1.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkének értelmezésére irányul. ( 2 )

2.

E kérelmet a Bauarbeiter‑Urlaubs‑ und Abfertigungskasse (építőipari munkások szabadság‑ és végkielégítési pénztára, Ausztria) ( 3 ) által az 1215/2012 rendelet 53. cikke szerint tanúsítvány kiállítása érdekében, a szlovén székhelyű Gradbeništvo Korana d.o.o. társaság ellen távollétében hozott jogerős ítélet végrehajtása céljából indított eljárás keretében terjesztették elő.

3.

Az 1215/2012 rendelet 37. és 42. cikke értelmében az ilyen tanúsítvány rendelkezésre bocsátása kötelező annak érdekében, hogy valamely tagállamban elismerjék és végrehajtsák a valamely másik tagállamban hozott határozatokat. E dokumentum különös előzetes eljárás nélkül tanúsítja e határozatok végrehajtható jellegét, és arra irányul, hogy ezek tartalmát a szabad mozgásuk és közvetlen végrehajtásuk elősegítése céljából kivonat formájában adja vissza.

4.

Ilyen körülmények között, amint azt az Európai Bizottság megjegyezte, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elfogadhatósága attól függ, hogy az eredetileg eljáró bíróság e tanúsítvány kiállításakor közigazgatási vagy bírósági jellegű hatásköröket gyakorolt‑e.

5.

Az 1215/2012 rendelet 53. cikkének alkalmazására vonatkozó e jogkérdés új, és különbözik az Arbeits‑ und Sozialgericht Wien (bécsi szociális és munkaügyi bíróság, Ausztria) – a kérdést előterjesztő bíróság – által a jogvita minősítését illetően annak meghatározása érdekében feltett kérdéstől, hogy ez utóbbi a „polgári és kereskedelmi ügyek” körébe tartozik‑e. Mivel ez utóbbi kérdés nem vet fel különös nehézséget a Bíróság ítélkezési gyakorlatának fényében, az indítványom kizárólag az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elfogadhatóságára fog vonatkozni, amelyet a Bíróságnak ellenőriznie kell, mielőtt a kérdést érdemben vizsgálná.

6.

Az elemzésem végén annak megállapítását javasolom majd a Bíróságnak, hogy az 1215/2012 rendelet alkalmazhatóságával kapcsolatos bizonytalanság esetén a tanúsítványnak az e rendelet 53. cikke szerinti kiállítása bírósági vizsgálathoz kötött, amelynek keretében a nemzeti bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordulhat a Bírósághoz, és következésképpen azt javasolom majd a Bíróságnak, hogy állapítsa meg, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadható.

7.

Az 1215/2012 rendelet (1), (4), (6), (26), (29) és (32) preambulumbekezdése értelmében:

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

8.

E rendelet „Hatály és fogalommeghatározások” című I. fejezetében szerepel az 1. cikk, amely az alábbiak szerint rendelkezik:

„(1)   E rendeletet polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni a bíróság jellegére való tekintet nélkül. Ez a rendelet nem terjed ki különösen az adó‑, vám‑ vagy közigazgatási ügyekre, vagy az államnak a közhatalmi jogosítványai gyakorlása (acta iure imperii) során végrehajtott intézkedéseire vagy mulasztásaira vonatkozó felelősségre.

(2)   E rendelet nem vonatkozik:

[…]

[…]”

9.

Az említett rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint:

„(1)   Amennyiben a valamely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező alperes ellen egy másik tagállam bíróságán indítanak eljárást, és az alperes nem bocsátkozik perbe, a bíróság hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát, kivéve, ha e rendelet rendelkezései alapján joghatósággal rendelkezik.

(2)   A bíróság az eljárást mindaddig felfüggeszti, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy az alperes a védekezéséről történő gondoskodáshoz kellő időben átvette az eljárást megindító iratot vagy azzal egyenértékű iratot, illetve hogy valamennyi szükséges intézkedést megtettek ennek érdekében.”

10.

Ugyanezen rendeletnek a „[valamely tagállamban hozott határozatok e]lismerés[ére] és végrehajtás[ára]” vonatkozó III. fejezetének „Elismerés” című 1. szakaszában szereplő 37. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„Annak a félnek, aki egy adott tagállamban valamely más tagállamban hozott határozatra kíván hivatkozni, rendelkezésre kell bocsátania:

11.

E III. fejezet „Végrehajtás” című 2. szakaszában a 39. cikk így rendelkezik:

„A valamely tagállamban hozott, az adott tagállamban végrehajtható határozat egy másik tagállamban is végrehajtható anélkül, hogy azt végrehajthatóvá kellene nyilvánítani.”

12.

Az 1215/2012 rendelet 42. cikkének (1) bekezdése ekképpen rendelkezik:

„Egy adott tagállamban hozott határozatnak egy másik tagállamban történő végrehajtása céljából a kérelmezőnek a hatáskörrel rendelkező végrehajtó hatóság rendelkezésére kell bocsátania az alábbiakat:

13.

E rendelet 43. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:

„Amennyiben egy másik tagállamban hozott határozat végrehajtását kérik, az 53. cikk alapján kiállított tanúsítványt kézbesítik annak a félnek, aki ellen a végrehajtást kérik, még az első végrehajtási intézkedést megelőzően. A tanúsítványhoz csatolni kell a határozatot, ha azt az említett személy részére még nem kézbesítették.”

14.

Az 1215/2012 rendeletnek a „Közös rendelkezések” című 4. szakaszában szereplő 53. cikke szerint:

„Az eredetileg eljáró bíróság az I. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával bármely érdekelt fél kérelmére kiállítja a tanúsítványt.” ( 5 )

15.

A jelen indítvány tárgyára tekintettel csupán az eljárási rendelkezések kerülnek bemutatásra.

16.

Az Oberster Gerichtshofnak (legfelsőbb bíróság, Ausztria) a 44/2001 rendelet ( 6 ) alapján hozott 2015. szeptember 17‑i végzése ( 7 ) értelmében a módosított Gesetz über das Exekutions‑ und Sicherungsverfahren (Exekutionsordnung) (végrehajtási eljárások törvénykönyve) ( 8 ) 7a. §‑ának (1) bekezdése ( 9 ) alkalmazandó a 44/2001 rendelet 54. cikkében szereplő tanúsítványokra. E rendelkezés szerint az elsőfokon eljáró bíróság hatáskörébe tartozik az ilyen tanúsítvány kiállítása.

17.

Az 1985. december 12‑i Bundesgesetz betreffend die Besorgung gerichtlicher Geschäfte durch Rechtspfleger (Rechtspflegergesetz) (a bírósági alkalmazottakról szóló törvény) ( 10 ) 16. §‑ának (7) bekezdése értelmében a Rechtspfleger (bírósági alkalmazott) végzi ezt a feladatot.

18.

Az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság) végzésének 7. pontja szerint a tanúsítványnak a 44/2001 rendelet 54. cikke szerinti kiállítására vonatkozó eljárásra főszabály szerint az alapeljárás szabályait kell alkalmazni. Ezenfelül az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság) ugyanezen pontban megállapította, hogy az EO 84. §‑ának (1) bekezdése (jelenleg a 411. § (1) bekezdése), amely kontradiktórius eljárást ír elő, nem alkalmazandó.

19.

Az EO 7. §‑ának (3) bekezdése értelmében jogorvoslattal lehet élni az olyan tanúsítványok visszavonása érdekében, amelyeket jogellenesen vagy tévedésből állítottak ki.

20.

A BUAK Bécsben (Ausztria) székhellyel rendelkező osztrák köztestület, amelynek feladata a módosított ( 11 )1972. november 23‑i Bauarbeiter‑Urlaubs‑ und Abfertigungsgesetz 1972 (az építőipari munkások fizetett szabadságáról és végkielégítéséről szóló törvény) ( 12 ) alapján az építőipari munkások fizetett szabadságával és végkielégítésével összefüggő igények kielégítésére szolgáló pénzeszközök beszedése.

21.

A szlovéniai székhelyű Gradbeništvo Korana olyan vállalkozás, amely Ausztriába küldött ki munkavállalókat építési munkák elvégzésre.

22.

2016. október 18‑án a BUAK eljárást indított az Arbeits‑ und Sozialgericht Wien (bécsi szociális és munkaügyi bíróság) előtt a Gradbeništvo Korana ellen, elsődlegesen 38477,50 euró kifizetése érdekében, amely összeg annak a járuléknak felel meg, amellyel e társaság a BUAG VIb. szakasza alapján tartozik, jelentős számú, 2016. február és 2016. június közötti időszakban Ausztriába kiküldött építőipari munkás munkaviszonyban eltöltött napjai után.

23.

Az Arbeits‑ und Sozialgericht Wien (bécsi szociális és munkaügyi bíróság) 2017. április 28‑i ítéletében – amelyet az alperes távollétében hozott meg, mivel a Gradbeništvo Korana nem jelent meg az ugyanaznap tartott előkészítő tárgyaláson – a BUAK keresetének teljes mértékben helyt adott, és tizenöt napos határidőt állapított meg az alperes társaság számára az önkéntes végrehajtásra. A Gradbeništvo Korana részére joghatályosan 2017. június 21‑én kézbesített ezen ítélet jogorvoslat hiányában jogerőssé vált. ( 13 )

24.

Ezen ítélet végrehajtása céljából a BUAK 2017. július 31‑én kérelmet nyújtott be ugyanezen bíróság előtt az 1215/2012 rendelet 53. cikke szerinti tanúsítvány kiállítása érdekében.

25.

Következésképpen a kérdést előterjesztő bíróság azt szeretné megtudni, hogy alkalmazható‑e ez a rendelet, amely az azon kérdésre adott választól függ, hogy a 2017. április 28‑i ítélet meghozatalához vezető eljárás az említett rendelet 1. cikkének (1) bekezdése értelmében vett polgári és kereskedelmi ügynek minősül‑e.

26.

A kérdést előterjesztő bíróság úgy értékeli, hogy bizonyos körülmények az eljárásnak közjogi jelleget kölcsönöznek, jóllehet a BUAK‑nak a munkavállalók kiküldetése keretében – a tisztán belföldi helyzetektől eltérően – nincsen lehetősége végrehajtható okirat kiállítására, és a kizárólagos hatáskörrel rendelkező Arbeits‑ und Sozialgericht Wien (bécsi szociális és munkaügyi bíróság) előtt kell eljárást indítania a járulékok megfizettetése érdekében.

27.

A kérdést előterjesztő bíróság arra is hivatkozik, hogy a Tribunal fédéral (szövetségi bíróság, Svájc) 2014. november 19‑i ítéletében ( 14 ) egy hasonló, a BUAG VIb. szakaszán alapuló eljárást elemzett, és úgy ítélte meg, hogy a munkáltató és a BUAK között fennálló alá‑fölé rendeltségi viszony okán ez utóbbi közjogi jogosítványokat gyakorol, az ilyen eljárás pedig nem tartozik a Luganói Egyezmény 1. cikkének hatálya alá. ( 15 )

28.

E körülmények között az Arbeits‑ und Sozialgericht Wien (bécsi szociális és munkaügyi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni az 1215/2012/EU rendelet 1. cikkét, hogy az olyan eljárások, amelyek tárgya a BUAK járulékok iránti igényeinek munkáltatóval szembeni érvényesítése az Ausztriában szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók munkavégzés céljából, vagy munkavállalók rendelkezésre bocsátása keretében Ausztriába történő kiküldetése alapján, vagy Ausztrián kívüli székhellyel rendelkező munkáltatóval szemben ausztriai szokásos munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalók foglalkoztatása alapján, az említett rendelet hatálya alá tartozó »polgári és kereskedelmi ügyek«, akkor is, ha a BUAK ezen járulékok iránti igényei ugyan magánjogi munkaviszonyokra vonatkoznak, és a munkavállalóknak a szabadság és a szabadság idejére járó munkabér iránti, a munkáltatókkal való munkaviszonyokból származó magánjogi igényei fedezését szolgálják, azonban

29.

A Bíróságot 2018. július 5‑én tájékoztatták arról, hogy fizetésképtelenségi eljárás indult a Gradbeništvo Korana ellen, illetve arról, hogy a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet fenntartja. ( 16 )

30.

A Bizottság írásbeli észrevételeiben azt kéri a Bíróságtól, hogy a tanúsítvány kiállítására irányuló 1215/2012 rendelet 53. cikke szerinti eljárás kapcsán először határozzon az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésnek az EUMSZ 267. cikk fényében való elfogadhatóságáról, amely az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet előterjesztő szerv által gyakorolt hatásköröktől függ.

31.

A Bizottság azt állítja, hogy az eredetileg eljáró bíróság, amelyet a 1215/2012 rendelet 53. cikkében szereplő tanúsítvány kiállításáért felelősnek jelöltek ki, a végrehajtandó határozat meghozatalához vezető eljárás folytatásában igazságszolgáltatási szervként jár el, és a Bizottság szerint e bíróság hatáskörrel rendelkezik az e rendelet alkalmazhatóságára vonatkozó kérdésről való döntésre ebben a szakaszban, ha azt az ítélethozatali szakaszban nem lehetett eldönteni. A Bizottság az említett rendelet logikájára és céljára hivatkozik, valamint az ügy azzal összefüggő különleges körülményeire, hogy az alperes azt nem vitatta, amely körülményekből arra a következtetésre jut, hogy a Bíróság hatáskörrel rendelkezik a feltett kérdés megválaszolására.

32.

Annak értékeléséhez, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elfogadhatóságának feltételei teljesülnek‑e az alapügyben, először is a Bíróság által a tárgyban, pontosabban az annak vizsgálatakor kifejtett elvekre kell utalni, hogy elfogadható‑e a bírósági határozat európai végrehajtható okiratként való hitelesítéséért felelős szerv által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. ( 17 )

33.

A Bíróság egyfelől emlékeztetett arra, hogy „a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint, noha az EUMSZ 267. cikk nem teszi függővé a Bírósághoz fordulást azon eljárás kontradiktórius jellegétől, amelynek során a nemzeti bíróság előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést fogalmaz meg, a nemzeti bíróságok csak akkor fordulhatnak a Bírósághoz, ha eljárás van előttük folyamatban, és ha igazságszolgáltatási jellegű határozat meghozatalára irányuló eljárás keretében kell határozatot hozniuk”. ( 18 )

34.

Másfelől a Bíróság újból kifejtette, hogy „ha az EUMSZ 267. cikk (2) bekezdése értelmében vett »ítélete meghozatalához« kifejezések magukban foglalják a kérdést előterjesztő bíróság ítéletéhez vezető eljárás egészét, ezeket a kifejezéseket tágan kell értelmezni annak elkerülése érdekében, hogy számos eljárási kérdést elfogadhatatlannak tekintsenek, és azok ne képezhessék tárgyát a Bíróság által történő értelmezésnek, és hogy a Bíróság ne rendelkezhessen valamennyi azon uniós jogi eljárási rendelkezés értelmezésére hatáskörrel, amelyet a kérdést előterjesztő bíróság köteles alkalmazni”. ( 19 )

35.

Másodszor, mindezt a Bíróság két korábbi – a 44/2001 és a 805/2004 rendelet alkalmazása során hozott tanúsítványokról szóló – határozatával kell összevetni.

36.

A 2016. június 16‑i Pebros Servizi ítéletben, ( 20 ) amely a fent kifejtett elvek alapján született, a Bíróság kimondta, hogy „a bírósági határozat európai végrehajtható okiratként való hitelesítése igazságszolgáltatási jellegű aktusnak minősül” ( 21 ), ekképpen megerősítve a 2015. december 17‑i Imtech Marine Belgium ítéletben elfogadott elemzést. ( 22 )

37.

Megfordítva, arra lehet következtetni a 2012. szeptember 6‑i Trade Agency ítéletből ( 23 ) – amelyet a Bíróság egy olyan határozat végrehajthatóságát megállapító nyilatkozat elleni jogorvoslat keretében történt megkeresés folytán hozott, amelyet a származási tagállamban, az alperes távollétében hoztak és amelyhez csatolták a 44/2001 rendelet 54. cikke ( 24 ) szerinti tanúsítványt –, hogy az ilyen tanúsítvány kiállítása nem igényel bírósági vizsgálatot. A Bíróság megállapította, hogy „mivel [a] tanúsítvány kiállítására hatáskörrel rendelkező bíróság vagy hatóság nem feltétlenül felel meg annak a bíróságnak vagy hatóságnak, amely azon határozatot hozta, amelynek a végrehajtását kérelmezték, [a tanúsítványban szereplő ténybeli információk] csak tisztán jelzésértékűek lehetnek, amelyeknek egyszerű tájékoztató jellegük van”. ( 25 )

38.

E határozatokból az következik, hogy az annak minősítése során hasznos elemekre, hogy az eredetileg eljáró bíróság az 1215/2012 rendelet 53. cikkében szereplő tanúsítvány kiállítása során milyen hatásköröket gyakorol, nemcsak az alkalmazandó rendelkezések megszövegezéséből lehet következtetni, hanem az e rendelet által létrehozott rendszerből, illetve az általa kitűzött célokból is.

39.

E tényezők vizsgálatából arra következtetek, hogy noha létezik néhány átfedési pont az 1215/2012, illetve a 44/2001 és a 805/2004 rendeletek között, a Bíróság által elfogadott korábbi megoldások egyike sem alkalmazható közvetlenül.

40.

Ugyanis, először is meg kell jegyezni, hogy az 1215/2012 rendelet 53. cikkének megszövegezése eltér az annak megfelelő, 44/2001 rendelet 54. cikkének megszövegezésétől. Míg ez utóbbi úgy rendelkezett, hogy „[a] határozathozatal helye szerinti tagállam bírósága vagy hatáskörrel rendelkező hatósága bármely érdekelt fél kérelmére az e rendelet V. mellékletében szereplő formanyomtatványnak megfelelő tanúsítványt bocsát ki” ( 26 ), az 53. cikk úgy rendelkezik, hogy a tanúsítványt „[a]z eredetileg eljáró bíróság” állítja ki.

41.

Továbbá az eljárást, amely során e bíróság kiállítja a határozat végrehajtható jellegét igazoló tanúsítványt, ( 27 ) meg kell különböztetni a határozat európai végrehajtható okiratként való hitelesítésére irányuló eljárástól. ( 28 ) Ezek a 805/2004 és az 1215/2012 rendeletben szereplő kifejezések egy, e két eljárás közötti jelentős különbségre mutatnak rá. Ugyanis, amint azt a Bíróság megállapította, a 805/2004 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének és 9. cikkének megfelelően az eredetileg eljáró bíróság előtt nem vitatott követelésről szóló határozatnak végrehajtható okiratként való hitelesítése megelőzi a tanúsítvány kiállításának formális aktusát. ( 29 )

42.

Végül lényeges megjegyezni, hogy bár a 805/2004 rendelethez hasonlóan az 1215/2012 rendelet is kimondja az exequatur eltörlésének az elvét, ez utóbbi rendelet előzetes feltétel nélkül általánosítja is azt. E nagyobb mértékű újítás, amelyet a 44/2001 rendelet átdolgozása érdekében alkalmaztak, és amely leegyszerűsítette a végrehajthatóság megállapítását, az 1215/2012 rendelet 39. cikkében szereplő azonnali végrehajthatóság elvéből ( 30 ) következik. E rendelkezést az ezen rendelet (26) preambulumbekezdésének fényében kell értelmezni, amely szerint az „egy tagállam bíróságai által hozott határozatot a végrehajtás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a címzett tagállamban hozták volna”.

43.

Ezért van az, hogy az 1215/2012 rendelet 42. cikke értelmében a valamely tagállamban hozott határozatnak egy másik tagállamban történő végrehajtása céljából elegendő bemutatni e határozat másolatát és az e rendelet 53. cikke szerinti tanúsítványt.

44.

E tanúsítvány képezi ekképpen a tagállamokban hozott határozat közvetlen végrehajtására vonatkozó elv alkalmazásának alapját. Másképpen kifejezve, e nélkül a dokumentum nélkül a határozat nem „alkalmas arra, hogy szabadon mozogjon az európai igazságügyi térségben” ( 31 ), ami nem volt igaz a 44/2001 rendelet által létrehozott rendszerben. ( 32 )

45.

Ekképpen a végrehajtandó határozat megértésének megkönnyítése érdekében létrehozták a tanúsítványt mint annak helyettesítőjét, ( 33 ) anélkül hogy ez utóbbinak, ( 34 ) illetve a végrehajtandó határozatnak a fordítását minden esetben előírnák. ( 35 )

46.

E rendszer hatékonysága – amely számos rovat beillesztését igazolta a tanúsítványba – azon alapul, hogy az eredetileg eljáró bíróság által az ítélethozatali szakaszban elvégzendő, később a tanúsítvány kiállításának alapjául szolgáló vizsgálatok milyen minőségűek. A megkeresett tagállamban hatáskörrel rendelkező bíróság már semmilyen ellenőrzést nem végez. Végrehajtási kérelem esetén egyedül az a személy fordulhat e bírósághoz, akivel szemben a végrehajtást kérték, annak érdekében, hogy ez utóbbi határozzon az elismerés ( 36 ) vagy a végrehajtás ( 37 ) megtagadásának alapjául szolgáló állítólagos indokokról. Pontosan emiatt a lehetőség miatt van az, hogy az érintett személynek az e rendelet 43. cikkének megfelelően bármely végrehajtás előtt kézbesítik az 1215/2012 rendelet 53. cikkében szereplő tanúsítványt.

47.

Ilyen körülmények között a tanúsítvány kiállítása iránti kérelemmel megkeresett eredetileg eljáró bíróság esetében elsődlegesen arról van szó, hogy át kell vennie a végrehajtandó határozatban szereplő adatokat. ( 38 ) Nem ellenőrzi bizonyos, az exequatur (a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás) eltörlését igazoló követelmények tiszteletben tartását, amint az korábbi eszközök ( 39 ) alkalmazása esetén történt, amikor az exequatur mellőzése vagy különleges biztosítékok ( 40 ) vizsgálatához volt kötött, vagy ahhoz, hogy az eljárás bizonyos rendeletek ( 41 ) által megállapított különös szabályok szerint folyjon le.

48.

Következésképpen a tanúsítvány kiállításának kérelmezése esetén az 1215/2012 rendelet 53. cikkének megfelelően két eshetőséget tudok elképzelni.

49.

Ha az eredetileg eljáró bíróság úgy ítéli meg, hogy hatáskörrel rendelkezik a tanúsítvány kiállítására, mivel a végrehajtandó határozat minden megkövetelt megjelölést tartalmaz, a tanúsítvány kiállításának aktusa nem igazságszolgáltatási jellegű. Még ha e tanúsítvány a határozat végrehajtására irányuló eljárás elengedhetetlen elemének is minősül, amelyet az 1215/2012 rendelet ír erő, a jellege ilyen esetben nem különbözik attól, amit a Bíróság a 44/2001 rendelet 54. cikkében szereplő tanúsítvány kapcsán megállapított. ( 42 )

50.

Ezenfelül, mivel az 1215/2012 rendelet 53. cikke nem pontosítja, hogy az eredetileg eljáró bíróságon belül ki rendelkezik hatáskörrel egy ilyen tanúsítvány kiállítására, ( 43 ) azt valamely nem igazságszolgáltatási szerv is kiállíthatja. Ekképpen ebben az esetben a Bírósághoz fordulás kérdése nem merül fel.

51.

Azonban, ha – mint a jelen esetben – az eredetileg eljáró bíróság az ítélethozatalkor nem határozott ( 44 ) az 1215/2012 rendelet alkalmazhatóságáról, ( 45 ) és nem nyilvánvaló, hogy a jogvita annak hatálya alá tartozik, e bíróságnak szükségszerűen vizsgálatot kell lefolytatnia a nemzeti eljárási szabályok szerint a tanúsítvány kiállítása érdekében való megkeresés vagy a tanúsítvány kiállításának megtagadását követő jogorvoslat ( 46 ) keretében.

52.

Ilyen körülmény esetén az eredetileg eljáró bíróság nem úgy egészíti ki vagy értelmezi a meghozott határozatot, mint ahogy azt ahhoz kellene tennie, hogy ki tudja tölteni a tanúsítvány bizonyos rovatait abban az esetben, ha a határozat hiányos vagy pontatlan lenne. ( 47 ) Annak vizsgálatával, hogy van‑e hatásköre a tanúsítvány kiállítására, az ítélethozatali eljárást folytatja, egy olyan szakaszban, amely a meghozott határozat azonnali végrehajthatóságát hivatott biztosítani. Az eredetileg eljáró bíróságnak következésképpen határozatot kell hoznia, amely – az „igazságszolgáltatási jellegű határozat meghozatalára irányuló eljárás” kifejezés tág értelmezésének megfelelően – ( 48 ) igazolja, hogy kérdéssel fordulhat a Bírósághoz. A jogbiztonság és a származási tagállamban hozott határozat gyors végrehajtása jelentős mértékben függ ettől a lehetőségtől.

53.

Szerintem ez az eset összevetendő azzal az esettel, amikor az eredetileg eljáró bíróságnak értelmeznie kell a tanúsítvány bizonyos rovatainak jelentését a nemzeti joga különlegességeinek fényében, ( 49 ) vagy amikor ideiglenes intézkedést vagy védelmi intézkedést elrendelő határozat esetében kell határozatot hoznia az ügy érdemében határozó bíróság hatásköréről. ( 50 ) Az eredetileg eljáró bíróság ekkor igazságszolgáltatási feladatokat lát el, amelyek szintén igazolják, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjeszthessen a Bíróság elé.

54.

Ennek az EUMSZ 267. cikk értelmében vett bíróságként történő minősítésnek szerintem mindazonáltal kivételesnek kell maradnia. Ugyanis nem lehet arról szó, hogy a határozat végrehajtásának szakaszában „új eljárást indítanak meg” ( 51 ), különben megkérdőjeleződne az 1215/2012 rendelet célja, és sérülnének a kötelezett jogai. ( 52 ) Ugyanis emlékeztetni kell a tanúsítvány kiállítására irányuló eljárás nem kontradiktórius jellegére. Ezenfelül a kötelezett, akinek a részére a tanúsítványt kézbesítik, ( 53 ) csupán az 1215/2012 rendelet 45. cikkében szereplő indokokra ( 54 ) hivatkozva élhet jogorvoslattal a tanúsítvány hatásaival szemben. Márpedig ezen indokokat a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint szigorúan kell értelmezni annak érdekében, hogy az eljárás e szakaszában az eljárásról szabályosan értesített alperes már ne hivatkozhasson az olyan jogalapokra, mint amelyek e rendelet alkalmazhatóságán alapulnak, amelyekre az ügy érdemében határozó bíróság előtt vagy jogorvoslat keretében hivatkozhatott volna. ( 55 )

55.

Mindezen megfontolásokra tekintettel úgy vélem, hogy az eredetileg eljáró bíróság, amelyhez tanúsítvány kiállítása iránti kérelemmel fordultak az 1215/2012 rendelet 53. cikke szerint, és amelynek az e pontra vonatkozó határozat hiányában kétségei vannak az e rendelet alkalmazhatóságát illetően, előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjeszthet a Bíróság elé.

56.

Következésképpen annak megállapítását javaslom a Bíróságnak, hogy az 1215/2012 rendelet alkalmazhatóságával kapcsolatos bizonytalanság esetén a tanúsítványnak az e rendelet 53. cikke szerinti kiállítása bírósági vizsgálathoz kötött, amelynek keretében a nemzeti bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjeszthet a Bíróság elé, és ennélfogva azt javaslom, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadható.

57.

A fenti megfontolásokra tekintettel annak megállapítását javaslom a Bíróságnak, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazhatóságával kapcsolatos bizonytalanság esetén a tanúsítványnak az e rendelet 53. cikke szerinti kiállítása bíróság általi vizsgálathoz kötött, amelynek keretében a nemzeti bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjeszthet a Bíróság elé, és ennélfogva azt javaslom, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy az Arbeits‑ und Sozialgericht Wien (bécsi szociális és munkaügyi bíróság, Ausztria) által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadható.