21.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/70

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2011. november 25-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (2) bejelentette az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: USA vagy érintett ország) származó bioetanol Európai Unióba történő behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás (a továbbiakban: szubvencióellenes eljárás vagy eljárás) megindítását.

(2)

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (3) útján ugyanezen a napon dömpingellenes eljárás megindítását is bejelentette az USA-ból származó bioetanol Európai Unióba történő behozatalára vonatkozóan, és külön vizsgálatot (a továbbiakban: dömpingellenes eljárás) indított.

(3)

A szubvencióellenes eljárás megindítására azt követően került sor, hogy az ePURE, vagyis az Európai Bioetanol-gyártók Szövetsége (a továbbiakban: panaszos) 2011. október 12-én panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, amelyek a teljes uniós etanoltermelés több mint 25 %-át adják. A panasz prima facie bizonyítékot tartalmazott az említett termék támogatására és az ebből eredő jelentős kárra, és ez elegendőnek bizonyult az eljárás megindításához.

(4)

A Bizottság a szubvencióellenes eljárás megindítását megelőzően és az alaprendelet 10. cikkének (7) bekezdésével összhangban értesítette az USA hatóságait, hogy dokumentumokkal megfelelően alátámasztott panasz érkezett hozzá, amely szerint az USA-ból származó bioetanol támogatott behozatala jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság konzultációt kezdeményezett az USA hatóságaival annak érdekében, hogy a panasz tartalma tekintetében tisztázzák a helyzetet, és kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. Az USA hatóságai elfogadták a konzultációra szóló felkérést, és ezt követően 2011. november 17-én megtartották a konzultációkat. A konzultációk során nem sikerült kölcsönösen elfogadható megoldást találni.

(5)

Az alapvető tényeket és szempontokat tartalmazó tájékoztató dokumentumot, amelyek alapján az ideiglenes kiegyenlítő intézkedések elvetése mellett döntöttek, 2012 augusztusában bocsátották az érdekelt felek rendelkezésére. Több érdekelt fél is írásbeli beadványban közölte az e megállapításokkal kapcsolatos nézeteit. A meghallgatást igénylő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket a végleges megállapítások kialakításához szükségesnek tartott. Az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket a Bizottság megvizsgálta és adott esetben figyelembe vette.

(6)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság az USA-ból származó bioetanol behozatalára vonatkozó szubvencióellenes vizsgálat megszüntetésére és az ilyen behozatalokra előírt nyilvántartásba vételi kötelezettség megszüntetésére kívánt javaslatot tenni (4). Egyúttal olyan határidőt biztosítottak a felek számára, amelyen belül e végső tájékoztatást követően ismertethették álláspontjukat.

(7)

Tekintettel arra, hogy az USA-ban sok exportőr/gyártó van, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 27. cikkének megfelelően mintavételre kerül sor.

(8)

Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthasson egy mintát, minden USA-beli exportőrt/gyártót felkértek, hogy az eljárás megindítását követő 15 napon belül jelentkezzen a Bizottságnál, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően szolgáltasson alapvető információkat a 2010. október 1-jétől2011. szeptember 30-ig tartó vizsgálati időszakban (a továbbiakban: vizsgálati időszak) a bioetanollal kapcsolatos tevékenységeiről.

(9)

Az USA illetékes hatóságaival is konzultáltak a reprezentatív minta kiválasztásáról.

(10)

A 15 napos határidőn belül több mint 60 vállalat jelentkezett és nyújtotta be a kért információkat.

(11)

A Bizottság az alaprendelet 27. cikke értelmében a mintát az Európai Unióba irányuló bioetanol-kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választotta ki, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálhatott. Az így kiválasztott minta öt bioetanol-termelőből és egy kereskedőből állt.

(12)

A vizsgálat kimutatta továbbá, hogy bár az exportőrök jelezték a kiküldött mintavételi kérdőívben az Európai Unióba irányuló kivitelt, a mintába felvett gyártók közül egyik sem exportált bioetanolt közvetlenül az EU piacára, hanem tőlük független amerikai keverőknek/kereskedőknek adták el, amelyek azután benzinnel keverve adták el a bioetanolt. Az EU-ba irányuló exportjuk meghatározásához a gyártók főként a tőlük független keverők/gyártók vevőitől kapott adatokra támaszkodtak.

(13)

Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az USA hatóságai által benyújtott információk azt bizonyították, hogy az USA-ban értékesített, illetve az USA-ból exportált bioetanol teljes mennyiségére vonatkozott a fő támogatási program, különösen, ha a bioetanolt benzinnel keverték. Az USA-ban a bioetanol támogatása a keverési tevékenységhez és az adóköteles keverék értékesítéséhez kötődik. A jelen esetben azt állapították meg, hogy az USA-ban a fő támogatást a keverők igénylik és kapják. A mintába felvett vállalatok nagyrészt bioetanol-gyártók voltak és csak kismértékben foglalkoztak a bioetanol keverésével, és a fő támogatást főként a termékeiket az Unióba is exportáló kereskedők/keverők kapták az általuk előállított keverékekben található bioetanol alapján. Következésképpen a minta, amely nagyrészt olyan bioetanol gyártókból áll, amelyek nem exportáltak közvetlenül az Unióba, és lényegében nem kevertek bioetanolt a tüzelőanyag-keverékekbe, jelen esetben nem tekinthető megbízhatónak a támogatás mértékének megállapítására.

(14)

Tekintettel az uniós gyártók esetlegesen nagy számára, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 27. cikkének megfelelően mintavételre kerül sor.

(15)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A kiválasztott minta öt vállalatból és csoportból állt, melyeket a vizsgálat megindítását megelőzően ismert 19 uniós gyártó közül választottak ki. A mintát a vizsgálati időszakban előállított bioetanol mennyisége és az ismert gyártók földrajzi elhelyezkedése alapján határozták meg. Ez a minta a vizsgálati időszak alatti teljes uniós gyártás 48 %-át képviselte.

(16)

A vizsgálat azonban kimutatta, hogy a mintába felvett csoportok nagy számú, hasonló terméket gyártó vállalatból vagy gazdálkodó egységből álltak. Ebben az esetben ez tizenhárom vállalat vizsgálatát jelentette volna. A vizsgálatra rendelkezésre álló idő miatt tehát nem lehetett mindegyiküket megvizsgálni. A Bizottság úgy döntött, hogy újból megvizsgálja az eredeti minta esetében rendelkezésre álló adatokat. E vizsgálat alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a mintában a legnagyobb gyártóknak, nem pedig gyártói csoportoknak kell szerepelniük, és figyelembe kell venni a mintába felvett gyártók földrajzi eloszlását is.

(17)

Így a Bizottság hat egyéni gyártóból álló végleges mintát határozott meg a vizsgálati időszakban előállított és értékesített bioetanol mennyisége és a gyártók földrajzi elhelyezkedése szempontjából reprezentatív módon. Ezek a gyártók a teljes uniós gyártás 36 %-át és a minta kiválasztásához adatokat benyújtó vállalatok által bejelentett teljes gyártás 44 %-át képviselik. Ez a minta az uniós gazdasági ágazat tekintetében reprezentatívnak minősül.

(18)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a kiválasztott minta megfelelőségével kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(19)

Néhány fél arra hivatkozott, hogy a minta nem volt annyira reprezentatív, mint az eredeti minta, amely vállalkozáscsoportokat tartalmazott. Véleményük szerint az uniós gazdasági ágazat helyzetének objektív elemzése csak úgy lehetséges, ha a mintába az abban szereplő csoportokhoz tartozó összes vállalatot bevonják. Különösen azt hangsúlyozták, hogy nem zárható ki annak lehetősége, hogy egy csoporton belül olyan vállalatokhoz csoportosítottak át költségeket és bevételeket, amelyeket a Bizottság nem keresett fel, ezért ezek a költségek és bevételek nem szerepelnek a kárelemzésben.

(20)

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Bizottság megfelelően figyelembe vette és megvizsgálta a mintában nem szereplő valamennyi vállalat és különösen a csoportokhoz tartozó vállalatok által benyújtott adatokat annak érdekében, hogy a kiválasztott vállalatok gyártási és értékesítési tevékenysége során felmerülő összes költség és bevétel teljes mértékben és megfelelően szerepeljen a kárelemzésben. Ezenkívül a végül kiválasztott hat vállalat a becsült teljes uniós termelés 36 %-át képviselte, és ez az alaprendelet 27. cikke alkalmazásában reprezentatívnak tekinthető.

(21)

Néhány fél kifogásolta, hogy a mintába olyan uniós gyártókat is beválogattak, amelyek még csak az induló szakaszban vannak. Azt állították továbbá, hogy az egyik vállalatot, amely jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkezett 2011-ben, és amelynek székhelye egy olyan tagállamban van, amely nem hajtotta végre a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvet, nem lett volna szabad felvenni a mintába. Hozzáfűzték továbbá, hogy amennyiben ezek a vállalatok végül bekerülnek a mintába, a Bizottságnak módosítania kell adataikat e különleges körülmények figyelembevétele érdekében.

(22)

A Bizottság úgy véli, hogy amiatt még nem kell vállalatokat kizárni a mintából, hogy nemrég kezdték meg vagy nemrég kezdték újra tevékenységüket. E vállalatok bevonása nem sérti az alaprendelet 27. cikkében a minta kiválasztásával kapcsolatban meghatározott kritériumokat. Ami az adatok módosítását illeti, a felek sem konkrét problémát, sem az állításukat alátámasztó bizonyítékot nem említettek, és azt sem közölték, hogy mi alapján és hogyan történjen a kért módosítás. Ezenkívül a vizsgálat nem fedett fel semmiféle olyan költséget, például gyorsított értékcsökkenési leírást, amelyet módosítani kellene a tevékenység induló szakasza miatti torzulás korrigálása érdekében. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasítja.

(23)

Néhány fél kifogásolta továbbá, hogy kizártak a mintából egy olyan, ideiglenesen kiválasztott vállalatot, amelynek olyan tagállamban van a székhelye, ahol magas a bioetanol-fogyasztás és -gyártás. Azt állították, hogy a Bizottság azért zárta ki ezt a vállalatot a mintából, mert különösen jól teljesített. Úgy érveltek továbbá, hogy a Bizottság úgy torzította a minta kiválasztását, hogy kárt találjon. E felek szerint a Bizottságnak úgynevezett minikérdőíveket kellett volna küldenie az összes gyártónak a minta kiválasztása szempontjából lényeges adatok összegyűjtése érdekében. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a szóban forgó vállalat arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy többé nem kíván a mintában szerepelni. A minikérdőívek kiküldése kapcsán meg kell jegyezni, hogy a minta kiválasztása előtt a Bizottság az összes érintett uniós gyártótól kért információkat annak érdekében, hogy összegyűjthesse a minta kiválasztása szempontjából lényeges adatokat. Ezért a Bizottság a fenti állításokat elutasította.

(24)

Végül pedig azt állították, hogy a mintába azokat a vállalatokat is be kellett volna vonni, amelyek cukorrépából állítanak elő bioetanolt, mivel ebből a nyersanyagból sokkal nyereségesebben lehet előállítani, mint például búzából. Habár ezt az állítást nem támasztották alá tényekkel, a rendelkezésre álló információkból kiderül, hogy a cukorrépából előállított bioetanol a teljes uniós termelésnek csupán kis részét képviseli, 2011-ben körülbelül 12 %-ot, és a mintába felvett vállalatok közül kettő részben cukorrépát használ a bioetanol előállításához. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(25)

Tekintettel az eljárásban érintett importőrök esetlegesen nagy számára, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 27. cikkének megfelelően az importőrök esetében mintavételre kerül sor.

(26)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglalt határidőn belül csak három importőr adta meg a kért tájékoztatást, és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. Az együttműködő importőrök kis számára tekintettel a Bizottság nem tartotta szükségesnek a mintavételt.

(27)

A Bizottság kérdőíveket küldött minden ismert érintett félnek. A kérdőíveket ezért megküldte az USA hatóságainak, a mintába felvett amerikai exportőröknek/gyártóknak, a mintába felvett uniós gyártóknak, a három együttműködő független uniós importőrnek és a vizsgálatban érintett összes ismert felhasználónak.

(28)

Az USA hatóságai, a mintába felvett amerikai exportőrök/gyártók, a mintába felvett uniós gyártók, két független importőr és négy felhasználó küldött vissza kitöltött kérdőívet.

(29)

A Bizottság megvizsgálta és ellenőrizte az érdekelt felek által benyújtott, valamint a támogatás, az abból eredő kár és az uniós érdek megállapításához szükséges valamennyi információt.

(30)

Az USA következő hatóságainál került sor ellenőrző látogatásra:

Az USA szövetségi hatóságai

(31)

A következő vállalatok telephelyén is sor került ellenőrző látogatásra:

(32)

A támogatás és a kár vizsgálata a 2010. október 1. és 2011. szeptember 30. közötti időszakra irányult. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2008 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(33)

Az érintett termék az Egyesült Államokból származó, jelenleg az ex 2207 10 00, ex 2207 20 00, ex 2208 90 99, ex 2710 12 11, ex 2710 12 15, ex 2710 12 21, ex 2710 12 25, ex 2710 12 31, ex 2710 12 41, ex 2710 12 45, ex 2710 12 49, ex 2710 12 51, ex 2710 12 59, ex 2710 12 70, ex 2710 12 90, ex 3814 00 10, ex 3814 00 90, ex 3820 00 00 és ex 3824 90 97 KN-kód alá besorolt, időnként üzemanyag-felhasználású etanolnak is nevezett bioetanol, azaz mezőgazdasági termékekből előállított, denaturált vagy nem denaturált etil-alkohol – kivéve azokat a termékeket, amelyeknek az EN 15376 szabvány szerint mért víztartalma több mint 0,3 % (m/m) –, valamint a mezőgazdasági termékekből előállított, benzines keverékben található etil-alkohol, melynek etil-alkohol-tartalma több mint 10 % (v/v).

(34)

Bioetanolt számos különböző mezőgazdasági nyersanyagból elő lehet állítani, például cukornádból, cukorrépából, burgonyából, maniókából és kukoricából. Az USA-ban a különböző nyersanyagok alapján tesznek megkülönböztetést, az alább leírtaknak megfelelően:

(35)

Konkrétabban a facellulóz-alapú bioüzemanyag (5) olyan megújuló üzemanyag, amelyet bármely facellulózból, hemicellulózból, vagy megújuló biomasszából készített ligninből állítanak elő, és amelynek az energiapolitikai törvény (EPA) végrehajtója által meghatározott, életciklusra vetített üvegházhatásúgáz-kibocsátása az alapvető üvegházhatásúgáz-kibocsátásoknál legalább 60 %-kal alacsonyabb. A facellulóz-alapú bioüzemanyagok közé tartozik a bioetanol. Az USA szövetségi kormánya jelentős támogatást nyújt a – különösen mezőgazdasági és erdészeti hulladékokból előállított – fejlett bioüzemanyagok, főleg facellulóz-alapú bioetanol előállítására irányuló kutatásra és kísérleti projektekre. Az USA tisztviselői és a nyilvánosság számára elérhető adatok (6) szerint a biodízel e fajtájának gyártása 2014-ben eléri a körülbelül 4 milliárd litert, 2021-re pedig meghaladja az 50 milliárd litert. A facellulóz-alapú bioetanol gyártása a vizsgálati időszakban elhanyagolható volt.

(36)

A vizsgálati időszakban az USA-ban eddig főleg a kukoricát használták nyersanyagként, míg az EU-ban a fő nyersanyag a búza.

(37)

A vizsgálat kimutatta, hogy a bioetanolt általában tiszta formában adják el a keverőknek/kereskedőknek, akik azt benzinnel keverik (7), főleg abból a célból, hogy magas bioetanol-tartalmú keveréket hozzanak létre, amelyet exportálnak vagy a belföldi piacon értékesítenek további keverés és felhasználás céljából. A keverés nem túl összetett művelet, amelynek során a termékeket különleges tartályokban, a bioetanolt és benzint a kívánt arányban összekeverve állítják elő.

(38)

Az egész világon használt bioetanol és bioetanol-keverékek különböző típusainak azonosítása érdekében az etanoltartalmú tüzelőanyag-keverékeket „E”-vel kezdődő számokkal jelölik, amelyek a keverékben lévő etanol-tüzelőanyag térfogatszázalékára utalnak. Az E85 például 85 % anhidrid-etanolt és 15 % benzint tartalmaz. Az alacsony etanoltartalmú keverékeket – E5-től E25-ig – gazoholnak is nevezik, habár nemzetközi szinten a gazohol általában az E10 keverékre utal. Az E10 vagy alacsonyabb etanoltartalmú keverékeket 2011-ben már világszerte több mint húsz országban használták, a legtöbbet az USA-ban, ahol 2010-ben majdnem az összes kiskereskedelemben eladott benzint 10 % etanollal keverték.

(39)

A vizsgálatból kiderült, hogy a bioetanol összes típusa bioüzemanyagnak minősül a megújuló tüzelőanyagokra vonatkozó szabvány (RFS1) jelenlegi nemzeti programja értelmében – amelyet a tiszta levegőről szóló törvényt a megújuló tüzelőanyagokra vonatkozó első nemzeti szabvány létrehozásával módosító 2005-ös energiapolitikai törvény értelmében hoztak létre. Az Egyesült Államok Kongresszusa az USA Környezetvédelmi Hivatalát bízta meg azzal, hogy az Energiaügyi Minisztériummal, a Mezőgazdasági Minisztériummal és az érdekeltekkel koordinálja a program megtervezését és végrehajtását.

(40)

Mivel az Egyesült Államok már több éve ösztönzi a bioetanol előállítását, az USA 2005-ben a világ legnagyobb bioetanol-gyártó országává vált, amely a globális termelés 57,5 %-áért felelős. A Környezetvédelmi Hivatal 2009-ben bejelentette, hogy a megújuló tüzelőanyagokra vonatkozó szabvány a legtöbb benzin-finomító, -importőr és a benzint nem oxigéntartalmú vegyületekkel keverők számára előírja, hogy az általuk felhasznált benzin körülbelül 10 %-át helyettesítsék megújuló tüzelőanyagokkal, például etanollal. A követelmény célja az volt, hogy 2009-ben legalább 11 milliárd amerikai gallon megújuló tüzelőanyagot állítsanak elő, főleg annak érdekében, hogy teljesítsék az energiafüggetlenségről és az energiaellátás biztonságáról szóló 2007. évi törvény által megállapított célokat, valamint azért, hogy más piacokra is exportáljanak.

(41)

Hivatalos források, piaci és nyilvános információk (8) szerint az USA-ban előállított és ott értékesített vagy exportált tiszta vagy keverékben használt – vagyis ásványolajjal kevert – bioetanol összes típusa bioetanol-tüzelőanyagnak minősül, és az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrásokra és az alternatív tüzelőanyagokra vonatkozó amerikai jogszabálycsomag hatálya alá esik.

(42)

Megállapítást nyert, hogy a vizsgálat hatálya alá tartozó bioetanol és keverékben használt bioetanol valamennyi típusa ugyanolyan vagy nagyon hasonló alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és ezeket ugyanarra a célra használják fel, annak ellenére, hogy az előállításhoz felhasznált nyersanyagok, illetve a gyártási eljárás tekintetében előfordulhatnak különbségek. Az érintett termék esetleges kisebb eltérései nem változtatják meg annak alapvető meghatározását, jellemzőit, illetve azt, hogy a különböző felek milyen terméknek tekintik azt.

(43)

Néhány fél azt állította, hogy az érintett termék fogalommeghatározása nem egyértelmű, különösen azért, mert nem rendelkezik a tüzelőanyagként való felhasználásra és más alkalmazásra szánt bioetanol-típusok közötti megkülönböztetésről. Ezért azt állították, hogy a vizsgálatnak az összes célra felhasznált és az összes forrásból származó etanolra ki kell terjednie, ideértve a szintetikus etanolt is, amely az ipari felhasználásra szánt bioetanol versenytársa.

(44)

Egy másik fél ennek ellenkezőjét állította, vagyis azt, hogy a vizsgálatnak csak a tüzelőanyagként felhasznált bioetanolra kell kiterjednie, és az ipari felhasználásra szánt bioetanolt ki kell zárni a vizsgálatból.

(45)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az érintett terméket elsősorban az alapvető fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságai alapján kell meghatározni, nem pedig felhasználása vagy alkalmazása szerint. A különböző alkalmazási körökkel rendelkező termékek a további használat ellenére rendelkezhetnek ugyanolyan vagy hasonló alapvető tulajdonságokkal, és bizonyos körülmények között szükségessé válhat a termékmeghatározás és a termékkör alaposabb elemzése az ágazat és a piac sajátosságai fényében.

(46)

A jelen esetben egyértelmű, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés szerint a termékmeghatározás nem terjed ki a szintetikus etanolra. A szintetikus etanol más tulajdonságokkal rendelkezik, mint a bioetanol, és nem felel meg az érintett termék meghatározásával kapcsolatos fenti kritériumoknak. A vizsgálatban nem vett részt olyan gyártó, amelynek fő tevékenysége ilyen termék előállítása. Ezért a szintetikus etanolt nem lehet bevonni az érintett termék meghatározásába, és az nem tartozik a vizsgálat hatálya alá.

(47)

Az Egyesült Államokban és az Unióban működő gyártók vizsgálata során nem merültek fel arra vonatkozó kérdések, hogy esetleg problémás lehet a tüzelőanyagként való felhasználásra és más alkalmazásra szánt bioetanol-típusok megkülönböztetése, és így releváns bizonyíték megvizsgálására nem volt mód. A vizsgálat megerősítette, hogy a támogatás az Egyesült Államokban a tüzelőanyagként felhasznált bioetanolra, pontosabban a tüzelőanyag-keverékben lévő bioetanolra irányul, és az uniós gyártók vizsgálata csak a tüzelőanyagként való felhasználásra szánt bioetanolra irányult.

(48)

Kiderült, hogy az uniós gazdasági ágazatban előállított és az uniós piacon értékesített bioetanol hasonló alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, mint az USA-ból az EU-ba exportált bioetanol.

(49)

A fenti (34) preambulumbekezdésben foglaltak alapján bioetanolt különböző nyersanyagokból is elő lehet állítani. A vizsgálatból azonban nem az derült ki, hogy a felhasznált nyersanyag miatt a végtermék bármiben is különbözne. Megállapítást nyert, hogy az USA-ban előállított és az EU-ba exportált érintett termék felcserélhető az uniós gyártók által az EU-ban értékesített termékkel. Ezenkívül nincsenek jelentős eltérések a különböző felhasználásokban, valamint a piaci szereplők és felhasználók tapasztalataiban.

(50)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az EU-ban gyártott és értékesített bioetanol, valamint az érintett termék az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló terméknek minősül.

(51)

A Bizottság a panaszban, illetve a kitöltött kérdőívekben szereplő információk alapján a következő szövetségi programokat vizsgálta, mivel ezek keretében állítólag támogatást nyújtottak:

Szövetségi programok

(52)

A Bizottság a panaszban, illetve a kitöltött kérdőívekben szereplő információk alapján a következő állami programokat is vizsgálta, mivel állítólag ezek keretében is nyújtottak támogatást:

Állami programok

(53)

A bioetanollal kapcsolatos, tüzelőanyag-keverékekre nyújtott adójóváírás jogalapja az Egyesült Államok Adókódexe (Internal Revenue Code) 26. címének 6426. és 6427. szakasza.

(54)

A tüzelőanyag-keverékekre nyújtott adójóváírásra a vizsgálati időszakban az a személy jogosult, aki bioetanol és adóköteles tüzelőanyag (benzin, dízelolaj vagy kerozin) keverékét állította elő, és ezt a keveréket üzemanyagként felhasználta vagy üzemanyag célú felhasználásra értékesítette. Ezen személyek (keverők) számára a jóváírás 0,45 USD volt az adóköteles üzemanyagba kevert bioetanol minden egyes gallonja után.

(55)

A bioetanol-gyártók csak akkor igényelhetik az adójóváírást, ha ők maguk végzik a keverési tevékenységet. A gyártónak a tiszta bioetanolt például benzinnel kell összekevernie. Azok a vállalatok is jogosultak a keverékekre nyújtott adójóváírásra, amelyek nem előállítják, hanem vásárolják a tiszta bioetanolt, majd bioetanol-keveréket készítenek belőle. Az ösztönzőre való jogosultság tekintetében nincs megkülönböztetés a belföldi értékesítésre és az exportértékesítésre szánt kevert bioetanol között.

(56)

Így tehát a keverék után járó adójóváírásra való jogosultság alapja a keverési tevékenység. Egy kevert tüzelőanyag esetében nyújtott támogatás összege a benne lévő bioetanol arányától függ. A támogatást jövedékiadó- vagy nyereségadó-jóváírásként, vagy pedig közvetlen készpénzkifizetésként is lehet igényelni.

(57)

A vizsgálati időszak alatt a keverékekre nyújtott adójóváírást a keverők főleg (több mint 90 %-ban) jövedékiadó-jóváírásként igényelték a 720. számú formanyomtatvány C. függeléke segítségével („Quarterly Federal Excise Tax Return” negyedéves szövetségi jövedékiadó-bevallás). A jóváírást az tüzelőanyag után fennálló adókötelezettség mértékéig, ezen a nyomtatványon igényelheti bárki, aki benzinadót köteles fizetni, például ha a bioetanol és a benzin keverését a tároló terminálban végzik a benzin megadóztatása előtt.

(58)

A keverő ezenkívül visszatérítendő nyereségadó-jóváírást vagy közvetlen kifizetést is igényelhet a jövedékiadó-jóváírás helyett, de csak arra az összegre, amennyivel a jövedékiadó-jóváírás meghaladta a teljes jövedékiadó-kötelezettséget, vagyis azt az összeget, amennyivel a keverék esetén megengedhető legnagyobb támogatás meghaladta a 720. számú formanyomtatványon megengedett jóváírást. Meg kell jegyezni, hogy a jövedékiadó-jóváírás meghaladhatja a jövedékiadó-kötelezettséget, ha például a keverék elkészítéséhez használt benzint a keverő általi beszerzés előtt megadóztatták. Ilyen esetekben a 8849. számú „Claim for Refund of Excise Taxes” (jövedékiadó-visszaigénylés) formanyomtatványon lehet igényt benyújtani.

(59)

A keverékre nyújtott adójóváírást nem lehetett halmozni, vagyis ugyanannyi maradt attól függetlenül, hogy a támogatást jövedékiadó-jóváírásként, nyereségadó-jóváírásként vagy az adófizetőnek közvetlenül kifizetett összegként vagy pedig a fentiek kombinációjaként igényelték. Az igényléseket a 8849. számú formanyomtatvánnyal, a 720. számú formanyomtatvány C. függelékével, vagy a visszatérítendő nyereségadó-jóváírás esetében a 4136. számú formanyomtatvánnyal („Credit for Federal Tax Paid on Fuel”, tüzelőanyag után fizetendő szövetségi adó jóváírása) nyújtották be, amelyet az igénylő adóbevallásához csatoltak. Ennek ellenére meg kell jegyezni, hogy a támogatás teljes összege nem haladhatta meg a bioetanol gallonja utáni 0,45 USD-t.

(60)

A vizsgálati időszakban a bioetanol-keverők vissza nem térítendő nyereségadó-jóváírást is igénybe vehettek. Ezt a keverők számára rendelkezésre álló, egy bizonyos mennyiségű üzemanyag után igényelhető, vissza nem térítendő nyereségadó-jóváírást csökkentette az ugyanazon mennyiségű üzemanyag tekintetében igényelt jövedékiadó-jóváírás. Más szóval, a keverő nem igényelhette a benzinnel kevert bioetanol ugyanazon mennyisége kapcsán a jövedékiadó-jóváírást és a vissza nem térítendő nyereségadó-jóváírást egyaránt. A gyártónak a vissza nem térítendő nyereségadó-jóváírás igénylésekor nyilatkoznia kellett arról, hogy a bioetanol ugyanazon mennyisége tekintetében nem igényelt jövedékiadó-jóváírást.

(61)

A keverékekre nyújtott adójóváírást csak egyszer lehet igényelni a keverék elkészítéséhez használt bioetanol ugyanazon mennyisége után, azaz vagy a gyártó, aki maga végzi a keverést is, vagy pedig a vevő igényelheti, aki a keverést végzi. A mindkét esetben keverő gallononként 0,45 USD adójóváírásra jogosult a keverék elkészítése során felhasznált bioetanol mennyisége után.

(62)

A vizsgálat kimutatta, hogy az esetek többségében a támogatást igénylő (a továbbiakban: igénylő) jövedékiadó-kötelezettséggel rendelkező keverő/kereskedő, például petrolkémiai vállalat volt. A keverés számos tényezőn múlik, például a rendelkezésre álló tartálykapacitáson, valamint a bioetanol és a benzin földrajzi elhelyezkedésén. A legtöbb esetben nem a bioetanol-gyártó igényelte a keverékekre nyújtott adójóváírást. Egyértelmű, hogy az esetek többségében a keverést terminálokban vagy terminálok töltőhelyein végezték. Úgy tűnik, hogy az igénylő az esetek többségében jövedékiadó-kötelezettséggel rendelkező személy volt.

(63)

A végfelhasználásra szánt tiszta bioetanol piaca nem volt nagy, ezért gazdasági szempontból hasznos volt az előállított bioetanolból keveréket készíteni, ami a keverékek után járó adójóváírásra jogosít. Meg kell jegyezni, hogy a keverékek után járó adójóváírás (jövedékiadó-/nyereségadó-jóváírás) a bioetanol esetében 1980 óta, vagyis több mint harminc éve létezett, és 2011. december végén (a vizsgálati időszak után) megszűnt.

(64)

A vizsgálatból kiderült, hogy a mintába felvett vállalatok közül kettő igényelte a keverékek után járó adójóváírást a vizsgálati időszakban. Azonban mindkét vállalat csekély összegű támogatást kapott.

(65)

Mindazonáltal ha az USA-ban a vizsgálati időszak alatt előállított bioetanol teljes mennyiségét összehasonlítjuk a keverékek után járó adójóváírásban részesülő bioetanol teljes mennyiségével, kitűnik, hogy az USA-ban a vizsgálati időszak alatt előállított összes bioetanol támogatásban részesült a szóban forgó program keretében. Ezt az USA érintett hatóságai által benyújtott statisztikák is alátámasztják.

(66)

Ez alapján a vizsgálat eredményei egyértelműen kimutatták, hogy a vizsgálati időszak alatt az összes bioetanolt a keverékek után járó adójóváírás révén támogatták.

(67)

A vizsgálatból kiderült, hogy az USA-ban előállított összes bioetanolra vonatkozott a keverékek után járó adójóváírás a vizsgálati időszakban. Ez az adójóváírás adózási ösztönzőnek minősül, függetlenül attól, hogy az adókötelezettségek kiegyenlítéseként vagy pedig készpénzes kifizetésként nyújtják.

(68)

A fentiekre tekintettel ezt a programot az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, illetve 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében vett támogatásnak kell tekinteni, mivel az Amerikai Egyesült Államok kormánya által közvetlen támogatásként (készpénzkifizetésként) és egyébként beszedendő kormányzati bevétel elengedéseként (adójóváírásként) nyújtott pénzügyi hozzájárulást foglal magában. A támogatás gazdasági előnyhöz juttatja az azt megszerző vállalatokat.

(69)

A programban csak azok a vállalatok vehetnek részt, amelyek a bioetanol-ágazatban tevékenykednek, vagyis a bioetanol keverésében részt vesznek, ezért a program az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontja értelmében egyedi támogatásnak minősül, ezért kiegyenlíthető.

(70)

A bioetanol-keverékek után járó adójóváírást a keverékben felhasznált bioetanol mennyisége alapján nyújtották, egész pontosan az adóköteles üzemanyagba kevert bioetanol minden egyes gallonja után 0,45 USD-t.

(71)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy az egész országban 0,45 USD per gallon a támogatás összege, mivel végső soron az USA-ban előállított bioetanol teljes mennyiségére – többek között az EU-ba exportált bioetanolra – vonatkozott a bioetanol-keverék után járó adójóváírás. Ezért nem szükséges a gazdasági szereplők közötti megkülönböztetés, különösen mivel a támogatást ritkán kapják bioetanol-gyártók, túlnyomó részt inkább azok a szereplők, amelyek a bioetanolt például benzinnel keverik.

(72)

A kistermelőknek nyújtott nyereségadó-jóváírás jogalapja az Egyesült Államok Adókódexe (Internal Revenue Code) 26. címének 40. szakasza.

(73)

Ez a program csak a bioetanolt előállító kistermelők előtt áll nyitva. Kistermelő az a személy, akinek bioetanol-termelési kapacitása nem haladja meg az évi 60 millió gallont. A vizsgálati időszakban egy kistermelő az előállított bioetanol egy gallonja után 0,10 USD vissza nem térítendő általános társaságiadó-jóváírást igényelhetett. Azok a bioetanol-keverők vagy bioetanol-kereskedők, akik ezt a bioetanolt megvásárolják, de nem gyártják, nem jogosultak jóváírásra. Ezen kívül ahhoz, hogy a kistermelő jogosult legyen a jóváírásra, a termelés nem haladhatja meg a 15 millió gallont bármely adóévben, és az előállított bioetanolt üzemanyagként kell felhasználni, üzemanyagként való felhasználásra kell értékesíteni, vagy bioetanol és egy adóköteles üzemanyag összekeveréséhez kell felhasználni, amelyet később üzemanyagként használnak fel vagy üzemanyagként való felhasználásra értékesítenek.

(74)

A kistermelőknek nyújtott nyereségadó-jóváírást évente lehet igényelni, az igénylő nyereségadó-bevallásának benyújtásával egyidejűleg. Az adott adóévben az igénylő által előállított bioetanol minden gallonja, de legfeljebb 15 millió gallon után járó jóváírást levonják az igénylő által fizetendő társasági adóból. Ha az igénylő által fizetendő adó kevesebb, mint az igényelt jóváírás összege, a többletet át lehet vinni a következő adóévekre.

(75)

A jogosultsági kritériumok miatt a mintába felvett vállalatok közül csak kettőre vonatkozott ez a támogatási program a vizsgálati időszakban.

(76)

Ezt a programot az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében vett támogatásnak kell tekinteni, mivel az Amerikai Egyesült Államok kormánya által egyébként beszedendő és kiesett bevétel formájában nyújtott pénzügyi hozzájárulást foglal magában. A támogatás gazdasági előnyhöz juttatja az azt megszerző vállalatokat.

(77)

A program a bioetanol-gyártó vállalatokra korlátozódik, ezért az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdése első albekezdése a) pontjának értelmében egyedinek kell tekinteni, és ezért kiegyenlíthető.

(78)

Az USA hatóságai által benyújtott statisztikák szerint a keverékek után járó adójóváírással kapcsolatban benyújtott igényekhez képest összességében nagyon kevesen veszik igénybe a kistermelőknek nyújtott nyereségadó-jóváírást,. Ezen ösztönző keretében igényelt teljes összeg és a vizsgálati időszak alatt előállított összes bioetanol mennyiségének összehasonlítása jelentéktelen támogatást mutatott.

(79)

A facellulóz-alapú bioetanol gyártóinak nyújtott nyereségadó-jóváírás jogalapja az Egyesült Államok Adókódexe (Internal Revenue Code) 26. címének 40. szakasza.

(80)

Ez a program csak a facellulóz-alapú bioetanolt előállító kistermelők előtt áll nyitva.

(81)

A nyereségadó-jóváírást évente lehet igényelni, az igénylő nyereségadó-bevallásának benyújtásával egyidejűleg.

(82)

2012. január 1. előtt az előállított facellulóz-alapú bioetanol gallonja után igényelhető jóváírás 0,46 USD volt. 2012. január 1-től a jóváírás egy gallon után 1,01 USD-re nőtt.

(83)

Ezt a programot az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében vett támogatásnak kell tekinteni, mivel az Amerikai Egyesült Államok kormánya által egyébként beszedendő és kiesett bevétel formájában nyújtott pénzügyi hozzájárulást foglal magában. A támogatás gazdasági előnyhöz juttatja az azt megszerző vállalatokat.

(84)

A program a bioetanol-gyártó vállalatokra korlátozódik, ezért az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdése első albekezdése a) pontjának értelmében egyedinek kell tekinteni, és ezért kiegyenlíthető.

(85)

A vizsgálati időszak alatt a facellulóz-alapú bioetanol gyártói nem igényeltek nyereségadó-jóváírást, ami összhangban áll azzal, hogy a vizsgálati időszak végéig nem termeltek kereskedelmi célból facellulóz-alapú bioetanolt. Ilyen körülmények között nem számították ki a támogatás összegét.

(86)

Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának („USDA”) bioenergia-programját eredetileg az USDA mezőgazdasági áruhitelt nyújtó szervezete (Commodity Credit Corporation – „CCC”) engedélyezte és finanszírozta a CCC létesítéséről szóló törvény 5. szakaszában meghatározott általános hatáskörében.

(87)

A program 2000. december 1-jétől 2006 júniusáig működött. A programot az USDA hivatala, a Mezőgazdasági Üzemek Ügynöksége (Farm Service Agency, FSA) igazgatta.

(88)

A program működése idején valamennyi kereskedelmi bioenergia-termelő jogosult volt a részvételre. A termelőknek bizonyítaniuk kellett a termelést, valamint a termeléshez kapcsolódó mezőgazdasági nyersanyagok beszerzését és felhasználását. A bioetanol-gyártóknak kellett gyártani és kereskedelmi forgalomban értékesíteni a bioetanolt.

(89)

A jogosultsághoz a gyártónak meg kellett felelnie bizonyos nyilvántartási és információszolgáltatási követelményeknek, valamint bele kellett egyeznie abba, hogy a CCC ellenőrizze ezt az információt. A vonatkozó szabályok meghatározták a programba való belépés során követendő eljárás, a kifizetés iránti kérelmek és a jelentéstételi eljárások részleteit, amelyeket az igénylőknek be kellett tartaniuk a kifizetésre való jogosultság érdekében.

(90)

Az egyes adóévekben a bioetanol-gyártók a megfelelő formanyomtatványok benyújtásával léphettek be a programba. A belépést követően a bioetanol-gyártók negyedévente nyújtottak be kifizetés iránti kérelmet. A bioetanol-gyártóknak be kellett mutatniuk a támogatható nyersanyagok nettó beszerzéséről és a vonatkozó időszakok nettó bioetanol-termeléséről szóló dokumentációt.

(91)

A program az előző adóév megfelelő időszakában megvalósított bioetanol-alaptermelésük és megnövekedett bioetanol-termelésük kombinációja alapján teljesített kifizetéseket a bioetanol-gyártóknak. A 2006. költségvetési évben a vállalatok csak a megnövekedett bioetanol-termelés után kaptak ösztönzőket.

(92)

Mivel a program 2006 júniusában befejeződött, a mintába felvett vállalatok egyike sem részesült az e program szerinti ösztönzőkben a vizsgálati időszakban.

(93)

Úgy tűnik, nem volt egyértelmű, hogy a programot a 2009. költségvetési évben (2008. október – 2009. szeptember) újraindítják-e. A vizsgálat azonban megerősítette, hogy erre nem került sor. A fent leírt program 2006-ban véget ért.

(94)

A Bizottság megállapította, hogy a program 2006 júniusában véget ért, és hogy a vizsgálati időszakban nem nyújtott támogatást.

(95)

A fejlett bioüzemanyagokra vonatkozó bioenergia-program (közismert nevén „fejlett bioüzemanyagok támogatási programja”) a termelésen alapuló kifizetéseket folyósít a „fejlett bioüzemanyagok” jogosult gyártói számára. Az USA hatóságai szerint a „fejlett bioüzemanyagok” meghatározása kizárja a kukoricából előállított üzemanyagot, amely az USA-ban előállított bioetanol fő alapanyaga.

(96)

A fejlett bioüzemanyagokra vonatkozó program jogalapja a mezőgazdasági üzemek biztonságáról és a mezőgazdasági beruházásokról szóló 2002. évi törvény (a 2002. évi gazdálkodói törvény) IX. címének – az élelmezésről, a megőrzésről és az energiáról szóló 2008. évi törvény IX. címének 9001. szakasza által módosított – 9005. szakasza.

(97)

Az igénylőnek „fejlett bioüzemanyag gyártójának” kell lennie. A „fejlett bioüzemanyag gyártója” meghatározása: „olyan természetes személy, társaság, alapítvány, szövetség, munkaügyi szervezet, cég, partnerség, egyesület, részvénytársaság, csoport, szervezet vagy non-profit gazdálkodó egység, amely fejlett bioüzemanyagot állít elő és értékesít. Az a gazdálkodó egység, amely fejlett bioüzemanyagokat keverve vagy máshogy kombinálva hoz létre kevert bioüzemanyagot, e program keretében nem minősül fejlett bioüzemanyag gyártójának.”

(98)

A fejlett bioüzemanyagot az élelmezésről, megőrzésről és energiáról szóló 2008. évi törvény 9001. szakasza a következőképpen határozza meg: „megújuló biomasszából, de nem kukoricakeményítőből előállított üzemanyag”. E törvény értelmében a fejlett bioüzemanyagok közé tartoznak az alábbiak:

(99)

A program keretében a bioetanol-gyártók részesíthetők támogatásban. A kifizetésre való jogosultság érdekében a gyártóknak az összes érintett költségvetési évre és negyedévre vonatkozóan nyilvántartást kell vezetniük. A nyilvántartásoknak dokumentálniuk kell az alapanyag-vásárlást, a bioetanol-gyártást, valamint az eladott bioetanol árát és mennyiségét. A gyártók a kormánytól kapnak közvetlen kifizetést.

(100)

A program a bioetanol-gyártók számára a tényleges gyártás és a növekményes termelés, azaz a korábbi évhez képest tapasztalt termelésnövekedés alapján biztosít kifizetést. A tényleges termelés után járó kifizetési rátákat negyedévente számítják ki az egyes negyedévekben ténylegesen előállított fejlett bioüzemanyag mennyiségére. A növekményes termelés utáni kifizetéseket az egy költségvetési évben egy jogosult gyártó által előállított, támogatásra jogosult fejlett bioüzemanyag azon mennyisége alapján folyósítják, amely meghaladja az előző költségvetési évben előállított mennyiséget.

(101)

A végtermék teljesen ugyanaz, függetlenül attól, hogy a bioetanolt a (98) preambulumbekezdésben említett alapanyagból vagy kukoricából állítják elő, amely az USA-ban a bioetanol-gyártás fő alapanyaga.

(102)

A Bizottság megállapította, hogy a program keretében nyújtott támogatások nem juttatták gazdasági előnyhöz a mintába felvett vállalatokat. A program keretében támogatásban részesülő gyártók többsége biodízelgyártó. A 2011-ben a program keretében támogatásban részesülő körülbelül 155 USA-beli vállalat közül valójában csak 15 gyártott bioetanolt.

(103)

Ami a mintában nem szereplő vállalatokat illeti, a vizsgálat kimutatta, hogy a program keretében a bioetanol-gyártásra nyújtott támogatások teljes összege jelentéktelen volt a vizsgálati időszakban előállított bioetanol teljes mennyiségéhez képest.

(104)

Ezért a program kiegyenlíthetőségének további értékelésére nem volt szükség.

(105)

A biomassza-finomítókat támogató program célja, hogy támogassa a fejlett bioüzemanyagok gyártásával kapcsolatos új és feltörekvő technológiák kifejlesztését.

(106)

A biomassza-finomítókat támogató program jogalapja a mezőgazdasági üzemek biztonságáról és a mezőgazdasági beruházásokról szóló 2002. évi törvény (a 2002. évi gazdálkodói törvény) IX. címének – az élelmezésről, a megőrzésről és az energiáról szóló 2008. évi törvény IX. címének 9001. szakasza által módosított – 9003. szakasza.

(107)

A programot a Mezőgazdasági Minisztérium egyik részlege igazgatja. A program a jogosult igénylők számára hitelgaranciát nyújt a támogatható technológiát használó, kereskedelmi volumenű biomassza-finomítók kialakításának és felépítésének, vagy pedig a meglévő létesítmények támogatható technológiákkal való modernizálásának támogatására. Ahhoz, hogy az adott projekt jogosulttá váljon a program keretében történő támogatásra, olyan technológiát kell használnia, amelyet hozzáigazítottak a megvalósítható, kereskedelmi volumenű működéshez, vagy pedig bizonyítania kell, hogy rendelkezik a fejlett bioüzemanyagokat előállító biomassza-finomítóban való kereskedelmi alkalmazáshoz szükséges műszaki és gazdasági potenciállal. A projektnek a fejlett bioüzemanyagok előállításához jogosult alapanyagot és bioanyag-alapú termékeket kell használnia. A támogatható alapanyagok közé tartozik többek között a megújuló biomassza, az ún. „bioszolidok”, a kezelt szennyvíziszap, valamint a cellulóz- és papíripar melléktermékei. A jogosult biomassza-finomítók által előállított termékek többsége fejlett bioüzemanyag kell, hogy legyen.

(108)

A bioetanol-gyártók akkor vehetnek részt a programban, ha teljesítik a jogosultsági kritériumokat, és ha elegendő kormányzati pénzeszköz áll rendelkezésre. A projekteknek műszaki értékkel kell rendelkezniük, a hitelfelvevőknek pedig teljesíteniük kell bizonyos, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott pénzügyi kritériumokat. Ezenkívül megalapozott bizonyosságra van szükség a tekintetben, hogy a garancia mellett nyújtott hitelt visszafizetik.

(109)

A sikeres igénylő hitelgaranciát kap annak érdekében, hogy a szükséges finanszírozást megkaphassa egy harmadik féltől. Az ügynökség (a szövetségi kormány) maximális részvétele egy jogosult projektben a jogosult projekt költségeinek 80 %-át fedező hitel 90 %-os garanciája. A fennmaradó 20 %-ról a hitelezőnek kell gondoskodnia. Ezen kívül a hitel összegének növekedésével csökken a maximális garancia aránya.

(110)

A vizsgálat kimutatta, hogy az USA kormánya eddig egy vállalatnak sem folyósított kifizetést e program keretében. A vizsgálati időszak alatt a mintában nem szereplő vállalatok közül három igényelt hitelgaranciát a facellulóz-alapú bioetanol gyártásával kapcsolatban, habár a hitelgarancia-igénylések közül kettő még függőben van. E vállalatok közül egyik sem kukoricából állít elő bioetanolt. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy e program keretében még nem állítottak elő bioetanolt.

(111)

A vizsgálatból kiderült továbbá, hogy a facellulóz-alapú bioetanol jövőbeli gyártóinak nyújtott hitelgarancia a vizsgálati időszak alatt nem befolyásolta a bioetanol gyártását és eladását.

(112)

Ezért e vizsgálat keretében a program kiegyenlíthetőségének további értékelése nem szükséges.

(113)

Az USDA biomasszanövény-termesztést támogató programja (BCAP) a fejlett bioüzemanyagok következő generációjának előállításához használható alapanyagok termelését támogatja. A BCAP a támogatható növények termelői vagy a támogatható földeken termelt biomassza-anyagok tulajdonosai számára nyújt támogatást. A támogatást azon növények és anyagok előállítására nyújtják, amelyek alapanyagként felhasználhatók a fejlett bioüzemanyagok előállításához, de a bioüzemanyagok előállításához nem.

(114)

Az USA hatóságai szerint a kukoricából előállított bioetanol, amely az USA-ban előállított és onnan exportált bioetanol majdnem teljes mennyiségéért felel, ki van zárva a BCAP-ból. Az USA hatóságai szerint mivel a BCAP a fejlett bioüzemanyagokra összpontosít és hiányzik a fejlett bioüzemanyagok kereskedelmi termelése, a program nem nyújtott gazdasági előnyt a bioetanol USA-beli előállítói számára a vizsgálati időszakban.

(115)

Az USDA biomassza-növényeket támogató programjának jogalapja az élelmezésről, a megőrzésről és az energiáról szóló 2008. évi törvény (a 2008. évi gazdálkodói törvény) 9011. szakasza.

(116)

A BCAP két részből áll, mindkettő esetében konkrét és különböző jogosultsági kritériumok érvényesek. Az első összetevő, a „projektterület” összetevő a jogosult növényt termesztőknek nyújt támogatást, a második, a „megfelelő segítség” összetevő pedig a jogosult anyagok tulajdonosait támogatja. A jogosult növények és anyagok a fejlett bioüzemanyagok, a hő, az energia és a bioanyag-alapú anyagok előállítására szolgálnak. Az USA hatóságai szerint a bioüzemanyag és a bioenergia termelőinek nem nyújtanak támogatást.

(117)

Támogatható növény bármely megújuló biomassza-növény, kivéve a 2008. évi gazdálkodói törvény I. címe értelmében támogatásra jogosult növényeket. A támogatásból kizárt növények közé tartozik többek között a kukorica, a cirokmag, a zab, a rizs, a búza, a méz és a cukor.

(118)

Támogatható anyag bármely megújuló biomassza, kivéve a fent említett támogatható növények közül kizárt növények egész magvait. Habár a kizárt növényekből (például a kukorica) származó magokat kizárták a támogatható anyagok köréből, az e növényekből fennmaradó maradékok (például a cellulóztartalmú anyagok) támogatható anyagnak minősülnek.

(119)

A BCAP első összetevője a támogatható növények termelőinek nyújt támogatást. A támogatásra az jogosult, aki a támogatható növényt a „projektterületként” kijelölt földrajzi területen termeszti. A BCAP második összetevője a megújuló biomasszaforrások vagy támogatható anyagok összegyűjtéséhez, betakarításához, raktározásához és szállításához nyújt megfelelő támogatást.

(120)

A biomassza-átalakító létesítmények, ideértve a bioetanol-gyártókat is, nem kapnak támogatást a BCAP révén. A támogatható növényeket termesztő vagy támogatható anyagokkal rendelkező beszállítóik kapják a támogatást. Az USA hatóságai azt állították, hogy a vizsgálati időszakban a BCAP nem támogatta a bioetanol – ideértve a facellulóz-alapú bioetanol – gyártását.

(121)

A BCAP által a vizsgálati időszakban nyújtott támogatás tekintetében három bioetanol-létesítmény volt alkalmas a kutatás és fejlesztés céljára a szállítás és raktározás területén. A vizsgálati időszakban összesen 1,7 millió USD-t fizettek ki 83 anyagtulajdonosnak, akik egy jóváhagyott létesítménybe szállítottak kukoricát. A többi anyagtulajdonosnak, akik a másik két megfelelő átalakító létesítményekbe szállítottak anyagokat, nem nyújtottak támogatást.

(122)

A vizsgálati időszak előtt 458 biomassza-átalakító létesítmény volt jogosult arra, hogy támogatható anyagokat tartalmazó szállítmányokat fogadjon. E létesítmények közül csak kettő volt bioetanol-gyártó.

(123)

A vizsgálati időszakban kilenc projektterületet hoztak létre. Ez idő alatt a növényeket bevezették a programba, vagy elindították a BCAP-ba való felvételüket. Ezért ebben az időszakban nem gyűjtöttek össze, illetve nem takarítottak be növényeket.

(124)

A fent leírtaknak megfelelően a program keretében a támogatható növényeket termesztő vagy támogatható anyagokkal rendelkező beszállítók kapják a támogatást. Nem volt arra mutató bizonyíték, hogy a támogatást a bioetanol-gyártóknak továbbadták volna, így a kifizetett összegek nem kiegyenlíthetőek.

(125)

Az USDA „Rural Energy for America” (Vidéki energiát Amerikának) programja („REAP) megújuló energiákat használó rendszerek vásárlása és energiahatékonysági fejlesztések végrehajtása céljából hitelgaranciát és támogatást nyújt a vidéki kisvállalkozásoknak és mezőgazdasági kistermelőknek. A mezőgazdasági termelők és a vidéki kisvállalkozások számára támogatást nyújt továbbá a megújuló energiát felhasználó rendszerekre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányok elvégzéséhez, energetikai átvilágítások végrehajtásához, valamint megújuló energiával kapcsolatos fejlesztésekhez. Az USA hatóságai szerint a REAP sokféle mezőgazdasági termelőt és kisvállalkozást támogat az energiafogyasztásuk csökkentése érdekében tett erőfeszítéseikben; nem támogatja azonban egy konkrét termék előállítását, és nem egy vállalkozásra vagy csoportra irányul.

(126)

A REAP három összetevőből áll:

(127)

E három összetevő által a REAP az alábbi típusú projektek esetén vehető igénybe: megújuló energiát használó rendszerek, energiahatékonysági fejlesztések, energetikai átvilágítások, megújuló energiafejlesztési támogatás és megvalósíthatósági tanulmányok.

(128)

Az USDA „Rural Energy for America” (Vidéki energiát Amerikának) programjának jogalapja a mezőgazdasági üzemek biztonságáról és a mezőgazdasági beruházásokról szóló 2002. évi törvény (a 2002. évi gazdálkodói törvény) IX. címének 9006. szakasza, valamint a 2002. évi gazdálkodói törvény IX. címének – az élelmezésről, a megőrzésről és az energiáról szóló 2008. évi törvény (a 2008. évi gazdálkodói törvény) IX. címének 9001. szakasza által módosított – 9007. szakasza.

(129)

A jogosultsági feltételek különbözhetnek a projekt típusának függvényében, a (127) preambulumbekezdésben foglaltak szerint, és ami a megújuló energiát használó rendszerekkel és az energiahatékonysági fejlesztésekkel kapcsolatos projekteket illeti, attól függően, hogy támogatást vagy hitelgaranciát igényelnek.

(130)

A vizsgálat kimutatta, hogy a 2008. évi gazdálkodói törvény elfogadása óta a REAP több mint 5 960 projektet támogatott 2008. október 1. és 2011. szeptember 30. között (a vizsgálati időszakban). Az USA hatóságai szerint az odaítélt támogatások többségét olyan projektek kapták, amelyek nincsenek kapcsolatban a bioüzemanyagokkal. Ezek a projektek többek között a nap- és a szélenergiával, valamint az energiahatékonysággal foglalkoztak.

(131)

A vizsgálati időszak alatt csupán két bioetanol-gyártó kapott támogatást a REAP programok keretében, mindkettő megvalósíthatósági tanulmány elvégzésére. A vizsgálati időszak előtt egy vállalat kapott támogatást a megújuló energiát használó rendszerek tekintetében egy olyan projektre, amely cukorból és alkohol-alapú hulladékból készített bioetanolt.

(132)

Ezt a programot az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében vett támogatásnak kell tekinteni, mivel az Amerikai Egyesült Államok kormánya által támogatásként nyújtott pénzügyi hozzájárulást foglal magában. A támogatás gazdasági előnyhöz juttatja az azt megszerző vállalatokat.

(133)

Meg kell azonban jegyezni, hogy egyik támogatást sem egy konkrét termék, például bioetanol előállítására nyújtották, ami azt jelenti, hogy az alaprendelet 4. cikke értelmében nem minősülnek kiegyenlíthetőnek.

(134)

A vonatkozó jogszabályok engedélyezik a „integrált biomassza-finomítók demonstrációs projektjeinek” támogatását az alábbiak bizonyítására: az integrált biomassza-finomítók kereskedelmi hasznosítása fokozott hangsúlyt helyezve a lignocellulóz-tartalmú alapanyagokra; a biomassza-technológiák kereskedelmi hasznosítása különböző célokra, ideértve a közlekedési célra szánt folyékony üzemanyagokat, az értékes bioanyag-alapú vegyszereket, az ásványolaj-alapú nyersanyagok és termékek helyettesítőit, és a villamos energia vagy hasznos hő formáját öltő energiát; valamint a különböző biomassza-nyersanyagok gyűjtése és kezelése.

(135)

Az Energiaügyi Minisztérium által a biomassza-finomítók projektjeire nyújtott támogatás jogalapja a 2005. évi energiapolitikai törvény 931–932. szakasza.

(136)

A jogosultság az Energiaügyi Minisztérium illetékes hatóságai által az egyes projektek vonatkozásában közzétett, finanszírozási lehetőségről szóló közleménytől függ. A bioetanol finanszírozási lehetőségéről szóló közlemények tekintetében a kedvezményezetteknek facellulóz-alapú biomasszát kell használniuk a bioüzemanyag előállításához, a támogatható biomasszákat és bioüzemanyag(ok)at az egyes közleményekben ismertetik.

(137)

A programot évente benyújtott versenypályázati felhívások, vagy pedig a finanszírozási lehetőségről szóló közlemények révén igazgatják, amelyek elosztják az előirányzott forrásokat. A versenypályázati felhívások az ipar, a tudományos élet és a nemzeti laboratóriumok jogosult szereplői számára állnak nyitva. A jogosult igénylők pályázatokat nyújtanak be, amelyeket a finanszírozási lehetőségről szóló közleményben megadott kritériumok alapján bírálnak el. A támogatás odaítélését követően az Energiaügyi Minisztérium illetékes hatóságai a program teljes időtartama alatt nyomon követik a kedvezményezett teljesítményét a támogatás hatálya, ütemterve és költségei tekintetében. A kedvezményezett projektvégrehajtás során felmerülő költségeit adó-visszatérítésként fizetik ki.

(138)

A program keretében kötött pénzügyi támogatási megállapodások nem támogatják a kukoricából előállított bioetanol-gyártási technológiák kifejlesztését. A támogatás kizárólag a facellulóz-alapú fejlett bioüzemanyagokra összpontosul.

(139)

A kedvezményezetteknek facellulóz-alapú biomasszát kell használniuk a bioüzemanyag előállításához, a jogosult biomasszákat és bioüzemanyag(ok)at az egyes közleményekben ismertetik.

(140)

A vizsgálati időszakban a program keretében öt nagyszabású bioetanol-projekt részesült támogatásban. A mintába felvett vállalatok közül az egyik a vizsgálati időszakban támogatást kapott a program keretében.

(141)

Ezt a programot az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében vett támogatásnak kell tekinteni, mivel az Amerikai Egyesült Államok kormánya által támogatásként nyújtott pénzügyi hozzájárulást foglal magában. A támogatás gazdasági előnyhöz juttatja az azt megszerző vállalatokat.

(142)

A vizsgálat azonban kimutatta, hogy a vizsgálati időszakban a piacon nem értékesítettek kereskedelmi célra gyártott facellulóz-alapú bioetanolt. A jelen esetben fennálló különleges körülmények miatt, vagyis mivel a program például a facellulóz-alapú bioüzemanyagokra összpontosít, és nincs kereskedelmi célú facellulóz-alapú bioetanol-gyártás, a Bizottság úgy véli, hogy a vizsgálati időszakban ez a program nem részesítette előnyben az amerikai bioetanol-gyártókat, következésképpen nem befolyásolta a vizsgálati időszak alatt az EU-ba irányuló bioetanol-exportot.

(143)

Meg kell jegyezni továbbá, hogy a mintába felvett vállalatok esetében az érintett termék forgalma kapcsán a program keretében nyújtott támogatás jelentéktelen volt.

(144)

A Bizottság megállapította, hogy a vizsgálati időszakban az USA kormánya az alkohol–üzemanyag keverék előállítása során felhasznált etanol egy gallonja után 0,45 USD jóváírást nyújtott. Ez azt jelenti, hogy a bioetanol-keverők számára az értékesítés időpontjában csökkentett adókulcs állt rendelkezésre vagy közvetlen kifizetést kaptak, amely a benzin után szokásosan fizetendő jövedéki adó egy részét ellensúlyozta. A keverékek után járó adójóváírást csak kisebb mértékben használták a nyereségadó-kötelezettség kiegyenlítésére. Ez olyan – állami bevételkiesés formáját öltő – pénzügyi hozzájárulás, amely csökkentett adókötelezettség formájában gazdasági előnyhöz juttatta a kedvezményezetteket. A programban csak olyan vállalatok vehetnek részt, amelyek a bioetanol-ágazat szereplői, vagyis a bioetanol keverésében vesznek részt, ezért a program kiegyenlíthető.

(145)

A vizsgálat azonban megállapította, hogy a fő támogatási program, a bioetanol-keverékekre nyújtott adójóváírás 2011 végén lezárult, és nem indították újra.

(146)

Miután közzétették azokat az alapvető tényeket és szempontokat, amelyek alapján a Bizottság úgy döntött, hogy átmeneti intézkedések bevezetése nélkül folytatja a vizsgálatot, az egyik fél azt állította, hogy különböző adónyomtatványok lehetővé teszik, hogy a kedvezményezettek 2011. december 31. után is igényelhessék ezt a támogatást.

(147)

Erre az állításra válaszul meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat szerint a bioetanol-keverékekre nyújtott adójóváírást a keverők főleg a jövedékiadó-jóváírásként igényelték – a bioetanol benzinnel való keverésekor – annak érdekében, hogy csökkenjen az igénylő jövedékiadó-kötelezettsége. A bioetanol-keverékek után járó adójóváírást csak korlátozott mértékben használnák az igénylő nyereségadó-kötelezettségének kiegyenlítésére. Természetesen eltelik bizonyos idő a keverés és az adójóváírás igénylőnek való kifizetése között. A vizsgálati időszak alatt nyújtott, keverékek után járó adójóváírás mértéke a vizsgálati időszakot megelőző keveréshez is kapcsolódik. Következésképpen, hacsak a programot visszamenőlegesen újra be nem vezetik, a keverékek után járó adójóváírás iránti esetleges kérelmek mértéke jelentéktelen, amikor a Bizottság 2012-ben arról határoz, hogy elrendeljen-e végleges intézkedéseket vagy sem. Ezért semmi nem utal arra, hogy a támogatás folytatódott.

(148)

Ugyanaz a fél úgy érvelt, hogy a 15. cikk (1) bekezdése negyedik albekezdésének rendelkezései szerint világos, hogy addig nem tekinthető egy támogatás „visszavontnak”, amíg a védekező fél nem szolgáltatott meggyőző bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az érintett terméket exportáló gyártók/exportőrök már nem részesülhetnek semmiféle támogatási programból származó kifizetésben. Meg kell azonban jegyezni, hogy a bioetanol-keverékekre nyújtott adójóváírás volt az egyetlen olyan támogatási program, amely potenciálisan kiegyenlíthető támogatásokat nyújtott a vizsgálati időszak alatt, és ez a program lezárult. A többi vizsgált programnak, amely közvetlenül előnnyel járt a bioetanol-ágazat számára, nem volt jelentősége. Ezt az érvet ezért elutasították.

(149)

Az említett fél azt is állította, hogy a fenti, (79)–(85) preambulumbekezdésben leírt, a facellulóz-alapú bioetanol gyártóinak rendelkezésre álló nyereségadó-jóváírás olyan program, melynek célja, hogy a keverékek után járó adójóváírás helyébe lépjen, így támogatva az érintett terméket. Erre az állításra válaszul meg kell jegyezni, hogy bár a bioetanol első generációjának támogatását lényegében kivonták, a második generációs bioüzemanyagokat támogató programok száma nőtt. Azonban a bioüzemanyagok második generációjának gyártása nem jelentős, ezért jelenleg a megítélt támogatások száma igen korlátozott. Tisztázni kell, hogy a facellulóz-alapú bioetanol gyártóinak rendelkezésére álló nyereségadó-jóváírás nem helyettesíti a keverékek után járó adójóváírás programját, azon egyszerű oknál fogva, hogy már létezik. Továbbá, ahogy a program neve is sugallja, a facellulóz-alapú bioetanol gyártóinak rendelkezésére álló nyereségadó-jóváírás a facellulóz-alapú bioetanol gyártóit hivatott ösztönözni. A keverékek után járó adójóváírás a keverőket ösztönzi. A vizsgálat kimutatta, hogy az esetek többségében a keverékek után járó adójóváírást jövedékiadó-kötelezettséggel rendelkező keverő/kereskedő, például petrolkémiai vállalat igényelte. Más szóval, a vizsgálati időszak alatt nem a bioetanol-gyártók igényelték a keverékek után járó adójóváírás nagy részét. Ezért nem lehet azzal érvelni, hogy a facellulóz-alapú bioetanol gyártóinak nyújtott nyereségadó-jóváírás a keverékek után járó adójóváírást helyettesíti. Ebből következően ezt az állítást elutasították.

(150)

Végül a fél azt állította, hogy a keverékek után járó adójóváírás programjának lejárta után is származhatnak előnyök a támogatásból finanszírozott állóeszközök folyamatos használatából. Azzal érveltek, hogy az állóeszközök megszerzéséhez kapcsolódó ismétlődő támogatások esetében az előny kiszámításánál az értékcsökkenési időszakon belül szerzett előnyöket is figyelembe kell venni. Először is megemlítendő, hogy a támogatás nem kapcsolódik állóeszközök beszerzéséhez. A keverékek után járó adójóváírás egy ismétlődő támogatás, olyan értelemben, hogy időszakos, és az előnyök várhatóan a támogatás megítélésének évében merülnek fel. Továbbá, ahogy az már fent említésre került, a vizsgálati időszak alatt az igénylőknek csak egy kis hányada volt bioetanol-gyártó. Ezért ezt az állítást el kell utasítani.

(151)

Az USA hatóságai által benyújtott statisztikák szerint a keverékek után járó adójóváírással kapcsolatban benyújtott igényekhez képest összességében nagyon kevesen veszik igénybe a kistermelőknek nyújtott nyereségadó-jóváírást. Ezen ösztönző keretében igényelt teljes összeg és a vizsgálati időszak alatt előállított összes bioetanol mennyiségének összehasonlítása jelentéktelen támogatást mutatott.

(152)

A vizsgálati időszak alatt a facellulóz-alapú bioetanol gyártói nem igényeltek nyereségadó-jóváírást, ami összhangban áll azzal, hogy a vizsgálati időszak végéig nem termeltek kereskedelmi célból facellulóz-alapú bioetanolt.

(153)

A vizsgálat kimutatta, hogy az USA Mezőgazdasági Minisztériumának bioenergia-programja 2006-ban lezárult, és nem indították újra. Ami az USDA „Bioenergy for Advanced Biofuels” (bioenergia a fejlett bioüzemanyagokért) programját, biomassza-finomítókat támogató programját, a biomasszanövény-termesztést támogató programját, „Rural Energy for America” (Vidéki energiát Amerikának) programját, valamint az Energiaügyi Minisztérium biomassza-finomítóknak nyújtott támogatását illeti, a vizsgálat kimutatta, hogy e hat program által a vizsgálati időszakban a bioetanol-gyártásnak nyújtott előnyökhöz képest a támogatások összege jelentéktelen volt.

(154)

A vizsgálat kimutatta, hogy három állami program, vagyis az Illinois állam által nyújtott, E85 üzemanyaghoz kapcsolódó infrastrukturális támogatások, az Iowa állam által nyújtott, bioüzemanyagokhoz kapcsolódó infrastrukturális támogatások, valamint a Minnesota állam által nyújtott, E85 üzemanyaghoz kapcsolódó infrastrukturális támogatások nem vonatkoznak a bioetanol-gyártókra. Ezek a programok az üzemanyag-kiskereskedelmi vállalatokat támogatják magas etanol-tartalmú üzemanyagok kiadására képes töltőállomások telepítése esetében, és csak a bioetanol-kiskereskedők számára állnak nyitva. Következésképpen, a bioetanol-gyártók e programok révén nem jutnak gazdasági előnyhöz. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a mintába felvett vállalatok egyike sem jutott gazdasági előnyhöz e programok révén, sem közvetlenül, sem közvetetten.

(155)

Ezenkívül az USA hatóságai tisztázták, hogy Minnesota állam a panaszos állítása ellenére nem ajánl adójóváírást a facellulóz-alapú etanoltermelésbe való befektetések után. Tisztázták, hogy Minnesota állam 2010 elején meghozta a kisvállalkozásokba való befektetésekre nyújtott adójóváírásról („Small Business Investment Tax Credit”) szóló törvényt; ezt az adójóváírást gyakran informális befektetésre nyújtott adójóváírásként („Angel Investment Tax Credit”) emlegetik. A panaszban állítottakkal ellentétben az informális befektetésre nyújtott adójóváírás nem vállalkozásoknak nyújt adójóváírást, hanem a kisvállalkozásokba befektetőknek.

(156)

Az USA hatóságai szerint ez a program nem működött a vizsgálati időszak alatt, 2007 óta nem kapott támogatást, és 2008 óta, amikor a pénzeszközök elfogytak, nem működik. Működése alatt a program új, megújuló üzemanyagot előállító létesítmények felépítéséhez, illetve meglévő létesítmények kibővítéséhez engedélyezett támogatást.

(157)

2008-ban, amikor a program még működött, két támogatást ítéltek oda, és a mintában nem szereplő, két Illinois-i székhelyű vállalkozás kapott támogatást. A program azonban már nem működik, és a mintába felvett vállalatok közül a program keretében egyik sem részesült gazdasági előnyben a vizsgálati időszakban.

(158)

Az alternatív energiára irányuló rulírozóhitel-programot (AERLP) Iowa módosított 1997-es törvénykönyvének 476.46. szakasza engedélyezi. A törvénykönyv kimondja, hogy Iowa energiaügyi központja (Iowa Energy Centre) létrehoz és igazgat egy alternatív energiára irányuló rulírozóhitel-programot, és az állam kincstárnoka (Treasurer of State) létrehoz egy alternatív energiára irányuló rulírozóhitel-alapot, amelyet az energiaügyi központ fog igazgatni.

(159)

Az AERLP-alapban lévő pénzeszközöket alternatív energiatermelő létesítmények vagy kis vízerőművek építésére irányuló hitelek finanszírozására lehet használni, Iowa módosított 1997-es törvénykönyvének 476.46. szakaszában foglalt meghatározás értelmében.

(160)

Az Egyesült Államok hatóságai szerint az AERLP keretében egy bioetanol-gyártó létesítmény sem kapott hitelt 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben és a vizsgálati időszakban. A mintába felvett vállalatok közül egyik sem kapott támogatást e program keretében. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy e vizsgálat keretében a program további értékelése nem szükséges.

(161)

A Nebraska államban értékesített benzin, gazohol, dízelüzemanyag, bioetanol és sűrített gáz egy gallonja után jelenleg 0,267 USD az üzemanyagokra vonatkozó adókulcs. Az etanolgyártást ösztönző program, amely a vizsgálati időszak alatt hatályos volt, gallononként 0,18 USD adójóváírást biztosított a kritériumoknak megfelelő, 2004. június 30-án vagy már korábban is működő etanolgyártó létesítményeknek.

(162)

A programban való részvételre 2004. április 16-ig lehetett jelentkezni. Ahhoz, hogy jogosultak legyenek a támogatásra, a gyártólétesítményeknek Nebraska államban kellett székhellyel rendelkezniük, és i. 2001. szeptember 1-jén vagy korábban nem termelhettek, vagy ii. 1999. június 1. előtt nem kaphattak jóváírást. Minden erjesztési, lepárlási és víztelenítési tevékenységet a megfelelő létesítményben kell végrehajtani.

(163)

Ez a program a mintába felvett vállalatok egyikét sem juttatta gazdasági előnyhöz. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a támogatás összege az USA-ban előállított bioetanol teljes mennyiségével összevetve elhanyagolható volt.

(164)

Dél-Dakota állam olyan, a bioetanol-gyártókat támogató programot tart fenn, amely az előállított bioetanol egy gallonja után 0,20 USD pénzügyi támogatást nyújt a támogatásra jogosult bioetanol-gyártó üzemeknek, üzemenként évi maximum 1 millió USD-ig.

(165)

Az etil-alkoholt teljes mértékben Dél-Dakotában kell lepárolni és előállítani, 99 %-os tisztaságúnak kell lennie, gabonából kell desztillálni, és denaturálni kell. Az etanol előállításához nyújtott támogatás csak a működésüket legkésőbb 2006. december 31-én megkezdő üzemekben előállított etil-alkohol után vehető igénybe.

(166)

Minden jogosult létesítmény havonta legfeljebb 83 333 USD-t kaphat termelést ösztönző támogatásként. Ha nem áll rendelkezésre elegendő pénzösszeg ahhoz, hogy az összes bioetanolt gyártó üzem számára kifizessék a 83 333 USD-t, akkor minden létesítmény olyan arányú részt kap a rendelkezésre álló pénzeszközökből, ahogyan az általa az adott hónapban előállított etil-alkohol gallonszáma aránylik az összes jogosult létesítményben előállított összes támogatható etil-alkohol gallonszámához. Minden jogosult létesítmény évente legfeljebb 1 millió USD-t, és a programban való részvétel teljes időtartama alatt legfeljebb 9 682 000 USD termelési támogatást kaphat. A támogatások ezért rendszeres támogatások, amelyeket minden évben külön számolnak el.

(167)

A vizsgálat kimutatta, hogy a mintába felvett vállalatok közül kettő támogatást kapott a program keretében a vizsgálati időszakban. Mindkét vállalat esetében a támogatás összegét a vizsgálati időszakban kapott támogatás alapján számították ki. A támogatás összegét ezután a vizsgálati időszakban az érintett vállalatok által értékesített bioetanol teljes mennyiségére elosztották; ez volt a megfelelő nevező.

(168)

Ez a számítás kimutatta, hogy a két vállalatnak nyújtott támogatás összege jelentéktelen volt.

(169)

A vizsgálat kimutatta, hogy a panaszos által említett amerikai állami programok közül kettő, vagyis Nebraska állam etanoltermelésre vonatkozó adójóváírása és Dél-Dakota etanoltermelést ösztönző programja támogatást nyújtott a bioetanol előállításához, amelyek az említett államok gyártói számára gazdasági előnyt okozó pénzügyi hozzájárulások. Habár az érintett államokban a programok egyedinek tűnnek, a támogatás összege az USA-ban előállított bioetanol teljes mennyiségével összevetve jelentéktelen volt. A mintába felvett vállalatoknak nyújtott támogatások tekintetében is azt állapította meg a Bizottság, hogy a támogatás összege jelentéktelen volt.

(170)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a (171) preambulumbekezdésben említetten kívül valamennyi megvizsgált program elhanyagolható volt és nem volt kiegyenlíthető a vizsgálati időszak alatt.

(171)

Amint a fenti (53)–(71) preambulumbekezdésekben említésre került, a vizsgálat kimutatta, hogy az USA kormánya az alkohol–üzemanyag keverék előállítása során felhasznált bioetanol egy gallonja után 0,45 USD adójóváírást nyújtott, amely gazdasági előnyhöz juttatta az etanolkeverőket.

(172)

A támogatást egységenként nyújtották, vagyis a felhasznált bioetanol mennyisége alapján. A támogatás továbbá az EU-ban az importált termékhez is hozzákapcsolódik.

(173)

A kiegyenlíthető támogatások összege az alaprendelet rendelkezéseivel összhangban gallononként 0,45 USD.

(174)

Meg kell jegyezni, hogy a támogatás összege a keverékben lévő bioetanol tömegszázalékos arányán múlik.

(175)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy az egész országban a támogatás összege gallononként 0,45 USD, mivel végső soron az USA-ban előállított bioetanol teljes mennyiségére – többek között az EU-ba exportált bioetanolra – vonatkozott a bioetanol-keverék után járó adójóváírás. Ezért nem szükséges a gazdasági szereplők közötti megkülönböztetés, különösen mivel a támogatást ritkán kapják bioetanol-gyártók, inkább a bioetanolt keverő és exportáló kereskedők / gazdasági szereplők részesülnek belőle.

(176)

Miután közzétették azokat az alapvető tényeket és szempontokat, amelyek alapján a Bizottság úgy döntött, hogy átmeneti intézkedések bevezetése nélkül folytatja a vizsgálatot, számos fél úgy érvelt, hogy a mintába felvett gyártókhoz mindenesetre egyéni szubvenciókülönbözetet kell hozzárendelni, amely nulla, ha nem kapták meg a bioetanol-keverékek után járó adójóváírást.

(177)

Az alaprendelet 15. cikke értelmében bármely vám kivetését elrendelő rendeletben meg kell határozni az egyes szállítókra, vagy az érintett szállító országra vonatkozó vámot. Ebben az esetben kiderült, hogy a bioetanol-ágazat szerkezete és a támogatások – különösen a bioetanol-keverékek után járó adójóváírás – nyújtásának módja miatt bármely egyéni szubvenciókülönbözet nem lenne reprezentatív, és nem tükrözné a bioetanol-piacon fennálló tényleges helyzetet, különösen az export tekintetében.

(178)

A WTO Támogatásokról és Kiegyenlítő Intézkedésekről szóló Megállapodásából és a GATT VI. cikke 3. bekezdéséből egyértelműen kitűnik, hogy minden intézkedés célja a támogatott behozatal hatásának ellensúlyozása.

(179)

Jelen esetben a vizsgálat során feltárt bizonyítékok azt mutatták, hogy a vizsgálati időszak alatt az USA-ból származó összes bioetanol exportját gallononként 0,45 USD összeggel támogatták. Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat során világossá vált, hogy a jelen esetben a támogatás jellege miatt a minta nem volt reprezentatív. Továbbá a mintába felvett gyártók az érintett terméket nem exportálták az Unióba.

(180)

Valójában az adójóváírásra való jogosultság a keverési tevékenységhez kötődött, függetlenül attól, hogy a keverést a gyártó vagy az exportőr végzi-e. A jelen esetben megállapítást nyert, hogy elsősorban az exportőrök igényelték a bioetanol-keverékek után járó adójóváírást.

(181)

Arra is hivatkoztak, hogy a mintába felvett vállalatok számára egyéni szubvenciókülönbözet meghatározása helyett a Bizottságnak átfogó elemzést kellene készítenie arról, hogy a bioetanol-keverékek után járó adójóváírást hogyan lehet automatikusan a gyártókhoz hozzárendelni. Az átfogó elemzésre vonatkozó kérelem alaptalannak tűnik. A támogatást csak egyszer fizetik ki, és a termék nem változik. Az EU-ba exportált terméket, a bioetanolt támogatják. Ezért nincs szükség ilyen elemzésre.

(182)

A felek kiemelték, hogy a fő támogatási program, a keverékek után járó adójóváírás, amely a vizsgálati időszakban amerikai kedvezményezetteknek nyújtott kiegyenlíthető támogatást, 2011 végén lezárult, és nem indították újra. Megjegyezték, hogy az alaprendelet 15. cikke úgy rendelkezik, nem kell az intézkedést hozni, amennyiben a támogatást vagy a támogatásokat visszavonják, illetve ha a támogatás nem juttatja előnyhöz az érintett exportőröket.

(183)

Mivel a vizsgálati időszakban azonosított fő támogatási program nemrég megszűnt, és nincs arra mutató jel, hogy újraindítják, az említett felek úgy vélték, hogy nem lenne indokolt végleges kiegyenlítő intézkedéseket elrendelni. Úgy érveltek továbbá, hogy végleges kiegyenlítő intézkedések elrendelése az elrendelésük időpontjában mindenképpen túllépné a támogatás hatásainak kiegyenlítéséhez szükséges mértéket.

(184)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a bioetanol-keverékek után járó, a vizsgálati időszak alatt biztosított adójóváírást 2011 végén visszavonták. Mivel ez a vizsgálati időszak után történt, a Bizottság többször is megkereste az USA hatóságait, és további információt kért azzal kapcsolatban, hogy a fő támogatási programot végleg lezárták.

(185)

Az USA hatóságainál végzett vizsgálat során összegyűjtött információk és a további felvilágosítások azt mutatták, hogy rögtön a vizsgálati időszak után, vagyis az USA 2012-es költségvetési évében, amely 2011. október 1-jétől2012. szeptember 30-ig tartott, bizonyos összegeket fizettek ki amerikai kedvezményezetteknek. Míg ezek az összegek a 2012-es költségvetési év első negyedében továbbra is a de minimis küszöb fölötti támogatáshoz vezetnének, a nevezett időszak után kifizetett összegek, különösen a 2012. év végén kifizetett összegek elhanyagolhatóak lennének, tekintettel arra, hogy a fő támogatási program 2011 decemberében lezárult. Eddig nincs jele annak, hogy a keverékek után járó adójóváírást újra bevezetnék, és ennek a programnak az újbóli bevezetéséhez az Egyesült Államok Kongresszusa által hozott törvényre lenne szükség.

(186)

A panaszos többször is kérte az USA-ból származó bioetanol-behozatal nyilvántartásba vételét a vámok visszamenőleges hatályú beszedése érdekében. A kérelem az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételt megfelelően alátámasztó bizonyítékokat tartalmazott.

(187)

A Bizottság úgy vélte, hogy még ha átmenetileg arra a következtetésre jutott is, hogy a vizsgálati időszakban hatályos támogatási program lezárult és az átmeneti intézkedések bevezetésének időpontjában már nem nyújtott volna gazdasági előnyt, akkor is bizonyított, hogy az USA újraindíthat egy ilyen támogatási programot. Ezért annak érdekében, hogy e különleges körülmények között is megőrizze az Európai Unió jogait, a Bizottság úgy döntött, hogy az alaprendelet 24. cikke (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettséget ír elő az érintett termék behozatalára annak érdekében, hogy az említett behozatalra a nyilvántartásba vétel időpontjától visszamenőlegesen intézkedéseket lehessen alkalmazni. 2012. augusztus 24-én közzétettek egy erről szóló bizottsági 771/2012/EU rendeletet (9).

(188)

A vizsgálat megállapította, hogy a fő támogatási programon kívül, mely a (53)–(71) preambulumbekezdésben leírt keverékek után járó adójóváírás, a vizsgált valamennyi egyéb támogatási programban nyújtott támogatások összege jelentéktelen volt, és a vizsgálati időszak alatt nem volt kiegyenlíthető.

(189)

Amint az a fenti, (182)–(185) preambulumbekezdésekben is említésre került, a vizsgálat megállapította, hogy a fő támogatási program, a bioetanol-keverékek után járó adójóváírás 2011 végén lezárult, és nem indították újra. A rendelkezésre álló információ világosan rámutat, hogy a fő támogatási program lezárult. Eddig nincs jele annak, hogy a keverékek után járó adójóváírást újra bevezetnék, és ennek a programnak az újbóli bevezetéséhez az Egyesült Államok Kongresszusa által hozott törvényre lenne szükség.

(190)

Az alaprendelet 15. cikke úgy rendelkezik, hogy nem kell intézkedést hozni, amennyiben a támogatást vagy a támogatásokat visszavonják, illetve bizonyítást nyer, hogy a támogatás nem juttatja előnyhöz az érintett exportőröket.

(191)

Meg kell jegyezni továbbá, hogy az alaprendelet 14. cikke (3) bekezdésének megfelelően az eljárást azonnal le kell állítani, amennyiben megállapításra kerül, hogy a kiegyenlíthető támogatások összege de minimis, nevezetesen ad valorem 2 % alatt van.

(192)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálati időszak alatt létrehozott fő támogatási programot lezárták, és arra a tényre, hogy az alaprendelet 14. cikke (3) bekezdésének értelmében minden más vizsgált támogatási programra kapott támogatás összege a de minimis küszöb alatt volt a vizsgálati időszak alatt, a Bizottság úgy véli, hogy a végleges intézkedések elrendelése nem indokolt.

(193)

A fentiek fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi szubvencióellenes vizsgálatot meg kell szüntetni.

(194)

Összhangban e vizsgálat megszüntetésével, a behozatalokra előírt nyilvántartásba vételi kötelezettséget is meg kell szüntetni.

(195)

A Bizottság az összes érintett felet tájékoztatta azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján az eljárást meg kívánja szüntetni. Egyúttal lehetővé tette a felek számára, hogy e tájékoztatást követően, adott határidőn belül ismertethessék álláspontjukat.

(196)

A fentiek fényében a Bizottság megállapítja, hogy az Amerikai Egyesült Államokból származó bioetanol behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárást szubvencióellenes intézkedések elrendelése nélkül meg kell szüntetni, és a behozatalokra előírt nyilvántartásba vételi kötelezettséget is meg kell szüntetni.

(197)

A szubvencióellenes eljárás megszüntetésével kapcsolatban kifogások merültek fel a tanácsadó bizottságban. Következésképpen, az 597/2009/EK rendelet 14. cikkének megfelelően az eljárást akkor kell megszüntetettnek tekinteni, ha a Tanács egy hónapon belül minősített többséggel nem hoz ellentétes értelmű határozatot. Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell majd közzétenni,