(1)

A korábbi 10. fejezet tartalmazta a kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 96/280/EK bizottsági ajánlást (1). A 96/280/EK bizottsági ajánlás alkalmazása során felmerült értelmezési nehézségek, valamint a vállalkozások észrevételei alapján a 96/280/EK bizottsági rendeletet többször is módosítani kellett. Ugyanakkor az egyértelműség érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a 96/280/EK bizottsági ajánlást a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv) új meghatározását tartalmazó új, 2003/361/EK bizottsági ajánlással váltja fel.

(2)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság a 2003. november 5-i 198/03/COL sz. határozattal (2) törölte a korábbi (a 96/280/EK bizottsági ajánlást tartalmazó) 10. fejezetet, mivel az új 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt új kkv-meghatározást beépítették a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra vonatkozó új csoportmentességi rendelet (3) mellékletébe is.

(3)

Mindazonáltal, mivel a kkv-meghatározás általános hivatkozási eszközként szolgál az állami támogatásról szóló iránymutatásokban, amelyek a kkv-meghatározás tekintetében több hivatkozást tartalmaznak, a Hatóság célravezetőnek ítéli meg az új, 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt új kkv-meghatározás állami támogatásról szóló iránymutatásokba történő beépítését. Az új 10. fejezet emiatt tartalmazza a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglalt új kkv-meghatározást (4).

(4)

Egyértelművé kell tenni, hogy összhangban

vállalkozásnak tekintendő jogi formájától függetlenül minden olyan jogalany, amely gazdasági tevékenységet folytat, különösen a kézműipari vagy egyéb tevékenységet folytató önálló vállalkozók és családi vállalkozások, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságok, illetve az egyesülések.

(5)

A személyzeti létszám (személyzeti létszám kritérium) továbbra is kétségtelenül az egyik legfontosabb kritérium, és a legfőbb kritériumnak kell tekinteni; mindazonáltal a pénzügyi kritérium szükséges kiegészítést jelent a vállalkozás valós méretének és teljesítményének, valamint a versenytársaihoz képest elfoglalt helyzetének meghatározásában. Ugyanakkor nem lenne kívánatos pénzügyi kritériumként egyedül a forgalmat használni, különösen azért, mert a kereskedelmi és a forgalmazási ágazatban működő vállalkozások természetüknél fogva magasabb forgalmi adatokkal rendelkeznek a feldolgozóipari ágazatban működőkhöz képest. Emiatt a »forgalom kritériumot« kombinálni kell a mérlegfőösszeg kritériumával (ez utóbbi tükrözi a vállalkozás vagyoni helyzetét), miközben fennáll annak a lehetősége, hogy e két kritérium valamelyikét túllépik.

(6)

A forgalom felső határa a legkülönbözőbb gazdasági tevékenységeket végző vállalkozásokat érinti. Annak érdekében, hogy indokolatlanul ne korlátozzák a meghatározás alkalmazását, naprakésszé kell tenni az árváltozás és a termelékenység változásainak figyelembevétele érdekében.

(7)

A mérlegfőösszeg felső határa tekintetében, bármilyen új elem hiányában, indokolt fenntartani azt a megközelítést, amely szerint a forgalom felső határait a két változó statisztikai arányán alapuló együttható szerint határozzák meg. A statisztikai trend szükségessé teszi a forgalom felső határának nagyobb mértékű növelését. Mivel a trend a vállalkozás mérete szerint változik, helyénvaló kiigazítani az együtthatót annak érdekében, hogy a gazdasági trendet a lehető legpontosabban adja vissza, valamint, hogy ne hozza hátrányos helyzetbe a mikro- és kisvállalkozásokat a középvállalkozásokhoz képest. A mikro- és kisvállalkozások esetében ez az együttható 1-hez közeli értéket vesz fel. Az egyszerűség érdekében e kategóriákban egyetlen értéket kell választani a forgalom felső határa és a mérlegfőösszeg felső határa tekintetében.

(8)

A mikrovállalkozások – amelyek a vállalkozókészség és a munkahelyteremtés fejlesztése szempontjából különösen fontos kisvállalkozások kategóriáját képezik – meghatározását is pontosítani kell.

(9)

Annak érdekében, hogy pontosabb képet nyerjünk a kkv-k tényleges gazdasági helyzetéről, valamint a kkv-k gazdasági erejét túllépő vállalkozások csoportjainak e kategóriából történő eltávolítása céljából, különbséget kell tenni a vállalkozások különböző csoportjai között a következők alapján: a vállalkozások függetlenek-e, vannak-e irányítói helyzetben nem levő leányvállalataik (társvállalkozások), vagy azok kapcsolt vállalkozások-e. Érvényben marad a korábbi 96/280/EK bizottsági ajánlásban foglalt, a részesedésre vonatkozó 25 %-os határ, amely alatt egy vállalkozás függetlennek tekintendő.

(10)

A vállalkozásalapítás, a kkv-k sajáttőke-finanszírozásának, a vidékfejlesztés és a helyi szinten megvalósuló fejlesztések ösztönzése érdekében függetlennek tekinthetők az olyan vállalkozások is, amelyek esetében a vállalkozások finanszírozása és a vállalkozásalapítás területén pozitív szerepet játszó bizonyos befektetői kategóriák 25 %-os vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkeznek. Ugyanakkor az ilyen befektetőkre vonatkozó feltételeket még nem határozták meg pontosan. Az »üzleti angyalok« (kockázati tőkét befektető magánemberek vagy magánemberek csoportjai) külön figyelmet érdemelnek, mivel más kockázatitőke-befektetőkhöz képest különösen értékes képességekkel rendelkeznek az új vállalkozóknak történő tanácsadásban. Részvénytőke-befektetéseik kiegészítik a kockázatitőke-vállalatok tevékenységét, mivel a vállalkozások korai életszakaszában kisebb összegeket nyújtanak.

(11)

Az egyszerűség érdekében, különösen az EFTA-államok és vállalkozások tekintetében, a kapcsolt vállalkozások meghatározása a 2001/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) módosított, az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK tanácsi irányelv (6) 1. cikkében foglalt feltételek alapján történik, amennyiben ezek a feltételek megfelelnek e fejezet céljainak. Annak érdekében, hogy fokozottan ösztönözzék a kkv-k sajáttőkéjébe történő befektetéseket, a legutóbb a 2001/65/EK irányelvvel (7) módosított, az egyes vállalatok éves beszámolóiról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt kritériumok szerint bevezették a kérdéses vállalkozás feletti meghatározó befolyás hiányának vélelmét.

(12)

Megfelelő esetekben figyelembe kell venni azokat a kapcsolatokat is, amelyek a vállalkozások között természetes személyeken keresztül állnak fenn, annak biztosítása érdekében, hogy csak azok a vállalkozások részesedhessenek a kkv-knak nyújtott, különböző szabályokból és intézkedésekből származó előnyökből, amelyeknek valóban szüksége van rá. Annak érdekében, hogy az ilyen helyzetek vizsgálatát a szükséges minimumra korlátozzák, az ilyen kapcsolatokat csak az érintett piacok vagy a szomszédos piacok tekintetében veszik figyelembe, amennyiben szükséges, a Hatóság EGT-n belüli versenyjog céljából az érintett piac meghatározásáról szóló határozatának (8) I. mellékletében foglalt »érintett piacok« meghatározás alapján.

(13)

Valamely EFTA-állam különböző állami hatóságai közötti önkényes megkülönböztetések elkerülése érdekében, és tekintettel a jogbiztonság szükségességére, szükséges megerősíteni, hogy nem minősül kkv-nak az olyan vállalkozás, amelynek tőkéjéből vagy szavazati jogaiból több mint 25 %-kal állami hatóság részesedik.

(14)

A vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs nyomás könnyítése, valamint a kkv-státushoz kötött ügyek intézésének felgyorsítása érdekében helyénvaló a vállalkozásoknak engedélyezni, hogy egyes jellemzőiket esküt pótló nyilatkozattal igazolják.

(15)

A kkv-meghatározás céljából szükséges részleteiben meghatározni a személyzeti létszám összetételét. A szakképzés és az elméleti és a gyakorlati képzés összekapcsolásával megvalósuló képzések fejlődésének előmozdítása érdekében kívánatos a személyzeti létszám kiszámításakor figyelmen kívül hagyni a gyakornokokat és a szakképzési szerződéssel rendelkező hallgatókat. Ehhez hasonlóan figyelmen kívül kell hagyni szülési vagy szülői szabadság időszakát.

(16)

A más vállalkozásokkal fenntartott kapcsolatok alapján meghatározott különböző vállalkozástípusok objektíve különböző integrációs fokokat jeleznek. Emiatt helyénvaló a különböző vállalkozástípusokra külön eljárásokat alkalmazni a tevékenységeiket és a gazdasági hatalmukat jelző értékek kiszámításakor.

(17)

Vállalkozásnak tekintendők azok a jogalanyok, amelyek gazdasági tevékenységet végeznek, tekintet nélkül jogi formájukra. Ide tartoznak különösen a kézműipari vagy egyéb tevékenységet folytató önálló vállalkozók és családi vállalkozások, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságok, illetve egyesülések.

(18)

A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) kategóriája olyan vállalkozásokból áll, amelyek kevesebb mint 250 személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió EUR-t és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t.

(19)

A kkv-kategórián belül a kisvállalkozás olyan vállalkozás, amely kevesebb mint 50 személyt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió EUR-t.

(20)

A kkv-kategórián belül a mikrovállalkozás olyan vállalkozás, amely kevesebb mint 10 személyt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t.

(21)

»Független vállalkozás«: az a vállalkozás, amely nem tartozik a (22)–(23) bekezdések szerinti társvállalkozás vagy a (24)–(28) bekezdések szerinti kapcsolt vállalkozás kategóriájába.

(22)

»Társvállalkozás«: valamennyi olyan vállalkozás, amelyek nem minősülnek a (24)–(28) bekezdés értelmében vett kapcsolt vállalkozásnak, és amelyek között a következő kapcsolat áll fenn: valamely vállalkozás (előző termelési-értékesítési fázisban működő vállalkozás – upstream vállalkozás) vagy kizárólagosan, vagy egy vagy több kapcsolt vállalkozással együtt a (24)–(28) bekezdés értelmében 25 %-os vagy annál nagyobb részesedéssel rendelkezik valamely másik vállalkozás tőkéjéből vagy szavazati jogaiból (a termelési-értékesítési lánc következő fázisában lévő vállalkozás – downstream vállalkozás).

(23)

Egy vállalkozás azonban a független kategóriába sorolható, és ennélfogva társvállalkozással nem rendelkezőnek tekintendő még akkor is, ha az alábbi befektetők elérték vagy meghaladták ezt a 25 %-os küszöbértéket, feltéve, hogy az említett befektetők a (24)–(28) bekezdés értelmében sem egyedileg, sem együttesen nem kapcsolódnak a kérdéses vállalkozáshoz:

(24)

»Kapcsolt vállalkozások«: az olyan vállalkozások, amelyek között a következő kapcsolatok valamelyike áll fenn:

(25)

A meghatározó befolyás hiányának vélelme áll fenn akkor, ha a (23) bekezdésben felsorolt befektetők saját maguk sem közvetlenül, sem közvetett módon nem vesznek részt a kérdéses vállalkozás vezetésében, az őket, mint részvényeseket vagy tagokat megillető jogok sérelme nélkül.

(26)

Azok a vállalkozások szintén kapcsoltnak tekintendők, amelyek egy vagy több vállalkozás révén, illetve a (23) bekezdésben említett befektetők bármelyikével a (24) bekezdésben ismertetett kapcsolatok bármelyikével rendelkeznek.

(27)

Azok a vállalkozások szintén kapcsolt vállalkozásnak tekintendők, amelyek egy természetes személy, illetve együttesen fellépő természetes személyek csoportja révén egy vagy több ilyen kapcsolattal rendelkeznek, amennyiben saját tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét ugyanazon az érintett piacon vagy szomszédos piacokon folytatják.

(28)

»Szomszédos piac«: egy termék vagy szolgáltatás olyan piaca, amely a termelési vagy forgalmazási láncnak az érintett piacot közvetlenül megelőző vagy követő fázisában van.

(29)

A (23) bekezdésben meghatározott esetek kivételével egy vállalkozás nem tekinthető kkv-nak akkor, ha egy vagy több közjogi szerv vagy testület ellenőrzi közvetlenül vagy közvetett módon, együttesen vagy egyedül a tőke vagy a szavazati jogok legalább 25 %-át.

(30)

A vállalkozások nyilatkozatot tehetnek független vállalkozásként, társvállalkozásként, vagy kapcsolt vállalkozásként meghatározott jogállásukról, ideértve a 10.2.2. szakaszban meghatározott felső határokra vonatkozó adatokat is. A nyilatkozat akkor is megtehető, ha a tőke olyan módon oszlik meg, hogy nem lehet pontosan meghatározni, kinek a birtokában van, amely esetben a vállalkozás jóhiszeműen kijelentheti, hogy jogszerűen feltételezi, hogy egyetlen vállalkozás, illetve több, egymáshoz kapcsolódó vállalkozás együttesen sem birtokolja a tőkéje 25, illetve ennél nagyobb százalékát. E nyilatkozatok megtételére a nemzeti, illetve EGT-szabályok által meghatározott ellenőrzések és vizsgálatok sérelme nélkül kerül sor.

(31)

A személyzeti létszám és a pénzügyi összegek esetében alkalmazandó adatok az utolsó lezárt számviteli időszakhoz kapcsolódó adatok, amelyeket évenkénti alapon számítanak. Ezeket az adatokat a számlák zárását követően veszik figyelembe. A forgalom vonatkozásában figyelembe vett összeg nem tartalmazza a hozzáadottérték-adót (héa) és egyéb közvetett adókat.

(32)

Amennyiben a számlák zárásakor egy vállalkozás megállapítja, hogy éves szinten túllépte a 10.2.2. szakaszban megállapított, létszámra vonatkozó, illetve pénzügyi felső határokat vagy elmaradt azoktól, az nem eredményezi a közép-, kis-, illetve mikrovállalkozási jogállás elvesztését vagy elnyerését, kivéve, ha az említett felső határok túllépése két egymást követő üzleti év során megismétlődik.

(33)

Újonnan létesített vállalkozások esetében, amelyek beszámolóit még nem hagyták jóvá, a felhasználandó adatokat az üzleti év folyamán végrehajtott jóhiszemű becslésből származtatják.

(34)

A létszám az éves munkaerőegység (éme) számának, azaz azon személyek számának felel meg, akik teljes munkaidőben dolgoztak a szóban forgó vállalkozásnál, illetve annak nevében a figyelembe vett referenciaév egésze folyamán. Azon személyek munkáját, akik nem dolgozták le a teljes évet, a részmunkaidőben dolgozók munkáját, függetlenül a munkaidő tartamától, valamint az idénymunkások munkáját az éme törtrészeként számolják el. A személyzet a következőkből áll:

(35)

A szakmai képzési, illetve szakképzési szerződéssel szakképzésben részt vevő szakiskolások vagy diákok nem tartoznak a személyzethez. Figyelmen kívül kell hagyni a szülési, illetve szülői szabadság időtartamát.

(36)

Független vállalkozás esetében az adatokat, ideértve a személyzet létszámát is, kizárólag az adott vállalkozás éves beszámolói alapján határozzák meg.

(37)

A társvállalkozásokkal, illetve kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező vállalkozások adatait, ideértve a személyzeti létszámot is, a vállalkozás éves beszámolói és egyéb adatai alapján, vagy amennyiben vannak ilyenek, a vállalkozás konszolidált éves beszámolói, illetve azon konszolidált éves beszámolók alapján határozzák meg, amelyekbe a vállalkozást konszolidáció útján bevonták.

(38)

A (37) bekezdésben említett adatokat kiegészítik a szóban forgó vállalkozás bármely társvállalkozásának adatait, amely közvetlenül alatta vagy felette helyezkedik el. Az összegzés a tőkében, illetve (amennyiben az magasabb) a szavazati jogokban meglévő százalékos érdekeltséggel arányos. Kereszt-tulajdonlás esetében a magasabb százalékos arányt kell alkalmazni.

(39)

A (37) és (38) bekezdésben említett adatokat kiegészítik azon vállalkozások adatainak 100 %-ával, amelyek közvetlenül vagy közvetett módon kapcsolódnak a kérdéses vállalkozáshoz, amennyiben az adatokat konszolidáció útján még nem vették bele a beszámolókba.

(40)

A (37)–(39) bekezdés alkalmazásában a szóban forgó vállalkozás társvállalkozásainak adatait azok – amennyiben van ilyen, konszolidált – éves beszámolóiból, illetve egyéb adataiból származtatják. Ezeket kiegészítik azon vállalkozások adatainak 100 %-ával, amelyek ezekhez a társvállalkozásokhoz kapcsolódnak, kivéve, ha adataikat konszolidáció útján már felvették.

(41)

Ugyanazon (37)–(39) bekezdés alkalmazásában a szóban forgó vállalkozással kapcsolatban álló vállalkozások adatait azok – amennyiben van, konszolidált – éves beszámolóiból és egyéb adataiból származtatják. Ezeket arányosan kiegészítik az adott kapcsolt vállalkozás azon lehetséges társvállalkozásainak adataival, amelyek közvetlenül alattuk vagy felettük helyezkednek el, kivéve, ha már belevették azokat a konszolidált éves beszámolókba olyan százalékos aránnyal, amely legalább a (38) bekezdés szerint meghatározott százalékkal arányos.

(42)

Amennyiben a konszolidált éves beszámolókban egy adott vállalkozásra vonatkozóan egyetlen személyzeti adatot sem tüntetnek fel, a személyzeti adatokat e vállalkozás társvállalkozásai adatainak arányos összegzésével és azon vállalatok adatainak hozzáadásával számítják, amelyhez a szóban forgó vállalkozás kapcsolódik.

(43)

Az e fejezetben foglalt meghatározás alkalmazásának felülvizsgálata alapján, amelyet az Európai Bizottság e tekintetben kibocsátandó tervezetét követően szövegeznek meg, és figyelembe véve a kapcsolt vállalkozások meghatározásáról szóló 83/349/EGK rendelet 1. cikkének bármilyen módosításait, a rendelet értelmében a Hatóság, amennyiben szükséges, az e fejezetben szereplő meghatározást és különösen a forgalom és a mérlegfőösszeg felső határait ki fogja igazítani a tapasztalatok és az EGT-n belüli gazdasági fejlődés figyelembevétele érdekében.

(44)

Az új 10. fejezet az EFTA Felügyeleti Hatóság általi elfogadásától alkalmazandó.”