EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32022R1616
Commission Regulation (EU) 2022/1616 of 15 September 2022 on recycled plastic materials and articles intended to come into contact with foods, and repealing Regulation (EC) No 282/2008 (Text with EEA relevance)
A Bizottság (EU) 2022/1616 rendelete (2022. szeptember 15) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, újrafeldolgozott műanyagokról és műanyag tárgyakról, valamint a 282/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)
A Bizottság (EU) 2022/1616 rendelete (2022. szeptember 15) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, újrafeldolgozott műanyagokról és műanyag tárgyakról, valamint a 282/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)
C/2022/6146
HL L 243., 2022.9.20, p. 3–46
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force: This act has been changed. Current consolidated version: 20/09/2022
|
2022.9.20. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 243/3 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1616 RENDELETE
(2022. szeptember 15)
az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, újrafeldolgozott műanyagokról és műanyag tárgyakról, valamint a 282/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdése második albekezdésének h), i), k) és n) pontjára,
mivel:
|
(1) |
A körforgásos gazdaságra vonatkozó, 2015. évi cselekvési terv (2) részeként a Bizottság megállapította, hogy a műanyagok újrafeldolgozásának növelése a körforgásos gazdaságra való átállás alapvető előfeltétele, és kötelezettséget vállalt arra, hogy célzottan kezeli ezt az ágazatot. A Bizottság ezért 2018-ban elfogadta a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiát (3), amely kulcsfontosságú kötelezettségvállalásokat tartalmaz a műanyagszennyezés káros hatásainak megfékezésére irányuló uniós szintű fellépés tekintetében. Célja a műanyag-újrafeldolgozási kapacitás bővítése az Unióban, valamint a műanyagtermékek és -csomagolás újrafeldolgozott tartalmának növelése. Mivel a műanyag csomagolóanyagok nagy részét élelmiszer-csomagolásként használják, a szakpolitika csak akkor érheti el célkitűzéseit, ha az élelmiszerek csomagolásában az újrafeldolgozott műanyag tartalma is nő. |
|
(2) |
Az élelmiszerek csomagolásában és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő egyéb anyagokban található újrafeldolgozott tartalom növekedésének előfeltétele továbbra is az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása. A hulladékká vált műanyagok és műanyag tárgyak azonban – még akkor is, ha élelmiszeripari felhasználásból származnak – tartalmazhatnak az e felhasználáshoz kapcsolódó olyan szennyező anyagokat, amelyek veszélyeztethetik az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak biztonságát és minőségét. Bár nem valószínű, hogy az ilyen műanyaghulladék viszonylag nagy mennyiségű, az emberi egészségre ismerten veszélyt jelentő anyaggal szennyezett, mint például az ipari célú műanyagok esetében, az összegyűjtött élelmiszerek csomagolásában előforduló eseti szennyeződések jellege és szintje meghatározatlan, véletlenszerű, a műanyaghulladék forrásától és gyűjtési módjától függ, és gyűjtésenként eltérő lehet. Ezért a műanyagot újrafeldolgozása során mindig olyan szinten kell szennyeződésmentesíteni, hogy biztosítani lehessen, hogy a fennmaradó szennyező anyagok ne veszélyeztessék az emberi egészséget, vagy más módon ne hassanak az élelmiszerre, ha az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak előállításához kerülnek felhasználásra. Annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszer-fogyasztók és az élelmiszer-vállalkozók megbízhassanak a szennyeződésmentesített anyagokban, és hogy a szennyeződésmentesítés mértékének egységes értelmezése legyen, az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak szennyeződésmentesítését egységes szabályrendszernek kell alávetni. |
|
(3) |
A 282/2008/EK bizottsági rendelet (4) már meghatározta az újrafeldolgozási folyamatokra vonatkozó egyedi követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak megfeleljenek az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkének. A 282/2008/EK rendelet azonban nem vonatkozott minden újrafeldolgozási technológiára, mivel hatálya alól kizárta a vegyi depolimerizációt, a maradékok és feldolgozási hulladékok használatát, valamint a funkcionális zárórétegek használatát. A kizárt technológiákkal gyártott, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő újrafeldolgozott műanyagok felhasználását a műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló 10/2011/EU bizottsági rendelet (5) hatálya alá tartozónak tekintette. A 10/2011/EU rendelet azonban nem támogatja egyértelműen a kizárt technológiákat, mivel nem határoz meg szabályokat a részlegesen depolimerizált anyagokra vagy oligomerekre, a maradékokra és a feldolgozási hulladékokra vonatkozóan, és korlátozza a funkcionális záróréteg mögött felhasználható anyagokat. |
|
(4) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) megállapította, hogy lehetetlen megjósolni az újrafeldolgozási folyamat alapanyagaként használt, fogyasztóktól származó PET-ben potenciálisan jelen lévő szennyező anyagok típusát, és ezért nem lehet biztosítani, hogy azok ne legyenek genotoxikusak (6). Mivel a Hatóság által alkalmazott érvelés más műanyaghulladékokra is kiterjeszthető, általában nem feltételezhető további tudományos adatok nélkül, hogy az ilyen egyéb hulladékáramok mentesek a szennyező anyagok bizonyos csoportjaitól. Ezért az sem feltételezhető, hogy a szennyező anyagok kockázatértékelése ugyanúgy lehetséges, mint a szennyeződések 10/2011/EU rendelet szerinti értékelése, hogy a kémiailag depolimerizált anyagok keverékei mentesek az ilyen szennyező anyagoktól, vagy hogy a műanyag funkcionális zárórétegek teljes mértékben lezárják azokat. Következésképpen a 282/2008/EK rendelet hatálya alól kizárt technológiákkal gyártott újrafeldolgozott műanyagok sem használhatók fel a 10/2011/EU rendeletben meghatározott feltételek alapján. |
|
(5) |
Következésképpen a 282/2008/EK rendelet és a 10/2011/EU rendelet együttesen nem alkalmazandó valamennyi műanyag-újrafeldolgozási technológiára, valamint az újrafeldolgozott műanyagokra és műanyag tárgyakra. Ahogy további innovatív új műanyag-újrafeldolgozási technológiákat fejlesztenek ki, és növekszik az újrafeldolgozott műanyagok piaca, az egyértelműen alkalmazandó és megfelelő szabályok hiánya potenciális kockázatot jelent az emberi egészségre nézve, és gátolja az innovációt. Az egyértelmű szabályok kialakítása és az eseti szennyeződések kockázatának kezelése érdekében ezért helyénvaló a 282/2008/EK rendeletet az összes meglévő és jövőbeli műanyag-újrafeldolgozási technológiára kiterjedő új szabályokkal felváltani. |
|
(6) |
A 10/2011/EU rendelet előírja, hogy a műanyagok és műanyag tárgyak gyártásához használt anyagoknak megfelelő tisztaságúnak kell lenniük, és a fennmaradó szennyeződéseknek azonosíthatónak kell lenniük, hogy azokat kockázatértékelésnek lehessen alávetni. Mivel az egykomponensű anyagok az e célnak megfelelő szintre tisztíthatók, ez általában nem korlátozza az engedélyezett anyagok uniós jegyzékében szereplő anyagok előállítási módszereit. Így ezen anyagok bármilyen forrásból előállíthatók, akár hulladékanyagokból is. Ezenkívül a hulladékból előállított és nagy tisztaságú anyagok nem különböztethetők meg a máshogyan előállított, azonos anyagoktól. Ezért a műanyagoknak és műanyag tárgyaknak a 10/2011/EU rendelettel létrehozott uniós listán szereplő vagy bizonyos eltérések hatálya alá tartozó, nagy tisztaságú, hulladékanyagokból nyert anyagokkal történő gyártását az említett rendelet hatálya alá kell vonni, míg más olyan anyagokat, amelyeknél nem feltételezhető a priori módon, hogy a korábbi eseti szennyeződések nincsenek jelen vagy könnyen kizárhatók, szintén e rendelet hatálya alá kell vonni, ideértve a hulladékból előállított keverékeket, oligomereket és polimereket. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy melyik rendelet alkalmazandó az olyan újrafeldolgozási technológiákra, amelyek közbenső újrafeldolgozási szakaszban lévő anyagokat eredményeznek, a 10/2011/EU rendelet hatálya alá tartozó anyagokat egyértelműen ki kell zárni e rendelet hatálya alól. |
|
(7) |
A természetes nyelvhasználatban széles körben és informálisan használt terminológia – mint például a „technológia”, a „folyamat”, a „berendezés” és a „létesítmény” kifejezések – azonos vagy hasonló fogalmakra utalhat, és a jelentések a kontextustól és a felhasználótól függően fedhetik egymást. Az e rendeletben megállapított kötelezettségek hatályának és tárgyának egyértelművé tétele érdekében e rendelet alkalmazásában e fogalmakat egyértelműen meg kell határozni. Különösen meg kell különböztetni az „újrafeldolgozási technológiát”, amely magában foglalja azokat az általános fogalmakat és elveket, amelyek alapján a szennyező anyagokat eltávolítják a műanyaghulladékból, az „újrafeldolgozási folyamatot”, amely meghatározott újrafeldolgozási technológia alkalmazásával tervezett műveletek meghatározott sorozatának és berendezéseknek a leírására utal, valamint az „újrafeldolgozó létesítményt”, amelynek az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak gyártására irányuló újrafeldolgozási folyamat működtetéséhez használt tényleges fizikai berendezésekre kell vonatkoznia. |
|
(8) |
Ez a rendelet előírja a műanyagok megfelelő újrafeldolgozási technológia segítségével történő szennyeződésmentesítését, és hatálya kiterjed a vegyi újrafeldolgozási technológiák alkalmazására is. Amikor azonban a kész anyagok helyett a szennyező anyagok anyagokból vagy keverékekből való eltávolítására hivatkoznak, gyakran tisztítást alkalmaznak a szennyeződésmentesítés helyett. Ha a kémiai újrafeldolgozási technológiákat azzal a céllal alkalmazzák, hogy eltávolítsák a szennyező anyagokat a keverékekből vagy anyagokból, úgy lehet tekinteni, hogy azok tisztítást, nem pedig szennyeződésmentesítést tesznek lehetővé. Mivel azonban ebben az esetben a műanyag szennyeződésmentesítése tisztítással történik, egyértelművé kell tenni, hogy a szennyeződésmentesítés magában foglalja az anyagok vagy keverékek tisztítását is. |
|
(9) |
Az újrafeldolgozási folyamatok számos egymást követő, egyetlen átalakítást alkalmazó alapvető műveletből (a továbbiakban: egységműveletek) állhatnak, de ezeknek a műveleteknek csak egy része ér el szennyeződésmentesítést. Mivel a műanyaghulladékot mindig szennyeződésmentesíteni kell, és egyértelmű szabályokat kell megállapítani a szennyeződésmentesítésre vonatkozóan, azokat az újrafeldolgozási műveleteket, amelyek együttesen biztosítják a szennyeződésmentesítést, szennyeződésmentesítési folyamatnak kell nevezni, és meg kell különböztetni a szennyeződésmentesítés előtt és után végzett műveletektől. |
|
(10) |
A szennyeződésmentesítés megkülönbözteti az élelmiszerrel való érintkezésre nem alkalmas újrafeldolgozott műanyagot az ilyen érintkezésre alkalmas újrafeldolgozott műanyagtól, még akkor is, ha csak mikrobiológiai szennyeződésmentesítésre korlátozódik. Ezért az e rendelettel összefüggésben végzett hatósági ellenőrzéseknek erre a szakaszra kell összpontosítaniuk. Az alkalmazott technológiától és/vagy annak szervezetétől függően a szennyeződésmentesítésre olyan létesítményekben kerülhet sor, amelyek hagyományosan hulladékgazdálkodási létesítményeknek, újrafeldolgozó létesítményeknek vagy műanyag-átalakításra szolgáló létesítményeknek minősülnek. Annak érdekében, hogy egységes és egyértelmű legyen az olyan üzemek szerepe, ahol e rendelet alapján szennyeződésmentesítésre kerül sor, azokra következetesen újrafeldolgozó üzemként kell hivatkozni. |
|
(11) |
Tekintettel arra, hogy az újrafeldolgozott anyag minőség-ellenőrzése releváns az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak esetleges minősége és biztonsága, valamint a nyomonkövethetőség szempontjából, helyénvaló pontosan meghatározni a minőség-ellenőrzési szabályok hatálya alá tartozó „tételek” fogalmát. |
|
(12) |
Az 1935/2004/EK rendeletet alátámasztó elv az, hogy minden olyan anyagnak vagy tárgynak, amelyet arra szántak, hogy közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe kerüljön élelmiszerekkel, megfelelő mértékben közömbösnek kell lennie annak megakadályozására, hogy olyan mennyiségű anyag kerüljön át belőle az élelmiszerbe, amely veszélyezteti az emberi egészséget, elfogadhatatlan változást idézhet elő az élelmiszer összetételében, vagy az élelmiszer érzékszervi tulajdonságainak rosszabbodását idézheti elő. Ez az elv tehát az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő újrafeldolgozott anyagokra is vonatkozik. Az említett rendelet azonban azt is kifejti, hogy az újrafeldolgozott anyagok és tárgyak használatát csak akkor szabad előnyben részesíteni, ha szigorú élelmiszer-biztonsági követelményeket állapítanak meg. Az élelmiszer-biztonság biztosítása nemcsak az olyan anyagok átadását foglalja magában, amelyek hatással lehetnek az emberi egészségre vagy az élelmiszer minőségére, hanem a mikrobiológiai biztonságot is. Mivel az újrafeldolgozási folyamatokhoz felhasznált anyagok hulladékból származnak, sokkal valószínűbb, hogy mikrobiológiailag szennyezettek, mint a kiindulási anyagokból újonnan előállított anyagok és tárgyak. Ezért e rendeletnek biztosítania kell, hogy az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak nemcsak megfelelő mértékben közömbösek, hanem mikrobiológiai szempontból is biztonságosak legyenek. |
|
(13) |
A folyamatok 282/2008/EK rendelet szerinti értékelésével kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy az adott technológiát alkalmazó egyedi újrafeldolgozási folyamatok értékelése előtt meg kell határozni az adott újrafeldolgozási technológiára jellemző tudományos kritériumokat és ismereteket, mivel ellenkező esetben az alapanyagok szennyezőanyagszintjének, valamint a technológia működésének nem megfelelő tudományos ismerete túl sok bizonytalanságot okozhat ahhoz, hogy a Hatóság levonhassa azt a következtetést, hogy az említett egyedi újrafeldolgozási folyamatok biztonságosak. A tapasztalatok arra is rámutattak, hogy más újrafeldolgozási technológiák megbízható módon képesek biztosítani, hogy az ezeket alkalmazó bármely újrafeldolgozási folyamat biztonságos újrafeldolgozott műanyagot eredményezzen, és hogy ezért az e technológiákat alkalmazó minden egyes újrafeldolgozási folyamat értékelése kevés előnnyel jár a vállalkozókra és a Hatóságra háruló terhekhez képest. Ezért helyénvaló úgy rendelkezni, hogy az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak főszabályként csak akkor hozhatók forgalomba, ha azokat olyan kellően jól ismert technológia alkalmazásával állították elő, amely lehetővé teszi a Bizottság számára annak eldöntését, hogy engedélyezi-e a műanyaghulladéknak az 1935/2004/EK rendelet követelményeinek megfelelő műanyaggá történő újrafeldolgozását, és hogy annak alkalmazását különleges követelményeknek kell-e alávetni, beleértve azt is, hogy az adott technológiát alkalmazó újrafeldolgozási folyamatok eltérnek-e annyira a szennyeződésmentesítés paramétereit vagy a folyamat konfigurációját illetően, hogy a velük gyártott újrafeldolgozott műanyag biztonságosságának és minőségének biztosítása érdekében egyedi engedélyezésnek kell alávetni őket. |
|
(14) |
A 282/2008/EK rendelettel összhangban benyújtott engedélyezési kérelmek Hatóság általi értékelése alapján a mechanikus PET-újrafeldolgozás és a zárt és ellenőrzött láncot alkotó termékkörök az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkében foglalt követelményeknek megfelelő, a műanyaghulladék műanyaggá történő újrafeldolgozására alkalmas újrafeldolgozási technológiáknak tekinthetők, és meg kell határozni a felhasználásukra vonatkozó egyedi feltételeket. Különösen a mechanikus PET-újrafeldolgozási folyamatokat kell egyedi engedélyezéshez kötni, mivel a szennyeződésmentesítési műveletek során alkalmazott műanyag alapanyag kezelésének súlyossága és időtartama, és így azok szennyeződésmentesítési képessége ezen folyamatok konkrét kialakításától függ, és ezért meghatározott kritériumokon alapuló eseti értékelést tesz szükségessé. Ezzel szemben nem szükséges olyan egyedi újrafeldolgozási folyamatok engedélyezését előírni, amelyek zárt és ellenőrzött láncból csak műanyagot nyernek, ami megakadályozza a szennyeződést, mivel minden ilyen eljárás esetében megfelelően ellenőrzik a szennyező anyagok láncba történő bejutását annak biztosítása érdekében, hogy a műanyag alapanyag egyedüli szennyeződése olyan legyen, amely az anyagok átalakításához szükséges egyszerű tisztítási és melegítési eljárásokkal eltávolítható. |
|
(15) |
Az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak biztonságosságának és minőségének biztosítása érdekében meg kell állapítani az említett termékek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat. |
|
(16) |
A 10/2011/EU rendelet olyan összetételi követelményeket határoz meg, amelyek biztosítják az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok biztonságos használatát, beleértve azokat az anyagokat is, amelyek a gyártás és a kioldódási határértékek tekintetében engedélyezettek. Az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak azonos biztonsági szintjének biztosítása érdekében ezeknek ugyanolyan összetételűeknek kell lenniük, mint a 10/2011/EU rendelettel összhangban gyártott műanyagoknak, és meg kell felelniük az említett rendeletben meghatározott korlátozásoknak és előírásoknak, például a kioldódási határértékeknek. |
|
(17) |
Az átláthatóság biztosítása, valamint a minőség-ellenőrzés és a nyomonkövethetőség megkönnyítése érdekében létre kell hozni egy olyan nyilvános jegyzéket, amely tartalmazza az újrafeldolgozást végző vállalatokra, az újrafeldolgozó létesítményekre és az újrafeldolgozási folyamatokra vonatkozó információkat, és az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak forgalomba hozatalához kötelezővé kell tenni az említett nyilvántartásba való bejegyzést. |
|
(18) |
Míg az 1935/2004/EK rendelet különös szabályokat állapít meg az anyagok és tárgyak címkézésére vonatkozóan annak érdekében, hogy a felhasználókat tájékoztassák azok megfelelő használatáról, ilyen szabályok nem léteznek a szennyeződésmentesített műanyag utófeldolgozása tekintetében. A szennyeződésmentesítés mértékétől függően azonban bizonyos utasítások vonatkozhatnak az újrafeldolgozott műanyag további feldolgozására és felhasználására, mint például a maximális újrafeldolgozott tartalom eléréséhez szükséges keverési követelmények vagy a felhasználás korlátozása. Bár ezeket az utasításokat dokumentáción keresztül kell továbbítani, nem feltétlenül egyszerű felismerni, hogy a műanyagok különleges kezelést igényelnek. A hibák elkerülése és az ellenőrzések megkönnyítése érdekében az újrafeldolgozott műanyagot ezért jól olvasható címkével is el kell látni annak biztosítása érdekében, hogy azt az utófeldolgozás során az újrafeldolgozást végző vállalat utasításainak megfelelően helyesen használják fel. |
|
(19) |
Annak biztosítása érdekében, hogy a műanyagokra és műanyag tárgyakra az újrafeldolgozási folyamat egésze során olyan feltételek vonatkozzanak, amelyek biztosítják azok biztonságát és minőségét, valamint a végrehajtás és az ellátási lánc működésének megkönnyítése érdekében szabályokat kell megállapítani az újrafeldolgozás valamennyi szakaszának működésére vonatkozóan, az előfeldolgozástól a szennyeződésmentesítésen át az utófeldolgozásig. Különösen, a szennyeződésmentesítési folyamatba kerülő műanyag alapanyag szennyeződési szintje soha nem haladhatja meg azt a maximális szintet, amely mellett a folyamat még biztosítani tudja a megfelelő szennyeződésmentesítést, így ennek érdekében biztosítani kell, hogy a bejövő alapanyag minősége folyamatosan megfeleljen a vonatkozó előírásoknak. Ezért a 2023/2006/EK bizottsági rendeletben (7) meghatározott, a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó szabályokat adott esetben alkalmazni kell a szennyeződésmentesítési folyamatot megelőzően végzett hulladékgazdálkodási műveletekre is, és biztosítani kell egy minőségbiztosítási rendszer alkalmazását. Tekintettel azonban az újrafeldolgozási technológiák és az újrafeldolgozási folyamatok sokféleségére, lehetővé kell tenni olyan egyedi szabályok elfogadását, amelyek kiegészítik az említett általános szabályokat, vagy eltérnek azoktól, figyelembe véve az újrafeldolgozási technológia vagy eljárás sajátos képességeit. |
|
(20) |
Ezen túlmenően az összes újrafeldolgozási szakasz működésére vonatkozó általános szabályok nem alkalmazandók azokra az újrafeldolgozási technológiákra, amelyek a műanyagok és műanyag tárgyak használatára és begyűjtésére vonatkozó speciális rendszer létrehozásán alapulnak, amelyben az újrafeldolgozást végző vállalatok, az élelmiszer-vállalkozók és más vállalkozók is részt vesznek, és amelynek célja, hogy a lehető legkisebbre csökkentse a műanyag alapanyagok szennyeződését, és ezáltal csökkentse az alkalmazott szennyeződésmentesítési folyamatra vonatkozó követelményeket. Mivel az újrafeldolgozott műanyag biztonsága tehát főként a szennyeződés megelőzésétől és következésképpen az ilyen újrafeldolgozási rendszerek megfelelő működésétől függ és nem annyira a hulladék feldolgozásától és az azt követő szennyeződésmentesítéstől, helyénvaló, hogy ez a rendelet meghatározza a működésükre vonatkozó szabályokat. Különösen az újrafeldolgozási rendszer egyértelműségének és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében csak egy szervezet lehet felelős a rendszer általános működésének irányításáért és azért, hogy valamennyi részt vevő vállalkozó számára kötelező erejű iránymutatást adjon. Azt is biztosítani kell, hogy a résztvevők, a harmadik felek és az ellenőrző hatóságok könnyen felismerhessék azokat a műanyagokat és műanyag tárgyakat, amelyeket egy adott újrafeldolgozási rendszer szerint kell felhasználni. |
|
(21) |
Bár fő szabály szerint csak a bizonyítottan alkalmas technológiák felhasználásával előállított újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak hozhatók forgalomba, az ilyen technológiák fejlesztésének lehetővé tétele és ösztönzése érdekében helyénvaló szigorú feltételek mellett és korlátozott időre engedélyezni az új technológiák felhasználásával előállított újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak forgalomba hozatalát is. Ez lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy nagy és reprezentatív számú mintáról gyűjtsenek adatokat, ami a műanyag alapanyagok, valamint az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak jellemzésével kapcsolatos bizonytalanság minimalizálása érdekében szükséges, és amire ezért szükség van az új technológia alkalmasságának értékeléséhez és adott esetben az egyedi követelmények meghatározásához. |
|
(22) |
Szabályokat kell azonban megállapítani annak biztosítására, hogy az új technológiákkal előállított újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak minimális kockázatot jelentsenek, és hogy az ilyen anyagok és tárgyak forgalomba hozatalának lehetősége hatékonyan legyen felhasználva a technológia értékelését lehetővé tevő információk és tapasztalatok összegyűjtésére. Ezért ezen újrafeldolgozott anyagok és tárgyak forgalomba hozatalát megelőzően az új technológia által alkalmazott elvekre, fogalmakra és gyakorlatokra vonatkozó valamennyi rendelkezésre álló információt fel kell használni a kockázatok minimalizálása érdekében, és rendelkezésre kell bocsátani a technológia szennyeződésmentesítési hatékonyságára vonatkozó adatokat. Amennyiben ezek az adatok nem lennének elegendőek a technológia megfelelő működésének ellenőrzéséhez, különösen, ha a szennyeződésmentesítés nem a fő vagy egyetlen elv a biztonság eléréséhez, a kiegészítő vizsgálatokat az új technológia sajátosságai alapján kell megtervezni. Továbbá a kiindulási anyagok szennyeződési szintjének, valamint a végtermékekben és műanyag tárgyakban található maradék szennyező anyagok szintjének és az élelmiszerekbe való bekerülésük lehetőségének megállapítása érdekében szabályokat kell megállapítani különösen a fejlesztés alatt álló újrafeldolgozási technológiákkal előállított újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak analitikai ellenőrzésére és a veszélyes anyagok esetleges jelenlétére vonatkozóan. A kitettségi kockázat jellemzése érdekében az ilyen monitoringnak nemcsak az átlagos szintekre kell összpontosítania, hanem azt is értékelnie kell, hogy bizonyos szennyező anyagok gyakran előfordulnak-e, vagy egy adott forráshoz kapcsolódnak-e. Ezenkívül a fejlesztés alatt álló technológiák megbízhatósága, nyilvánossága és szabályozói ellenőrzésének biztosítása érdekében fontos, hogy az anyagok biztonságosságáról és ezen monitoring vizsgálatokról szóló jelentéseket nyilvánosságra hozzák. |
|
(23) |
Annak biztosítása érdekében, hogy az új technológiákkal előállított újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak forgalomba hozatalának lehetősége a technológia értékeléséhez szükséges információk és tapasztalatok összegyűjtéséhez szükséges időre korlátozódjon, szabályokat kell megállapítani az említett értékelés megkezdésére vonatkozóan. Mivel azonban valószínű lehet, hogy több fejlesztő egyidejűleg és egymástól függetlenül használhat hasonló, lényegében ugyanazon technológián alapuló létesítményeket, az új technológia értékelésének megkezdése és hatóköre tekintetében bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítani annak érdekében, hogy az értékelés az összes érintett technológiafejlesztőtől származó információk alapján történhessen. |
|
(24) |
Amennyiben bizonyítékok vannak vagy jelek utalnak arra, hogy a megfelelő újrafeldolgozási technológiával vagy új technológiával újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy elemezze a technológiát és az általa előállított újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak biztonságosságát, és ezzel kapcsolatban megfelelő és azonnali intézkedéseket tegyen. |
|
(25) |
Mivel a rendelet bizonyos esetekben előírja az újrafeldolgozási folyamat egyedi engedélyezését, e célból eljárást kell bevezetni. Az eljárásnak hasonlónak kell lennie az 1935/2004/EK rendeletben meghatározott, új anyagra vonatkozó engedélyezési eljáráshoz, az adott újrafeldolgozási folyamatok egyedi engedélyezéséhez szükséges módosításokkal. Különösen, mivel az engedélyezési kérelem elkészítése megköveteli a kérelmezőtől az érintett újrafeldolgozási folyamat alapos ismeretét, és annak elkerülése érdekében, hogy ugyanarra az újrafeldolgozási folyamatra vonatkozóan több kérelmet nyújtsanak be, helyénvaló előírni, hogy csak az újrafeldolgozási folyamatot kifejlesztő vállalkozó, nem pedig az azt alkalmazó újrafeldolgozást végző vállalat kérelmezheti az engedélyt. Továbbá, mivel az engedélyezett újrafeldolgozási folyamatok életciklusuk során kisebb-nagyobb technikai és adminisztratív változásokon eshetnek át, e rendeletnek biztosítania kell az engedélyezett újrafeldolgozási folyamatok módosítására alkalmazandó eljárások egyértelműségét. |
|
(26) |
Mivel az újrafeldolgozó létesítmények összetettek, és kialakításuk és működésük számos paraméternek és eljárásnak vethető alá, annak érdekében, hogy meg lehessen könnyíteni maguk az újrafeldolgozást végző vállalatok általi megfelelés-ellenőrzést és a hatósági ellenőrzések keretében végzett hatékony ellenőrzéseket, helyénvaló előírni, hogy a szennyeződésmentesítési létesítményt üzemeltető, újrafeldolgozást végző vállalatok olyan dokumentumot tartsanak rendelkezésre, amely igazolja az e rendeletnek való megfelelést, és szabványosított módon összefoglalja az adott létesítmény, valamint annak az újrafeldolgozó létesítménynek a működését, ellenőrzését és folyamatos monitoringját, amelynek részét képezi. |
|
(27) |
Az újrafeldolgozott műanyag szennyeződésmentesítését az illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk és ellenőrizniük kell. Az élelmiszer- és takarmányjog alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről szóló (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok hatósági ellenőrzésére is kiterjed, és ezért magában foglalja a szennyeződésmentesítési létesítményeket is. Bár az említett rendelet általános szabályokat állapít meg a hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan, nem határoz meg külön eljárásokat a szennyeződésmentesítési létesítmények ellenőrzésére. A szennyeződésmentesítési létesítmények hatósági ellenőrzésének egységes alkalmazása érdekében – függetlenül attól, hogy hol találhatók – ezért helyénvaló meghatározni a megfelelő ellenőrzési technikákat, valamint azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, hogy az újrafeldolgozott műanyag mikor tekintendő úgy, hogy nem felel meg e rendeletnek. |
|
(28) |
Annak biztosítása érdekében, hogy az újrafeldolgozott műanyagot, a készárucikknek minősülő újrafeldolgozott műanyagokat és műanyag tárgyakat az átalakítást végző vállalatok és az élelmiszer-vállalkozók megfelelően és nyomon követhető módon használják, megfelelőségi nyilatkozatot kell rendelkezésre bocsátani az újrafeldolgozott műanyag tételeihez az újrafeldolgozást végző vállalat kilétének és a műanyag újrafeldolgozott eredetének megállapítása érdekében, valamint hogy az átalakítást végző vállalatok és a végső felhasználók a felhasználásával kapcsolatban utasításokat kapjanak. Annak biztosítása érdekében, hogy ezt a dokumentumot mindenki, aki megkapja, egységesen tudja értelmezni, a gazdasági szereplők számára elő kell írni, hogy egy előre meghatározott sablont használjanak. |
|
(29) |
Az újrafeldolgozott műanyagokat és műanyag tárgyakat jelenleg a nemzeti szabályok szerint hozzák forgalomba. Ezért rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az e rendeletre való átállás zökkenőmentes legyen, és ne zavarja meg az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak meglévő piacát. Lehetővé kell tenni különösen, hogy korlátozott ideig lehessen kérelmezni az e rendelettel összhangban egyedi engedélyezéshez kötött, meglévő újrafeldolgozási folyamatok engedélyezését, és az engedélyezési eljárás befejezéséig továbbra is forgalomba lehessen hozni az említett újrafeldolgozási folyamatok útján előállított újrafeldolgozott műanyagot, készárucikknek minősülő újrafeldolgozott műanyagokat és műanyag tárgyakat. Az ilyen újrafeldolgozási folyamatokra vonatkozóan a 282/2008/EK rendelettel összhangban benyújtott kérelmeket az e rendelet alapján benyújtott kérelmeknek kell tekinteni. A 282/2008/EK rendeletnek megfelelően benyújtott, az e rendelet szerinti egyedi engedélyhez nem kötött újrafeldolgozási folyamatokra vonatkozó kérelmeket meg kell szüntetni, mivel az érintett folyamatok e rendelet szerinti engedélyezésének nincs alapja. |
|
(30) |
Azoknak az újrafeldolgozást végző vállalatoknak, amelyek jelenlegi újrafeldolgozási műveleteik során olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek nem szerepelnek megfelelő újrafeldolgozási technológiaként, elegendő időt kell biztosítani annak mérlegelésére, hogy kívánják-e továbbfejleszteni ezt a technológiát annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a technológia megfelelőként való besorolását, vagy más módon megszüntetik az említett újrafeldolgozási műveletek műanyagok és műanyag tárgyak gyártására való használatát. Ezért az ilyen technológiákon alapuló újrafeldolgozási folyamatok és létesítmények révén előállított újrafeldolgozott műanyag, készárucikknek minősülő újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak forgalomba hozatalát a hatályos nemzeti szabályokkal összhangban továbbra is korlátozott ideig lehet engedélyezni. |
|
(31) |
Amennyiben a gazdasági szereplők úgy döntenek, hogy a technológiát továbbfejlesztik annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a technológia megfelelőként való besorolását, e rendelet előírja a technológiáról szóló értesítést és a fejlesztő kijelölését. Az értesítési eljárás azonban az értesítés időpontjában az említett újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak biztonságosságára vonatkozó részletes indokolást, valamint az arra épülő jelentés közzétételét követelné meg. Míg az e technológiákat már alkalmazó gazdasági szereplőknek kell rendelkezniük információkkal az ott előállított újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak biztonságosságáról, az e rendeletben az ilyen jelentésekre vonatkozóan meghatározott követelmények igen kiterjedtek. Mivel a szükséges kiegészítő információk beszerzése jelentős időt vehet igénybe, helyénvaló lehetővé tenni az említett fejlesztők számára, hogy ezeket az információkat az értesítést követő hónapokban nyújtsák be. |
|
(32) |
E rendelet értelmében egy bizonyos időpont után már nem lehet jogszerűen forgalomba hozni egy bizonyos újrafeldolgozó létesítménnyel gyártott újrafeldolgozott műanyagokat és műanyag tárgyakat. Előfordulhat azonban, hogy az élelmiszer-vállalkozók továbbra is rendelkeznek ilyen újrafeldolgozott műanyaggal és műanyag tárgyakkal, vagy már felhasználták azokat az élelmiszerek csomagolására. Mivel ez a helyzet nem közvetlen biztonsági aggályoknak tudható be, és ezeket az újrafeldolgozott műanyagokat és műanyag tárgyakat a nemzeti hatóságok ellenőrzése mellett hozták forgalomba, el kell kerülni az élelmiszer-pazarlást és az élelmiszer-vállalkozókra nehezedő terheket, és lehetővé kell tenni számukra, hogy ezeket az újrafeldolgozott műanyagokat és műanyag tárgyakat a készletek kimerüléséig felhasználhassák az élelmiszerek csomagolására és forgalomba hozatalára. |
|
(33) |
Az e rendelet hatálya alá tartozó és megfelelő újrafeldolgozási technológiaként el nem ismert újrafeldolgozási technológiák közül az olyan újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak gyártása, amelyekben az újrafeldolgozott műanyagot funkcionális záróréteggel ellátva használják fel, különös figyelmet igényel, mivel jelenleg több száz újrafeldolgozó létesítmény állít elő újrafeldolgozott műanyagokat és műanyag tárgyakat ezzel a technológiával. Az ilyen technológiával gyártott újrafeldolgozott műanyagokat és műanyag tárgyakat eddig a 10/2011/EK rendeletnek való feltételezett megfelelés és az illetékes nemzeti hatóságok ellenőrzése mellett hozták forgalomba. Az ezekre az anyagokra vonatkozó jelenlegi információk nem oszlatják el a kételyeket az említett rendeletnek való tényleges megfelelésüket illetően. Különösen nem áll rendelkezésre elegendő információ arról, hogy az alkalmazott funkcionális zárórétegek hosszú időn keresztül képesek-e megakadályozni az újrafeldolgozott műanyagban található szennyező anyagok élelmiszerre való kioldódását. Ezért ezt a technológiát még nem szabad megfelelő újrafeldolgozási technológiaként létrehozni. Az e rendelet alkalmazásában újnak tekintendő más technológiáktól eltérően azonban e technológia fő elvei már ismertek. Ez lehetővé teszi az új technológiákra vonatkozó szabályok egyes módosításainak meghatározását e technológia használatával kapcsolatban, amíg döntés nem születik a megfelelőségéről, valamint a szabályoknak a záróréteg elvi hatékonyságának ellenőrzésére irányuló követelménnyel való kiegészítését. Ezért, noha egyrészt a meglévő létesítmények száma miatt nem tűnik szükségesnek az összes ilyen újrafeldolgozó létesítmény monitoringjának előírása annak érdekében, hogy elegendő adat álljon rendelkezésre a szennyeződési szintekről, másrészt mivel a már rendelkezésre álló ismeretek alapján kétségek merülnek fel a funkcionális zárórétegek azon képességét illetően, hogy hosszú távon megelőzzék a szennyező anyagok kioldódását, helyénvaló az ilyen technológiával gyártott újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak forgalomba hozatalát attól a feltételtől függővé tenni, hogy e képesség biztosítása érdekében további vizsgálatokat végeztek-e. |
|
(34) |
Ez a rendelet előírja, hogy a műanyag gyűjtésében részt vevő egyes hulladékgazdálkodási üzemeltetők, valamint az előfeldolgozás részeként további műveletekben részt vevő szereplők a műanyag alapanyagok minőségének és nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében hozzanak létre tanúsított minőségbiztosítási rendszert. Mivel ezeknek a gazdasági szereplőknek időre van szükségük ahhoz, hogy teljes mértékben felkészüljenek az ilyen tanúsításra, elegendő időt kell biztosítani számukra az említett követelményhez való alkalmazkodásra. |
|
(35) |
Az analitikai módszerek egységes és megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében ez a rendelet előírja, hogy azok az újrafeldolgozást végző vállalatok, amelyek az új technológiák kifejlesztésére irányuló tevékenységeik részeként monitorozzák a szennyező anyagok szintjét, jártassági vizsgálatokban vegyenek részt. Mivel ez a rendelet elsőként határozza meg ezt a követelményt, az említett jártassági vizsgálatokat az e rendelet rendelkezéseihez kell igazítani, a laboratóriumoknak pedig időre van szükségük részvételük megszervezéséhez. Ezért elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy az ilyen jártassági vizsgálatokat módosítani lehessen és meg lehessen szervezni. |
|
(36) |
A 282/2008/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni. |
|
(37) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez a rendelet az 1935/2004/EK rendelet 5. cikkének értelmében vett külön intézkedésnek minősül.
(2) Ez a rendelet szabályokat állapít meg az alábbiak vonatkozásában:
|
a) |
az 1935/2004/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, hulladékból származó vagy abból előállított műanyagot tartalmazó műanyagok és műanyag tárgyak forgalomba hozatala; |
|
b) |
újrafeldolgozási technológiák, folyamatok és létesítmények kifejlesztése és működtetése az említett műanyagokban és műanyag tárgyakban való felhasználásra szánt újrafeldolgozott műanyag előállítása érdekében; |
|
c) |
az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak, valamint az újrafeldolgozásra szánt műanyagok és műanyag tárgyak élelmiszerrel érintkezve történő felhasználása. |
(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó a hulladékoknak a 10/2011/EU rendelet 5. cikkével összhangban az engedélyezett anyagok uniós jegyzékében szereplő anyagok előállítására való felhasználására, valamint az említett rendelet 6. cikke (1) és (2) bekezdésének és (3) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó anyagok gyártására, amennyiben azokat az említett rendelettel összhangban további felhasználásra szánják.
2. cikk
Fogalommeghatározások
(1) E rendelet alkalmazásában a 10/2011/EU rendelet 3. cikkének és a 2023/2006/EK rendelet 3. cikkének fogalommeghatározásait kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat szintén alkalmazni kell:
|
1. |
„hulladék”, „települési hulladék”, „hulladékgazdálkodás”, „gyűjtés”, „újrafelhasználás”, „újrafeldolgozás” és „nem veszélyes hulladék”, a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 3. cikkében meghatározottak szerint; |
|
2. |
„élelmiszer-vállalkozás” és „élelmiszer-vállalkozó” a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 3. cikkében meghatározottak szerint; |
|
3. |
„illetékes hatóságok” és „ellenőrzés” az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkében meghatározottak szerint. |
(3) E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„újrafeldolgozási technológia”: egy bizonyos típusú és bizonyos módon gyűjtött hulladékáram újrafeldolgozására szolgáló fizikai vagy kémiai koncepciók, elvek és gyakorlatok egyedi kombinációja, amelyet meghatározott típusú és rendeltetésű, újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak újrafeldolgozására alkalmaznak, és amely magában foglalja a szennyeződésmentesítési technológiát is; |
|
2. |
„szennyeződésmentesítési technológia”: az újrafeldolgozási technológia részét képező fizikai vagy kémiai koncepciók, elvek és gyakorlatok olyan egyedi kombinációja, amelynek elsődleges célja a szennyeződés eltávolítása vagy a tisztítás; |
|
3. |
„újrafeldolgozási folyamat”: egységműveletek sorozata, amely célja az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak előfeldolgozás, szennyeződésmentesítési folyamat és utófeldolgozás útján történő gyártása, és amely meghatározott újrafeldolgozási technológián alapul; |
|
4. |
„újrafeldolgozott műanyag”: az újrafeldolgozási folyamat szennyeződésmentesítési folyamatából származó műanyag, valamint az azt követő utófeldolgozási műveletekből származó műanyag, amelyet még nem alakítottak át újrafeldolgozott, készárucikknek minősülő műanyagokká vagy műanyag tárgyakká; |
|
5. |
„újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak”: készárucikknek minősülő, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak, amelyek részben vagy egészben újrafeldolgozott műanyagból készülnek; |
|
6. |
„újrafeldolgozott tartalom”: az újrafeldolgozási folyamat szennyeződésmentesítési folyamatából közvetlenül származó újrafeldolgozott műanyag mennyisége, amely vagy további utófeldolgozott, újrafeldolgozott műanyagban, vagy az abból előállított újrafeldolgozott, készárucikknek minősülő műanyagokban és műanyag tárgyakban található; |
|
7. |
„előfeldolgozás”: a műanyaghulladék szétválogatása, aprítása, mosása, keverése vagy egyéb módon történő kezelése céljából végzett valamennyi hulladékgazdálkodási művelet, amelynek célja, hogy a műanyaghulladék alkalmas legyen a szennyeződésmentesítési folyamatra; |
|
8. |
„műanyag alapanyag”: az előfeldolgozásból származó műanyagok, amelyeket szennyeződésmentesítési folyamat alá vonnak; |
|
9. |
„szennyeződésmentesítési folyamat”: egységműveletek olyan egyedi sorozata, amelynek elsődleges célja a műanyagból származó szennyeződés eltávolítása egy adott szennyeződésmentesítési technológia segítségével annak érdekében, hogy az alkalmas legyen az élelmiszerekkel való érintkezésre; |
|
10. |
„eseti szennyeződés”: szennyeződés a műanyag alapanyagban, amely élelmiszerből, élelmiszerekkel való érintkezésre szánt és használt műanyagokból és műanyag tárgyakból, nem élelmiszerrel való érintkezés céljából történő használatukból vagy nem megfelelő használatukból, valamint más anyagok, készárucikknek minősülő anyagok és cikkek hulladékgazdálkodás miatti, szándékolatlan jelenlétéből ered; |
|
11. |
„utófeldolgozás”: minden olyan, a szennyeződésmentesítési folyamatot követő egységművelet, amelynek során a végső terméket tovább polimerizálják, más módon kezelik és/vagy átalakítják, ami készárucikknek minősülő, újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak létrejöttét eredményezi; |
|
12. |
„újrafeldolgozó létesítmény”: az újrafeldolgozási folyamat legalább egy részét működtető berendezés; |
|
13. |
„szennyeződésmentesítési létesítmény”: a szennyeződésmentesítési folyamatot végrehajtó berendezés; |
|
14. |
„újrafeldolgozó üzem”: olyan hely, ahol legalább egy szennyeződésmentesítési létesítmény található; |
|
15. |
„újrafeldolgozási rendszer”: jogi személyek közötti megállapodás a műanyagok és műanyag tárgyak felhasználásának, elkülönített gyűjtésének és újrafeldolgozásának irányításáról azzal a céllal, hogy az újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében korlátozzák vagy megelőzzék a szennyeződésüket; |
|
16. |
„újrafeldolgozást végző vállalat”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szennyeződésmentesítési folyamatot alkalmaz; |
|
17. |
„átalakítást végző vállalat”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy vagy több utófeldolgozási egységműveletet végez; |
|
18. |
„egységnyi művelet”: egy folyamat részét képező alapművelet, amely egyetlen átalakítást alkalmaz az alapanyag tekintetében, vagy több átalakítást, ha azok együttesen történnek; |
|
19. |
„gyártási szakasz”: egy vagy több egymást követő egységművelet, amelyet az adott szakaszból származó anyag minőségértékelése követ; |
|
20. |
„tétel”: azonos minőségű anyagmennyiség, amelyet egy bizonyos gyártási szakaszban egységes gyártási paraméterek felhasználásával állítottak elő, amelyet a más anyagokkal való keveredés vagy a szennyeződés kizárása érdekében külön tárolnak és elzárnak, és amelyet egyetlen gyártási számmal jelölnek meg. |
3. cikk
Megfelelő újrafeldolgozási technológiák
(1) Az újrafeldolgozási technológia akkor tekinthető megfelelőnek, ha bizonyítottan képes a hulladék olyan újrafeldolgozott műanyagokká és műanyag tárgyakká való újrafeldolgozására, amelyek megfelelnek az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkének, és mikrobiológiai szempontból biztonságosak.
(2) Az újrafeldolgozási technológiákat a következő tulajdonságok alapján kell megkülönböztetni:
|
a) |
az alapanyag típusa, gyűjtési módja és eredete; |
|
b) |
az alapanyag szennyeződésmentesítésére használt fizikai és kémiai koncepciók, elvek és gyakorlatok konkrét kombinációja; |
|
c) |
az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak típusa és tervezett felhasználása; |
|
d) |
e tulajdonságok szükségessége vagy annak hiánya az e technológiát alkalmazó újrafeldolgozási folyamatok értékeléséhez és engedélyezéséhez, és ennek kritériumai. |
(3) A megfelelő újrafeldolgozási technológiákat az I. melléklet sorolja fel. Az I. melléklet a 15. és 16. cikkel összhangban módosítható.
(4) Amennyiben az adott újrafeldolgozási technológiát alkalmazó újrafeldolgozási folyamatok megfelelő szennyeződésmentesítésére való képessége az alapanyagok pontos meghatározásától, ezen folyamatok részletes konfigurációjától vagy az alkalmazott üzemeltetési feltételektől függ, és ez a konfiguráció vagy e feltételek nem határozhatók meg egyszerű szabályokban abban az időpontban, amikor a technológiát megfelelőnek minősítik, az adott technológiát alkalmazó minden egyes újrafeldolgozási folyamatot a Bizottság egyedileg engedélyezi az V. fejezetben és különösen annak 19. cikke (1) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően (a továbbiakban: az engedély).
(5) Az I. melléklet meghatározza, hogy az adott újrafeldolgozási technológia esetében egyedi újrafeldolgozási folyamatokat kell-e engedélyezni.
(6) E rendelet alkalmazásában új technológiának kell tekinteni azokat az újrafeldolgozási technológiákat, amelyek nem képezik a 15. vagy 16. cikk szerinti megfelelőségükre vonatkozó határozat tárgyát.
II. FEJEZET
AZ ÚJRAFELDOLGOZOTT MŰANYAG ÉS A KÉSZÁRUCIKKNEK MINŐSÜLŐ, ÚJRAFELDOLGOZOTT MŰANYAGOK ÉS MŰANYAG TÁRGYAK FORGALOMBA HOZATALA
4. cikk
Az újrafeldolgozott műanyagokkal és műanyag tárgyakkal szemben támasztott követelmények
(1) Az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak csak akkor hozhatók forgalomba, ha előállításuk során teljesülnek a (2)–(7) bekezdésben meghatározott követelmények.
(2) Az újrafeldolgozott műanyagokra és műanyag tárgyakra a 10/2011/EU rendelet II., III. és V. fejezetében meghatározott követelmények alkalmazandók.
(3) Az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak előállítása az alábbiak egyikének alkalmazásával történik:
|
a) |
az I. mellékletben felsorolt megfelelő újrafeldolgozási technológia; vagy |
|
b) |
a 3. cikk (6) bekezdésében említett és a IV. fejezetnek megfelelően kifejlesztett új technológia. |
(4) Amennyiben az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak gyártása megfelelő újrafeldolgozási technológia alkalmazásával történik, a következő követelmények teljesülnek:
|
a) |
adott esetben az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak gyártásához használt újrafeldolgozási folyamatot engedélyezték; |
|
b) |
az újrafeldolgozott műanyag újrafeldolgozása és felhasználása az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak gyártása során megfelel a 6., 7. és 8. cikkben meghatározott általános követelményeknek, kiegészítve az I. melléklet 1. táblázatának 8. oszlopában meghatározott, technológiára vonatkozó előírásokkal és követelményekkel, valamint az engedélyben meghatározottakkal, és figyelemmel az I. melléklet 1. táblázatának 9. oszlopában, valamint az engedélyben meghatározott egyedi eltérésekre; |
|
c) |
a b) ponttól eltérve, amennyiben a megfelelő újrafeldolgozási technológiát újrafeldolgozási rendszeren keresztül kell megvalósítani, az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak újrafeldolgozása és felhasználása megfelel a 9. cikkben meghatározott általános követelményeknek és adott esetben az I. mellékletben a technológiára vonatkozóan meghatározott egyedi szabályoknak. |
(5) Amennyiben az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak új technológia alkalmazásával készülnek, a 10–13. cikkben megállapított követelmények teljesülnek.
(6) A 24. cikkben létrehozott uniós nyilvántartás a következő információkat tartalmazza az újrafeldolgozott műanyag gyártásával kapcsolatban:
|
a) |
a szennyeződésmentesítési létesítmény, ahol az újrafeldolgozott műanyagot gyártották, az újrafeldolgozó üzem címe és az azt üzemeltető, újrafeldolgozást végző vállalat megnevezése; |
|
b) |
az alkalmazott engedélyezett újrafeldolgozási folyamat, amennyiben az alkalmazott megfelelő újrafeldolgozási technológia szükségessé teszi az újrafeldolgozási folyamatok engedélyezését; |
|
c) |
az alkalmazott újrafeldolgozási rendszer neve, az azt kezelő szervezet megnevezése és az alkalmazott jelölések, amennyiben az alkalmazott újrafeldolgozási technológia újrafeldolgozási rendszer alkalmazását teszi szükségessé; |
|
d) |
az új technológia neve, ha az újrafeldolgozott műanyag gyártása új újrafeldolgozási technológiát alkalmaz. |
(7) Adott esetben annak megadása, hogy a gyártáshoz használt engedélyezett újrafeldolgozási folyamat státusza a 24. cikkben létrehozott nyilvántartásban nem „felfüggesztett” vagy „visszavont”.
(8) A gyártáshoz annak megadása, hogy használt szennyeződésmentesítési létesítménynek a 24. cikkben létrehozott nyilvántartásban szereplő státusza nem „felfüggesztett”.
5. cikk
Dokumentációra, utasításokra és címkézésre vonatkozó követelmények
(1) Az újrafeldolgozott műanyag és a készárucikknek minősülő, újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak egyes tételei a minőségükre vonatkozó egységes dokumentum vagy nyilvántartás hatálya alá tartoznak, és azokat egyedi számmal és annak a gyártási szakasznak a nevével kell azonosítani, amelyből származnak.
(2) A forgalomba hozott újrafeldolgozott műanyaghoz a 29. cikkel összhangban megfelelőségi nyilatkozatot kell mellékelni.
(3) Az átalakítást végző vállalatokhoz szállított, újrafeldolgozott műanyagot tartalmazó konténereket címkével kell ellátni. A címkén fel kell tüntetni az 1935/2004/EK rendelet II. mellékletében meghatározott szimbólumot, amelyet a következők követnek:
|
a) |
azon szennyeződésmentesítési létesítmény |
|
b) |
a |
|
c) |
az újrafeldolgozott tartalom tömegszázaléka; |
|
d) |
az újrafeldolgozott műanyagot tartalmazó, készárucikknek minősülő újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak maximális újrafeldolgozott tartalma tömegszázalékban, ha ez kevesebb, mint 100 %; és |
|
e) |
ha a (2) bekezdésben említett nyilatkozat kiegészítő utasításokat tartalmaz, az ISO 7000-ben az 1641-es hivatkozási számmal meghatározott jelzés. |
(4) A (3) bekezdésben említett címkéknek mindenkor jól olvashatónak kell lenniük, jól látható helyen kell elhelyezkedniük, és szilárdan rögzítetteknek kell lenniük.
A címkén a legkisebb betűméret legalább 17 pont (6 mm) azokon a konténereken, amelyek legnagyobb mérete 75 centiméternél kisebb, 23 pont azokon a konténereken, amelyek legnagyobb mérete 75 cm és 125 cm között van, és 30 pont azokon a konténereken, amelyek legnagyobb mérete meghaladja a 125 cm-t.
(5) A (4) bekezdéstől eltérve a berendezésekbe vagy járművekbe szerelt, rögzített konténerek esetében el lehet hagyni a címkézést.
(6) A megfelelő újrafeldolgozási technológiával gyártott újrafeldolgozott műanyagok vagy műanyag tárgyak használatára vonatkozóan az I. mellékletben megállapított korlátozásokat és előírásokat, valamint adott esetben az újrafeldolgozási folyamattal előállított újrafeldolgozott anyagok vagy tárgyak használatára vonatkozó, az engedélyben megállapított korlátozásokat és előírásokat fel kell tüntetni az élelmiszer-vállalkozók vagy a végső fogyasztók rendelkezésére bocsátott újrafeldolgozott anyagoknak vagy tárgyaknak az 1935/2004/EK rendelet 15. cikkében előírt címkézésén.
III. FEJEZET
A MŰANYAG ÚJRAFELDOLGOZÁSÁRA ÉS AZ ÚJRAFELDOLGOZOTT MŰANYAG HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
6. cikk
A gyűjtésre és az előfeldolgozásra vonatkozó követelmények
(1) A műanyag alapanyagok ellátási láncában részt vevő hulladékgazdálkodási vállalkozások biztosítják, hogy az összegyűjtött műanyaghulladék megfeleljen a következő követelményeknek:
|
a) |
a műanyaghulladék kizárólag települési hulladékból, élelmiszer-kiskereskedelemből vagy más élelmiszer-vállalkozástól származik, ha azt kizárólag élelmiszerrel való érintkezésre szánták és használták fel, beleértve az újrafeldolgozási rendszerből a 9. cikk (6) bekezdésével összhangban kiselejtezett hulladékot is; |
|
b) |
a műanyaghulladék kizárólag a 10/2011/EU rendeletnek megfelelően gyártott műanyagokból és műanyag tárgyakból, vagy az e rendeletnek megfelelően gyártott újrafeldolgozott műanyagokból és műanyag tárgyakból származik; |
|
c) |
a műanyaghulladékot elkülönített gyűjtésnek vetik alá; |
|
d) |
a szennyeződésmentesítési folyamat tárgyát képező műanyagtól eltérő műanyagok és műanyag tárgyak – beleértve a kupakokat, címkéket és ragasztókat, más anyagokat, valamint a megmaradt élelmiszereket – jelenlétét az újrafeldolgozást végző vállalat által biztosított műanyag alapanyagokra vonatkozó követelményekben meghatározott szintre kell csökkenteni, ami nem veszélyeztetheti a szennyeződésmentesítés elért szintjét. |
(2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a műanyaghulladék akkor tekintendő elkülönítetten gyűjtöttnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
|
a) |
kizárólag olyan műanyagokból és műanyag tárgyakból áll, amelyek megfelelnek az (1) bekezdés a) és b) pontja követelményeinek, és amelyeket újrafeldolgozás céljából minden más hulladéktól elkülönítve gyűjtöttek össze; |
|
b) |
gyűjtése a települési hulladék egyéb csomagolási hulladékfrakcióival vagy a települési hulladék egyéb nem csomagolási műanyag-, fém-, papír- vagy üvegfrakcióival együtt történik, amelyeket az újrafeldolgozásra szánt maradékhulladéktól elkülönítve gyűjtöttek össze, és teljesülnek az alábbi követelmények:
|
(3) A műanyaghulladékot a gyűjtés és az előfeldolgozás során minőségbiztosítási rendszerek segítségével ellenőrizni kell. A minőségbiztosítási rendszerek:
|
a) |
biztosítják az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek és követelmények teljesülését; |
|
b) |
biztosítják az egyes tételek nyomonkövethetőségét az összegyűjtött műanyaghulladék első szétválogatásáig; valamint |
|
c) |
független harmadik fél általi tanúsítással rendelkeznek. |
A 2023/2006/EK bizottsági rendelet 4., 5., 6. és 7. cikke, valamint mellékletének B. pontja értelemszerűen alkalmazandó a helyes gyártási gyakorlat, a minőség-ellenőrzési és -biztosítási rendszerek és a vonatkozó dokumentáció tekintetében.
7. cikk
Szennyeződésmentesítési követelmények
(1) Az alkalmazott szennyeződésmentesítési folyamat műanyag alapanyagának és végső termékének meg kell felelnie az I. melléklet 1. táblázatának 3., 5. és 6. oszlopában a vonatkozó újrafeldolgozási technológia tekintetében meghatározott előírásoknak és adott esetben az engedélyben meghatározott egyedi kritériumoknak.
(2) A szennyeződésmentesítési folyamatot az I. melléklet 1. táblázatának 8. oszlopában meghatározott vonatkozó előírásokkal és követelményekkel, valamint adott esetben az engedélyben meghatározott egyedi kritériumokkal összhangban kell elvégezni. Az újrafeldolgozást végző vállalatok biztosítják a 2023/2006/EK rendeletnek való megfelelést.
(3) A szennyeződésmentesítési létesítmény a következő követelményeknek felel meg:
|
a) |
egyetlen újrafeldolgozó üzemben helyezkedik el, amely úgy van kialakítva, hogy ne fordulhasson elő új szennyeződés az újrafeldolgozott műanyagból vagy újrafeldolgozott műanyagból és műanyag tárgyakból; |
|
b) |
konfigurációja és működése megfelel az általa alkalmazott újrafeldolgozási folyamat konfigurációjának és működésének; |
|
c) |
a 26. cikkel összhangban létrehozott megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlapon leírtak szerint működik. |
(4) A (3) bekezdés c) pontjában említett, a megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlap 4.1. szakaszában meghatározott, az egyes tételek minőségére vonatkozó információk rögzítésére szolgáló nyilvántartást fenn kell tartani. Az ebben a nyilvántartásban tárolt bejegyzéseket legalább öt évig meg kell őrizni.
8. cikk
Újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak utófeldolgozása és felhasználása
(1) Az átalakítást végző vállalatok a következő követelményeknek felelnek meg:
|
a) |
az újrafeldolgozott műanyag utófeldolgozását az újrafeldolgozást végző vagy a beszállító, átalakítást végző vállalat által az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban adott utasításoknak megfelelően végzik el; |
|
b) |
adott esetben utasításokat adnak a további, átalakítást végző vállalatoknak az 5. cikk (3), (4) és (5) bekezdésével összhangban; valamint |
|
c) |
adott esetben az 5. cikk (6) bekezdésével összhangban utasításokat adnak az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak felhasználóinak. |
(2) Az élelmiszer-vállalkozók az újrafeldolgozott műanyagokat és műanyag tárgyakat az 5. cikk (6) bekezdésével összhangban kapott utasításoknak megfelelően használják fel.
A vonatkozó utasításokat közlik az ilyen anyagokba és tárgyakba csomagolt élelmiszerek fogyasztóival és/vagy adott esetben más élelmiszer-vállalkozókkal.
(3) Az élelmiszerrel még nem érintkező újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak kiskereskedői közlik a vonatkozó utasításokat az ilyen anyagok és tárgyak felhasználóival, amennyiben ezek az utasítások nem derülnek ki az ilyen anyagokra és tárgyakra már alkalmazott címkézésből.
9. cikk
Az újrafeldolgozási rendszerek működésére vonatkozó követelmények
(1) Az újrafeldolgozási rendszer vezetőjeként egyetlen jogi személy jár el, és felelős az újrafeldolgozási rendszer általános működéséért.
Legalább 15 munkanappal az újrafeldolgozási rendszer működésének megkezdése előtt az újrafeldolgozási rendszer vezetője tájékoztatja a székhelye szerinti illetékes hatóságot és a Bizottságot a 24. cikkel összhangban létrehozott uniós nyilvántartásba való bejegyzése céljából.
A vezető megadja nevét, címét, kapcsolattartóit, a rendszer nevét, a rendszer 300 szót meg nem haladó összefoglalóját, az (5) bekezdésben említett jelölést, azon tagállamok jegyzékét, amelyekben a rendszerekben részt vevő vállalkozások találhatók, valamint a rendszerben használt szennyeződésmentesítési létesítményekre való hivatkozásokat. Ezt követően a vezető gondoskodik arról, hogy ezek az információk naprakészek legyenek.
(2) Nem készül megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlap, és nem alkalmazandó a 25. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 26. cikk, ha az újrafeldolgozást végző vállalatok egy újrafeldolgozási rendszer részeként jelentik be az újrafeldolgozott műanyag gyártását, kivéve, ha az I. melléklet 1. táblázatának 8. oszlopa előírja annak létrehozását. Amennyiben a 25. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 26. cikk nem alkalmazandó, a 25. cikk (2) bekezdésében hivatkozott, a 24. cikk (2) bekezdésének g) pontja szerinti nyilvántartásba vételi státusz „aktív”.
(3) Az újrafeldolgozási rendszer vezetője egyetlen dokumentumot bocsát a részt vevő vállalkozások és más részt vevő szervezetek rendelkezésére. Ez a dokumentum meghatározza a rendszer célkitűzéseit, kifejti működését, utasításokat ad, és részletesen meghatározza a résztvevőkre háruló kötelezettségeket. A magyarázat tartalmazza az újrafeldolgozási műveletek leírását.
(4) Az újrafeldolgozási rendszereket az alkalmazott megfelelő újrafeldolgozási technológiára vonatkozó, az I. melléklet 1. táblázatában meghatározott egyedi követelményeknek megfelelően és adott esetben az alkalmazott újrafeldolgozási folyamat engedélyezésével kell kialakítani.
Az újrafeldolgozási rendszer részét kell képeznie egy hulladékgyűjtési rendszernek, és azt külön a rendszernek kell szentelni annak biztosítása érdekében, hogy csak a rendszer keretében felhasznált anyagokat és tárgyakat gyűjtsék össze.
(5) A felhasználás azon szakaszaiban, amikor az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen vagy előreláthatóan érintkeznek, az újrafeldolgozási rendszer hatálya alá tartozó valamennyi felhasznált anyagot és tárgyat a 24. cikkben létrehozott uniós nyilvántartásba bejegyzett jelöléssel kell ellátni. A jelölésnek jól láthatónak, eltávolíthatatlannak és az újrafeldolgozási rendszerre vonatkozóan egyedinek kell lennie.
(6) Az (5) bekezdésben előírt jelöléssel ellátott anyagokat és tárgyakat felhasználó élelmiszer-vállalkozók biztosítják, hogy ezek az anyagok és tárgyak megfeleljenek a következő követelményeknek:
|
a) |
azokat az újrafeldolgozási rendszer vezetője kapott utasításoknak megfelelően címkézték, használják és tisztítják; |
|
b) |
kizárólag azoknak az élelmiszereknek az elosztására, tárolására, bemutatására és értékesítésére használják őket, amelyekhez rendeltetésszerűen szánják őket; |
|
c) |
nem szennyeződtek az újrafeldolgozási rendszer által engedélyezett anyagoktól eltérő anyagokkal. |
Amennyiben e követelmények bármelyike nem teljesül, az anyagokat vagy tárgyakat ki kell zárni az újrafeldolgozási rendszerből, és meg kell tőlük válni.
(7) Amennyiben egy rendszer lehetővé teszi a fogyasztóktól való gyűjtést, a gyűjtést az egyéb hulladékoktól elkülönítve, olyan kijelölt gyűjtőhelyeken kell végezni, amelyek alkalmasak annak biztosítására, hogy a hulladékgyűjtés megfeleljen a rendszernek.
(8) A rendszernek megfelelően előállított újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak nem hozhatók forgalomba a rendszeren kívüli felhasználás céljából, kivéve, ha az I. melléklet 9. oszlopa ettől a követelménytől való eltérést ír elő.
(9) Az újrafeldolgozási rendszerben részt vevő vállalkozók és egyéb szervezetek:
|
a) |
az (EU) 2023/2006 rendelettel összhangban minőségbiztosítási rendszert működtetnek, amelynek célja a rendszer követelményeinek való megfelelés biztosítása; vagy |
|
b) |
alternatív megoldásként az élelmiszer-kisvállalkozók a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 5. cikkében említett „veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok” (HACCP) elvein alapuló állandó eljárásaik részeként végrehajthatják a rendszer követelményeit, értelemszerűen alkalmazva ezeket az eljárásokat a műanyag szennyeződésének veszélyeire. |
IV. FEJEZET
ÚJRAFELHASZNÁLÁSI TECHNOLÓGIÁK FEJLESZTÉSE ÉS JEGYZÉKBE VÉTELE
10. cikk
Új technológia kifejlesztésére vonatkozó követelmények
(1) Több fejlesztő önállóan is fejleszthet új technológiákat, még akkor is, ha ezek a technológiák hasonlónak vagy azonosnak tekinthetők.
Amennyiben gazdasági szereplők vagy más szervezetek együttműködnek egy új technológia kifejlesztésében, ezeket a gazdasági szereplőket vagy szervezeteket egyetlen jogalany képviseli, aki az új technológia fejlesztőjeként jár el.
(2) A 4. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján üzemeltetett első szennyeződésmentesítési létesítmény működésének megkezdése előtt legalább hat hónappal a fejlesztő értesíti az új technológiáról a letelepedése szerinti terület illetékes hatóságát, valamint a Bizottságot.
Az új technológia 24. cikk szerinti uniós nyilvántartásba való bejegyzése céljából a fejlesztő ebben az értesítésben feltünteti a nevét, címét, kapcsolattartóit, az új technológia nevét, az új technológia 300 szót nem meghaladó összefoglalóját, az (4) bekezdéssel és a 13. cikk (4) bekezdésével összhangban közzéteendő jelentések helyét feltüntető egységes forrás-helymeghatározót (URL), valamint azon újrafeldolgozó üzemek nevét, címét vagy számát, ahol a technológia fejlesztését tervezik.
(3) A fejlesztő által küldött értesítés részletes tájékoztatást nyújt a következőkről is:
|
a) |
az új technológia jellemzése az újrafeldolgozási technológiák 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott tulajdonságai alapján; |
|
b) |
a 6., 7. és 8. cikkben meghatározott követelményektől való esetleges eltérések magyarázata, illetve annak leírása, hogy az új technológia alkalmaz-e újrafeldolgozási rendszert; |
|
c) |
a fejlesztő által összeállított részletes indokolás, tudományos bizonyítékok és tanulmányok, amelyek igazolják, hogy az új technológia képes olyan újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak előállítására, amelyek megfelelnek az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkében foglalt követelményeknek, biztosítva azok mikrobiológiai biztonságát is, beleértve a műanyagokban és az újrafeldolgozott műanyagban található szennyező anyagok szintjének jellemzését, a szennyeződésmentesítési hatékonyság meghatározását, valamint e szennyező anyagoknak az újrafeldolgozott műanyagokból és műanyag tárgyakból az élelmiszerbe történő kioldódását, valamint annak indoklását, hogy az alkalmazott koncepciók, elvek és gyakorlatok miért elegendőek az említett követelmények teljesítéséhez; |
|
d) |
a technológiát alkalmazó egy vagy több tipikus újrafeldolgozási folyamat leírása, beleértve a fő gyártási szakaszok blokkdiagramját, valamint adott esetben az alkalmazott újrafeldolgozási rendszer és a működésére irányadó szabályok magyarázatát; |
|
e) |
az a) ponton alapuló magyarázat, amely leírja, hogy a technológiát miért kell a meglévő technológiáktól eltérőnek és újnak tekinteni; |
|
f) |
összefoglaló, amely értékelési kritériumokat javasol a Hatóságnak a létesítmény alapját képező új technológiát alkalmazó újrafeldolgozási folyamatok lehetséges jövőbeli értékeléséhez, a 20. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint; |
|
g) |
az új technológia kifejlesztése érdekében üzemeltetendő szennyeződésmentesítési létesítmények várható számának becslése, valamint azoknak az újrafeldolgozó üzemeknek a tervezett címe, ahol ezek találhatók. A c) pont alkalmazásában a szennyeződésmentesítési hatékonyság meghatározásához használt adatokat vagy egy kísérleti létesítmény üzemeltetésével kell beszerezni, vagy olyan újrafeldolgozott műanyagok kereskedelmi gyártásából kell származniuk, amelyeket nem élelmiszerrel való érintkezésre szánnak. Amennyiben a műanyagok és műanyag tárgyak biztonságosságának teljes körű megállapításához szükséges, az adatokat ki kell egészíteni a technológiára jellemző koncepciók, elvek és gyakorlatok értékelésére szolgáló vizsgálatok eredményeivel. Amennyiben a műanyag alapanyag tartalmazhat olyan műanyagot, amelyet nem a 10/2011/EU rendeletnek megfelelően állítottak elő, a szükséges bizonyítéknak igazolnia kell, hogy a technológia a 4. cikk (2) bekezdésében foglalt követelmény teljesítéséhez szükséges mértékben eltávolítja a szóban forgó műanyagok gyártása során felhasznált anyagokat. Az első és a második albekezdésben említett információknak a tagállamok és a Hatóság rendelkezésére kell állniuk. A fejlesztő ezt az új technológiát alkalmazó összes újrafeldolgozást végző vállalat számára is biztosítja. A jelentést a fejlesztési tevékenységekből származó új információk alapján haladéktalanul naprakésszé kell tenni. Az információt a fejlesztő számára kereskedelmi jelentőségűnek kell tekinteni, és nem lehet nyilvánosságra hozni azt megelőzően, hogy a Bizottság felkéri a Hatóságot, hogy a 14. cikkel összhangban értékelje az újrafeldolgozási technológiát. |
(4) Az értesítés időpontjában az újrafeldolgozást végző vállalat a gyártott műanyag biztonságosságáról a (3) bekezdésben megadott információk alapján részletes bevezető jelentést is közzétesz a (2) bekezdéssel összhangban megadott URL-t használó weboldalán. A jelentés kihagyhatja az új technológiát alkalmazó újrafeldolgozási folyamatok és létesítmények részleteit, amennyiben ezek az adatok kereskedelmi szempontból indokoltak, és megbízható összefoglalót biztosít, amely tartalmazza a technológia független értékeléséhez szükséges összes információt anélkül, hogy meg kellene tekinteni a részletesebb jelentésekben és tanulmányokban foglalt információkat;
(5) A fejlesztő a II. mellékletben előírt megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlap sablonját az új technológia sajátosságainak figyelembevételéhez szükséges mértékben kiigazítja. Az új technológiát használó valamennyi újrafeldolgozást végző vállalat rendelkezésére bocsátja ezt a kiigazított sablont a megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlaphoz.
(6) Amennyiben egy technológia újrafeldolgozási rendszert alkalmaz, a fejlesztő a 9. cikk (1) bekezdésében említett újrafeldolgozási rendszer vezetőjeként jár el. A 6., 7. és 8. cikk, valamint a 9. cikk (2) bekezdése nem alkalmazandó.
(7) A fejlesztő folyamatos párbeszédet biztosít az új technológiát használó összes újrafeldolgozást végző vállalattal annak érdekében, hogy megossza a technológia működésével és a műanyag alapanyag szennyeződésmentesítésére való képességével kapcsolatos ismereteket. Ezekről nyilvántartást vezet, amelyben ismerteti a megvitatott kérdéseket és a technológia működésére és szennyeződésmentesítési képességére vonatkozó következtetéseket, és kérésre a fejlesztő és/vagy az újrafeldolgozást végző vállalat letelepedésének helye szerinti bármely illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja azt.
(8) A (2) bekezdésnek megfelelően értesített illetékes hatóság az értesítéstől számított öt hónapon belül ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az (1)–(7) bekezdésben meghatározott követelmények, majd ezt követően rendszeresen ellenőrzi a (8) bekezdés szerinti követelményeket.
Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy ezek a követelmények nem teljesülnek, aggályairól értesíti a fejlesztőt, és utasíthatja őt, hogy a (2) bekezdéssel összhangban halassza el az első szennyeződésmentesítési létesítmény működésének megkezdését mindaddig, amíg a fejlesztő el nem oszlatja ezeket az aggályokat.
A fejlesztő tájékoztatja az illetékes hatóságot arról, hogy miként kezelte a problémákat, vagy tisztázza, miért véli úgy, hogy nincs szükség intézkedésre.
Amennyiben az illetékes hatóságnak komoly aggályai vannak az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak biztonságával kapcsolatban, az illetékes hatóság értesíti a Bizottságot.
11. cikk
Az új technológiákat alkalmazó újrafeldolgozó létesítmények működésének feltételei
(1) Az új újrafeldolgozási technológiát alkalmazó újrafeldolgozó létesítmény a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően bejelentett új technológián alapul.
(2) Az újrafeldolgozást végző vállalat megfelel a 25. cikkben meghatározott adminisztratív követelményeknek.
(3) Az új technológia kifejlesztésére használt újrafeldolgozó létesítmény üzemeltethető a 6., 7. és 8. cikkben meghatározott egy vagy több egyedi követelménytől eltérő módon, vagy a 9. cikkel összhangban újrafeldolgozási rendszert alkalmazhat, feltéve, hogy a 10. cikk (3) bekezdésének b) pontjával összhangban nyújtott magyarázat alátámaszt minden eltérést vagy a rendszer alkalmazását.
(4) Az újrafeldolgozást végző vállalat a 12. cikkel összhangban dokumentált kiegészítő információkkal rendelkezik, amelyek igazolják, hogy az újrafeldolgozó létesítménnyel előállított újrafeldolgozott műanyag megfelel az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkében foglalt követelményeknek, és mikrobiológiai szempontból biztonságos.
(5) Az újrafeldolgozást végző vállalat a fejlesztő által a 10. cikk (5) bekezdésével összhangban rendelkezésre bocsátott sablon alapján kitöltött megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlappal rendelkezik.
(6) A (3) bekezdésben említett kiegészítő információkat, beleértve az esetleges alátámasztó dokumentumokat, valamint a (4) bekezdésben említett megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlapot kérésre a fejlesztő és az illetékes rendelkező hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.
12. cikk
Az új technológiákat alkalmazó újrafeldolgozó létesítményekkel kapcsolatos kiegészítő információkra vonatkozó követelmények
(1) Az újrafeldolgozást végző vállalat a szennyeződésmentesítési létesítményben elérhető módon tárolja a következő kiegészítő információkat:
|
a) |
az új technológia legfeljebb 250 szóból álló összefoglalása; |
|
b) |
a teljes újrafeldolgozó létesítményt és az általa alkalmazott folyamatot ismertető, legfeljebb 1 500 szóból álló összefoglaló. Ez az összefoglaló bemutatja a létesítménnyel gyártott újrafeldolgozott műanyag biztonságosságát, és a fejlesztő által a 10. cikk (3) bekezdésével összhangban szolgáltatott információkon, valamint a 10. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett értékelési kritériumokon alapul; |
|
c) |
részletes blokkdiagram, amely bemutatja az újrafeldolgozó létesítmény fő gyártási szakaszainak sorrendjét, beleértve az újrafeldolgozó üzemben végzett minden egyes egységműveletet; |
|
d) |
az ISO 10628-1:2014. szabvány 4.4. szakasza szerinti szennyeződésmentesítési folyamat csővezeték-elrendezési és műszerezési ábrája, amely csak a szennyeződésmentesítés szempontjából releváns műszereket mutatja be. . |
(2) Az (1) bekezdésben említett kiegészítő információkat a fejlesztő és az újrafeldolgozást végző vállalatok közötti folyamatos párbeszéd eredményeként haladéktalanul frissíteni kell, ha a létesítmény üzemeltetése és fejlesztése vagy a 13. cikk szerinti monitoring eredményeként új információk válnak elérhetővé, vagy ha a fejlesztő megváltoztatja a technológiát, vagy új méréseket gyűjt az új technológia teljesítményéről vagy működéséről. Az újrafeldolgozást végző vállalat ezt követően a fejlesztő rendelkezésére bocsátja a frissített információkat és az alátámasztó dokumentációt.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az alátámasztó dokumentáció legalább a következő elemeket tartalmazza:
|
a) |
a műanyag alapanyagban előforduló véletlen szennyeződés mértékére vonatkozó információk, valamint a más típusú szennyeződésekre és azok szintjére vonatkozó információk, különösen, ha a 11. cikk (3) bekezdése alapján a műanyag alapanyag nem felel meg a 6. cikkben meghatározott egy vagy több követelménynek; |
|
b) |
a szennyeződés azon mennyiségére vagy százalékos arányára vonatkozó információ, amelyet a szennyeződésmentesítési folyamat megszüntethet („a szennyeződésmentesítés hatékonysága”); |
|
c) |
a szennyeződésmentesítési folyamat végső termékében jelen lévő becsült fennmaradó szennyeződésre vonatkozó információk, figyelembe véve a szennyeződésmentesítés hatékonyságát, beleértve a potenciálisan fennmaradó genotoxikus és endokrin károsító anyagokat és a 10/2011/EU rendelet 13. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett anyagokat, még akkor is, ha előfordulásuk nem éri el az alkalmazott analitikai módszerek kimutatási határát; |
|
d) |
a szennyeződésmentesítési folyamat során eltávolított szennyező anyagok sorsára vonatkozó információk; |
|
e) |
az olyan újrafeldolgozott műanyagban vagy műanyag tárgyban jelen lévő maradék szennyeződés élelmiszerbe történő kioldódására vonatkozó információk, amelyet az újrafeldolgozási folyamat követelményeinek megfelelően és az érintett anyagokra és tárgyakra meghatározott felhasználási feltételek figyelembevételével utófeldolgoztak; |
|
f) |
az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak biztonságosságára vonatkozó átfogó indokolás, vita és következtetés az a)–e) pontban meghatározott információk alapján. Az e bekezdésben említett információkat naprakészen kell tartani, és azoknak az ezen elemekre vonatkozó legfrissebb információkon kell alapulniuk, beleértve a műanyag alapanyagok beszállítói és az újrafeldolgozott műanyag felhasználói által szolgáltatott információkat, valamint a 13. cikk szerinti monitoringjából és a 10. cikk (7) bekezdésében említett párbeszédből származó információkat. |
13. cikk
A szennyeződési szintek monitoringja és jelentése
(1) A 11. cikknek megfelelően szennyeződésmentesítési létesítményt üzemeltető újrafeldolgozást végző vállalat olyan szilárd mintavételi stratégia alapján ellenőrzi az átlagos szennyeződési szintet, amely a műanyag alapanyagok tételeiből és a vonatkozó szennyeződésmentesített kimeneti tételekből vesz mintát. A mintavételi stratégiának figyelembe kell vennie minden olyan tényezőt, amely hatással lehet a műanyag alapanyag összetételére, és különösen foglalkoznia kell a műanyag eredetének – akár földrajzi, akár egyéb – eltéréseivel.
A mintavétel kezdetben magában foglalja az összes alapanyagtételt és a vonatkozó kimeneti tételeket, de a mintavétel gyakorisága csökkenthető, amint stabil átlagok születnek. A mintavétel gyakoriságát minden esetben megfelelő szinten kell tartani az alapanyagtételek szennyezettségi szintjei tendenciáinak és/vagy egyéb változásainak észlelése, valamint annak megállapítása érdekében, hogy a szennyező anyagok jelenléte ismétlődik-e.
Amennyiben a mintavétel gyakoriságának a műanyag alapanyagok tételei alapján történő meghatározása az újrafeldolgozási folyamat sajátosságai miatt nem praktikus, a gyakoriságot a legközelebbi olyan előfeldolgozási műveletnél használt tételek alapján kell meghatározni, amelyek esetében ez a meghatározás praktikus.
A végső termék egyéb anyagok hozzáadásával történő hígítása előtt meg kell határozni a maradék szennyező anyag szintjét a végső termékben. Amennyiben a szennyezőanyagok szintje a nyomon követéshez alkalmazott analitikai módszerek meghatározási szintje alatt van, végső termék ellenőrző monitoring vizsgálata helyettesíthető egy vagy több olyan vizsgálattal, amely korlátozott számú kimeneti tételben állapítja meg a maradék szennyező anyag szintjét olyan analitikai módszerekkel, amelyek kellően alacsony meghatározási határral rendelkeznek ahhoz, hogy megállapítsák a szennyeződésmentesítési létesítményben elért tényleges szennyeződésmentesítési hatékonyságot. Abban az esetben, ha a végső termékben visszamaradó szennyeződés olyan alacsony, hogy annak számszerűsítése nem lehetséges, e módszerek kimutatási szintjének kellően alacsonynak kell lennie ahhoz, hogy alátámassza annak indokolását, hogy a szennyeződésmentesítési hatékonyság elegendő-e annak biztosításához, hogy az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak megfeleljenek az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkének.
(2) A szennyezettségi szint (1) bekezdés szerinti meghatározásához szükséges elemzések és vizsgálatok során az e tevékenységeket végző laboratóriumoknak rendszeresen és kielégítő eredménnyel részt kell venniük az e célnak megfelelő jártassági vizsgálatokon. A laboratórium jártassági vizsgálaton való első részvételére az újrafeldolgozó üzem működésének megkezdése előtt kerül sor.
(3) Az újrafeldolgozást végző vállalatok legalább hathavonta a fejlesztő rendelkezésére bocsátják a monitoringból származó adatokat és az adatok változása esetén azok aktualizált indokolását a 12. cikk (3) bekezdésének f) pontjával összhangban.
(4) A fejlesztő hathavonta jelentést tesz közzé a honlapján az új technológiát alkalmazó valamennyi létesítménytől a (3) bekezdéssel összhangban kapott legfrissebb információk alapján.
(5) A jelentés tartalmi minimumkövetelményei:
|
a) |
az új technológia rövid leírása a 10. cikk (3) bekezdésében említett információk alapján, beleértve a 10. cikk a), b), d) és f) pontjában előírt információkat is; |
|
b) |
az arra vonatkozó indokolás összefoglalása, hogy az új technológia és az újrafeldolgozási folyamat(ok) alkalmasak-e az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkében foglalt követelményeknek megfelelő és mikrobiológiai szempontból biztonságos újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak gyártására a 10. cikk (3) bekezdésének a)–f) pontjában foglalt információk alapján és a (3) bekezdéssel összhangban kapott információk figyelembevételével; |
|
c) |
minden olyan anyag jegyzéke, amelyek molekulatömege 1 000 dalton alatt van az egyes szennyeződésmentesítési létesítményekbe bevitt műanyag alapanyagokban és azok újrafeldolgozott műanyag végső termékekben, relatív előfordulásuk szerint csökkenő sorrendben, és amelyek közül legalább az első 20 észlelt eseti szennyeződést azonosították az alapanyagban, valamint azok mennyisége a bemenet és a kimenet tömegarányaként meghatározva; |
|
d) |
a műanyag alapanyagban rendszeresen jelen lévő szennyező anyagok jegyzéke, beleértve a tervezett műanyag alapanyagban előfordulótól eltérő polimertípusokat, az élelmiszerekkel való érintkezésre nem szánt műanyagokat és a c) pontban említett alapanyagokban és végső termékekben található egyéb anyagokat, valamint az alapanyagok és a kimenetek tömegarányában meghatározott mennyiségeiket; |
|
e) |
a c) és d) pontban említett azonosított szennyező anyagok legvalószínűbb eredetének elemzése, valamint annak elemzése, hogy ezek az eredetek előidézhetik-e más, aggodalomra okot adó anyagok egyidejű jelenlétét, amelyek vagy feltáratlanok, vagy nem azonosíthatók az alkalmazott analitikai módszerekkel; |
|
f) |
az újrafeldolgozott műanyagokban és műanyag tárgyakban jelen lévő szennyező anyagok élelmiszerre való kioldódási szintjének mérése vagy becslése; |
|
g) |
az alkalmazott mintavételi stratégia részletes leírása; |
|
h) |
az alkalmazott analitikai eljárások és módszerek részletes leírása, beleértve a mintavételi eljárásokat, a kimutatási és meghatározási korlátokat, valamint az érvényesítési adatokat és az alkalmasságuk indokolását; |
|
i) |
a műanyag alapanyagban és a létesítmény végső termékében várható szennyezőanyagszintek és a szennyeződésmentesítési hatékonyság között észlelt eltérések elemzése és magyarázata a b) pont szerinti indokolás és a c) pont szerinti tényleges eredmények alapján; |
|
j) |
az e bekezdéssel összhangban közzétett korábbi jelentésektől való esetleges eltérések megvitatása. |
14. cikk
Az új technológiák értékelése
(1) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy elegendő adat áll rendelkezésre egy új technológiáról, saját kezdeményezésére felkérheti a Hatóságot az adott technológia értékelésére, és a kérelembe más új technológiákat is belefoglalhat, feltéve, hogy ezek a technológiák lényegében hasonlóak vagy azonosak.
(2) A fejlesztő kérheti a Bizottságtól, hogy kezdeményezze az (1) bekezdésben említett értékelést azt követően, hogy a 13. cikk (4) bekezdésével összhangban legalább négy egymást követő jelentést tett közzé egy szennyeződésmentesítési létesítményről.
Amennyiben a fejlesztő az új technológia értékelését kéri, a Bizottság legfeljebb két évvel elhalaszthatja a Hatósághoz intézett kérelmet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az új technológiával kapcsolatban rendelkezésre álló ismeretek még mindig nem elégségesek, vagy ha más gazdasági szereplők ugyanilyen vagy hasonló új technológiákat fejlesztenek ki.
(3) A Hatóság az újrafeldolgozási technológia egészének figyelembevételével értékeli az új technológia által alkalmazott szennyeződésmentesítési technológia alkalmasságát.
Az alkalmasság értékelésének ki kell terjednie az alkalmazott kémiai és/vagy fizikai elvek hatékonyságára egy adott műanyagbevitel oly módon történő szennyeződésmentesítése érdekében, hogy az új technológiával előállított újrafeldolgozott műanyagból előállított műanyagok és műanyag tárgyak megfeleljenek az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkének. Ez magában foglalja a mikrobiológiai biztonságot is.
(4) Az új technológia értékelésére irányuló kérelem kézhezvételétől számított egy éven belül a Hatóság véleményt tesz közzé az értékelés eredményéről. A vélemény a következőket tartalmazza:
|
a) |
az újrafeldolgozási technológia jellemzése a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott tulajdonságok alapján; |
|
b) |
az új technológia műanyaghulladék-újrafeldolgozási képességének a (3) bekezdés szerinti értékelésére vonatkozó vita és következtetés, beleértve a Hatóság által a technológiával, valamint az azt alkalmazó folyamatokkal és létesítményekkel kapcsolatban tett konkrét észrevételeket vagy aggályokat, valamint a szükségesnek ítélt korlátozások és előírások meghatározását és indokolását; |
|
c) |
arra vonatkozó következtetés, hogy az adott újrafeldolgozási technológiát alkalmazó egyedi újrafeldolgozási folyamatok a 17–20. cikkel összhangban további egyedi értékelést igényelnek-e; |
|
d) |
amennyiben a Hatóság arra a következtetésre jut, hogy az újrafeldolgozási folyamatok egyedi értékelésére van szükség, a 20. cikk (2) bekezdésében említett konkrét iránymutatás; |
|
e) |
amennyiben a Hatóság arra a következtetésre jut, hogy nincs szükség az újrafeldolgozási folyamatok egyedi értékelésére, a 18. cikk (4) bekezdésének c)–g) pontjában előírt információkkal egyenértékű információk. |
(5) Amennyiben a Hatóság úgy ítéli meg, hogy egy új technológia megfelelő értékeléséhez új szakértőket kell bevonnia, a (3) bekezdésben előírt időszakot legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.
(6) Amennyiben az értékelés elvégzéséhez szükséges, a Hatóság felkérheti az értékelés alatt álló új technológiák fejlesztőit, hogy a rendelkezésére álló információkat egészítsék ki a 10. és 12. cikkel összhangban összeállított információkkal, valamint az e célból szükségesnek ítélt egyéb információkkal vagy magyarázatokkal, az általa meghatározott határidőn belül, amely nem haladhatja meg az egy évet. Amennyiben a Hatóság ilyen kiegészítő információkat kér, a (4) bekezdésben megállapított határidőt fel kell függeszteni mindaddig, amíg a kért információ – az értékelés céljától függően – egy, több vagy valamennyi fejlesztőtől meg nem érkezik.
(7) A Bizottság a Hatósággal és az adott technológia fejlesztőivel folytatott konzultációt követően határozhat úgy, hogy egy adott új technológia értékelésére vonatkozóan módosítja a (3), (4) és (5) bekezdésben említett határidőket.
(8) A 178/2002/EK rendelet 39–39e. cikke és az 1935/2004/EK rendelet 20. cikke értelemszerűen alkalmazandó az (6) bekezdéssel összhangban kért kiegészítő információkra; e célból az értékelés hatálya alá tartozó új technológiák fejlesztőjét vagy fejlesztőit kell kérelmezőnek tekinteni.
A technológiák értékelése céljából a Hatóság biztosítja az általa kért, az egyes újrafeldolgozási folyamatokra és az újrafeldolgozást végző vállalatok által használt létesítményekre jellemző szempontokra vonatkozó kiegészítő információk bizalmas kezelését. A 12. cikk (1) bekezdésének b) és e) pontjában, valamint a 12. cikk (3) bekezdésében említett információk nem kezelhetők bizalmasan.
Az e bekezdéssel összhangban bizalmasnak minősülő információk az információ tulajdonosának hozzájárulása nélkül nem oszthatók meg más fejlesztőkkel, újrafeldolgozást végző vállalatokkal vagy harmadik felekkel, illetve azok között.
(9) Ha az értékelés hatókörébe nem tartozó egyéb új technológiák fejlesztői az értékelés szempontjából releváns új információkat tesznek közzé, a Hatóság ezeket az információkat figyelembe veheti.
15. cikk
Az új technológia megfelelőségére vonatkozó határozat
(1) Figyelembe véve a Hatóság véleményét, az uniós jog vonatkozó rendelkezéseit és a szóban forgó kérdés szempontjából releváns egyéb indokolt tényezőket, a Bizottság határoz arról, hogy az új technológia a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban új, megfelelő újrafeldolgozási technológia-e, vagy egy meglévő, megfelelő újrafeldolgozási technológia részét képezi-e.
Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy új technológia megfelelő újrafeldolgozási technológia, szükség esetén meghatározza az adott technológiára vonatkozó egyedi követelményeket, és eldönti, hogy az azt alkalmazó újrafeldolgozási folyamatok engedélykötelesek legyenek-e, és hogy a technológia magában foglalja-e egy újrafeldolgozási rendszer alkalmazását.
(2) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a technológiát alkalmazó újrafeldolgozási folyamatok engedélykötelesek, rendelkezéseket állapít meg a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően bejelentett újrafeldolgozó létesítmények működésére vonatkozóan.
(3) Az a technológia, amelyet az (1) bekezdéssel összhangban nem tekintettek megfelelőnek, a továbbiakban nem tekinthető új technológiának. A fejlesztők felhasználhatják ezt a technológiát egy másik új technológia kifejlesztésének megkezdéséhez, feltéve, hogy azt a Hatóság és/vagy a Bizottság aggályainak eloszlatása érdekében jelentősen megváltoztatják.
16. cikk
Védzáradék az új vagy megfelelő újrafeldolgozási technológiával gyártott újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak forgalomba hozatalára vonatkozóan
(1) Valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére a Bizottság megvizsgálhatja, hogy indokolt-e megváltoztatni a meghatározott újrafeldolgozási technológiával gyártott újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak forgalomba hozatalának feltételeit, vagy teljes mértékben megakadályozni azok forgalomba hozatalát, még akkor is, ha az adott technológiát megfelelőnek ítélték.
(2) Az (1) bekezdésben említett elemzés céljából a technológia fejlesztője, a 17. cikk (1) bekezdésében említettekhez hasonló technológiát alkalmazó újrafeldolgozási folyamatok vagy létesítmények fejlesztői, gyártói vagy szolgáltatói, az újrafeldolgozást végző vállalatok, az átalakítást végző vállalatok és a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az újrafeldolgozási technológiával kapcsolatban rendelkezésükre álló összes információt. Szükség esetén a Bizottság konzultálhat a Hatósággal.
(3) A Bizottság felkérheti a (2) bekezdésben említett szereplőket, hogy hajtsanak végre egyedi monitoring programot vagy végezzenek kioldódási vizsgálatot. A Bizottság határidőket állapíthat meg, amelyek előtt az említett szereplőknek be kell nyújtaniuk a kért információkat vagy jelentéseket.
(4) Elemzésének eredménye alapján a Bizottság:
|
a) |
szükség szerint korlátozásokat és előírásokat állapíthat meg a technológiára vonatkozóan; |
|
b) |
megállapíthatja, hogy az újrafeldolgozási technológia nem megfelelő. |
(5) Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy az újrafeldolgozási technológia nem megfelelő, a 15. cikk (3) bekezdése alkalmazandó.
V. FEJEZET
AZ EGYEDI ÚJRAFELDOLGOZÁSI FOLYAMATOK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA
17. cikk
Az egyedi újrafeldolgozási folyamatok engedélyezésére irányuló kérelem
(1) Az egyedi újrafeldolgozási folyamat engedélyezéséhez az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az újrafeldolgozási folyamat szennyeződésmentesítési folyamatát kidolgozta kizárólag saját céljaira újrafeldolgozást végző vállalatként vagy az újrahasznosító vagy szennyeződésmentesítési létesítmények újrafeldolgozást végző vállalatok számára történő értékesítése vagy engedélyezése céljából (a továbbiakban: kérelmező), kérelmet nyújt be a (2) bekezdéssel összhangban.
(2) A kérelmező valamely tagállam illetékes hatóságához nyújtja be a kérelmet, a következők kíséretében:
|
a) |
a kérelmező neve és címe; |
|
b) |
az (5) bekezdésben meghatározott információkat tartalmazó technikai dokumentáció; |
|
c) |
a technikai dokumentáció összefoglalása. |
(3) A (2) bekezdésben említett illetékes hatóság:
|
a) |
a kérelem kézhezvételétől számított 14 napon belül írásban visszaigazolja a kérelmezőnek a kérelem átvételét, megjelölve az átvétel időpontját; |
|
b) |
haladéktalanul tájékoztatja a Hatóságot; |
|
c) |
a Hatóság rendelkezésére bocsátja a kérelmet és a kérelmező által benyújtott valamennyi kiegészítő információt. |
(4) A Hatóság késedelem nélkül:
|
a) |
tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a kérelemről, és a rendelkezésükre bocsátja a kérelmet és a kérelmező által benyújtott valamennyi kiegészítő információt; |
|
b) |
az 1935/2004/EK rendelet 19. és 20. cikkével összhangban nyilvánosságra hozza a kérelmet, a releváns alátámasztó információkat és a kérelmező által benyújtott kiegészítő információkat, kivéve, ha e cikk (6) bekezdése másként rendelkezik. |
(5) A technikai dokumentáció a következő információkat tartalmazza:
|
a) |
a Hatóság által a 20. cikk (2) bekezdésével összhangban közzétett részletes iránymutatásban előírt információk; |
|
b) |
a szennyeződésmentesítési folyamatba való bekerülésre alkalmas műanyag alapanyag előállítása céljából végzett előfeldolgozás, valamint a begyűjtés és az előfeldolgozás során alkalmazott különleges minőség-ellenőrzési eljárások leírása, beleértve az előfeldolgozott műanyag alapanyag részletes leírását; |
|
c) |
az újrafeldolgozott műanyag előírt utófeldolgozásának, az így keletkező műanyagok és műanyag tárgyak rendeltetésszerű felhasználásának, valamint azon felhasználásoknak a leírása, amelyekre a műanyagok nem lennének alkalmasak, beleértve az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak átalakítását végző vállalatoknak és végfelhasználóinak nyújtandó vonatkozó utasításokat és címkézést; |
|
d) |
a szennyeződésmentesítés során használt összes egységműveletet megjelenítő egyszerű blokkdiagram, amely hivatkozást tartalmaz az egyes műveletek során alkalmazott alapanyagokra, végső termékekre és minőség-ellenőrzési eljárásokra; |
|
e) |
az ISO 10628-1:2014. szabvány 4.4. szakasza szerinti szennyeződésmentesítési folyamat csővezeték-elrendezési és műszerezési ábrája, amely csak a szennyeződésmentesítés szempontjából releváns műszereket mutatja be. |
|
f) |
a szennyeződésmentesítési folyamat minden egyes egységének működése során alkalmazott minőség-ellenőrzési eljárások leírása, beleértve a következőket:
|
(6) Az (5) bekezdés e) és f) pontjával, valamint az (5) bekezdés a) pontjával összhangban benyújtott információk és az azokkal egyenértékű információk az 1935/2004/EK rendelet 20. cikkének (2) bekezdése értelmében bizalmasan kezelhetők.
18. cikk
A Hatóság véleménye
(1) A Hatóság az érvényes kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül véleményt tesz közzé arról, hogy az újrafeldolgozási folyamat alkalmas-e az alkalmazott megfelelő újrafeldolgozási technológia használatára annak érdekében, hogy az így gyártott műanyagok és műanyag tárgyak megfeleljenek az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkének, és mikrobiológiai szempontból biztonságosak legyenek.
A Hatóság legfeljebb további hat hónappal meghosszabbíthatja az első albekezdésben előírt határidőt. Ebben az esetben a Hatóság magyarázatot köteles adni a kérelmező, a Bizottság és a tagállamok számára a meghosszabbításról.
(2) A Hatóság adott esetben kérheti a kérelmezőt, hogy meghatározott időn belül – akár írásban, akár szóbeli magyarázattal – egészítse ki a kérelemhez csatolt adatokat. Amennyiben a Hatóság kiegészítő információkat kér, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt ezen információk beérkezéséig felfüggesztik.
(3) A Hatóság:
|
a) |
igazolja, hogy a kérelmező által benyújtott információk és dokumentumok összhangban vannak a 17. cikk (5) bekezdésével, és ez esetben a kérelem érvényesnek minősül; |
|
b) |
tájékoztatja a kérelmezőt, a Bizottságot és a tagállamokat, ha a kérelem érvénytelen. |
(4) A Hatóság véleményének tartalmaznia kell a következő információkat:
|
a) |
a kérelmező meghatározása és címe; |
|
b) |
a folyamat során alkalmazott megfelelő újrafeldolgozási technológia száma az I. melléklet 1. táblázatában; |
|
c) |
az újrafeldolgozási folyamat rövid leírása, beleértve a szükséges előfeldolgozási és utófeldolgozási szakaszok rövid leírását, a műanyag alapanyag jellemzését, valamint a végső termék felhasználásának feltételeit és korlátait; |
|
d) |
a szennyeződésmentesítés folyamatábrája, amely érzékeli a Hatóság által értékelt különálló egységműveletek sorrendjét, valamint az egyes műveletek leírását és a működésük szempontjából kritikus paraméterek ellenőrzésének módját; |
|
e) |
a szennyeződésmentesítés hatékonyságának tudományos értékelése a 20. cikk (2) bekezdésében meghatározott iránymutatással összhangban; |
|
f) |
vita és következtetés arról, hogy az újrafeldolgozási folyamat előállíthat-e olyan újrafeldolgozott műanyagokat és műanyag tárgyakat, amelyek megfelelnek az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkében foglalt követelményeknek, és mikrobiológiai szempontból biztonságosak, beleértve azt az indokolást, amely alátámasztja azokat a korlátozásokat és előírásokat, amelyeket a Hatóság véleménye szerint alkalmazni kell a műanyag alapanyagra, a szennyeződésmentesítési folyamat kialakítására és működésére, valamint az újrafeldolgozott műanyag és a készárucikknek minősülő újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak használatára; |
|
g) |
adott esetben bármilyen javaslat az újrafeldolgozási folyamat engedélyezési feltételeknek való megfelelésének ellenőrzéséről. |
19. cikk
Egyedi újrafeldolgozási folyamat engedélyezése
(1) Figyelembe véve a Hatóság véleményét, az uniós jog vonatkozó rendelkezéseit és a tárgy szempontjából releváns egyéb indokolt tényezőket, a Bizottság megvizsgálja, hogy az egyedi újrafeldolgozási folyamat megfelel-e az általa alkalmazott megfelelő újrafeldolgozási technológia felhasználási feltételeinek, és olyan újrafeldolgozott műanyagokat és műanyag tárgyakat gyárt-e, amelyek megfelelnek az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkében foglalt követelményeknek, és mikrobiológiai szempontból biztonságosak.
A Bizottság az újrafeldolgozási folyamat engedélyezésének jóváhagyásáról vagy elutasításáról határozattervezetet készít, amelynek címzettje a kérelmező. Az 1935/2004/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdése és az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendeletének (12) 5. cikke alkalmazandó.
Ha a határozattervezet nincs összhangban a Hatóság véleményével, a Bizottság magyarázatot ad a határozatára.
(2) Az engedélyezést jóváhagyó határozat a következőket tartalmazza:
|
a) |
az újrafeldolgozási folyamat engedélyezési száma (RAN); |
|
b) |
az újrafeldolgozási folyamat neve; |
|
c) |
az I. mellékletben szereplő újrafeldolgozási technológia, amelyre a folyamatot engedélyezték; |
|
d) |
az engedélyes neve és címe; |
|
e) |
hivatkozás a Hatóság azon véleményére, amelyen a határozat alapul; |
|
f) |
a 6., 7. és 8. cikkben vagy a 9. cikkben meghatározott általános követelményeket kiegészítő vagy azoktól eltérő, a szennyeződésmentesítési folyamat, az előfeldolgozás és az utókezelés működésére vonatkozó különleges követelmények; |
|
g) |
bármilyen konkrét követelmény a monitoring vizsgálatra és annak igazolására, hogy az újrafeldolgozási folyamat megfelel-e az engedélyezés feltételeinek; |
|
h) |
a folyamatból származó újrafeldolgozott műanyag felhasználására vonatkozó bármilyen feltétel, előírás és egyedi címkézési követelmény. |
20. cikk
A Hatóság által közzétett iránymutatás
(1) A Bizottsággal való megegyezést követően a Hatóság részletes útmutatót tesz közzé a kérelem előkészítéséről és benyújtásáról, figyelembe véve a 178/2002/EK rendelet értelemszerűen alkalmazandó 39f. cikke szerinti standard adatformátumokat, amennyiben léteznek ilyenek.
(2) A Hatóság minden olyan megfelelő újrafeldolgozási technológiára vonatkozóan, amelyhez egyedi újrafeldolgozási folyamatok engedélyezése szükséges, tudományos iránymutatást tesz közzé, amely leírja az értékelési kritériumokat és az említett újrafeldolgozási folyamatok szennyeződésmentesítési képességének értékeléséhez általa alkalmazott tudományos értékelési megközelítést. Az iránymutatás meghatározza azokat az információkat, amelyeket az adott technológiát alkalmazó újrafeldolgozási folyamat engedélyezéséhez szükséges dokumentációnak tartalmaznia kell.
21. cikk
Az újrafeldolgozási folyamat engedélyezéséből eredő általános kötelezettségek
(1) Az újrafeldolgozási folyamat engedélyének odaítélése nem érinti az érintett vállalatoknak az engedélyezett újrafeldolgozási folyamatot, a folyamatot alkalmazó újrafeldolgozó létesítményt, az engedélyezett újrafeldolgozási folyamattal készült újrafeldolgozott műanyagot és készárucikknek minősülő újrafeldolgozott műanyagot vagy tárgyat, illetve az ilyen anyaggal vagy tárggyal érintkezésbe kerülő élelmiszert illetően fennálló polgári jogi és büntetőjogi felelősségét.
(2) Az engedélyes vagy bármely újrafeldolgozást végző vállalat haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot minden olyan új tudományos vagy műszaki információról, amely befolyásolhatja az engedély alapjául szolgáló értékelést.
(3) Az engedélyes engedélyezheti harmadik felek számára, hogy engedélye alapján szennyeződésmentesítési létesítményt üzemeltessenek újrafeldolgozást végző vállalatként. Az engedélyes biztosítja, hogy ezek az újrafeldolgozást végző vállalatok minden szükséges információt, utasítást és támogatást megkapjanak annak biztosításához, hogy a létesítmény működése és a keletkező újrafeldolgozott műanyag megfeleljen e rendeletnek.
(4) Az engedélyes haladéktalanul tájékoztatja a székhelye szerinti illetékes hatóságot és a Bizottságot a kapcsolattartási pontokban, a kereskedelmi és cégnevekben vagy a 24. cikkel összhangban létrehozott nyilvántartásban szereplő egyéb információkban bekövetkezett változásokról, valamint az újrafeldolgozási folyamat engedélyezésével kapcsolatos egyéb információkról.
(5) Az engedélyes haladéktalanul tájékoztatja a székhelye szerinti illetékes hatóságot és a Bizottságot arról a helyzetről, amelyben e cikkel összhangban már nem tudja vagy nem fogja ellátni az engedélyesként rá háruló feladatokat. Az engedélyes minden szükséges információt megad, amely lehetővé teszi a Bizottság számára annak eldöntését, hogy módosítani kell-e vagy vissza kell-e vonni az újrafeldolgozási folyamatra vonatkozó engedélyt.
22. cikk
Engedélymódosítás iránti kérelem az engedélyes részéről
(1) Az engedélyes kérheti az újrafeldolgozási folyamat engedélyének módosítását.
(2) Amennyiben e cikk másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben említett módosításra a 17–20. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdésben említett kérelemhez a következőket kell mellékelni:
|
a) |
hivatkozás az eredeti kérelemre; |
|
b) |
a 17. cikk (5) bekezdésében előírt információkat tartalmazó technikai dokumentáció, beleértve a 17. cikk (5) bekezdésével és a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban az eredeti kérelem során már benyújtott technikai dokumentáció adatait, a módosításokkal együtt. Minden módosítást (törlést és kiegészítést) jól láthatóan fel kell tüntetni a technikai dokumentációban; |
|
c) |
a technikai dokumentáció új, teljes összefoglalása szabványosított formában; |
|
d) |
legalább egy, az engedélyezett folyamatot alkalmazó szennyeződésmentesítési létesítményre vonatkozó, a 26. cikkel összhangban az illetékes hatósághoz benyújtott teljes megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlap, valamint egy frissített változat, amely tartalmazza a kért változtatás miatt várhatóan bekövetkező változásokat, ha vannak ilyenek. |
(4) Amennyiben a módosítás az újrafeldolgozási folyamat engedélyezésének harmadik fél részére történő átruházását érinti, az engedélyes az átruházás előtt értesíti a Bizottságot, megjelölve a harmadik fél nevét, címét és elérhetőségét. Az átruházáskor a harmadik fél rendelkezésére bocsátja az értesítés tárgyát képező engedélyt, a technikai dokumentációt és az abban foglalt valamennyi dokumentumot. Az említett harmadik fél ajánlott levélben haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a Bizottsággal, amelyben kijelenti, hogy elfogadja az átruházást, megkapta az összes dokumentumot, és vállalja, hogy eleget tesz az e rendeletből és az engedélyből eredő valamennyi kötelezettségének.
23. cikk
Az újrafeldolgozási folyamat engedélyének módosítása, felfüggesztése vagy megszűnése az illetékes hatóságok, a Hatóság vagy a Bizottság kezdeményezésére
(1) A Hatóság saját hatáskörében, illetve valamely tagállam vagy a Bizottság kérésére adott esetben a 18. cikkben leírt, értelemszerűen alkalmazandó eljárás szerint értékeli, hogy a vélemény, az újrafeldolgozási folyamat engedélye és/vagy az újrafeldolgozási folyamat továbbra is összhangban áll-e ezzel a rendelettel. A Hatóság szükség esetén konzultálhat az engedélyessel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtása előtt a Bizottság vagy a tagállam konzultál a Hatósággal arról, hogy a kérelem adatai alapján szükség van-e az engedélyezett folyamat új értékelésére. A Hatóság 20 munkanapon belül megküldi véleményét a Bizottságnak és adott esetben a kérelmező tagállamnak. Ha a Hatóság úgy ítéli meg, hogy nincs szükség értékelésre, írásbeli magyarázatot ad a Bizottságnak és adott esetben a kérelmező tagállamnak.
(3) A Hatóságnak a 18. cikk (1) bekezdésével összhangban közzétett véleménye alapján a Bizottság határozhat az engedély módosításáról vagy visszavonásáról. Szükség esetén az újrafeldolgozási folyamat vagy az egyes szennyeződésmentesítési létesítmények működése felfüggeszthető mindaddig, amíg az újrafeldolgozó létesítményekben végre nem hajtják ezeket a módosításokat a folyamat alapján. Az uniós nyilvántartásba való bejegyzés státusza ennek megfelelően módosul.
VI. FEJEZET
AZ ELLENŐRZÉSEKHEZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE
24. cikk
A technológiák, az újrafeldolgozást végző vállalatok, az újrafeldolgozási folyamatok, az újrafeldolgozási rendszerek és a szennyeződésmentesítési létesítmények uniós nyilvántartása
(1) Létrejön az új technológiák, az újrafeldolgozást végző vállalatok, az újrafeldolgozási folyamatok, az újrafeldolgozási rendszerek és a szennyeződésmentesítési létesítmények nyilvános uniós nyilvántartása (a továbbiakban: a nyilvántartás).
(2) A nyilvántartás a következőket tartalmazza:
|
a) |
az új technológiák neve, valamint a fejlesztők neve és címe, és a 10. cikk (2) bekezdésében említett URL; |
|
b) |
az engedélyezett újrafeldolgozási folyamatok neve, az engedélyesek neve és címe, valamint az egyes folyamatok alapjául szolgáló technológia; |
|
c) |
a nyilvántartásba vett egyes újrafeldolgozási folyamat engedélyezési státusza, beleértve azt is, hogy az engedély felfüggesztésre vagy visszavonásra került-e, vagy átmeneti rendelkezések hatálya alá tartozik-e, valamint az engedélyezési státusz változásának legkésőbbi időpontja; |
|
d) |
a szennyeződésmentesítési létesítményt üzemeltető újrafeldolgozást végző vállalatok cégneve és székhelyének címe; |
|
e) |
az újrafeldolgozó létesítmények címe; |
|
f) |
a szennyeződésmentesítési létesítmények, az általuk használt technológia, az üzem, ahol találhatók, és adott esetben az engedélyezett folyamat; |
|
g) |
a szennyeződésmentesítési létesítmények nyilvántartási státusza, beleértve azt is, hogy a státusz újonnan van-e nyilvántartásba véve, megalakult-e, aktív vagy felfüggesztett-e, valamint a státusz változásának legkésőbbi időpontja; |
|
h) |
az újrafeldolgozási rendszerek neve, valamint a rendszert irányító szervezet neve és címe; |
|
i) |
a 9. cikk (5) bekezdése értelmében előírt jelölések; |
|
j) |
adott esetben a 19. cikk (2) bekezdése értelmében előírt információk; |
|
k) |
a technológiák, folyamatok, rendszerek, újrafeldolgozást végző vállalatok és létesítmények közötti kereszthivatkozások. |
(3) A nyilvántartás a fenti információkat táblázatokban tárolja. Egyedi számmal látja el a következő szervezeteket a következők szerint:
|
— |
az engedélyezett újrafeldolgozási folyamatok újrafeldolgozási engedélyszámot (RAN) kapnak, |
|
— |
az újrafeldolgozást végző vállalatok újrafeldolgozói számot (RON) kapnak, |
|
— |
a szennyeződésmentesítési létesítmények újrafeldolgozói létesítményre vonatkozó számot (RIN) kapnak, |
|
— |
az újrafeldolgozási rendszerek újrafeldolgozási rendszerre vonatkozó számot (RSN) kapnak, |
|
— |
az újrafeldolgozó üzemek újrafeldolgozó üzemre vonatkozó számot (RFN) kapnak, |
|
— |
az új újrafeldolgozási technológiák új technológiára vonatkozó számot (NTN) kapnak. |
(4) A nyilvántartásnak hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára.
25. cikk
Az újrafeldolgozást végző vállalatok és a szennyeződésmentesítési létesítmények nyilvántartásba vétele
(1) Az újrafeldolgozást végző vállalatok a következő adminisztratív követelményeknek felelnek meg:
|
a) |
legalább 30 munkanappal a szennyeződésmentesítési létesítményben az újrafeldolgozott műanyag gyártásának megkezdése előtt az újrafeldolgozást végző vállalat értesíti a Bizottságot és az üzem helye szerinti illetékes hatóságot a létesítményről és az üzem címéről vagy az üzem számáról, valamint – ha az újrafeldolgozást végző vállalat már nyilvántartásba van véve – saját nyilvántartási számáról, engedélyezett folyamat alkalmazása esetén az újrafeldolgozási engedély számáról, valamint adott esetben a megfelelő vagy új technológia számáról; |
|
b) |
az első szennyeződésmentesítési létesítmény a) pont szerinti bejelentését követően az újrafeldolgozást végző vállalat értesíti a Bizottságot és a központi iroda helye szerinti illetékes hatóságot a vállalat nevéről, a kapcsolattartó személyekről és a központi irodájának címéről; |
|
c) |
az újrafeldolgozást végző vállalat az újrafeldolgozó létesítményben rendelkezésre bocsátja a II. melléklet szerinti, kitöltött megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlapot, és azt a 26. cikkel összhangban benyújtja az illetékes hatóságnak; |
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti értesítést követően a létesítményt be kell jegyezni az uniós nyilvántartásba, és a 24. cikk (2) bekezdésének g) pontja szerinti nyilvántartási státuszt „újonnan nyilvántartásba vett” státuszra kell állítani.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett értesítésben hivatkozni kell arra az engedélyezett újrafeldolgozási folyamatra, amely alapján a szennyeződésmentesítési létesítményt üzemeltetik, ha van ilyen, az általa alkalmazott megfelelő vagy új technológiára, valamint adott esetben arra az újrafeldolgozási rendszerre, amelynek hatálya alá tartozik.
(4) Az újrafeldolgozást végző vállalat értesíti a Bizottságot és annak a területnek az illetékes hatóságát, ahol a szennyeződésmentesítési létesítmény található vagy adott esetben az újrafeldolgozást végző vállalat letelepedett, az e cikkel összhangban megadott, nyilvántartásba vételre vonatkozó információk bármely változásáról.
26. cikk
A megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlap és a szennyeződésmentesítési létesítmény működésének ellenőrzése
(1) Az újrafeldolgozást végző vállalatok elkészítik az ellenőrzésük alatt álló minden egyes szennyeződésmentesítési létesítmény a megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlapját a II. mellékletben megadott sablon felhasználásával, illetve új technológiánál – eltérés esetén – a fejlesztő által rendelkezésre bocsátott sablon felhasználásával.
A megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlapnak tartalmaznia kell egy összefoglalót, amely egyértelműen és az e rendeletnek való megfelelést igazoló módon ismerteti az újrafeldolgozó létesítményt, annak működését, a vonatkozó eljárásokat és dokumentumokat.
Az újrafeldolgozást végző vállalatok figyelembe veszik a Bizottság által közzétett, a megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlappal kapcsolatos alkalmazandó iránymutatásokat, valamint a létesítmény helye szerinti érintett újrafeldolgozó üzem sajátos helyzetét.
(2) Az újrafeldolgozást végző vállalatok az újrafeldolgozott műanyag adott létesítménnyel történő gyártásának megkezdésétől számított egy hónapon belül benyújtják a megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlapot annak a területnek az illetékes hatóságához, ahol a szennyeződésmentesítési létesítmény található. Az illetékes hatóság haladéktalanul értesíti a Bizottságot a megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlap kézhezvételéről. A 24. cikk (2) bekezdésének g) pontja szerinti nyilvántartásba vétel státusza „létrehozás alatt” státuszra változik.
(3) Az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy a megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlapon megadott információk megfelelnek-e e rendeletnek, és a 27. cikkel összhangban e célból ellenőrzi az újrafeldolgozó létesítményt.
Amennyiben a megfelelés nem állapítható meg, az illetékes hatóság felkéri az újrafeldolgozást végző vállalatot, hogy az adott helyzettől függően frissítse a megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlapon szereplő információkat, vagy módosítsa az újrafeldolgozó létesítmény működését, vagy tegye meg mindkettőt.
A megfelelés megállapítása esetén az illetékes hatóság tájékoztatja erről a Bizottságot. A 24. cikk (2) bekezdésének g) pontja szerinti nyilvántartásba vétel státusza „aktív” státuszra változik.
(4) Ha az illetékes hatóság a szennyeződésmentesítési létesítményben az újrafeldolgozott műanyag gyártásának kezdőnapjától számított egy éven belül nem tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy a megfelelést megállapították, a 24. cikk (2) bekezdésének g) pontja szerinti nyilvántartásba vétel státuszát „felfüggesztve” státuszra kell változtatni.
Ha a szennyeződésmentesítési létesítmény státusza egy évig „felfüggesztett”, a létesítményre vonatkozó bejegyzést törölni kell a nyilvántartásból.
VII. FEJEZET
HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK
27. cikk
Az újrafeldolgozó létesítmények hatósági ellenőrzései
Az újrafeldolgozó létesítmények és újrafeldolgozást végző vállalatok hatósági ellenőrzései különösen az (EU) 2017/625 rendelet 14. cikkének i) pontja szerinti ellenőrzéseket foglalják magukban.
Ezeket az ellenőrzéseket a következők egészítik ki:
|
a) |
a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó eljárások értékelése az (EU) 2017/625 rendelet 14. cikkének d) pontjával összhangban; |
|
b) |
az (EU) 2017/625 rendelet 14. cikkének a) és e) pontja szerinti vizsgálat a 26. cikkel összhangban létrehozott megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlapról, valamint az említett összefoglaló adatlap alapján a vállalkozók által végrehajtott ellenőrzésekről, továbbá az említett összefoglaló adatlapon hivatkozott dokumentumokról és nyilvántartásokról. |
28. cikk
Az újrafeldolgozott műanyag meg nem felelése
(1) Az illetékes hatóság megállapítja, hogy az újrafeldolgozott műanyag egy tétele nem megfelelő, ha a hatósági ellenőrzések során a következőket tárja fel:
|
a) |
az újrafeldolgozást végző vállalat megfelelő dokumentáció vagy címkézés nélkül hozta forgalomba a műanyagot; |
|
b) |
az újrafeldolgozást végző vállalat nem tudja igazolni nyilvántartásai és más dokumentációja alapján, hogy e rendelettel összhangban gyártották a műanyagot; |
|
c) |
a tételt olyan újrafeldolgozó létesítményben gyártották, amelyet a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott időszakban nem e rendeletnek megfelelően üzemeltettek. |
(2) Amennyiben egy vagy több tételt nem megfelelőnek minősítenek, az illetékes hatóság az (EU) 2017/625 rendelet 138. cikkével összhangban megteszi a megfelelő intézkedéseket.
(3) Az újrafeldolgozó létesítmény üzemeltetését akkor kell e rendelettel nem összhangban állónak tekinteni, ha az illetékes hatóság megállapítja a következőket:
|
a) |
az újrafeldolgozó létesítmény működésének hiányosságai miatt legalább két tétel nem felel meg az (1) bekezdés b) pontja szerinti követelményeknek, és ezek a hiányosságok jellegükből adódóan valószínűleg más tételeket is érintenek; |
|
b) |
az újrafeldolgozott műanyagnak az újrafeldolgozó létesítményben történő gyártása nem felel meg az e rendeletben meghatározott általános követelményeknek, valamint adott esetben az alkalmazott megfelelő újrafeldolgozási technológiára és az alkalmazott újrafeldolgozási folyamatra vonatkozó egyedi követelményeknek vagy az alkalmazott új technológiára alkalmazandó követelményeknek; vagy |
|
c) |
adott esetben a hatóság nem tudta ellenőrizni a 24. cikk (3) bekezdése szerinti a megfelelőség-ellenőrző összefoglaló adatlapot az újrafeldolgozott műanyagnak a szennyeződésmentesítési létesítményben történő gyártásának megkezdésétől számított egy éven belül. |
Amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy egy újrafeldolgozó létesítmény üzemeltetése nem felel meg e rendeletnek, az illetékes hatóság – figyelembe véve a rendelkezésre álló bizonyítékokat vagy azok hiányát – meghatározza azt az időszakot, amely alatt a meg nem felelés fennállt. Az első albekezdés c) pontja esetében ez az újrafeldolgozó létesítmény működésének teljes időtartama.
(4) Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az újrafeldolgozó létesítményben változtatásokra van szükség, a szennyeződésmentesítési létesítmény egy részének használata felfüggeszthető. Amennyiben a felfüggesztés várhatóan két hónapnál hosszabb lesz, a felfüggesztést a 24. cikk (2) bekezdésének g) pontjával összhangban fel kell tüntetni az uniós nyilvántartásban.
VIII. FEJEZET
MEGFELELŐSÉGI DOKUMENTÁCIÓ
29. cikk
Az újrafeldolgozást végző vállalatokra és átalakítást végző vállalatokra vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatokra irányuló egyedi követelmények
(1) Az újrafeldolgozást végző vállalatoknak megfelelőségi nyilatkozatot kell benyújtaniuk a III. melléklet A. részében meghatározott leírásnak és sablonnak megfelelően.
(2) A megfelelőségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell az átalakítást végző vállalatoknak szóló olyan utasításokat, amelyek elegendőek annak biztosításához, hogy az átalakítást végző vállalatok az újrafeldolgozott műanyagot az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkének megfelelően újrafeldolgozott műanyagokká és műanyag tárgyakká alakíthassák át további feldolgozással. Ezeknek az utasításoknak az alkalmazott újrafeldolgozási technológiára és adott esetben az alkalmazott újrafeldolgozási folyamatra vonatkozóan meghatározott előírásokon, követelményeken vagy korlátozásokon kell alapulniuk.
(3) Az átalakítást végző vállalatoknak megfelelőségi nyilatkozatot kell benyújtaniuk a III. melléklet B. részében meghatározott leírásnak és sablonnak megfelelően.
IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 282/2008/EK rendelet hatályát veszti.
31. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) Azok az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak, amelyeket olyan megfelelő újrafeldolgozási technológián alapuló újrafeldolgozási folyamat útján állítottak elő, amelyhez e rendelet az újrafeldolgozási folyamatok egyedi engedélyezését írja elő, és amelyekre vonatkozóan a 282/2008/EK rendelet 5. cikkével összhangban érvényes kérelmet nyújtottak be az illetékes hatósághoz, vagy amelyekre vonatkozóan e rendelet 17. cikkének (1) bekezdésével vagy 22. cikkének (1) bekezdésével összhangban kérelmet nyújtottak be legkésőbb napján, forgalomba hozhatók mindaddig, amíg a kérelmező vissza nem vonja kérelmét, vagy amíg a Bizottság a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően határozatot nem fogad el az újrafeldolgozási folyamat engedélyezéséről vagy elutasításáról.
(2) A 282/2008/EK rendeletnek megfelelően benyújtott, az e rendelet hatálybalépésekor az I. mellékletben megfelelő újrafeldolgozási technológiaként nem szereplő újrafeldolgozási technológián alapuló újrafeldolgozási folyamatok, valamint a zárt és ellenőrzött láncot alkotó termékkörök engedélyezése iránti kérelmeket megszűntnek kell tekinteni.
(3) Az e rendelet szerint nem megfelelőnek tekintett újrafeldolgozási technológián alapuló újrafeldolgozási folyamatok újtán előállított újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak csak 2023. július 10-ig hozhatók továbbra is forgalomba, kivéve, ha azokat a IV. fejezettel összhangban új technológia kifejlesztése céljából működtetett újrafeldolgozó létesítménnyel gyártották.
(4) E rendelet alkalmazásában a 2022. október 10. előtt újrafeldolgozott műanyag előállítására használt szennyeződésmentesítési létesítmény kezdő időpontja megfelelő feldolgozási technológián alapuló szennyeződésmentesítési létesítmény esetében 2022. december 10., vagy 2023. június 10. olyan szennyeződésmentesítési létesítmény esetében, amelyet a IV. fejezettel összhangban új technológia kifejlesztése céljából üzemeltetnek.
(5) A 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőtől eltérve az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak gyártásához 2022. október 10. előtt már használatban lévő technológiák fejlesztői 2023. április 10-ig rendelkezésre bocsátják a 10. cikk (3) bekezdésében előírt információkat, és közzéteszik a 10. cikk (4) bekezdésével összhangban előírt jelentést. A 10. cikk (8) bekezdésének első albekezdésében említett öt hónapos határidőt attól a naptól kell alkalmazni, amikor az illetékes hatóság a 10. cikk (3) bekezdésével összhangban megkapja az információt. Az illetékes hatóság számára a 10. cikk (8) bekezdésének második albekezdésében meghatározott azon lehetőség, hogy az első szennyeződésmentesítési létesítmény üzembe helyezését késleltesse, nem alkalmazható.
(6) Az élelmiszer-vállalkozók a jogszerűen forgalomba hozott újrafeldolgozott műanyagokat és műanyag tárgyakat a készletek kimerüléséig felhasználhatják az élelmiszerek csomagolására és forgalomba hozatalára.
32. cikk
Az olyan anyagok és tárgyak gyártására vonatkozó egyedi átmeneti rendelkezések, amelyekben az újrafeldolgozott műanyagot funkcionális záróréteggel ellátva használják fel
(1) A következő kiegészítő követelmények vonatkoznak azon újrafeldolgozó létesítmények üzemeltetésére, amelyek 2022. október 10. előtt már gyártottak olyan újrafeldolgozott műanyagokat és műanyag tárgyakat, amelyekben az újrafeldolgozott műanyagot funkcionális záróréteggel ellátva használják fel:
|
i. |
az újrafeldolgozott műanyagot gyártó szennyeződésmentesítési létesítmény, valamint a funkcionális záróréteget hozzáadó utófeldolgozó létesítmény szerepel azon a létesítménylistán, amelyet a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban az a fejlesztő nyújtott be, aki a listán szereplő összes létesítmény által alkalmazott konkrét újrafeldolgozási technológiát bejelenti; valamint |
|
ii. |
a kioldódási vizsgálatok, a ”challenge test”-ek és/vagy a kioldódási modellezés eredményei – ahogy szükséges és alkalmazandó a bejelentett újrafeldolgozási technológia és az újrafeldolgozási létesítmény által alkalmazott folyamat sajátosságai alapján – egyértelműen bizonyítják, hogy a funkcionális záróréteg– figyelembe véve az újrafeldolgozott műanyag szennyezettségi szintjét – képes a 10/2011/EU rendelet szerinti funkcionális zárórétegként működni az előállított újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak előrelátható eltarthatósági ideje alatt, amely magában foglalja a gyártásuktól számított időt és csomagolt élelmiszer esetében annak maximális eltarthatósági idejét. |
A fejlesztő 2023. április 10-ig megküldi az illetékes hatóságnak és a Bizottságnak az i. pontban említett jegyzéket és a ii. pontban előírt vizsgálati eredményeket tartalmazó vizsgálati jelentést. A tanulmány átfogó összefoglalója a 10. cikk (4) bekezdésével összhangban közzétett első jelentés részét képezi.
(2) Az (1) bekezdésben említett anyagok előállításában részt vevő egyes újrafeldolgozást végző vállalatok, átalakítást végző vállalatok vagy más gazdasági szereplők nem járhatnak el az (1) bekezdés i) pontja szerinti fejlesztőként. Amennyiben egy adott technológia fejlesztője a létesítményt vagy annak egy részét használó egyéni újrafeldolgozást végző vállalat, átalakítást végző vállalat vagy más gazdasági szereplő, vagy nem azonosítható, már nem létezik, vagy nem hajlandó vállalni az e rendeletben meghatározott kötelezettségeket, a létesítményt használó gazdasági szereplők közül legalább egynek csatlakoznia kell egy konzorciumhoz vagy szövetséghez, amely a gazdasági szereplő nevében fejlesztőként eljárhat, vagy független harmadik felet kell felkérnie arra, hogy fejlesztőként járjon el. Amennyiben egy konzorciumhoz, társuláshoz vagy harmadik félhez több kérelem érkezik az ilyen üzemeltetőktől, ezeket a kérelmeket az alkalmazott újrafeldolgozási létesítmények és folyamatok műszaki egyenértékűsége alapján csoportosítja azzal a céllal, hogy minimálisra csökkentse az általa bejelentett technológiák számát.
(3) A 13. cikk (1) bekezdésétől eltérve, az ugyanazon fejlesztő által bejelentett szennyeződésmentesítési létesítményeket üzemeltető újrafeldolgozók megállapodhatnak abban, hogy az (1) bekezdés i) pontjával összhangban benyújtott jegyzékben szereplő létesítményeknek csak egyharmadában ellenőrzik a szennyezettségi szintet, feltéve, hogy azok a létesítmények, ahol a monitoring vizsgálatot végzik, szerepelnek a jegyzékben, a monitoring vizsgálatot valamennyi újrafeldolgozó létesítményben elvégzik, és az átfogó mintavételi stratégia megalapozottsága nem csökken.
33. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A 6. cikk (3) bekezdésének c) pontját és a 13. cikk (2) bekezdését 2024. október 10-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 15-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 338., 2004.11.13., 4. o.
(2) COM(2015) 0614 final.
(3) COM(2018) 28 final.
(4) A Bizottság 282/2008/EK rendelete (2008. március 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, újrafeldolgozott műanyagokról és műanyag tárgyakról, valamint a 2023/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 86., 2008.3.28., 9. o.).
(5) A Bizottság 10/2011/EU rendelete (2011. január 14.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról (HL L 12., 2011.1.15., 1. o.).
(6) Tudományos szakvélemény az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak gyártására szánt újrafeldolgozott PET előállítására szolgáló mechanikus újrafeldolgozási folyamat biztonsági értékeléséhez használandó kritériumokról, EFSA Journal 2011;9(7):2184.
(7) A Bizottság 2023/2006/EK rendelete (2006. december 22.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó helyes gyártási gyakorlatról (HL L 384., 2006.12.29., 75. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellen őrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.)
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
I. MELLÉKLET
A 3. cikkben említett megfelelő újrafeldolgozási technológiák
Az 1. táblázat a következő információkat tartalmazza:
|
1. oszlop: |
az újrafeldolgozási technológiához hozzárendelt szám; |
|
2. oszlop: |
az újrafeldolgozási technológia neve; |
|
3. oszlop: |
azon polimertípusok, amelyek újrafeldolgozását lehetővé tette az újrafeldolgozási technológia; |
|
4. oszlop: |
az újrafeldolgozási technológia rövid leírása és hivatkozás a 3. táblázatban található részletes leírásra; |
|
5. oszlop: |
az újrafeldolgozási technológia által szennyeződésmentesíthető alapanyag típusa, ahol
|
|
6. oszlop: |
az újrafeldolgozási technológiával előállított termék típusa; |
|
7. oszlop: |
ha a 7. oszlopban „igen” szerepel, az egyedi újrafeldolgozási eljárásokat a 17–19. cikknek megfelelően kell engedélyezni; |
|
8. oszlop: |
hivatkozás a technológia használatára vonatkozó előírásokról és követelményekről szóló 4. táblázatra a 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjával összhangban, kiegészítve a 6–8. cikkben foglalt követelményeket; |
|
9. oszlop: |
a 6–8. cikktől való eltérések a 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjával összhangban, valamint a 9. cikk (8) bekezdésétől való eltérések; |
|
10. oszlop: |
ha a 10. oszlopban „igen” szerepel, az újrafeldolgozási technológia csak a 9. cikk szerinti újrafeldolgozási rendszer részeként alkalmazható. 1. táblázat A megfelelő újrafeldolgozási technológiák jegyzéke
2. táblázat A polimerek részletes specifikációja
3. táblázat A szennyeződésmentesítési technológia részletes leírása
4. táblázat A technológia használatára vonatkozó specifikációk és követelmények a 4. cikk (4) bekezdésével összhangban
5. táblázat A technológia használatára vonatkozó eltérések a 4. cikk (5) bekezdésével összhangban
|
(1) A 97/129/EK, ASTM D7611 vagy GB/T 16288-2008 határozat meghatározása szerint.
II. MELLÉKLET
A megfelelés-ellenőrzési összefoglaló lap sablonja az (EU) 2022/1616 rendelet 26. cikkének megfelelően
A sablont a helyes gyártási gyakorlatról szóló 2023/2006/EK rendeletben és annak B. mellékletében szereplő fogalommeghatározások figyelembevételével kell kitölteni.
Az e dokumentumban a 2023/2006/EK rendeletnek megfelelően használt rövidítések:
|
QA |
: |
Minőségértékelés |
|
SOP |
: |
Hatályos műveleti utasítás |
|
SOP-kód |
: |
a SOP-kód két számból áll: a hatályos műveleti utasítás számából és a dokumentum számából, amelyben a SOPNr – DocNr formátumban szerepel; a dokumentumszámnak meg kell felelnie a 2.3. szakaszban szereplő dokumentumszámnak, a SOP-számnak és az újrafeldolgozást végző vállalat számozási rendszerének. |
1. 1. szakasz: Azonosítás
Az e szakaszban említett számoknak (RIN, RFN, RON, RAN, NTN) meg kell felelniük az (EU) 2022/1616 rendelet 24. cikkével összhangban meghatározott uniós nyilvántartásban szereplő számoknak.
1.1. Az újrafeldolgozó létesítmény azonosítása
|
A létesítmény megnevezése |
|
|
Alkalmazott újrafeldolgozási technológia az I. mellékletnek megfelelően |
|
|
EU-nyilvántartási szám (újrahasznosító létesítmény száma, RIN) |
|
|
Az üzem címe |
|
|
Az újrafeldolgozó üzem száma (RFN) |
|
|
Elérhetőségek |
|
|
A kapcsolattartó személyek beosztása/szerepköre |
|
|
Vonatkozó nemzeti nyilvántartási számok (ha vannak) |
|
|
Az értesítés időpontja (a 25. cikk (1) bekezdésének a) pontja) |
|
1.2. Az újrafeldolgozást végző vállalat azonosítása
|
Cégnév |
|
|
EU-nyilvántartási szám (az újrafeldolgozást végző vállalkozó száma, RON) |
|
|
A központi iroda címe |
|
|
Elérhetőségek |
|
|
A fő kapcsolattartó személy beosztása/szerepköre |
|
|
Vonatkozó nemzeti nyilvántartási számok (ha vannak) |
|
|
Engedélyes? (igen/nem/nem alkalmazandó) |
|
1.3. Az újrafeldolgozási eljárás engedélyezési határozata vagy új technológia
A: az engedélyezési határozat vagy a létesítmény által alkalmazott eljárás által használt új technológia azonosítása:
|
EU-nyilvántartási szám, azaz az újrafeldolgozási eljárás engedélyezési száma (RAN), az új technológia száma (NTN) |
|
B: engedélyes vagy új technológiafejlesztő –
|
Az engedélyes (*1) / a technológiafejlesztő (*2) neve (amelyik alkalmazandó) |
|
|
Cím |
|
|
Elérhetőségek |
|
|
Beosztás/szerepkör |
|
1.4. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) által használt dokumentumhivatkozások
|
EFSA-kérdésszám |
|
|
Az EFSA szakvéleménye közzétételének időpontja |
|
|
Az EFSA közzétételi száma (végső termék száma) |
|
|
Titoktartási határozat száma |
|
|
Titoktartási határozat dátuma |
|
1.5. Az újrafeldolgozó létesítmény üzemeltetéséért felelős további személy(ek)
|
Név |
Beosztás/szerepkör |
elérhetőségek |
|
|
|
|
2. 2. szakasz: Az újrafeldolgozó létesítmény működése
2.1. Írásos nyilatkozatok
A szóközökkel együtt legfeljebb 3 000 karakter használható fel mind a 2.1.1., mind a 2.1.2. szakaszra.
2.1.1 Az újrafeldolgozást végző vállalatok nyilatkozata az újrafeldolgozott műanyag gyártásáról és minőségéről
2.1.2. Az újrafeldolgozást végző vállalat nyilatkozata az engedélyezett eljárásnak való megfelelésről
Ez a szakasz csak az engedélyezett eljárásokra vonatkozik.
2.2. Újrafeldolgozási műveletek az újrafeldolgozó üzemben
Ebben a szakaszban a következő adatoknak kell szerepelniük:
|
— |
az újrafeldolgozási eljárás részét képező és az újrafeldolgozó üzemben végzett főbb gyártási szakaszok diagramja („helyszíni diagram”), |
|
— |
az újrafeldolgozó üzemben végzett gyártási szakaszokat és az azokat összekötő anyagáramokat leíró táblázat, amely megfelel ennek a diagramnak. |
2.2.1. Az újrafeldolgozó üzemben végzett főbb gyártási szakaszok diagramja (helyszíni diagram)
2.2.2. Az újrafeldolgozó üzemben végzett fő gyártási szakaszok és az azokat összekötő anyagáramok leírása
|
Szakaszszám |
Név |
Leírás |
Átlagos éves feldolgozott tonnatartalom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az anyagáram száma |
Név |
Leírás |
Az anyagáram átlagos mérete |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2.3. Belső dokumentumok
Rendelkezésre kell bocsátani az eljárás működése, a minőségirányítás és az ezekhez kapcsolódó egyéb adminisztratív eljárások szempontjából releváns dokumentumok, valamint az engedélyezéssel kapcsolatos dokumentumok átfogó listáját. A dokumentumokat meg kell számozni, és ezeket a számokat a 3. szakaszban ezekre a dokumentumokra való hivatkozásra kell használni. Az újrafeldolgozást végző vállalat saját számozási rendszert alkalmazhat.
|
Dokumentumtípus |
A dokumentum sorszáma |
Kapcsolódó gyártási szakasz |
Cím |
Leírás |
Dátum, verzió, szerző |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2.4. A tétel meghatározása
A következő tételeket az alábbi táblázatnak megfelelően kell meghatározni:
|
— |
bemeneti tétel: a beszállítóktól az újrafeldolgozó üzembe érkező feldolgozatlan műanyag, |
|
— |
alapanyagtétel: az üzemben feldolgozott, a szennyeződésmentesítési szakaszban bekerülő műanyag alapanyag, |
|
— |
Kimeneti tétel: a szennyeződésmentesítési szakaszból származó újrafeldolgozott műanyag, valamint |
|
— |
kilépő tétel: az üzemet további feldolgozás vagy felhasználás céljából elhagyó újrafeldolgozott műanyag (vagy újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak), |
|
— |
bármely más, minőségértékelési ellenőrzésnek megfelelő közbenső tétel. |
Amennyiben a bemeneti tétel vagy az alapanyagtétel azért azonos, mert nem kerül sor további minőségértékelési ellenőrzésekre, csak az alapanyagtételt kell meghatározni. Ugyanezt a megközelítést kell alkalmazni a kimeneti és kilépő tételek esetében is. Amennyiben különböző típusú bemeneti és/vagy kilépő tételekről van szó, ezeket külön kell meghatározni, és azokat érdemi névvel kell ellátni.
A minőségértékelést (QA) ugyanúgy el kell látni számozással, mint a helyszíni diagramon (2.2.1. szakasz).
|
A tétel típusa |
Belső A tétel neve |
Anyagáram-/QA-szám |
Meghatározás/Leírás |
Jellemző méretskála |
Nyomonkövethetőségi szabály |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2.5. A szennyeződésmentesítési létesítmény folyamatábrája
Az ISO 10628-1:2014 szabvány 4.4. pontjának megfelelően, az ISO 10628-2 szabvány figyelembevételével adjon meg egy csővezeték-elrendezési és műszerezési diagramot.
2.6. A kritikus szennyeződésmentesítési műveletek ellenőrzése
Az alábbi táblázatnak tartalmaznia kell az EFSA által kritikusnak minősített lépésekre, szakaszokra vagy műveletekre való hivatkozást, az egyes kritikus paraméterekre vonatkozó ellenőrzési kritériumokat, az alkalmazott ellenőrző eszközöket, valamint az ellenőrzési kritérium meghiúsulása esetén hozott korrekciós intézkedések leírását. Az összetett ellenőrzési szabályok értékelésére vonatkozó további információkat adott esetben ki kell egészíteni.
|
Kritikus működés (és hivatkozás az EFSA véleményére) |
Ellenőrzési kritérium |
Mérési vagy ellenőrzési Eszköz (hivatkozás a 2.5. pontra) |
Az ellenőrzési szabály be nem tartása esetén hozott korrekciós intézkedések rövid leírása |
SOP-kód (SOPNr – DocNr) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2.6.1. Adott esetben az összetett ellenőrzési szabályokra vonatkozó további információk
2.7. A működésre vonatkozó hatályos műveleti utasítás
Az alábbi táblázatban hivatkozni kell a létesítmény üzemeltetéséhez használt minden egyes SOP-ra, rövid leírást kell adni azokról, és meg kell jelölni azt a helyet, ahol azokat végzik.
|
SOP-kód |
Rövid leírás |
Hely |
|
|
|
|
3. 3. szakasz: Minőségértékelés
3.1. A minőségértékelési szakaszok listája
Az egyes minőségértékelési szakaszokat az alábbi táblázat segítségével kell leírni:
|
Minőségértékelési szakasz és szám |
Értékelés neve |
Meghatározás/Leírás |
Kritérium |
Nyilvántartott adatok |
SOP-kód (SOPNr – DocNr) |
|
|
|
|
|
|
|
Legalább négy szakasznak kell lennie (kivéve, ha nincs különbség a bemeneti tétel és az alapanyag, illetve a kimenet és a kilépő tétel között – lásd a 2.4. szakaszt):
|
— |
bemeneti szakasz (az első minőségértékelési szakasz, amikor az anyag bekerül az üzembe), |
|
— |
alapanyagszakasz (amikor a műanyag bekerül a szennyeződésmentesítési eljárásba), |
|
— |
kimeneti szakasz (amikor az anyag elhagyja a szennyeződésmentesítési eljárást), |
|
— |
kilépési szakasz (amikor az újrafeldolgozott műanyag vagy az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak elhagyják az üzemet). |
További közbenső szakaszokat kell hozzáadni, amennyiben azok más szakaszokban az anyag minősége szempontjából relevánsak. Ezeknek a közbenső szakaszoknak érdemi nevet kell adni.
3.2. A minőségértékelési szakaszokban alkalmazott vonatkozó hatályos műveleti utasítások
Az alábbi táblázatban hivatkozni kell a minőségértékelési szakaszok során alkalmazott minden egyes hatályos műveleti utasításra, rövid leírást kell adni azokról, és meg kell jelölni azt a helyet, ahol azokat végzik.
|
Minőségértékelés (QA) száma (hivatkozási szám: 3.1.) |
SOP-kód (SOPNr – DocNr) |
Rövid leírás |
Hely (QA) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4. 4. szakasz: Nyilvántartási adattár
4.1. Minőségértékelési nyilvántartási rendszerek
|
Minőségértékelés száma (hivatkozási szám: 3.1.) |
Név |
Meghatározás/Leírás |
Hely |
Biztonsági mentés |
SOP-kód (SOPNr – DocNr) |
Módosítás megelőzése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4.2. A nyilvántartási rendszerre vonatkozó hatályos műveleti utasítások kódjainak jegyzéke
|
Minőségértékelés száma (hivatkozási szám: 3.1.) |
SOP-kód (SOPNr – DocNr) |
Rövid leírás |
Hely (a nyilvántartási rendszerbe való betáplálás helye) |
|
|
|
|
|
4.3. Egyéb vonatkozó nyilvántartások/rendszerek
|
Eljárás |
Leírás/Dokumentáció |
|
|
|
(*1) az engedélyes nevének és címének meg kell egyeznie az engedélyezési határozatban szereplővel.
(*2) Az a technológiafejlesztő, amely a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően bejelentette a létesítmény által alkalmazott eljárás során alkalmazott új technológiát.
III. MELLÉKLET
A megfelelőségi nyilatkozat sablonjai
A. RÉSZ
Az újrafeldolgozást végző vállalatok által használandó megfelelőségi nyilatkozat
|
AZ ÚJRAFELDOLGOZÁST VÉGZŐ VÁLLALATOK NYILATKOZATA AZ (EU) 2022/1616 RENDELETNEK VALÓ MEGFELELÉSRŐL |
|||||||||||
|
Alulírott az 1.1. pontban meghatározott [ÚJRAFELDOLGOZÁST VÉGZŐ VÁLLALAT NEVE] nevében kijelentem, hogy az 1.2. pontban meghatározott újrafeldolgozott műanyagot az (EU) 2022/1616 rendelet szerint állították elő. Az újrafeldolgozott anyag, amelyre ez a nyilatkozat vonatkozik, alkalmas élelmiszerrel érintkezve történő felhasználásra, feltéve, hogy azt az e nyilatkozat 3. szakaszában meghatározott korlátozásokkal, továbbá az e nyilatkozatban foglalt utasításokkal és a termék címkézésével összhangban használják fel. Kijelentem, hogy e nyilatkozat tartalma legjobb tudomásom szerint helyes, és megfelel az (EU) 2022/1616 rendeletnek. |
|||||||||||
|
1. szakasz: Azonosítás |
|||||||||||
|
|
|
|||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
||||||
|
2. szakasz: Megfelelés |
|||||||||||
|
|||||||||||
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
2.1.1. |
☐ |
Engedélyezési határozat |
RAN (*) |
|
|||||||
|
2.1.2. |
☐ |
Újrafeldolgozási rendszer |
RSN (*) |
|
|||||||
|
2.1.3. |
☐ |
Nincs szükség engedélyezésre vagy újrafeldolgozási rendszerre |
|
|
|||||||
|
2.1.4. |
☐ |
Új technológia |
NTN (*) |
|
|||||||
|
|||||||||||
|
Szakasz (**) |
Döntési kritériumok és eredmény(ek) |
Tételszám(ok) |
|||||||||
|
|
|
|||||||||
|
|
|
|||||||||
|
|
|
|||||||||
|
|
|
|||||||||
|
☐ |
||||||||||
|
3. szakasz: A termék felhasználóinak szóló utasítások és tájékoztatás |
|||||||||||
|
3.1. |
Utasítások az átalakítást végző vállalatoknak |
||||||||||
|
3.1.1. |
Maximális újrafeldolgozott tartalom (m/m%) |
% |
|
||||||||
|
3.1.2. |
Jelenlegi újrafeldolgozott tartalom (m/m%) |
% |
|
||||||||
|
3.1.3. |
A felhasználás korlátozása (**) |
|
|||||||||
|
3.1.4. |
Egyéb utasítások |
|
|||||||||
|
3.2. |
Utasítások az ellátási lánc alsóbb szintjein elhelyezkedő felhasználóknak, beleértve a végfelhasználókat is |
||||||||||
|
3.2.1. |
A felhasználás korlátozása (**) |
|
|||||||||
|
3.2.2. |
A címkézés összefoglalása |
|
|||||||||
|
3.2.3. |
Egyéb utasítások |
|
|||||||||
|
4. szakasz: Aláírás |
|||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
B. RÉSZ
Megfelelőségi nyilatkozat az átalakítást végző vállalatok számára, ha az átalakított műanyag újrafeldolgozott műanyagot tartalmaz
|
AZ ÁTALAKÍTÁST VÉGZŐ VÁLLALATOK NYILATKOZATA AZ (EU) 2022/1616 RENDELETNEK VALÓ MEGFELELÉSRŐL |
|||||||||||
|
Alulírott az 1.1. pontban meghatározott [ÁTALAKÍTÁST VÉGZŐ VÁLLALAT NEVE] nevében kijelentem, hogy az 1.2. pontban meghatározott újrafeldolgozott műanyagot az (EU) 2022/1616 rendelet szerint állították elő. Az újrafeldolgozott anyag, amelyre ez a nyilatkozat vonatkozik, alkalmas élelmiszerrel érintkezve történő felhasználásra, feltéve, hogy azt az e nyilatkozat 3. szakaszában meghatározott korlátozásokkal, továbbá az e nyilatkozatban foglalt utasításokkal és a termék címkézésével összhangban használják fel. Kijelentem, hogy e nyilatkozat tartalma legjobb tudomásom szerint helyes, és megfelel az (EU) 2022/1616 rendeletnek. |
|||||||||||
|
1. szakasz Azonosítás |
|||||||||||
|
|
|
|||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
2. szakasz: Megfelelés |
|||||||||||
|
2.1. |
|||||||||||
|
2.1.1. |
Az újrafeldolgozott műanyag eredete; RIN-számok |
|
|||||||||
|
2.1.2. |
A szennyeződésmentesítési létesítményből származó újrafeldolgozott műanyag tételszámai |
|
|||||||||
|
2.1.3. |
Az újrafeldolgozást végző vállalat által megadott maximális újrafeldolgozott tartalom (A. rész, 3.1.1. pont) |
tömegszázalék |
|||||||||
|
2.1.4. |
A termék tényleges újrafeldolgozott tartalma |
tömegszázalék |
|||||||||
|
2.1.5. |
Az újrafeldolgozást végző vállalattól kapott megfelelőségi nyilatkozatban előírt korlátozások teljesülnek |
☐ |
|||||||||
|
2.1.6. |
Adalékanyagok vagy kiindulási anyagok hozzáadása |
|
|
||||||||
|
3. szakasz: A termék felhasználóinak szóló utasítások és tájékoztatás |
|||||||||||
|
3.2. |
Utasítások az ellátási lánc alsóbb szintjein elhelyezkedő felhasználóknak, beleértve a végfelhasználókat is |
||||||||||
|
3.2.1. |
Az 1.2. pontban meghatározott termék: (jelölje meg a megfelelőt; mindkettő alkalmazható) |
|
☐ |
||||||||
|
☐ |
||||||||||
|
3.2.2. |
Azok az élelmiszertípusok, amelyekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe fognak kerülni |
|
|||||||||
|
3.2.3. |
Élelmiszerekkel érintkezésben lévő műanyagokra vagy műanyag tárgyakra vonatkozó kezelési és tárolási idő és hőmérséklet |
|
|||||||||
|
3.2.4. |
Az élelmiszerrel érintkező legmagasabb felület/térfogat arány, amelyre vonatkozóan a megfelelőséget ellenőrizték |
|
|||||||||
|
3.2.5. |
A kioldódási határértékekkel rendelkező hozzáadott anyagok jegyzéke; szükség esetén további sorokkal egészítse ki. (Megjegyzés: Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyag száma és specifikus kioldódási határértéke (SKH) nem feltétlenül létezik bizonyos anyagok esetében) |
FCM-szám* |
Egyéb megnevezés (CAS-szám, kémiai név) |
SML* (mg/kg élelmiszer) |
|||||||
|
|
|
|
|||||||||
|
|
|
|
|||||||||
|
3.2.6. |
Egyéb releváns információk és utasítások, többek között a 10/2011/EU bizottsági rendelet IV. mellékletének 7. és 9. pontjával összhangban (1) |
|
|||||||||
|
3.2.7. |
Az e nyilatkozat hatálya alá tartozó újrafeldolgozott műanyagot a 10/2011/EU rendelet 13., illetve 14. cikkének hatálya alá tartozó olyan többrétegű anyag vagy tárgy valamely rétege tartalmazza, amely az említett rendelettel összhangban gyártott műanyagot tartalmaz más rétegben vagy rétegekben. Rendelkezésre áll az említett rendelet 15. cikke szerinti, az adott rétegre vagy rétegekre vonatkozó külön megfelelőségi nyilatkozat, amelyet figyelembe kell venni. |
☐ |
|||||||||
|
4. szakasz: Aláírás |
|||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
(*) RAN – az újrafeldolgozási engedély száma; RON – az újrafeldolgozást végző vállalkozó száma (újrafeldolgozást végző vállalatok); RIN – az újrafeldolgozási létesítmény száma; RSN – az újrafeldolgozási rendszer száma; NTN – új technológia száma; RFN – az újrahasznosító üzem száma.
(**) A kilépési szakasz mezőinek kitöltése kötelező (a forgalomba hozott tétel, amelyet e nyilatkozat kísér). A többi mező kitöltése önkéntes, de amennyiben az információkat e nyilatkozat útján nem adják meg, azokat kérésre három munkanapon belül az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.
(***) A felhasználási korlátozásoknak meg kell felelniük az újrafeldolgozott műanyag alkalmazási területén alkalmazandó feltételeknek, összhangban az alkalmazott technológia esetében az I. melléklettel, a 7., 8. vagy 9. cikkel, az újrafeldolgozási eljárás engedélyezésével, ha van ilyen, vagy az újrafeldolgozást végző vállalat által szükségesnek ítélt bármely más korlátozással.
(1) A Bizottság 10/2011/EU rendelete (2011. január 14.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról, EGT-vonatkozású szöveg (HL L 12., 2011.1.15., 1. o.).