionális önkormányzatokkal szoros együttműködésben végzett munkájának fontosságát, és támogatja a migrációval összefüggő politikák és intézkedések (pl. az ország politikai és szociális életébe való beilleszkedés, stb.) felgyorsítására irányuló programjaikat;

1.15

üdvözli az Európai Menekültügyi Alapot létrehozó határozatot, és különösen a megcélzott népesség beilleszkedéséről szóló rendelkezést. Az RB emlékeztet arra, hogy a fogadtatás feltételeinek javítására és a menekültek beilleszkedésének segítésére egyaránt alkalmasnak tartott, javasolt intézkedések döntő része a regionális és helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik;

1.16

üdvözli a Külső Határok Alapját létrehozó határozatot, és emlékeztet arra a tényre, hogy Európa néhány régiója a fejlődés és a szociális kohézió terén további veszteségeket szenved amiatt, hogy az Unió határán fekszik. Ennek a ténynek tükröződnie kell a határozatban;

1.17

megállapítja, hogy az Európai Unióban az integráció kudarcát részben az magyarázza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat nem vonták be az ide vonatkozó politika kidolgozásába. A helyi és regionális önkormányzatok alkotják az állampolgárokhoz legközelebb álló kormányzati szintet, ennek ellenére a helyi szintű végrehajtásból eredő következményeket gyakran elhanyagolták és nem mindig vették figyelembe;

1.18

emlékeztet rá, hogy az integráció problémáját – amennyiben a szociális kohézió a célunk – minden politikai területnek részévé kell tenni. A bevándorlásra és az integrációra vonatkozó közösségi politikának összhangban kell lennie az EU tágabb, szociálpolitikai, gazdaság- és külpolitikai, valamint fejlődéspolitikai célkitűzéseivel, illetve az esélyegyenlőség, az emberi jogok, az emberi méltóság, a tolerancia, a sokféleség tiszteletben tartása, a megkülönböztetés elleni intézkedések és a társadalmi életben való nagyobb fokú részvétel elősegítésének alapvető európai értékeivel;

1.19

hangsúlyozza, hogy az integráció elősegítése az egész társadalom feladata, és hogy ez mind a bevándorlók, mind a helyi lakosság részéről erőfeszítéseket igényel, annak érdekében, hogy el lehessen jutni a fenntartható szociális kohézióhoz és növekedéshez;

1.20

elismeri, hogy a munkaerőpiaccal kapcsolatos kérdéseknek ugyan döntő jelentőségük van a bevándorlók beilleszkedése szempontjából, azonban nem lehet őket a körülményektől függetlenül vizsgálni, mivel a beilleszkedés mértéke számos más tényezőtől is függ, így például a szociális háttértől, a képzettségtől, illetve a nyelvtudástól, valamint a társadalmi életben való részvételtől. A bevándorlók sikeres beilleszkedése egy lépés az olyan társadalom felé, amelyben mindenki megtalálja a helyét, mind az egyén, mind a helyi közösség és a szélesebb értelemben vett társadalom javára;

1.21

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szolidaritási program nem foglalkozik kellően az Európai Unióban lévő csaknem 500 000 menedékkérő helyzetével, akik tartózkodási vagy egyéb hasonló engedélyre várnak, és akiknek a nagy része kívül rekedt a szabályozott munkaerőpiacon;

1.22

hangsúlyozza, hogy a nemzeti szint – ahol a bevándorolt munkaerő szükségessége kerül előtérbe –, illetve a helyi szint – ahol megpróbálnak fellépni a kirekesztés, a peremre szorulás és az idegengyűlölet ellen – közötti kontraszt erősíti a párbeszéd és az együttműködés szükségességét valamennyi érintett szint között;

1.23

úgy véli, hogy a bevándorlók demokratikus közéletben való részvételét erősítő formális szavazati joghoz fokozatosan elvezető intézkedéseknek és politikáknak a szolidaritási program fontos elemét kell alkotniuk;

1.24

üdvözli az Európai Hazatelepítési Alap létrehozásáról szóló határozatot, emlékeztetve arra, hogy a hazatérés integrált irányításánál regionális tényezőket is figyelembe kell venni, főként pedig az önkéntes hazatérési rendszerek támogatásánál el kell ismerni az EU határai mentén fekvő regionális és helyi önkormányzatok hozzájárulását.

2.1

hangsúlyozza, hogy az illegális bevándorlás visszaszorítására és az embercsempészet és emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló intézkedésekkel társuló, az egyenletes szintű legális migrációt biztosító kiegyensúlyozott politika elengedhetetlen; Az RB hangsúlyozza a migráció fontos szerepét a munkaerőhiány betöltésében, és felkéri az Európai Tanácsot, hogy dolgozzon ki hatékony politikai kezdeményezéseket ezen a területen, ideértve harmadik országbeli állampolgárok toborzását tudományos kutatás folytatása céljából;

2.2

hangsúlyozza, a helyi és regionális önkormányzatokat jobban be kellene vonni a menekültpolitikák kidolgozásába és végrehajtásába. Az RB e feladatok megoldása érdekében megfontolásra javasolja a strukturális alapok 2007–2013 közötti időszakának harmadik fő célkitűzésében szereplő Regionális együttműködés és az Új szomszédsági politika keretében történő finanszírozás hatókörének kiterjesztését, és reméli, hogy az e célkitűzés keretében folyó közös, többoldalú programokat és a szomszédsági politika részeként végrehajtandó kétoldalú intézkedési terveket hatékonyan koordinálják;

2.3

hangsúlyozza, hogy fontos gondoskodni a regionális és helyi önkormányzatok konkrét részvételéről a négy alaphoz kötődő intézkedéseknek mind a kidolgozásában, mind a végrehajtásában, hogy a partnerség horizontális dimenziója megvalósuljon;

2.4

javasolja, hogy a migrációs áramlások kezelésére tett erőfeszítések során erősítsék a képzéseket magukban foglaló lépéseket, különösen a migránsok és menekültek beilleszkedése terén;

2.5

javasolja speciális, horizontális rendelkezések beépítését – a következő mellékmondatok formájában:

2.6

sajnálja, hogy a technikai támogatásra fordítható kiadások mind a négy határozat esetében alacsonyak, pedig a közvélemény figyelmét felkeltő kampányok a „szabadság, biztonság és a jog érvényesülése” területen valamennyi politika sikeréhez és hatékonyságához kulcsfontosságúak;

2.7

ösztönzi, hogy a helyi és regionális igazgatási szervek lehetővé tegyék a részvételt egymás tréningprogramjain, és együtt dolgozzanak a szinergiák és a partnerség megvalósításán a megfelelő európai és országos hatóságokkal;

2.8

ösztönzi, hogy a helyi és regionális hatóságok járuljanak hozzá a keretprogramban javasolt intézkedések gyors és hatékony végrehajtásához;

2.9

saját cselekvési tervet kezdeményez a hatáskörök tagállamok közötti, illetve az egyes tagállamokon belül az országos, regionális, helyi, városi és más hatóságok közötti méltányos megosztásának szellemét támogatandó;

2.10

hangsúlyozza, hogy az RB-t illetékes és Közösség-orientált partnernek kell tekinteni, amely segít a helyi és regionális szintet képviselő szervek hatásköreinek hatékonyabb tisztázásában a 2007–2013 időszakra vonatkozó migrációs áramlások kezelésének és finanszírozásának kérdéseit illetően, hozzájárulva ezek beépítéséhez az Unió által megvalósítani kívánt együttműködési mechanizmusba.