1)

Összeegyeztethető-e a Charta 38. cikkével, az [EUSZ] 6. cikk (1) bekezdésével, valamint a 93/13 irányelv (1) 6. cikkének (1) bekezdésével és 7. cikkének (1) bekezdésével az olyan nemzeti szabályozás, mint a LEC 23. záró rendelkezésének (4) bekezdése, amely nem teszi lehetővé a szerződés vagy a követelés tételes részletezésének benyújtását, sem az erre való kötelezést olyan igényérvényesítés esetén, amelynek keretében a kötelezett fogyasztónak minősül, és arra utaló bizonyítékok vannak, hogy tisztességtelen szerződési feltételen alapuló összegek követeléséről lehet szó?

2)

Összeegyeztethető-e az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006 rendelet (2) 7. cikke (2) bekezdésének d) pontjával a fogyasztóval szembeni követelések esetén annak kérése, hogy a jogosult az „A”formanyomtatvány 11. pontjában határozza meg tételesen a követelését? Ugyancsak összeegyeztethető-e az említett rendelkezéssel annak megkövetelése, hogy a tisztességtelen jelleg értékelése céljából ugyanezen 11. pontba másolják be azon szerződési feltételek tartalmát, amelyek megalapozzák a fogyasztóval szembeni, a szerződés fő tárgyán kívüli követeléseket?

3)

Ha a második kérdésre nemleges válasz adandó, az 1896/2006 rendelet jelenlegi változata alapján hivatalból vizsgálható-e az európai fizetési meghagyás kibocsátását megelőzően, hogy a fogyasztóval kötött szerződés tisztességtelen feltételeket tartalmaz-e, és milyen rendelkezés alapján lehet lefolytatni e vizsgálatot?

4)

Amennyiben a 1896/2006 rendelet jelenlegi változata alapján az európai fizetési meghagyás kibocsátását megelőzően nem vizsgálható hivatalból a tisztességtelen feltételek fennállása, az Európai Unió Bírósága határozzon a hivatkozott rendelet érvényességéről, ha az ellentétes a Charta 38. cikkével és az [EUSZ] 6. cikk (1) bekezdésével.