P6_TA(2006)0439

A spanyolországi békefolyamat

Az Európai Parlament állásfoglalása a spanyolországi békefolyamatról

Az Európai Parlament,

—	tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

1.	támogatja az Európai Tanács 2006. március 23-24-én, az osztrák soros elnökség alatt tett nyilatkozatát, amelyben az Európai Tanács üdvözölte a spanyol kormány miniszterelnökének az ETA terroristacsoport állandó tűzszünetről szóló bejelentésére vonatkozó jelentését;

2.

támogatja Josep Borrell, az Európai Parlament elnökének 2006. március 22-i közleményét, amely szerint „jó hír ez a spanyol társadalom és egész Európa számára, mivel azt bizonyítja, hogy lehetséges a terrorizmus ellen a demokrácia erejével harcolni; most józanságról és óvatosságról kell tanúbizonyságot tenni; most meg kell emlékezni a terrorizmus számtalan áldozatáról; és most érkezett el a remény és valamennyi demokratikus politikai erő összefogásának ideje”;

3.	kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a fentieknek megfelelően járjanak el;

4.	elítéli az erőszakot, mert az erkölcsileg elfogadhatatlan és a demokráciával összeegyeztethetetlen;

5.	szolidaritását fejezi ki a terrorizmus áldozataival;

6.	támogatja a spanyol demokratikus intézmények kizárólagos hatáskörében megkezdett baszkföldi békekezdeményezést és terrorizmus ellen folytatott küzdelmet;

7.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak.

P6_TA(2006)0440

Európai fizetési meghagyásos eljárás ***II

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló tanácsi közös álláspontról (7535/3/2006 - C6-0227/2006 - 2004/0055(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Tanács közös álláspontjára (7535/3/2006 - C6-0227/2006),

—	tekintettel a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági javaslatra (COM(2004)0173)) (1) vonatkozó első olvasatban elfogadott álláspontjára (2),

—	tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

—	tekintettel a Jogi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0316/2006),

1.	jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

---

(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2)  Elfogadott szövegek, 2005.12.13., P6_TA(2005)0499.

P6_TC2-COD(2004)0055

Az Európai Parlament álláspontja, amely második olvasatban 2006. október 25-én került elfogadásra az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló .../2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 61. cikke c) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A Közösség célul tűzte ki, hogy fenntartja és továbbfejleszti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása. Egy ilyen térség fokozatos létrehozása céljából a Közösségnek többek között el kell fogadnia a határokon átnyúló polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos, és a belső piac megfelelő működéséhez szükséges intézkedéseket.

(2)

A Szerződés 65. cikke c) pontjának megfelelően ezen intézkedések a polgári eljárások megfelelő lefolytatását akadályozó tényezők kiküszöbölését szolgáló intézkedéseket is magukban foglalják, szükség esetén a tagállamokban alkalmazandó polgári eljárási szabályok összeegyeztethetőségének előmozdításával.

(3)

Az Európai Tanács 1999. október 15-16-i tamperei ülésén felkérte a Tanácsot és a Bizottságot a zavartalan igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való könnyebb hozzáférés tekintetében alapvető fontosságú kérdésekre vonatkozó új jogszabályok kidolgozására, és ezzel összefüggésben utalt különösen a pénzfizetésre irányuló meghagyásokra.

(4)

2000. november 30-án a Tanács elfogadta a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerése elvének végrehajtására irányuló intézkedésekről szóló közös bizottsági és tanácsi programot (3). A program a bírósági határozatokra irányuló különös, egységes és összehangolt, a Közösségen belül megállapított eljárás bevezetését helyezi kilátásba egyes területeken, így a nem vitatott követelésekkel kapcsolatban is. Ennek előmozdításaként az Európai Tanács által 2004. november 5-én elfogadott hágai program az európai fizetési meghagyással kapcsolatos munka tevékeny folytatására szólított fel.

(5)

A Bizottság 2002. december 20-án elfogadta az európai fizetési meghagyásos eljárásról, valamint a kis értékű követelések elbírálására irányuló eljárások egyszerűsítését és gyorsítását célzó intézkedésekről szóló zöld könyvet. A zöld könyv konzultációkat indított a nem vitatott követelések behajtására irányuló, egységes vagy összehangolt európai eljárás esetleges céljai és jellemzői tekintetében.

(6)

Az olyan követelések gyors és hatékony behajtása, amelyek tekintetében nincs jogvita, az Európai Unióban tevékenykedő gazdasági szereplők számára kiemelkedően fontos, mivel a késedelmes kifizetések képezik a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások fennmaradását veszélyeztető fizetésképtelenség fő okát, valamint nagyszámú munkahely elvesztését eredményezik.

(7)

A tagállamok megpróbálják kezelni a nem vitatott követelések tömeges behajtásának kérdését - az államok többsége egyszerűsített fizetési meghagyásos eljárás révén -, amely fizetési meghagyásos eljárások mind a nemzeti jogszabályok tartalma, mind a hazai eljárások eredményessége tekintetében nagymértékben eltérnek egymástól. Továbbá, a jelenleg létező eljárások a határokon átnyúló ügyekben gyakran vagy nem megengedhetőek, vagy nem célszerűek.

(8)

A hatékony igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés ebből eredő akadályai a határokon átnyúló ügyekben, valamint a belső piacon belüli verseny torzulása a hitelezőknek a különböző tagállamokban nyújtott eljárási eszközök működésével kapcsolatos egyensúlyhiány következtében olyan közösségi jogszabályt tesznek szükségessé, amely az Európai Unióban a hitelezők és adósok számára egyenlő feltételeket biztosít.

(9)

E rendelet célja egy európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozása révén a nem vitatott pénzkövetelésekre vonatkozó határokon átnyúló peres ügyek egyszerűsítése, felgyorsítása és azok költségeinek csökkentése, valamint az európai fizetési meghagyások tagállamok közötti szabad áramlásának lehetővé tétele olyan minimumkövetelmények megállapítása révén, amelyek betartása szükségtelenné tesz bármely, az elismerést és végrehajtást megelőző köztes eljárást a végrehajtás helye szerinti tagállamban.

(10)

Az e rendelet által megállapított eljárás kiegészítő és szabadon választható eszközként áll a jogosult rendelkezésére, akinek továbbra is jogában áll a nemzeti jogban előírt eljárást igénybe venni. Ennek megfelelően ez a rendelet nem lép a nem vitatott követelések behajtására szolgáló, nemzeti jog szerint létező mechanizmusok helyébe, és nem is hangolja azokat össze.

(11)	Az eljárásban a felek és a bíróság közötti kapcsolattartásban - a lehető legnagyobb mértékben - formanyomtatványokat kell használni az eljárás lefolytatásának megkönnyítése és az automatizált adatfeldolgozás lehetővé tétele érdekében.

(12)	A tagállamoknak az európai fizetési meghagyás kibocsátására hatáskörrel rendelkező bíróságok meghatározása során kellően figyelembe kell venniük az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosításának szükségességét.

(13)

Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben a jogosult köteles elégséges tájékoztatással szolgálni a követelés egyértelmű megállapításához és annak alátámasztásához annak érdekében, hogy a kötelezett jól tájékozott döntést hozhasson arról, hogy ellentmond-e a követelésnek, vagy azt nem vitatja.

(14)	Ebben az összefüggésben a jogosult köteles benyújtani a követelést alátámasztó bizonyítékok ismertetését. E célból a kérelem céljára felhasználandó formanyomtatványnak tartalmazni kell a pénzkövetelések alátámasztására általában szolgáló bizonyítéktípusok lehető legteljesebb körű felsorolását.

(15)	Az európai fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtásakor le kell róni a megfelelő eljárási illetéket.

(16)

A bíróságnak a kérelmet - beleértve a joghatóság kérdését és a bizonyítékok ismertetését is - a kérelmet tartalmazó formanyomtatványban megadott tájékoztatás alapján kell megvizsgálnia. Ez lehetővé tenné a bíróság számára a követelés prima facie érdemi vizsgálatát és többek között a nyilvánvalóan alaptalan követelések vagy megengedhetetlen kérelmek kizárását. A vizsgálatot nem kell bírónak végeznie.

(17)	A kérelem elutasítása ellen fellebbezésnek nincs helye. Ez azonban nem zárja ki a kérelmet elutasító határozat esetleges felülvizsgálatát azonos bírósági szinten a nemzeti jognak megfelelően.

(18)

Az európai fizetési meghagyásban tájékoztatni kell a kötelezettet választási lehetőségéről, amely szerint vagy megfizeti a jogosultnak a megítélt összeget, vagy - ha a követelést vitatni kívánja - harminc napon belül ellentmondást nyújthat be. A követelésre vonatkozóan a jogosult által nyújtott teljes körű tájékoztatáson túlmenően a kötelezettet tájékoztatni kell az európai fizetési meghagyás jogkövetkezményeiről, és különösen a kérelem nem vitatásának következményeiről.

(19)

A polgári eljárási szabályok és különösen az iratok kézbesítésére irányadó szabályok tekintetében a tagállamok között fennálló különbségek miatt szükséges az európai fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos minimumszabályok pontos és részletes meghatározása. Így különösen az említett minimumszabályok teljesítése tekintetében jogi vélelmen alapuló kézbesítési forma nem tekinthető elégségesnek az európai fizetési meghagyás kézbesítéséhez.

(20)	A 13. és 14. cikkben felsorolt kézbesítési formák mindegyike vagy teljes bizonyossággal (13. cikk) vagy igen nagyfokú valószínűséggel (14. cikk) biztosítja, hogy a kézbesített irat eljut a címzettjéhez.

(21)	A kötelezetten kívüli meghatározott személyeknek történő személyes kézbesítés a 14. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján csak akkor tekinthető az említett rendelkezések betartásával teljesítettnek, ha az adott személyek ténylegesen elfogadták/átvették az európai fizetési meghagyást.

(22)

A 15. cikket olyan esetekben kell alkalmazni, amikor a bíróságon a kötelezett nem tud megjelenni - mint a jogi személyek esetében -, és képviseletét törvényben meghatározott arra jogosult személy látja el, valamint azokban a helyzetekben, amikor a kötelezett más személyt, elsősorban ügyvédet hatalmaz meg arra, hogy a szóban forgó bírósági eljárás során őt képviselje.

(23)	A kötelezett az ellentmondást az e rendeletben meghatározott formanyomtatványon nyújthatja be. A bíróságok azonban bármilyen írásos ellentmondást figyelembe vesznek, amennyiben azt egyértelműen fogalmazták meg.

(24)

A határidőn belül benyújtott ellentmondás megszünteti az európai fizetési meghagyásos eljárást, és az ügy automatikusan átalakul polgári peres eljárássá, kivéve, ha a jogosult kifejezetten kérte erre az esetre az eljárás megszüntetését. A polgári peres eljárás fogalmát nem feltétlenül a nemzeti jog szerint kell értelmezni.

(25)

Az ellentmondás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejártát követően egyes különleges esetekben a kötelezett kérelmezheti az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát. A különleges esetekben történő felülvizsgálat nem eredményezhet a kötelezett számára második lehetőséget a követeléssel szembeni ellentmondásra. A felülvizsgálati eljárás során a követelés - a kötelezett által ismertetett különleges körülményekből eredő mértéken túl - nem vizsgálható érdemben. Az egyéb különleges körülmények magukban foglalhatják azt az esetet is, ha az európai fizetési meghagyás a kérelemben megadott valótlan adatokon alapul.

(26)	A 25. cikk szerinti eljárási illeték nem foglalhatja magában például az ügyvédek tiszteletdíját vagy az iratok nem bíróság általi kézbesítésének költségét.

(27)

Az egyik tagállamban kibocsátott, végrehajtható európai fizetési meghagyást a végrehajtás tekintetében úgy kell tekinteni, mintha abban a tagállamban bocsátották volna ki, amelyben annak végrehajtását kérték. A tagállamok igazságszolgáltatásába vetett kölcsönös bizalom kellő alapul szolgál a tagállami bíróság azon megállapításához, hogy az európai fizetési meghagyás kibocsátásának valamennyi feltétele teljesült ahhoz, hogy az minden más tagállamban végrehajtható legyen anélkül, hogy bírósági felülvizsgálatnak vetnék alá az eljárási minimumkövetelmények szabályszerű alkalmazását a meghagyás végrehajtása szerinti tagállamban. E rendelet rendelkezéseinek - különösen a 22. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 23. cikkben meghatározott minimumkövetelmények - sérelme nélkül az európai fizetési meghagyás végrehajtásának szabályaira továbbra is a nemzeti jog alkalmazandó.

(28)

A határidők kiszámítására az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet (4) kell alkalmazni. A kötelezettet erről fel kell világosítani és tájékoztatni kell arról, hogy figyelembe veszik az európai fizetési meghagyást kibocsátó bíróság helye szerinti tagállamban érvényes munkaszüneti napokat.

(29)

Mivel e rendelet célját - tehát az Európai Unióban a nem vitatott pénzkövetelések behajtását szolgáló egységes, gyors és hatékony mechanizmus létrehozását - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és így a rendelet hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(30)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni.

(31)

Az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően az Egyesült Királyság és Írország bejelentették azon óhajukat, hogy részt kívánnak venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.

(32)	A Dánia helyzetéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és az rá nézve nem kötelező, illetve nem alkalmazható,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

(1)   E rendelet célja:

a)	a nem vitatott pénzkövetelésekre vonatkozó határokon átnyúló peres ügyek egyszerűsítése, felgyorsítása és azok költségeinek csökkentése egy európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozása révén; és

b)	az európai fizetési meghagyások tagállamok közötti szabad áramlásának lehetővé tétele olyan minimumkövetelmények megállapítása révén, amelyek betartása szükségtelenné tesz bármely, elismerést és végrehajtást megelőző köztes eljárást a végrehajtás helye szerinti tagállamban.

(2)   E rendelet nem akadályozza meg a jogosultat abban, hogy a 4. cikk értelmében vett követelést valamely tagállam vagy a közösség jog szerint rendelkezésre álló más eljárás útján érvényesítsen.

2. cikk

Hatály

(1)   E rendeletet határokon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni, a bíróság jellegére való tekintet nélkül. E rendelet hatálya nem terjed ki különösen az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre, illetve az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai miatti felelősségére („acta iure imperii”).

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazható a következők tekintetében:

a)	házassági vagyonjogon, végrendeleten és öröklésen alapuló jogok;

b)	csődeljárás, fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó eljárások, csődegyezség, kényszeregyezség és hasonló eljárások;

c)	szociális biztonság;

d)	szerződésen kívüli kötelmekből eredő követelések, kivéve: i. ha azok a felek közötti megállapodás tárgyát képezték, illetve tartozáselismerés esetén, vagy ii. ha azok egy közös tulajdonból eredő számszerűsített tartozás kiegyenlítésére szolgának.

(3)   E rendeletben a „tagállam” kifejezés a tagállamokat jelenti, Dánia kivételével.

3. cikk

Határokon átnyúló ügyek

(1)   E rendelet alkalmazásában határokon átnyúló ügynek minősül az, amikor legalább az egyik fél az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel.

(2)   Az állandó lakóhelyet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (6) 59. és 60. cikkével összhangban kell meghatározni.

(3)   Az európai fizetési meghagyás iránti kérelem e rendelettel összhangban történő benyújtásának időpontjában kell meghatározni, hogy a kérelem határokon átnyúló ügynek minősül-e.

4. cikk

Az európai fizetési meghagyásos eljárás

Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásának célja az európai fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtásának időpontjában esedékes, meghatározott összegű pénzkövetelések behajtása.

5. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.	„kibocsátás helye szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben az európai fizetési meghagyást kibocsátották;

2.	„végrehajtás helye szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben az európai fizetési meghagyás végrehajtását kérik;

3.	„bíróság”: bármely hatóság, amely a tagállamban az európai fizetési meghagyás vagy bármely más, ahhoz kapcsolódó ügy tekintetében hatáskörrel rendelkezik;

4.	„kibocsátó bíróság”: az a bíróság, amely az európai fizetési meghagyást kibocsátja.

6. cikk

Joghatóság

(1)   E rendelet alkalmazásában a joghatóságot a közösségi jog vonatkozó szabályaival, különösen a 44/2001/EK rendelettel összhangban kell meghatározni.

(2)   Amennyiben azonban a követelés valamely személy, a fogyasztó által, gazdasági vagy szakmai tevékenységén kívül eső céllal megkötött szerződésre vonatkozik, és amennyiben a kötelezett a fogyasztó, a 44/2001/EK rendelet 59. cikkének értelmében kizárólag azon tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelyekben a kötelezett állandó lakhellyel rendelkezik.

7. cikk

Az európai fizetési meghagyás iránti kérelem

(1)   Az európai fizetési meghagyás iránti kérelmet az I. mellékletben található „A” formanyomtatványon kell benyújtani.

(2)   A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

a)	a felek és adott esetben képviselőik neve és címe, valamint azon bíróságé, amelyhez a kérelmet benyújtották;

b)	a követelés összege, beleértve a főkövetelést, valamint adott esetben a kamatot, a kötbért és a költségeket;

c)	amennyiben a követelésre kamatot kérnek, a kamatláb és az időszak, amelyre a kamatot kérték, kivéve, ha a kibocsátás helye szerinti tagállam joga szerint a főkövetelés után automatikusan törvényes kamatot számolnak fel;

d)	a jogalap, beleértve a követelés, és adott esetben a kért kamat alapjául szolgáló körülmények ismertetését;

e)	a követelést alátámasztó bizonyítékok ismertetése;

f)	a joghatóság megalapozása; és

g)	a 3. cikk értelmében az ügy határokon átnyúló természete.

(3)   A kérelemben a jogosultnak ki kell jelentenie, hogy az adott tájékoztatás a jogosult legjobb tudomása és meggyőződése szerint megfelel a valóságnak, valamint tudomásul veszi, hogy bármely szándékoltan valótlan nyilatkozat a kibocsátás helye szerinti tagállam joga szerinti megfelelő szankciókat vonhatja maga után.

(4)   A jogosult a kérelemhez csatolt függelékben jelezheti a bíróság számára, hogy a kötelezett általi ellentmondás esetén a 17. cikk alapján nem kívánja a polgári peres eljárásra való áttérést. Ez nem gátolja a jogosultat abban, hogy erről a bíróságot akár utólag is, de mindenképpen legkésőbb a fizetési meghagyás kibocsátása előtt tájékoztassa.

(5)   A kérelmet papíron vagy bármely más, a kibocsátás helye szerinti tagállam által elfogadott és a kibocsátó bíróság rendelkezésére álló kapcsolattartási eszközön keresztül - beleértve az elektronikus formát is - kell benyújtani.

(6)   A jogosultnak vagy adott esetben képviselőjének alá kell írnia a kérelmet. Amennyiben a kérelmet elektronikus formában nyújtják be az (5) bekezdéssel összhangban, azt az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 2. cikkének 2. pontjával összhangban kell aláírni. Az aláírást - további feltételek kikötése nélkül - el kell ismerni a kibocsátás helye szerinti tagállamban.

Nem kötelező azonban az ilyen elektronikus aláírás használata, amennyiben, és amilyen mértékben a kibocsátás helye szerinti tagállam bíróságain rendelkezésre áll olyan egyéb elektronikus kommunikációs rendszer, amely egy meghatározott, előzetesen nyilvántartásba vett, hitelesített felhasználói csoport részére hozzáférhető, és lehetővé teszi ezen felhasználók biztonságos módon történő azonosítását. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen kommunikációs rendszerekről.

8. cikk

A kérelem megvizsgálása

A bíróság, amelyhez európai fizetési meghagyás iránti kérelmet nyújtottak be, a lehető legkorábban a kérelmet tartalmazó formanyomtatvány alapján megvizsgálja, hogy teljesülnek-e a 2., 3., 4., 6. és 7. cikkben foglalt követelmények, valamint hogy a követelés megalapozott-e. Ez a vizsgálat automatizált eljárással is lefolytatható.

9. cikk

Kiegészítés és kijavítás

(1)   A bíróság felhívja a jogosultat a kérelem kiegészítésére vagy kijavítására, amennyiben a 7. cikkben foglalt követelmények nem teljesülnek, kivéve ha a követelés nyilvánvalóan alaptalan vagy a kérelem nem megengedhető. A bíróság a II. mellékletben található „B” formanyomtatványt használja.

(2)   Amennyiben a bíróság felhívja a jogosultat a kérelem kiegészítésére vagy kijavítására, erre a körülmények alapján általa megfelelőnek ítélt határidőt állapít meg. A bíróság ezt a határidőt saját jogkörén belül meghosszabbíthatja.

10. cikk

A kérelem módosítása

(1)   Amennyiben a 8. cikkben foglalt követelmények csak a kérelem egy része tekintetében teljesülnek, a bíróság erről a III. mellékletben található „C” formanyomtatványon tájékoztatja a jogosultat. A bíróság felhívja a jogosultat a bíróság által megállapított összeget tartalmazó európai fizetési meghagyási javaslat elfogadására vagy elutasítására, és tájékoztatja a jogosultat döntése következményeiről. A jogosult a bíróság által a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott határidőn belül a bíróság által megküldött „C” formanyomtatvány visszaküldésével válaszol a felhívásra.

(2)   Ha a jogosult elfogadja a bíróság javaslatát, a bíróság a 12. cikknek megfelelően európai fizetési meghagyást bocsát ki a követelésnek a jogosult által elfogadott részére vonatkozóan. Az eredeti követelés fennmaradó részét illető következményekre a nemzeti jogot kell alkalmazni.

(3)   Ha a jogosult a bíróság által meghatározott határidőn belül nem válaszol, vagy elutasítja a bíróság javaslatát, a bíróság teljes egészében elutasítja az európai fizetési meghagyás iránti kérelmet.

11. cikk

A kérelem elutasítása

(1)   A bíróság elutasítja a kérelmet, amennyiben:

a)	a 2., 3., 4., 6. és 7. cikkben megállapított követelmények nem teljesülnek; vagy

b)	a követelés nyilvánvalóan alaptalan; vagy

c)	a jogosult a bíróság által a 9. cikk (2) bekezdése szerint megállapított határidőn belül nem válaszol; vagy

d)	a jogosult a 10. cikk szerint a bíróság által meghatározott határidőn belül nem válaszol, vagy elutasítja a bíróság javaslatát.

A jogosult a IV. mellékletben található „D” formanyomtatvány útján értesítést kap a kérelem elutasításának indokairól.

(2)   A kérelem elutasítása ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3)   A kérelem elutasítása nem akadályozza meg a jogosultat abban, hogy egy újabb európai fizetési meghagyás iránti kérelem vagy bármely egyéb, valamely tagállam joga alapján rendelkezésre álló eljárás útján érvényesítse a követelést.

12. cikk

Az európai fizetési meghagyás kibocsátása

(1)   Amennyiben a 8. cikkben foglalt feltételek teljesülnek, a bíróság a lehető legkorábban és általában a kérelem benyújtását követő 30 napon belül, az V. mellékletben található „E” formanyomtatvány felhasználásával európai fizetési meghagyást bocsát ki.

A 30 napos időtartamba nem számít bele a jogosult által a kérelem kiegészítése, kijavítása vagy módosítása céljából felhasznált idő.

(2)   Az európai fizetési meghagyást a kérelem másolatával együtt kell kibocsátani. Ez nem tartalmazza a jogosult által az „A” formanyomtatvány 1. és 2. függelékében szolgáltatott adatokat.

(3)   Az európai fizetési meghagyásban a kötelezettet tájékoztatni kell arról, hogy:

a)	vagy megfizetheti a meghagyásban megjelölt összeget a jogosultnak; vagy

b)	az európai fizetési meghagyásnak a kötelezettnek történő kézbesítésétől számított 30 napon belül a kibocsátó bírósághoz benyújtott nyilatkozatban ellentmondással élhet.

(4)   Az európai fizetési meghagyásban a kötelezettet tájékoztatni kell arról, hogy:

a)	a meghagyást kizárólag a jogosult által nyújtott adatok alapján bocsátották ki, amelyeket a bíróság nem ellenőrzött;

b)	a meghagyás végrehajthatóvá válik - kivéve - ha a 16. cikkel összhangban a bírósághoz ellentmondást nyújtanak be;

c)	amennyiben ellentmondást nyújt be, az eljárás a kibocsátás helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságain a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokkal összhangban folytatódik - kivéve - ha a jogosult kifejezetten kérte, hogy ebben az esetben az eljárást szüntessék meg.

(5)   A bíróság a nemzeti joggal összhangban gondoskodik a meghagyásnak a kötelezett részére történő kézbesítéséről a 13., 14. és 15. cikkben megállapított minimumkövetelményeknek megfelelő módon.

13. cikk

Kézbesítés a kötelezett általi átvétel igazolásával

Az európai fizetési meghagyás a kézbesítés helye szerinti állam nemzeti jogával összhangban a következő módokon kézbesíthető a kötelezettnek:

a)	személyes kézbesítés, az átvételnek a kötelezett által aláírt, az átvétel időpontját is tartalmazó átvételi elismervénnyel történő igazolásával;

b)	személyes kézbesítés, a kézbesítést végző illetékes személy által aláírt irat igazolásával, amely tartalmazza, hogy a kötelezett átvette az iratot vagy bármely jogos indok nélkül visszautasította annak átvételét, valamint tartalmazza a kézbesítés időpontját;

c)	postai kézbesítés, az átvételnek a kötelezett által aláírt és visszaküldött, az átvétel időpontját is tartalmazó átvételi elismervénnyel történő igazolásával;

d)	elektronikus eszköz - mint például fax vagy email - útján történő kézbesítés, az átvételnek a kötelezett által aláírt és visszaküldött, az átvétel időpontját is tartalmazó átvételi elismervénnyel történő igazolásával.

14. cikk

Kézbesítés a kötelezett általi átvétel igazolása nélkül

(1)   Az európai fizetési meghagyás - a kézbesítés helye szerinti állam nemzeti jogával összhangban - a következő módokon is kézbesíthető a kötelezettnek:

a)	személyes kézbesítés útján a kötelezett személyes címére, a kötelezettel egy háztartásban élő vagy ott alkalmazott személyeknek;

b)	amennyiben a kötelezett önálló vállalkozó vagy jogi személy, személyes kézbesítés útján a kötelezett üzlethelyiségeiben a kötelezett által alkalmazott személyeknek;

c)	a meghagyás elhelyezése útján a kötelezett postaládájában;

d)

a meghagyás letétbe helyezése útján valamely postahivatalban vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságoknál, és a kötelezett postaládájában a letétbe helyezésről szóló írásos értesítés elhelyezése - feltéve - hogy az írásos értesítés egyértelműen feltünteti, hogy az irat jellegét tekintve bírósági iratnak minősül, valamint hogy az értesítés joghatás tekintetében kézbesítésnek minősül, és megkezdődik a határidők számítása;

e)	postai kézbesítés útján igazolás nélkül a (3) bekezdés értelmében, amennyiben a kötelezett címe a kibocsátás helye szerinti tagállamban van;

f)	elektronikus úton, a kézbesítésről szóló automatikus visszaigazolással, feltéve, hogy a kötelezett előzetesen kifejezetten elfogadta a kézbesítés ezen formáját.

(2)   E rendelet alkalmazásában az (1) bekezdés szerinti kézbesítés nem elfogadható, amennyiben a kötelezett címe teljes bizonyossággal nem ismert.

(3)   Az (1) bekezdés a), b), c) és d) pontja szerinti kézbesítést a következőkkel kell igazolni:

a)	a kézbesítést végző illetékes személy által aláírt irat, amely tartalmazza: i. a kézbesítés módját; és ii. a kézbesítés időpontját; és iii. amennyiben a meghagyást a kötelezettől eltérő személynek kézbesítették, ezen személy nevét és a kötelezettel való kapcsolatát; vagy

b)	az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kézbesítés esetén azon személy által aláírt átvételi elismervény, akinek a meghagyást kézbesítették.

15. cikk

Kézbesítés a kötelezett képviselőjének

A meghagyás 13. vagy 14. cikk szerinti kézbesítése elvégezhető a kötelezett képviselőjének is.

16. cikk

Az európai fizetési meghagyással szembeni ellentmondás

(1)   A kötelezett az európai fizetési meghagyással együtt kézhez kapott, a VI. mellékletben található „F” formanyomtatvány felhasználásával a kibocsátó bíróságnál ellentmondással élhet az európai fizetési meghagyással szemben.

(2)   A ellentmondást a meghagyás kötelezettnek történő kézbesítése időpontjától számított 30 napon belül kell megküldeni.

(3)   A kötelezettnek az ellentmondásban nyilatkoznia kell arról, hogy vitatja a követelést, annak indokát azonban nem kell megjelölnie.

(4)   A ellentmondást papíron vagy bármely más, a kibocsátás helye szerinti tagállam által elfogadott és a kibocsátó bíróság rendelkezésére álló kapcsolattartási eszközön keresztül - beleértve az elektronikus formát is - kell benyújtani.

(5)   Az ellentmondást a kötelezettnek vagy adott esetben a képviselőjének alá kell írnia. Amennyiben az ellentmondást elektronikus formában nyújtják be a (4) bekezdéssel összhangban, azt az 1999/93/EK irányelv 2. cikkének 2. pontjával összhangban kell aláírni. Az aláírást - további feltételek kikötése nélkül - el kell ismerni a kibocsátás helye szerinti tagállamban.

Nem kötelező azonban az ilyen elektronikus aláírás használata - amennyiben - és amilyen mértékben a kibocsátás helye szerinti tagállam bíróságain rendelkezésre áll olyan egyéb elektronikus kommunikációs rendszer, amely egy meghatározott, előzetesen nyilvántartásba vett, hitelesített felhasználói csoport részére hozzáférhető, és lehetővé teszi ezen felhasználók biztonságos módon történő azonosítását. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen kommunikációs rendszerekről.

17. cikk

Az ellentmondás benyújtásának joghatásai

(1)   Amennyiben a 16. cikk (2) bekezdésében megállapított határidőn belül a kötelezett ellentmondást nyújt be, az eljárás a kibocsátás helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságán a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokkal összhangban folytatódik, kivéve, ha a jogosult kifejezetten kérte, hogy ebben az esetben az eljárást szüntessék meg.

Amennyiben a jogosult az európai fizetési meghagyásos eljárással érvényesítette a követelését, a nemzeti jog egyetlen rendelkezése sem sértheti jogi helyzetét az azt követő polgári peres eljárásban.

(2)   Az (1) bekezdés értelmében vett polgári peres eljárássá való átalakulásra a kibocsátás helye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.

(3)   A jogosultat tájékoztatni kell arról, hogy a kötelezett élt-e ellentmondással, valamint arról, hogy az eljárás átalakul polgári peres eljárássá.

18. cikk

Végrehajthatóság

(1)   Amennyiben a 16. cikk (2) bekezdésében megállapított határidőn belül - megfelelő időt engedve az ellentmondás beérkezéséhez - nem nyújtottak be ellentmondást a kibocsátó bírósághoz, a bíróság a VII. mellékletben található „G” formanyomtatvány felhasználásával haladéktalanul végrehajthatónak nyilvánítja az európai fizetési meghagyást. A kibocsátó bíróságnak ellenőriznie kell a kézbesítés időpontját.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a végrehajthatóság alaki követelményeire a kibocsátás helye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.

(3)   A bíróság megküldi a jogosultnak a végrehajtható európai fizetési meghagyást.

19. cikk

A végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás eltörlése

A kibocsátás helye szerinti tagállamban végrehajthatóvá vált európai fizetési meghagyást a többi tagállamban végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás és az elismerés kifogásolásának bármilyen lehetősége nélkül el kell ismerni és végre kell hajtani.

20. cikk

Felülvizsgálat különleges esetekben

(1)   A 16. cikk (2) bekezdésében megállapított határidő lejártát követően a kötelezettnek jogában áll az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát kérni a kibocsátás helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságától, amennyiben haladéktalanul cselekszik, és:

a)	i. a fizetési meghagyást a 14. cikkben előírt valamely módon kézbesítették; és ii. a kézbesítés - a kötelezett önhibáján kívül - nem történt meg kellő időben ahhoz, hogy védelméről gondoskodhasson, vagy

b)	a kötelezettet rendkívüli erőhatalom vagy önhibáján kívüli különleges körülmények akadályozták abban, hogy a követelés ellen ellentmondással élhessen.

feltéve, hogy mindkét esetben haladéktalanul cselekszik.

(2)   A 16. cikk (2) bekezdésében megállapított határidő lejártát követően a kötelezett kérheti az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatát a kibocsátás helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságától abban az esetben is, amennyiben a fizetési meghagyást egyértelműen tévesen bocsátották ki, tekintettel az e rendeletben megállapított követelményekre, vagy egyéb különleges körülményekre.

(3)   Amennyiben a bíróság - azon az alapon, hogy az (1) és (2) bekezdésben említett felülvizsgálati okok egyike sem áll fenn - a kötelezett kérelmét elutasítja, az európai fizetési meghagyás hatályban marad.

Amennyiben a bíróság úgy határoz, hogy a felülvizsgálat az (1) és (2) bekezdésben megállapított okok valamelyike alapján indokolt, az európai fizetési meghagyás semmis.

21. cikk

Végrehajtás

(1)   E rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül a végrehajtási eljárásokra a végrehajtás helye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.

A végrehajthatóvá vált európai fizetési meghagyást ugyanolyan feltételek mellett kell végrehajtani, mint a végrehajtás helye szerinti tagállamban kibocsátott végrehajtható határozatokat.

(2)   A másik tagállamban lefolytatandó végrehajtás érdekében a jogosultnak a következő dokumentumokat kell az adott tagállam hatáskörrel rendelkező végrehajtó hatóságainak rendelkezésére bocsátania:

a)	a kibocsátó bíróság által végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás másolata, amely kielégíti az irat hitelességének megállapításához szükséges követelményeket; és

b)

amennyiben szükséges, az európai fizetési meghagyás fordítása a végrehajtás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy amennyiben az érintett tagállamban több hivatalos nyelv van, a kért végrehajtás helyén folyó bírósági eljárások hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén, az adott tagállam jogával összhangban, vagy egy másik olyan nyelven, amelyet a végrehajtás helye szerinti tagállam elfogadhatóként jelöl meg. Valamennyi tagállam megjelölheti az Európai Unió intézményeinek azon, saját hivatalos nyelvétől vagy nyelveitől eltérő hivatalos nyelvét vagy nyelveit, amelyeket az európai fizetési meghagyás nyelveként elfogad. A fordítást valamely tagállamban erre képesítéssel rendelkező személynek hitelesítenie kell.

(3)   Az egyik tagállamban a másik tagállamban kibocsátott európai fizetési meghagyás végrehajtását kérelmező jogosult nem kötelezhető - függetlenül annak elnevezésétől - semmilyen biztosíték, óvadék vagy letét megfizetésére azzal az indokkal, hogy külföldi állampolgár, vagy hogy nem rendelkezik állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel a végrehajtás helye szerinti tagállamban.

22. cikk

A végrehajtás elutasítása

(1)   A végrehajtást a kötelezett kérelme alapján a végrehajtás helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező bírósága elutasítja, amennyiben az európai fizetési meghagyás összeegyeztethetetlen valamely tagállamban vagy harmadik országban hozott bármely korábbi határozattal vagy meghagyással, feltéve, hogy:

a)	a korábbi határozat ugyanazon jogalap tárgyában, ugyanazon felek között született; és

b)	a korábbi határozat megfelel a végrehajtás helye szerinti tagállamban való elismeréséhez szükséges feltételeknek; és

c)	az összeegyeztethetetlenséget a kibocsátás helye szerinti tagállamban bírósági eljárás keretében nem lehetett volna kifogásként felhozni.

(2)   A végrehajtást kérelem alapján szintén el kell utasítani amennyiben, és amilyen mértékben a kötelezett megfizette a jogosultnak az európai fizetési meghagyásban megítélt összeget.

(3)   A végrehajtás helye szerinti tagállamban az európai fizetési meghagyás érdemi felülvizsgálatának semmilyen körülmények között nincs helye.

23. cikk

A végrehajtás felfüggesztése vagy korlátozása

Amennyiben a kötelezett a 20. cikkel összhangban kérelmezi a felülvizsgálatot, a végrehajtás helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező bírósága a kötelezett kérelme alapján:

a)	a végrehajtási eljárást biztosítási intézkedésekre korlátozhatja; vagy

b)	a végrehajtást egy általa meghatározott biztosíték adásától teheti függővé; vagy

c)	kivételes körülmények között felfüggesztheti a végrehajtási eljárást.

24. cikk

Jogi képviselet

Az ügyvéd vagy más jogi szakértő általi képviselet nem kötelező:

a)	a jogosult számára az európai fizetési meghagyás iránti kérelem tekintetében;

b)	a kötelezett számára az európai fizetési meghagyás elleni ellentmondás tekintetében.

25. cikk

Eljárási illeték

(1)   Az európai fizetési meghagyásos eljárás és az európai fizetési meghagyás ellen benyújtott ellentmondás alapján induló polgári peres eljárás együttes eljárási illetéke a tagállamban nem haladhatja meg az abban a tagállamban a polgári peres eljárás illetékét az azt megelőző európai fizetési meghagyásos eljárás nélkül.

(2)   E rendelet alkalmazásában az eljárási illeték a bíróságnak fizetendő illetékeket és költségeket foglalja magában, amelyek összegét a nemzeti joggal összhangban állapítják meg.

26. cikk

A nemzeti eljárásjoggal való kapcsolat

Minden olyan eljárási kérdésben, amelyről ez a rendelet kifejezetten nem rendelkezik, a nemzeti jogot kell alkalmazni.

27. cikk

A 1348/2000/EK rendelettel való kapcsolat

Ez a rendelet nem érinti a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2000. május 29-i 1348/2000/EK tanácsi rendelet (8) alkalmazását.

28. cikk

A kézbesítési költségekre és végrehajtásra vonatkozó tájékoztatás

A tagállamok különösen a 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozattal (9) összhangban létrehozott polgári és kereskedelmi ügyekkel foglalkozó Európai Igazságügyi Hálózaton keresztül együttműködnek annak érdekében, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot és a szakmai köröket:

a)	az iratok kézbesítési költségeiről; és

b)	a 21., 22. és 23. cikk alkalmazásában végrehajtásra hatáskörrel rendelkező hatóságokról.

.

29. cikk

A joghatóságra, felülvizsgálati eljárásokra, kapcsolattartási eszközökre és nyelvekre vonatkozó tájékoztatás

(1)   A tagállamok ...-ig (10) tájékoztatják a Bizottságot a következőkről:

a)	mely bíróságok rendelkeznek hatáskörrel európai fizetési meghagyás kibocsátására,

b)	a felülvizsgálati eljárás, valamint a 20. cikk alkalmazása tekintetében hatáskörrel rendelkező bíróságok,

c)	az európai fizetési meghagyásos eljárás céljaira elfogadott és a bíróságok rendelkezésére álló kapcsolattartási eszközök,

d)	a 21. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében elfogadott nyelvek.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ezen adatokat érintő bármely változásról.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban megküldött információkat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel révén vagy bármely más megfelelő eszköz útján nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

30. cikk

A mellékletek módosítása

A mellékletekben foglalt formanyomtatványokat a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően - biztosítva az e rendelet rendelkezéseinek való teljes megfelelést - kell naprakésszé tenni vagy technikailag kiigazítani.

31. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottságot a 44/2001/EK rendelet 75. cikke értelmében létrehozott bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

32. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság ... -ig (11) részletes jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az európai fizetési meghagyásos eljárás működésének felülvizsgálatáról. A jelentés az eljárás addigi működésének értékelését és minden tagállam tekintetében kibővített hatástanulmányt tartalmaz.

Ebből a célból, valamint annak biztosítása érdekében, hogy megfelelően figyelembe vegyék az Európai Unióban létező legjobb gyakorlatot, amely tükrözi a jobb jogszabályalkotás elveit, a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az európai fizetési meghagyásos eljárás határokon átnyúló működésével kapcsolatban. E tájékoztatás kiterjed az eljárási illetékekre, az eljárás gyorsaságára, hatékonyságára, könnyű alkalmazhatóságára, valamint a tagállamok belső fizetési meghagyásos eljárásaira.

A Bizottság jelentéséhez adott esetben módosítási javaslatokat kell csatolni.

33. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet ...-tól/től (12) kell alkalmazni, a 28., 29., 30. és a 31. cikk kivételével, amelyeket ...-tól/től (13) kell alkalmazni.

---

(1)  HL C 221., 2005.9.8., 77. o.

(2)  Az Európai Parlament 2005. december 13-iálláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2006. június 30-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament 2006. október 25-i álláspontja.

(3)  HL C 12., 2001.1.15., 1. o.

(4)  HL L 124., 1971.6.8., 1. o.

(5)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(6)  HL L 12., 2001.1.16., 1. o. A legutóbb a 2245/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 381., 2004.12.28., 10. o.) módosított rendelet.

(7)  HL L 13., 2000.1.19., 12. o.

(8)  HL L 160., 2000.6.30., 37. o.

(9)  HL L 174., 2001.6.27., 25. o.

(10)  Az e rendelet elfogadásának napjától számított tizennyolc hónap.

(11)  E rendelet alkalmazásának időpontjától számított öt év.

(12)  E rendelet elfogadását követő 24 hónap.

(13)  E rendelet elfogadását követő 18 hónap.

P6_TA(2006)0441

Cselekvő ifjúság program a 2007-2013 közötti időszakra ***II

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a Cselekvő ifjúság programnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadása tekintetében (6236/3/2006 - C6-0273/2006 - 2004/0152(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Tanács közös álláspontjára (6236/3/2006 - C6-0273/2006),

—	tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0471) (1)vonatkozó első olvasatbeli álláspontjára (2),

—	tekintettel a módosított bizottsági javaslatra (COM(2006)0228) (1)

—	tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 67. cikkére,

—	tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság második olvasatra vonatkozó ajánlására (A6-0341/2006),

1.	jóváhagyja a közös álláspontot;

2.	tudomásul veszi, hogy a jogi aktust a közös álláspontnak megfelelően fogadják el;

3.	utasítja elnökét, hogy az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;

4.	utasítja főtitkárát, hogy írja alá a jogi aktust miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően végrehajtottak, illetve a Tanács főtitkárával együttműködve gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

5.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

---

(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2)  Elfogadott szövegek 2005.10.25., P6_TA(2005)0396.

P6_TA(2006)0442

Integrált cselekvési terv az egész életen át tartó tanulás és képzés terén ***II

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról az egész életen át tartó tanulás terén egy integrált cselekvési program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadása tekintetében (6237/3/2006 - C6-0274/2006 - 2004/0153(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Tanács közös álláspontjára (6237/3/2006 - C6-0274/2006),

—	tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára vonatkozó első olvasatbeli álláspontjára (1) (COM(2004)0474) (2),

—	tekintettel a Bizottság módosított javaslatára (COM(2006)0236) (),

—	tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 67. cikkére,

—	tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0344/2006),

1.	jóváhagyja a közös álláspontot;

2.	tudomásul veszi, hogy a jogi aktust a közös álláspontnak megfelelően fogadják el;

3.	utasítja elnökét, hogy az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;

4.	utasítja főtitkárát, hogy írja alá a jogi aktust miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően végrehajtottak, illetve a Tanács főtitkárával együttműködve gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

5.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

---

(1)  Elfogadott szövegek, 2005.10.25. P6_TA(2005)0395.

(2)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

P6_TA(2006)0443

Európa a polgárokért program (2007-2013) ***II

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a 2007-2013-as időszakra az aktív európai polgárságot támogató „Európa a polgárokért” című program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadása tekintetében (9575/1/2006 - C6-0316/2006 - 2005/0041(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Tanács közös álláspontjára (9575/1/2006 - C6-0316/2006),

—	tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0116) (1) vonatkozó első olvasatbeli álláspontjára (2),

—	tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

—	tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

—	tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0342/2006),

1.	jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

---

(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2)  Elfogadott szövegek, 2006.4.5., P6_TA(2006)0127.

P6_TC2-COD(2005)0041

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2006. október 25-én került elfogadásra a 2007-2013-os időszakra az aktív európai polgárságot támogató „Európa a polgárokért” című program létrehozásáról szóló .../2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 151. és 308. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)	A Szerződés létrehozza az uniós polgárságot, amely kiegészíti a megfelelő tagállam szerinti nemzeti állampolgárságot. Az uniós polgárság fontos elem az európai integráció folyamatának erősítésében és védelmében.

(2)	A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett és a kohézió érdekében a Közösségnek támogatnia kell, hogy a polgárok teljes mértékben tudatában legyenek európai polgárságuknak, az azzal járó előnyöknek, jogoknak és kötelezettségeknek.

(3)

Különösen fontos, hogy az európai polgárokat a 2005. június 16-17-i brüsszeli Európai Tanács által indított, Európa jövőjével kapcsolatos átgondolási időszak összefüggésében is teljes mértékben ráébresszék uniós polgárságukra. Az „Európa a polgárokért” című programnak ezért úgy kell kiegészítenie az e tekintetben indított kezdeményezéseket, hogy nem eredményez átfedést azokkal.

(4)

Annak érdekében, hogy a polgárok teljes mértékben támogassák az európai integrációt, az Európai Unió 2000. december 7-én kihirdetett alapjogi chartájának (4) teljes körű tiszteletben tartása mellett nagyobb hangsúlyt kell helyezni közös értékeikre, történelmükre és kultúrájukra, amelyek a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása, a kulturális sokféleség, a tolerancia és a szolidaritás elvein alapuló társadalomhoz tartozásuk központi elemei.

(5)	Az aktív polgárság ösztönzése nemcsak a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia elleni harc erősítésének, hanem az összetartozás és a demokrácia erősítésének is kulcsfontosságú eleme.

(6)	Az EU tájékoztatási és kommunikációs stratégiájának keretében biztosítani kell a programon keresztül támogatott tevékenységek széles körű terjesztését és azok jelentős hatását.

(7)

Annak érdekében, hogy Európa közelebb kerüljön polgáraihoz, és hogy a polgárok maradéktalanul részt vehessenek egy egyre szorosabban összefonódó Európa építésében, meg kell szólítani minden állampolgárt és a részt vevő országokban jogszerűen letelepedett valamennyi személyt, és be kell vonni minden polgárt a közös európai eszményekhez tartozás érzését kialakító, nemzetek feletti csereprogramokba és az együttműködés keretében végzett tevékenységekbe.

(8)

Az Európai Parlament egy 1988-ban elfogadott állásfoglalásában kívánatosnak ítélte a különböző tagállamok polgárai közötti kapcsolatteremtés érdekében tett jelentős törekvéseket, és megállapította, hogy ésszerű és kívánatos is a különböző tagállamok települései közötti testvérkapcsolatok fejlesztésének különleges uniós támogatása.

(9)

Az Európai Tanács több alkalommal is elismerte annak szükségességét, hogy az Európai Uniót és annak intézményeit közelebb kell hozni a tagállamok polgáraihoz. Ösztönözte az Unió intézményeit, hogy az európai polgárok számára közös alapvető értékek hangsúlyozásával párhuzamosan folytassák és erősítsék a nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet a szervezett civil társadalommal, ezáltal támogatva a polgárok részvételét a közéletben és a döntéshozatalban.

(10)

Az aktív európai polgárságot (a polgári részvételt) támogató közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 2004. január 26-i 2004/100/EK tanácsi határozat (5) létrehozott egy, az aktív európai polgárságot (a polgári részvételt) támogató cselekvési programot, amely megerősítette a civil társadalmi szervezetekkel és a településekkel folytatott állandó párbeszéd kialakításának, valamint a polgárok aktív bevonása támogatásának szükségességét.

(11)	A polgárok nemzetek feletti és több ágazatot átfogó dimenzióval rendelkező projektjei fontos eszközt jelentenek a polgárokkal való kapcsolattartásban, az európai tudatosság és az európai politikai integráció, valamint a társadalmi integráció és a kölcsönös megértés előmozdításában.

(12)

A civil társadalmi szervezetek európai, nemzeti, regionális és helyi szinten fontos elemei a polgárok aktív társadalmi részvételének, és elősegítik a közélet minden területének megerősítését. Egyben közvetítő szerepet töltenek be Európa és polgárai között. Nemzetek feletti együttműködésüket ezért támogatni és ösztönözni kell.

(13)

Az európai politikák kutatási szervezetei ötletekkel és gondolatokkal szolgálhatnak az európai szinten folytatott eszmecsere megélénkítéséhez. Ezért az információs és információcsere-hálózatok áttekinthető eljárások révén való kialakításával célszerű támogatni az európai intézmények és a polgárok közti összekötő kapocs szerepét betöltő azon tevékenységeket is, amelyek tükrözik ezek elkötelezettségét az európai identitás és polgárság kialakításában.

(14)

Érdemes továbbá az Európai Unió által - a kultúra terén európai szintű tevékenységet folytató szervezeteket támogató közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 792/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (6) összefüggésben - a deportálásokkal kapcsolatos főbb helyszínek és archívumok megóvása és az azokra történő megemlékezés céljából elkezdett tevékenységet is folytatni; így fenntartható a köztudatban a második világháború valamennyi dimenziója és annak tragikus következményei, előmozdítható az egyetemes emlékezés, ami egyben a múlt lezárásának és a jövő építésének az eszköze.

(15)

A 2000 december 7-9-i nizzai Európai Tanács által elfogadott, sportról szóló nyilatkozat megállapította, hogy „a Közösség nem rendelkezik ugyan közvetlen hatáskörrel ezen a területen, mégis figyelembe kell vennie a Szerződés különböző rendelkezésein alapuló fellépése során a sportban rejlő szociális, pedagógiai és kulturális funkciókat.”

(16)	Különös figyelmet kell szentelni annak, hogy valamennyi tagállam polgárai és civil társadalmi szervezetei kiegyensúlyozottan integrálódjanak a nemzetek feletti projektekbe és tevékenységekbe.

(17)	A tagjelölt országok és az EGT-megállapodásban részes EFTA-államok - a velük kötött megállapodásoknak megfelelően - részt vehetnek a közösségi programokban.

(18)

Az Európai Tanács 2003. június 19-20-i thesszaloniki ülésén elfogadta a „Cselekvési program a Nyugat- Balkánért: az európai integráció útján” című programot, amely meghívta a nyugat-balkáni országokat, hogy vegyenek részt a közösségi programokban és a Közösség ügynökségeinek munkájában; ezért a nyugat-balkáni országokat a közösségi programok potenciális részvevőinek kell tekinteni.

(19)	A Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködésben a programot rendszeresen nyomon kell követni és független módon értékelni kell, hogy lehetőség legyen az intézkedések megfelelő megvalósításához szükséges kiigazításokra.

(20)	A program ellenőrzési és értékelési eljárásai során konkrét, mérhető, elérhető, releváns és jól időzített célok és mutatók mentén kell haladni.

(21)

Alkalmazni kell a Közösség pénzügyi érdekeit védő, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet (7) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (8), a költségvetési eszközök kiválasztása során figyelembe véve az egyszerűség és az összhang elvét, azoknak az eseteknek a korlátozott számát, amelyekben a Bizottság megtartja magának a végrehajtás és a lebonyolítás közvetlen felelősségét, valamint azt, hogy a források nagyságának és a felhasználásukkal járó adminisztratív terheknek arányban kell állniuk egymással.

(22)	Megfelelő intézkedéseket kell továbbá tenni a szabálytalanságok és a csalások megelőzésére, valamint az elveszett, illetve tévesen kifizetett vagy használt pénzeszközök visszafizettetésére.

(23)	A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelve szerint a program végrehajtását a program résztvevőinek odaítélt támogatásnak vagy a program irányítására nemzeti szinten létrehozott struktúrák közösségi támogatásának átalányösszeg szerinti finanszírozásán keresztül egyszerűsíteni lehet.

(24)

Ez a határozat a program teljes időtartamára meghatároz egy olyan pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (9) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(25)

Mivel e határozat céljait tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, és ezért - a program fellépéseinek és intézkedéseinek transznacionális és multilaterális természete miatt - ezek a célok közösségi szinten jobban megvalósíthatóak, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. A fent említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ez a határozat nem lépi túl a fenti célok eléréséhez szükséges mértéket.

(26)	Az ezen határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak (10) megfelelően kell elfogadni.

(27)	A 2004/100/EK határozat alapján a 2006. december 31. előtt megkezdett fellépések nyomon követésére átmeneti intézkedéseket kell hozni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program tartalma és terjedelme

(1)   Ez a határozat létrehozza az „Európa a polgárokért” című programot (a továbbiakban: a program) a 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig terjedő időszakra.

(2)   A program a következő általános célok megvalósításához járul hozzá:

a)	lehetővé teszi, hogy a polgárok érintkezésbe lépjenek egymással, és részt vegyenek egy mind szorosabban összefonódó, demokratikus és a világ felé orientálódó, kulturális sokféleségében egyesült és általa nemesebbé lett Európa felépítésében, és ezáltal fejlesszék az uniós polgárságot;

b)	egy közös értékeken, történelmen és kultúrán alapuló európai identitás kialakítása;

c)	azon tudat kialakítása, hogy az Európai Uniót annak valamennyi polgára egyformán magáénak vallhatja;

d)	az európai polgárok közötti tolerancia és kölcsönös megértés elősegítése, miközben tiszteletben tartja és támogatja a kulturális és nyelvi sokféleséget, és hozzájárul a kultúrák közötti párbeszédhez.

2. cikk

A program egyedi céljai

A program - nemzetek feletti szinten megvalósítandó - egyedi céljai a Szerződés alapvető céljaival összhangban a következők:

a)	találkozási lehetőséget nyújtani a helyi közösségek lakóinak szerte Európában, hogy kicserélhessék tapasztalataikat, nézeteiket és értékeiket, hogy tanulhassanak a történelemből és építhessék a jövőt;

b)	a civil társadalom európai szintű együttműködése révén támogatni az európai polgársággal és a demokráciával, a közös értékekkel, történelemmel és kultúrával kapcsolatos megmozdulásokat, eszmecseréket és gondolatokat;

c)	közelebb hozni Európát a polgárokhoz, az európai értékek és vívmányok népszerűsítése által, miközben a múlt emlékei sem merülnek feledésbe;

d)

ösztönözni valamennyi résztvevő ország polgárainak és civil társadalmi szervezeteinek együttműködését - hozzájárulva a kultúrák közötti párbeszédhez és rávilágítva mind Európa sokféleségére, mind egységére -, különös tekintettel azon tevékenységekre, amelyek célja az Európai Uniót 2004. április 30-án alkotó, és azt ezt követően csatlakozott tagállamok polgárai közötti szorosabb kapcsolatok kialakítása.

3. cikk

Fellépések

(1)   A program céljainak megvalósítása a következő - a melléklet I. részében részletezett - fellépések támogatása révén történik:

a)	„Aktív polgárokat Európának”, amely a következőket foglalja magába: — testvérvárosi program, — a polgárok projektjei és az azokat kísérő intézkedések;

b)

„Aktív civil társadalmat Európában”, amely a következőket foglalja magába: — strukturális támogatás az európai politikák kutatóintézeteinek („szellemi műhelyek”), — strukturális támogatás európai szintű civil társadalmi szervezeteknek, — civil társadalmi szervezetek által kezdeményezett projektek támogatása;

c)	„Együtt Európáért”, amely a következőket foglalja magába: — széles tömegeket vonzó események, többek között megemlékezések, díjátadások, művészeti rendezvények, összeurópai konferenciák, — kutatások, felmérések és közvélemény-kutatások, — a tájékoztatás és a terjesztés eszközei;

d)	„Aktív európai megemlékezés”, amely a következőt foglalja magába: — az áldozatok deportálásához és a róluk szóló megemlékezésekhez kapcsolódó főbb helyszínek és archívumok megóvása.

(2)   Mindegyik fellépésben prioritást kaphat valamennyi tagország polgárainak és civil társadalmi szervezeteinek kiegyensúlyozott integrációja, ahogyan azt a 2. cikk d) pontjában megfogalmazott egyedi cél előírja.

4. cikk

A közösségi intézkedések formái

(1)   A közösségi intézkedések támogatások vagy közbeszerzési szerződések formájában valósulhatnak meg.

(2)   A közösségi támogatások különféle formában nyújthatók, például működési vagy programtámogatásként, ösztöndíjként, illetve jutalomként.

(3)   A közbeszerzési szerződések olyan szolgáltatások beszerzésére terjednek ki, mint például programok szervezése, tanulmányok és kutatások, tájékoztatási és terjesztési eszközök, nyomon követés és értékelés.

(4)   Közösségi támogatásban csak azok részesülhetnek, akik megfelelnek a melléklet II. részében megfogalmazott feltételeknek.

5. cikk

Részvétel a programban

A programban a következő országok vehetnek részt (a továbbiakban: résztvevő országok):

a)	a tagállamok;

b)	az EGT-megállapodásban részes EFTA-államok, az EGT-megállapodás rendelkezéseinek megfelelően;

c)	az előcsatlakozási támogatásban részesülő tagjelölt országok, azoknak az általános elveknek, illetve a közösségi programokban való részvételük azon általános feltételeinek megfelelően, amelyeket a velük kötött keretmegállapodások tartalmaznak;

d)	a nyugat-balkáni országok, a közösségi programokban való részvételük általános elveiről szóló keretmegállapodások alapján velük létrehozandó szabályozásnak megfelelően.

6. cikk

A program hozzáférhetősége

A program nyitva áll mindazon érintettek előtt, akik támogatják az aktív európai polgárságot, különös tekintettel a helyi hatóságokra és szervezetekre, az európai politikák kutatóintézeteire (szellemi műhelyek), polgárok csoportjaira és egyéb civil társadalmi szervezetekre.

7. cikk

Együttműködés nemzetközi szervezetekkel

A program kiterjedhet a vonatkozó nemzetközi szervezetekkel - pl. Európa Tanács, UNESCO - az aktív európai polgárság terén folytatott közös és innovatív tevékenységekre; az együttműködés közös hozzájárulások alapján, valamint a költségvetési rendeletnek és az egyes intézetek vagy szervezetek különböző szabályainak megfelelően történik.

8. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   A Bizottság - a melléklet rendelkezéseinek megfelelően - meghozza a program végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(2)   A 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően a következő intézkedéseket kell meghozni:

a)	a program végrehajtásának szabályozása, beleértve az éves munkatervet, a kiválasztás kritériumait és a kiválasztási eljárást;

b)	a program különböző kezdeményezései közötti általános egyensúly;

c)	a program ellenőrzésének és értékelésének módjai;

d)	a Közösség által nyújtott pénzügyi támogatás (összeg, időtartam, elosztás és kedvezményezettek) az összes működési támogatás, az 1. fellépés szerinti többéves testvérváros-megállapodások és a 3. fellépés szerinti, széles tömegeket vonzó események tekintetében.

(3)   A program végrehajtásához szükséges összes egyéb intézkedést a 9. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kell meghozni.

(4)   A (2) bekezdésben említett eljárás részeként a Bizottság a mellékletben ismertetett minden egyes fellépés esetében iránymutatást dolgozhat ki, hogy az aktív európai polgársággal kapcsolatos prioritások változása esetén a programot annak megfelelően módosíthassa.

9. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel ugyanazon határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított határidő két hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel ugyanazon határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

(4)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

10. cikk

Koherencia az egyéb közösségi és európai uniós eszközökkel

(1)   A Bizottság biztosítja a koherenciát és a kiegészítő jelleget e program és a közösségi fellépés egyéb területein - különösen az oktatás, a szakképzés, a kultúra, az ifjúság, a sport, a környezet, az audiovizuális ágazat és a média, az alapvető jogok és szabadságok, a társadalmi integráció, a nemek közötti egyenlőség, a megkülönböztetés, a rasszizmus és az idegengyűlölet valamennyi formájának leküzdése, a tudományos kutatás, az információs társadalom, valamint a Közösség külső fellépése területén (különösen az európai szomszédsági politika szintjén) - alkalmazott eszközök között.

(2)   A program más közösségi és európai uniós eszközökkel közösen használhat forrásokat olyan fellépések megvalósítására, amelyek mind e program, mind az egyéb eszközök céljainak megfelelnek.

11. cikk

A pénzügyi keretösszeg

(1)   A program megvalósítására rendelkezésre álló pénzügyi keretösszeg az 1. cikkben meghatározott időszakra 190 millió EUR (11).

(2)   Az éves előirányzatokat a pénzügyi kereten belül a költségvetési hatóság engedélyezi.

12. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)   A pénzügyi támogatás jogi személyek számára történő kifizetések formájában valósul meg. A kezdeményezés és a kitűzött cél természetétől függően természetes személyek is részesülhetnek támogatásban.

(2)   A Bizottság a program keretein belül megvalósított fellépésekért vagy projektekért díjat ítélhet meg természetes vagy jogi személyeknek.

(3)   A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 181. cikkének megfelelően és a kezdeményezés természetétől függően átalányfinanszírozás és/vagy egységre vetített árszabás engedélyezhető.

(4)   Természetbeni társfinanszírozás engedélyezhető.

(5)   A kedvezményezettek jellegzetességeire és a fellépések természetére figyelemmel a Bizottság felmentheti a kedvezményezetteket a javasolt intézkedés vagy munkaprogram végrehajtására való szakmai alkalmasság, illetve az ahhoz szükséges minősítés igazolása alól.

(6)   Kisebb támogatások esetében a kedvezményezett által szolgáltatandó információk mennyisége korlátozható.

(7)   Meghatározott esetekben - mint pl. kisebb támogatások odaítélése esetén - a kedvezményezett felmenthető azon kötelezettség alól, hogy igazolja a tervezett projekt vagy munkaprogram kivitelezéséhez szükséges pénzügyi kapacitását.

(8)   A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 162. cikkében meghatározott általános európai érdeket szolgáló célt képviselő szervek számára a program keretein belül odaítélt működési támogatások hosszabbítás esetén nem csökkennek automatikusan.

13. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy az e határozat alapján finanszírozott fellépések megvalósításakor a Közösség pénzügyi érdekei ne sérüljenek; ehhez a csalást, korrupciót és bárminemű más illegális tevékenységet megakadályozó preventív intézkedéseket alkalmaz, eredményes ellenőrzéseket folytat, az indokolatlanul kifizetett összegeket visszafizetteti, és - amennyiben szabálytalanságokra bukkan - hatásos, arányos és elrettentő szankciókat szab ki az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom (12) és a az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet (13), valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (14) megfelelően.

(2)   A program keretein belül finanszírozott közösségi fellépések esetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanság a közösségi jog valamely rendelkezésének vagy valamely szerződéses kötelezettségnek egy gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, amelynek eredményeként az Unió általános költségvetése vagy a Közösségek általkezelt költségvetések kárt szenvednek vagy szenvednének, indokolatlan kiadási tételek miatt.

(3)   A Bizottság csökkenti, felfüggeszti, vagy visszafizetteti az egy adott kezdeményezésre odaítélt pénzügyi támogatás összegét, amennyiben szabálytalanságokra bukkan - beleértve ezen határozat rendelkezéseinek, vagy a szóban forgó pénzügyi támogatást odaítélő egyedi határozatnak, szerződésnek vagy megállapodásnak figyelmen kívül hagyását -, vagy ha tudomást szerez arról, hogy a Bizottság jóváhagyásának kérvényezése nélkül a kezdeményezésen olyan változtatást eszközöltek, amely a projekt természetével vagy megvalósításának feltételeivel ellentétes.

(4)   Amennyiben a kedvezményezett nem tartja magát a határidőkhöz, vagy a kezdeményezés megvalósítása nem halad előre olyan mértékben, hogy az odaítélt pénzügyi támogatás egésze indokolt lenne, a Bizottság felkéri a kedvezményezettet, hogy meghatározott időn belül nyújtsa be észrevételeit. Amennyiben a kedvezményezett nem szolgál kielégítő válasszal, a Bizottság törölheti a hátralévő pénzügyi támogatást és követelheti a már kifizetett összegek visszafizetését.

(5)   Bárminemű jogtalan kifizetést vissza kell fizetni a Bizottságnak. A késedelmes visszafizetésekre kamatot kell felszámítani a költségvetési rendeletben megállapított feltételek szerint.

14. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1)   A Bizottság gondoskodik a program rendszeres nyomon követéséről. A nyomon követési és értékelési folyamat eredményeit hasznosítani kell a program végrehajtásakor. Az ellenőrzés különösképpen magába foglalja a (3) bekezdés a) és c) pontjában megnevezett jelentések elkészítését.

A konkrét célok módosíthatók a Szerződés 251. cikkének megfelelően.

(2)   A Bizottság gondoskodik a program rendszeres, külső és független értékeléséről, és rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet.

(3)   A Bizottság benyújtja az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához a következőket:

a)	az elért eredményekről és a program végrehajtásának minőségi és mennyiségi aspektusairól szóló időközi értékelő jelentést legkésőbb 2010. december 31-ig;

b)	a program folytatásáról szóló közleményt legkésőbb 2011. december 31-ig;

c)	az utólagos értékelésről készült jelentést legkésőbb 2015. december 31-ig.

15. cikk

Átmeneti rendelkezés

A 2004/100/EK határozat értelmében a 2006. december 31-e előtt megindult fellépések - megvalósításuk befejezéséig - az említett határozat hatálya alá tartoznak.

A költségvetési rendelet 18. cikke értelmében a 2004/100/EK határozat szerint rosszul kifizetett összegek visszafizetéséből származó célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatok rendelkezésre bocsáthatók a program számára.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a határozat 2007. január 1-jétől alkalmazandó.

---

(1)  HL C 28., 2006.2.3., 29. o.

(2)  HL C 115., 2006.5.16., 81. o.

(3)  Az Európai Parlament 2006. április 5-iálláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2006. szeptember 25-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament 2006. október 25-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4)  HL C 364., 2000.12.18., 1. o.

(5)  HL L 30., 2004.2.4., 6. o.

(6)  HL L 138., 2004.4.30., 40. o.

(7)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(8)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o. Az 1261/2005/EK, Euratom rendelettel (HL L 201., 2005.8.2., 3. o.) módosított rendelet.

(9)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(10)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(11)  Ez az összeg 2004-es számokon alapul, és az inflációt figyelembe vevő technikai kiigazítás tárgyát képezi.

(12)  HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(13)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(14)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

P6_TA(2006)0444

A perfluoroktán-szulfonát forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásai ***I

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a perfluoroktán-szulfonát forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásairól (a 76/769/EGK tanácsi irányelv módosításáról) szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2005)0618 - C6-0418/2005 - 2005/0244(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0618) (1),

—	tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0418/2005),

—	tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

—	tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A6-0251/2006),

1.	jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.	felhívja a Bizottságot, hogy forduljon ismét a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot, vagy annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.	utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

---

(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

P6_TC1-COD(2005)0244

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2006. október 25-én került elfogadásra a perfluoroktán-szulfonát forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásairól (a 76/769/EGK tanácsi irányelv módosítása) szóló 2006/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A 2002 júliusában rendelkezésre álló információ alapján az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) keretében egy veszélyértékelés készült. Ezen értékelés következtetései alapján a perfluoroktán-szulfonátok (a továbbiakban: PFOS) a környezetben tartósan megmaradó, biológiailag felhalmozódó és az emlős fajokra mérgező anyagok, ezért aggodalomra adnak okot.

(2)

A PFOS egészségi és környezeti kockázatait a létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló, 1993. március 23-i 793/93/EGK tanácsi rendelet (3). alapelveivel összhangban értékelték. A kockázatértékelés megállapította, hogy a PFOS egészségi és környezeti kockázatait csökkenteni szükséges.

(3)

Sor került az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottságával (a továbbiakban: az EKKTB) folytatott konzultációra. Az EKKTB arra a megállapításra jutott, hogy a PFOS-ok megfelelnek mindazon kritériumoknak, melyek az igen tartósan megmaradó, biológiailag nagymértékben felhalmozódó, mérgező anyagokat jellemzik. A PFOS-ok képesek a környezetben nagy távolságra szétterjedni és káros hatásokat előidézni, ennélfogva megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján a Stockholmi Egyezmény (4) értelmében környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagnak (POP) minősülnek. Az EKKTB felismerte a PFOS további tudományos kockázatértékelésének szükségességét, valamint egyetértett azzal is, hogy a korábbi felhasználások ismételt előfordulásának elkerülése érdekében kockázatcsökkentési intézkedésekre lehet szükség. Az EKKTB véleménye alapján az anyagnak a repülőgépiparban, a félvezető-gyártó iparban és a fényképészeti iparban történő jelenlegi kulcsfontosságú felhasználásai nem jelentenek releváns kockázatot a környezetre vagy az emberi egészségre, amennyiben a környezetbe való kibocsátás vagy az anyagnak való munkahelyi expozíció mértéke minimálisra korlátozódik. A tűzoltó habok tekintetében az EKKTB egyetért azzal, hogy a helyettesítő anyagok egészségügyi és környezeti kockázatait értékelni kell a végső döntés előtt. Az EKKTB egyetért azzal is, hogy korlátozni kell a PFOS felhasználását a galvanizáló iparban, amenynyiben más alkalmazható intézkedések nem állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a fémbevonással járó kibocsátás jóval alacsonyabb szintre csökkenjen.

(4)

Az egészség és a környezet védelme érdekében ezért szükségesnek tűnik a PFOS forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozása. Ezen irányelv az expozícióval kapcsolatos kockázatok veszélyének nagy részét szabályozni kívánja. A PFOS kisebb mértékű egyéb felhasználásai nem tűnnek kockázatosnak, ezért ezek jelenleg kivételt képeznek. Mindazonáltal külön figyelmet kell fordítani a PFOS-t felhasználó galvanizáló folyamatokra, az ezek során történő kibocsátás ennélfogva minimalizálandó az elérhető legjobb technikák (a továbbiakban: a BAT) révén, figyelembe véve - a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv (5) (IPPC irányelv) alapján kidolgozott - a felhasználásra kifejlesztett fémek és műanyagok felületkezelése tekintetében az elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentumban található valamennyi vonatkozó információt. Ezen túlmenően a tagállamoknak el kell készíteniük az említett felhasználások nyilvántartását annak érdekében, hogy a ténylegesen felhasznált mennyiségek és kibocsátások vonatkozásában megfelelő információkkal rendelkezzenek.

(5)

A PFOS-tartalmú félkész termékeket és árucikkeket a környezet védelme érdekében szintén korlátozni kell. A korlátozásnak ki kell terjednie valamennyi olyan termékre és árucikkre, amelyekhez a PFOS-t szándékosan adják hozzá, figyelembe véve azt, hogy előfordul, hogy a PFOS-felhasználásra kizárólag bizonyos termékek és árucikkek - így például textilek - egyes különálló részei vagy bevonata tekintetében került sor. Ezen irányelv csak az új termékeket korlátozza, és nem alkalmazandó a már használatban lévő vagy használtáru-piaci termékekre. A PFOS-tartalmú meglévő tűzoltóhabkészleteket azonban be kell azonosítani, és használatukat továbbra is engedélyezni kell, de csak korlátozott ideig, az ezen termékek használatából esetlegesen adódó további kibocsátások megakadályozása érdekében.

(6)

A PFOS-alkalmazások fokozatos megszüntetésének biztosítása érdekében szükséges, hogy a Bizottság felülvizsgáljon minden eltérést ezen irányelv értelmében, amikor az alkalmazásra vonatkozó új információk és kifejlesztett biztonságosabb alternatívák erre alapot adnak. Az eltérés kizárólag alapvető felhasználások érdekében tartható fenn, feltéve hogy - technikailag és gazdaságilag elérhető - biztonságosabb anyagok vagy technológiák nem léteznek, és a BAT-ot alkalmazzák a PFOS-kibocsátások minimalizálása érdekében.

(7)

A perfluor-oktánsav (PFOA) és sói vonatkozásában feltételezhető, hogy a kockázati profil hasonló, mint a PFOS tekintetében, következésképpen a folyamatban lévő kockázatbecslési tevékenységeket és a biztonságosabb alternatívák rendelkezésre állását folyamatosan felül kell vizsgálni, és meg kell határozni, hogy milyen kockázatcsökkentési intézkedések alkalmazandók adott esetben az Európai Unión belül, a forgalomba hozatal és a felhasználás korlátozásait is beleértve.

(8)	A 76/769/EGK irányelvet (6) ennek megfelelően módosítani kell.

(9)	Ezen irányelv célja, hogy a PFOS tekintetében összehangolt szabályozást vezessen be a belső piac védelme érdekében, biztosítva eközben az emberi egészség és a környezet magas fokú védelmét a Szerződés 95. cikkében előírtaknak megfelelően.

(10)

Ezen irányelv nem érinti a munkavállalók védelmére vonatkozó minimumkövetelményeket meghatározó közösségi jogszabályokat, így a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvet (7), valamint az ezen alapuló egyedi irányelveket, különösen a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (8) és a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelvet (9),

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 76/769/EGK irányelv I. melléklete az ezen irányelv mellékletében meghatározottak szerint módosul.

2. cikk

(1)   A tagállamok legkésőbb ...-ig (10) elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. A tagállamok a Bizottság számára megküldik e rendelkezések szövegét, valamint egy táblázatot az elfogadott nemzeti rendelkezések és ezen irányelv rendelkezései közötti megfelelésről.

Ezeket a rendelkezéseket ...-től (11). kell alkalmazni.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL C 195., 2006.8.18., 10. o.

(2)  Az Európai Parlament 2006. október 25-i álláspontja.

(3)  HL L 84., 1993.4.5., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet

(4)  A Tanács 2004. október 14-i 2006/507/EK határozata a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezménynek az Európai Közösség részéről való megkötéséről (HL L 209., 2006.7.31., 1. o.).

(5)  HL L 257., 1996.10.10., 26. o. A legutóbb a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.) módosított irányelv.

(6)  HL L 262., 1976.9.27., 201. o. A legutóbb a 2005/90/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 33., 2006.2.4., 28. o.) módosított irányelv.

(7)  HL L 183., 1989.6.29., 1. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(8)  HL L 158., 2004.4.30., 50. o. Helyesbítve: HL L 229., 2004.6.29., 23. o.

(9)  HL L 131., 1998.5.5., 11. o. A 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(10)  Az irányelv hatálybalépése után egy évvel.

(11)  Az irányelv hatálybalépése után tizennyolc hónap elteltével

P6_TA(2006)0445

A SIS II létesítéséről, működtetéséről és felhasználásáról szóló rendelet ***I

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létesítéséről, működtetéséről és felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2005)0236 - C6-0174/2005 - 2005/0106(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0236) (1),

—	tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 62. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 66. cikkére, amelynek alapján a Bizottság javaslatát a Parlamenthez benyújtotta (C6-0174/2005),

—	tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

—	tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6-0355/2006),

1.	Jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.	Felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet ismét a Parlamenthez, ha a javaslatot lényegesen módosítani szándékozik, vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.	Utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és Bizottságnak.

---

(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

P6_TC1-COD(2005)0106

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2006. október 25-én került elfogadásra a schengeni információs rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló .../2006/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 62. cikke 2a) pontjára, 63. cikke 3b) pontjára és 66. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1)

A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-i egyezmény (2) (Schengeni Egyezmény) IV. címének rendelkezései értelmében felállított Schengeni Információs Rendszer (SIS), és az annak alapján kifejlesztett SIS 1+ lényeges eszközt jelent az Európai Unió keretébe illesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében.

(2)

A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről szóló, 2001. december 6-i 2424/2001/EK tanácsi rendelet (3) és 2001/886/IB tanácsi határozat (4) értelmében a Bizottságot bízták meg a SIS második generációjának (SIS II) kifejlesztésével. A SIS II a Schengeni Egyezmény alapján létrehozott SIS helyébe lép.

(3)

E rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés (Szerződés) hatálya alá tartozó kérdések tekintetében hozza létre a SIS II szabályozásához szükséges jogalapot. A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, ...-i 2006/.../IB tanácsi határozat (5) az Európai Uniót létrehozó szerződés hatálya alá tartozó kérdések tekintetében hozza létre a SIS II szabályozásához szükséges jogalapot.

(4)	Az a tény, hogy a SIS II szabályozásához szükséges jogalap önálló jogi eszközökből áll, nem befolyásolja azt az elvet, hogy a SIS II egyetlen információs rendszert alkot, melyet ekként kell működtetni. Ezen jogi eszközök bizonyos rendelkezéseinek ezért azonosnak kell lenniük.

(5)

A SIS II-nek olyan kiegyenlítő intézkedést kell képeznie, amely hozzájárul az Európai Unióban a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége magas biztonsági szintjének fenntartásához azáltal, hogy támogatja a schengeni vívmányok részét képező, a személyek mozgásához kapcsolódó politikák végrehajtását, a Szerződés harmadik része IV. címében foglaltak szerint.

(6)

Szükséges meghatározni a SIS II céljait, műszaki felépítését és finanszírozását, megállapítani a működésére és felhasználására vonatkozó szabályokat, valamint meghatározni a felelősségi köröket, a rendszerbe bevivendő adatok kategóriáit, az adatbevitel céljait, bevitelük feltételeit, az adatokhoz való hozzáféréssel rendelkező hatóságokat, a figyelmeztető jelzések összekapcsolását, továbbá az adatfeldolgozásra és a személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat.

(7)	A SIS II-nek egy központi rendszert (Központi SIS II), valamint a nemzeti alkalmazásokat kell magába foglalnia. A Központi SIS II és a kapcsolódó kommunikációs infrastruktúra működtetésével összefüggő kiadások az Európai Unió általános költségvetését terhelik.

(8)	Ki kell dolgozni egy kézikönyvet, amely megállapítja a figyelmeztető jelzés alapján szükségessé váló intézkedésre vonatkozó egyes kiegészítő információk cseréjére vonatkozó részletes szabályokat. Valamennyi tagállam nemzeti hatóságainak biztosítania kell ezen információk cseréjét.

(9)

Egy átmeneti időszak alatt a Bizottságnak kell felelnie a Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek üzemeltetési igazgatásáért. A zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében azonban a Bizottság e felelősséget részben vagy egészben átruházhatja két, nemzeti közszférában működő szervre. Hosszú távon, és a Bizottság hatásvizsgálatát - amely az alternatív pénzügyi, üzemeltetési és szervezeti lehetőségek alapos elemzését tartalmazza - és jogalkotási javaslatait követően létre kell hozni egy igazgató hatóságot, amely az említett feladatok ellátásáért felel. Az átmeneti időszak időtartama nem haladhatja meg az e rendelet alkalmazásának megkezdésétől számított öt évet.

(10)

A SIS II-nek tartalmaznia kell a beutazás vagy tartózkodás megtagadása esetén kiadott figyelmeztető jelzéseket. További megfontolások tárgyává kell tenni a harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában kiadott, a beutazás vagy tartózkodás megtagadását elrendelő figyelmeztető jelzések indokairól szóló rendelkezések összehangolását, továbbá tisztázni kell a menekültügyi, bevándorlási és a viszszatérítési politika keretében történő alkalmazásukat. A Bizottságnak ezért három évvel e rendelet alkalmazásának megkezdését követően felül kell vizsgálnia a célkitűzésekről, valamint a beutazás vagy tartózkodás megtagadása esetén kiadandó figyelmeztető jelzés feltételeiről szóló rendelkezéseket.

(11)

A beutazás vagy tartózkodás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzéseket nem lehet a SIS II-ben annál tovább tárolni, míg be nem töltik azon céljaikat, amely miatt bevitték őket. Azokat általános elvként három év elteltével automatikusan törölni kell a SIS II-ből. A figyelmeztető jelzésnek ennél hosszabb időre történő rendszerben tartására vonatkozó valamennyi határozatnak átfogó egyedi elbíráláson kell alapulnia. E figyelmeztető jelzéseket a tagállamoknak e három éves időszak során felül kell vizsgálniuk, és statisztikát kell vezetniük a meghosszabbított megőrzési időtartamú figyelmeztető jelzések számáról.

(12)

A SIS II-nek lehetővé kell tennie a biometrikus adatok feldolgozását az érintett egyének megbízható azonosítása érdekében. Ugyanezen összefüggésben, a megfelelő biztosítékokra, különösen az érintett hozzájárulására és az ilyen adatok jogszerű feldolgozása céljainak szigorú korlátozására is figyelemmel a SIS II-nek lehetővé kell tennie azon egyének adatainak feldolgozását is, akiknek a személyazonosságával visszaéltek, annak érdekében, hogy elkerüljék a téves azonosításukkal okozott kellemetlenségeket.

(13)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a SIS II-ben a figyelmeztető jelzések között kapcsolatokat hozzanak létre. Egy tagállam által két vagy több figyelmeztető jelzés között létrehozott kapcsolat nem lehet hatással a foganatosítandó intézkedésre, a megőrzési időtartamra vagy a figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférési jogokra.

(14)	A SIS II-ben e rendelet alkalmazásában feldolgozott adatok nem továbbíthatók harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára és nem bocsáthatók azok rendelkezésére.

(15)

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (6) kell alkalmazni a személyes adatok e rendelet alkalmazásában megvalósuló feldolgozására. Ez magában foglalja az adatkezelő kijelölését, és az abban az irányelvben megállapított bizonyos jogok és kötelezettségek tekintetében a tagállamok számára azt a lehetőséget, hogy mentességeket és korlátozásokat állapítsanak meg, beleértve az érintett egyén hozzáféréshez és tájékoztatáshoz való jogát. E rendeletben - ahol szükséges - ki kell egészíteni vagy pontosítani kell a 95/46/EK irányelvben meghatározott elveket.

(16)

A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7), és különösen annak az adatfeldolgozás titkosságára és biztonságára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a személyes adatoknak a közösségi intézmények vagy szervek általi feldolgozására, amikor azok a SIS II üzemeltetési igazgatásáért való felelősségükből eredő feladataikat ellátják. A 45/2001/EK rendeletben meghatározott elveket - ahol szükséges - e rendeletben ki kell egészíteni vagy pontosítani kell.

(17)

A titoktartás tekintetében az Európai Közösségek SIS II-vel kapcsolatban alkalmazott és tevékenykedő tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(18)

Helyénvaló, hogy nemzeti ellenőrző hatóságok ellenőrizzék a személyes adatok tagállamok általi feldolgozásának jogszerűségét, az EK-szerződés 286. cikkében előírt független ellenőrző szerv létrehozásáról szóló, 2003. december 22-i 2004/55/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (8) értelmében kinevezett európai adatvédelmi biztosnak pedig a közösségi intézmények és szervek személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységeit kell felügyelnie, figyelembe véve, hogy a közösségi intézmények és szervek feladatai magukkal az adatokkal kapcsolatban korlátozott mértékűek.

(19)	A tagállamoknak és a Bizottságnak is ki kell dolgoznia egy biztonsági tervet a biztonsági kötelezettségek végrehajtásának elősegítése érdekében, és a biztonsági kérdések közös nézőpontból történő kezelése érdekében együtt kell működniük egymással.

(20)

Az átláthatóság érdekében a Bizottságnak, illetve amikor létrehozásra került, az igazgató hatóságnak kétévente jelentést kell készítenie a Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra gyakorlati működéséről -- többek között annak biztonságáról - és a kiegészítő információk cseréjéről. A Bizottságnak négyévente átfogó értékelést kell kiadnia.

(21)

A SIS II meghatározott vonatkozásait, mint például az adatbevitelre - többek között a figyelmeztető jelzések beviteléhez szükséges adatok bevitelére -, az adatok frissítésére, törlésére és lekérdezésére vonatkozó technikai szabályokat, a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségére és fontossági sorrendjére vonatkozó szabályokat, a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatokat és a kiegészítő információk cseréjét - azok technikai jellege, részletességi szintje és a rendszeres frissítésük szükségessége miatt - nem lehet e rendelet rendelkezéseivel kimerítően lefedni. Az ilyen vonatkozások tekintetében tekintetében a végrehajtási hatásköröket a Bizottságra kell ruházni. A figyelmeztető jelzések lekérdezésére vonatkozó technikai szabályoknak figyelembe kell venniük a nemzeti alkalmazások zökkenőmentes működését. A Bizottság által elvégzendő hatásvizsgálat eredményétől függően az igazgató hatóság létrehozásakor döntés születik arról, hogy a végrehajtási intézkedések milyen mértékben tartozhatnak e szerv hatáskörébe.

(22)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (9) összhangban kell elfogadni.

(23)

Helyénvaló az olyan figyelmeztető jelzések tekintetében átmeneti intézkedéseket megállapítani, amelyeket a Schengeni Egyezménnyel összhangban a SIS 1+-ban adtak ki, és amelyeket majd a SIS II-be átvezetnek. A schengeni vívmányok néhány rendelkezését meghatározott ideig továbbra is alkalmazni kell, amíg a tagállamok meg nem vizsgálták e figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségét az új jogi kerettel. A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségét kiemelten kell vizsgálni. Továbbá, a SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzések minden módosítása, kiegészítése, helyesbítése vagy frissítése, vagy egy ilyen figyelmeztető jelzésre vonatkozó találat estén haladéktalanul meg kell vizsgálni, hogy az megfelel-e az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek.

(24)	Szükséges a SIS működésére rendelt költségvetés azon fennmaradó része tekintetében különleges rendelkezéseket megállapítani, amely nem része az Európai Unió általános költségvetésének.

(25)

Mivel a tagállamok nem tudják a meghozandó intézkedés céljait, nevezetesen egy közös információs rendszer létrehozását és szabályozását kielégítően megvalósítani, és ezért azt az intézkedés léptéke és hatásai miatt csak közösségi szinten lehet megvalósítani, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban. Az abban a cikkben foglalt arányosság elvével összhangban, e rendelet nem haladja meg az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(26)	Ez a rendelet tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen az Európai Unió alapjogi chartája ismer el.

(27)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és ezért az rá nézve nem kötelező, és nem alkalmazandó. Mivel ez a rendelet a Szerződés harmadik része IV. címe értelmében a schengeni vívmányokon alapul, Dánia - az említett jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban - az e rendeletnek az Európai Parlament és a Tanács által történő elfogadását követő hat hónappal dönt arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e azt.

(28)

E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyeknek az Egyesült Királyság - figyelemmel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatra (10) - nem részese, ezért az Egyesült Királyság nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és ezért az rá nézve nem kötelező, és nem alkalmazandó.

(29)

E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyeknek Írország - figyelemmel az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatra (11) - nem részese, ezért Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és ezért az rá nézve nem kötelező, és nem alkalmazandó.

(30)	E rendelet nem sérti a 2000/365/EK határozatban és a 2002/192/EK határozatban megállapított, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a schengeni vívmányokban való részleges részvételére vonatkozó rendelkezéseket.

(31)

Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (12) értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (13) 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak.

(32)

Meg kell állapodni arra vonatkozóan, hogy Izland és Norvégia képviselői részt vehessenek a Bizottságot végrehajtási hatáskörének gyakorlásában segítő bizottságok munkájában. A fent említett megállapodáshoz csatolt, az Európai Unió Tanácsa és az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Bizottságot annak végrehajtó hatásköreinek gyakorlásában segítő bizottságokról szóló levélváltás (14) előrevetített egy ilyen jellegű megállapodást.

(33)

Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról aláírt megállapodás értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztése, amelyek a 2004/849/EK (15) és a 2004/860/EK (16) tanácsi határozatok 4. cikkeinek (1) bekezdéseivel összefüggésben a 1999/437/EK határozat 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak.

(34)	Meg kell állapodni arra vonatkozóan, hogy Svájc képviselői részt vehessenek a Bizottságot végrehajtási hatáskörének gyakorlásában segítő bizottságok munkájában. A fent említett megállapodáshoz csatolt, a Közösség és Svájc közötti levélváltás előrevetített egy ilyen jellegű megállapodást.

(35)	E rendelet a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(36)	Az Egyesült Királyság és Írország tekintetében e rendeletet a schengeni vívmányoknak ezen államokra való alkalmazásáról szóló megfelelő jogi eszközökben meghatározott eljárásoknak megfelelően megállapított időponttól kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

A SIS II létrehozása és általános célja

(1)   Létrejön a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II).

(2)   A SIS II célja - e rendeletnek megfelelően - az e rendszer útján szolgáltatott információk felhasználásával a tagállamok területén a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségén belül az Európai Unióban egy magas biztonsági szint biztosítása, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is, valamint a Szerződés harmadik részének IV. címében foglalt, a személyeknek a tagállamok területén való mozgására vonatkozó rendelkezéseknek az alkalmazása.

2. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet létrehozza a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó figyelmeztető jelzéseknek a SIS II-be történő bevitelének és feldolgozásának feltételeit és eljárásait, valamint a tagállamok területére történő beutazás vagy az ott tartózkodás megtagadása céljából a kiegészítő információk és adatok cseréjét.

(2)   E rendelet megállapítja továbbá a SIS II technikai felépítésére, a tagállamok és a 15. cikkben említett igazgató hatóság feladataira, az általános adatfeldolgozásra, valamint az érintett személyek jogaira és a felelősségre vonatkozó rendelkezéseket.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)	„figyelmeztető jelzés”: a SIS II-be bevitt adatok halmaza, amely az illetékes hatóságok számára lehetővé teszi, hogy egy foganatosítandó egyedi intézkedés céljából valamely személyt azonosítsanak;

b)

„kiegészítő információ”: a SIS II-ben nem tárolt, de a SIS II figyelmeztető jelzésekkel összefüggő információ, amelynek cseréjére a következő esetekben kerül sor: i. annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok valamely figyelmeztető jelzés rendszerbe történő bevitelekor konzultáljanak, vagy tájékoztassák egymást; ii. találatot követően, a megfelelő intézkedés foganatosításának lehetővé tétele érdekében; iii. amikor a szükséges intézkedést nem lehet meghozni; iv. amikor a SIS II-adatok minősége ügyében járnak el; v. amikor a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége és elsőbbsége ügyében járnak el; vi. amikor a hozzáférési jog gyakorlása ügyében járnak el;

c)	„kiegészítő adat”: a SIS II-ben tárolt és a SIS II figyelmeztető jelzéseivel összekapcsolt, az illetékes hatóságok számára azonnal hozzáférhető adat, amennyiben azon személynél, aki vonatkozásában a SIS II-be adatbevitel történt, az e rendszerben végrehajtott lekérdezések eredménye találatot jelez;

d)

„harmadik országbeli állampolgár”: bármely olyan személy, aki nem i. európai uniós polgár a Szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében; vagy nem ii. olyan, harmadik országbeli állampolgár, aki az egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről az említett országok közötti megállapodások értelmében az Európai Unió polgáraival megegyező jogokkal rendelkezik a szabad mozgás tekintetében;

e)	„személyes adat”: a valamely azonosított vagy azonosítható természetes személyre („az érintett”) vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlenül vagy közvetve azonosítható;

f)

„személyes adatok feldolgozása” („feldolgozás”): a személyes adatokkal automatikus vagy nem automatikus módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, azaz gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás útján, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés, illetve megsemmisítés.

4. cikk

A SIS II műszaki felépítése és működtetése

(1)   A SIS II a következőkből áll:

a)	központi rendszer (Központi SIS II), amely a következőkből áll: — egy adatbázist, a „SIS II adatbázist” tartalmazó műszaki támogató funkció (CS-SIS); — egységes nemzeti interfész (NI-SIS);

b)	nemzeti rendszer (N.SIS II) minden egyes tagállamban, amelyek a Központi SIS II-vel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből állnak. Az N.SIS II a SIS II adatbázisának teljes vagy részleges másolatából álló adatfájlt (nemzeti másolat) tartalmazhat;

c)	a CS-SIS és az NI-SIS közötti kommunikációs infrastruktúra (kommunikációs infrastruktúra), amely a SIS II adatok, valamint a 7. cikk (2) bekezdésében említett SIRENE irodák közötti adatcsere céljára rendelt kódolt virtuális hálózatot képez.

(2)   A SIS II-adatok bevitele, frissítése, törlése és lekérdezése a különféle N.SIS II-rendszereken keresztül történik. A nemzeti másolat az ilyen másolatot használó valamennyi tagállam területén való automatizált lekérdezések céljára szolgál. Nem lehetséges a többi tagállam N.SIS II rendszerének adatfájljaiban való keresés.

(3)   A technikai felügyeletet és igazgatást ellátó CS-SIS Strasbourgban (Franciaország), az e rendszer meghibásodása esetén az elsődleges CS-SIS minden funkcióját biztosítani képes tartalék CS-SIS pedig Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) található.

(4)   A CS-SIS nyújtja a SIS II adatbázisába történő SIS-II adatok beviteléhez és feldolgozásához, valamint az ebben történő kereséshez szükséges szolgáltatásokat. Azon tagállamok számára, amelyek nemzeti másolatot használnak, a CS-SIS a következőket nyújtja:

a)	a nemzeti másolatok online frissítése;

b)	a nemzeti másolatok és a SIS II adatbázisának összehangolása és egységessége;

c)	a nemzeti másolatok inicializálásának és visszaállításának művelete.

5. cikk

Költségek

(1)   A Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra felállításának, működtetésének és fenntartásának költségeit az Európai Unió általános költségvetése viseli.

(2)   E költségek tartalmazzák a CS-SIS vonatkozásában a 4. cikk (4) bekezdésében említett szolgáltatás nyújtásának biztosítása érdekében végzett munka költségeit.

(3)   Minden egyes N.SIS II felállításának, működtetésének és fenntartásának költségeit az érintett tagállam viseli.

II. fejezet

A tagállamok feladatai

6. cikk

Nemzeti rendszerek

Az egyes tagállamok felelnek az N.SIS II rendszerük felállításáért, működtetéséért és fenntartásáért, valamint az N.SIS II rendszerüknek az NI-SIS-szel történő összeköttetéséért.

7. cikk

SIS II hivatal és SIRENE iroda

(1)   Minden egyes tagállam kijelöli azt a hatóságot (N.SIS II hivatal), amely a saját N.SIS II rendszeréért központilag felelős. Ez a hatóság felelős az N.SIS II zökkenőmentes működéséért és biztonságáért, biztosítja az illetékes hatóságok SIS II-höz való hozzáférését, és hozza meg az e rendeletben foglalt rendelkezések betartásának biztosításához szükséges intézkedéseket. Figyelmeztető jelzéseit minden egyes tagállam az N.SIS II hivatalon keresztül továbbítja.

(2)   Minden egyes tagállam kijelöli a 8. cikkben említett összes kiegészítő információ cseréjét biztosító hatóságot (SIRENE iroda), a SIRENE Kézikönyv rendelkezéseinek megfelelően.

Ezen irodák koordinálják a SIS II-be bevitt információk minőségének ellenőrzését is. Az irodák az említett célokból hozzáféréssel rendelkeznek a SIS II-ben feldolgozott adatokhoz.

(3)   A tagállamok tájékoztatják az igazgató hatóságot az N.SIS II hivatalukról és SIRENE irodájukról. Az igazgató hatóság közzéteszi ezek jegyzékét a 31. cikk (8) bekezdésében említett jegyzékkel együtt.

8. cikk

Kiegészítő információk cseréje

(1)   A kiegészítő információk cseréje a „SIRENE Kézikönyv” rendelkezéseivel összhangban és a kommunikációs infrastruktúra felhasználásával történik. Amennyiben a kommunikációs infrastruktúra nem áll rendelkezésre, a tagállamok más, kellően biztonságos műszaki eszközöket alkalmazhatnak a kiegészítő információk cseréjére.

(2)   A kiegészítő információkat kizárólag olyan célokra lehet felhasználni, amelyekkel összefüggésben azokat továbbították.

(3)   A más tagállamok által tett, kiegészítő információra vonatkozó kérelmeket a lehető leghamarabb meg kell válaszolni.

(4)   A kiegészítő információk cseréjére vonatkozó részletes szabályokat a SIRENE Kézikönyvben, az 51. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni, az igazgató hatóságot létrehozó eszköz rendelkezéseinek sérelme nélkül.

9. cikk

Műszaki megfelelés

(1)   Az adatok gyors és eredményes továbbításának érdekében az egyes tagállamok saját N.SIS II rendszerük felállításakor betartják a CS-SIS és az N.SIS II közötti kompatibilitás biztosítása céljából megállapított protokollokat és műszaki eljárásokat. Ezeket a protokollokat és műszaki eljárásokat az 51. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően állapítják meg, az igazgató hatóságot létrehozó eszköz rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(2)   Amennyiben egy tagállam nemzeti másolatot használ, a CS-SIS által nyújtott szolgáltatások révén biztosítja, hogy a nemzeti másolatban tárolt adatok - a 4. cikk (4) bekezdésében említett automatikus frissítések révén - megegyezzenek és összhangban álljanak a SIS II adatbázisával, továbbá hogy a nemzeti másolatában végrehajtott lekérdezés azonos eredményt adjon a SIS II adatbázisban végzett lekérdezéssel.

10. cikk

Biztonság tagállami szinten

(1)   Saját N.SIS II rendszerével összefüggésben minden egyes tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket - beleértve egy biztonsági tervet is - a következők érdekében:

a)	az adatok fizikai védelme, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló készenléti tervek elkészítése által;

b)	a személyes adatok feldolgozásához használt adatfeldolgozó berendezésekhez való hozzáférés megakadályozása illetéktelen személy számára (hozzáférés-ellenőrzés);

c)	az adathordozók jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy eltávolításának megakadályozása (adathordozók ellenőrzése);

d)	adatok jogosulatlan bevitelének, a tárolt személyes adatokba való jogosulatlan betekintésnek, valamint ezen adatok jogosulatlan megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása (tárolás ellenőrzése);

e)	távadatfeldolgozó eszközt használó jogosulatlan személy gépi adatfeldolgozó rendszerhez való hozzáférésének megakadályozása (felhasználó ellenőrzése);

f)	annak biztosítása, hogy azok a személyek, akik gépi adatfeldolgozó rendszer használatára jogosultak, csak a hozzáférési engedélyükben meghatározott adatokhoz, és csak egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal, valamint bizalmas hozzáférési móddal férjenek hozzá (adathozzáférés ellenőrzése);

g)

annak biztosítása, hogy a SIS II-höz vagy az adatfeldolgozó eszközökhöz hozzáférési joggal rendelkező valamennyi hatóság dolgozza ki az adatokhoz való hozzáférésre, valamint az adatok bevitelére, frissítésére, törlésére és lekérdezésére jogosult személyek feladat- és hatáskörét rögzítő munkaköri leírásokat, és ezeket kérelmükre haladéktalanul bocsássa a 44. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti ellenőrző hatóságok rendelkezésére (személyi biztonsági intézkedések);

h)	annak biztosítása, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy adattovábbító berendezés alkalmazásával személyes adatok mely szervekhez továbbíthatók (adattovábbítás ellenőrzése);

i)	annak biztosítása, hogy utólag is ellenőrizhető és megállapítható legyen, milyen személyes adatokat vittek be a gépi adatfeldolgozó rendszerekbe, hogy ki, mikor és milyen célból végezte az adatok bevitelét (bevitel ellenőrzése);

j)	a személyes adatok jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása a személyes adatok átadása vagy az adathordozók szállítása során, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (adatátvitel ellenőrzése);

k)	az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességének figyelemmel kísérése és az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges, belső ellenőrzéssel kapcsolatos szervezeti intézkedések megtétele (önellenőrzés).

(2)   A tagállamok a kiegészítő információkat érintő adatcsere biztonsága tekintetében az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoznak.

11. cikk

Titoktartás - tagállamok

Minden egyes tagállam - nemzeti jogszabályainak megfelelően - meghatározott szakmai titoktartási vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz az összes olyan személyre és szervre, aki/amely SIS II-adatokkal és kiegészítő információkkal köteles dolgozni. Ez a kötelezettség azt követően is fennáll, hogy e személyek szolgálati vagy munkavállalásra irányuló jogviszonya megszűnik, vagy e szervek megszüntetik tevékenységüket.

12. cikk

Napló vezetése nemzeti szinten

(1)   Annak ellenőrzése céljából, hogy a lekérdezés jogszerű-e vagy sem, az adatfeldolgozás jogszerűségének figyelemmel kísérése, az önellenőrzés, az N.SIS II megfelelő működésének biztosítása, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának szavatolása érdekében a nemzeti másolatokat nem használó tagállamok biztosítják, hogy a személyes adatokhoz való minden hozzáférés és a személyes adatok CS-SIS-en belüli valamennyi cseréje az N.SIS II rendszerükben rögzítésre kerül.

(2)   A nemzeti másolatokat használó tagállamok biztosítják, hogy a SIS II-adatokhoz való minden hozzáférés és a SIS II-adatok valamennyi cseréje rögzítésre kerül az (1) bekezdésben meghatározott célokból. Ez nem vonatkozik a 4. cikk (4) bekezdésében említett feldolgozási módokra.

(3)   A naplóbejegyzések tartalmazzák különösen a figyelmeztető jelzések kiadásának korábbi adatait, az adattovábbítás dátumát és időpontját, a lekérdezéshez használt adatokat, a továbbított adatokra való hivatkozást és az illetékes hatóság, valamint az adatfeldolgozásért felelős személy nevét egyaránt.

(4)   A naplóbejegyzéseket csak az (1) és (2) bekezdésben meghatározott célra lehet felhasználni, és elkészítésük után legkorábban egy, legkésőbb pedig három évvel törölni kell azokat. A figyelmeztető jelzések kiadásának korábbi adatait tartalmazó naplóbejegyzéseket a figyelmeztető jelzések törlését követő 1-3 év elteltével kell törölni.

(5)   A naplóbejegyzések hosszabb ideig megőrizhetők, ha már megkezdett figyelemmel kísérési eljárás céljából szükségesek.

(6)   A lekérdezés elfogadhatóságának ellenőrzéséért felelős illetékes nemzeti hatóságok az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, az N.SIS II megfelelő működésének biztosítása, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának szavatolása érdekében - hatáskörük korlátain belül, továbbá erre vonatkozó kérés esetén - hozzáféréssel rendelkeznek e naplóbejegyzésekhez annak biztosítása céljából, hogy azok el tudják látni feladataikat.

13. cikk

Önellenőrzés

A tagállamok biztosítják, hogy a SIS II adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítására, valamint hogy szükség esetén együttműködjön a nemzeti ellenőrző hatósággal.

14. cikk

A személyzet képzése

A SIS II-höz hozzáférési joggal rendelkező hatósági személyzet a SIS II-ben tárolt adatok feldolgozására történő feljogosítása előtt megfelelő képzést kap az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról, valamint tájékoztatják a vonatkozó bűncselekményekről és büntetésekről.

III. fejezet

Az igazgató hatóság kötelezettségei

15. cikk

Üzemeltetési igazgatás

(1)   Az átmeneti időszakot követően a Központi SIS II üzemeltetési igazgatásáért egy igazgató hatóság (igazgató hatóság) felel, amelyet az Európai Unió általános költségvetéséből finanszíroznak. Az igazgató hatóság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy a Központi SIS II tekintetében - a költséghaszon elemzésre is figyelemmel - mindenkor a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazzák.

(2)   Az igazgató hatóság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó következő feladatokért is:

a)	felügyelet;

b)	biztonság;

c)	a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolat koordinációja.

(3)   A Bizottság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó minden egyéb feladatért, különösen a következőkért:

a)	a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok;

b)	beszerzés és felújítás;

c)	szerződéses ügyek.

(4)   Mielőtt az igazgató hatóság megkezdi tevékenységét, átmenetileg a Bizottság felel a Központi SIS II üzemeltetési igazgatásáért. A Bizottság ezen irányítási és a költségvetés-végrehajtási feladatok gyakorlásával az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (17) összhangban megbízhat két különböző országbeli, nemzeti közszférában működő szervet.

(5)   A (4) bekezdésben említett egyes nemzeti közszférában működő szerveknek meg kell felelniük különösen az alábbi kiválasztási kritériumoknak:

a)	bizonyítottan hosszú távra visszatekintő tapasztalattal kell rendelkeznie valamely nagyléptékű, a 4. cikk (4) bekezdésében említett funkciókkal rendelkező információs rendszer működtetése tekintetében;

b)	a 4. cikk (4) bekezdésében említettekhez hasonló funkciókkal rendelkező információs rendszer szolgáltatási és biztonsági követelményeit illetően hosszú távra visszatekintő szakértelemmel kell rendelkeznie;

c)	elegendő számú és tapasztalt személyzettel kell rendelkeznie, amely birtokában van a SIS II által megkövetelt, nemzetközi együttműködési környezetben végzett munkához szükséges megfelelő szakmai és nyelvi ismereteknek;

d)	biztonságos és testre szabott intézményi infrastruktúrával kell rendelkeznie, amely különösen képes valamely nagyléptékű informatikai rendszer tartalék rendszerének és folyamatos működésének biztosítására; valamint

e)	olyan igazgatási környezetben kell működnie, amely lehetővé teszi számára feladatainak megfelelő elvégzését és az összeférhetetlenség elkerülését.

(6)   A Bizottság a (4) bekezdésben említett megbízást megelőzően, valamint azt követően rendszeres időközönként tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a megbízás feltételeiről, pontos hatályáról és a feladatokkal megbízott szervekről.

(7)   Ha a Bizottság a (4) bekezdésnek megfelelően az átmeneti időszakban átruházza feladatát, biztosítania kell, hogy az átruházás teljes mértékben a Szerződésben meghatározott intézményi rendszer által megállapított kereteken belül maradjon. Különösen biztosítania kell azt, hogy az átruházás ne érintse hátrányosan az akár a Bíróság, akár a Számvevőszék, akár az európai adatvédelmi biztos által, a közösségi jog alapján végzett, hatékony ellenőrzési mechanizmusokat.

(8)   A Központi SIS II üzemeltetési igazgatása magába foglalja az összes olyan feladatot, amely a Központi SIS II-nek a napi 24 órán keresztül, heti 7 napon át történő működtetéséhez e rendeletnek megfelelően szükséges, így különösen a rendszer zökkenőmentes üzemeltetéséhez szükséges karbantartási munkákat és technikai fejlesztéseket.

16. cikk

Biztonság

(1)   Az igazgató hatóság a Központi SIS II-vel, a Bizottság pedig a kommunikációs infrastruktúrával összefüggésben meghozza a szükséges intézkedéseket - beleértve egy biztonsági tervet is - a következők érdekében:

a)	az adatok fizikai védelme, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló készenléti tervek elkészítése által;

b)	a személyes adatok feldolgozásához használt adatfeldolgozó berendezésekhez való hozzáférés megakadályozása illetéktelen személy számára (hozzáférés-ellenőrzés);

c)	az adathordozók jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy eltávolításának megakadályozása (adathordozók ellenőrzése);

d)	adatok jogosulatlan bevitelének, a tárolt személyes adatokba való jogosulatlan vizsgálatnak, valamint a személyes adatok megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása (tárolás ellenőrzése);

e)	távadatfeldoglozó eszközt használó jogosulatlan személy gépi adatfeldolgozó rendszerhez való hozzáférésének megakadályozása (felhasználó ellenőrzése);

f)	annak biztosítása, hogy azok a személyek, akik gépi adatfeldolgozó rendszer használatára jogosultak, csak a hozzáférési engedélyükben meghatározott adatokhoz, és csak egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal, valamint bizalmas hozzáférési móddal férjenek hozzá (adathozzáférés ellenőrzése);

g)	az adatokhoz vagy az adatfeldolgozó eszközökhöz való hozzáférésre jogosult személyek feladat- és hatáskörét rögzítő munkaköri leírások kidolgozása, és ezeknek a 45. cikkben említett európai adatvédelmi biztos számára való rendelkezésre bocsátása (személyi biztonsági intézkedések);

h)	annak biztosítása, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy adatközlő berendezés alkalmazásával személyes adatok mely szervekhez továbbíthatók (adattovábbítás ellenőrzése);

i)	annak biztosítása, hogy utólag is ellenőrizhető és megállapítható legyen, milyen személyes adatokat vittek be a gépi adatfeldolgozó rendszerekbe, hogy ki és mikor végezte az adatok bevitelét (bevitel ellenőrzése);

j)	a személyes adatok jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása a személyes adatok átadása vagy az adathordozók szállítása során, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (adatátvitel ellenőrzése);

k)	az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések hatékonyságának ellenőrzése és az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges, belső ellenőrzéssel kapcsolatos szervezeti intézkedések megtétele (önellenőrzés).

(2)   Az igazgató hatóság a kommunikációs infrastruktúrán keresztül történő, a kiegészítő információkat érintő adatcsere biztonsága tekintetében az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoz.

17. cikk

Titoktartás - igazgató hatóság

(1)   Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 17. cikkének sérelme nélkül, az igazgató hatóság e rendelet 11. cikkében előírt normákhoz hasonlóan megfelelő szakmai titoktartási vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyzetének valamennyi olyan tagjára, aki SIS II-adatokkal köteles dolgozni. Ez a kötelezettség azt követően is fennáll, hogy e személyek szolgálati vagy munkavállalásra irányuló jogviszonya megszűnik, vagy e szervek megszüntetik tevékenységüket.

(2)   Az igazgató hatóság a kommunikációs infrastruktúrán keresztül történő, a kiegészítő információkat érintő adatcsere bizalmas jellege tekintetében az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoz.

18. cikk

Napló vezetése központi szinten

(1)   Az igazgató hatóság biztosítja, hogy a 12. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltak céljából a CS-SIS-ben tárolt személyes adatok valamennyi cseréje rögzítésre kerüljön.

(2)   A naplóbejegyzések tartalmazzák különösen a figyelmeztető jelzések kiadásának korábbi adatait, az adatátadás dátumát és időpontját, a lekérdezéshez használt adatokat, a továbbított adatokra való hivatkozást és az adatfeldolgozásért felelős, illetékes hatóság azonosítását.

(3)   A naplóbejegyzéseket csak az (1) bekezdésben meghatározott célra lehet felhasználni, és elkészítésük után legkorábban egy, legkésőbb pedig három évvel törölni kell. A figyelmeztető jelzések kiadásának korábbi adatait tartalmazó naplóbejegyzéseket a figyelmeztető jelzések törlését követő 1-3 év elteltével kell törölni.

(4)   A naplóbejegyzések hosszabb ideig megőrizhetők, ha már megkezdett figyelemmel kísérési eljárás céljából szükségesek.

(5)   A lekérdezés jogszerűségének ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok az adatfeldolgozás jogszerűségének figyelemmel kísérése, az önellenőrzés és a CS-SIS megfelelő működésének biztosítása, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának szavatolása érdekében - hatáskörük korlátain belül, továbbá erre vonatkozó kérés esetén - hozzáféréssel rendelkeznek e naplóbejegyzésekhez annak biztosítása céljából, hogy azok el tudják látni feladataikat.

19. cikk

Tájékoztató kampány

A Bizottság a nemzeti ellenőrző hatóságokkal és az európai adatvédelmi biztossal együttműködésben a SIS II működésének megkezdésekor tájékoztató kampányt indít, amelyben tájékoztatja a nyilvánosságot a célokról, a tárolt adatokról, a hozzáféréssel rendelkező hatóságokról és az egyének jogairól. Létrehozását követően az igazgató hatóság - a nemzeti ellenőrző hatóságokkal és az európai adatvédelmi biztossal együttműködésben - rendszeresen szervez ilyen kampányokat. A tagállamok nemzeti ellenőrző hatóságaikkal együttműködésben kidolgozzák és végrehajtják a polgárok SIS II-ről való általános tájékoztatásához szükséges politikákat.

IV. fejezet

Harmadik országbeli állampolgárok tekintetében beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzések

20. cikk

Adatkategóriák

(1)   A 8. cikk (1) bekezdése vagy e rendeletnek a kiegészítő adatok tárolására vonatkozó rendelkezései sérelme nélkül a SIS II csak az egyes tagállamok által szolgáltatott, és a 24. cikkben megállapított célokra megkövetelt adatkategóriákat tartalmazza.

(2)   Az olyan személyekre vonatkozó információ, akikre figyelmeztető jelzést adtak ki, nem haladja meg a következőket:

a)	családi név(nevek) és utónév(nevek), születési név(nevek) és korábban használt nevek, valamint bármely álnév(nevek), adott esetben külön bejegyzésben;

b)	bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;

c)	születési hely és idő;

d)

nem;

e)	fényképek;

f)	ujjlenyomatok;

g)	állampolgárság(ok);

h)	az érintett személynél van-e fegyver, erőszakos-e, vagy megszökött-e;

i)	a figyelmeztető jelzés oka;

j)	a figyelmeztető jelzést kiadó hatóság;

k)	a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló határozatra való hivatkozás;

l)	a foganatosítandó intézkedés;

m)	a SIS II-ben kiadott egyéb figyelmeztető jelzésekkel való kapcsolat(ok), a 37. cikkel összhangban.

(3)   A (2) bekezdésben említett adatok beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat az 51. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani, az igazgató hatóságot létrehozó eszköz rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(4)   A (2) bekezdésben említett adatok lekérdezéséhez szükséges technikai szabályok a 31. cikk (2) bekezdésének megfelelően hasonlóak a CS-SIS-ben, a nemzeti másolatokban és a technikai másolatokban végzett lekérdezések esetében.

21. cikk

Arányossági záradék

A figyelmeztető jelzés kiadása előtt a tagállamnak el kell döntenie, hogy az adott eset kellően megalapozott, a tárgyra vonatkozó és jelentős-e ahhoz, hogy indokolja a figyelmeztető jelzés SIS II-be történő bevitelét.

22. cikk

A fényképekre és ujjlenyomatokra vonatkozó egyedi szabályok

A 20. cikk (2) bekezdésének e) és f) pontjában említett fényképek és ujjlenyomatok az alábbi feltételekkel használhatók fel:

a)

a fényképek és ujjlenyomatok az adatminőségre vonatkozó minimum-előírások teljesülésének biztosítása érdekében csak különleges minőségi ellenőrzést követően vihetők be a rendszerbe. A különleges minőségi ellenőrzés részletes leírását az 51. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elkészíteni, az igazgató hatóságot létrehozó eszköz rendelkezéseinek sérelme nélkül;

b)	fényképek és ujjlenyomatok kizárólag olyan harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának megerősítésére használhatók, akit a SIS II-ben végzett alfanumerikus keresés alapján találtak meg;

c)

amint technikailag megoldható, az ujjlenyomatok arra is felhasználhatók, hogy harmadik országbeli állampolgárokat biometrikus azonosítójuk alapján azonosítsanak. Mielőtt e funkciót a SIS II-be bevezetnék, a Bizottság a szükséges technológia rendelkezésre állásáról és alkalmazhatóságáról jelentést terjeszt elő, amelyre vonatkozóan az Európai Parlamenttel konzultációt folytat.

23. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelének követelményei

(1)   Figyelmeztető jelzés a 20. cikk (2) bekezdésének a), d), k) és l) pontjában említett adatok hiányában nem vihető be.

(2)   Ezen felül - amennyiben rendelkezésre állnak - a 20. cikk (2) bekezdésében felsorolt összes többi adatot be kell vinni.

24. cikk

A beutazás vagy tartózkodás megtagadása esetén kiadandó figyelmeztető jelzés feltételei

(1)   A beutazási vagy tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó adatokat az illetékes közigazgatási hatóságok vagy bíróságok által - egyedi elbírálás alapján és a nemzeti jogban megállapított eljárási szabályoknak megfelelően - hozott határozatban elrendelt nemzeti figyelmeztető jelzés alapján viszik be. Az e határozatok elleni jogorvoslati eljárást a nemzeti jogszabályok szerint kell lefolytatni.

(2)   A figyelmeztető jelzést abban az esetben kell bevinni, ha az (1) bekezdésben említett határozat meghozatalára a közrendet, a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot fenyegető olyan veszély alapján került sor, amelyet a harmadik országbeli állampolgárnak egy tagállam területén való jelenléte idézhet elő. Ilyen helyzet különösen az alábbi esetekben fordul elő:

a)	olyan harmadik országbeli állampolgár esetében, akit valamely tagállamban legalább egy évi szabadságvesztés-büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt ítéltek el;

b)	olyan harmadik országbeli állampolgár esetében, akiről megalapozottan feltehető, hogy súlyos bűncselekményeket követett el, vagy egyértelmű jelek mutatnak arra, hogy ilyen bűncselekményeket szándékozik elkövetni valamelyik tagállam területén.

(3)   A figyelmeztető jelzés abban az esetben is bevihető, ha az (1) bekezdésben említett határozat azon a tényen alapul, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazására vagy tartózkodására vonatkozó nemzeti jogszabályok be nem tartása miatt a harmadik országbeli állampolgárral szemben vissza nem vont vagy fel nem függesztett, kiutasítással, a beutazás megtagadásával vagy kitoloncolással járó intézkedést hoztak, amely a beutazás vagy adott esetben a tartózkodás tilalmáról rendelkezik vagy ezzel jár együtt.

(4)   Ezt a cikket a 26. cikkben említett személyek vonatkozásában nem kell alkalmazni.

(5)   E cikk alkalmazását az 55. cikk (2) bekezdésében említett időpontot követő három év elteltével a Bizottság felülvizsgálja. E felülvizsgálat alapján a Bizottság - a Szerződésnek megfelelően élve kezdeményezési jogával - előterjeszti a szükséges javaslatokat e cikk rendelkezéseinek a figyelmeztető jelzések bevitele kritériumainak magasabb szintű harmonizációja érdekében történő módosítására.

25. cikk

A Közösségen belüli szabad mozgásra vonatkozó jogot élvező harmadik országbeli állampolgárok tekintetében kiadandó figyelmeztető jelzések bevitelének feltételei

(1)   Az olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó figyelmeztető jelzéseknek, akiket az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) értelmében megillet a Közösségen belüli szabad mozgáshoz való jog, az említett irányelv végrehajtására elfogadott szabályokkal összhangban kell állniuk.

(2)   Ha a Közösségen belüli szabad mozgáshoz való jog kedvezményezettjének minősülő, harmadik országbeli állampolgár tekintetében a 24. cikk szerinti figyelmeztető jelzésre találatot jelez a rendszer, a végrehajtó tagállam - SIRENE irodáján keresztül, a SIRENE Kézikönyv előírásainak megfelelően - haladéktalanul konzultál a kibocsátó tagállammal annak érdekében, hogy a foganatosítandó intézkedésről késedelem nélkül döntés szülessen.

26. cikk

A figyelmeztető jelzés kiadásának feltételei olyan harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akikre az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikkével összhangban hozott korlátozó intézkedések vonatkoznak

(1)   A 25. cikk sérelme nélkül, mindaddig, amíg biztosítható az adatminőségre vonatkozó követelmények teljesítése, beutazási vagy tartózkodási tilalmi figyelmeztető jelzés vihető be a SIS II-be azon harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan, akikkel szemben az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikkének megfelelően olyan korlátozó intézkedést hoztak, amelynek célja a tagállamok területére történő beutazás vagy az azokon történő átutazás megakadályozása, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa által elrendelt beutazási tilalmat végrehajtó intézkedéseket is.

(2)   A 23. cikket az e cikk (1) bekezdése alapján bevitt figyelmeztető jelzések tekintetében nem kell alkalmazni.

(3)   Az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikkével összhangban hozott vonatkozó intézkedés elfogadásakor ki kell jelölni azt a tagállamot, amely az összes tagállam nevében beviszi, frissíti és törli e figyelmeztető jelzéseket.

27. cikk

A figyelmeztető jelzésekhez hozzáférési joggal rendelkező hatóságok

(1)   A SIS II-be bevitt adatokhoz való hozzáférés, valamint az ilyen adatok közvetlen, vagy a SIS II adatainak másolatában történő lekérdezésének joga kizárólag a harmadik országbeli állampolgárok azonosítását az alábbi célokból megállapító hatóságoknak van fenntartva:

a)	határellenőrzés, a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) összhangban;

b)	az adott tagállam területén végzett egyéb rendőrségi és vámellenőrzések, és azoknak a kijelölt hatóságok általi összehangolása.

(2)   A SIS II-be bevitt adatokhoz való hozzáférés és az ilyen adatok közvetlen lekérdezésének joga ugyanakkor feladataik gyakorlása során a nemzeti jogszabályokban meghatározott, többek között büntetőeljárásban a közvád emelésére és vádemelés előtti bírói vizsgálatra illetékes nemzeti igazságügyi hatóságokat, valamint koordinációs hatóságaikat is megilleti.

(3)   A SIS II-be bevitt adatokhoz, valamint a 2006/.../IB határozat 38. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontjával összhangban bevitt, személyekkel kapcsolatos okmányokra vonatkozó adatokhoz való hozzáférés jogát és az ilyen adatok közvetlen lekérdezésének jogát a vízumkiadásra jogosult hatóságok, a vízumkérelmek vizsgálatára illetékes központi hatóságok és a tartózkodási engedélyek kiadására jogosult hatóságok, valamint a személyek mozgására vonatkozó közösségi vívmányok alkalmazásával összefüggésben a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó jogszabályok alkalmazására jogosult hatóságok is gyakorolhatják. E hatóságoknak az adatokhoz való hozzáférésére az egyes tagállamok joga vonatkozik.

(4)   Az e cikkben említett hatóságokat fel kell venni a 31. cikk (8) bekezdésében említett jegyzékbe.

28. cikk

A hozzáférés korlátozása

A felhasználók csak a feladataik elvégzéséhez szükséges adatokhoz férhetnek hozzá.

29. cikk

A figyelmeztető jelzések megőrzési időtartama

(1)   A SIS II-be e rendelet alapján bevitt, személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon céloknak az eléréséhez szükséges, amelyek érdekében az adatokat bevitték.

(2)   A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az annak a SIS II-be való bevitelétől számított három éven belül felülvizsgálja a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét.

(3)   Adott esetben az egyes tagállamok nemzeti joguknak megfelelően rövidebb felülvizsgálati időtartamokat állapítanak meg.

(4)   A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a felülvizsgálati időtartamon belül, átfogó egyedi elbírálás alapján, amelyet rögzíteni kell, határozhat úgy, hogy a figyelmeztető jelzést a rendszerben tartja, amennyiben ez a figyelmeztető jelzés kiadásának célja miatt szükségesnek bizonyul. Ilyen esetben a (2) bekezdést a meghosszabbításra is alkalmazni kell. A figyelmeztető jelzés meghosszabbítását közölni kell a CS-SIS-szel.

(5)   A figyelmeztető jelzéseket a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálati időszak elteltével automatikusan törlik. Ez nem alkalmazandó abban az esetben, ha a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a meghosszabbítást a (4) bekezdésnek megfelelően közölte a CS-SIS-szel. A CS-SIS az adatoknak a rendszerből történő programozott törléséről négy hónappal korábban automatikusan tájékoztatja a tagállamokat.

(6)   A tagállamok statisztikát vezetnek a (4) bekezdéssel összhangban meghosszabbított megőrzési időtartamú figyelmeztető jelzések számáról.

30. cikk

Állampolgárság megszerzése és figyelmeztető jelzések

Olyan állam állampolgárságát megszerző személyre vonatkozóan kiadott figyelmeztető jelzéseket, amelynek polgárai a Közösségen belüli szabad mozgáshoz való jog kedvezményezettjei, törölni kell, amint a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam tudomást szerez vagy a 34. cikknek megfelelően tájékoztatást kap arról, hogy az adott személy ilyen állampolgárságot szerzett.

V. fejezet

Általános adatfeldolgozási szabályok

31. cikk

A SIS II adatok feldolgozása

(1)   A tagállamok feldolgozhatják a területükre történő beutazás vagy az ott tartózkodás megtagadása céljából a 20. cikkben előírt adatokat.

(2)   Az adatok csak technikai célból másolhatók, feltéve, hogy a másolás szükséges a 27. cikkben említett hatóságok általi közvetlen lekérdezéshez. Az e rendeletben foglalt rendelkezések vonatkoznak az ilyen másolatokra is. A valamely tagállam által kiadott figyelmeztető jelzések nem másolhatók át az N.SIS II-ből más nemzeti adatállományokba.

(3)   Hálózaton kívüli adatbázis kialakításával járó, a (2) bekezdésben említett technikai másolatok legfeljebb 48 órára hozhatók létre. Ez az időtartam rendkívüli helyzetben meghosszabbítható. A rendkívüli helyzet elmúltával e másolatokat meg kell semmisíteni.

Az első albekezdés ellenére, a vízumkiadó hatóságok általi alkalmazásra szánt, hálózaton kívüli adatbázisokat létrehozó technikai másolatok nem megengedettek egy évvel azt követően, hogy az érintett hatóság sikeresen rákapcsolódik a jövőben meghozandó, a vízuminformációs rendszerről és a rövidtávú tartózkodásra jogosító vízumokról szóló rendeletben szabályozásra kerülő vízuminformációs rendszer kommunikációs infrastruktúrájára. Ez nem vonatkozik azokra a másolatokra, amelyek a kizárólag a hálózat több mint huszonnégy órán keresztül tartó hozzáférhetetlenségét követő rendkívüli szükséghelyzetben való felhasználásra készültek.

A tagállamok naprakész nyilvántartást vezetnek az ilyen másolatokról, e nyilvántartást a 44. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti ellenőrző hatóságok rendelkezésére bocsátják, és biztosítják, hogy az e rendeletben foglalt rendelkezéseket - különös tekintettel a 10. cikk rendelkezéseire - alkalmazzák a másolatokra.

(4)   Az adatokhoz való hozzáférés csak a 27. cikkben említett nemzeti hatóságok hatáskörének korlátain belül és csak a megfelelően feljogosított személyzetnek engedélyezett.

(5)   Az adatok adminisztratív célokra nem használhatók fel. E rendelkezéstől eltérve, az e rendelettel összhangban bevitt adatokat a 27. cikk (3) bekezdésében említett hatóságok feladataik ellátása céljából az egyes tagállamok jogának megfelelően felhasználhatják.

(6)   Az e rendelet 24. cikkével összhangban bevitt adatok, valamint a 2006/.../IB határozat 38. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontjával összhangban bevitt, személyekkel kapcsolatos dokumentumokra vonatkozó adatok az egyes tagállamok jogával összhangban felhasználhatók az e rendelet 27. cikke (3) bekezdésében említett célokra.

(7)   Az (1)-(6) bekezdésnek nem megfelelő adatfelhasználás az egyes tagállamok nemzeti jogának megfelelően rendeltetésellenes felhasználásnak minősül.

(8)   Az egyes tagállamok megküldik az igazgató hatóság számára azoknak az illetékes hatóságoknak a jegyzékét, amelyek jogosultak a SIS II-ben található adatok e rendelet szerinti közvetlen lekérdezésére, továbbá a jegyzék valamennyi módosítását. Ez a jegyzék az egyes hatóságok tekintetében meghatározza, hogy mely adatokat és milyen célra kérdezhetnek le. Az igazgató hatóság biztosítja a jegyzéknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában évente történő közzétételét.

(9)   Amennyiben a közösségi jog nem ír elő külön rendelkezéseket, az N.SIS II-be bevitt adatokra az egyes tagállamok joga alkalmazandó.

32. cikk

SIS II-adatok és nemzeti adatállományok

(1)   A 31. cikk (2) bekezdése nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan SIS II-adatokat tároljanak, amelyekkel kapcsolatban a területükön intézkedésekre került sor. Az ilyen adatokat a nemzeti adatállományokban legfeljebb három évig lehet tárolni, kivéve, ha a nemzeti jog külön rendelkezései hosszabb megőrzési időtartamot írnak elő.

(2)   A 31. cikk (2) bekezdése nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan adatokat tároljanak, amelyek egy konkrét, az adott tagállam által a SIS II-ben kiadott figyelmeztető jelzésben szerepelnek.

33. cikk

Tájékoztatás a figyelmeztető jelzés végre nem hajthatóságáról

Amennyiben egy kért intézkedés nem hajtható végre, a megkeresett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot.

34. cikk

A SIS II-ben feldolgozott adatok minősége

(1)   A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felel az adatok pontosságáért, naprakészségéért és a SIS II-be való bevitel jogszerűségéért.

(2)   Kizárólag a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam jogosult az általa bevitt adatok módosítására, kiegészítésére, helyesbítésére, frissítésére vagy törlésére.

(3)   Ha a figyelmeztető jelzést kiadótól eltérő tagállam olyan bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek alapján feltehető, hogy egy adat ténybeli tévedést tartalmaz, vagy azt jogellenesen tárolják, erről - a kiegészítő információk cseréje révén - a lehető leghamarabb tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot, de legkésőbb tíz nappal azt követően, hogy a tévedésre utaló említett bizonyítékok a tudomására jutottak. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam ellenőrzi a közlést, és ha szükséges, a kérdéses adatot késedelem nélkül helyesbíti vagy törli.

(4)   Ha a tagállamok két hónapon belül nem tudnak megállapodásra jutni, a figyelmeztető jelzést kiadótól eltérő tagállam az ügyet az európai adatvédelmi biztos elé terjeszti, aki az érintett nemzeti ellenőrző hatóságokkal közösen közvetítőként jár el.

(5)   A tagállamok kiegészítő információkat cserélnek ki abban az esetben, amennyiben egy személy arra vonatkozó panaszt tesz, hogy a figyelmeztető jelzés nem rá vonatkozik. Ha az ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy ténylegesen létezik két különböző személy, a panasztevő személyt tájékoztatni kell a 36. cikkben említett rendelkezésekről.

(6)   Ha egy személy tekintetében a SIS II már tartalmaz figyelmeztető jelzést, az újabb figyelmeztető jelzést rögzítő tagállam a figyelmeztető jelzés rögzítéséről megállapodik az első figyelmeztető jelzést rögzítő tagállammal. E megállapodásra a kiegészítő információk kicserélése alapján kerül sor.

35. cikk

Hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése

Amennyiben egy új figyelmeztető jelzés bevitele során arra derül fény, hogy a SIS II-ben már létezik egy ugyanazzal a személyazonosító adattal rendelkező személy, a következő eljárást kell követni:

a)	a SIRENE iroda kapcsolatba lép a megkereső hatósággal annak tisztázása érdekében, hogy a figyelmeztető jelzés ugyanarra a személyre vonatkozik-e;

b)

amennyiben az ellenőrzés során kiderül, hogy az új figyelmeztető jelzéssel érintett személy és a SIS II-ben már szereplő személy ugyanaz, a SIRENE irodának a 34. cikk (6) bekezdésében említett, a több figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó eljárást kell alkalmaznia. Ha az ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy ténylegesen létezik két különböző személy, a SIRENE iroda jóváhagyja az új figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó megkeresést, és kiegészíti azt a téves azonosítások elkerüléséhez szükséges adatokkal.

36. cikk

Kiegészítő adatok a személyazonossággal való visszaélés kezelése érdekében

(1)   Ha az a személy, akire a figyelmeztető jelzés ténylegesen vonatkozik, összetéveszthető egy olyan személlyel, akinek a személyazonosságával visszaéltek, a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam - az érintett személy kifejezett hozzájárulása alapján - a figyelmeztető jelzést kiegészíti az utóbbi személyre vonatkozó adatokkal a téves személyazonosítások hátrányos következményeinek elkerülése érdekében.

(2)   Az olyan személyre vonatkozó adatokat, akinek a személyazonosságával visszaéltek, csak a következő célokból lehet felhasználni:

a)	az illetékes hatóság számára annak lehetővé tétele, hogy megkülönböztesse azt a személyt, akinek a személyazonosságával visszaéltek, attól a személytől, akire valójában a figyelmeztető jelzés vonatkozik;

b)	azon személy számára, akinek a személyazonosságával visszaéltek, annak lehetővé tétele, hogy igazolja személyazonosságát, és megerősítse, hogy személyazonosságával visszaéltek.

(3)   E cikk alkalmazásában legfeljebb a következő személyes adatokat lehet a SIS II-be bevinni és ott tovább feldolgozni:

a)	családi név(nevek) és utónév(nevek), születési név(nevek) és korábban használt nevek, valamint bármely álnév(nevek), adott esetben külön bejegyzésben;

b)	bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;

c)	születési hely és idő;

d)

nem;

e)	fényképek;

f)	ujjlenyomatok;

g)	állampolgárság(ok);

h)	a személyazonosító okmány(ok) száma(i) és a kiállítás időpontja.

(4)   A (3) bekezdésben említett adatok beviteléhez és további feldolgozásához szükséges technikai szabályokat az 51. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani, az igazgató hatóságot létrehozó eszköz rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(5)   A (3) bekezdésben említett adatokat a megfelelő figyelmeztető jelzéssel egyidejűleg, vagy ha a személy ezt kéri, korábban törlik.

(6)   A (3) bekezdésben említett adatokhoz csak a megfelelő figyelmeztető jelzéshez hozzáférési joggal rendelkező hatóságok férhetnek hozzá. Ezen hatóságok is csak a téves azonosítás elkerülése érdekében.

37. cikk

A figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok

(1)   A tagállamok az általuk a SIS II-ben kiadott figyelmeztető jelzések között kapcsolatot hozhatnak létre. Az ilyen kapcsolat összefüggést teremt két vagy több figyelmeztető jelzés között.

(2)   A kapcsolat létrehozása nem befolyásolja az egyes kapcsolt figyelmeztető jelzések alapján meghozandó egyedi intézkedéseket, vagy az egyes kapcsolt figyelmeztető jelzések megőrzési időtartamát.

(3)   A kapcsolat létrehozása nem befolyásolja az e rendeletben megállapított hozzáférési jogokat. A figyelmeztető jelzések bizonyos kategóriáihoz hozzáférési joggal nem rendelkező hatóságok nem látják az olyan figyelmeztető jelzésekre vonatkozó kapcsolatokat, amelyekhez nincs hozzáférésük.

(4)   A tagállamok a figyelmeztető jelzések között csak akkor hozhatnak létre kapcsolatot, ha arra a megfelelő működés érdekében egyértelműen szükség van.

(5)   A tagállamok a kapcsolatokat a nemzeti jogszabályaiknak megfelelően hozhatják létre, feltéve, hogy tiszteletben tartják az e cikkben meghatározott elveket.

(6)   Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatnak egy másik tagállam általi létrehozása nemzeti jogával vagy nemzetközi kötelezettségeivel összeegyeztethetetlen, meghozhatja az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy nemzeti területéről ne lehessen hozzáférni a kapcsolathoz, vagy hogy a területén kívül található hatóságai ne férjenek ahhoz hozzá.

(7)   A figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok létrehozására vonatkozó technikai szabályokat az 51. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadják el, az igazgató hatóságot létrehozó eszköz rendelkezéseinek sérelme nélkül.

38. cikk

A kiegészítő információ célja és megőrzési időtartama

(1)   A kiegészítő információk kicserélésének elősegítése céljából a tagállamok a SIRENE irodában a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló határozatokra vonatkozó hivatkozást tartanak.

(2)   Az információcsere eredményeként a SIRENE iroda adatállományaiban tárolt személyes adatokat a hatóság csak annyi ideig tárolja, amennyi annak a célnak az eléréséhez szükséges, amely érdekében a személyes adatokat a hatóság rendelkezésére bocsátották. Az adatokat legkésőbb egy évvel azt követően, hogy az érintett személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést törölték a SIS II-ből, minden esetben törölni kell.

(3)   Az (2) bekezdés nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan konkrét figyelmeztető jelzésekre vonatkozó adatokat tároljanak, amelyeket az érintett tagállam adott ki, vagy amelyekkel kapcsolatban a területén intézkedést foganatosítottak. Azt, hogy az ilyen adatállományokban mennyi ideig tárolhatók ilyen adatok, a nemzeti jog határozza meg.

39. cikk

Személyes adatok átadása harmadik felek számára

A SIS II-ben e rendelet szerint feldolgozott adatok nem adhatók át és nem tehetők hozzáférhetővé harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára.

VI. fejezet

Adatvédelem

40. cikk

Különleges adatkategóriák feldolgozása

A 95/46/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében felsorolt adatkategóriák feldolgozása tilos.

41. cikk

Hozzáférési jog, a téves adatok helyesbítése és a jogszerűtlenül tárolt adatok törlése

(1)   A személyeknek azt a jogát, hogy hozzáférhessenek a SIS II-be e rendeletnek megfelelően bevitt, rájuk vonatkozó adatokhoz, azon tagállam jogával összhangban kell gyakorolni, amely előtt erre a jogra hivatkoznak.

(2)   Ha a nemzeti jog úgy rendelkezik, a nemzeti ellenőrző hatóság határoz arról, hogy közlik-e az információt, és ha igen, milyen módon.

(3)   A figyelmeztető jelzést kiadótól eltérő tagállam csak akkor közölhet ilyen adatokkal kapcsolatos információkat, ha azt megelőzően a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam számára lehetőséget biztosított álláspontja ismertetésére. Erre a kiegészítő információk cseréje révén kerül sor.

(4)   Ha ez a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos jogszerű feladatok végrehajtása vagy harmadik személyek jogainak és szabadságainak védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges, az érintettől megtagadják az információ közlését.

(5)   Mindenkinek jogában áll a személyére vonatkozó téves ténybeli adatokat helyesbíttetni, vagy a személyére vonatkozó, jogellenesen tárolt adatokat töröltetni.

(6)   Az érintett személyt a lehető leghamarabb, de legkésőbb 60 nappal a hozzáférési kérelem benyújtását követően - illetve ha a nemzeti jog rövidebb időszakot határoz meg, ennek figyelembevételével - tájékoztatni kell.

(7)   Az érintettet a lehető leghamarabb, de legkésőbb az adathelyesbítési vagy adattörlési kérelme benyújtásától számított három hónapon belül - illetve ha a nemzeti jog rövidebb időszakot határoz meg, ennek figyelembevételével - tájékoztatni kell az adathelyesbítéshez és -törléshez való joga gyakorlását követően tett intézkedésekről.

42. cikk

A tájékoztatáshoz való jog

(1)   Azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akik vonatkozásában e rendeletnek megfelelően figyelmeztető jelzést adtak ki, a 95/46/EK irányelv 10. és 11. cikkének megfelelően tájékoztatni kell. A tájékoztatást írásban kell teljesíteni, ellátva azt a 24. cikk (1) bekezdésében említett, a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló nemzeti határozat egy csatolt példányával vagy a határozatra való hivatkozással.

(2)   Ezt a tájékoztatást nem kell megadni:

a)	amennyiben i. a személyes adatot nem az érintett harmadik országbeli állampolgártól szerezték be; és ii. a tájékoztatás lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalan erőfeszítéssel járna;

b)	amennyiben az érintett harmadik országbeli állampolgár már rendelkezik az információval;

c)	amennyiben a nemzeti jog lehetővé teszi a tájékoztatáshoz való jog korlátozását, különösen a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme érdekében, valamint a bűncselekmények megelőzésének, nyomozásának, felderítésének és üldözésének biztosítása érdekében.

43. cikk

Jogorvoslat

(1)   Mindenkinek jogában áll bármely tagállam bíróságához vagy a nemzeti jog szerinti illetékes hatóságához keresetet benyújtani a rá vonatkozó figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó információkhoz való hozzáférés, azok helyesbítése, törlése, megszerzése vagy a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos kártérítés céljából.

(2)   A tagállamok kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy - a 48. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül - végrehajtják az (1) bekezdésben említett bíróságok vagy hatóságok jogerős határozatait.

(3)   A Bizottság ...-ig (20) értékeli a jogorvoslatra vonatkozó, e cikkben előírt szabályokat.

44. cikk

Az N.SIS II felügyelete

(1)   Az egyes tagállamokban a kijelölt, és a 95/46/EK irányelv 28. cikkében említett hatáskörökkel rendelkező hatóság vagy hatóságok (nemzeti ellenőrző hatóság) függetlenül ellenőrzik a SIS II személyes adatok területükön történő feldolgozásának vagy a területükről történő továbbításának jogszerűségét, beleértve a kiegészítő információk cseréjét és további feldolgozását.

(2)   A nemzeti ellenőrző hatóság gondoskodik saját N.SIS II rendszere keretében folytatott adatfeldolgozási műveletek legalább négyévente történő, a nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzéséről.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti ellenőrző hatóságaik rendelkezzenek az e rendelet alapján rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal.

45. cikk

Az igazgató hatóság felügyelete

(1)   Az európai adatvédelmi biztos ellenőrzi, hogy az igazgató hatóság e rendelettel összhangban végzi-e a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységeit. A 45/2001/EK rendelet 46. és 47. cikkében említett feladatok és hatáskörök megfelelően alkalmazandók.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos gondoskodik az igazgató hatóság által folytatott, a személyes adatok feldolgozását érintő tevékenységek legalább négy évente történő, a nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzéséről. Az ellenőrzésről szóló jelentést el kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az igazgató hatóságnak, a Bizottságnak és a nemzeti ellenőrző hatóságoknak. Az ilyen jelentés elfogadása előtt az igazgató hatóságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtegye az észrevételeit.

46. cikk

A nemzeti ellenőrző hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés

(1)   A nemzeti ellenőrző hatóságok és az európai adatvédelmi biztos - hatáskörük keretein belül eljárva - aktívan együttműködnek egymással felelősségi körük keretein belül, és biztosítják a SIS II összehangolt felügyeletét.

(2)   Hatáskörük keretein belül eljárva kicserélik egymás között a vonatkozó információkat, a közös ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásában egymást segítik, megvizsgálják az e rendelettel kapcsolatos alkalmazási vagy értelmezési nehézségeket, tanulmányozzák a független felügyelet gyakorlása vagy az érintettek jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására és szükség szerint előmozdítják az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismeretek terjesztését.

(3)   A nemzeti ellenőrző hatóságok és az európai adatvédelmi biztos e célból évente legalább kétszer találkoznak. E találkozók költségei és azok törlesztése az európai adatvédelmi biztost terhelik. Az eljárási szabályzatot az első találkozó alkalmával kell elfogadni. A további munkamódszereket közösen dolgozzák ki, az igényeknek megfelelően. A tevékenységekről kétévente együttes jelentést kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az igazgató hatóságnak.

47. cikk

Adatvédelem az átmeneti időszakban

Amennyiben a Bizottság az átmeneti időszakban a 15. cikk (4) bekezdésének megfelelően más szerv vagy szervekre ruházza át a feladatait, biztosítania kell, hogy az európai adatvédelmi biztos rendelkezzen a feladatainak teljes körű elvégzéséhez szükséges jogokkal és lehetőségekkel, beleértve a helyszíni ellenőrzések végrehajtását vagy annak a lehetőségét, hogy gyakorolja a 45/2001/EK rendelet 47. cikke által rá ruházott bármely más hatáskört.

VII. fejezet

Felelősség és szankciók

48. cikk

Felelősség

(1)   Az egyes tagállamok nemzeti jogukkal összhangban felelősek az N.SIS II használata során bármely személynek okozott kárért. Ez vonatkozik a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam által okozott kárra is, ha ez utóbbi ténybelileg téves adatokat vitt be a rendszerbe, vagy az adatokat jogszerűtlenül tárolta.

(2)   Ha az a tagállam, amely ellen keresetet indítottak, nem azonos a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal, ez utóbbi - kérelemre - köteles a kártérítésként kifizetett összegeket megtéríteni, kivéve, ha a megtérítést kérelmező tagállam az adatokat e rendelet megsértésével használta fel.

(3)   Amennyiben egy tagállam az e rendeletből eredő kötelezettségeit nem teljesíti, és ezzel a SIS II-nek kárt okoz, az ilyen kárért e tagállam felelős, kivéve, ha és amennyiben az igazgató hatóság vagy a SIS II-ben részt vevő más tagállam elmulasztotta megtenni a károkozás megelőzésére vagy hatásának minimalizálására irányuló ésszerű lépéseket.

49. cikk

Szankciók

A tagállamok biztosítják, hogy a SIS II-be bevitt adatok rendeltetésellenes felhasználására vagy a kiegészítő információknak e rendeletbe ütköző cseréjére a nemzeti joggal összhangban hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók vonatkozzanak.

VIII. fejezet

Záró rendelkezések

50. cikk

Figyelemmel kísérés és statisztika

(1)   Az igazgató hatóság gondoskodik olyan eljárásokról, amelyek a SIS II működését - a teljesítménnyel, költséghatékonysággal, biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatban megállapított célok tekintetében - figyelemmel kísérik.

(2)   A műszaki karbantartás, a jelentéstétel és a statisztikák céljából az igazgató hatóság hozzáféréssel rendelkezik a Központi SIS II-ben végzett feldolgozási műveletekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

(3)   Az igazgató hatóság minden évben statisztikákat tesz közzé, amelyek feltüntetik a figyelmeztető jelzések egyes kategóriáira jutó bejegyzések és találatok számát, továbbá azt, hogy a SIS II-be hány alkalommal léptek be, minden esetben megadva az összesített, valamint a tagállamok szerint lebontott számokat.

(4)   Két évvel azután, hogy a SIS II megkezdte működését, majd ezt követően kétévente az igazgató hatóság az Európai Parlament és a Tanács részére jelentést nyújt be a Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra gyakorlati működéséről - többek között annak biztonságáról - és a kiegészítő információknak a tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről.

(5)   Három évvel azután, hogy a SIS II megkezdte működését, majd ezt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít a Központi SIS II-ről és a kiegészítő információknak a tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről. Ez az átfogó értékelés tartalmazza az elért eredményeknek a célok fényében történő vizsgálatát, és annak értékelését, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, e rendelet Központi SIS II-re való alkalmazásának és a Központi SIS II biztonságának vizsgálatát, valamint a jövőbeni működésre vonatkozó esetleges következtetéseket. A Bizottság az értékelésről szóló jelentéseket megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(6)   A tagállamok az igazgató hatóság és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (3), (4) és (5) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(7)   Az igazgató hatóság a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (5) bekezdésben említett átfogó értékeléshez szükséges információkat.

(8)   Az igazgató hatóság feladatainak megkezdését megelőző átmeneti időszakban a (3) és a (4) bekezdésben említett jelentések elkészítéséért és benyújtásáért a Bizottság felel.

51. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)   A bizottság feladatát e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődően látja el.

52. cikk

A schengeni vívmányok rendelkezéseinek módosítása

(1)   A Szerződés hatálya alá tartozó kérdések vonatkozásában ez a rendelet az 55. cikk (2) bekezdésében említett időpontban a Schengeni Egyezmény 92-119. cikke rendelkezéseinek helyébe lép, kivéve annak 102a. cikkét.

(2)   A rendelet az 55. cikk (2) bekezdésében említett időpontban a schengeni vívmányok következő, az említett cikkek (21) végrehajtására vonatkozó rendelkezéseinek is a helyébe lép:

a)	a Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata a Schengeni Információs Rendszer (C.SIS) létesítésének és működésének költségeire vonatkozó pénzügyi szabályzatról (SCH/Com-ex(93) 16);

b)	a Végrehajtó Bizottság 1997. október 7-i határozata a SIS fejlesztéséről (SCH/Com-ex(97) 24);

c)	a Végrehajtó Bizottság 1997. december 15-i határozata a C.SIS-re vonatkozó pénzügyi szabályzat módosításáról (SCH/Com-ex(97) 35);

d)	a Végrehajtó Bizottság 1998. április 21-i határozata a 15/18 kapcsolódási ponttal ellátott C.SIS-ről (SCH/Com-ex(98) 11);

e)	a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a C.SIS létesítési költségeiről (SCH/Com-ex(99) 4);

f)	a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a SIRENE kézikönyv frissítéséről (SCH/Com-ex(99) 5);

g)	a Végrehajtó Bizottság 1996. április 18-i nyilatkozata az idegen fogalmának meghatározásáról (SCH/Com-ex(96) decl. 5.);

h)	a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i nyilatkozata a SIS szerkezetéről (SCH/Com-ex (99) decl. 2. rev.);

i)	a Végrehajtó Bizottság 1997. október 7-i határozata Norvégia és Izland hozzájárulásáról a C.SIS létesítési és működési költségeihez (SCH/Com-ex(97) 18).

(3)   A Szerződés hatálya alá tartozó kérdések tekintetében a Schengeni Egyezmény felváltott cikkeire és a schengeni vívmányok e cikkeket végrehajtó vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

53. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 378/2004/EK és a 871/2004/EK rendelet, valamint a 2005/451/IB, a 2005/728/IB és a 2006/628/EK határozat az 55. cikk (2) bekezdésében említett időpontban hatályát veszti.

54. cikk

Átmeneti időszak és költségvetés

(1)   A figyelmeztető jelzéseket át kell vinni a SIS 1+-ból a SIS II-be. A tagállamok - biztosítva a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések elsőbbségét - gondoskodnak arról, hogy a SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzések tartalma a lehető leghamarabb, de legkésőbb az 55. cikk (2) bekezdésében említett időponttól számított három éven belül megfeleljen e rendelet rendelkezéseinek. Ezen átmeneti időszak során a tagállamok továbbra is alkalmazhatják a Schengeni Egyezmény 94. és 96. cikkének rendelkezéseit a SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzések tartalma tekintetében, az alábbi szabályok figyelembevételével:

a)

a SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzés tartalmának esetleges módosítása, kiegészítése, helyesbítése vagy frissítése esetén a tagállamok biztosítják, hogy a figyelmeztető jelzés a módosítás, kiegészítés, helyesbítés vagy frissítés időpontjától kezdődően megfeleljen e rendelet rendelkezéseinek;

b)	a SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzésre vonatkozó találat esetén a tagállamok haladéktalanul, de az adott figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedés késleltetése nélkül megvizsgálják, hogy az adott figyelmeztető jelzés megfelel-e e rendelet rendelkezéseinek.

(2)   Az 55. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott időpontban fennálló, a Schengeni Egyezmény 119. cikkének rendelkezéseivel összhangban jóváhagyott költségvetési részösszeget a tagállamok részére vissza kell fizetni. A visszafizetendő összegeket a Végrehajtó Bizottságnak a Schengeni Információs Rendszer létesítésének és működésének költségeire vonatkozó pénzügyi szabályzatról szóló, 1993. december 14-i határozatában megállapított tagállami hozzájárulások alapján kell kiszámítani.

(3)   A 15. cikk (4) bekezdésében említett átmeneti időszakban az e rendeletben szereplő igazgató hatóság alatt a Bizottság értendő.

55. cikk

Hatálybalépés, alkalmazhatóság és migráció

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   A rendelet a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok számára a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok kormányait képviselő tagok egyhangú szavazatával eljáró Tanács által meghatározott időponttól alkalmazandó.

(3)   Az (2) bekezdésben említett időpontok megállapítására akkor kerül sor, miután:

a)	elfogadták a szükséges végrehajtási intézkedéseket;

b)	a SIS 1+-ban teljes körűen részt vevő valamennyi tagállam értesítette a Bizottságot arról, hogy megtette a SIS II-adatok feldolgozásához és a kiegészítő információk kicseréléséhez szükséges műszaki és jogi lépéseket;

c)

a Bizottság bejelentette, hogy a SIS II-nek a Bizottság és a tagállamok által közösen végzett átfogó tesztelése sikeresen befejeződött, és a Tanács előkészítő szervei jóváhagyták a tesztelés előterjesztett eredményeit, és megerősítették, hogy a SIS II teljesítményszintje legalábbis egyenértékű a SIS 1+ által elért szinttel;

d)	a Bizottság megtette a szükséges műszaki intézkedéseket annak érdekében, hogy a Központi SIS II és az érintett tagállamok N.SIS II rendszerét összekapcsolják.

(4)   A Bizottság a (3) bekezdés c) pontjának megfelelően elvégzett tesztek eredményéről tájékoztatja az Európai Parlamentet.

(5)   A Tanács által a (2) bekezdésnek megfelelően hozott határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

---

(1)  Az Európai Parlament 2006. október 25-i álláspontja.

(2)  HL L 239., 2000.9.22., 19. o. A legutóbb az 1160/2005/EK rendelettel (HL L 191., 2005.7.22., 18. o.) módosított egyezmény.

(3)  HL L 328., 2001.12.13., 4. o.

(4)  HL L 328., 2001.12.13., 1. o.

(5)  HL L ...

(6)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(7)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(8)  HL L 12., 2004.1.17., 47. o.

(9)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(10)  HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(11)  HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(12)  HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(13)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(14)  HL L 176., 1999.7.10., 53. o.

(15)  A Tanács 2004. október 25-i 2004/849/EK határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról (HL L 368., 2004.12.15., 26. o.).

(16)  A Tanács 2004. október 25-i 2004/860/EK határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról (HL L 370., 2004.12.17., 78. o.).

(17)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(18)  HL L 158., 2004.4.30., 77. o.

(19)  HL L 105., 2006.4.13., 1. o.

(20)  Két évvel e rendelet hatálybalépését követően.

(21)  HL L 239., 2000.9.22., 439. o.