A Törvényszék (kibővített első tanács) T-399/16. sz., CK Telecoms UK Investments Ltd kontra Bizottság ügyben 2020. május 28-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2020. augusztus 7-én benyújtott fellebbezés

(C-376/20. P. sz. ügy)

(2020/C 390/30)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: G. Conte, C. Urraca Caviedes, J. Szczodrowski és M. Farley meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: CK Telecoms UK Investments Ltd, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, EE Ltd

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

Jogalapok és fontosabb érvek

Első fellebbezési jogalap: az ítélet a hatékony verseny jelentős akadályozásának fennállása vonatkozásában olyan bizonyítási követelményt („komoly valószínűség”) alkalmaz, amely szigorúbb, mint az ítélkezési gyakorlatban és az EU összefonódás-ellenőrzési rendeletében (1) előírt kritérium, amely azt követeli meg, hogy a Bizottság a „legvalószínűbb” következményt azonosítsa.

Második fellebbezési jogalap: a Törvényszék azáltal, hogy a hatékony verseny jelentős akadályozásának megállapításához megköveteli, hogy a Bizottság bizonyítsa, hogy a összefonódással létrejövő jogalany olyan piaci erőhöz jutna, amely lehetővé tenné számára, hogy ő maga határozza meg a verseny paramétereit, olyan jogi kritériumot alkalmaz, amely az EU összefonódás-ellenőrzési rendeletének nem felel meg, és amely aláássa a 2004. évi reform fő célját. Ezenkívül a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor két kritériumon alapuló vizsgálatot írt elő a hatékony verseny jelentős akadályozásának a nem egyeztetett hatásokon alapuló megállapításához.

Harmadik fellebbezési jogalap: a Törvényszék annak megállapításával, hogy egy „jelentős versenytényezőnek” a versenyre gyakorolt hatást illetően különböznie kell a versenytársaitól, és hogy az összefonódásban részt vevő feleknek „különösen közeli versenytársaknak” kell lenniük, túllép az általa elvégzendő bírósági felülvizsgálat korlátain, figyelmen kívül hagyja az iránymutatások jogi erejét, és elferdíti a vitatott határozat (2) tartalmát, illetve másodlagosan megsértette a bírósági felülvizsgálat elvét, nem adott megfelelő indokolást, és megsértette az EU összefonódás-ellenőrzési rendeletének 2. cikkét.

Negyedik fellebbezési jogalap: a Törvényszék annak megállapításával, hogy az előre jelzett áremelkedés nem jelentős, és hogy a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie a „szokásos hatékonyságjavulást”, eltér az EU összefonódás-ellenőrzési rendeletétől, túllép az általa elvégzendő bírósági felülvizsgálat korlátain, nem ad megfelelő indokolást, és elferdíti a bizonyítékokat.

Ötödik fellebbezési jogalap: a Törvényszék azáltal, hogy a felülvizsgálatot a vitatott határozat megállapításainak csupán egy részére korlátozta, és e megállapításokat elszigetelten vizsgálta meg, anélkül hogy az összes bizonyítékot együttesen értékelte volna, elferdíti a vitatott határozatot, túllép az általa elvégzendő bírósági felülvizsgálat korlátain, megsérti a bizonyításra alkalmazandó szabályokat, tévesen alkalmazza a jogi kritériumot, és nem ad megfelelő indokolást.

Hatodik fellebbezési jogalap: a Törvényszék elferdítette a vitatott határozatot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Bizottság a második kárelmélet részeként nem vizsgálta meg az összefonódással létrejövő jogalany hálózata minőségének romlását. A Törvényszék megsértette az indokolási kötelezettségét is, amikor megállapította, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor a fokozott átláthatóságnak a hálózatokba történő teljes beruházásra gyakorolt hatását nem egyeztetett hatásnak minősítette.

(1)  A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL 2004. L 24., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 40. o.).

(2)  Egy összefonódást (M.7612 – Hutchison 3G UK/Telefónica UK ügy) a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító, 2016. május 11-i C(2016) 2796 final bizottsági határozat (HL 2016. C 357., 15. o.).