Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62018CN0034

    C-34/18. sz. ügy: A Fővárosi Ítélőtábla (Magyarország) által 2018. január 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Lovasné Tóth Ottília kontra ERSTE Bank Hungary Zrt.

    HL C 240., 2018.7.9, p. 9–10 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    201806220131970352018/C 240/13342018CJC24020180709HU01HUINFO_JUDICIAL2018011891021

    C-34/18. sz. ügy: A Fővárosi Ítélőtábla (Magyarország) által 2018. január 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Lovasné Tóth Ottília kontra ERSTE Bank Hungary Zrt.

    Top

    C2402018HU910120180118HU001391102

    A Fővárosi Ítélőtábla (Magyarország) által 2018. január 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Lovasné Tóth Ottília kontra ERSTE Bank Hungary Zrt.

    (C-34/18. sz. ügy)

    2018/C 240/13Az eljárás nyelve: magyar

    A kérdést előterjesztő bíróság

    Fővárosi Ítélőtábla

    Az alapeljárás felei

    Felperes: Lovasné Tóth Ottília

    Alperes: ERSTE Bank Hungary Zrt.

    Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

    1)

    A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv ( 1 ) melléklete 1. pontjának q) alpontját úgy kell-e értelmezni, hogy az általánosan és minden további vizsgálódást szükségtelenné tevő módon közrendi szabály rangjával bíró uniós normaként tiltja általános vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételként a bizonyítási kötelezettséget a fogyasztónak minősülő adósra átfordító célú vagy ilyen hatású szerződéses rendelkezés hitelező általi kikötését?

    2)

    Amennyiben az irányelv melléklete 1. pontjának q) alpontja alapján a szerződési feltétel célját és hatását is értékelni kell, megállapítható-e az olyan szerződési feltétel fogyasztói jogokat akadályozó hatása,

    amelyre figyelemmel a fogyasztónak minősülő adós alappal feltételezi, hogy a szerződést a maga egészében, valamennyi feltételre kiterjedően a hitelező által követelt módon és mértékben teljesítenie kell abban az esetben is, ha meggyőződése szerint a hitelező által kért szolgáltatással részben vagy egészben nem tartozik,

    illetve amelynek az a hatása, hogy a fogyasztót korlátozza vagy elzárja a méltányos tárgyaláson alapuló vitarendezési módtól, mert a hitelezőnek elegendő erre a szerződési feltételre hivatkoznia ahhoz, hogy a jogvitát lezártnak tekintse?

    3)

    Amennyiben az irányelv mellékletében felsorolt tartalmú szerződési feltételek tisztességtelenségéről is az irányelv 3. cikk (1) bekezdésében írt szempontok szerint kell dönteni, ebben az esetben megfelel-e az irányelv 5. cikkében foglalt világos és érthető megfogalmazás elvének a szerződés teljesítésével, a hitelezővel szembeni peres és peren kívüli viták rendezésével, illetőleg az igényérvényesítéssel kapcsolatos fogyasztói döntéseket befolyásoló olyan feltétel, amely nyelvtanilag ugyan világos, de joghatása csak a nemzeti jogszabályok értelmezésével állapítható meg, amelyben egységes bírói gyakorlat a szerződéskötés időpontjában nem volt, és az ezt követő években sem alakult ki?

    4)

    Úgy kell-e értelmezni az irányelv mellékletének 1.m) pontját, hogy az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben is lehet tisztességtelen, ha az a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel egyoldalúan a fogyasztó teljesítése szerződésszerűségének megítélésére, és ezt a fogyasztó még a szerződő felek bármelyikének teljesítése előtt magára nézve kötelezőnek elismeri?


    ( 1 ) HL L 95., 29. o.

    Top