This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document C2007/155/19
Case C-203/07 P: Appeal brought on 16 April 2007 by the Hellenic Republic against the judgment delivered by the Court of First Instance (First Chamber) on 17 January 2007 in Case T-231/04 Hellenic Republic v Commission of the European Communities
C-203/07. P. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróságnak (első tanács) a T-231/04. sz., Görög Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2007. január 17-én hozott ítélete ellen a Görög Köztársaság által 2007. április 16-án benyújtott fellebbezés
C-203/07. P. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróságnak (első tanács) a T-231/04. sz., Görög Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2007. január 17-én hozott ítélete ellen a Görög Köztársaság által 2007. április 16-án benyújtott fellebbezés
HL C 155., 2007.7.7, p. 10–11
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
7.7.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 155/10 |
Az Elsőfokú Bíróságnak (első tanács) a T-231/04. sz., Görög Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2007. január 17-én hozott ítélete ellen a Görög Köztársaság által 2007. április 16-án benyújtott fellebbezés
(C-203/07. P. sz. ügy)
(2007/C 155/19)
Az eljárás nyelve: görög
Felek
Fellebbező: Görög Köztársaság (képviselők: P. Mylonopoulos és S. Trekli ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága
A fellebbező kérelmei
|
— |
A Bíróság állapítsa meg, hogy a megsemmisítési iránti jelen kereset elfogadható; |
|
— |
a Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága ítéletének megtámadott részét; |
|
— |
a Bíróság adjon helyt a fellebbezésnek a fellebbező kérelmeinek megfelelően; |
|
— |
a Bíróság a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A Görög Köztársaság álláspontja szerint az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága tévesen értelmezte az eredeti megállapodás 12., 13. és 15. cikkét, a kiegészítő megállapodás 14. cikkét, valamint a jóhiszeműség és a bizalomvédelem elvét azzal, hogy kimondta: a tagállamoknak az I. és a II. Abuja-projekttel kapcsolatos kötelezettségeit az egyes tagállamok magatartása határozza meg, és nem tisztán szerződési jellegűek és kizárólag az említett megállapodások rendelkezései határozzák meg; ezzel szemben, ráadásul, ha az Elsőfokú Bíróság helyesen értelmezte volna a szóban forgó megállapodások előbb említett rendelkezéseit, arra a következtetésre kellett volna jutnia, hogy a Görög Köztársaság számára nem keletkeztek pénzügyi kötelezettségek, minthogy csupán aláírta, de nem erősítette meg a kiegészítő megállapodást, következésképpen azt nem hagyta jóvá, ezért a Görög Köztársaság tekintetében nem teljesült a gazdasági kötelezettségek keletkezéséhez előírt összes sajátos feltétel.
A Görög Köztársaság azt állítja, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen értelmezte az eredeti megállapodás 15. cikkét azzal, hogy kimondta: a kiegészítő megállapodás aláírása előtt, 1997. február 24-én a résztvevők között implicit módon a projekt megvalósítására vonatkozó megállapodás jött létre, és ily módon az említett 15. cikk (1) bekezdése lényegében hatályát vesztette vagy módosult.